Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-13 / 250. szám

4 NEPÜJSAG — 1958. november 13., esütSrOfc A második őszi zenekari est után „ŐSZI ÉBREDÉS — Eger zenei életében” — fez a cím kínálkozna örvendező beszá­molónk fölé, — bár egy kissé paradoxszerűen hangzana. E két kis szót értelmi és hangu­lati tartalmuknál fogva nem­igen szoktuk összekapcsolni, inkább a tavaszhoz köti a köl­tészet és a tudomány is az éb­redés fogalmát. De egri kultu­rális életünkben most véletle­nül az ősz hozta meg zenoi fronton az oly régóta áhított ébredést! Jó pár év óta sokan panaszkodtunk, sanyarogtunk városunk zenei életének pan­gásán, a közönség érdeklődé­sének fájdalmas hanyatlásán, a jószándékú hivatalos szervek hangverseny-vállalkozásainak ijesztő sikertelenségén, az érthetetlen közönséghiányon. Már-már csüggedten vettük tudomásul, hogy nálunk nincs talaja a magasabbrendű mu­zsikát produkáló előadások­nak, nincs hangverseny-közön­ségünk, — vagy .legalábbis oly csekély az ilyen iránt ösztönö­sen érdeklődők száma, hogy az illetékes . rendező -szervek bátorsága és a nélkülözhetet­len közönségsikerben való bi­zalma veszendőbe került. Nagy-nagy szerencsénk, hogy mégsem kedvetlenedtek el végleg, hanem hivatástudatuk újabb kísérletet tett a „Négy zenekari .est bérletsorozat” meghirdetésével és a már el­hangzott szép zenekari estet meglepően telt ház hallgatta meg1 VALÓBAN ÉRDEMES volt mindkét est műsorát érdeklő­déssel várnia 500 egri hallga­tónak, mert igen színvonalas estet kaptak a két kiváló ze­nekartól, a vezénylő karmes­terek és a pompás szólisták átélt előadásában. De nem kisebb gyönyörűség volt átte­kinteni a már külső megjele­nésében is szinte ünnepélyes hangulatot árasztó telt páholy- és széksorokat. Felvidultan, új reményekkel eltelten mond­hatjuk: ninés itt már semmi baj, — felcserélhetjük a isok aggodalmat, kesergést az ör­vendetes bizakodással: van már Egernek koncert-közönsé­ge és ha ilyen művészi szintű muzsikálást fog kapni a jövő­ben is, ez a törzs nemcsak ál­landósulni fog, hanem szapo­rodni is új érdeklődőkkel. Ta­lán még megérjük, hogy szín­házunk és termeink szűknek is fognak bizonyulni! Nem hallgathatjuk el, hogy ez a „csoda” nem éppen ma­gától termett meg, hanem vég­re olyan szerencsés szervező kezek nyúltak hozzá e nem könnyű, de ime: igen hálás ügyhöz, mint az Egri Nőtanács hölgyei! Most nagyszerű tanúságot tett ez az új társadalmi szer­vezet valóban hézagpótló hi­vatásának létfontosságáról. Jól és céltudatosan beállított lel­kes munkával ébresztették fel a szép iránt fogékony embe­rek százainak figyelmét a fe­lénk kitáruló magasabb művé­szi élvezetek elérésének lehe­tősége felé. És itt a pompás eredmény: telt ház hálás elis­merésének, köszönetének meg­nyilvánulása a lelkes örömtől ragyogó arcokon, a szűnni alig akaró tapsviharokban. Az él­ményt jelentő belső telítettség kiváló jele, hogy az utolsó tapsig egyetlen ember sem mozdul el a széksorokból, in­nét senkinek sem sürgős a ruhatárba furakodnia elsőnek, itt még sok közlendője, meg­beszélni valója marad szom­szédaival, barátaival. Itt jól érezte magát, itt értékkel gya­rapodott, bensőben gazdago­dott — széppel való találkozás anyagát csak nyugodt tempó­ban viheti magával — ha seb- bel-lobbal rohanna, útközben könnyen elveszítené és' érzi, hogy ezért kár volna. Jó lesz, hasznos és kellemes az itt kapott benyomásokat megőriz­ni, feldolgozni, és elraktároz­ni belső, maradandó gazdago­dásként. A MOST HÉTFŐN elhang­zott sok szép muzsikálás min­den szereplőjét sok dicséret és köszönet illeti. A budapesti MÁV szimfoni­kus zenekar jó ismerősünk már évek óta. Állandóap nagyira­mú munkában edzett, rendkí­vül sok nyilvános szerepléssel művészi készségben folyton fejlődő együttesük, Blum Ta­más sokrétű, dinamikus fe­szültségekkel telített vezetésé-, vei sok árnyalásbeli finom­sággal adták elő a jól ismert Teill Vilmos nyitányt Rossini- tól. Különösen szépek voltak a fafúyók szólisztikus Szaka­szai, jóllehet az egész zene­karnak egyszintű beállítása, azaz íeültétése azzal a súlyos veszéllyel jár, hogy a vonós­kar tömött sorai mögül a fú­vósok hangereje káros arány­talanságban szinte elnyomot- tan kerül ki, ami különösen a telt fortisszimókban okoz nagy hiányt. Könnyű volna segíteni végre a sokszor kért egyszerű módon: az összes fú­vós zenészeket tegy kb. 40—50 cm magasságú emelvényre kel­lene ültetni. A színpadi be­rendezés erre bizonyosan találna módot. Áz össz­hatást nagyban emelné» az arányok helyreállnának, á hát­só hangszerek zengése plasz- tikusabbá válna és ezzel kü­lönösen a földszinti közönség sokat nyerne a hangzás teljes­ségéből. Az est jeles szólistája, a he­gedűnek hazánkban egyik leg­kiválóbb művésze: Garay György, nagyszerű készültség­gel játszotta a Mendelssohn- féle koncert mindig hálás, gyönyörű dallamokkal ékes vezérszólamát. A ■ romantikus mű sokszor talán érzelgősséggel határos édességét nemes mér­téktartással énekelte, sokszor szinte suttogta el a legszebben megzendülő, sejtelmes pianisz- szlmókban, de ugyanakkor minden játékos csillogását is megragyogtatta a szökellő presto-tételben. A hallgatóság hálás tapsviharát egy fénye­sen előadott' Paganini Caprice- szal köszönte meg. A műsor második felét a nagyterjedélmű, de minden té­telében igen hatásos Csajkov- szki-iéle V. szimfónia töltötte be. A két szélső gyorsiramú, robusztus telíségekig feszülő tétel között a kürt-szólós An­dante meleg dallamossága és az érzelmes líraiság keringő­tétel igen érdekes kontrasztok- kál bővítette a mű sokoldalú­ságát. Az utolsó tétel a fel­használt orosz népi-dallamok­kal fulmináns" feszültségekkel zárta be a műsort. EfZVAST REMÉLJÉK, hogy ilyen kedvező előjelékkel in­duló zenei „ébredésünk” az őszbe transzponált tavaszias indulással dús, hasznos és hosszú nyárias kiérésbe, — vagy mondjuk: beérésbe fogja vezetni Eger jövendő zenei életét, sok igaz és nemes gyö­nyörűséget szerezve a zenei „szép” felismerésére elindult százak és százak számára. HUSZTHY ZOLTÁN ■ Dü Í’J *»*%?»*.•.**?'' -a . I ■1 Suba István« Tariiaszeil tmiklós: A motorkgrékp^r vásárlással kap­csolatosan a KERAVILL pontos" felvilágosítást ad. így kérjük, for­duljon óda. Címük: KERAVILL, Eger. Széchenyi utca. Sereg József, Gyöngyös: „Régi választások’* * c. rovatunkkal kap­csolatos levelét megkaptuk, s ész­revételét köszönjük. Valóban nagy figyelmetlenség volt részünkről, hogy ennél a cikknél neip figyel­tünk a fej megváltoztatására. Zám Imre, Recsk, Ércbánya: Ügyében eljártunk az egri SZTK Alközpontnál,, ahol értesítettek bennünket arról, hogy a felülvizs­gálat november 10-re volt kitűzve. Akinek szívesen tapsoltunk 4 Szélvihar ifjabb Csendes réjét kettős szereposztásban 'te színpadra a Gárdonyi Gé- ' Színház. Varga Gyula mel- tt Pathó István játszotta va- írnap délután, valamint szer­ín este is ifjabb Csendes Im- 1 főhadnagyot. Első jelentő­bb egri szerepében a fiatal athó István megérdemelt si­kert aratott. Televízió • .. Télévé» so Televízió ANGLIA 1958. november 13, csütörtök: 1948-ban. avatták fel az új Laki­hegyi nagyadót. ¥ 1953-ban halt meg Németh An­dor író. 1883-ban született D. Bargyin szovjet akadémikus, kohász. 1868-ban halt meg Rossini olasz zeneszerző. O Névnap O Ne feledjük, pénteken: KLEMENTINA «$ sir — Állattenyészté­sünkben egyre elterjed­tebb lesz a mesterséges meg­termékenyítés. Az egri járás tehénállományának ez idő szerint mintegy 16,2 százalé­ka kerül mesterséges megter­mékenyítésre.- A GYÖNGYÖSI Váltó- és Kitérögyárban az ésszerű javaslatok megvalósításából és az újítások alkalmazásából 400 ezer forint megtakarítás szár­mazott. — TÍZEZER HOLDRA kí­vánják kiterjeszteni a három­éves terv végére Heves me­gye öntözőtelepeit. Az öntö­zőtelepek nagy részét a Tisza vidékén tervezik.- GYÓGYÁSZATI segédesz­közökre egymilliókétszázhar- minckétezer forintot költött államunk Heves megyében. Egerben este fél 8 órakor: Szélvihar . . (Vöröspiarty-bérlet) Az angol televízió bemondói hosszú idő után először je­lentek meg a közönség előtt az eddig szigorúan kötelező szmoking nélkül. Az újítás a hagyományokat tisztelő és az eleganciát ked­velő angolokat meglehetősen kiábrándította és követelték a szmoking azonnali visszaál­lítását. KÍNA A pekingi rádió közlése sze­rint szeptemberben működés­be lépett az első kínai televí­ziós közvetítő állomás. Jelen­leg már a másodikat is épí­tik Kantonban, mely 1959. második felében kezdi meg az adást. OLASZORSZÁG Mennyit keresnek az olasz televízió sztárjai? Egy nem­rég összeállított statisztika sze­rint a legkedveltebb színészek és konferálók a következők és fellépésenként a alábbi össze­geket kapják: Walter Chiari, a film és a TV népszerű komi­kusa 600 000, Renato Rascel 500 000, Mike Bongiomo 150 ezer és Edy Compagnoli 25 000 'lírát. FRA NCIAOPSZÄG A párizsi autószalonban űj- típusú autóbuszt mutattak tie at érdeklődő közönség előtt. Minden ülés hátába kis, 22 cm széles televíziós ernyő és antenna van beépítve. A tele­vízió ily módon már a közle­kedés birodalmába is behatolt. egyesült Államok A Kirkland Lake-i (Ontario állam) kis televíziós közvetítő állomás bemondója különös tréfát eszélt ki a közönség megtréfálására, és egyben nem kis rémületére. A szokásos hí­rek helyett nápiában többször azt a megdöbbenést keltő új­ságot közölte, hogy a Szovjet­unió és Nyugat-Németország között kitört a háború. Hogy a közvéleményt még nagyobb izgalomban tartsa, jó néhány­szor hírmagyarázatokat és kommentárokat közölt a világ­sajtóból. A hallgatók közül azonban sokan gyanút fogtak, mivel egyetlen más adóállo­más sem közölt hasonló híre­ket. Tömegesen kértek telefo­non információkat és magya­rázatot. A tréfás kedvű be­mondó csak estefelé határoz­ta el magát arra, hogy az igazságot felfedje. A televíziós állomás igazgatósága nem méltányolta alkalmazottja öt­letét: azonnali hatállyal elbo­csátották állásából. ' KOVÁCS JÁNOS: &ARKAS ANfilAS Tüdőig Qlnyujlú'4 ésfObt'Oíx tfőrid netted Szelíd tőrök beí* Uj \ hat* ca tAj^etc ajtdlő komáid faro,jézat{ tHeqgoHdoídsrq kiirt £zobáw\ wúKdett árnyékos haj lato ha 'Re.fiCi! o\ hány cts^va mejsz^-íheu, S asotK CK0Hd0H\,Szé^í4eü\ ntéq, üteg nm állva, Á bedkety otj bimbói -PakaSzí a hú hrf; flfe*t az! Szeeduén\rhoqj ^<7 banki oekdé$, /fifot belep (0 ész* evekbe, {J0<jy oniony fáz<kiq-SűrSoH\ oSli Gfetudje^ $ felkőai érzés Meyer HiszentatáíMK //gilt­II. a németországi látoga­tó nem tér vissza addig, amíg meg nem nézte a drezdai Zwingert, nem járt a szellemi nagyságoik pihenő városában, Weimárban és nem látta a felhőkbe magasodó „Népek csatájának” lipcsei emlékmű­vét. Drezda idegenforgalmi köz­pontja- az építésében évszáza­dokra visszatekintő . Zwinger képtár. Eredetileg I. Ágost Frigyes választófejedelem az akkori divat szerint narancs­fákat gyűjtött benne. A ha- talmas épület balszámya a háborúban találatot kapott, 1945 február 13-án. A restau­rálás még mindig tart. A zárt udvarrészre a koro­na-kapun lehet bejutni. A bejárat fölött levő aranyku­pola miatt, arany-kapunak is hívják, amelyen kétfejű sas trónol. Benn az épületekkel körülbástyázott téglalap-alakú területen négy sziporkázó szö­kőkút ontja vizét. Az építőmester odaadó mun­káját dicsérik a képtár erős épületszámvai. A négyszögbe zárt épület- csoportok között legnagyobb meglepetést nyújtotta a Nimfa­fürdő. Ez a rész 1730-ban épült. Az alkotó Permoza, egy kis bajor falunak életét, pa­takjainak csobogását akarna a falak közé varázsolni. A ma­gasból lezuhanó víz1- partján két alak egymást keresztező vízsugárral, a választófejedel­mek jelvényét rajzolja ki. A külső látnivalók után ha­talmas gránitlépcsőkön lehet bejutni a képtárba. III. Ágost idejében indult meg a itópek gyűitése és . azóta több ezer értékes festmény került a Zwingerbe. A BEJÁRATTAL szemben, széles vászon feszül, Otto Dix háborűellenes festménye. A pusztulás, vér és a sötét ár­nyalatú épület, romok, na­gyon kifejezik a mondanivalót, a célt amiért készült. Festő­jét üldözték és igyekeztek megakadályozni működését. Ez a bevezető kép a német nép óhaját fejezi, ki: — Nem akarunk háborút! A képek előtt sokan állnak, katonák, , diákok vegyesen. Megilletődve hallgatják a ve­zető szavait. A több órás képtárlátogatás alatt csak ízelítőt,lehetett kap­ni, az igazi festőművészet nagyszerűségéből. Sokan még visszamentek egy-egy képhez, hogy megpróbálják a lehetet­lent; fényképező gépükben hozzanak haza örök emléket a drezdai képtárból. A képtár ajtaja becsukódott mögöttünk és ezernyi emlék­kel gazdagodva búcsúztunk a híres Zwingertől, a festmé­nyektől és az "értékes épület- csoporttól. A Zwinger mögött levő Post-platzon János király lo­vasszobrát örökítették meg a kattogó fényképezőgépek. A társaság másik része a téren magasba szökő vízsugarak előtt. — amit annak emlékére építettek, hogy Drezdát nem pusztította a pestisjárvány, pár ’ évszázaddal ezelőtt, — állt egy csoportba. Kart-karba fűzve készült a kép, egymást átölelve mint testvér a test­vért, pedig jó pár száz jlo- méter távolságról röpítette ide a vonat, vagy a fényesszárnyú gépmadár, a látogatóikat. A címcserék után robogott az Ikarusz a szakszervezeti szék­házhoz, ahol már várt ben­nünket a meleg ebéd. * Uj épület, nagy ebédlő ter­mekkel és gyors kiszolgálás fogadott bennünket. Perceken belül hozták apró bögrémben a párolgó kaporlevest. A pap­rikás csirkéhez, ' fűszeres éte­lekhez szokott gyomroknak kicsit szokatlan volt az édes­kés leves. De erős akarat, meg az éh­ség hamar eltüntette az első fogást. A krumplival, a néme­tek nemzeti eledelével körül­bástyázott főtt kolbász már nagyobb sikernek örvendett. Nem a legkitűnőbb ízű volt., az ebéd utáni „margón vas-, ser" dzsem. Hasonlított a mi. parádi vizünkre, csak sót tét-, tek bele, nehogy elrontsuk a gyomrunkat. Délután városnézés! A ké­nyelmesebbek felültek a oesti kőrútról ismert és itt is találha­tó hatosra és kivillamosoztak a drezdaiak ..Hűvösvölgyébe,” Pillnitzbe. Az Elba partján húzódott a település. A jel­legzetes német kiskocsmák, sörözők levegőjét a kibírha­tatlan szivarfüst és a folyó iszap és hal szaga fűszerezte,- — de alaposan. A húázperces villamosozás­sal beérünk innen a város közepébe. Zajlik az esti élet, a járdákon nyugodtan sétál-. nak a járókelők. Sehol sincs olyan vágtatás, mint nálunk a Nemzeti előtt. Az egyik mulatóból szolid dzsesz hallatszik: Szmokingos zenészek a németek kedvenc * slágerét a „Reggeli ébredést” látsszák. A belépő két márka tíz pfenig. A zsúfoltságban is perceken belül kerítenek szabad asztalt. A hangúlat óráról-órára emelkedik. Éjfél felé vidáman énekelve ért vé­get az este. ÍGY BÜCSŰZUNK a régi várostól, Drezdától, mert a következő állomás, Lipcse kö­vetkezik — a nemzetközi vá-1 sárok városa. (Folytatjuk,)

Next

/
Thumbnails
Contents