Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-15 / 252. szám

4 NÉPÜJSAG 1958. november 15., szombat CÁ l/VLL Bölkény Gábor — A MI ELNÖKÜNK igazán 3 ' ember. Érdemes róla írni, r iert mindenki szereti a szö- V Jtkezetben. A nagy népszerűségnek ör- v indő elnököt, Bölkény Gá- t :>rt a szövetkezet tanyáján, a r. új, 50 férőhelyes istálló é pítkezésénél találjuk. Seré- r yen kúszik le az épülő tető­ről és beszélgetni kezdünk. I ölkény elvtárs is egyike a j írási tanácstagjelölteknek, s r lint új jelöltet kérdezzük meg, togyan és miért jelölték őt az € m berek? A j élölőgyűlés — amelyen c t jelölték — még október el­ső napjaiban lezajlott. A 29-es járási választókerület lakossá- ja itt állott ki egyhangúlag 1 lellette. Hogy miért? A község lakosai mind jól ismerik őt, hisz közülük szár­mazik. Szegény, kubikos em- jier gyermeke,-s a régi világ­ban ő maga is édesapjával együtt járta az országot talics­kájával, tiogy munkát és ke- l lyérnekvalót keressen, össze- ' larangolta Tolna megyét, dol- I [ozott Budapesten, Miskolcon, ; Srcsiben, az ország minden : észében, attól függően, hogy nikor hová vetette a mostoha iors. 1952-ben tudomást szerzett írről, hogy idehaza Besenyő- Kiken egyre másra alakulnak i termelőszövetkezetek. Haza­jött dolgozni. Az elsők között jelentkezett a Szabad Föld Tsz tagságába. Mint alapító tagot hamarosan elnöküknek válasz­tották, s azóta is legjobb tudá­sához híven tölti be ezt a tiszt­séget. Hogy a szövetkezeti tag­ság szereti, az világosan kitű­nik a könyvelő, és a többi em­ber dicséretéből is. Csakis de­rék, rendes ember lehet az, akiről ennyi jót mondanak munkatársai. A JELÖLÖGYŰLÉSEN azon­ban az is kiderült, hogy az egyéni gazdák előtt is népsze­rű. tekintélyes ember Bölkény Gábor. Megtörtént dolog, hogy az elmúft évben több egyéni gazda kerté, segítsen rajta. A szövetkezetnek jó vetpmag bú­zája van, cseréljenek néhány mázsát, hadd legyen nekik is jó vetőmagjuk. Az elnök kész­séggel segített. Arra is sokan emlékeznek, hogy a vetések idején vetőgépet, boronát, és magtakarót adott használatra az egyénieknek. Nem pénzért, nem kölcsön, csupán szívesség­ből, barátilag, hisz minden IV. IV. KIS VÄROSKA a thüringi- ai erdők lába alatt. Fák, lige­tek uralják nagy részét, de a központ zárt utcanegyedeiben fővárosi a hangulat. A Schiller stfasse 12. Sár­ga homlokzatú Jiáz, zöld zsa- lugáterrel: ez volt Friedrich von Schiller lakóháza halálá­ig. Itt írta világhírű remek­műveit: a Teli Vilmost, a Szent Johannát és Dimitrius című művét. Dolgozószobájá­ban ugyanúgy áll tintás aszta­lán a földgömb, mint halála­kor. A látogatók csendben jár­ják a szobákat, kegyelettel né­zik a nagy mester életének utolsó dokumentumait. A Goethe-házban a két szel­lemi nagyság, Goethe—Schil­ler barátságának emlékeit mu­tatják a kiállító szekrények. A nagy magyar zeneszerző, Liszt Ferenc is itt lakott 1868- tól 1890-ig — kisebb nagyobb megszakításokkal. Wagner Lo- hengrinjének ősbemutatóját itt vezényelte a Nemzeti Szín­házban. 1868—86-os években élt Weimárban. Sokat dolgo­zott, sok barátot szerzett ma­gának Németországban. A KIS VÄROS közelében, fenn, a dombtetőn, a,hitleri fa­sizmus utolsó nyomai látsza­nak: a háromszoros szöges- dróttal körülvett buchenwaldi koncentrációs tábor. A - fekete szegéllyel ‘ zárt út. a Fájdalom útja vezet a bá­rom tömegsírhoz, amelyekben 20 000 ember megkínzott teste pihen. Az út szélén kőbefaragott jelenetek, a hajdani tábor ten­gernyi szenvedését tárják a látogató elé. A tömegsírok ár­nyékában a Nemzetek útján 20 emlékoszlop, a húsz ország­ból elhurcolt és meggyilkolt embereknek állít emléket. A dolgozó parasztban a leendő szövetkezeti tagot látja Böl­kény Gábor. Bölkény Gábor eddig még nem volt tanácstag, de mint egy közösség vezetője, mlár is sokat tett a falu életében, az emberekért. Szorgalmazta az új autóbuszmegálló építését, az elsők, között szállt síkra azéi-t hogy végleg hadat üzenjenek az évszázados elmaradottság­nak és Szépítsék, fejlesszék a községet, minden vonatkozás­ban. Most is sok-sok tervről tud beszélni, melynek meg­valósításához, mint tanácstag, ő maga is hozzájárul. Mindenekelőtt szeretné, ha a községi legelőt a faluhoz kö­zel eső helyre telepítenék át. Sokat segítene ez a jószágtartó gazdákon és az egész község állattenyésztésén. Tervei kö­zött szerepel, hogy a község mezőgazdasága egyre inkább áttérjen a belterjesebb for­mákra, telepítsenek gyümöl­csösöket, termeljenek több konyhakerti növényt, zöldség­félét, stb. — SZÉPEK EZEK A TER­VEK, a leendő tanácstag ter­vei, s ki kételkedne benne, hogy mindezeket meg is való­sítja. Erre pedig legfőbb biz­tosítók, hogy szereti az embe­reket, szívesen fáradozik a kö­zösségért és híven képviseli majd választói érdekeit. Fényképki állítás Hevesen Fényképkiállítás nyílt a. he­vesi kultúrház nagytermében. A kiállítást Bense József és egy-két társa, állította össze, anyagát teljes egészében Ben­se József gyűjtötte. A kiállítás anyagából kitű­nik a község életszínvonalá" nak emelkedése, mind ipari, mezőgazdasági, mind más té­ren, A kiállítás rendezése öt­letes, mert a kultúrház nagy­termében van és egyben an­nak díszítését is szolgálja. Ha a vendégkönyvet megnézzük, azt látjuk, hogy mindenki megelégedésére rendezték, i A kiállítási anyag 73 szépen ki­dolgozott kép. Ezért a mun­káért a rendezők dicséretet ér­demelnek. (Lövey) Karácsonyra és Szilveszterre Csehszlovákiába Indít társas utazást az IBUSZ Az IBUSZ az idén kará­csonykor és Szilveszterkor tár­sasutazásokat szervez Pozsony­ba, Kassára, Prágába és a Magas Tátrába. Januártól kezdve a Magas Tátrába kü­lön sí-vonatok indulnak majd. Üzemek és vállalatok részére — kívánságuknak megfelelően — a társvállalatok meglátoga­tására szerveznek utazásokat. id. Bártfai Kis Jánosné, Tárná­méra: Ügyében eljárunk az SZTK- nál, amíg az eredményről értesí­teni tudjuk, kérjük, várion türe­lemmel. Bagó Zsigmondné, Petőfibánya: A kisfiú elhelyezésével kapcsola­tos levelét megkaptuk, 5 az ügy­ben segíteni fogunk. Az.v ££ed- ' menyről értesítjük majd. „Orchidea’4, Kömlő: Közöljük, hogy a „Szív küldi”-re a Magyar Rádiónak (Bp. Bródy Sándor u. 5-7) 50 forintot kell beküldeni, fel­tüntetve a címet, szöveget, dátu­mot, mikorra kéri, s majd a Rádió értesíti, hogy mikor közli. Gál Ferehc, Lőrinci: A szülési segéllyel kapcsolatban a MEDOSZ miskolci területi bizottsága közöl­te, hogy a pénzt is, meg az ok­mányokat is a Horti Gépállomásra küldte. Ott kell inegkeresni. KOVÁCS JÄNOS: A HAZASZERETET NETOVÁBBJA Egy képviselőjelölt a követ­kezőképp szónokolt: A hazáért, uraim, mindent fel kell áldoznunk. Önök tud­ják, hogy szegény vagyok, semmim sincs,' 'Sfiflf ‘OTShdbiit- nók. És mégis, ha kémék tő­lem, akár most mindjárt szí­vesen , odaadnám a felesége­met. műsora Egerben este fél 8 óraikor: Bástyasétány 77 (Madách-bérlet) KOVÁCS ANDRÄS: 1958. november 15, szombat: 1889. A Brazil Köztársaság ki­kiáltása. V Névnap O Ne feledjük, vasárnap: ÖDÖN iiflüslí — ANYÁK ISKOLÁJÁT szervez a hevesi járási Vörös- kereszt a járás minden köz­ségében. Ezeken a tanfolyamo­kon megtanítják a kismamá­kat a csecsemő helyes táplá­lására, gondozására. — BOLDOG KÖZSÉG la­kosai 171 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek ebben az évben, ennyivel se­gítették a községfejlesztési tervek végrehajtását. Volt olyan terv. mint a sportpálva körülkerítése amit tisztán társadalmi munkával oldot­tak meg. — A HELYI és a szövetke­zeti ipar vállalatai megyénk­ben az elmúlt esztendőben 1260 garnitúra fényezett és festett hálószoba-bútort készítettek — 11 százalékkal többet, mint 1956-ban. — GYÖNGYÖSHALÄSZON még ebben az évben befeje­zik a Külső-Mérges patakon építendő úgynevezett Berki- hidat. A munka egy részét társadalmi munkában végez­te a község lakossága. — Ä BOCONÁDI általános iskolások 300 darab egészség- ügyi bélyeget vásároltak, amelynek árát az iskola egész­ségügyi felszerelésének a bő­vítésére fordítják. — TELJESÍTETTÉK éves állattenyésztési fervüket a füzesabonyi járás termelőszö­vetkezetei. — AZ IDÉN 15 százalékkal több a sertésállomány és 17 százalékkal több a szarvasmar­ha állomány, mint 1935-ben volt. — A HATVANI Cukorgyár naponként átlag 35 vagon el- sőosztályű cukrot gyárt a bel- és külföldi fogyasztók­nak. 0 § hí Cm mi© íwmAst Weimar - Buchenwald cAíl 1{4íl oáLaiztű (Lala _ Fiatalok! Id e nézzetek. Drága barátaim .. . És megy kemény léptekkel előre a tudat szárnyain. Arca tűzszínű, mint a zászló. Melynek szelleme szőtte át E felnövekvő nemzedéket . . . — Szavaz a magyar ifjúság. Emlékek fűtik, apja, anyja ifjúkorának szelleme. Ezt átgondolta Már egy éve, Mikor két ujját esküre Emelte a KlSZ-zászló előtt t . . Gyökeret vert ott szent hite. És ma itt újra Hittételre Lángoló szívvel áll elő. Dobban szívének ritmusárja, Hogy reszkessen a tespedö; A léhaság, a vágyak gátja, A reménytelen múlt tova Tűnjön az örök. elmúlásba. — És viruljon e szép haza. _ Engem most ne zavarjóh senki, Ne rontsa forró ünnepem. Ifjú vagyok, Bátor Kiszes. Nyitva már régen a szemem. Szavazok. Ént Egy ifjú ember. Milliók sorsán a kezem, S milliók veszik . most kezükbe Az én sorsom. _ Az életem. Sz avazok hát a rózsatőre, Hogy szél ne tépje szirmait, A ragyogóan tiszta égre, Hogy köd ne bontsa szálait. A boldog, ifjú szerelemre, Apámnak víg öregkorára, A sok-sok vidám játszótérre, Az épülő új iskolákra. A tisztán csengő kalapácsra, Hogy békéi verjen ritmusa. Az egész népemnek sorsára, Hogy boldog legyen otthona. Az élénkülő munkakedvre, Az örök munkásszeretetre. Szavazok az édesanyámra, Hogy simítsak a ráncain Szavazok egy szent barátságra A népek közös vágyain... Ifjú vagy oki Ki gátol engem, Hogy hallgassak szívem szavára: Szavazok most igaz hitemre, A magyar népre és a pártra. Két-háromezer mázsával nő az évi halzsákmány Mesterséges ivadéktelepítés a íolyókba, a tavakba A halászati termelőszövet­kezetek az utóbbi években — 1952—1957. között kereken 4500 mázsával emelték évi hal­fogásukat, de ez az emelkedés elsősorban a szövetkezetek fej­lődéséből, továbbá a halászati eszközök és módszerek kor­szerűsítéséből adódott. A hal­állomány utánpótlásáról nem magyar oszlop tetején is ott lobog az örök tűz, az emléke­zés tüze. Szeptember 14-én találkoz­tak itt újra azok, akiknek, si­került megmenekülniük a pusztulásból. Az 52 méter ma­gas emlékmű tornyában elő­ször szólalt meg a harang. A hang elszállt távolra, messze Buchenwaldtól, a nyugati részre, hogy meghallják azok is, akik újból a háború tü- zét szítják az, emberi szívek­ben. Emlékezzenek Buchen- waldra, Bels&ire és Ausch- witzra! Az emlékmű előtt francia édesanya búcsúztatta egyetlen fiát, megtört fénnyel a szemében, idős spanyol ba- csika hajolt le egy marék földért, — felesége és kislánya nyugszik a kősírok alatt. A dombtetőn kanyargó út két oldalán téglaromok, mély gödrök jelzik az egykori hadi anyaggyár helyét. Itt dolgoz­tak a koncentrációs tábor la­kói. akik még bírták mozgat­ni kezüket. „Mindenkinek a magáét” — olvassuk a tábor bejáratára forrasztott betűkből. A főka­pu tetején levő őrtoronyban géppuskafészek és nagy óra állott. Az első csoportban 13—19 éves lengyel fiatalok voltak, akiknek még tető sem jutott a fejük fölé és egy kivételé­vel mind a 399 meghalt éhen, a hidegben. Azután újabb 5000- res lengyel csoport érkezett, akiknek nagy részét az első héten „likvidálták.'’ Megkez­dődtek a műszak-szerű kivég­zések. A Mállásokban felro­pogtak a fegyverek és a ha­lálra kínzott foglyok sorsán már csak könnyített a meg­mentő golyó. AZ EGYKORI táborlakó — Kölner Heinz — így em­lékezik a kivégzésekről: — A műveletet végző SS- osztag orvosi ruhába öltözöt­ten sétált a barakk előtt. A téren csoportba terelt fog­lyoknak, — hogy ne hallják a halálthozó, dörgő fegyverek hangját —, énekelni kellett. El lehet képzelni, hogyan hatott az énekük azoknak, akik tudták, hogy a következő percekben halál vár rájuk. A kivégzi- teremben pontosan felvettek minden adatot. A mezítelenre vetkőztetett embereket a ma­gasságmérő lécnél érte a tar- kónlövés. A hullákat eleinte csak fatargoncákon cipelték el, de a lecsorgó vér elárulta őket és ezért pléh kocsit csi­náltattak a munkához. Hét­ezer szovjet tiszt életének ve­tettek véget a gyilkos golyók. — Nézzék meg jól ezt a kéményt, harmincezer ember­élet szállt ki rajta, — mond­ja megcsukló hangjával Heincz bácsi, A vöröstégia kémény körül koszorúk szalagját lengeti az őszi szél. Az Ernst Thälmann emléktáblát elborítják a virá­gok. Az épület pincehelyisé­gében, — mint a hentesüzle­tek falán, — kampók mered­nek elő. A falak és a kampók környékét rozsdaszínű vérfol­tok tarkítják. Ide akasztották egymást a 20—30 fős csopor­tok, hogy aztán az automa­tikus felvonóval érkezzenek meg a három hatalmas ke­mencéhez. Csempézett falak, higiénikus mosdófülkék veszik körül a hamvasztó-kemencé- ket..: Tengernyi szenvedésről ad képet a drótokkal körülzárt múzeum. Kínzás, tarkónlövés, krematórium és nem is lehet felsorolni azokat a módszere­ket, amelyekkel hóhérmunká­jukat végezték Hitler SSúegé- nyei. De az ő idejük is lejárt. Az ellenállási mozgalom katonái élénken figyelték az Eisenach felől egyre erősödő ágyúzást, — a szabadulás hangját. A tábor vezetősége 1945 április II-éré tervezte a tábor likvi­dálását, de a foglyok is ké­szültek. , — Az SS-ek szokatlanul élénkek voltak. Pótgéppuská­kat szereltek fel, s a figyelő tornyok őrségét páncéltörő ’ö- vedékekkel látták el. Sikerült megtudnunk a láger likvidá­lásának időpontját is. Ponto-; san 17 órára tűzték ki, —; emlékezik vissza B. Nazirov, a szovjet hadsereg ezredese, a buchenwaldi koncentrációs tá-; bor ellenállási mozgalmának; egyik vezére. 15 óra 15 perc! Rajta. El-; dördültek az első lövések, grá-; nátok robbantak és felhang­zott az orosz „hurrá" és a foglyok a lőszergyárból lo-; pott fegyverekkel megtámad­ták az SS-eket. A fasiszták riadtan ugráltak le az őrtor­nyokból, kiszaladtak a fede-! zékből és az erdőben kerestek! menedéket. Amikor a győztes pán-! célosok elérték a tábort, már! szabadok voltunk, — mondta! büszkén Nazirov ezredes. A világ népe nem felejti el ezeket a gyászos helyeket. A békesség szelleme lebeg az; egykori haláltábor felett. Ke- let-Németország tanult belőle! és politikáját a békéért folyó; harc szent ügyének szenteli A fájdalmas sebek még fel­felszakadnak azokban, akinek hozzátartozóját halálra kínoz-; ták az SS-pribékek. A táborok figyelmeztetnek! A leszálló estében az ern-; lékmű tetején Kigyulladó vö-! rös csillag ragyogása messze; látszik. i ★ FELEDHETETLEN élmé-; nyekkel gazdagodva indultunk; haza, Magyarországra, aho! a; vadregényes Bükk. a halódó; természet ezernyi szépségével; és titokzatosságával várt ben­nünket, A német barátoknál töltött két hét után. újra ha­zai tájon vágtatott velünk a; vonat. Ekkor éreztük 'gazán mennyire igaz az a közmon-; dás: — Mindenütt jó, de leg­jobb otthon. (Vége.) gondoskodtak kielégítően. A nemrég elkészített fejlesztési tervükben a halászati terme­lőszövetkezetek most kidol­gozták a vizek mesterséges ivadékolásának rendszerét. Úgy számítanak, hogy nem­sokára egy hatalmas ivadék- nevelő tavat létesítenek a Ke­leti Főcsatorna mentén, Püs­pökladánynál, egy másikat pe­dig a Velencei-tó környékén. Korszerű berendezéssel látják el ezeket a tavakat, ahol majd a legértékesebb nemeshalakat: a pontyot, a süllőt, a kecsegét, a márnát és a harcsát akarják elszaporítani. A két — együt­tesen ötszáz holdnyira terve­zett — halszaporító és ivadéK- nevelő tó segítségével a termé­szetes vizek évi halhozamát egészen rövid idő alatt, leg­alább kétezer—háromezer má­zsával növelik majd, s egyút­tal ellensúlyozzák a vízkivéte­lek és vízszennyeződések mi­att bekövetkezett állomány- pusztulást. 14 hónapon át koplalt A frankfurti állatkertben 14 hónapon át nem evett egy 8 méter hosszú python-kígyó. A kígyó nem volt hajlandó döglött tyúkot, vagy nyulat enni. Tizennégy hónapos „éh­ségsztrájkja” után hirtelen rá­vetette magát egy döglött ma­lacra és azt szőröstől-bőröstől elnyelte. Gzmirek, a frankfur­ti aüatkert igazgatója egyál­talán nem aggódott, a kígyó „éhségsztrájkja” miatt, mert már előfordult a háború előtt is egyszer, hogy egy ór áskí­gyó két és félévig sztrájkolt, mielőtt „kapitulált” volna. VAKMERŐSÉG A közelmúltban a düssel­dorfi rendőrőrszobán éjjel sgy fiatalember jelent meg és sér­te. hogy kötözzék be súlyosa» sebesült alsókarját. A rend­őrök teljesítették kívánságát, közben érdeklődtek, hogyan sebesült meg. Rövid tagadás után a férfi bevallotta, hogy az egyik élelmiszerüzlet Kira­katüvegét törte be. A kötözés után a vakmerő betörő egye­nesen a börtönbe vándoraid

Next

/
Thumbnails
Contents