Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)

1958-12-10 / 273. szám

V NEPŰJSAG 1958. december 10,, szerda Köszöntés és köszönet Bemutatkozott az egri Kelemen László Irodalmi Színpad — És szála az én szerelme­sem..." A sötét színpadot mindössze néhány fénycsík vi­lágítja meg. A narancsszínű, sugarak . ta’álkozásánái egy férfi és egy nő áll. Verssorok peregnek. Ady, József Attila, Petőfi, Illyés Gyula, Tóth Ár­pád, Juhász Gyula, Babits, Anakreon, Bums, Geraldy, Goethe, Puskin, Shakespeare, Sappho rég elhunyt s ma is élő, érző költők verssorait hal­lani, s a közönség moccanás nél­kül. megilletődött csendben ül. Nagyot vállalt a Városi Mű- ve’ődési Ház, amikor pontot tett egy kezdeményezés végére azzal, hogy minden erejével tá­mogatja Eger Irodalmi Szín- pádiárlak létrehozását. A dicsé­retes azonban méginkább az, hogy irodalomszerető vezető­ink, a vers művészetének ba- rá*ai, s színházunk művészei addig nem is nyugodtak, míg a terv valósággá nem érett. „Összeállítás a világirodalom szerelmes verseiből’’ Ezt hir­dették a falragaszok, s a hétfői bemutatkozás közönsége, úgy érezzük, nem is csalódott a vá­logató Csoóri Sándor József Attila-díjas költőnkben. Nem az volt a főcéljá, hogy a világ- irodalom legszebb szerelmes verseit nyújtsa át egy csokor­ban az előadógárda. Kerek egészet akart adni. A szerelem rügyfakadásától kezdve a bol­dog beteljesülésig. Rögös út. A virágba-szökkenés és a teljes beérés között a szerelmet oly gyakran kínozza rettegés, fél­tékenység, önmarcangolás, s mindezeknek szinte egyenes következménye a vád, a vad fájdalomkiáltás, hogy aztán az indulatok végül megnyugodja­nak s végképp elfoglalhassa mindent betöltő helyét a hal­hatatlan szerelem. A válogató szándékát siker koronázta. Amit adni akart, az úgy. volt telies, szép, ahogy összeállította. Ha mégis felme­rül a gondolat: voltak hibák — ezek eredőjét másban kell ke­resni. De — s. minden túlzott men­tesed «^""dék nélkül —, hogy is ne lettek volna hibák egy bemutatkozó előadáson. Nem tudták elérni, a minden kri­tikán felüli tökéletességet, de a közönség nem is ilyen igény­nyel ült be a nézőtérre. Egy szép' irodalmi élményt várt, s nem távozott hiányérzettel. Néhány esetben előfordult az, hogv a művészek valame’yikén versmcndás közben fáradtság vett erőt, vagy' dekoncentrált- sággal küszködött. Másoknál a költemény előadásmódjáról al­kotott felfogással lehetne vitat­kozni, mégis figyelembe kell venni sok mást is, ami annak e’lenére, hogy azt mondják: a néző. aki megfizeti jegyét, nem törődik azzal, ami a kulisz- szák mögött történik, számá­ra csupán a jó előadás fon­tos. Ez esetben azonban pil­lantásunk ne kerülje el a szín­házi világnak ezt a részét sem. Az évad megkezdése óta a Gárdonyi Géza Színház min­den művésze igen komoly, megfeszített munkát végez. A m-gveszékhe'yen mindennaD előadás, s míg a társulat egvik része itt van lefog’alva, a má­sik csoport a falvak lakóit szó­rakoztatja a táielőadásokon. Már ez is nehéz, kimerítő munka. De ráadásul még új darabok bemutatására is ké- szü’ni kell. Jelen pi’lanatban is: esténként a Básfvasé*ány 77. díszletei között vidám fia­talokként játszanak az operet­tisták. s faluról falura járnak a Sd’v'har sz' öi, a dél- előttök pedig Bródy: A ta­nítónő c. színművének utolsó simításaival, s a Viktória pró­báival telnek el. Ehhez a nagy munkához jöttek még az Iro­dalmi Színpad hétfőre terve­zett bemutatkozásával kanoso- latos tennivalók. A verseket kiosztották, s megkezdődött a lázas tanulás. Alig két hetet számíthattak a felkészülési időnek. A pihenésre szánt sza­badidő szenvedett ismét kárt, de a lelkesedés — úgy mond­ják — a művészembereknél mindent pótol. Abban pedig nem volt hi­ány. Mór csak azért sem. mert az új teremtése, létrehozása mindig nagyon szép. nagyon felemelő, még' ha a háttérben ott leselkednek is az első pró­bálkozással járó veszedelmek. Emiatt a bemutatkozás miatt azonban nem kell szégyenkez­ni. Az első erőpróba sikerült. A hibák e'lenyészőek. A pró­bálkozás elkerülhetetlen vele­járói csupán. Az irodalmat szerető ember pedig olyankor, amikor a’ap'ában véve szén élménnyel gazdagodott — el­néző. A Kelemen László Iro­dalmi Színpad bemutatkozása után annál is inkább, mert hétfőn este egyben biztosíté­kot is kapott rövidesen elkö­vetkező még nagyobb sikerek­re Kovács Máriá*óI, Sodó Györgytől. Bodó Judittól. Bo­dor Blankától, Csapó Jánostól, Fornács Kálmántól. Kautzky Ervintől. Lenkei Edittől, Né­meth Gabriellától. Patkó Ist­vántól, Szabolcsi Józseftől, Se­bestyén Andrástól, Farkas Ist­vántól, Pethő Gyulától épp­úgy, mint a műsor két rende­zőjétől Kárnáthv Gyulától és Kozaróczy Józseftől, ak’k nem­csak a versek előadásának tö­kéletesítésében szereztek érde­met, de az úi szerű, merész szín­padi beállítással, a fényhatá­sok bátor kihasználásával is emelni igyekeztek az est szín­vonalát. A feszültség, ami a szín­padról áradt, a nézőtéren ülők részéről visszasugárzott az első rész és az előadás vé­gén. Hosszan tartott a taps, erősen, lelkesen verődtek ösz- sze a tenyerek, s nagyon ér­zéketlen ember volt, aki nem érezte: ez biztatás is. Vala­hogy így: ilyen még nem volt Egerben, s mi, akik itt ül­tünk, rádöbbentünk, hogy ma már nagyon szükségessé vált létrehozása. Köszönjük hát mindazoknak, akik fáradoztak megteremtésén, s a jól sike­rült kezdet után folytatást is kériink.' Minél' több magas­színvonalú irodalmi előadást! Weidinger László mugora: Egerben este fél 8 órakor: bástyasétány n (Bérletszünet) MUNKÁSOTTHON MOZI műsora a Szakszervezeti Szék­házban december 10-én, szer­dán este 6 órai kezdettel: Film Klub VIHAR A | FILIPPI-SZIGETEKEN A Filippi-szigeteken nem­régiben hatalmas orkán pusztított. A vihar főleg a partvidékeket érintette súlyo­san és sok halálos áldozatot követelt. Ezek főleg a part­menti halászok saraiból ke­rültek ki, akiket a dühöngő szél valósággal a tengerbe so­dort. A vihar időpontéban sokan tartózkodtak bárkáik­kal a nyílt tengeren is. 1958. december 10, szerda, & Névnap Ne feledjük, csütörtökön: ÁRPÁD ISTSlf — A HEVESI járás községi< tanácsai december 6-tól 14-ig’, beszélik meg az 1959. évi köz-, ségfejlesztési feladatait. AI tervjavaslatok kidolgozásában1 az új tanácstagok is részt vet-] tek. — KÖZEL HÁROMSZÁZ-! EZER forint értékű jószág- állománnyal rendelkezik a> verpeléti Dózsa Termelőszö­vetkezet. Jövőre a tagság; még tovább fejleszti állat-; állományát. — HATVAN VALAMENY-] NYI iskolájában és óvodájá­ban jól sikerült Télapó estet', rendeztek, ahol a szülői mun­kaközösség valamennyi diákot megajándékozott. — PÉNTEKEN lesz Eger­ben a szülői munkaközösség; és az iskolaigazgatók részé-; re előadás, az együttműkö-; désről, megbeszél’k a közös; problémákat és a tennivaló-; kát. — IRODALMI VITAESTET; tartanak csütörtökön este fél; határai kezdettel Hatvanban a; iárási könyvtár olvasótermé-', ben. A vitaest tárgya: a „népi”', írók helye az irodalomban. Előadó: Oláh László. — 321 HOLD szántóföldet; bocsátottak a községi tana-; csők az egri járás legelteté­si bizottságainak rendekezé- sére. Ezen a területen a köz­ségi apaállatok részére ter-< melik meg a szükséges ta-j karmánymennyiséget, — MEGKEZDTÉK a Rakó-', czi és a Horváth Mihály út új közvilágításának szerelékét- Hatvanban. A munkálatokra\ ez évben több mint S0 ezer fo-■ rintot fordítanak. — MOTOROS SZIVATY-: TYŰT ALLlT be a kere-: csendi legeltetési bizottsága; községi legelőre. így 10 ezer; forintból megoldják majd a; jószágok ivóvízproblémájátí és nagymértékben megköny-< nyítik a pásztorok munka- í ját Is. > SAtVNAAAA,-\AAAAAA/V\AAAAAA^VAAAAA/ ; Olvasóink ügyeimébe! Vasárnaptól folytatásos regényt közöl a Népúiság Vasárnaptól — december 14-től — lapunk folytatás­ban közli „A világ uralkodója" című tudományos, fan­tasztikus regényt. „A VILÁG URALKODÓJA“ az utóbbi évek elbeszélő prózájának egyik legizgalmasabb alkotása,. Témája rendkívül időszerű, meseszövése pedig a detektív- regények kalandos fordulataira emlékeztet. Mire használják fel a különleges" rádiósisakot amely fokozott működésre serkenti az agyat, amelynek segítsé­gével a legtávolabbi hangokat és a legrégibb emlékeket is érzékelni lehet? Győz-e az emberiesség az embertelenséggel szemben? — erre ad vá’aszt „A világ uralkodója” című re­gény, amelynek cselekménye a hajótöréstől a kémszervezet működéséig, a maláj-partizámnr.zga'omtól a külön'eges val- latási módszerekig számos meglepetést tartogat az olvasó Lapunkba íi többször foglalko­zunk majd a posta által beveze­tett szabásminta-szolgálattal. Varr­ni tudó, de a szabás művészetéhez nem értő nőknek nagy segítséget jelent egy jó szabásminta, mely­nek felhasználásával házilag is el­készítheti a kiválasztott modellt. A lapban közölt modellek szabás­mintái normál méretre beszerez­hetők minden postahivatalban és hírlapboltban. Az itt közölt, vagy bármely divatlapból kiválasztott modell, egyéni méretre készítendő szabásmintájára megrendelést fel­vesznek a postahivatalok és hír­lapboltok. A Központi Hírlap Lrod.-i szabásminta szolgálatánál szak­képzett szabásznők rövid idő alatt elkészítik a szabásmintát és a megrendelő címére továbbítják. 51. modell. Kétsoros kapucnis gyermeiekabát. 2—6 éves korig. Viselhető vitézkö- téses gombolással is, rátűzött zse­bekkel. Készíthető: szövetből. Régi felnőtt ruhák anyagából alakításra kiválóan alkalmas rxíodell. 68. modell. Elegáns japánujjú, sálgalléros kabát, galléron szőrmedíszítéssel, bevágott zsebekkel, hátán ^cnély hajtással. Készíthető: velúr, rweed és egyéb kabátszövetből. HÍREINK PARADSASVARON a szü­lői munkaközösség még no­vemberben teadélutánt rende­zett, hogy a bevételt a Télapó ünnepségek megrendezésére fordíthassák. Ez a tervük si­került is. Negyvenhárom cso­magot készítettek el óvodások és iskolás gyermekek részére. Az ünnepségen az általános is­kola úttörői adtak színvonalas műsort. — EGERBEN a szülői munkaközösségek elnökei tegnap tartattak megbeszé­lést a nőtanácsnál. Beszél­tek az eddigi munkájukról, s a most kezdődő szülők akadémiája megnyitásával kapcsolatos teendőkről, A hang Kibékülés Látogassuk meg barátnőinket Látogatás az egyiptomi és az arab országok asszonyainál A kékzsalus háremektől az első képviselőnőig Délűiről jön. Gondolatainkat hozza fel- színre, szívünk érzéseit indítja útjá­ra, hogy megérkezhessen ahhoz, akihez küld­jük. Az egyéniség szólal meg benne. Ezért olyan sokszínű, ezért annyira más minden embernél. Az élet ebben is megmutatja ezerszínű arcát. Minden ember hangjába színt kever bele, amely ha ámyalatilag hasonlít is a másikéhoz, mégis más, színében annyira egyéni. így van ez jól, ez a íermészet rendje. A mondanivaló is színezi azonban a han­got. Másképp beszélünk, ha kérünk, más­képp, ha elbeszélünk valamit, vagy ha a szív meleg érzéseit mondjuk el embertársa­inknak. Más színt kap a hang, ha paran- csolunkpha tiltunk va’amit, vagy ha az igaz­ságtalanság ellen emeljük fel tiltakozó sza­vunkat. Ez is természetes, mert annyira emberi. A boldogság, a fájdalom, az öröm, a szenvedés, a kacagás, a könny indulatokat hoznak felszínre, amelyeknek fénye, árnyé­ka rávetődik mondanivalónkra is. Ezért be­szélünk másképp, ha öröm ért bennünket, vagy ha az élet kegyetlen, csapása lesújtott ránk. Mindenki megérti ezt, s tiszteletben is tartja. Van azonban hang, amely bántó, meg­alázó, amely arcunkba kergeti a vért. Szúr, mint a tű, végigvág rajtunk, mint az os­tor. A gőg hangja ez, a lekicsinylésé, a le­nézésé; a durvaság hangja ez, amely vad indulatok posványába fürdeti meg mondani­valóját; az embertársunkkal való nem‘örő- dés hangja ez, amely csak önmagában látja az embert. Ember hangja ez is, de nem emberi, mert hiányzik belőle az emberi szív me­legsége... Jí/filyen könnyen összevesznek a gyere-] kék. Elég egy szó, egy tekintet, hogy: kitörjön a parázs veszedelem. Talán csak aj szomszédja színesét veszi kezébe Jancsi, —< vagy a törlőgumiját használja egy pillanat-< ra kérés nélkül, és máris elhangzik a ..meg­állj, megmondalak!” Néha jogos is a felhá-\ borodás, mert vannak nyugtalan természetűi gyermekek, akiknek könnyebb, ha bele-í csíphetnek a másik karjába, meglökheHk- társukat, vagy csipkelődő szavakat mondhat-< nak neki. Ami a minap történt, már komolyabb< dolog volt. Tízperc után. az osztályba való\ bemenetelkor az egyik kisfiú elbuktatta a má­sikat. Mivel én is beléptem. így az eset nem; fajulhatott civakodássá. Szerencsére nem', történt semmi baj, de az égő arc, a könnyes< szem jelezték, hogy a hántás nagy volt, ezú jóvá kell tenni. Magam elé állítottam tehát\ a bűnöst. — Látod — szóltam hozzá —, mit tettél?'] Felbuktattad a pajtásodat... Hátha eltört< volna a lába?... Gipszben kellene feküdnieJ hónapokon át... Mit éreznél akkor?... Nem szólt semmit, csak lehajtotta a; fejét. Az osztály néma csendben figyelt. — Eredj, kérj tőle bocsánatot! A.ztán fog-] jatok egymással kezet! Megindult a kis bűnös. Megállt a paj-] tása előtt. Bocsánatot kért. Lehajtott fejétJ lassan felemelte. így néztek egymás szemé-< be, de már mosolyogtak. Az egyik a köny-* nyein át... Így fogtak kezet. Kibékültek. Hórvölgyí István EGYIPTOM és Eszak-Afri­ka — valamint Arábia asszo­nyainak jó része még ma is fátylat visel arcán. Ez a szo­kás még Mohamed próféta idejére nyúlik vissza, aki ki­lenc feleségének életrend ,ét maga szabályozta, ö írta elő feleségeinek, hogy férfiak előtt csak fátyollal eltakart arccal jelenhetnek meg. A fátyol egykor osztálykülönbséget 's jelzett. így különböztették meg a szabad arab asszonyo­kat az arab rahszolgalányok- tóL Főként a módosabbak vi­selték, a szegény fellah nők­nek mindenkor dolgozniok kel­lett, s holmi fátyollal nem bajlódtak. Kairóban, Egyip­tom fővárosának utcáin jár­va ma is találunk lefátyolo­zott arcú arab nőket, de ko­rántsem annyit, mint két-há- rom évtizeddel ezelőtt. Az 1920-as évben Alexand­ria kikötőjében érdekes eset történt Az európai útjáról ha­zatérő Shaarawi asszony, amint a hajóról leszállt és új­ból Egyiptom földiére lépett, letépte arcáról a fátyolt ba­rátai és a körüllötte levők legnagyobb megrökönyödésére, ö volt az első asszony, az ara­bok között, aki felvilágosult, tudatosan szakított a maradi, asszonyokat megbélyegző ha­gyományokkal s lehulló fá­tyollal egy új. felszabadult korszak kezdődött meg a mi arab barátnőink életében. Az ősi Egyiptom földjének lakóinál a többnejűség isme­retlen volt, csak időszámítá­sunk első századaiban vált szokássá a vagyonos arabon többnej űsége. A MOHAMEDÁNOK „bib­liáiéban" Mohamed így nyi­latkozik a háremről: „Lehet két, három, vagy négy fele­ségtek, több nem. De ha nem tudjátok őket teljes egyenlő­séggel és igazsággal szeretni, akkor vegyetek csak egyet." A vagyonos férfiak az elmúlt századokban külön rabszolga ágyasokat is tartottak, tekin­tettel arra, hogy azok számát a próféta nem határozta meg, csak a törvényes feleségeket A feleség-szerzés furcsa mó­dom történik még ma is az arab törzseknél. A nősülendő ifjú anyja vásárolja a felese­get fia számára. Az ifjú csak akkor látja a vásárolt feleség­jelöltet, amikor a „kádi” előtt az esküvőt tartják. A nők ho­zományt hoznak, amit a férfi bizonyos összeggel megvált Természetesen a nagy váro­sokban, ipari üzemekben dol­gozó arabok már nem tartják be szigorúan e hagyományo­kat. s így Kairó, Alexandria, s a többi városokban más a helyzet. Az egyiptomi asszo­nyok 1919-ben , vettek részt először nagyobb méretű füg­getlenségi mozgalomban 1923- ban alakultak meg az első nőszervezetek, amelyek har­I iot indítottak az előítéletek, a maradi hagyományok ellen. A nőszövetségnek sikerült két alapvető követelést törvénybe iktattatni. Az egyik megszün­tette az eddig törvényben le­vő gyermekházasságot, a má­sik egyenlő jogot biztosította tanulásban a leánygyerme­keknek. Az angolok gyarmat: elnyomása alatt élő egyipto­miaknak nagyon nehéz volt kivívni ilyen törvényeket. Az első lépések megtétele után nyüt meg a kairói leánygim­názium, s innen kerültek ki az első női egyetemi hallga­tók, akik a szellemi és tudo­mányos élet élén szószólóivá váltak a Nílus leányainak. Míg 1933-ban csak 5 női egye­temi hallgató tanúit, addig ma 5763. AZ EGYIPTOMI nők a nemzeti ügyért tett szolgála­taikért megkapták politikai jogaikat is azután, hogy az egyiptomi királyságot meg­buktatva köztársasággá ala­kult át Egyiptom, s az angol gyarmatosítók kénytelenek, voltak a nép nyomására el­hagyni a Nilus földjét. Az 1957-ben megtartott képvise­lőválasztásokon megtört a férfiak egyeduralma, s a 347 tagú egyiptomi parlamentbe 2 nő: képviselőt is beválasztot­tak. Ez a két kéoviselőnő az ébredő nők hang át szólaltat­ja meg az egyiptomi parla­mentben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents