Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)
1958-11-08 / 246. szám
1*58. november 8., szombat NÉPŰJSÁG 3 Az emberi gondolkodásmód formálásáért A nyár elején jónéháiiy napig izgalomban tartotta Heves község lakosságát egy „bo- szorkámy’‘-história. Egy család arról panaszkodott, hogy boszorkányok jelennek meg éjszakánként náluk, beteggé teszik őket, és megrontották az egyik tehenet is. Mondanunk sem kell, hogy ezt a beteges képzelődést táplálta az a sok mende-monda, amit az idősebbek terjesztettek a régi boszorkányesetekről. Sajnos, ez a példa nem egyedülálló, sok ember rabja még a régi felfogásnak, a babonának. Különösen a fai un jellemző ez a helyzet. „A szocializmus építését azzal az emberanyaggal kell megkezdeni, amelyet a kapitalizmus nevelt, amelyet a kapitalizmus megrontott, el- züllesztett, de amelyet meg is edzett a harcra... S úgy kell folytatni a harcot, hogy a .szocializmus építése közben az emberek is átnevelődjenek1’ — mondotta Lenin. Mivel a kapitalizmus a saját képére formálta az embereket, beléjük palántálta az idealista világfelfogást is, amely bőven engedett tért a babonáknak, de a sorsba való beletörődést is szolgálta. A szocializmust építő ember saját maga formálja a sorsát és a jövő építésében szükség van minden egyes emberre. Azokat az embereket tehát, akik a kapitalizmusban nőttek fel, s annak tanát szívták magukba, a szocializmus építése során hosszú, kitartó munkával kell átnevelni. E téren van még sok helyen hiba. Azért fordulhatott elő a hevesi eset is —, hogy visszatérjünk a példára, — mert a községben nem harcolnak eléggé az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatásáért. Kevés és nem rendszeres még a természettudományi felvilágosító tevékenység. Egyszerű szavakkal megmagyarázni a világ keletkezését, az élet törvényszerűségeit, a természettudományi jelenséget, eloszlatni a misztikumot — erre van szükség. De csak nagyon nagy figyelemmel és a fokozatosság betartásával lé- het ezen a téren eredményt elérni. A falvakban a babonák elleni küzdelem alapját a materialista világszemlélet elterjesztésével, a dolgok természettudományos megmagyarázásával kell megvetni. A kul- túrházak programja ugyan tartalmazza ezt, de néhol lebecsülik a tudományos előadássorozatok tartását. Vagy az iskola pedagógiai munkájára, vagy a társadalom ösztönös nevelőerejére bízzák az emberek gondolkodásának formálását, de mindkét módszer hiányos. Elvitathatatlan, hogy az iskolai nevelők igen jelentős mértékben folytatnak harcot a materialista világfelfogás elterjesztéséért, & a társadalom is nevelőhatást gyakorol az emberekre, de emellett szükség van a tudományos felvilágosító tevékenységre is. A természettudományos munkával kapcsolatban a komlói pedagógusok elmondották. hogy már ők többször felajánlották .segítségüket, de nem vonják be őkét elég hatékonyan és rendszeresen a felvilágosító munkába. A pedagógusok az elkövetkezendő hónapok népművelési tevékenységéhez is felajánlották erejüket, de a helyi kultúrház vezetősége még nem értesítette őket, hogy milyen tervvel, milyen mértékben kívánjak folytatni a télen a felvilágosító munkát. Helyes volna egy távlati tervet kidolgozni és annak alapján meghatározni, hogy melyik pedagógus, milyen téren járuljon hozzá a felvilágosító tevékenységhez. Nem lehet sehol sem azt az elvet vallani, hogy „nincs már nálunk szükség a természettudományos előadásokra, van rádió, felvilágosult a nép,’1 mert éppen a hevesi példa is bizonyította, hogy néhol még hitelre talál a babona, a javasasszony, a csodadoktor. Az első lépés tehát azt elérni, hogy az emberek a materialista világszemlélet alapján gondolkozzanak, s a természet jelenségeit megértsék, sőt meg is tudják azt magyarázni. Azután következik a második lépés; az embereket megtanítani a marxista—leninista világfelfogás alapján gondolkodni. Ez még az előbbinél is nehezebb feladat, mert politikai munkát magasabb fokon kell végeznünK, s jól képzett, a marxizmus—le- ninizmus elméletével jól elvértezett emberekre van szükség. A politikai nevelőmunka fokozására pedig azért is szükség van, mert a jó anyagi körülmények között élő egyes emberek tudatában nem rögződött: a marxista—lenimsta eszme alapján kimunkált társadalom adta nekik ezt a jobblétet. Ez a megállapítás is az ellenforradalom politikai tanúságai közé is tartozik. Éppen ezért fordulhatott elő, hogy egyesek a hibák orvoslását felcserélték az eszme elleni harccal. Nem voltak ideológiailag képzettek, nem látták tiszítán, hogy az ellenforradalom kerekedett felül. A párt a helyes politikai munkával, a párttagság elméleti felvértezésével is erősíti önmagát és hadállásait. De a párttagság elméleti képzése csgk részfeladat: egy hányada az általános tömegfelvilágosító munkának, az emberek világfelfogása formálásának. Mert nemcsak az a fontos, hogy a munkásosztály legjobbjai a marxi—lenini elmélet alapján gondolkozzanak és úgy is ítéljék meg a mindennapi életet, hanem az is, hogy a pártonkívüliek is e világ- szemlélet szerint éljenek és gondolkozzanak. Mi hát a feladat? Bele kell ültetni az emberek gondolkodásába és életfelfogásába, hogy a jelen eredményei, a jövő távlatai nem spontán jelenségek, hanem a párt és a kormány tudatos munkájának eredményei, s ezek csak a szocialista országépítés korszakában jöhettek létre. Úgy kell nevelni, hogy minden ember a jelent formáló erők és eszmék figyelembevételével, a hibák és az eredmények mérlegelésével ítélje meg a jelent. Az emberek gondolkodásmódja megváltoztatásáért folyó harcban a kommunistákra vár a legtöbb munka, mert nekik kell élen járni. Környezetükben, munkahelyükön, de az élet minden területén ültessék át társaikba a szocialista gondolkodás csíráit. Ha ez megtörtént, fejlesszék is azt tovább. Az a megállapítás, hogy a környezet hatása alakítja az embert, helytálló, de a környezet emberalakító hatását nem lehet rábízni spontánul az életre, hanem kitartóan, szívósan kell folytatni, azt a kitartó nevelőmunkát, amelynek segítségével tudatában is szocialistává válik az ember. TÓTH JÓZSEF Gyarapodnak a gyöngyösi járás könyvtárai A gyöngyösi járás községi tanácsai és a dolgozók jó munkát végeznek a kulturális élet fejlődése terén. A községfejlesztési járulékból bizonyos összeget fordítottak a könyvtár felszerelésére. Az 1958. évi költségvetésben Karácsond 2000 forintot, Gyöngyossoly- mos 1500, Detk 400 forintot fordított ' könyvék beszerzésére. Más községek könyvbálokat rendeztek és a bevételt szintén könyvek vásárlására fordították. Gyöngyöspatán és Gyöngyöstarjánban 600—600, Szűcsiben és Viszneken 400— 400 forint volt a bevétel. Külön ki kell emelni a kékestetői gyógyintézetet, ahol 25 000 forintot fordítottak a gyógyintézet kulturális életének fejlesztésére, két körtyv- szekrényt vásároltak és 400 könyvvel gyarapították a könyvtár állományát. MEDVECZKY ALAJOS, jár. szervező-könyvtáros ZENEBARÁTOK, FIGYELEM ! A Nótanőcs közli, hogy a november 17-re meghirdetett nagyzenekari négyes bérlet-hangverseny második előadását november 10-én, este 8 órakor tartják meg a Gárdonyi Géza Színházban. A komoly zene könnyebb megértése érdekében a zeneiskola szombaton, 8-án, este 6 órakor, saját hangversenytermében zenei kalauzt, hangverseny-magyarázatot tart, melyen szívesen látják az érdeklődőket. Belépődíj nincs. ősz a mérlegen lz egri választási nagygyűlésről... 1956 — 1958 a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár életében A VIHAROS 1956. OKTÓBERE nem kerülte ki az erdő közé zárt gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárat sem. Október 26-án, pénteken itt is megbolydult, kizökkent rendes kerékvágásából a mindennapi élet. Gyöngyösről »hazafias érzéssel« és murcival telített huligánok érkeztek, akik a nép nevében kezdtek követelőzni. A gyár bejáratánál puskacsövek fogadták a felbuzdult «•szabadságharcosokat«, de másnap, a munkástanács megválasztásakor elkezdődött fenn a Pipis-hegyen is, az ellen- forradalmárok tiszavirág-uralma. Nap mint nap új emberek kerültek a vezetőségbe, kiszorítva onnan a véletlenül beválasztott józanabb gondolko- zású embereket. A Karsai- féle munkásvezérek saját maguknak kisebb-nagyobb ösz- szegeket utaltak ki, melynek céduláit dokumentumként ma is őrzik a gyárban. A gyár területén ismeretlen alakok jelentek meg és a munkások közé kerülve, sztrájkról, szabadságjogokról, Nagy-Magyarországról beszélve, izgatták őket. A gépeknél a kilátástalan helyzetről beszéltek a munkások. Az életet adó áram mind gyengébb feszültséggel kúszott fel hozzájuk. A munkásautók is elelmaradtak, vagy benzin nélkül ácsorogtak a gyár előtt. Az élelmiszer-ellátásban zavarok keletkeztek, a kéziszerszámok is elindultak vándorútra, hogy valahol Gyöngyös környékén kössenek ki egy-egy borosgazdánál, vagy gyarapítsák a már időközben összegyűjtött házi készletet. A BECSÜLETES MUNKÁSOK többsége — Juhász Imréék, Fuxreiter Józsefék — fejcsóválva figyelték a pusztítást. Az egyik ■ »szabadságharcos« kölcsönvette a gyár motorkerékpárját, de még a mai napig is »elfelejtette« visszahozni. Ahogy teltek a napok, úgy szaporodott a kár. A munkásokat az elbocsátás veszélye fenyegette. Sorra álltak le a gyárak energiahiány miatt. A tragédia a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban is bekövetkezett. A gyár leállt. A termelés nélkül kifizetett milliókkal felütötte fejét a 11 éve ismereten szörny, az infláció veszélye. S ebben a kilátástalan helyzetben megkezdődtek az elbocsátások. Hatvanhét munkás és 37 alkalmazott kapta kezébe a felmondó levelet. Kevés volt a megrendelés, s újabb 60 emberrel nőtt az elbocsátottak száma. Köztük volt Fehér Ferenc és Fuxreiter József is. S mikor sikerült újra munkához jutnia Fehér Ferencnek, aki korábban a személyzeti osztályon dolgozott, nem volt rózsás a helyzete. — Ha bementem a gyárba, úgy elnéztek a fejem fölött, mintha ott sem lennék. Két- három hónapig dolgoztam a raktárakban, elég alacsony fizetésért. De a többi munkásnak sem volt sokkal szebb élménye az ellenforradalmi pusztítások idejéről. A GYÁRÁT ÉRT KAR milliókra emelkedett. Csak a termelésből való kiesés 6 772 000 forinttal terhelte meg az ellenforradalom számláját. Vajon van-e kiút ebből a helyzetből? — kérdezték egymást tanácstalanul az emberek. Lesz-e folyamatos munka, elkerüljük-e az inflációt? — mind súlyos kérdésként álltak a Szerszámgyár munkásai előtt. S most két év múltán, a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár dolgozói szorgos munkával, bizakodással termelnek. A munkanélküliség réme nem fenyegeti őkét. Újra esztergagépen dolgozik Fuxreiter József is, aki nemrég vásárolt szép babakocsit a család új tagjának. Most még egyedül, vagy az asszonnyal rója a kilométereket az oldalkocsis motorkerékpárral, de reménykedik, hogy rövidesen a család szemefényét is elviheti a hétvégi kirándulásokra. S Fuxreiter Józsefék, akik két éve reménytelenül várták sorsuk jobbrafordulását, most odahaza összedugják a fejüket az asszonnyal és új lakás építését tervezgetik. S Fehér Ferencre, aki oly nehezen találta meg nyugalmát az ellenforradalmi üldöztetés után, most újabb kinevezés vár. Mikor ez az írás megjelenik, már új munkahelyén, a munkaügyi osztályon dolgozik. A FEHÉR - CSALADOT újabb öröm éri a közeljövőben. Korábban nem is hitték volna, hogy sikerül családi házukat felépíteni, s most, az ellenforradalom után két évvel, befejezés előtt áll két- szoba, konyhás, fürdőszobás családi házuk építése Gyön- gyössolymos közepén. S ahogy erősödött a gyár, úgy nőtt a dolgozók keresete is. Az 1956. szeptemberi 1103 forintos átlagról a mostani 1390 forintos átlagra emelkedett, mely 25,9 százalékos javulást jelent. Most ezen az őszön, mikor a számok azt mutatják, hogy a munkások becsületesen, szorgalmasan dolgoznak, emelkedett az egy műszakra, az egy munkásra jutó termelési érték is. A fejlődés itt 41,4 százalékos. Két éve még áramhiány bénította itt a munkát, s most új gépeket szereztek be, ezeken gyorsabban és olcsóbban készülnek a munkadarabok Felülvizsgálták a technológiai folyamatokat és ahol lehetett, módosítottak rajta. Az emberek már azt számogatják, a jövő év elején vajon mennyi részesedést kapnak, mert a gyárban az a helyzet, hogy ha nagyobb selejtmennyiség, vagy a munkát hátráltató körülmény közbe nem jön az év végéig, jelentős összegű nyereségrészesedést tudnak fizetni. AHOGY TÁJÉKOZTATTAK bennünket: a géppark tovább; bővül az ősszel. Űjabb millió; forintból két fogazó, két ho-; rizontál és egy nagy esztergagépet kap a gyöngyösi Szer-; szám- és Készülékgyár. Az! újabb és újabb beruházások-; kai még biztosabbá válik a! jövő a munkások előtt. Köny- nyebbé válik a munka, s jobban lehet keresni. A munkások, akiket két éve; sztrájkra buzdítottak a »sza- badsághai*cosok«, s közülük igen soknak megzavarta a! fejét az ellenforradalmi de-! magógia, most munkaverseny-! ben bizonyítják be: látják ér-! telmét munkájuknak, van célja életüknek. A kilátástalan 1956. őszével szemben eredményekben, sikerekben gazdag ősznek mondhatjuk az ideit, amely a mun-: kások életében, Fehér Fe- rencék, Fuxreiter Józsefék életében döntő változásokat hozott. 5 KOVÁCS JANOS \ Az Egerben rendezett választási nagygyűlésen Szakasits Árpád elvtárs, a Magyar Újságírók Szövetségének elnöke, megyénk országgyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet. Felszólalt a nagygyűlésen Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnök- helyettese is. A vásáron mindent leltet? Másodszor írunk már, mert másodszor is szükséges, arról, hogy milyen visszaéléseket fedeztek fel a társadalmi és hivatalos ellenőrök a nemrég megrendezett hatvani őszi vásáron. Azt már írtuk, hógy nem minden szakma készült fel megfelelő áruválasztékkal a vásárra, de az eladók száma is kevés volt, mert a kiskereskedelmi és az állami áruházak pavilonjainál négyesötös sorok álltak a pultok előtt, amint a Kereskedelmi Felügyelőség ellenőrei megállapították. A magánkereskedők ellenőrzése során kiderült, hogy több olyan árut tartanak, amely az állami készletben is megtalálható, de ők magasabb árakon hozzák forgalomba. Ahogy a Kereskedelmi Felügyelőség vizsgálata felderí-, tette, a vásáron komolyabb árdrágítás ugyan nem történt, de több egységet figyelmeztetni kellett a helytelen adagolás, a hitelesítetlen poharak használata miatt. Az apci földművesszövetkezet la- ci-konyháján sertéshús helyett hátszín-szalonnát használtak fel, a Mátravidéki vendéglátóipari Vállalatnál a kolbász vásárlásánál 6 dekás súlycsonkítást találtak, az ecsédi Új Barázda Tsz borkóstolója pedig 8 centiliteres poharakban mérte az egy deciliter bort. Remélhetőleg több rosszat már nem hallunk az idei hatvani őszi vásárról, s a következő vásár rendezői, s a kereskedelmi felügyeleti szervek nagyobb gondot fordítanak majd arra, hogy a vásárokon se kövessenek el visszaéléseket a fogyasztók, a vásárlók kárára.
