Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-30 / 265. szám

2 mepojsao november 30., vasáru»» Ez az emberséges határozat megerősítette terveiben az apa nélküli családot VÉGET ÉRT az MSZMP Központi Bizottságának a munkások helyzetét vizsgáló munkája. Sok megoldásra váró fontos feladat gyűlt össze e jelenté­sekben, de nem kerülte el fi­gyelmüket a legkisebb tenni- vaíó sem. Ezért javasolták többek között a forradalmi munkás-paraszt kormánynak, hogy a jövő évben a lehető­ségekhez képest emeljék a többgyermekes családok segé­lyét és nagyobb anyagi támo­gatást kapjanak azok az anyák, akik egyedül nevelik kettő, vagy ennél több gyer­meküket. Ez a határozat vezérelt ben­nünket Petőfibányára, hogy megismerkedhessünk egy olyan család életével, ahol az édesanya keresi meg három gyermekének a kenyeret. Fel­kerestük őket megtudni: ho­gyan élnek most, s mit jelent számukra ennek a párthatáro­zatnak a megvalósítása. A dombok alján sorjázó bá­nyászlakások végén a 13-as kocka harmadik emeletén a csengetésre pöttömnyi apróság nyit ajtót. Benn, a jó meleg konyhában még két kislány sürög-forog a mama körül. A három lány, mint az orgona- sípok, úgy sorakoznak édes­anyjuk mellett. — Majd egymás után szü­lettek, két év van közöttük - magyarázza, lányaira mutatva, Orosz Béláné.- AHOGY NŐNEK agye­_____________________rekek, úgy növekszik a gondom is. A férjem három éve halt meg, itt maradtam egyedül ezzel a három csöppséggel. A legna­gyobb akkor volt 11 éves. Még csak abban tudott segíteni, hogy amíg én munka után jártam, vigyázott testvéreire. — Milyen támogatásból éltek eddig? Mennyi a család jöve­delme? — A férjem nyugdíja 860 fo­rint volt, a gyerekekre pedig 180 forintot kaptam. Ha pa­naszkodnék, tán túl szomorú­an látná a helyzetünket, mert azért minden megakadt, ami a konyhára kellett, csak nem annyi, mint olyan családoknál, ahol a férj is keres... Igen, hallottam erről a határozatról, s nagyon jókor jön ez az újabb segítség, mert a 14 éves Erzsi­kéin számára már szeretném megkezdeni a stafírung-gyűj- tést. Meg ahogyan nőnek a gyerekek, mindig több pénzt kell költeni ruházkodásukra, mert nem akarom, hogy érez­zék, mit jelent apa nélkül fel­nőni. — A Tröszt vezetői már ko­rábban is segítettek. Felvettek dolgozni a munkásfürdőbe, ahol 6—700 forintot keresek, s ez is nagyon sokat könnyít a családon. az egy­szerű bútorokról szinte su­gárzik a tisztaság, s amilyen szeretettel veszik körül Orosz­áét gyermekei, meglátszik, olyan nevelést kaptak, amely pótolni igyekszik az édesapát. — Mi tízen voltunk testvé­rek — emlékezik vissza Orosz Béláné. Nekünk nem jutott arra pénz, mint most, hogy a nagyobb lányom gépíró isko­lába járhat, sőt akkor még ar­ra se nagyon, hogy egyáltalán iskolába járjunk. A haldányon kerestem meg a stafírungot, meg a palabányában, mint na­gyon sok bányászlány. Mindig azt akartam, hogy az én lánya­im ne ismerjék meg ezt az életet, — s a segítséget látva, nyogodtan mondhatom: nem félek tőle, hogy a lányaim odakerülnek. S az erős akarat ellenére is lassan előtolakodik egy csil­logó könnycsepp, mely — fény­lő utat hagyva maga után — végiggördül az arcán. De ez a visszaemlékezés könnye, nem a mostani élete feletti bánkódá- sé. Mert bár nem túl nagy a család jövedelme, de beosz­tással, takarékoskodással egy­re szaporodnak a százasok a ruhásszekrényben a nagy terv, a stafírung-vásárlás megvaló­sítására.- A SZAKSZERVEZET gít majd, és így meg tudom Erzsikének venni a bútort — bizakodik Oroszné. S ahogyan mondja, látszik az arcán: nem­csak reménykedik, de bízik is abban, hogy a kis család terve megvalósul, mert bár nincs mellette a férje, de ott vannak munkatársai, vezetői, akik szí­vesen segítehek kisebb-na- gyobb gondjai megoldásában. S most itt van ez az újabb se­gítség, a családi pótlék feleme­lése, most még nyugodtabban tervezhet a kis család. Ez az emberséges határozat megerő­sítette őket terveikben s nö­velte boldogságát e kis család­nak. Kovács János A KONYHÁBAN Műtrágya vásárlási kedvezményi 103 ezer forint A tamaszentmiiklósi Petőfi Termelőszövetkezet túlteljesí­tette áruértékesítésési. és mü- trágyafelhasználási tervét. Ezerötven holdon mintegy kétezerhétszáz mázsa műtrá­gyát használtak fpl, ami több mint 250 kilós holdanként] át­lagnak felel meg. Ez a ter­melőszövetkezet csupán mű­trágyakedvezmény címén 103 ezer forintot kapott. Különö­sen sok műtrágyát használtak a rizstelepeken.-----------------—------------ r Ön álló műsorral készül a hatvani MÁV kultúrotthon szimfonikus zenekara Évek óta sokat hallatott magáról a hatvani vasutasok szimfonikus zenekara. Na­gyobb ünnepélyeken mindig ott láthatjuk az egyenruhás vasutas-zenészeket. A téli es­tékre már szorgalmasan ké­szülnek. Erről a munkájukról így nyilatkozott Ángyán Jenő, a zenekar veztő karnagya: — önálló estek rendezését tervezzük, nemcsak Hatvan­ban, hanem vidéken is. így decemberben Pécelen rende­zünk egy zenés, műsoros es­tet, amelyen Bizet, Erkel, Ver­di legszebb operái és Huszka, Jacobi, Kálmán, Strauss ope­rettjei szerepelnek. Január közepén nagy klasz- szikusok: Rossini, Mozart, Haydn és Schubert világhíres darabjaiból állítunk össze egy estre szóló műsort. Január vé­gére remélem betanuljuk Ja­cobi nagyoperettjének: a Le­ányvásárnak zeneszámait és ezzel is közönség elé léphe­tünk. Tervezünk díszletekkel szem- léltetőbbé varázsolt operaest rendezését is. Elsők között a Trubadúr és a Traviata elő­adása szerepel a tervünkben. A zenekar 28 törzstagi a rendszeresen megjelenik a próbákon, míg a többi 10 ze­nekari tag munkája miatt csak egyszer tud jönni heten­ként. A tervezett önálló szimfoni­kus zenekari estek műsorai­nak betanulása folyik és re­mélem, sikerrel szerepelünk az igényes hatvani és vidéki kö­zönség előtt — fejezte be nyi­latkozatát a zenekar vezetője. 1 Pravda vezércikke a berlini kérdésről Ünnepi ülés Tiranában Albánia félszabadulásának A Szakszervezeti Világszövetség tiltakozása a spanyolországi letartóztatások miatt — fűzi hozzá a vezércikk — szükség lehet bizonyos megál­lapodásra a Német Demokrati­kus Köztársasággal. E megálla­podás révén biztosítható len­ne a szabad város akadályta­lan érintkezése a külső világ­gal. Magától értetődik, hogy ha az NDK hozzájárul a területén fekvő Nyugat-Berlin független városi státusának megadásá­hoz, ez komoly engedmény lenne a Német Demokratikus Köztársaság részéről. Nyugat-Berlin szabad város — írja befejezésül a Pravda — olyan tényező lehetne, amely előmozdítja a kapcsolatok ren­dezését a két német állam kö­zött, s az első szakasz megté­telét az egyesítéshez vezető úton. (MTI) japán kormányhoz körülmény, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői Japán területét használnák fel a Kí­nai Népköztársaság ellen irá­nyuló agresszív cselekménye­ikhez. A szovjet kormány fel­szólítja a japán Kormányt, in­tézkedjék, hogy japán kerüle­tét ne használhassák fel ag- ressziós célokra. 14. évfordulóján Carcani elmondotta, hogy az ország ipari termelése 1938-hoz képest 17-szex-esére emelke­dett. A vetésterületek nagysá­ga az 1938-as 221 000 hektárról 420 000 hektárra nőtt. A köz­társaság mezőgazdaságában 2700 traktor és több ezer me­zőgazdasági gép dolgozik. A népi demokratikus Albániában negyven éves életkorig teljesen megszüntették az írástudatlan­ságot. Az ünnepi ülés részvevői lel­keshangú üdvözlő üzenetet in­téztek az SZKP Központi Bi­zottságához és a szovjet kor­mányhoz. MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda szombati számának a berlini kérdéssel foglalkozó vezércikke megjegyzéseket fűz a nyugati hatalmaknak, vala­mint a két német állam kor­mányához intézett szovjet jegyzékekhez és N. Sz. Hrus- csovnak ugyanezzel a kérdéssel kapcsolatos sajtóértekezleti nyilatkozatához. A vezércikk többek között megállapítja, a nyugati hatal­mak a legdurvább módon meg­szegték a potsdami egyez­ményt, valamint a Hitler- ellenes koalíció részvevőinek a háború alatt és kevéssel á rhá­ború után kötött más négy­oldalú megállapodásait. Ezek­nek a. megállapodásoknak az volt a célja, hogy egyszer s mindenkorra véget vessenek a német militarizmusnak és biz­tosítsák Németország békés, demokratikus fejlődését.” Az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország azonban ugyanakkor szerették volna érintetlenül hagyni Berlin négyhatalmi státusát, és to­vábbra is fenntartani a város nyugati részének megszállását. A Szovjetunió — mondja a ve­zércikk — nem tarthatja töb­bé magára nézve kötelezőnek a Németországra vonatkozó egyezmények azon részét, amely nem egyen íogúságon alapul, és amelyet egyesek a nyugat-berlini megszállási rendszer fenntartására hasz­nálnak fel. A Pravda utal arra. hogy a szovjet terv féléves kivárási időt helyez kilátásba, majd így folytatja: Ebben megnyilvánul a Szov­jetunió gondoskodása, hogy a nyugati hatalmak, valamint a Német Szövetségi Köztársaság felkészülhessen a berlini vál­tozásokra, és hogy ezek a vál­tozások minden viszonylatban fájdalommentesen menjenek végbe. A féléves időszak telje­sen elégséges ahhoz is, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Franciaország egészséges ala­pot találhassanak a berlini Időjárás,jelentés Várható időjárás vesárnap estig: Párás, helyenként ködös idő, fű­ként a Dunántúlon több felé szi­táló eső. Gyenge keleti-délkeleti légáramlás, az éjszakai lehűlés keleten erősödik, nyugaton nem változik. Várható legmagasabb hőmérsék­let vasárnap: 0—plusz 3 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: Csapadékos Idő, esők, később havazás. (MTI) helyzet megváltoztatását érintő kérdések megoldásához. A nyugat-berlini , helyzet megváltozása, Nyugat-Berlin szabad várossá való átalakulá­sa szükségképpen hasznára vá­lik a nyugat-berlinieknek. A szabadkereskedelem sokoldalú fejlesztését, a nagy- és kisipar fejlesztését, a foglalkoztatott­ság fokozását és a népjólét emelését — ezt helyezi kilátás­ba a szovjet kormány javasla­ta. Ha szükség lesz rá, a Szovjetunió hajlandó lesz ren­delésekkel ellátni a nyugat­berlini vállalatokat, továbbá kereskedelmi alapon biztosíta­ni számukra a szükséges nyers­anyagot és élelmiszert. Tekintettel Nyugat-Berlin különleges földrajzi helyzetére Szovjet jegyzék a Moszkva (TASZSZ) Fedo­renko tokiói szovjet nagykövet november 27-én jegyzéket nyújtott át Fuzsijama japán külügyminiszternek. A szovjet kormány ismét felhívja a japán kormány fi­gyelmét, milyen komoly kö­vetkezményekkel járhat a bé­kére és Japánra nézve az a TIRANA (TASZSZ): No­vember 28-án, Albánia felsza­badulásának 14. évfordulóján az Albán Munkapárt Központi Bizottsága a minisztertanács, a Demokratikus Arcvonal és a tiranai városi pártbizottság ün­nepi ülést rendezett. Az ülésen részt vett Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára, Mehmet Shehu, a miniszterta­nács elnöke, valamint az albán politikai élet 6zámos vezető személyisége. Az ünnepi beszé­det Adil Carcani, az Albán Munkapárt Központi Bizottsá­ga politikai bizottságának pót­tagja tartotta. PRÁGA (MTI): A Szakszer­vezeti Világszövetség titkársá­ga november 28-án a spanyol kormányhoz intézett táviratá­ban a szövetség 92 millió dol­gozója nevében felháborodását fejezi ki a demokratikus gon­dolkodású spanyol munkások letartóztatása és bebörtönzése miatt Követeli, bocsássák szabadon a fogva tartott sze­mélyeket, és vessenek véget annak a szégyenteljes gyakor­latnak. hogy a polgári lakosság felett katonai bíróságok ítél­kezzenek. Nemzetközi szemle A „frontváró*“ és a német kérdés \ MOST ZÁRULÓ hó- Ái- napról a diplomáciai évkönyvek feljegyzik^ majd, hogy a nemzetközi erők mér­kőzésének súlypontja, — hosz- szabb szünet után — ismét áttevődött Európába. A szocia­lista, illetve az imperialista világ erőátcsoportosításának és újabb felsorakozásának ezt a folyamatát N. Sz. Hruscsov- nak, a Szovjetunió miniszter- elnökének november 10-i be- széde vezette be. Vitássá téve a potsdami szerződés berlini négyhatalmi státusára vonat­kozó pontját, a szovjet minisz­terelnök voltaképpen az egyre égetőbbé váló német kérdés egészét vetette fel. Amikor Hruscsov Berlinre tette ujját, a gyakorlott orvos biztonságával tapintott rá Európa legérzékenyebb pont­jára. A „frontváros” elneve­zés, ahogyan a nyugati szó- használatban emlegetik a né­met fővárost, a berlini kérdés lényegére utal. A szocialista világ testébe mélyen beékelő­dő , Nyugat-Berlin ugyanis a szó szoros értelmében a front­város szerepét tölti be a nyu­gati tábornokok és politikusok stratégiai számításaiban. Ameddig a NATO-vezérkar előretolt hadállásának tekint­heti Nyugat-Berlint, addig Eurónának ezen a legérzéke­nyebb pontján szüntelenül je­len van a konfliktus veszélye. Meggyőzően tanúskodott erről az 1953-as berlini provokáció is. Nem nehéz elképzelni, hogy valami ehhez hasonló újabb nyugati kísérlet ma sokkal sú­lyosabb veszélyeket idézne fel, mint öt esztendővel ezelőtt. Azután, hogy Nyugat-Német- országot bekapcsolták a NATO katonai rendszerébe, s hogy erre feleletként megkötötték a varsói védelmi szövetséget, — ma hasonlíthatatlanul nehe» zebb lenne egy esetleges konf­liktust lokalizálni. Minden­képpen indokolt tehát a csü­törtökön közzétett szovjet jegyzéknek az a megállapítá­sa, hogy véget kell vetni „a rendellenes és veszélyes ber­lini helyzetnek, amely annak következménye, hogy e város nyugati övezeteit még mindig megszállva tartja az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország. Úgy kell eljár­ni, hogy Nyugat-Berlin ne le­hessen többé ugródeszka a szo­cialista országok, a Német De­mokratikus Köztársaság és a Szovjetunió elleni kémtevé­kenységhez, kártevéshez és egyéb aknamunkához”. ILLEGENDŐ ÉRV SZÓL tehát amellett, hogy a megosztott Berlin nyugtalaní­tó problémáját elmozdítsák végre a holtpontról. De miért éppen most tűzte napirendre a szovjet diplomácia a berlini kérdést? Miért nem tette ezt korábban, vagy talán lehetett volna későbbre is halasztani? Nos, minden bizonnyal lehe­tett volna — szűk időhatárok között — előbb vagy kicsit ké­sőbb szóvátenni a berlini hely­zetet. Ámde az bizonyos, hogy napjainkban már rendkívül sürgetővé vált megragadni azt a láncszemet, amely jószeri­vel maga után vonhatja a né­met kérdés egészének felgön­gyölítését. Ami a probléma magvét il­leti, azt Európa népei túlsá­gosan is jól ismerik. Immár fél évszázada, hogy a német finánctőke, s elsőszülötte: a német militarizmus, kontinen­sünk legveszedelmesebb kór­okozója. Ez a fertőzés különö­sen virulenssé vált a legutób­bi félévben. Közismert, hogy az Elbától nyugatra amerikai segédlettel megkezdték a Bun­deswehr atomfegyver-kiképzé­sét. Szervezik már a rakéta­fegyver zászlóaljakat, s atom­háborúra készítik fel a nyu­gatnémet légierőt is. Európa uralkodó kérdése ez: sikerül-e a 12. órában megállítani azt a végzetes fo­lyamatot, sikerül-e megakadá­lyozni, hogy a poraiból feltá­madt militarista nyugatnémet állam atomhatalommá váljék? Ez az igazi tétje annak a dip­lomáciai offenzívának, amely­nek — a jelek szerint — csu­pán nyitánya az a követelés, hogy mindenekelőtt normali- zálják a berlini helyzetet. TfELTEHETÖ A KÉRDÉS, *■ miképpen egyengetheti a német probléma megoldását Berlin státusának napirendre tűzése? Nos, közel járhat az igazsághoz a tekintélyes lon­doni Times, amikor rámutat: ,.A Szovjetunió egyik célja va­lószínűleg az, hogy a nyugati hatalmakat hozzászoktassa a keletnémet hatóságokkal való tárgyalásokhoz.” Egyes meg­nyilatkozásokból ítélve, a szov­jet diplomáciai kezdeménye­zésnek máris megvan az a jó­tékony hatása, hogy a nyu­gati politikai gondolkodást kezdi „hozzászoktatni” a Né­met Demokratikus Köztársa­ság létezésének reális tényé­hez. „El kell ismerni — álla­pítja meg az Economist című befolyásos angol hetilap —, hogy a nyugati hatalmak és a nyugatnémetek a potsdami egyezmények évek óta tartó gyakorlati lebecsülése folytán lehetővé tették a Kreml politi­kusainak, hogy úgy lépjenek fel a színtéren, mint ahogyan most Hruscsov teszi.., Most aztán a Nyugat azzal a kelle­metlen feladattal áll szemben, hogy le kelj vonnia a végkö­vetkeztetéseket a két német állam létezéséből. Jó lenne, ha ezeket a következtetéseket ön­ként vonná le, nehogy olyan kényszerhelyzetbe kerüljön, amelyben a Szovjetunió fogja erre rábírni!” Talán éppen e következtetések levonásának első jele, hogy Dulles ameri­kai külügyminiszter — Bonn legnagyobb megrökönyödésére — szerdán kijelentette: a nyu­gati hatalmak, szükség esetén . esetleg érintkezésbe lépnek a keletnémet hatóságokkal”. A SZOVJET JEGYZEK első nyugati visszhang­jai arra vallanak, hogy a szov­jet diplomácia a legalkalma­sabb pontot ragadta meg a né­met kérdés láncolatában. Igaz ugyan, hogy a nyugati főváro­sokban „elfogadhatatlannak” minősítik a szovjet álláspon­tot. de — hírügynökségi jelen­tések szerint — „megkönnyeb­büléssel” fogadták a féléves határidőt, A nyugatnémet kormánykö­rökben mindinkább felülkere­kedik az a nézet, hogy ezt a félévet Komoly tárgyalásokra kell kihasználni. Miután a legutóbbi években annyiszor elutasították a Szovjetunió és a Német Demokratie us Köz­társaság ilyen irányú kezde­ményezéseit, most az angol kormány — az AFP londoni jelentése szerint — „hajlandó kihasználni a, Szovjetunió ál­tal felajánlott hat hónapi időt, talán oly módon, hogy előse­gítené egy négyhatalmi érte­kezlet megvalósulását Ezen a német kérdés átfogóbb Kere­tei között fontolóra vehenék Berlin jövőjének problémáját is.” Az AFP washingtoni je­lentése szerint „az amerikai főváros tájékozott köreiben nem tévesztik szem elől, hogy a szovjet javaslat nyilvánva­lóan békülékeny hangja ok­vetlenül hatással lesz bizo­nyos országok közvéleményé­re. Feltehető tehát, hogy a nyugati hatalmak olyan for­mulát keresnek, amely nem vágja be az ajtót a tárgyalá­sok előtt... Az elkövetkezen­dő hetekben, sőt hónapokban, számítani lehet arra, hogy új­ból megindulnak a tárgyalá­sok nemcsak Berlin, hanem egész Németország jövőjéről is.” A Z ELSŐ VISSZHANGOK ^ tehát arról tanúskod­nak, hogy a szovjet kezdemé­nyezés máris elérte első cél­ját: kimozdította a német kér­dést a reménytelenség állapo­tából. Az érdekelt nyugati ha­talmak most még egyszer szá­mot vethetnek a mai világ re­ális erőviszonyaival, s 12 óra előtt 5 perccel megfontolhat­ják. érdemes-e megkockáztat­ni, hogy kétélű fegyvert ad­janak Speidel és társai ke­zébe?

Next

/
Thumbnails
Contents