Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-26 / 261. szám

1#58. november 26., szerda NÉPÚJSÁG 80 vagon lucerna* és vörösheremsgot vásárolt fel a Mezömag Vállalat Elsejével befejeződik az ap­rómagvak felvásárlása. Ezen a téren ez évben igen szép ered­mények születtek, hisz csupán lucerna és vörösheréből 80 va­gont vásároltak fel megyénk­ben. A Mezőmag, aprómag fel- vásárlási tervét 380 százalékra teljesítette. Igen jól halad a megye köz­ségeiben a szerződtetés is. A halmajugrai termelőszövetke­zet közel 100 holdon akar ap­rómagvakat termelni jövőre. — A FÜZESABONYI já­rás kilenc községében kez­dődnek ezüstkalászos tanfo­lyamok. A tanfolyamokra eddig 116 hallgató jelentke­zett. Síelés hó nélkül Gutes Attila, magyar szár­mazású torontoi szabó, újfaj­ta sílécet talált fel, amely hó nélkül is használható. A szabó ötletét az utcán go­lyózó gyermekektől vette. A „görkorcsolyás” sítalpak go­lyóscsapágyakon futnak és be­tonon, aszfalton, fán, vagy bármilyen kemény felületen használhatók. Gutes Attila szerint kellő gyakorlat mellett az általa felfedezett sítalpak a sérülés minden veszélye nél­kül használhatók és ugyan­annyi élvezetet nyújtanak, mint az igazi síelés. Az újtípusú sílécek modell­jén hat pár golyóscsapágy van elhelyezve, továbbá két go­lyóscsapágyra van szükség, ha síugrást is akarunk végezni vele. A bemutatón Gubos si­kerrel végzett mindenfajta ma­nővert és a megállásnál sem volt semmi nehézsége. Kanada egyik ismert síügró- bajnoka szerint az új talál­mány rövidesen széles körben népszerűvé válik. 79 forintot ér egy munkaegység az ivádi Dózsa Tsz-ben Megyénk termelőszövetke­zetei egymás után tartják meg zórszámadó közgyűlésüket. Szombaton az ivádi Dózsa, a komlói Szabadság és az eger- szalóki Vörös Csillag Termelő­szövetkezetek tartottak köz­gyűlést. Örvendetes, hogy egy egész sor termelőszövetkezet­ben ötven forinton felül van egy munkaegység értéke, sőt vannak szépszámmal egészen kiugró eredmények is. így az ivádi Dózsa Termelőszövetke­zetben például 79 forintot ér egy munkaegység. — A FÜZESABONYI já­rásban a termelőszövetkeze­tek 50 százalékánál ötven ferintnál magasabb értéke van egy munkaegységnek. Nixon go homo edden Londonba érkezett Nixon, az Egyesült Ál- lamok alelnöke. A látogatás hivatalos. A meg­előző tüntetés azonban korántsem volt hivatalos, de annál őszintébb. Az Egyesült Államok politikájának értékét fe­jezték ki azok a tüntetők, akik táblával a mellükön, s a táblán 'ezzel a felirattal: „Nixon go home” — vonultak végig a brit főváros utcáin. Az is igaz, hogy ez a meleg­nek éppen nem nevezhető fogadtatás nem angol talál mány. Volt része ebben Nivonnak Dél-Amerilcában is, Afrikában is, egyszóval mindenütt, ahol csak megfordult Lehet, hogy Nixon alelnök kedélyes, szimpatikus fickó, már úgy magánéletében, de az a politika, amelyet képvi­sel, sem nem kedélyes, sem nem szimpatikus: kimondot­tan ellenszenves. Ezért volt a tüntetés és ezért a jelszó. Bár, hogy őszinték legyünk, nem sok hatása lesz. hogy „Nixon menj haza!”. Mondták már ezt neki másutt is, többször is és mégse ment haza. Megszokta. Érthető, amerikai, meg kellett szoknia. Egy esztendő mérlege T eg... leg... leg... leg...: ez Amerika. Legalább is így állítják az amerikaiak. Nos, ami a bűnözést illeti, ezt a ,,leg”-et senki el nem vitatja tőlük, de nem is lehet, mert a tények, ugyebár, azok tények. Az FBI jelen­tése szerint például egy esztendő alatt 11 százalékkal emelkedett a bűnözések száma az Egyesült Államokban. El kell ismerni, hogy ebben a „versenyben” az USA mesz- sze és behozhatatlanul vezet, s azt is, hogy ezt a veze­tést a magunk részéről csak csodálni tudjuk. Gon­doljuk, hogy ez a csodálkozás megvan az FBl-ben is, dehát hiába a sok rendőr, a korszerű felszerelés, ha kor­szerű nyomdatechnikával készült bűnkiadványok, ha a még korszerűbb televízió és a legeslegkorszerübb Made in USA munkanélküliség segíti a bűnözőket a rendőrség- \ gél szemben. Ez olyan verseny, amelyben a rendőrség ) rendre lemarad. (látó) ( Jó eredménnyel indult a IV. negyedévben a gyöngyösi vágóhíd A gyöngyösi vágóhíd jó eredménnyel zárta a harmadik negyedévet: tervüket 111.8 százalékra teljesítették. Nem csökkent a munka lendülete a negyedik negyedév első hónap­jában sem. Az első hónapban havi tervüket 134.7 százalékra teljesítették. Igen nagy része van a jó eredmények elérésé­ben a brigádok közötti ver­senynek. Ez idáig a legjobb eredményt Füleki Emil brigád­ja érte el. Lesz-e nyereségrészesedés Egercsehiben? AHOGY KÖZELEDÜNK az év végéhez, egyre többször le­het ezeket a kérdéseket halla­ni a bányászoktól: lesz-e nye­reség ez évben, ha lesz, vajon mennyit kapunk? Ezek a kérdések természe­tesnek vehetők az előző év és a mostani gazdasági év ered­ményei alapján. Egercsehiben is ez a kérdés foglalkoztatja a bányászokat. Varga Lajos főmérnök is er­ről beszélt az üzemi tanács legutóbbi értekezletén. — Ha az éves terv teljesíté­sébe valami kis hiba csúszik és tartozást viszünk át az 1959-es évre, akkor természe­tes, hogy nem fizetjük ki a nyereséget — hangzott a be­számoló. A bányászok ezt a bejelen­test nem fogadták kitörő örömmel, mert tudják, hogy november hónapban is 23 va­gon széntartozásuk van, éves viszonylatban pedig ez a szám még magasabb; 1260 tonna szénnel adósok. Ha azt akar­ják, hogy év végére nyereség- részesedést fizessen a bánya, pótolni kell a lemaradást. A másik gátló körülmény az, hogy a bánya eredményét az újonnan megnyilt szarvaskői szénbányával együtt határoz­zák meg. November 1-ig nem lehetett nagy követelményeket támasztani az új - bányával szemben, mert még az ener­giát szolgáltató vezeték nem épült meg. A termelés lazasá­ga is ezzel volt magyarázható. De most, amikor megépült a villanyvezeték, a motorok za­vartalanul működnek, mégis furcsának tűnik, hogy ez nem látszik meg a termelésben. A szarvaskői bánya csak 60 szá­zalékra teljesíti tervét, ezzel visszaveti az egercsehi szénbá­nya tervteljesítési százalékát is. Ez a 60 százalék rontotta le ezt az összteljesítményt 97,7 százalékra. Ezen a helyzeten ^sürgősen változtatni kellene a 5 szarvaskőieknek, hogy nyu­> godtan szembenézhessenek >egercsehi bányász-társaikkal. > A BÁNYA NYERESÉGES­> SÉGÉT vizsgálva, már nem { ilyen szomorú a helyzet. Var­iga főmérnök szavai szerint: { — A tavalyitól nagyobb a {nyereségünk, de mint már 5 mondtam, csak abban az eset- 5 ben lehet kifizetni, ha az éves {tervet teljesítjük. { Nagy tehát a tét. { A múlt évre több mint 700 {ezer forint nyereségrészesedést {osztottak ki Egercsehi ben. > A Borsodi Szénbányászati {Tröszt üzemei közül itt kapták {a legtöbbet a bányászok. Az {idén még több pénz van a {nyereségrészesedés alapjára, de {ennek a kiosztását csak a no- {vember—decemberi terv túltel­jesítésével tudják biztosítani. { Az eddigi eredményeket va- i jón milyen műszaki intézke- {désekkel érték el Egercsehi- {ben? . Nem nagy dolgok, egyu« sem > hozott országos hímevet, de {meghozta a nyereség első ezer ' forintjait. A munkahelyeken u felvilá­gosító munka nyomán kiala­kult a takarékos anyaggazdál­kodás. A műhelyedben dolgo­zód sok elfekvő, még haszno­sítható anyagot dolgoztak fel. Vigyáztak a szerszámokra, mert tudták, hogy egy vídia- fej ára 200 forint és ezzel is szaporították a nyereség fo­rintjait. A munkásj áratokat is átcso­portosították. A Szarvaskő környékén lakó bányászokat az új bányába telepítették át, s a szállítái költségek csökke­nése tovább szaporította a nye­reséget. A BELSŐ TERMELÉSBEN is változásokat követett a munka. A nyolcas ereszkei front „lefut”, befejeződik a termelés, de már az új fronton, az északin, szenet szakítanak a tompa robbanások. A kimerülő front helyett új frontot nyitot­tak, ezzel biztosították a folya­matos széntermelést. A bányafa-felhasználás lé­nyegesen csökkent. Az elö- vájásokat a külszínen készített helyes méretű fákkal látják el. nem kell bent farigcsálni a szűk helyen, elszabni a drágán beszerzett fákat. A frontok előrehaladási se­bessége meggyorsult. Sokkal jobban ki tudják használni a tető hasznos nyomását, amely a front előtt töri a szenet. A délnyugati bányamezőben 3 9-es ereszkei front menekülő (nyitva hagyott) vágatát ván- dor-molives biztosítással épí­tették be. Ezzel faanyagot és vágatkihajtásra költött pénzt takarítottak meg. A legtöbbet a TH-gyűrű rablása hozta a szénbánya nye­reségének számlájára. A biz­tosító TH-gyűrűket kiszedi!:, kimentik a beomló vágatokból és kis helyreállítás után 'újra beépítik. Egy gyűrű értéké 1000 forint, így érthető, hogy ezzel is jelentős összeget ta­karítottak meg az egercsehi szénbányászok. ÍGY SZAPORODOTT a nye­reség száz és ezer forintokkal. De e jelentős összeget még el­veszíthetik Egercsehiben. ha a tartozást, a 126 vagon szenet felszínre nem adják év végéig. Kovács János sági életünkben még sok a ja­vítani való. Sóik helyütt té«o- zolják még az anyagot, az energiát, nem vigyáznak elég­gé a társadalmi tulajdonra, akad még bürokrácia az újí­tások bevezetésénél, egyes he­lyeken idegenkednek az új gyártási eljárásoktól, s mind­ezek a visszahúzó erők nehe­zítik előrehaladásunkat. De ezeknek a hibáknak a megszüntetésével, azza1, hogy több árut olcsóbban és gyor­sabban adunk a népgazdaság­nak, máris hozzájárultunk ah­hoz, hogy ne hat százalékkal, de többel emelkedjék a mun­kások, dolgozó parasztok jö­vedelme. Mindezek azt mutatják, igenis van lehetőség arra, hogy terven felüli nyeresé­get érjünk el, s ezzel megte­remthessük az alapját az élet- színvonal nagyobb arányú nö­velésének. Az embereik nagy része már rájött arra, hogy csak rajtuk, a kilencmillió emberen múlik, mennyivel növekedik az át­lagjövedelem. s ezért készek is többet tenni. Igen sok pél­dáját tapasztalhatja ennek az, aki figyelmesen vizsgálja az üzemek eredményeit, aki meg­hallgatja a munkások vélemé­nyét erről a kérdésről. A gyön­gyösi Szerszám- és Készülék- gyár munkásai, akik elhatá­rozták, hogy a minimumra csökkentik a selejtet, az Erő­mű fiataljai, akik az energia­takarékosságban, az egercsehi fiatalok, akik a társadalmi munkában és az újítások al­kalmazásában járnak élen és jelentős összeget takarítanak meg a népgazdaságnak, bebi­zonyították, hogy készek töb­bet tenni az életszínvonal eme­léséért; Ez évben a takarékos mun­kás* igyekezete nyomán mil­liókra növekedett az az ösz- szeg, mellyel már eddig is hozzájárultak a megnöveke­dőit igények gyorsabb ütemű kielégítéséhez. S ez — amint .korábban is mondottuk — továbbra is a munkásokon, a dolgozó pa­rasztokon, • értelmiségieken múlik — az ország lakossá­gán. Kovács Endre Hogyan élünk és hogyan élhetnénk még fokban óta talán ez a munkás családi házra, vagy autóra gyűjt. Ezeknek a megnövekedett igé­nyeknek igyekszik a párt és s kormány a lehetőségekhez ké­pest eleget tenni. De hogyan lehetséges, milyen forrásból, hiszen a hároméves terv is igen szerény jövedelememel­kedést ígér, mert elsősorban a múlt évben elért életszínvona­lat kell megszilárdítanunk. Miként teremthetjük hát elő e megnövekedett igények ki­elégítésére szolgáló anyagi alapot? Mikor Kádár elvtárs Eger­ben járt, egy érdekes példát mondott el erről a kérdésről: A múltban kilencmillió ember munkájának hasznát harminc­ezer tőkés, bankár és földesúr tette zsebre. Azóta persze meg­fordult a világ, de hiába fog­nánk be munkába azt a har­mincezer embert, akik annak idején lefölözték a 9 millió dolgozó munkájának hasznát, hogv tartsátok most el azokat, akiket kizsákmányoltatok, ak­kor sem menne a dolog, ha megfeszülnének. Ezek har­mincezren a kilencmillió em­bernek akkor sem tudnának jó megélhetést biztosítani. A volt tőkések, földbirtoko­sok tehát nem teremthetnek számunkra jómódot, a jólét alapját annak a kilencmillió embernek kell megteremteni, akik igényt tartanak a maga­sabb életszínvonalra. Ügy van ez, mint a paraszt­embernél, ha nem dolgozik, ha elhanyagolja gazdaságát, télre üres marad a kamrája. De ha egész évben szorgolmasan mű­veli a földjét, ha új és új le­hetőségeket keres a termés- eredmény növelésére, ha ugyanannyi földön többet ter­mel, megteremti maga & csa­ládja jólétének alapját. S nekünk is, minden dolgo­zó embernek, ennek a kilenc­milliónak, úgy kell dolgozni a gazda eszével, kezével, úgy kell takarékoskodni, újítani, többletmunkát vállalni, alko­tó kedvüket kibontakoztatni, hogy minél előbb elegendő anyagi alapot teremthessünk életszínvonalunk további nö­veléséhez. Köztudomású, hogy gazda­Nem vagyunk még a Kánaán földjén, nem dúskálhatunk a földi javakban, de nyugodt lel­kiismerettel elmondhatjuk, hogy a legszükségesebbek megvannak, sőt igen sok em­bernél már a luxusra is telik. Nem vagyunk a Kánaán föld­jén. de van minden embernek munkája, becsületes keresete, van élelmünk bőségesen, ru­hánk szintén, s egy komolyabb rádió, vagy motorkerékpár megszerzése egyáltalán nem tűnik lehetetlennek, s elértünk odáig, hogy a „sláger”, az autó sem elérhetetlen ábránd ma­napság. így élünk egyszerűen, de emberi módon és a további terveinkben sem kergetünk délibábokat, nem állítunk ma­gunk elé megvalósíthatatlan feladatokat. Ezt bizonyítják a hároméves terv számai, s bár három év nem nagy idő, még­is nagyon sok változást hoz a munkások, dolgozó porasztok, értelmiségiek életét en. A munkások és alkalmazot­tak reálbére — a nyereségré­szesedést nem számítva — mintegy hat százalékkal, a parasztságé négy százalékkal növekszik. Az ipar 22 száza­lékkal termel majd többet 1960-ban, mint a múlt évben termelt, 110 ezer lakás épül, 220 faluban gyullad ki a vil­lanyfény. Uj gyárak, új kór­házak épülnek és 3500 új álta­lános iskolai tanteremben kezdhetik meg a tanítást 1960-ig. Traktorok, vetőgépek, kombájnok ezreit kapja a me­zőgazdaság, s a lakosság 8 szá­zalékkal több húst. 21 száza­lékkal több tejet és vajat vá­sárolhat. Csaknem harmadá­val növekszik a konfekció-áruk forgalma, s ennél sokkal na­gyobb mértékben a dolgozók kényelmét és szórakozását szol­gáló műszaki és villamossági cikkek termelése. E három év alatt mintegy 340 ezer mosó­gépet, 30 ezer elektromos hű­tőszekrényt, 33 ezer porszívót, 600 ezer rádiót, 100 ezer tele­víziós készüléket, 80 ezer mo­torkerékpárt. 60 ezer mopedet és robogót hoznak forgalomba, hogy eleget tegyenek az egyre növekvő igényeknek. Mert az igények egyre növe­kednek. Különösen szembetű­nő, ha figyelembe vesszük, honnan indult el az ország a háború után, amikor az igé­nyek csak egy-egy jólakásig terjedtek. így nyilatkozott ak­kor egy egri munkás: „Kedves Elvtársam. Egyelőre csak eszünk és eszünk. Olyanokat, mint azelőtt a feketézők szok­tak. Például krumplit is.- A feleségem csirkét ígért vasár­napra! Hová jutottunk! Olyan az egész, mint a megvalósult álom!” Nem kell bizonygatni, hogy ez alatt a 12 év alatt mennyire nőttek az emberek igényei, az­Vasutasok között Látogatás a füzesabonyi állomáson gadnak, indítanak, vagy to-J vábbítanak. Körülbelül 9—105 perces időközönként lehet egy5 vonatot számítani a statisztikai alapján. S ha figyelembe vesz-« szűk, hogy egy-egy vonat után; 11 perc a váltó és a vágány« ellenőrzésének hivatalos ideje,« akkor kitűnik, hogy ugyancsak« igyekeznie kell a vasutasok-« nak a munkával, s ha valahol,« akkor itt minden percért harc; folyik. ! AKÁRMELYIK VASUTASTj meg lehet kérdezni — aki nem« tegnap kezdte a szakmát —< hogy otthagyná-e a vasutat,« megválna-e az ország „vérke-; ringésétől”, a vasúttól? Egy-; hangú a válasz: nem! Mert; amilyen nehéz és felelősségtel-« jes az emberek tízezreinek, a< milliókat érő küldeményeknek; a továbbítása, és a szállítás; megszervezése — olyan nagy-J szerű érzés látni és irányítani; az egész lüktető, forgásban le-! vő mozgalmas vasúti rend-! szert. Látni az utasok forgata-! gát, a ziháló tüdejű óriási! mozdonyokat, a hosszú szerel-« vényeket, amelyek kifutásához« ugyanúgy kell a váltóőr, mint; a forgalmi tiszt munkája. < —th— < jönnek-mennek a szerelvények, bár lassan, csak 10 kilométeres sebességgel, mert olyan korsze­rűtlen az állomás berendezése, hogy kicserélésre szorul. Ezt csinálják most a pályamunká­sok. — Negyvenkét millió forint­ba került államunknak az állo­más korszerűsítése — mondja Tanner János állomásfőnök. Ügy építik át a vágányokat, hogy a négy irányból befutó vonatok, bármelyik vágányra irányíthatók legyenek. Csak végig kell nézni egy vonat érkezését, vagy továbbí­tását, már látja a szemlélő, hogy a befutó vonat — ami például Eger felől jön — nem tud tovább menni a váltók rossz elhelyezése miatt. Csak két-három sínpárra futhat a szerelvény, mert a váltók nem közvetítenek a sínpárok mind­egyikére. Ez pedig igen nagy mértékben hátráltatja a szerel­vények fogadását, összeállítá­sát és a rakodási munkákat is. A tolatás növeli a kocsitartóz­kodást és hátráltatja az egész állomás ütemes munkáját. Az állomás statisztikája azt mutatja, hogy naponta 130, sőt 140 vonat is áthalad az ál­lomáson — illetve ennyit í'o­tása. Az igazi mozgalmas élet „a kulisszák” mögött zajlik, amikor kopog a táviró, csörög a telefon, csattognak a váltó­karok, a váltók zárai és készül az állomás a vonat fogadására. — A szomszéd állomás enge­délykérésével kezdődik egy szerelvény fogadási munkája — mondja Tanner János állo­másfőnök. Csak ha mi enge­délyezzük, akkor indul el a szerelvény a szomszéd állo­másról. AMÍG ZAKATOLNAK a ke­rekek, s békésen szunyókál, vagy nézgelődik az utas, addig egy vonat fogadására néha 9 váltót is állítanak a váltókeze­lők, amíg befuthat a szerel­vény a fogadási vágányra. Amikor állnak a váltók, kulcs­csal lezárják azokat, nehogy valami felelőtlen váltóállítás százak halálát, vagy milliós értékek megsemmisülését okozza. De a kulcsokat is el­zárják egy szekrénybe, nehogy valami úton-módon lehetőség nyíljék a váltók elállítására. — Hó-rukk, hó-rukk — hang­zik a munkaütem diktálása a vágányok között. Több mint 400 ember csákányoz, emeli ki és be a síneket, a váltószerke­zeteket az állomáson. S közben A TÁVOLBA NYÚLÓ sín­pár végén, ahol elnyeli a köd a szürke vasútvonalat, egy fekete pont tűnik fel. Ahogyan növekedik, úgy terjeszkedik fe­lette a szürke füstfelhő és szi- lajon rohan a mozdony az ál­lomás felé. — Vonat érkezik a Keleti pá­lyaudvarról a hatodik vágány­ra, — harsogja a mikrofon és az utasok készülődnek a be­szállásra. — Minden rendben van a vo­nat fogadására? — érdeklődik még pótlólag Antal Imre for­galmi szolgálattevő a térfelvi­gyázótól, s a megnyugtató vá­lasz után felteszi a piros sap­kát és indul fogadni a vonatot. Befut a szerelvény, kezdődik a megszokott kép. Tolakodás a lépcsők * előtt, - feleslegesen, mert a hosszú szerelvényben mindenkinek jut ülőhely. Az­tán felemelkedik a zöld tárcsa, szuszog egyet a mozdony, csi­korognak a kerekek a fényes sínen és végre lassan elindul a szerelvény. így látja a szemlélő a füzes­abonyi állomás képét, az állo­más életét. Pedig.a forgalom lebonyolításának csaknem a legkisebb része a vonat foga­dása, a ki- és beszállás irányi-

Next

/
Thumbnails
Contents