Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-28 / 263. szám

NÉP ÜJSAG I95S. november Ä, Sopron példát mutat AZ IDEI ŐSZ kegyes volt hozzám, mert szakszervezeti üdülés címén Sopronnal aján­dékozott meg. Sopron, amely eddig csupán Gárdonyi Géza „Egri csillagok”-ja II. kötelé­nek soraiban élt bennem, most kitárta kapuit, s meg­mutatta önmagát. Jártam a Várkerület ódon utcáit, meg­fogtam a Stomó-ház művészi kopogtatóját, beléphettem a Medgyesy, egykori Bezerédy- ház Liszt Ferencet körülölelő termeiben, álltam a középkori zsinagóga boltívei alatt szem­benéztem Lakner Krstóf tu­dós polgármester relifjével és beléphettem a Kecske-temp­lomba, hol évszázadokkal ez­előtt királyokat koronáztak és országos végzések születtek. Az évszázadoknak e sűrített, tömény adagolása a barokk városban élő egrinek nemcsak újszerű, de szinté fojtogató volt, amelyet nem enyhített eleinte a soproni, kékfrankos“ sajátos zamata sem. A városnézés második nap­ján a cicerone szava nyomán már elszállt lelkemről a múlt nehéz levegője, kitárultak előt­tem az ódon városfalak, s lel­kem laterna magikáján él- ményszerűen pergett a mai Sopron polgárainak élete. Egy hét múlva már a ma lázas, színes forgataga sem elégített ki. A hajtóerőt, a mo­tort kerestem, amely ebben a városban a múltat és a jelent olyan csodálatos összhangban tartja, s amely a jelen feszü­lő energiája mellett a múlt értékeire alapozza a jövőt. Kutattam, kerestem. Jártam hatóságoknál, megfordultam társadalmi szervezetekben. Voltam előadói esten, egyház­zenei hangversenyen, meghitt családi otthonban és művész- lakásokon. Beszéltem párttag­gal és pártonkívülivel, agyam­ba raktároztam ezer színt, lel- kemre hangoltam sok-sok han­got, amelyeknek összecsengé- ee — természetesen crescen- dóban — ezt az egyetlen szót harsogta: Sopron. SOPRON, AMELYET magá­énak vall nemcsak a tanács, nemcsak a műemlékvédelem, de a város öregje és fiatalja, a város minden polgára, akik­nek' egyöntetű jelszava: Min­dent Sopron hírének öregbíté­séért, mindent az idegenfor­galomért! Igen! Ezt a jelszót váltja valóra az üdülők és szállodák meghitt csendje, a parkok és sétányok példás tisztasága, a város lakóinak szívélyes figyelmessége, az üz­letek alkalmazottainak előzé­kenysége, a nők bájos moso­lya. Ezt a jelszót juttatja ki­fejezésre a városra vonatkozó kiadványoknak külső megjele­nése, belső tartalma, valamint az Idegenforgalmi Hivatal idű- degenvezetőinek gárdája is. akiknek tárgyi és nyelvi fel- készültsége nemcsak vidék:, de fővárosi viszonylatban is példamutató. Dr. Friedrich Károlynak pedig egyenesen országos híre van. ó Sopron múltjának és jelenének mű­vészi tolmácsolója, jövőjének álmodója, s a műit értékeinek védelmezője. Ott látható ő a Széchenyi téren, máskor _ a Tűztoronynál, majd a Bécsi­dombon, a római amfiteátrum mellett és hetenként a Cse­peli Vasmű üdülőjének étter­mében — Bori Bálint kultúr- felelős rendezvényein — de mindenütt Sopronról beszélve, magyarázva, előadásokat tart­va. Az ő előadásából megtud­ható, hogy Sopronnak ha nem is voltak püspökei és európai hírű hősei, de voltak becsüle­tes, művészi érzékkel megál­dott polgárai, akik mesterség­beli tudásukkal írták Sopron történelmét, s hozták létre mindazt, amit itt látni lehet. Megtudható, hogy a város tör­téne1 me nemcsak a nemzet történelme, nemcsak a művé­szettörténet egyik-másik Kor­szakának kiragadott fejezete nemcsak a nagyok, a hatal­masok, a hadvezérek, a mii- vészek történelme, de a ki* \ esinyeké is. a remeket készüő iparosoké, a közért dolgozó polgároké, kiknek becsületes munkás élete ott zajlott le Sopron város falai között, akiknek igen sokszor regényes élete, házassága a maga korá­ban legalább volt olyan szen­záció a városban, mint Euro- fa történelmében egy királyi nász, vagy akár egy pápai koronázás. A MAGÄNY ÓRAIBAN sokszor foglalkoztatott Sopron város idegenforgalmának rendkívüli szervezettsége, s szeretett városomra gondolva feltettem magamnak a Kér­dést: Vajon miért nem történ­het így Egerben is? Nem akarok most beszéhr az évek óta kitelepítésre váró Tefu-állomásról, amelynek ter­mészetes folyamánya a Park Szálló pihenést, nyugalmat ígérő káprázata. Nem akarok beszélni a Népkert évenkénti felszántottságáról. a fürdő kör­nyékének példa nélkül álló gon- dozatlanságáról, — csupán az egri idegenvezetés témasze­génységéről, amelyen a sopro­ni példa nyomán föltétien vál­toztatni kell. Meg kell mon­danunk, hogy az idegenveze­tés témaköre Egerben sajnos az 1552. évi győzelem és a barokk-kor bűvöletében él, nyilván azért, mivel úgy gon­dolják városszerte, hogy Do­bó István, Bornemissza Ger­gely, Balassi Bálint, Fellner Jakab, Fazola Henrik, Sigrist, Maulpertsch és Kracker, Eger város 1000 éves történelme. Miért ne beszélhetnénk mi Nánássy Csemus Amáliáról, az 1848-as forradalmi lelkületű egri nőről, aki a világosi fegy­verletétel után bujdosó hon- védokat rejteget, segélyez, s az elnyomatás szörnyű évei­ben tüntetéseket szervez. Miért ne beszélhetnénk az egri csillagásztorony utolsó la­kójáról: Montedegói Albert Ferencről, aki a bécsi kor­mány bosszújától üldöztetve kerül Egerbe, s a toronyszo­ba csendes magányában szer­keszti a magyar naptárak csillagászati anyagát Miért ne idézhetnénk Gva- dányi: Rontó Pálját, k: hánya­tott élete után egri bor mel­lett kíván vigadni, itt telep­szik le és itt él haláláig Eger városában. Beszélhetnénk Korrents Márkról Eger utolsó harang­öntő mesteréről, kinek sírkö­ve — szinte érthetetlenül — épségben áll ma is a vandál módon feldúlt és kifosztott Rókus temetőben. BESZÉLHETNÉNK Casa- grande Marco egri házasságá­ról, vagy a szépséges Petra de Castro-ról, kinek arcképe ott függ a Dobó István Múzeum egyik termében. Idézhetnénk Balogh Gábort a híres egri cigányprímást, akinek művészetét Borsody László költő szedte rímbe, vagy Zachar Ferenc egri la­katosmestert, Fazola Henrik méltó egri utódát, akár Rup- pert Antal kádármestert, a „Göre, Kátsa és Durbints”- hordók készítőjét. Melyik idegenvezető beszél Egerben Nagy Péter orosz cár és a Napkirálynak Rákóczi Fe­renchez küldött egri követei­ről, vagy Franciaország ma­gyar származású első marsall járói, akinek arcképe a Ver- sailles-i kastély marsallok ter­mében függ, s akinek páratla­nul fényes katonai pályája az egri vár falai közül indult út­ra. Ki idézi Egerben Bihari Já­nost, a magyar Orfeuszt, vagy akár a múlt század kiváló szí­nész-komikusát, Kassai Vidort, akinek egri tartózkodása em­lékét az egri Líceum hatalmas falai őrzik. Ki beszél Reményi Edéről, az egri zeneiskola egykori nö­vendékéről, később világhír’! hegedűművészről, aki Egerben számos jótékony célra hang­versenyt adott. Ki emlékezik az egri szüle­tésű Bródy Sándorra, akinek Gárdonyi Gézához írt, Pado- va-ból 1921. újesztendő nap­ján kelt levele nemcsak egy szomorú korszak dokumentu­ma de a magyar levélirodalom egvik gyöngyszeme. KI BÜSZrÉLKEDIK a tu­dós Legányi Ferenccel, kinek páratlan értékű gyűjteménye Egert az ős^égészet terén él­vonalba emelte. Ki beszél Egerről, mint a magyar úszósport fellegvárá­ról, az egri úszók győzelmei­ről, amelyekről Párizs, Lon­don, Barcelóna s Európa szá­mos városai tanúskodnak. És ki beszél a ma eredmé­nyeiről, a szép egri utakról, a stadionról, s arról az építke­zési lázról, amely az egész or­szágot, s így Eger lakóit is el­fogta. Sajnos, senki. ^edig meg kell tanulniok idegenvezetőinknek, hogy az idegenvezetés nemcsak az év­számok és nevek útikalauz­szerű felsorolásából, nemcsak az építészeti stílusok és for-- mák ismertetéséből, nemcsak egyes történelmi és művészeti korszak reflektorfényéből áll, de az komoly tudomány, amely a város földrajzi és tör­téneti múltjának tökéletes is­meretéből, az anró, szinte je­lentéktelennek látszó, de a vá­rostörténet szemnontiából mé­gis jelentős eseményrészletek cizellációjából s abból a szeré­téiből tevődik össze, amelyet a vezetőknek, éooen lokálpat­riotizmusából kifolyólag saját egyéniségéből kell 'ütermelnie és így érdekessé, helyiízűvé életté varázsolni a jelent és a múltat, nem a szórakozásért, nem az időtöltésért, de magá­ért a tudományért, a jelen em­bere számára EZ LENNE MOST a soproni példa nyomán Eger idegenve­zető gárdájának elsőrendű fel­adata. DR. MAJTHÉNYI JÓZSEF Zászlóvivője lesz-e Kömlő ismét a falusi sportnak? Ejjy község, ahol megszűnt a labdarúgás, de helyére jött a torna A Jövendőnk Képes hetilap előfizetői tárgysorsjátékának húzása december 22-én Veszprémben, a nyilvánosság előtt, köz­jegyző jelenlétében történik. NYEREMÉNYTARGYAK: 1 darab Berva—Moped robogó 1 darab rádió 1 darab férfikerékpár 1 darab Vermorel permetező­gép 1 darab magtakaró borona 1 darab 45 literes motoros tejszeparátor. A sorsolásban részt vesznek mindazok, akik december 1-én Az ellenforradalom előtt Kömlőt úgy tartották számon Heves me­gye sportberkeiben, mint a falusi sport egyik zászlóvivőjét. A nagy lélekszámú községben rendkívül népszerű volt a sport. A labdarúgócsapat egy-egy hazai mérkőzésén például nem volt rit­ka az 500_600-as nézőszám sem. A járási bajnokságban szereplő «Köm- lői FSK évről évre kitűnően meg­állta a helyét, 1956-ban megnyerte a bajnokságot, és részt vett a fel- jebbjutást jelentő osztályozókon, melyet azonban az ellenforradal­mi események félbeszakítottak. Pongrácz István pedagógus volt a csapat edzője, szervezője, min­dene. Az 6 keze alatt csiszolódott, fejlődött technikás együttessé a lelkes falusi gárda. S a csapat si­kerei láttán a támogatás sem ma­radt el. A községi tanács és a köz­ség termelőszövetkezetei szinte egymásra licitáltak a segítségben, ki felszerelést, ki olcsó szállítóesz­közt bocsátott a kömlői labdarú­gók rendelkezésére, hogy azok mi­nél előbb bekerülhessenek a me­gyei bajnokságba. A kitűnő talajú pályát kanadai nyárfákkal ültették körül, s cso­da-e, hogy a szép környezetű, egészséges sporttelepre szívesen kijártak edzésre a fiatalok. Kom­lón még az öltöző-épületre sem lehetett semmiféle kifogás, kényel­mes és tiszta volt, ahol igazán ké­nyelmesen lehetett végezni az öl­tözési, vetkőzést, no, meg a fel­szerelés elraktározását is. 1957. év elején Pongrácz tanító eltávozott a községből, s ez mély nyomot hagyott Kömlő sportéleté­ben. Két játékos magasabb osztályú csapatba kérte átigazolását, az idő­sebbek lassan elvesztették kedvü­ket, mert nem volt, ki foglalkoz­zon velük. A fiatalok közül töb­ben — megsértődve a mellőzések miatt — távol tartották magukat a szakosztálytól. Igaz, Cseh Józsi bácsi élt-halt a futballért, de nagy elfoglaltsága miatt nem tudott annak teljes ér­tékű irányítójává válni. A terme­lőszövetkezetek gépkocsijait átcse­rélték Zetorokra. így a szállítás is nehézkesebbé vált. S ami a leg­fontosabb: az utánpótlással nem törődött senki. Az iskolában — ahol a labda­rúgócsapat alapjait kellett volna lerakni __ kevés a fiatal pedagó­gus, s köztük sincs olyan, ki ér­tene valamit a labdarúgáshoz. 1957-ben tehát mérsékelt ered­mények jelezték a Kömlői FSK mérkőzéseit, az érdeklődés is erő­sen megcsappant, s amikor három ellenfelük nem jelent meg a ki­tűzött mérkőzéseken — egyszeri­ben szétbomlott a csaoat, meg­szűnt minden labdarúgó-élet. Azóta nagyon elárvult a pálya. A fekete-fehér csíkozásű kapufák között nem szállnak gólba a lab­dák, a felszerelés pedig használat­lanul pihen a szekrény mélvén. Hasonlóképpen járt a női röo- labda-csapat, mely rövid 1957-es szereplés után ,.tette le a zászlót” hasonló okok miatt. A falusi dolgozók snartakjádján mindig jelentős sikereket könvvel- hetett el magának Kömlő. Csáti Jónás nagy szeretettel és türelem­mel foglalkozott a falu fiataljaival. A hevesi járásban kevés oívan község akadt, ahol jobban rendez­ték meg a versenyeket, és ahon­nan annyi atléta került a megvei döntőkbe? 1956-ban Enyed József magasugrásban, Jakab Béla grá­nátvetésben szerzett első helvet, Bartus Lajos pedig ugyancsak a gránátvetésben második lett. Az országos döntőkben — többek kö­zött — ők képviselték Heves me­gye színeit. 1957-ben a KISZ is bekapcsoló­dott a sportélet irányításába, de csak annyiban, hogy nagyfokú se­gítséget nyújtott a nyári sparta- kiád megrendezésében és lebonyo­lításában. Ezen Kömlő csapata, Tárnáméra után, a második he­lyen végzett, tartotta tehát azt a színvonalat, melyet az előző évek során megszerzett. Láthatjuk tehát, hogy Kömlőn a legviszontagságosabb és legmosto­hább időszakban, közvetlenül az ellenforradalom után biztatóan éledt újjá a sportélet, de aztán újra visszasüllyedt a tespedésbe. És 1958-ban már úgy könyvelték el az egykor jóhírü községet, hogy „nincs ott semmiféle sportélet. . .** Még a községi tanács által meg­tervezett 3000 forintos sporttámo­gatást sem vette igénybe senki! Mégis volt egy pozitívum köm­lői utunknak. Megtudtuk, hogy az általános iskolában igen fejlett tomászélet folyik, az iskolának leány és fiú tornászcsapata van, melyek egyre erőteljesebben fej­lődnek. Tóth Gyula, az iskola fiatal pe­dagógusa él-hal a minden sport alapjáért, a tornáért és heti két edzésen neveli, oktatja fiait és leányait a tornasport rejtelmeire, szépségeire. Sajnos, nem tudtunk vele személyesen beszélni, mert éppen Egerben járt. Beszéltünk azonban a leánytornászcsapat egyik tagjával. A szőke kislánynak csillogott a szeme, amikor a talaj-, meg a szekrény-gyakorlatokra tereltük a szót, s valósággal sóvárogva tette hozzá: _ Jaj ... háthf még gerendánk is lenne ... És mi ebből a hozzáfűZésből biz­tosra vesszük, hogy nemcsak Tóth Gyula él-hal a tornáért, hanem a gyerekek is! A tornászokat, akik a hideg idő beálltáig az iskola udvarán gyako­roltak, most a volt moziterembe kényszerítette az ősz hidege. Nem áll tehát rendelkezésükre fűtött hangulatos, jól felszerelt tornate­rem, de a hangulatot, a gerendát, a bordásfalat, meg a többi torna­szert pótolja a sport iránt érzett olthatatlan szeretetük. S hogy az elkövetkezendő ver­senyeiken sikeresen , szerepelnek majd — ahhoz nem férhet semmi kétség ... Végezetül idézzük Csáti Jónás elvtársnak nagyon megszívlelendő szavait, aki most csak azért nem tud aktívan részt venni a község sportjának irányításában, mert sokirányú elfoglaltsága ezt nem teszi lehetővé. — Kömlőn minden adottság megvan ahhoz, hogy ismét fejlett sportélet alakuljon ki. A község apraja-nagyja szereti a sportot, & olyan erők is rendelkezésre áll­nak, melyek erkölcsileg és anya­gilag is egyaránt biztosíthatnák az egészséges fejlődést. Gondolok itt a KISZ-re és a község terme­lőszövetkezeteire. Ezért várok én a téli vezetőségválasztó közgyűlé­sektől sokat. Ügy érzem, hogy 1959-ben nem ér bennünket olyan szégyen, hogy a tanács által a községfejlesztés! alapból sportcélokra biztosított összeg felhasználatlanul marad .. • Mi is reméljük! SOMODY JÓZSEF A H. Kinizsi csapata vezet a megyei Hiúsági bajnokságban A megyei ifjúsági labdarúgó­bajnokság vasárnapi fordulója után jelentős változások történtek a bajnoki táblázaton. Az eddig vezető Gyöngyösi Spartacus együt­tese súlyos, 4:0 arányú vereséget szenvedett Lőrinciben, s nemcsak az utána következő é6 Recsk ellen győztes Egri Spartacus, hanem e Hevest 3:0-ra legyőző Hatvani Ki­nizsi együttese is megelőzte. A LASZ fellebbviteli bizottsága dön­tése- alapján megsemmisítették a Verpeléti Honvéd—Hatvani Kinizsi mérkőzés 2 :l-es eredményét is, s a mérkőzés két bajnoki pontját 0:0 gólaránnyal a H. Kinizsi javára írták. így a cukorgyári együttes került a táblázat élére, a második helyet az Egri Spartacus, a har­madikat a Gy. Spartacus foglalta el. A vasárnapi fordulóban egyéb­ként rengeteg gól esett A GyVSC például 9:0-ra verte Füzesabonyt, Apc csapata pedig Rózsaszentmár- tonban diadalmaskodott 7:0 arány­ban 1 A Selyp-Adáds találkozón vízilabda eredmény született; Adács együttese 5:4-es győzelmet harcolt ki. Részletes eredmények: Tiszafü­red—Bélapátfalva 1:3, Gy. Vas­utas—FVSC 9:0, E. Spartacus— Recski Bányász 2:0. Rózsaszent- mártón—Apci Vasas 0:7, Gy. Bá­nyász—Verpelét 1:1. Lőrinci Vasas —Gy. Spartacus 4:0, Selyp! Kini­zsi—Adácsi FSK 4:5, Hatvani Ki­nizsi-Hevesi Traktor 3:0. Sportérdekességek ISMÉT FERRARI... Az olasz labdarúgó-válogatottnak az 51 éves G. Ferrari személyében új edzője van. Ferrari 44 esetben öltötte magára az olasz válogatott mezét és tagja volt az 1934-ben és 1938-ban világbajnokságot nyert együttesnek. A háború óta többek között az IntemaziO'nale|((t£ Juven­tus, Padova és a Prato csapatánál edzőként működött. NAPI 10 PERCES TORNA-MOZGALOM Sanghajban testnevelési hetet rendeztek. Az előadásokat hatal­mas tömegek hallgatták, s vége»« ték i bemutatott gy akorlatokat a tereken, utcákon, a házak udva­rain és a sportpályákon. Azóta Sanghaj dolgozóinak mintegy M százaléka végez rendszeresen egészségügyi tornát. Ez az egész­ségügyi torna napi 10 percnél nem tart tovább, de nagy mértékben lavítia a dolgozók egészségét és kitolja a munkabírás határát. ÜJ KÍNAI CSÜCS Kínában egy egyetemista az egyik atlétikai versenyen 31:22.4-re javította a 10 000 méteres síkfutás országos csúcsát. Az idő nem tar­1 darab Werra fényk.-gép 1 darab répavágó 2 darab kézidaráló * jelentős. Jelentős, mert az eddigi kínai csúcsot 16 másodperccel múl­ta felüli JÖDendonk előfizetői táborába tartoznak. ZOMANC-TABLAK gyorsan, pon­tosan készülnek. Megrendelhetők az alábbi vas-szaküzletekben és a Heves megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál Egerben. Egri Kisker 62. sz. Vas­áruda, Eger. Gyöngyösi Kisker 27. sz. Vás-áruda. Gyöngyös. Gyön­gyösi Kisker 138. sz. Vas-áruda, Hatvan, ELADÓ Mátrafüred legszebb he­lyén 3 szobás, összkomfortos, szu- terénes, plncés ház 500 négyszög­ölön. Cím: Gyöngyös, Magyar Hir­detőben, KONYHABÚTORT, rekamlét, kisiparostól, fizetési kedvezmény­nyel. Budapest, Üllői út 5. (Kál­vln-témél.) MEGNYÍLT az Egri miami Bruház MESE BOLTJA a Meszes közben Nyitva hétköznap reggel 8-tól este 8-ig. Vasárnap reggel 9-től 14 óráig. vmmsmmaßmmBBXMmsmmeam áss wnmn&m « g c. Köss szerződést konzervipari növények termelésére! Jövedelmed Igen tekintélyes mértékben növekedni fog! Az 1959. évi konzervipari növények szerződéskötése folya­matban van. Paradicsomot, zöldborsót, paprikát, uborkát, a mindenkori állami felvásárlási áron + 10 % ves:zük át, s az áru átvétele után a termelőnek azonnal kifizetjük. Ezenkívül igen sok kedvezményt nyújt a szerződés. Ne szalaszd el a kedvező alkalmat. Szerződj azonnal a HELYI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEKNÉL, GYÄRI TERMELÉSI FELELŐSÜKNÉL. Hatvani Konzervgyár TÉLI SPORT A téli sport 50 éves olimpiai múlttal dicsekedhet. Bár az első téli olimpiát 1924-ben rendezték meg Chamonix-ban, a korcsolyázás már az 1908. évi olimpia műsorán is szerepelt. 1908, október 28—29-én rendezték meg a londoni jégcsar­nokban az első műkorcsolyázó olimpiai bajnokságot. AZ ERDÖKÖVESD és Vidéke Körzeti Fmsz 350/m-Ft-os raktár- készletű, egyszemélyes vegyes­boltjába boltvezetőt keres. Több éves szakmai gyakorlat és erkölcsi bizonyítvány szükséges. ARK Szállóban Támaszéntmiklós és Vidé­ke Körzeti Fmsz. szakkép­zettséggel rendelkező SaLLaij. Műi agronómust keres, zeneszerző és zenekara azonnali belépéssel. A fi­NOVEMBER Z8-ÄN zetés kollektív szerint. Je­mutatkozik be az egri lentkezés Támaszén tmik­közönségnek. lós és Vidéke Körzeti Fmsz. Igazgatósága, Tama­Kitűnő ételek, italok. szentmiklós, személyesen, 5 Figyelmes kiszolgálás vagy írásban. NEPÜJSAQ Az MSZMP megyei bizottság* és a Megyei Tanács napilapja. Megjelenik netto kivételével mindennap Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Szerkesztőség' Eget. Beloiannisz utca 8. Telefon 58—74. 58—7» M. Felelős kiadó: az MSZMP Heves megyei bizottsága Kiadóhivatal: Eger, Ba.icsv ZmI’uszKv a L n Telefon 54—44. Posta flölt 23 Heves megvei Nvomda V.. Egert Fv.: Mandula Ernő Eger Kéziratokat nem trzunic meg él nem küldünk viaszai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents