Népújság, 1958. november (13. évfolyam, 240-265. szám)

1958-11-26 / 261. szám

1#58. november 26., szerda

NÉPÚJSÁG

80 vagon lucerna* és vörösheremsgot vásárolt fel a Mezömag Vállalat

Elsejével befejeződik az aprómagvak felvásárlása. Ezen a téren ez évben igen szép eredmények születtek, hisz csupán lucerna és vörösheréből 80 vagont vásároltak fel megyénkben. A Mezőmag, aprómag fel- vásárlási tervét 380 százalékra teljesítette.

Igen jól halad a megye községeiben a szerződtetés is. A

halmajugrai termelőszövetkezet közel 100 holdon akar aprómagvakat termelni jövőre.

— A FÜZESABONYI járás kilenc községében kezdődnek ezüstkalászos tanfolyamok. A tanfolyamokra eddig 116 hallgató jelentkezett.

Síelés hó nélkül

Gutes Attila, magyar származású torontoi szabó, újfajta sílécet talált fel, amely hó nélkül is használható.

A szabó ötletét az utcán golyózó gyermekektől vette. A „görkorcsolyás” sítalpak golyóscsapágyakon futnak és betonon, aszfalton, fán, vagy bármilyen kemény felületen használhatók. Gutes Attila szerint kellő gyakorlat mellett az általa felfedezett sítalpak a sérülés minden veszélye nélkül használhatók és ugyanannyi élvezetet nyújtanak, mint az igazi síelés.

Az újtípusú sílécek modelljén hat pár golyóscsapágy van elhelyezve, továbbá két golyóscsapágyra van szükség, ha síugrást is akarunk végezni vele. A bemutatón Gubos sikerrel végzett mindenfajta manővert és a megállásnál sem volt semmi nehézsége.

Kanada egyik ismert síügró- bajnoka szerint az új találmány rövidesen széles körben népszerűvé válik.

79 forintot ér egy munkaegység az ivádi Dózsa Tsz-ben

Megyénk termelőszövetkezetei egymás után tartják meg zórszámadó közgyűlésüket. Szombaton az ivádi Dózsa, a komlói Szabadság és az eger- szalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezetek tartottak közgyűlést. Örvendetes, hogy egy egész sor termelőszövetkezetben ötven forinton felül van egy munkaegység értéke, sőt vannak szépszámmal egészen kiugró eredmények is. így az ivádi Dózsa Termelőszövetkezetben például 79 forintot ér egy munkaegység.

— A FÜZESABONYI járásban a termelőszövetkezetek 50 százalékánál ötven ferintnál magasabb értéke van egy munkaegységnek.

Nixon go homo

edden Londonba érkezett Nixon, az Egyesült Ál- lamok alelnöke. A látogatás hivatalos. A megelőző tüntetés azonban korántsem volt hivatalos, de annál őszintébb. Az Egyesült Államok politikájának értékét fejezték ki azok a tüntetők, akik táblával a mellükön, s a táblán 'ezzel a felirattal: „Nixon go home” — vonultak végig a brit főváros utcáin. Az is igaz, hogy ez a melegnek éppen nem nevezhető fogadtatás nem angol talál mány. Volt része ebben Nivonnak Dél-Amerilcában is, Afrikában is, egyszóval mindenütt, ahol csak megfordult Lehet, hogy Nixon alelnök kedélyes, szimpatikus fickó, már úgy magánéletében, de az a politika, amelyet képvisel, sem nem kedélyes, sem nem szimpatikus: kimondottan ellenszenves. Ezért volt a tüntetés és ezért a jelszó.

Bár, hogy őszinték legyünk, nem sok hatása lesz. hogy „Nixon menj haza!”. Mondták már ezt neki másutt is, többször is és mégse ment haza. Megszokta. Érthető, amerikai, meg kellett szoknia.

Egy esztendő mérlege

T eg... leg... leg... leg...: ez Amerika. Legalább is így állítják az amerikaiak. Nos, ami a bűnözést illeti, ezt a ,,leg”-et senki el nem vitatja tőlük, de nem is lehet, mert a tények, ugyebár, azok tények. Az FBI jelentése szerint például egy esztendő alatt 11 százalékkal emelkedett a bűnözések száma az Egyesült Államokban. El kell ismerni, hogy ebben a „versenyben” az USA mesz- sze és behozhatatlanul vezet, s azt is, hogy ezt a vezetést a magunk részéről csak csodálni tudjuk. Gondoljuk, hogy ez a csodálkozás megvan az FBl-ben is, dehát hiába a sok rendőr, a korszerű felszerelés, ha korszerű nyomdatechnikával készült bűnkiadványok, ha a még korszerűbb televízió és a legeslegkorszerübb Made in USA munkanélküliség segíti a bűnözőket a rendőrség- \ gél szemben. Ez olyan verseny, amelyben a rendőrség ) rendre lemarad. (látó) (

Jó eredménnyel indult a IV. negyedévben a gyöngyösi vágóhíd

A gyöngyösi vágóhíd jó eredménnyel zárta a harmadik negyedévet: tervüket 111.8

százalékra teljesítették. Nem csökkent a munka lendülete a negyedik negyedév első hónapjában sem. Az első hónapban

havi tervüket 134.7 százalékra teljesítették. Igen nagy része van a jó eredmények elérésében a brigádok közötti versenynek. Ez idáig a legjobb eredményt Füleki Emil brigádja érte el.

Lesz-e nyereségrészesedés Egercsehiben?

AHOGY KÖZELEDÜNK az

év végéhez, egyre többször lehet ezeket a kérdéseket hallani a bányászoktól: lesz-e nyereség ez évben, ha lesz, vajon mennyit kapunk?

Ezek a kérdések természetesnek vehetők az előző év és a mostani gazdasági év eredményei alapján. Egercsehiben is ez a kérdés foglalkoztatja a bányászokat.

Varga Lajos főmérnök is erről beszélt az üzemi tanács legutóbbi értekezletén.

— Ha az éves terv teljesítésébe valami kis hiba csúszik és tartozást viszünk át az 1959-es évre, akkor természetes, hogy nem fizetjük ki a nyereséget — hangzott a beszámoló.

A bányászok ezt a bejelentest nem fogadták kitörő örömmel, mert tudják, hogy november hónapban is 23 vagon széntartozásuk van, éves viszonylatban pedig ez a szám még magasabb; 1260 tonna szénnel adósok. Ha azt akarják, hogy év végére nyereség- részesedést fizessen a bánya, pótolni kell a lemaradást.

A másik gátló körülmény az, hogy a bánya eredményét az újonnan megnyilt szarvaskői szénbányával együtt határozzák meg. November 1-ig nem lehetett nagy követelményeket támasztani az új - bányával szemben, mert még az energiát szolgáltató vezeték nem épült meg. A termelés lazasága is ezzel volt magyarázható. De most, amikor megépült a villanyvezeték, a motorok zavartalanul működnek, mégis furcsának tűnik, hogy ez nem látszik meg a termelésben. A szarvaskői bánya csak 60 százalékra teljesíti tervét, ezzel visszaveti az egercsehi szénbánya tervteljesítési százalékát is. Ez a 60 százalék rontotta le ezt az összteljesítményt 97,7 százalékra. Ezen a helyzeten ^sürgősen változtatni kellene a 5 szarvaskőieknek, hogy nyu> godtan szembenézhessenek >egercsehi bányász-társaikkal.

> A BÁNYA NYERESÉGES> SÉGÉT vizsgálva, már nem { ilyen szomorú a helyzet. Variga főmérnök szavai szerint:

{ — A tavalyitól nagyobb a

{nyereségünk, de mint már 5 mondtam, csak abban az eset- 5 ben lehet kifizetni, ha az éves {tervet teljesítjük.

{ Nagy tehát a tét.

{ A múlt évre több mint 700 {ezer forint nyereségrészesedést {osztottak ki Egercsehi ben.

> A Borsodi Szénbányászati {Tröszt üzemei közül itt kapták {a legtöbbet a bányászok. Az {idén még több pénz van a {nyereségrészesedés alapjára, de {ennek a kiosztását csak a no- {vember—decemberi terv túlteljesítésével tudják biztosítani.

{ Az eddigi eredményeket va- i jón milyen műszaki intézke- {désekkel érték el Egercsehi- {ben?

. Nem nagy dolgok, egyu« sem

> hozott országos hímevet, de {meghozta a nyereség első ezer ' forintjait.

A munkahelyeken u felvilágosító munka nyomán kialakult a takarékos anyaggazdálkodás. A műhelyedben dolgozód sok elfekvő, még hasznosítható anyagot dolgoztak fel. Vigyáztak a szerszámokra, mert tudták, hogy egy vídia- fej ára 200 forint és ezzel is szaporították a nyereség forintjait.

A munkásj áratokat is átcsoportosították. A Szarvaskő környékén lakó bányászokat az új bányába telepítették át, s a szállítái költségek csökkenése tovább szaporította a nyereséget.

A BELSŐ TERMELÉSBEN

is változásokat követett a munka. A nyolcas ereszkei front „lefut”, befejeződik a termelés, de már az új fronton, az északin, szenet szakítanak a tompa robbanások. A kimerülő front helyett új frontot nyitottak, ezzel biztosították a folyamatos széntermelést.

A bányafa-felhasználás lényegesen csökkent. Az elö- vájásokat a külszínen készített helyes méretű fákkal látják el. nem kell bent farigcsálni a szűk helyen, elszabni a drágán beszerzett fákat.

A frontok előrehaladási sebessége meggyorsult. Sokkal jobban ki tudják használni a tető hasznos nyomását, amely a front előtt töri a szenet. A délnyugati bányamezőben 3 9-es ereszkei front menekülő (nyitva hagyott) vágatát ván- dor-molives biztosítással építették be. Ezzel faanyagot és vágatkihajtásra költött pénzt takarítottak meg.

A legtöbbet a TH-gyűrű rablása hozta a szénbánya nyereségének számlájára. A biztosító TH-gyűrűket kiszedi!:, kimentik a beomló vágatokból és kis helyreállítás után 'újra beépítik. Egy gyűrű értéké 1000 forint, így érthető, hogy ezzel is jelentős összeget takarítottak meg az egercsehi szénbányászok.

ÍGY SZAPORODOTT a nyereség száz és ezer forintokkal. De e jelentős összeget még elveszíthetik Egercsehiben. ha a tartozást, a 126 vagon szenet felszínre nem adják év végéig.

Kovács János

sági életünkben még sok a javítani való. Sóik helyütt té«o- zolják még az anyagot, az energiát, nem vigyáznak eléggé a társadalmi tulajdonra, akad még bürokrácia az újítások bevezetésénél, egyes helyeken idegenkednek az új gyártási eljárásoktól, s mindezek a visszahúzó erők nehezítik előrehaladásunkat.

De ezeknek a hibáknak a megszüntetésével, azza1, hogy több árut olcsóbban és gyorsabban adunk a népgazdaságnak, máris hozzájárultunk ahhoz, hogy ne hat százalékkal, de többel emelkedjék a munkások, dolgozó parasztok jövedelme.

Mindezek azt mutatják, igenis van lehetőség arra, hogy terven felüli nyereséget érjünk el, s ezzel megteremthessük az alapját az élet- színvonal nagyobb arányú növelésének.

Az embereik nagy része már rájött arra, hogy csak rajtuk, a kilencmillió emberen múlik, mennyivel növekedik az átlagjövedelem. s ezért készek is többet tenni. Igen sok példáját tapasztalhatja ennek az, aki figyelmesen vizsgálja az üzemek eredményeit, aki meghallgatja a munkások véleményét erről a kérdésről. A gyöngyösi Szerszám- és Készülék- gyár munkásai, akik elhatározták, hogy a minimumra csökkentik a selejtet, az Erőmű fiataljai, akik az energiatakarékosságban, az egercsehi fiatalok, akik a társadalmi munkában és az újítások alkalmazásában járnak élen és jelentős összeget takarítanak meg a népgazdaságnak, bebizonyították, hogy készek többet tenni az életszínvonal emeléséért;

Ez évben a takarékos munkás* igyekezete nyomán milliókra növekedett az az ösz- szeg, mellyel már eddig is hozzájárultak a megnövekedőit igények gyorsabb ütemű kielégítéséhez.

S ez — amint .korábban is mondottuk — továbbra is a munkásokon, a dolgozó parasztokon, • értelmiségieken múlik — az ország lakosságán.

Kovács Endre

Hogyan élünk

és hogyan élhetnénk még fokban

óta talán ez a munkás családi házra, vagy autóra gyűjt. Ezeknek a megnövekedett igényeknek igyekszik a párt és s kormány a lehetőségekhez képest eleget tenni. De hogyan lehetséges, milyen forrásból, hiszen a hároméves terv is igen szerény jövedelememelkedést ígér, mert elsősorban a múlt évben elért életszínvonalat kell megszilárdítanunk.

Miként teremthetjük hát elő e megnövekedett igények kielégítésére szolgáló anyagi alapot?

Mikor Kádár elvtárs Egerben járt, egy érdekes példát mondott el erről a kérdésről: A múltban kilencmillió ember munkájának hasznát harmincezer tőkés, bankár és földesúr tette zsebre. Azóta persze megfordult a világ, de hiába fognánk be munkába azt a harmincezer embert, akik annak idején lefölözték a 9 millió dolgozó munkájának hasznát, hogv tartsátok most el azokat, akiket kizsákmányoltatok, akkor sem menne a dolog, ha megfeszülnének. Ezek harmincezren a kilencmillió embernek akkor sem tudnának jó megélhetést biztosítani.

A volt tőkések, földbirtokosok tehát nem teremthetnek számunkra jómódot, a jólét alapját annak a kilencmillió embernek kell megteremteni, akik igényt tartanak a magasabb életszínvonalra.

Ügy van ez, mint a parasztembernél, ha nem dolgozik, ha elhanyagolja gazdaságát, télre üres marad a kamrája. De ha egész évben szorgolmasan műveli a földjét, ha új és új lehetőségeket keres a termés- eredmény növelésére, ha ugyanannyi földön többet termel, megteremti maga & családja jólétének alapját.

S nekünk is, minden dolgozó embernek, ennek a kilencmilliónak, úgy kell dolgozni a gazda eszével, kezével, úgy kell takarékoskodni, újítani, többletmunkát vállalni, alkotó kedvüket kibontakoztatni, hogy minél előbb elegendő anyagi alapot teremthessünk életszínvonalunk további növeléséhez.

Köztudomású, hogy gazdaNem vagyunk még a Kánaán földjén, nem dúskálhatunk a földi javakban, de nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk, hogy a legszükségesebbek megvannak, sőt igen sok embernél már a luxusra is telik. Nem vagyunk a Kánaán földjén. de van minden embernek munkája, becsületes keresete, van élelmünk bőségesen, ruhánk szintén, s egy komolyabb rádió, vagy motorkerékpár megszerzése egyáltalán nem tűnik lehetetlennek, s elértünk odáig, hogy a „sláger”, az autó sem elérhetetlen ábránd manapság.

így élünk egyszerűen, de emberi módon és a további terveinkben sem kergetünk délibábokat, nem állítunk magunk elé megvalósíthatatlan feladatokat. Ezt bizonyítják a hároméves terv számai, s bár három év nem nagy idő, mégis nagyon sok változást hoz a munkások, dolgozó porasztok, értelmiségiek életét en.

A munkások és alkalmazottak reálbére — a nyereségrészesedést nem számítva — mintegy hat százalékkal, a parasztságé négy százalékkal növekszik. Az ipar 22 százalékkal termel majd többet 1960-ban, mint a múlt évben termelt, 110 ezer lakás épül, 220 faluban gyullad ki a villanyfény. Uj gyárak, új kórházak épülnek és 3500 új általános iskolai tanteremben kezdhetik meg a tanítást 1960-ig. Traktorok, vetőgépek, kombájnok ezreit kapja a mezőgazdaság, s a lakosság 8 százalékkal több húst. 21 százalékkal több tejet és vajat vásárolhat. Csaknem harmadával növekszik a konfekció-áruk forgalma, s ennél sokkal nagyobb mértékben a dolgozók kényelmét és szórakozását szolgáló műszaki és villamossági cikkek termelése. E három év alatt mintegy 340 ezer mosógépet, 30 ezer elektromos hűtőszekrényt, 33 ezer porszívót, 600 ezer rádiót, 100 ezer televíziós készüléket, 80 ezer motorkerékpárt. 60 ezer mopedet és robogót hoznak forgalomba, hogy eleget tegyenek az egyre növekvő igényeknek.

Mert az igények egyre növekednek. Különösen szembetűnő, ha figyelembe vesszük, honnan indult el az ország a háború után, amikor az igények csak egy-egy jólakásig terjedtek. így nyilatkozott akkor egy egri munkás: „Kedves Elvtársam. Egyelőre csak eszünk és eszünk. Olyanokat, mint azelőtt a feketézők szoktak. Például krumplit is.- A feleségem csirkét ígért vasárnapra! Hová jutottunk! Olyan az egész, mint a megvalósult álom!”

Nem kell bizonygatni, hogy ez alatt a 12 év alatt mennyire nőttek az emberek igényei, azVasutasok között

Látogatás a füzesabonyi állomáson

gadnak, indítanak, vagy to-J vábbítanak. Körülbelül 9—105 perces időközönként lehet egy5 vonatot számítani a statisztikai alapján. S ha figyelembe vesz-« szűk, hogy egy-egy vonat után; 11 perc a váltó és a vágány« ellenőrzésének hivatalos ideje,« akkor kitűnik, hogy ugyancsak« igyekeznie kell a vasutasok-« nak a munkával, s ha valahol,« akkor itt minden percért harc; folyik. !

AKÁRMELYIK VASUTASTj meg lehet kérdezni — aki nem« tegnap kezdte a szakmát —< hogy otthagyná-e a vasutat,« megválna-e az ország „vérke-; ringésétől”, a vasúttól? Egy-; hangú a válasz: nem! Mert; amilyen nehéz és felelősségtel-« jes az emberek tízezreinek, a< milliókat érő küldeményeknek; a továbbítása, és a szállítás; megszervezése — olyan nagy-J szerű érzés látni és irányítani; az egész lüktető, forgásban le-! vő mozgalmas vasúti rend-! szert. Látni az utasok forgata-! gát, a ziháló tüdejű óriási! mozdonyokat, a hosszú szerel-« vényeket, amelyek kifutásához« ugyanúgy kell a váltóőr, mint; a forgalmi tiszt munkája. <

—th— <

jönnek-mennek a szerelvények, bár lassan, csak 10 kilométeres sebességgel, mert olyan korszerűtlen az állomás berendezése, hogy kicserélésre szorul. Ezt csinálják most a pályamunkások.

— Negyvenkét millió forintba került államunknak az állomás korszerűsítése — mondja Tanner János állomásfőnök. Ügy építik át a vágányokat, hogy a négy irányból befutó vonatok, bármelyik vágányra irányíthatók legyenek.

Csak végig kell nézni egy vonat érkezését, vagy továbbítását, már látja a szemlélő, hogy a befutó vonat — ami például Eger felől jön — nem tud tovább menni a váltók rossz elhelyezése miatt. Csak két-három sínpárra futhat a szerelvény, mert a váltók nem közvetítenek a sínpárok mindegyikére. Ez pedig igen nagy mértékben hátráltatja a szerelvények fogadását, összeállítását és a rakodási munkákat is. A tolatás növeli a kocsitartózkodást és hátráltatja az egész állomás ütemes munkáját.

Az állomás statisztikája azt mutatja, hogy naponta 130, sőt 140 vonat is áthalad az állomáson — illetve ennyit í'otása. Az igazi mozgalmas élet „a kulisszák” mögött zajlik, amikor kopog a táviró, csörög a telefon, csattognak a váltókarok, a váltók zárai és készül az állomás a vonat fogadására.

— A szomszéd állomás engedélykérésével kezdődik egy szerelvény fogadási munkája — mondja Tanner János állomásfőnök. Csak ha mi engedélyezzük, akkor indul el a szerelvény a szomszéd állomásról.

AMÍG ZAKATOLNAK a kerekek, s békésen szunyókál, vagy nézgelődik az utas, addig egy vonat fogadására néha 9 váltót is állítanak a váltókezelők, amíg befuthat a szerelvény a fogadási vágányra. Amikor állnak a váltók, kulcscsal lezárják azokat, nehogy valami felelőtlen váltóállítás százak halálát, vagy milliós értékek megsemmisülését

okozza. De a kulcsokat is elzárják egy szekrénybe, nehogy valami úton-módon lehetőség nyíljék a váltók elállítására.

— Hó-rukk, hó-rukk — hangzik a munkaütem diktálása a vágányok között. Több mint 400 ember csákányoz, emeli ki és be a síneket, a váltószerkezeteket az állomáson. S közben

A TÁVOLBA NYÚLÓ sínpár végén, ahol elnyeli a köd a szürke vasútvonalat, egy fekete pont tűnik fel. Ahogyan növekedik, úgy terjeszkedik felette a szürke füstfelhő és szi- lajon rohan a mozdony az állomás felé.

— Vonat érkezik a Keleti pályaudvarról a hatodik vágányra, — harsogja a mikrofon és az utasok készülődnek a beszállásra.

— Minden rendben van a vonat fogadására? — érdeklődik még pótlólag Antal Imre forgalmi szolgálattevő a térfelvigyázótól, s a megnyugtató válasz után felteszi a piros sapkát és indul fogadni a vonatot.

Befut a szerelvény, kezdődik a megszokott kép. Tolakodás a lépcsők * előtt, - feleslegesen, mert a hosszú szerelvényben mindenkinek jut ülőhely. Aztán felemelkedik a zöld tárcsa, szuszog egyet a mozdony, csikorognak a kerekek a fényes sínen és végre lassan elindul a szerelvény.

így látja a szemlélő a füzesabonyi állomás képét, az állomás életét. Pedig.a forgalom lebonyolításának csaknem a legkisebb része a vonat fogadása, a ki- és beszállás irányi-