Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-10 / 221. szám

1958, október 10., péntek NÉPÚJSÁG 5 Ma már természetes Cselédekből lett vesetök: Aki rászolgált a bizalomra NÉGY-ÖTSZÁZ ember to­longott az atkári tanácsháza előtt. Bent a tanácselnök szo­bájában, sárgacsizmás embe­rek ültek — isten tudja, hogy került elő hirtelen e hagyo­mányos nagygazda viselet. Szájukban hosszú szivar, ar­cukon fölényes és gyűlölködő mosoly. Szemben velük em­berek álltait, a szövetkezetek és tszcs-ék vezetői. Az aszta­lon bilincs, figyelmeztetőként mi vár rájuk, ha nem haj­landók kijelenteni az egész falu színe előtt, hogy nem kell tovább a közös. Nem és nem, hajtogatják konok elha­tározással, s csak egy akadt köztük, aki megingott a fe­nyegetésekre. A többi állta a sarat. Úgy volt jó, ahogy csi­náltuk, s ha még egyszer kez­denénk, újra azt csinálnánk, — vallották mindannyian, — köztük egy fiatal mokány, fe­ketehajú ember. Ha újra kezdeném, újra csak azt csinálnám, mondta Bagi Benjámin ott, ezt mond­ta otthon is, mikor ré verték az ablakot, ezt mondta akkor is, amikor már elcsendesült a vihar, s a csatorna szeny- nye visszahúzódott. Eljárt az emberekhez, biztatta őket, hogy folytassák tovább, ahol az ellenforradalom idején ab­bahagyták. Az elsők között szerveződött meg ismét a Kossuth Tszcs, — azokból, akik legjobban bíztak abban, hogy sorsuk jobbra fordulá­sát így kell keresni. Üira kezdték, — s ahogy tovább dolgoztak együtt, egyre job­ban érlelődött a tagokban, hogy érdemesebb lenne még szorosabbra vonni az együtt­működést. TERMELŐSZÖVETKE­ZETTÉ kellene alakulni, — vallották egyre többen a cso­portban, s e gondolat szünte­len ébresztőinek, fejlesztőinek egyike Bagi Benjámin volt, pi csoport fiatal elnöke. Ha volt ereje szembeszállva a fenyegetéssel kijelenteni, hogy jő a szövetkezet és hiszi, hogy az a parasztság helyes útja, most volt ereje fáradhatat­lanul meggyőzni az embere­ket, az a legjobb, amit tehet­nek, hogy még jobban össze­fogják erejüket. A nyáron még a termelőcsoport alap­szabálya szerint osztozkodtak, de a munkát már úgy végez­ték, mintha termelőszövetke­zetbe lettek volna. ízlelgették a közös munka örömeit, könnyebbségét. Mikor eldöntötték végleg, hogy szövetkezetté alakulnak, Bagi Benjámin, a tszcs elnö­ke lemondott; válasszák meg az új vezetőséget, az új elnö­köt. A választás újra csak reá esett, mert bíznak benne az emberek. Tudják, hogy makacs természetű, ha egy­szer elkezd valamit, végig is viszi, s tudják, hogy fiatal szíve minden hevével az em­berek életének jobbrafordu- lását akarja. Ezért minden­nel szembe tud szállni. Ö lett ismét a szövetkezet elnöke. Tág tér nyílt előtte, hogy megmutassa mire képes az emberek segítségével. Azóta, ha lehet, még többet dolgozik, s az emberek meg­hallgatásával születnek meg a szövetkezet szép tervei a jö­vőre. Most végzik az őszi munkákat. Jövőre nagyobb lesz a termés, ha így csinál­juk — magyarázza a tagok­nak. Nem sokkal később már egyik vagy másik egyéni pa­raszt portáján találjuk, arról tárgyal, hogyan lehetne béké­sen, közös megegyezéssel ösz- szehozni a szövetkezet nagy tábláját, önkéntes földcseré­re készülnek hamarosan. A cserén nyer a tsz, mert együtt lesz a föld, de nem fizet rá Október elején, „egy föld­művesszövetkezeti tag — egy fa” jelszóval érdekes mozga­lom indult a baranyai falvak­ban. A mozgalom lényege, hogy ezen az őszön, minden földművesszövetkezeti tag az egyéni sem, mert legalább ugyanolyat kap, mint amit ad. NEM SOK IDŐ MÚLVA már a tanácsházán lehet meg­találni. Ott is akad ezernyi elintézni valója, — hiszen vá­lasztott tanácstag, a vb. el­nökhelyettese. S mikor este hazafelé veszi útját, akkor is megállítják nem egyszer, vagy éppen este, a háza ka­puján zörgetnek, ebben, vagy abban segítséget kérni k. Vannak emberek, akiket nem fáraszt, hanem erősít a munka. Ilyennek ismertem rheg Bagi Benjámint. Noha ezernyi dolga, elfoglaltsága van, nyugalmából nehezen kimozdítható embernek lát­szik, napsütötte arcán nyoma sincs az idegességnek. Van­nak emberek, akik az életü­ket teszik fel egy ügyre, - ezek közé tartozik Bagi elv­társ is. Jól megtanulta, meg­értette, melyik út vezet a parasztság felemelkedése fe­lé, és ő ezt az utat járja esz­tendők óta töretlenül. Ha kel­lett szép szóval, ha kellett ki­állt érte még akkor is, ami­kor az életével játszott az, aki a nép hatalmát védte, vallotta. ÉLETE SZINTÉ iskolapél­dája annak, amit a munkás- hatalom adhat az embernek. Együtt emelkedett ki a nép­pel a zsellérsorból, együtt ha­ladt, tanult, művelődött, s mindenre futja erejéből és idejéből, amikor a nép ügyé­ről van szó. Olyan ember, akiben megbízik a falu — s aki rá is szolgált erre a biza­lomra. legalább egy facsemetét ül­tessen el a portáján, vagy a háza előtt az utcán. A facse­metéket a Mecseki Állami Erdőgazdaság ingyen adja a földművesszövetkezeteknek. .. .hogy a Francia-Szomáli- parton történt összetűzésnek nagy teret szentel a francia sajtó. Vasárnap ugyanis heves összetűzésre került sor Mo­hammed Hardt hívei és a rendőrség között. A jelenté­sek szerint mintegy 15-en megsebesültek, köztük Mo­hammed Hardi is, a tüntetők között ott volt a gyarmati kormány belügyminisztere, Hassan Libán, valamint a közmunkaügyi miniszter is. A két tüntető minisztert a terület francia kormánybiz­tosa leváltotta miniszteri posztjáról, a belügyminisz­tert és a munkaügyi minisz­tert, mivel „hatósági közeg elleni erőszakot” követtek el, két.hónapi fogházbüntetésre ítélték. A két miniszter bebörtön­zése és leváltása arra enged következtetni, hogy a francia gyarmattartóknak nincs va­lami jó hírnevük a távoleső tartományokon, s egyáltalán nem lelkesednek De Gaulle tábornokért, s az általa ki­dolgozott „alkotmányért”. Am ÉIHÁSZ jelenti Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat a közeljövőben felméri a megye városaiban, falvaiban azokat az utcákat és lakásokat, me­lyek még nincsenek bekap­csolva a közvilágítási háló­zatba. A tervek szerint már a közeljövőben megkezdik ezeknek a még „sötét” terü­leteknek a villamosítását is. SlOkMltói Fabó, Hatvan: Kérjük, szívesked­jék pontos címét és nevét szer­kesztőségünkkel újólag közölni. Lakatos Lajos, Györgyös: Leve­lét megkaptuk. Az ügyet hamaro­san kivizsgáljuk és az eredmény­ről értesítjük majd. Többeknek: Közli a szerkesztő- bizottság, hogy lapunkhoz -bekül­dött novellák, versek, s egyéb írá­sok kéziratait nem őrizzük meg és azokat vissza nem küldjük. Napjainkban egymás után kerül sor városokban és fal­vakban a tanácstag-jelölő gyűlések megtartására. Itt válogatják ki azokat, akiket az egész körzet alkalmasnak talál arra, hogy a következő esztendőkben az emberek ügyes-bajos dolgait intézzék Ezeken a gyűléseken — ör­vendetes tapasztalai — a je­löltek kiválasztásán túl igen sokszor szó esik arról a nagy útról is, amit az ország meg tett, mióta a munkásság ke­zébe vette sorsának intézését. Mintegy számot vetnek azzal, milyen eredményeket értünk el eddig. Kaiban az egyik jelölő gyűlésen, többek kö­zött felállt egy paraszt bá­csi, s arról beszélt: talán semmiről sem lehet jobban lemérni, hogyan élnek az emberek, mint a gyermekek­ről. Azelőtt a falusi sze­gényparaszt gyermeke egy- szál pendelyben járt, majd­nem egész éven át. Csizma csak télen került a lábára, a szegényebbjének még akkor sem. Ha kiment az ember A füzesabonyi járás dolgozó parasztjai kihasznainak min­den percet arra, hogy időben elvégezzék az őszi szántási, vetési, betakarítási munkákat. A napraforgót már százszá­zalékban letakarították a föl­dekről, s mindössze két szá­zalék híja van a burgonya­szedés befejezésének. A cu­korgyárak által kiadott ütem­terv szerint szedik a répát is, már hatvan százaléknál tartanak. Az elmúlt napokban hul­lott csapadék ismét meggyor­sította a szántást. Eddig ösz- szesen 5700 holdat szántottak fel őszi kalászosok és takar­mánykeverék alá, s ugyanak­kor több mint hatezer holdon elvégezték az őszi mélyszán­tást is. A termelőszövetkeze­tek és egyéniek összesei! 650 holdon elvetették az őszi ár­pát, sok helyütt már erősen az utcára, a gyerekek Stbt» zéke elárulta messziről, sze­gényebb, vagy módosabb pa* raszt az apja, avagy a jegy­zőnek, vagy a bírónak a Iá* nya. Ma nincs az, aki ki­választhatná, hogy melyik kinek a csemetéje. Egyfor* mán elegánsan járnak, úgQ öltöztetve, ahogyan régen csak az uraké volt. S ugyan­ez a helyzet a nagyobbaknál is. Senki meg nem monda­ná, hogy a lány falusi-O) vagy városi, mert éppen úgy megvan mindene a falusi kisparaszt lányának is, mint akárkinek. S ha véletlenül hordaná is még valamelyik az ősi viseletét, bizony a nép­viselet nylon fehérneműt ta­kar. Természetes dolgok ma már ezek, és mégis olyanok, amit meg kell látni. Mert ami ma már természetes, az nem is olyan régen szinte elérhetetlen álomnak tűnt, — sőt, az egyszerű emberek még álmodni sem mertek ilyesmiről. (békési) zöldell is a vetés. A jövő évi takarmányellátást javítja a tsz-ek és egyéniek földjén el­vetett, közel 130 hold őszi takarmánykeverék. Megkezdték már a járás te­rületén mindenütt az őszi búza vetését is. Különösen Sarud és Kál községek hatá­rában halad igen gyors ütem­ben az ősziek vetése. A ter­melőszövetkezetek példáján az egyénileg dolgozó parasz­tok is azon szorgosko inak, hogy október első felében földbe legyen a búza is, mert csak így erősödhet meg kel­lően a vetés, a hideg beáll­táig. Az egyéniek eddig több mint 600 holdon vetették el az őszi búzát. Befejezték időben a rozs vetését is a járás homoko­sabb részein fekvő községek­ben, hogy a rozs is kellően megerősödjék a hideg beáll­táig. „Egy földművesszövetkezeti tag egy fa-" mozgalom Baranyában Jól halad az őszi munka a füzesabonyi járásban ' WWW«// II. A PÁSZTÓI KERÜLETBEN Ivády Béla császári és királyi kamarást, földbirtokost léptet­te fel az Egységes Párt hivata­los jelöltnek. Ivády mellett még indult két ellenzéki, egy 43-as és egy ún. keresztény el­lenzéki párti jelölt is, — de bi­zony csak hatalmas korteske­dés után, pótválasztáson sike­rült elnyernie a kormánypárt támogatójának a mandátumot. A HEVESI KERÜLETBEN a Bethlen-féle Egységes Párt hivatalos jelöltje, Dobóczky Dezső dr. földbirtokost futtat­ták be, hiszen csak egy pár- tonkívüli jelölttel állott szem­ben. A GYÖNGYÖSI KERÜLET­BEN kormánypárti program­mal Bachó László indult. El­lenfele dr. Bozsik Pál katoli­kus pap, ún. keresztény ellen­zéki jelölt volt. A kormány- párti gyöngyösi Bachó veresé­géhez nagyban hozzájárult, hogy éles fajvédő programot hirdetett meg. A gyöngyösha- lászi népgyűlésen nem ígért ugyan „aranyhegyek”-et, de ígérte a zsidókérdés megoldá­sát, mert hiszen, mint mon­dotta, minden zsidó negyven­szer gazdagabb, mint minden keresztény. Felháborító érve volt a zsidóság ellen az a ki­jelentése, hogy a zsidók gyer­mekhalandósága 7,7 százalék­kal kisebb, mint a magyaroké. A gyöngyösi kerületbeni vá­lasztás érdekességéhez tartozik az, hogy Bozsik, mint Nem­zeti Egyesülés Párti jelölt, va­lójában azonban legitimista programmal állott a szavazók elé és mint a korabeli sajtó meg is írta: II. Ottó trón­öröklési jogának elismeréséért szállott síkra.” Igen kevéssé hihető, hogy egy kudarcba fúlt királypuccs után, egy tomboló infláció és gazdasági válság közepette, ez a program ra­gadta volna magával a kerület választóit? Említésre érdemes az, hogy Heves megye mind­két papképviselője legitimista programot hirdetett mert. A KÁPOLNAI KERÜLET­BEN ellenjelölt nélkül a nagy­hatalmú „parasztminiszter”, Mayer János győzött. Még a kormányt támogató egri sajtó is megemlíti, hogy Mayer nagy támadásoknak volt kitéve, hogy egyszerű parasztember létére „vagyont szerzett magá­nak politikájával”. Szóba ke­rült ugyan a kompolti községi bírónak is a felléptetése, de tanácsosabb volt neki ettől a tervétől elállania. A HATVANI KERÜLET­BEN négy jelölt nyújtotta be ajánlását: a kormánypárti Mi- kovényi Jenő dr., egy 48-as párti ellenzéki, egy ún. keresz­tény ellenzéki és Beke szociál­demokrata párti. A szociál­demokrata jelölt ajánlási ivein annyi nevet töröltek, hogy vé­gül elütötték a választáson való indulásnak még a lehető­ségétől is. Ügy hiszem, termé­szetesnek fogják tartani az ol­vasók, hogy a kormánypárti jelöltből lett képviselő. A Bethlen-féle kormánypárt ezen a választáson — egy du­gábadőlt királypuccs után és Károly exltirály elhalálozása után is — a korteskedés egyik középpontjába állította a „nemzeti királyság” kérdését. Az egri újság Bethlenről ön- tellen így ir: „Minden jó ma­gyar vele érez abban, hogy a nemzeti királyságot akarja!” Nagy János egri jelölt igy be­szélt: „A királykérdésben már 1919-ben ... a független nem­zeti királyság álláspontján ál­lottam.” A nagy gazdasági válság kö­zepette, a „felzaklatott kedé­lyek lecsillapítására”, a kor­mánypárttal az élen, szinte mindegyik párt kijött az ún. „földbirtokreform” - mai, hogy igyekezzen ezzel a tetszetős és hangzatos programmal minél több voksot szerezni. Az egyik egri jelölttel kapcsolatban, őszinteségi rohamában így írt egy korabeli lap: általá­ban a képviselőjelöltek szeret­nek a kisemberekre apellálni.” A 23 pártot egymástól alapve­tő különbség szinte nem is vá­lasztotta el, annál inkább ve­zéreik személyi eredetű sérel­mei: a plattfonn megközelí­tően mindegyiknél ugyanaz volt. Ezt olvashatjuk például SUGÁR ISTVÁN fiz 1922-es erről; „A Heller-párt prog­ramjában .., minden benne van, amit a kormányzópárt­nak eddig fizikai lehetetlenség volt megoldania: így a földbir­tokreform és a nagybirtokok vagyonváltsága.” Bár egyik szavukkal bevallják, hogy „fi­zikai lehetetlenség” volt a földbirtokreform megvalósítá­sa, de azért Bethlen gróffal az élen, a megyei képviselőjelöl­tek is egyre hajtogatják a „mi­nél előbbi földbirtokreformot”, hiszen voksokról, szavazatok­ról van szó! Az egyes polgári pártok egy­sége gyenge lábakon állott. Gömbös Gyula, pártja egysé­gének megóvása érdekében javasolta is, hogy a jelöltek írjanak alá egy nyilatkozatot, melyben kijelentik, hogy a párt programját megtartják. FOLYT AZ USZÍTÁS a szomszéd népek ellen is. Nagy János egri jelölt kijelentette: „A szomszéd országokkal sem a politikai, sem a személyi kapcsolatot nem újíthatjuk fel.” Bár a rengeteg ellenzéki párt is erősen polgári és ke­resztény alapokon állott, de a kormány féltve helyzetét, va­dul támadt rájuk. Szinte klasz- szikus példája ennek az egri 48-as jelölt, dr. Erlach esete. Így emelte fel szavát a „ko­moly jogtudós: „A magyar faj politikai éretlenségének egyik legkiáltóbb hirdetője a tetszel­gő ellenzékiség. És ennek, vall­juk be — különösen itt, Eger­ben —, gazdag, talaja van.” Mi­vel a tősgyökeres polgári gon­dolkodású Erlach támogatásra hívta fel a többi ellenzéki párt híveit is, imigyen fortyant fel a Bethlen-párti sajtóorgá­num: a függetlenségi és 48-as párt támogatására siet­tek a radikálisok és szociál­demokraták és mindazon ele­mek, akik a rend fölforgatásá­ra törekednek.” A Bethlen-kormány terror­választás gépezete a választás utolsó szakában működésbe lépett. Ennek egyik fő eszköze a gyű­lések betiltása volt. Például Egerben az egyik, kormánnyal szembenálló jelölt gyűlését azért nem engedélyezte a rendőrkapitányság, mert azt „a késő délutáni órákra ter­vezték, így félő volt, hogy a gyűlések estéig is eltarthat­nak, ami nagyon kritikussá tette volna a helyzetet a ke­reszténypárti külvárosokban”. „ ... egyszer itt, másszor ott szakítják félbe a szónokot az ellenőrző hatóságok (értsd: rendőrség, csendőrség) embe­rei. Megtörténik az is, hogy föl kell oszlatni egy-egy izga­tott, zajos népgyűlést...” — írja még a kormánypárti lap is. FÉNYES LÁSZLÓ a kor­mánnyal szemben álló listával indult volna a pétervásári kerületben, azonban az aján­lási ivek után a hatósági kö­zegek házkutatásokat tartottak, úgy hogy sok helyen, a kot- lóstyúk alá rejtették az érté­kes aláírásos íveket. Elállot- ták a kormány emberei a ke­rület székhelye felé vezető utakat, nehogy kellő időben beadhassák a jelölési íveket. A megbízottak az éjszaka lep­le alatt, kerülő úton mentek be a kerület székhelyére az ívekkel. A járásban levő bá­nyászok ajánlási ivét Tóth Jó­zsefnek kellett volna- bevinnie Egerbe. Itt azonban letartóz­tatták és az íveket elvették tőle. A bányamunkások a bá­nyaigazgatóság elé vonultak és követelték, hogy Tóth három óra múltán térjen sértetlenül haza. Ha nem történik ez meg, úgy a munkát beszüntetik. Er­re Tóthot hazaengedték, de az ajánlási íveknek nyoma ve­szett;. Négy bizalmi embert letartóztattak, úgyhogy min­denütt a helyettes bizalmiak­nak kellett az íveket becsem­pésznie a kerület székhelyére, Fényes, megbízottját leküldfe a járásba, de ott azt felszólí­tották, hogy azonnal térjen ha­za Budapestre, és ne merjen a választókkal érintkezni, mert ellenkező esetben letartóztat­ják öt is. A baloldali elemek megmoz­dulására tehát csak igen kor­látozott lehetőség adódott. így az egyik egri kortesbeszéd alatt, mikor az októbristákról és Károlyi Mihályról volt szó, valaki elkiáltotta magát: „Él­jen Károlyi Mihály!” Erre felhördült az Egységes Párti sajtó és nyütan megírta, hogy „ezért vette el a kor­mány másfélmillió választópol­gár szavazatjogát! Az alacso­nyabb műveltségű tömeget, mely soha sincsen tisztában még a legegyszerűbb politikai fogalmakkal sem, nagyon könnyen lehet forradalmasíta­ni. Ezért volt az általános vá­lasztójognak ellensége Tisza István is! S az idő őneki adott igazat”. (?) A MEGYEI KÖZIGAZGA­TÁSI bizottság május 5-i ülé­sén előterjesztett jelentés ag­godalommal számol be a munkásszövetség vármegyei szervezkedéséről, mert ebben a mozgalom helyi szervezőkul azokat alkalmazza, kik a for­radalom és a kommunizmus alatt a legexponáltabb egyéni­ségek voltak. Pélyen a vár­megyei főjegyző nem vette tudomásul a szervezkedést, en­nek ellenére azonban Pélyen tovább folyt a toborzás... a ve­hemensen megindult politikai küzdelmek legszélsőségesebb jelöltjei éppen ezekre az ele­mekre támaszkodnak. Javaslat hangzik is, hogy „a közigazga­tási bizottság írjon fel a bel­ügyminiszterhez a munkás­szövetség szervezetének jóirá­nyú korlátozása tárgyában.” Heves megyében a választá­si törvény és az államappará­tus által megbénított komoly, valóban ellenzéki elemek nem tudtak képviselőt állítani, azonban országos vonatkozás­ban, ahol titkos volt a szava­zás (főleg Budapesten) zömé­ben baloldali képviselők kap­tak mandátumot. A Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt Budapesten 300 000 szavazat­ból 167 618-at kapott, tehát a szavazatoknak mintegy 42 szá­zalékát. Budapesten és azo­kon a helyeken, ahol a szociál­demokrata párt indulhatott, együttesen 272 359 szavazatot kapott. Kesereg is a Bethlen- párti egri újság: „Csalcnem minden titkosan szavazó kerü­letben 1918. vagy 1919. felé billent a mérleg nyelve... A szociáldemokrata és radikális elemek, valamint a liberaliz­mus hívei valamennyien olyan mandátumot kaptak, melyei titkosan választó kerületek jut­tattak a kezükbe... A titkosan szavazó városokban sokan ke­rültek be destruktív elemek,, élénk igazolásául annak, hogy nemzetünk nem érett meg a... titkos választásra, tehát titkos­ság esetén nemzetünk... vesz­tébe rohan... A mostani vá­lasztás beigazolta, hogy a ma­gyar választási törvényt csak nyílt szavazás alapján lehet és szabad megalkotni. Ebben a kérdésben éppúgy bűn lenne az engedékenység, mint a vá­lasztójog általánosságának kérdésében ... Romlott szív a magyar főváros... Budapest, az ország fővárosa és szíve sem- minemű érzelmi közösségben nincs a magyar nemzettel, Magyarországgal”. Hogy miért nem sikerült úgy e választás Bethlen gróf­nak, ahogy szerette volna, nem más, mint maga dr. Nagy János egri képviselő árulta el: .,... a nép gyűlöli, és okolja az urakat, az urak a gazdát, a gazda a napszámos . hogy drá­gán dolgozik, a napszámos a oazdát,. hogy drágán adja a termést..." ★ MOST. MIUTÁN MEGIS­MERTÜK a hires 1922-es vá- ' asz tások körülményeit, ne csodálkozzunk, hogy így fa­kadt ki eav laounk annakide­jén: ..... Rossz a hírünk, kül­fö ldön. Terror avilkosság. vér­bosszú Ezek a hírek vannak forgalomban rólunk. Európa államaiban...”

Next

/
Thumbnails
Contents