Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)

1958-12-09 / 272. szám

1938. dew ui bér 9., kedd NEPÜJSAG 3 TERPES A községben elkészült a terv arról, mit csinálnak a jövő esztendőben a községiéi - lesztési alapból. A tervek sze­rint a befizetett összegekből 7650 forintot útfelújításra, 1800- at a közvilágítás bővítésére, 6 ezret a kultúrház javítására fordítanak. A tervet a dolgo­zók javaslatainak figyelembe­vételével készítette el a köz­ségi tanács, s ennek is köszön­hető, hogy a falu dolgozói je­lentős értékű társadalmi mun­ka végzésére tettek vállaláso­kat. Az útépítéshez például háromezer, a kultúrház javí­tásához 2000 forint értékű tár­sadalmi munkával járulnak hozzá. NAGYRÉDE Nagy a forgalom mostaná­ban a József Attila utcában. Kőművesek. segédmunkások dolgoznak reggeltől estig, mit sem törődve a csípős idővel. A történet ott kezdődik, hogy az utca lakói sorra felkeres­ték tanácstagjukat, s kijelen­tették. hogy nem hajlandók tovább bokáig érő latyakban járni. Frecska Sándor és Szabó Gyula tanácstagok erre össze­hívták a körzetet, megbeszél­ték minden emberrel a javas­latot, s itt elhatározták, hogy családonként 300 forintot fi­zetnek, hogy az új járda so- ronkíviil elkészüljön. A tanács felkarolta a kez­deményezést, megkezdődött a munka, s mire e sorok nap­világot látnak, már el is vé­gezték azt. Az utcabeliek kez­deményezése követésre is ta­lált a községben, mert a Rá­kóczi, Kossuth utcák, s az At­kán út lakói is úgy döntöttek, társadalmi munkával és kü­lön hozzájárulással járdát csi­náltatnak. Tavaszra meg is kezdik a munkát, s bizonyára, akkorra újabb követők is lesz­nek. (Erki János) Addig nyújtózz, ameddig a takaród ér! Megyénkben a legtöbb ' he­lyen elkészültek a községfej­lesztési tei'vek. Örvendetes fej­lődésről, a falu közös akara­táról beszélnek ezek a tervek, arról, hogy a falu dolgozói sok helyen vállalnak áldoza­tot is lakóhelyük szépítése, építése érdekében. Igen örven­detes az a tény is, hogy ínár most a tervek készítésénél je­lentős értékű társadalmi mun­ka elvégzésére is tettek válla­lásokat. A közsé giej teszt ési tervek­ben azonban a sok szép dolog mellett hiba is csúszott. Nem ritkaság, hogy erőn felül,. a lehetőségeket figyelmen kívül hagyva terveztek. Sok község­ben határozták el például, hogy az 1959-es évben kultúr- házat építenek, noha ennek nincsenek meg az anyagi fel­tételei. Nem a kultúrház épí­tése ellen vagyunk, hiszen öröm az, hogy a községek mindenütt hajlékot akarnak építeni a kultúrának, csupán arról van szó, hogy e kétség­telen nagy és sok pénzbe ke­rülő Vállalkozásba csak ott fogjanak bele, ahol annak meg is van minden feltétele. Sok olyan elhanyagolt do­log van még a faluban, ami 51 forintot ér egy munkaegység az atkáéi Micsurin Ts*-ben A napokban zajlott le az at- kári Micsurin Termelőszövet­kezet közgyűlése is. A zárszá­madási beszámolóban elmon­dották, hogy a rossz időjárás csökkentette a jövedelmet, s csökkentette az is, hogy nem használták ki a lehetőségeket, amelyeket a gépi munkára a gépállomás biztosított volna. A szövetkezetben 51 forintot fizettek így is egy munkaegy­ségre, s ezenkívül az 1958-as gazdasági évben 400 ezer fo­rinttal nőtt a szövetkezet tisz­ta vagyona, amely összességé­ben már meghaladja a két­milliót. A szövetkezet tagjait a zár- számadási közgyűlés alkalmá­ból levélben üdvözölte Úszta Gyula elvtárs, országgyűlési képviselőjük, a szövetkezet régi barátja. A Vöröskereszt hírei Anyák iskolája tanfolyam kezdődött Egerben. Az első előadáson dr. Bukovinszky László adjunktus szemléletes magyarázatait nagy érdeklő­déssel hallgatta a közel 30 fi­atal kismama, akik ezen az iskolán kívánják elsajátítani azokat a feladatokat, amely az anya legszebb élethivatása. * A Vöröskereszt egri városi szervezetének helyiségében li­án délután 4 órakor: „Egész­ségügyi állomások szerepe” címmel előadás lesz. Előadó: dr. Ecsédi János városi köz­egészségügyi felügyelő. Tízéves az egri Állami Áruház Tíz éve szolgálja már az egri Állami Áruház a szocialista kereskedelmet. Tíz éve látja el bő választékkal Eger és kör­nyékének lakóit. E jubiláris évforduló ünnep­lésére jöttek össze a vállalat dolgozói szombaton este a Szakszervezeti Székház nagy­termében. Mácsai István elv­társ, az áruház igazgatója ün­nepi beszédében rövid vissza­pillantást adott az elmúlt esz­tendők munkájáról. Elmondot­ta: a kereskedelemben is nehéz volt a kezdet, de aztán évről évre javult az áruellátás és nőtt a forgalom. Ma már az 1950-es esztendő­höz képest két és félszeres for­galmat bonyolít le az áruház. Egy esztendő alatt közel egy­millió vevőt szolgál ki a válla­lat 65 dolgozója. Az áruház jó munkáját több alkalommal el­ismerték a felsőbb szervek. Az eltelt időszakban négyszer tüntették ki az áruházat a „Ki­váló vállalat” címmel. Az ünnepi beszéd után fel­szólalt Várhelyi Tibor elvtárs, a KPDSZ megyei titkára, Pá­linkás Győző elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak vezetője, majd Zalai Sán­dor, a Belkereskedelmi Minisz­térium Áruházi Kereskedelmi Igazgatóság helyettes vezetője üdvözölte a vállalat dolgozóit a Megérdemelt büntetés Lapunk május 23-i számá­ban közöltünk egy cikket „Ér­demes volt felnevelni?” cí­men. Arról írtunk, hogy Ju­hász Károly adácsi lakos és felesége milyen embertelenül bántalmazták édesanyjukat. Az ügy bíróság elé került, s a gyöngyösi járásbíróság a na­pokban hozott ítéletet ügyük­ben. Juhász Károlyt 10 hóna­pi, feleségét 5 hónapi börtön- büntetésre ítélték. Ezenkívül a járásbíróság hatálytalaní­totta azt az ajándékozási szer­ződést, amelynek értelmében özvegy Juhász Károlyné fiára íratta vagyonát. Mindkét íté­let jogerős. 10 éves évforduló alkalmából. Az ünnepség keretében ad­ták át a különböző kitünteté­seket és jutalmakat. „Kiváló dolgozó” jelvényt kapott Erdős Lajos, a méter­osztály vezetője, és Francia István, az áruátvétel vezetője. Hisztai Lászióné, Halász Ká­roly né, Nagypatkó Irma és Krupa Irma „Kiváló dolgozó” oklevelet kaptak. A szakszervezet a jól dolgo­zó szakszervezeti aktívákat ju­talmazta meg, s különböző em­léktárgyakat kaptak a vállalat ötéVes dolgozói is. Tízéves dolgozói Is vannak az áruháznak: Asztalos Erzsé­bet, Erdős Lajos, Hisztai Lász- lóné, Erdélyi Gyuláné, Tóth Imre, Nagypatkó Irma és Ha­lász Károlyné. Őket díszes em­léklappal ajándékozta meg a vállalat. A beszédek s a jutalom­kiosztások után a hajnali órá­kig tartó tárccal, szórakozással fejezték be az ünnepséget az egri Állami Áruház dolgozói. Az egri általános és közép­iskolák többségében megala­kultak az ifjú vöröskeresztes csoportok. Az egészségügyi .Ki­képzések ütemesen folynak. Igen értékes évi tervet készí­tettek az általános iskolák ve­zetői, amelyeknek végrehajtá­sát az ifjúsági szakbizottsá­gok, orvosolt, védőnők támo­gatnak és eredményeiket ér­tékelik majd. Ehhez a középiskolákban az elsősegélynyújtáson kívül há­zibeteg ápolási tanfolyamon sajátítják el a betegápolás tennivalóit. ... a köszönés Nem minden ember tud, szeret, vagy akar tisztes­ségesen köszönni. Az emberek egy része — különösen az úgynevezett „kispolgárok” — előszeretettel használják még mindig a régi, divatjamúlt köszönési formákat, az aláza- toskodó üdvözlési módokat és nagyívben levett kalappal, hangosan átszólnak, akár az utca másik oldaláról is: — Alázatos tisztelettel, vagy ... á' van szerencsém, kedves öcsérfí — és a többi. Az ilyen emberekből természetesen már egyre kevesebb van. de mielőtt végképp eltűnnének az élet színpadáról, mégiscsak tanulni kellene tőlük is valamit. Megtanultuk már, hogy az alázatoskodó, haj­bókoló, feltűnő köszönési mód ízléstelen, nem nekünk való, mint ahogyan nem nekünk való az — alázatos tisz­telettel, vagy az alászolgája sem. Végtére is nincs szük­ségünk arra, hogy bárki előtt is alázatoskodjunk. Mon­dom. mielőtt végkép eltűnne köszönési módszerük a köz­tudatból. gyorsan meg kell állapítani azt is, hogy ezek az emberek általában szerettek köszönni. Igen. Szeretlek köszönni. És éppen ez, az, amit meg kell tanulni tőlük. Szeressünk mi is köszönni egymásnak a magunk módján. Sajnos, napjainkban sokan átestek a ló másik oldalára és elvetve a régi köszönési formulákat, módszereket, elve­tették magát a köszönést is, a fürdővízzel együtt kiöntöt­ték a gyereket. Pedig köszönni azért mégiscsak kellene! De nézzük csak, hogy az „alázatos szolgája” hívei miért is szerettek, vagy miért tanultak meg ily buzgón köszönni. Egyszerűen azért, mert az elmúlt társadalmi rendben uraink igen nagy súlyt helyeztek a köszönésre és méghozzá nem is az akármilyen köszönésre. Elvárták, megkövetelték, hogy alantosaik „illedelmesen’’ köszönje­nek nekik, ami természetesen szülte az illedelmeskedőket, a túlbuzgókat és a gyakorlat végül is szokássá vált és vérükké vált a hajbókolás. Tudunk eseteket, amikor egyesek éppen a „szép” köszönés révén jutottak magasabb pozícióhoz, vagy kegyhez. Az egyszerű parasztember a múltban még a községháza lépcsőjén levette kalapját, ha oda belépni akart, mert hát mégis a jegyző úr... Mindezekre ma már nincs szükség, de igenis szük­ség van a tisztességes köszönésre. Emberek vagyunk. Érző, gondolkodó emberek, akik barátainktól, elvtársaink­tól elvárjuk és joggal, legalább azt a tiszteletet, amit mi is megadunk nekik. Éppen az emberségünkre, az egymás iránti megbecsülésre való hivatkozással emelünk szót a köszönés mellett. És még valamit a köszönés módjáról is. Semmi hajbókolás, semmi alázatoskodás, de igenis legyen benne köszönésünkben az embertársunk iránti megbecsülés és tisztelet. Ügy köszönjünk, hogy akinek köszöntünk, az érezze, hogy tiszteljük, becsüljük őt. SZALAY Az összefogás eredménye Uj kezdeményezés született Abasáron. A falu régi óhaját kívánták megvalósítani, ami­kor elhatározták, hogy felépí­tik az új áruházat. Bizony el­kelne ebben a községben is egy szép nagy üzlet. Igaz, hogy jó a közlekedés Gyöngyösre, de azért a dolgozók úgy véleked­Megtisztelő hivatás tanácstagnak lenni — Megalakult a füzesabonyi járási tanács — nek, hogy a földművest;zövet- kezet az övék. Meg nem is le­het mindenféle kis dolgokért beszaladni Gyöngyösre, főkép­pen nyáron, amikor úgyis sok a munka. Sok bor terem a községben. Ezért határozta el a földműves- szövetkezetek vezetősége, hogy pénz helyett borral járulnak hozzá az építkezéshez. A dol­gozó parasztok támogatják ezt az elhatározást. Eddig 25-en ajánlottak fel 20—20 liter bort célrészjegyként. Elsőinek Kiss János, a felügyelőbizottság el­nöke ajánlotta fel borát. El­mondotta, hogy az építkezés megkezdésekor a község dolgo­zóinak nagy része fogja támo­gatni ezt a kezdeményezést. Csak az ígéretekből most már valóság legyen. Az építkezés megkezdődött. A felvonulási épületek elké­szítése után azonnal megkez­dik a munkát. Tehát már nem ígéret, hanem a valóság bonta­kozik ki a falu dolgozói előtt. Sok olyan dolgozó paraszt kö­vette Kiss János példáját; mint Előházi István, Petes Ist­ván, Juhász Vilmos, akik szí­vesen ajánlották fel boraikat az építkezéshez. A földműves­szövetkezet úgy tervezi, hogy az így befolyt bort helyben fogják értékesíteni és a 20 li­ter bort négy darab részjegy­nek számítják be. Ebből is ket­tős hasznuk van a termelők­nek, mivel az áruház is fel­épül és még visszatérítést is kapnak utána. Ha megépül a tervezett üzlet, több lesz az árukészlet, növekedik a forga­lom és így növekedik a vissza­térítés összege is. A kezdeményezés szép. Más földművesszőirptVezetek is pél­dát vehetnek róla. Ezt hozza az összefogás, a szövetkezés. A tervek megvalósulnak, hogy még több életet biztosítsanak falun és városon egyaránt. í (Tudósítónktól) 1 Ünnepélyes keretek között í került sor Füzesabonyban az ! elmúlt hét szombatján a já- irási tanács alakuló ülésére. >A nagy esemény a járási kul­> túrházban zajlott le, ahol az Í50 főből álló járási tanácson »kívül megjelent Dunai Ernő »elvtárs, a Minisztertanács kép­viselője, Ivádi József elvtárs, ;a megyei tanács elmökhelyet- >tese, Misi Sándor elvtárs, a »megyei pártbizottság képvise­letében, valamint a vendégek »között helyet foglaltak a köz- Iségi tanácsok VB-elnökei is. > Az ünnepség kezdetén a fü­> zrsabonyi úttörők énekkara »rövid kultúrműsorral köszön- »tötte a megjelenteket, majd Ho­> láss; hajós elvtárs, a megvá­lasztott tanácstagok korelnö- >ke nyitotta meg az alakuló »ülést. Megnyitó szavai után »öttagú mandátumvizsgáló-bi- »zottság alakult Koncz Lajos »elnökletével, amely felülvizs- Jgálta a járási választási elnök­ség jegyzőkönyvét, illetve a I november 16-án lezajlott vá­lasztások törvényességét. Meg­állapítást nyert, hogy a meg­választott járási tanácstagok »egytől-egyig a törvényes kere­tieknek megfelelően, a nép 1 akaratát érvényre juttatva ke­> rültek be a járás vezető tes- c füleiébe. c A tanácsülés további veze­tését Fázold Károly elvtárs »vette át. A feldíszített emel- l vényen helyet foglalt az el- í nökség', majd Fázold elvtárs felolvasta az alakuló ülést kö­szöntő táviratokat. Az állami gazdaság, a gépállomás, a vas­útállomás, és a füzesabonyi vállalatok dísztáviratban kö­szöntötték a tanácsülést és eredményes munkát kívántak az újonnan alakult járási ta­nács működéséhez. Ezután került sor a végre­hajtó bizottság tagjainak meg­választására. A bizottság ösz- szetételére Pásztor János járá­si tanácstag, a Hazafias Nép­front nevében tett javaslatot, melyet a jelenlevők egyhangú­an elfogadtak. A szavazás után elvonultak a v. b. tag­jai, hogy megválasszák ma­guk közül az elnököt, az el­nökhelyetteseket és a v. b. tit­kárát. A választás eredménye­képpen a járási tanács v. b. elnöke továbbra is Kelemen János lesz, az elnökhelyette­sek Orosz Miklós és Koncz Lajos elvtársak, a titkár pe­dig Kiss Sándor elvtárs. Ezt a felosztást az I. számú v. b. határozat is megerősíti, és a tanácsülés tudomásul veszi. A következő napirendi pont szerint megválasztják az ál­landó bizottságokat, amelyek a jövőben javaslattevő, vélemé­nyező és ellenőrző szerepük­kel segítik a tanács munká­ját. A javaslatok nyomán 7—7 tagú mezőgazdasági és pénz­ügyi, majd 5—5 tagú ipari-ke­reskedelmi, egészségügyi, szo­ciálpolitikai és művelődési állandó bizottságot alakítottak meg. A hozzászólások során első­nek Kelemen János elvtárs, a járási tanács vb. elnöke kért szót. Beszédében megkö­szönte a bizalmat, majd a ta­nácstagok nehéz, de egyben megtisztelő feladatairól be­szélt. — A mi államhatalmunk a népé — mondotta és ennek a hatalomnak vagyunk mi a helyi képviselői. Példákkal bi­zonyította be, hogy ellensé­geink minden időben igyekez­tek támadni ezt az államha­talmat, mert ez minden ki­zsákmányolástól mentes, sza­bad, független, új társadalmi rendet kíván létrehozni. Tel­jes demokráciát, jogot és sza­badságot ad ez a hatalom a népnek, éppen ezért a dolgozó milliók aktív támogatását érezzük nap mint nap. Éppen ezért egyik legfontosabb fel­adatunk a tömegekkel való kapcsalataink erősítése, a bi­zalom, a szocialista törvényes­ség megteremtése. Ismertette Kelemen elvtárs a sokrétű tennivalókat, ame­lyek a tanácstagokra hárulnak A választókkal való jó kap­csolat, a személyes példamuta­tás, a tömegek nevelése mind­mind olyan feladat, amely a nép államhatalmát szilárdítja Arra kérte a tanácstagokat éljenek jogaikkal, a töme­gek aktivizálásával, segítő ja­vaslatokkal, ellenőrzéssel igye­kezzenek ellátni megtisztelő fel adataikat. A jövő c Tkitűzéseiről szólva a járás termelőszövetkezeti mozgalmának további erősítő-; sét, a kulturális munka továb-; bi fejlesztését, az egészségügy; égető problémáinak megoldá-; sát, s a községfejlesztési tér-; vels megvalósítását jelölte! meg a legfontosabbak között! Kelemen elvtárs. ! Ezek után Ivádi József elv-; társ a megyei tanács elnökhe-; lyettese üdvözölte az újonnan; alakult tanácsot, majd Hor-; váth Ferenc elvtárs, a járási; pártbizottság első titkára mon-; uott üdvözlő szavakat. Hozzá-! szólt Bartha András elvtárs is,! aki a megye országyűlési kép-! viselőcsoportja nevében hívta! fel a tanács figyelmét a dől-! gozó tömegek bizalmának vi-! szonzására. ! Az ülés végén Dunai Ernői elvtárs, a Minisztertanács kül-; dötte kért szót és a választási; győzelem eredményeit méltat-; ta. — Nagy eredménynek tud-; hatjuk be — mondotta —, hogy; nálunk egyetlen választási! rendszerben sem szavazott; ennyi ember, mint most. Be-; szélt tanácsrendszerünk fej-! lődéséről, majd a tanácstagok! megtisztelő és felelősségteljes! hivatásáról szólott. Fázold elvtárs zárószavaival; éii; véget az ünnepélyes a la-! kuló tanácsülés, majd utána* közös ebédre és baráti poha-< razgatásra került sor, ahol< az újonnan megválasztott ta-< nácstagok és a vendégek még; jobban elmélyítették közös; baráti kapcsolataikat. í még ennél is égetőbb problé­ma, aminek megoldása keve­sebb erőfeszítéssel jár, , s ugyanúgy a kulturáltabb élet megteremtéséhez tartozik. Sok még a tennivaló a falusi jár­dahálózat kibővítésében, sok helyre kell még elvezetni az áramot, javítani a közvilágí­tást, Nagy probléma az ivó- vízellátás megoldása, a kutak rendbehozása. Hozzátartozik a falu szépítéséhez a fásítás, ap­ró parkok létesítése, játszóte­rek építése a gyermekeknek. Ezekre általában van elégen­dő pénz a falvakban, s ami még kell, azt pótolhatják tár­sadalmi munkával. Megoldá­suk nem nyúlik át a követ­kező esztendőre, nem veri ma­gát nagyobb adósságba értük a falu, nem kötik le eszten­dőkre a községfejlesztési ala­pokat. S ha ezeket megvalósí­tották, akkor már több lehe­tőség van arra, hogy napi­rendre tűzzék a kultúrhaz építését is. Reális, könnyebben megva­lósítható terveket kell készí­teni, hiszen a községfejlesztés­re is vonatkozik az a jó ma­gyar közmondás: addig nyúj­tózz, amíg a takaród ér.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents