Népújság, 1958. december (13. évfolyam, 267-289. szám)
1958-12-25 / 286. szám
1958. december 25., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 AZ EMBERT KÖSZÖNTJÜK MÁRKUSZ LÁSZLÓ képes összeállítása. I Az Embert köszöntjük ezen az ünnepen. Az Embert köszöntjük most, amikor kellemes fenyőillat tölti be a családi fészkeket, s kigyulladnak a kis gyertyák, a békességnek, a szeretetnek fényei. Karácsony. Néhány napra elhalkul a munka zaja, pihen a gép, s megpihen az Ember. Messzi kilométerekről összejönnek a család tagjai, hogy együtt ünnepeljenek ezekben a napokban. A szeretet hozza össze az embereket, amely ott él milliók szívében. A szeretet fénye tölti be a családi otthonokat, játékosan csillognak a karácsonyi díszek a fenyők ágain, és pattogva szórja szikráit a csillagszóró. A terített asztalt körülüli a család, egymás egészségére koccannak a pohaI rak s ebben a karácsonyi hangulatban emeljük mi is poharunkat az Emberre, az Ember köszöntésére, az egész nagy család egészségére. Gyereksírás veri fel az ünnepi csendet.. Pétervásárán — Tamásiéknál — az újszülött kis Sanyika először nézi a csillogó fenyőt. Üj ember született. Nagyon várták már szülei a kis legénykét, s ő az ünnepek előtti napokban kopogtatott be ebbe a világba. Öt köszöntjük elsőnek, s rajta keresztül a legifjabbak ezreit, akik kimondhatatlan örömet szereznek szeretteiknek. Köszöntjük őket, legyenek boldog, s vidám emberek. Élete fordulópontjához érkezett az ember, az ifjú diák. Még az iskola padjaiban készül az életre, még számtanpéldák és verssorok fölé hajolva tanulja a leckéjét, de már nagy tervek, elgondolások születnek fejében. Mi lesz belőle, ha elhagyja az iskola padjai tv Terveznie kell. néhány hónap és itt az érettségi. S utána? Utána várják az üzemek, a gyárak, s várják az egyele- mek. Szarvas László az Egri Dobó István gimnázium IV./a osztályának tanulója tanárnak készül, mások mérnöknek, orvosnak, szakmunkásoknak Hozzá, s a tanulók és diákok 'ezreihez száll köszöntésünk. Sok sikert, sjé tanulást kívánunk vala- mennyiöknek. A szeretet hozta össze e két fészekrakó fiatalt is. Otthont, kedves, meghitt családi otthont teremtettek maguknak. Ez az első nagyobb ünnepük, melyet mint férj és feleség töltenek együtt. Ma még kicsi a család — ketten vannak csupán. De mikorra még egyet fordul a naptár, talán az ő otthonukat is felveri a gyereksírás kedves zenéje. A felnémeti Barta házaspárnak szól köszöntésünk. S az ifjú házasoknak, akik szeretetben, s békességben élnek egymás oldalán. Bár csend honol az üzemekben, s szünetel a munka, de az élet számos területén munkában éri az embert az ünnep hangulata. Sokan dolgoznak ezekben a napokban, hogy az ünnepek alatt is legyen villany, vizet adjanak a vízcsapok, hogy a vonatok, autóbuszok meghozzák szeretteinket. S dolgoznak sokan azért is, hogy jól érezze magát, még jobban szórakozzon minden ember az ünnepek alatt. Ludvig István mozdonyvezető is hatalmas gépén tölti karácsony éjszakáját. Köszöntjük őt, s mindenkit, akit munkában találnak az ünnepi napok. Az édesanyák felé száll most szerető gondolatunk. Az édesanyákat köszöntjük, akik a legdrágábbat, — az életet adják, akik szerető gondoskodással nevelik gyermekeiket, akik ott virrasztanak beteg kicsinyeik felett, sakik az éjszakáktól ellopott órákban készítik elő a kis ruhácskákat a holnapi óvodába. vagy iskolába. A hétgyermc kés László Sár; dóméval együtt szeretettel köszöntünk valamennyi édesanyát. Boldogságot, egészséget kívánunk kedves családjaiknak... Sokan dolgoznak iparban, mezőgazdaságban. hivatalokban, s az élet számos területén, akik saját munkájuk mellett foglalkoznak az emberek napi problé máival, — az egész nagy közösség ügyeivel. A párt, a tanács, a tömegszervezetek lelkes, fáradhatatlan vezetőihez, harcosaihoz, a nép képviselőihez szólunk most, Sík Sándorné. országgyűlési képviselőn keresztül. Őket köszöntjük, akik oly sokat tesznek embertársaik boldog jelenéért s a még boldogabb holnapért. A családban ő a legöregebb. A nagyapa. Élete alkonyán csak családjának él. Ö az, aki határtalan türelemmel és szeretettel lo- vagoltatja térdein a kis unokákat, s ő az, kinek hosszúmeséjét oly jól esik hallgatni a ház előtti kis pádon, vagy a hosszú téli estéken, a jó meleg szobában. Hozzájuk szólunk most, a nagyapákhoz, akik 60—70 év- ____________ ve i vállukon. sem tudnak tétlenkedni, s munkát keresve a ház körül dolgozgatnak, segítik övéiket, mint idősebb Purger Sándor bácsi is Kápolnán, aki nyolc unoka életútját figyeli vigyázó szemeivel. Köszöntjük őket, éljenek még hosszú-hosszú évekig egészségben, s békességben és meséljenek még nagyon sokat a kis unokáknak. Sok család ünnepi asztalánál üresen marad egy-egy hely.. Egy-egy apa, testvér, vagy fiú. a családtól távoli vidéken tölti az ünnepi napokat. Őket köszöntjük most, — a katonákat, a fegyveres alakulatok tagjait, akik ezen az ünnepen is, családjuktól, szeretteiktől távol teljesítik kötelességüket, hogy békességben, s biztonságban ünnepelhessenek az emberek
