Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-09 / 247. szám

1958. november 9., vasárnap NÉPŰJSÄG 5 cJí mi q^Löltfeink HALÄSZ LAJOS bácsit mindenki ismeri a faluban. Őszinte, szókimondó ember hírében áll és szívesen meg­hallgat mindenkit. Haját már belepte a „dér”, de munkabí­rása, az emberek iránti sze- retete semmit se változott, sőt erősödött az esztendők fo­lyamán. Halász Lajos bácsi a szó igazi értelmében a nép em­bere. És, hogy ez a megálla­pítás nem frázis, nem üres szó, azt éppen a porosz!óiak, falujának lakói bizonyítják. Egész sor tisztség, megbízatás nehezedik vállaira, melyek vi­selése bizony sok gondot, ter­het és munkát jelent. A Ha­zafias Népfront elnöke, a köz­ségi tűzoltóság parancsnoka, tagja a helyi, és a járási ta­nács végrehajtó bizottságának, egyszóval bátran szót emel mindenhol, ahol a falujáról, a dolgozó nép ügyéről van szó. Nem sajnál időt, fáradságot és munkát, ha választóinak ügyes-bajos dolgait, problé­máit kell elintézni, ha az em­berek, — a pomszlóiak —ér­dekeit kell képviselni. — És mindezt miért? — tettük fel a kérdést Halász Lajos bá­csinak. Lajos bácsi csak néz maga elé, nem felel mindiárt, először forgatja magában a szót, azután válaszol. — Az emberekért mondja halkan, még mindig elgondolkodva. Tudja, hogy lettem tűzoltó? — folytatja a szót tovább. Még ; régen — 1921-ben — batal-' más tűz pusztított a faluban. Egy családnak porig égett a háza, istállója, minden jószá­ga. Láttam a szörnyű pusztu­lást, a kétségbeesett embert, a jajgató édesanyát és alckor, még abban az órában fogadal­mat tettem, hogy önkéntes tűzoltó leszek, és ha kell éle­tem kockáztatásával is a baj­bajutott emberek segítségére sietek. AZÓTA KÖZEL negyven esztendő telt el és büszkén elmondhatom, hogy ma Po­roszló községben egy olyan erős és fegyelmezett tűzoltó­csapat van, amely képes szembeszállni minden bajjal. — Nézze elvtárs, — fűzi to­vább a szót Lajos bácsi. Én nagyon jól tudom azt is, hogy minden rózsának megvan a maga tövise. Tudom, hogy mindenkinek nem tudok egy­szerre kedvére cselekedni, de azt tartom, legfőbb dolog az igazság és az igazság az meg­védi az embert. Én minden munkámat, közért való tény­kedésemet, hogy így mond­jam ingyen, társadalmi mun­kában végzem és szívemből örülök minden méter elkészült járdának, minden kútnak, vagy létesítménynek, ami a falumnak hasznára válik. Kü­lönösen pedig akkor vagyok boldog, ha egy-egy ilyen do­logban az én kezem is benne van, az én szavam is segített valamit a megvalósításban. Nyolc éve vagyok tanácstag falumban. Nyolc esztendő nem kis idő és ez alatt bizony sok választóm megkeresett ezzel, vagy azzal a panasszal, vagy javaslattal, amit a legtöbb Asszonynak hallgass a neve. Hogy mennyi könnyes igazsá­got rejtett magában ez a köz­mondás — és helyenként rejt még ma is, arról legtöbbet a falusi asszonyok tudnának me­sélni. A falusi nők, akik élték egyhangú életüket az apai ház­ban, akiket férjhez adtak sok­szor úgy, hogy nem nézték ho- hová húzza a szíve, csak azt, van-e földié a kérőnek, vagy nincs. Falusi asszonyok, akik el tudnák mondani, mennyi könnyes álmatlan éjszakát, a megmásíthatatlanba való bele­törődést jelentett az. ha föld lépett frigyre a földdel s nem szív a szívvel. Az asszonyoknak hallgass a neve, mikor a pénzt be kell osztani, hallgass a neve, ha a gyerek iskolázásáról van szó, s nem egvszer ütleg a része, ha ellenkezik. Tudom, volt olyan ház is a faluban, ahol nem ilyen igazság uralkodott, de asszonyok a megmondhatói, hogy nem sok. így élték morzsolgatva nap­jaikat, arcukra korán rajzolt Halász Laios esetben sikerült is orvosolni, vagy az okos javaslatot ille­tékesekhez juttatni. DE HA MAR ITT tartunk, akkor még valamiről beszélni szeretnélc. A termelőszövetke­zeti csoportról, melynek ala­pító tagja voltam és tagja va­gyak ma is. Csoportunk szé­pen halad és fejlődik, amire megintcsak büszkék vagyunk és igazolva látom szavaimat, amikor azt mondtam az embe­reknek. — Emberek, a közös gazdálkodásé, a szövetkezete­ké a jövő, lépjünk erre az út­ra! A segíteni akarás, a tervez- getés, a szebbre, a jobbra va­ló törekvés a mi családunk­ban hagyomány már. Édes­apám, ma nyolcvanhat esz­tendős, ugyancsak ezt tette 1919-ben. Akkor tagja volt a községi direktóriumnak, szép terveket szőttek, elhatározások születtek, de cselekedni már nemigen volt idejük. Ma új­ból a miénk a szó, a jog. Mi­énk és élünk is ezzel a iog- gal és hisszük, hogy a dolgo­zó nép hatalma megdönthetet­len. HALÄSZ LAJOS bácsi be­fejezte szavait, de népe most november 16-án, felemeli sza­vát és minden bizonnyal je­löltjét. Halász Lajost ország- gyűlési képviselővé választja. Attól kezdve már egy egész ország gondjaiban kell osztoz­nia. Sz. I. A jelölőgyűlések utón Domoszlón A választások előkészítésé­nek jegyében napjainkban igen mozgalmas a politikai élet Domoszlón is. A jelölő­gyűlések befejeződésével a je­löltek felkeresik választópol­gáraikat, s elbeszélgetnek ve­lük. A domoszlói tanácstag-jelöl­tek megvitatják az ország­világ dolgait választóikkal. Beszélgetnek a párt, a kor­mány politikájáról, hogy a vá­lasztások után sem változik meg a politikai irányvonal. A választókkal való elbeszélge­tés már csaknem minden vá­lasztási kerületben lezajlott.- 1956. SZEPTEMBER hó­napban az egy munkásra és az egy napra eső termelési ér­ték 288,9 forint volt, míg 1958. hasonló időszakában ez á szám 409 forintra emelkedett a gyöngyösi Szerszám- és Ké­szülékgyárban. Üzletről-iizletre... AHOL ELŐBB A VÁSÁRLÓ KÁROSODIK El kell ismerni, hogy a szocialista kereskedelem egyre kultúráltabban elégíti ki a vásárlók növekvő igényeit, a boltok nagy többsége tiszta, az áruválaszték bő és egyre jobban zsugorodik azoK- nak az árucikkeknek a szá­ma, melyet eddig hiánycik­ként tartottak nyilván, s ez igen örvendetes. Az azonban már kevésbé, hogy még min­dig találni olyan kereskedő­ket, akik — növelni akarván „keresetüket” — hajlamosak arra. hogy becsapják a vá­sárlókat. Az Egri Kiskereskedelmi Vállalat boltjainál, ahol a Kereskedelmi Felügyelőség tartott vizsgálatot, a tapaszta­latok azt mutatják, hogy még mindig adódnak árdrágítások, súlycsonkítások. Ezt bizonyít­ja az is, hogy 42 boltban vég­zett próbavásárlás során 22 helyen tapasztaltak árdrágí­tást, súlycsonkítást és egyéb visszaélést. A vizsgált boltok majdnem mindegyikénél pél­dául az iskolai kék csomagoló­papírt 10 fillérrel drágábban adták el a hivatalos árnál. Igaz viszont, hogy az árdrá­gítások mindössze néhány fo­rintig terjedtek. A Kereske­delmi Felügyelőség nem hagy­ta észrevétel nélkül a talatt rendellenességeket, s míg ko­rábban a vásárló károsodott, ... KÉSŐBB A BOLTOS KAPTA MEG JOGOS BÜNTETÉSÉT és hat dolgozót vontak bír­sággal felelősségre, hetet pe­dig írásbeli figyelmeztetésben részesítettek. NINCS PANASZ... ... legalábbis arra kell kö­vetkeztetni abból, hogy a bol­tok nagy részénél a legutolsó panaszbejegyzés legalább egy évvel korábban történt, oedig a vizsgálat során kiderült, hogy van néhány olyan dolog, melyet kifogásolhattak volna a vásárlók. Például azt. amit a vizsgálat megállapított, hogy a vidék; boltoknál a kereske­dők fele nem üdvözli a vásár­lókat, hogy a mérések pontos­ságában is van kifogásolni való, mert a boltok többségé­nél fél, illetve egy dekával előbbre vannak állítva a mér­legek, hogy sok boltnál lejárt, hitelesítetlen súlyt használ­nak. hogy a tejmérce és mé­terrúd évek óta nincs hitele­sítve, s az előrecsomagolt áruk majdnem mindegyike ke­vesebb volt egy-két dekával. Mintahogy panaszkönyvi bejegyzést érdemelt volna az is, hogy a vidéki vegyes bol­toknál a hibajeles áruknál nem adják meg az előírt ked­vezményt, sőt a recski árudá­ban még a leltárban is tel je* mennyiséget szerepeltettek. KULTÚRÁLTAK AZ ÜZLETEK S a vizsgálat végén öröm­mel állapítja meg a Kereske­delmi Felügyelőség, hogy az áruk elhelyezése, bemutatása ízlésesen és szakszerűen tör­ténik, hogy a bolti dolgozók törekednek arra, hogy g'yor- f abban, kultúráltabban szol­gálják ki a vevőket, hogy a kirakatok megfelelően, ízlése­sen vannak berendezve, hogy a boltok belső tisztaságában semmiféle kifogás nem merül­hetett fel. Dicsérőleg emlékezik meg arról, hogy a bolti dolgozók személyi higéniája megfelelő, hogy tiszta köpenyben végzik a kiszolgálást, hogy a boltok a szükséges felszereléssel el vannak látva. Mindebből tehát arra lehet következtetni, hogy a kiske­reskedelmi dolgozók törekvése sikerrel jár, a kultúrált ke­reskedelem megteremtésében, csak a vásárlók becsületesebb kiszolgálásánál kell még javí­tani munkájukon, hogy ne fo­rintokkal, de még fillérekkel sem károsítsák meg a vásárló­kat. Diákjaink is ünnepeitek Az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium a Közgazda- sági Technikum dísztermében rendezte meg november 7-i ünnepségét. Az ünnepséget a gimnázium énekkarának kórusszámai ve­zették be, majd egy szavalat után Antal József tanár be­széde következett. A tanulóif­júság részéről Kovács Adrienn tartott ünnepi megemlékezést a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról. A bensőséges ünnepséget az intézet kultúr- gárdája tánccsoportjának szá­mai zárták be. Terhek Nyárfák Renoválják az egészségházakat Nem egy időben láttam őket és nem egy helyen. Az öreg bácsi a Vécsey völgyön ballagott kifelé. Valószínűleg a szőlőbe igyekezett. Put­tony volt a hátán. A puttonyban kisfiú, olyan kétéves forma. Kíváncsian tekingetett szét. Talán még sohasem hozták erre, azért volt neki minden olyan új. A nagyapa — mert ki is lehetett volna más — lassan ballagott ter­hével. Súlyban nem volt az nagy, de nehéz volt értékben, hisz kis unokáját vitte a hátán puttonyban. A másik terhet a Jókai utcában láttam, egy öreg nénike hátán. Kislányka ült a hátiban, ez is kétéves forma. Fejét hol jobbra, hol balra kapkodta. Volt is mit nézni. Délidőben forgalmas erre is az utca. A nagymama sietős léptekkel haladt terhével a Dobó tér felé. Terhek. Nagyapák, nagymamák terhei. Gyermekeik gondját osztják meg, amikor vi­gyáznak az unokára, féltik, óvják őket, foglal­koznak velük, míg munkában járnak a szü­lők. Ök azok, akik türelmetlenül nézik az órát, mikor jön már haza Jancsi az óvodá­ból, Juliska az iskolából, ök azok, akik olyan türelmesen feleigeinek a sok »miért«, a sok »hogy lehet az« kérdésre. S ha nehezebb a feladat, ha elakad a kis gyermeki agy a tudo­mány rejtelmes világában, segít a nagypapa, segít a nagymama. Este pedig, amikor már az álom kerülgeti a gyermekszemeket, ők ülnek le az ágyacska szélére és mesélnek, mesél­nek... Nincs is ennél szebb mese talán az egész világon...! Terhek ezek, sok gonddal, türelemmel járnak. Mégsem nehezek, mert könnyűvé teszi őket a szeretet, amelyben a nagyapák, a nagy­mamák olyan gazdagok... A minarettel szemben, a trafiktól a To­rony utca felé kőfal húzódik. Magas fal, át­látni nem lehet rajta. Mégsem nyújt komor képet,J mert mögötte felmagosodó nyárfák sárguló lombja színt, szépséget fest a szürke falak fölé. Fiatal nyárfák. Ma még magasan maguk felett látják a minaret erkélyét, de néhány esztendő múlva már csaknem szembe néznek majd vele. Lombjuk is mindig terebélyesebb lesz és eltakarják a tűzfalakat, amelyekbe beleütközik a téren járók szeme. Szépek most is. Sudárak, Lombkoronájuk­ban az ősz színei csillognak. A sárgába hajló levelek zöldjén megpihen a déli napfény, és aranyló színeket fest rájuk. Néhány deres haj­nal és lehull a sok levél. Letűnnek az aranyló színek. A csupasz gallyak között szabadon járhat kelhet a szél. De majd eljön a tavasz. A nyárfákban is újra megindul az élet. Rügyek bújnak elő a gallyak testéből. Duzzadnak, nőnek, hogy sűrű lombkoronába boruljanak. A sudár nyár­fák újra megszépítik a teret, színeket feste­nek a magas kőfal fölé, mindig többet és többet eltakarnak a felmamasodó tűzfalakból. Hogy megtennék ezt a patak partján is...! Ott talán még jobban, mert a nyárfák szeretik a vizet. Mennyivel szebb lenne a kilátás a Markhót utca végén álló hídról is. A nyárfák lombjai eltakarnák a magas, szürke falakat, árnyékot adnának a piactér patakparti részé-, nek. Csak ültetni kellene. HŐRVÖLGYI ISTVÁN A gyöngyösi járási tanács ^egészségügyi osztálya igen , nagy gondot fordít az egész- jségházak rendbentartására. ^Rendszeresen felülvizsgálják ,az egészségházak állapotát és ; igyekeznek széppé, otthonossá korszerűbbé tenni azokat. Legutóbb a gyöngyössolymo- si egészségházat tízezer forin­tos költséggel hozták rendbe. A terv szerint következőleg a vámosgyörki egészséghazat re­noválják. Jól jövedelmez a szerződéses dohánytermelés Megkezdődött a jövő évi do­hánytermelésre a szerződéskö- jtés. Érdemes dohánytermelés- 'sel foglalkozni, mert jól jö­vedelmez. A kömlői Rákóczi Tsz az elmúlt gazdasági évben 6,5 holdon termelt dohányt, ami 207 000 forintot jövedelme­zett. Ezenkívül 160 000 darab Kos- Isuth cigarettát kaptak ingye­nes termelői juttatásként. Eredményük alapja, hogy min­den hasznosítható dohányleve­let letörtek és be is szállítot­tak. Ebben az évben a minő­H TIT Szabadegyetem hírei — Hunyadi Jánosról és Má­tyásról tart előadást dr. Mol­nár József főiskolai adjunktus, délután 6 órakor, a Főiskola I. em. 46. termében. — Büntető jogszabályok cím­mel dr. Kamrás István megyei bírósági tanácsvezető tart elő­adást hétfőn délután 6 óra­kor a II. em. 67. sz. termében. Hétköznapi emberek ségi termelés érdekében a többlettermelési prémium he­lyébe lépett a magasabb minő­ségi termelői ár. A dohány osztályonkénti ára minőségének megfelelően ug­rásszerűen emelkedik. 970 fo­rinttól 2265 forintot is el lehet érni mázsánként. Továbbra is megmaradt az ingyenes ciga­retta juttatás, mely száraz do­hánynál mázsánként 1000 da­rab, Hevesi zölddohánynál má­zsánként 160 darab. Termelő- szövetkezeteknél és társulások­nál 20 százalékos nagyüzemi felárat fizet a vállalat, mely­nek a feltétele, hogy az át­adott termés mennyisége szá­raz dohányból az 50 mázsát, az átadott zölddohányból a 300 mázsát elérje, vagy meg­haladja. Fentieken kívül a vállalat előleget ad, gépszántási díjat, műtrágyát, vetőmagot, növény­védőszert, molinót és fűzőzsi­neget kamatmentesen előlegez. Ha akarja jövedelmének emelkedését, termeljen do­hányt, s kössön dohányterme­lési szerződést. Előnyös feltételek, biztos jö­ráncokat a keménykezű férj miatt az élet, sudár derekuk beleroppant a szülésbe, szopta­tásba, küszködésbe. Hamar ki­nyílt piros arcukról hamar le­hervadtak a rózsák. Asszonysorsokra gondoltam, amelyek meghitt beszélgetések során tárultak ki előttem, amelyekre beletörődéssel, vagy lázadozva emlékeztek vissza azok, akikkel beszéltem, — aszerint, hogy fiatal nők ültek velem szemben, vagy olyanok, akik már közelebb álltak a sír­hoz mint az élethez. Ezekre gondoltam, mig a boldogi ta­nács fiatal agronómusa a község termelőszövetkezetéről számolt be. A szövetkezet kü­lön érdekessége, hogy asszo­nyok szervezték, asszonyok alakították, dacolva a falu szájával, ítéletével, s asszo­nyok viselik gondját a tsz vagyonának. Összesen két férfi tag van közöttük, ők bánnak a jószággal, a nyolc asszony pedig kapál, gyomlál, kertészkedik, — s mint a fa­lu elismerése is bizonyítja, nem is rosszul. Kizsarolt, el­hanyagolt földön kezdtek Gaz­dálkodni, — de egész éven át tisztán tartották a táblát, nem pihent meg a kapa a kezükben. Rövid egy esztendő alatt nagyobb becsületet sze­rezitek a közös munkának, mint az ellenforradalom ide­jén feloszlott régi szövetkezet, pedig abban voltaik férfiak jócskán. Dolgozgatnak alapos gond­dal, közösen meghányva-vetve osztják be a pénzt; most lóra kell, most kocsira, tervezgetik, hogy jószágállományt kell venni, mert üresen áll a régi tsz-istálló. Elnökük az 50 éven már felül járó Bugyi János- né, fiatalos magabiztossággal tárgyal, vitázik, ha a szövet­kezetről van szó. Egyszerű asszonyok mind a nyolcán, akik akkor mertek ki­állni a szövetkezés mellé, amikor a férfiak még gondol­koztak, számolgattak és ví­vódtak, érdemes-e újra kezde­ni a közöst. Nem vittek végre nagy hőstetteket, még csak nem is szereztek milliós közös va­gyont, — de amit tettek, az nyolc asszony erejéről, kitar­tásáról, bátorságáról tanúsko­dik. Semmi nélkül kezdték, de már az első évben 15 ezer forintot saját erőből ruháztak be. Asszonykezek tartották rendben a földeket, de úgy, hogy abban nem találhatott hibát a legtapasztaltabb gaz­da sem. Asszonyok a tsz gaz­dái, akik otthon talán még ma is szó nélkül hallgatják a férj parancsát, de egyben nem gátolta őket semmi: bebizo­nyítani az egész falunak, hogy mire képesek, ha összefognak. A példa ragadós. Amikor megismerték a faluban, hogy nyolchónapi munkával, — amellett, hogy a közös va­gyonka is gyarapodott, — fe­jenként 10 ezer forintnyi a kereset, újabb nyolc asszony jelentkezett. Fel is vették | vedelem őket, tavaszra már tizenhatan szorgoskodnak a közös táblán. 16 asszony vállára neheze­dik majdnem kétszáz holdnyiz A p M. Heves megyei Rend szántó, rét munkájának gond-? őrfökapitánysága felhívja a ja, de biztos, ahogy az inén \ gépjárművezetők figyelmét ar- megbarkoztak vele, megbír-^ hogy a gépjaI.műveZetök ré Felhívás! koznak jövőre is. S neiíik már nem lehet hallgass a szére előírt rendőrorvosi vízs- ... . .. , , , -gálátokat keddi és pénteki na­nevuk mert ott akkor, esab-J ^ 8_12 óráig. a jövőben ban állták ki — amire a> Raktal ,lti rendörsévi épület- faluban férfiak nem mertek* vállalkozni az ellenforradalmi! vihar után. Különleges a történetük?; Nem. Mindennapi, és talán; ben (volt laktanya) intézik. Ugyanott intézik a gépjármü­vek és gépjárművezetők ügyeit is. A vizsgahely megközelíthető végig sem gondolják, bogy > autóbusszal a MÁV állomás­mekkorát fordult az élet ke­itől 8,50 órakor és 12,20 óra­reke, míg eljutottunk odáig, L az autóbusz páiyaudvar- hogy a semmibe vett falusiig, 901 órakor és 1130 órakor asszony az uj uttoroje lett. És í induI az autóbusz a Baktai út_ meg kevesbe gondolunk arra* vissza a varosba t0,ö5 óra- a mindennapi életben, hogy|kor és 13,05 órakor indulnak ez a változás régen kezdődött, > az autóbuszok. Több mint negyven éve ... < Libertiny Sándor r. őrnagy, DEÁK RÓZSI < a főkapitányság vezetője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents