Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-07 / 218. szám

1958. október 7., kedd

NEPÜJSAG

3

A modern neveléslélektan igazolja Bessenyei feltevését, melyet különben francia forrásainál nem találunk meg: az ember szellemi fejlődése jóval tovább tart, mint az iskolában eltöltött évek. Még akkor is így van ez, ha egyetemi tanulmányokat veszünk számításba. Miért hagynánk hát szellemi képességeinket 22—23 éves korunkban parlagon és miért kényszeríte- nénk csupán a hivatással járó és sokszor sablonos feladatok megoldására?

A magyar felvilágosodás vezető egyéniségei ízzig-vérig modem emberek voltak. Érdemes a szavukat néha meghallgatni. Az életük példája azonban arra int, hogy mi is a kor parancsait kövessük leginkább. Mi indokolja ma a fentieken túl a felnőtt korban való tanulást és ismeret- szerzést? — Jegyezzük meg mindenekelőtt, hogy a szocialista társadalomban már egyáltalán nem állítjuk szembe egymással az iskolát és a fei- nőtt-oktatást, mert erre nincs szükség.

A magyar társadalom jelenlegi fejlettségi fokát figyelembe véve a következő indokokkal magyarázhatjuk a felnőtt-oktatás szükségszerűségét. Az egyik a tudományok rohamos fejlődése. Ez magábanvéve is azt jelenti, hogy az iskola nem taníthat meg mindent, hogy az iskolát az élet gyorsan túlszárnyalja. Ezt ma a szputnyikok korszakában nem kell különösebben bizonyítani. De óriási fejlődésen és változáson mennek át a . társadalomtudományok is. A marxizmus fényénél látjuk igazán múltunkat, az emberiség történetét, a művészeti alkotásokat és a társadalmi élet jelenségeinek összefüggéseit. A magyar felnőtt generációknak újra meg újra meg kell tanulniok azt, amit a régi iskolában még idealista, burzsoá Szellemben tanítottak nekik. — Annak,-1 hogy a feí* nőttek körében nálunk még sok nem marxista és anti- marxista nézet lappang, súlyos következményei vannak az ifjúság nevelésére nézve is. Nagyon fontos volna tehát ez elavult és téves ismeret- anyagok mielőbbi kicserélése igazi és korszerű ismeretekre.

A szocialista társadalom

Nagysikerű szüreti felvonulás Gyöngyösön

Tízezres nézősereg előtt mutatták be a „Gyöngyösi szűreidet

(Tudósítónktól)

Hatalmas sikert hozott és hatalmas tömegeket mozgatott meg az elmúlt vasárnap Gyöngyösön megrendezett hagyományos szüreti, felvonulás és az esti „Gyöngyösi szüret” c. többszáz szereplőt mozgató daljáték. Megjelent az esemény sorozaton dr. Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Nezvál Ferenc igazságügymi- niszter, Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Nagy Józsefné, könnyűipari miniszter. Sági Vilmos, az élelmiszeripari miniszter első helyettese, Eperjesi László, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője, Katona Zoltán, a legfőbb ügyész helyettese, Putnoki László, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Tóth Sándor, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja, Papp Sándorné és I vádi József, a megyei tanács elnökhelyettesei, a megye számos vezetője, valamint Gyöngyös város párt, állami és társadalmi szerveinek képviselőt.

Részt vettek a gyöngyösi szüreten külföldi vendégek is, közel kétszázan, helyszíni közvetítést adott a rádió és a televízió.

Hetek óta folyt a lázas készülődés Gyöngyösön, hogy méltó keretek között tartsák meg a hagyományos szüreti felvonulást a nagy „mű”, a daljáték, amelyet első ízben mutatnak be a városban, de amely, jellegénél fogva, úttörő kezdeményezést jelent az egész országban. Milyen lesz az idő, amely az utóbbi napokban nem sok jóval kecsegtetett — ez volt a legnagyobb kérdés, s ez adott okot a legtöbb izgalomra is. Nos

az idő tudta kötelességét:

igazi vénasszonyok nyara köszöntött a városra, sok napfénnyel, simogató, kellemes meleggel.

A város már a délelőtti órákban zsúfolt volt a vendégektől. Nemcsak a szomszédos községekből, a megye- székhelyről, de a fővárosból, a távoli Csongrád megyéből és más országokból is eljöttek erre a sok szépséget és érdekességet ígérő eseményre. A látogatók nem csalódtak. A város vezetőinek odaadó munkáját, a Népművészeti Intézet munkatársainak, Muharai Elemérnek, az egri Gárdonyi Színház rendezőjének, Horváth Árpádnak lelkesedését, fáradozását, hatalmas siker jutalmazta.

Délután három óra tájt

kezdődött meg a szüreti felvonulás. Rövid ünnepség, a- melynek keretében a Petőfi Gazdakör elnöke, Bella Ignác üdvözölte a párt és a kormány képviselőit, a város vendégeit, a város dolgozó parasztsága, lakói nevében. Ezután Varga Ferenc, a városi tanács elnöke nyitotta meg a szüreti felvonulást.

S ez a felvonulás, pompázatos színeivel, ötleteivel, valóban méltó volt a majd kétszáz fotoriporter, a filmhíradó lencséjére. Lovasbandérium, feldíszített szekerek, népvise- letes lányok és fiúk, kicsik és nagyok, vidám nóta, a színek szédületes kavalkádja, sok nevetés, habzó bor, mézédes must és mindehhez szikrázó kék ég: élmény volt a javából. Itt voltak népviseletükben nemcsak a város, de a környező községek képviselői is, úgyhogy végeredményben nem is csak Gyöngyös, de az egész járás szüreti hagyományai elevenedtek fel a város kövezetén.

A szüreti felvonulás után volt dolga a lacikonyhának, a sok borsátomak, ahol gyöngyöző gyöngyösi, abasári, . vi- sontai borokat, illatos domosz- lói muskotályt mértek a kiürülni dehogyis akaró poharakban.

S mire leszállt ez esi,

megindul a tömeg az újonnan felépített, forgószínpaddal is ellátott, hatalmas szabadtéri színpad felé. Jóval több, mint tízezer ember gyűlt itt össze, hogy hallja és lássa a daljátékot, amelynek szövegét Muharai Elemér, a Népművészeti Intézet osztályvezetője. írta. Háromszázhatvan helyi szereplő, igazi egészséges, népi romantika, zenéjét gyöngyösi és gyöngyöskörnyéki gyűjtésből Szabó Tivadar, a helybeli zeneiskola igazgatója állította össze. Az összeállítást maga Kodály Zoltán ellenőrizte és új kórusművet is írt a daljátékhoz. A táncokat, jobbára helyi motívumok felhasználásával Szabó Tivadarné tanította be, míg a rendezés munkája Horváth Árpádé volt.

S felgyúltak a hatalmas reflektorok, a Székelyfonó Stra- tója hangzik fel: temetik Gyöngyvért, Árpád harmadik leányát. Megjelenik a regős, elmondja, mi történik a színpadon és szavai nyomán megelevenedik a város, Gyöngyös múltja, ahogy a nép hagyományaiban, emlékeiben, dalaiban és táncaiban él. S peregnek a képek, az énekmondó vezet bennünket és korokon, át ’ a történelem, és a színpad varázsa, a dal, a játék eltünteti a modern technikát nem színpadot látunk, hanem életet, a múltat, a hősi, a romantikus, — a sok szenvedést hozó múltat.

Szép volt,

magávalragadó yoit

és feledhetetlen a daljáték mozgalmassága helyenként mélv líraisága, magával ragadó közvetlensége. A nem hivatásos művészek művészetet adtak, népművészetet!

S amikor kialudtak a lámpák, amikor vége szakadt a múlt és jelen varázslatának, igazán mély élményekkel, feledhetetlen emlékkel távoztak mindazok, akik végignézték, a „Gyöngyösi Szüretet”.

De a gyöngyösi szüret az előadással még nem ért végat. Este szüreti mulatság volt a járási kultúrházban,. ahol hajnalba nyúlóan ünnepelték a gyöngyösiek a város második aratását, a szüretei, ?

Tiieennyolc ház egy év alatt

Domoszlón már egy egész utcasort tenne ki, ha csak az egy éven belül épült házakat egymás mellé raknák. A községi tanácstól nyert értesülé1 német munkás-paraszt állam, élő valóság

Irta: dr. Siegfried Bock

seink szerint Domoszló községben ez évben tizennyolc házat építettek a dolgozók és az ősz folyamán valamennyi már lakható is lesz.

az ország gyorsütemű fejlődéséről. Sok külföldi állam küldött diákokat és tudósokat az NDK-ba. hogy itt hazájuk hasznára tudományos és. műszaki ismereteket szerezzenek.

A Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi szervezetekben és egyezményekben is megbecsült helyet foglal el. 130 nemzetközi szervezetnek tagi a, köztük az ENSZ egy speciális szervezetének, az Általános Postauniónak. Ezenkívül 35 nemzetközi egyezménynek tagja. Más szervezetekkel és egyezményekkel, amelyeknek még nem tagja, hivatalos és nemhivatalos kapcsolatokat tart fenn. Az elmúlt években az NDK számos küldöttsége vett részt nemzetközi ülésszakokon és kongresszusokon, szakemberei közreműködtek különböző bizottságokban, sort kifejtett eredményes munkájuk általános elismerésre talált.

Az NDK belső erejét, szilárdságát és a nemzetközi életben elfoglalt helyét tekintve, valósággal nevetséges, hogy egyes kormányok és politikusok — mint például az Egyesült Államoké. Nyugat-Német- országé és néhány más tőkés államé — azt állítják, hogy az NDK nem létezik, hogy az egyetlen német állam a bonni állam. Ez az állítás egyrészt világosan mutatja az NDK meghódítására irányuló szándékot. másrészt az állandóan növekvő befolyásától való rettegést.

Német Demokratikus

Köztársaság létezik, az első német munkás-paraszt állam élő valóság. S nincs mesz- sze a nap. amikor ezek a kormányok és politikusok kénytelenek lesznek struccpolitikájukkal felhagyni.

«

„Életednek minden napjában tanulnod kell • •

megköveteli a korszerű ismeretek folytonos terjesztését, az általános műveltségi színvonal emelését. A mi nemes célkitűzéseinket ugyanis csak művelt, a mainál általában műveltebb emberekkel lehet elérni. Magasabb életszínvonalat csak magasabb színvonallal biztosíthatunk magunknak. Ehhez pedig egyre több korszerű ismeret kell a munkapadoknál, a földeken, a tantermekben és az irodákban egyaránt. Mi a kapitalista világot nemes versenyre hívtuk ki: ki tud szebb és emberibb életet biztosítani dolgozóinak! Bizonyosak vagyunk abban, hogy e versenyt megnyerjük. Egyik legfőbb fegyverünk ebben is a tudomány, a széles néprétegek egyre emelkedő műveltségi színvonala.

Egyáltalán nem véletlen dolog az, hogy a Szovjetunióban, vagy a népi Kínában és nálunk is annyi ember tanul iskolában és iskolán kívül. Valóra vá't Bessenyei Györgynek az álma, szinte az egész ország „oskolaházzá” változott. A felnőtt-oktatásban való részvétel előadók és hallgatók részéről egyaránt szerves része így a mai világtörténelemnek, az új társadalom építésének. Aki nálunk magát műveli, tanul és tanít, ezzel is a szocializmust építi. E területen az önérdek és a közérdek teljes összhangban állnak. Ez lelkesítse a Bugát Pál Szabad Egyetem minden tanárát és hallgatóját!

A tanulás és tanítás igen közeli kapcsolatban állnak egymással és nemcsak a megszokott értelemben. Aki ismereteket sajátít el, az valamilyen formában, előbb vagy utóbb, tovább is adja azokat. Még akkor is, ha nem tart előadásokat vagy tanfolyamokat, hanem csak a barátival beszélget a világ dolgairól. A tanulásnak tehát mindenkor a tanítás is a célja. Ahogyan ezt a nagy magyar gondolkozó, Bessenyei György a maga számára és mások számára is, máig ható érvénnyel megfogalmazta: „Életednek minden napjában kell tanulnod, hogy elméddel, mint hajnalcsillag, a lóAásnak határára feljővén, másoknak világosító fáklyául szolgálNÉMEDl LAJOS

Az ismeretterjesztő munka tapasztalatai azt mutatják, hogy az egy-egy témakörből tartott összefüggő előadássorozatok mindig nagyobb eredménnyel járnak, mint az egyes előadások. Ez késztette a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot arra, hogy párhuzamos előadássorozatoknak egész rendszerét hirdesse meg az érdeklődők számára a fővárosban és néhány nagyobb vidéki városban. Az ismeretterjesztésnek °zt az igen fejlett és magas formáját szabadegyetemnek neveztük el.

Egerben az idén másodszor hívtuk fel jelentkezésre a dolgozókat és tártuk ki képes értelemben a Bugát Pál Szabadegyetem kapuit. A tavalyi kezdeti sikerek után az idén nagyobb lendülettel indult meg a munka.. — Bugát Pálról joggal neveztük el intézményünket, hiszen e jeles orvos és nyelvújító megyénkben, közelebbről Gyöngyösön született. Érdemes elő- harccsa volt a múlt század első felében a magyar tudományos élet megszervezésének. Orvosi szaklapot szerkesztett és óriási erőfeszítéseket tett a magyar orvosi szaknyelv megteremtésére. Nevét mégis leginkább időtálló alkotása, a Természettudományi Társulat őrzi. Ezt az egyesületet haladó szellemű magyar értelmiségiekkel Bugát Pál hozta létre 1841- ben. A társulat alapító okmánya e szavakkal kezdődött:

,.Alulírottak a Természeti Tudományokat mívelni, azok jótékonyságát a hazában terjeszteni akarva. Részvénytársaságba állunk, s becsületünkkel kötelezzük magunkat az alapszabályok értelmében közredolgozni..

Bugát Pál nemes kezdeményezésének közvetlen utódja a mai Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat. Neve tehát méltán jelöli meg az egri szabadegyetemet.

A szabadegyetem tanfolyamait felnőtt dolgozók látogatják! Engedtessék meg nekem, hogy most, amikor a tanfolyamok megindulnak, néhány általánosabb gondolatot fejtsek ki a népművelésről, a felnőtt-oktatásról.

A modern magyar kultúrpolitika gyökerei a felvilágosodás korában keresendők. Első harcosai olyan kiváló; férfiak voltak, mint Bess~; nyei György, Kármán József; és Aranka György.

Mit kellene tenni a magyar nép műveltségi színvonalának emelése érdekében? A XVI. és XVII. század prédikátorai elsősorban az iskolában bíztak, és sürgették azanyanyel- vi oktatást és az iskolahálózat bővítését. Bessenyei György sem becsüli le az iskola jelentőségét, de látja azt, hogy a megcsontosodott és elavult társadalmi rendszerben a felvilágosodás gondolatvilága egyáltalán nem kaphat helyet az iskolában. Ezért tehát magyar nyelvű irodalmat akar teremteni, hogy a felnőtt polgártársait elvezesse a felvilágosodás gondolatkincséhez. A XVIII. század utolsó harmadában merül fel tehát először Magyarországon a felnőtt-oktatás gondolata.

De Bessenyei más oldalról is megindokolja, miért kell az embereknek felnőtt korukban is tovább tanulniok. Az iskola az ő korában ósdi, s teljesen tudománytalan zagyvalékkal töltötte meg a gyermekek fejét. De bármilyen jó iskola is csak gyermekeket taníthat, akik — Bessenyei szerint — már koruknál fogva sem képesek minden ismeret elsajátítására. — Hallgassuk csak meg, hogy mondja ezt el ízes régi magyarságával Beszéd az országnak tárgyárul a címe legyiebb és leglelkesebb írásának a 19. század első éveiből. Ebben találjuk a következő sorokat: „Az oskolákban, tudod, gyermekek tanulnak. kikben megért értelemnek fontos ítélete idő előtt meg nem állapodik. Hiába van az ifjúnak mennyből alá- szállott lelke, mert fiatal esztendeiben emberré n°m lehet.”

K

ilenc esztendővel ezelőtt, 1949. október 7-én kiáltották ki a Német Demokratikus | Köztársaságot, az első munkás- | paraszt államot a német törté- | nelemben. E kilenc év alatt az ;NDK, hála dolgozó népe erő- ; feszítéseinek, a Szovjetunió és ;a szocialista tábor többi országai támogatásának, olyan tényezővé vált. amelyet a nemzetközi politikai és gazdasági [életben már nem lehet íigyel- ;men kívül hagyni. Az NDK lé- ; te, állami és társadalmi rend- ; iének alapja, a legszorosabban [összekapcsolódik az európai [béke fenntartásával. Ugyan- Jakkor az NDK által követett [politika nap mint nap doku- [ mentálja a munkás-paraszt [állam fenntartását és lényegeden hozzájárul tekintélyének [ növeléséhez világszerte.

[ Az NDK tekintélye nem »utolsósorban állandóan növek- >vő gazdasági ereién alapszik. 1 Az NDK fennállásának kilenc

> esztendeje alatt a régi üzemek í kiépítésével és új vaskohászati [kombinátok, acél- és henger> művek, erőművek, hajógyárak [és más nagyüzemek építésével [tetemesen megnövelték az [ipar termelőképességét. Ma az [NDK-nak atomreaktora van és [már lökhajtásos utasszállító [ repülőgépeket is gyárt. Gép- [ gyártásának. vegyi-, valamint [finommechanikai-, optikai [ iparának készítményeit világ- [szerte ismerik és becsülik. Az [ NDK jelenleg magasfejlettsé- [gű ipari termelésével ötödik [helyen áll az európai államok [között. Mind a fejlődés üteme, [mind a munkatermelékenység [fokozása — a további gazdaságai fejlődés két leglényegesebb [ipari hatalmak közé tartozik. [Ehhez jön még, hogy az NDK [egyenjogú tagja és elválaszthatatlan része a 900 millió emkívül számos más kapitalista országgal különböző hivatalos és félhivatalos árucsereforgal- mi megállapodásokat kötött, így például Franciaországgal. Belgiummal. Hollandiával, Norvégiával. Svédországgal. Ausztriával. Görögországgal és Törökországgal. Az NDK Argentínában. Columbiában és Uruguayban kereskedelmi képviseleteket nyitott. Külkereskedelmi kamarája képviseletekkel rendelkezik Belgiumban. Dániában, Franciaországban, Görögországban. Izlan- don. Hollandiában. Norvégiában. Ausztriában, Svédországban. Törökországban és Olaszországban. A látogatók százezrei győződhettek meg a Párizsban. Stockholmban. Becsben. Milánóban. Damaszkusz- ban, Kairóban és más városokban rendezett ipari kiállításokon és nemzetközi vásárokon az NDK létezéséről és gazdasági erejéről.

z NDK művészei külföldi vendégszerepléseiken nagy elismerést szereztek hazájuknak. Moszkvában. Párizsban és más városokban az emberek tömegei ünnepelték lelkesen a Berlini Együttest és köszönték meg ilymódon az NDK-nak egy valóban humanista kultúra ápolását. A világ számos stadionjában vanultak fel az NDK zászlaja alatt sportolók, s a békés versengésben kiváló eredményeket értek el. európai és világbajnokságokat vívtak ki. Külföldi államférfiak és képviselők, valamint a legkülönbözőbb körökbe és rétegekbe tartozó személyek látogattak az NDK-ba és saját szemükkel győződhettek meg

ben az országokban ismerik fel egyre világosabban, hogy ma Németország területén két állam van. amelyek közül az NDK barátjuk és természetes szövetségesük, míg a Szövetségi Köztársaság egyre nyíltabban kimutatja, hogy teljes mértékben a régi gyarmatosító hatalmak oldalán áll. Az afrikai—ázsiai országok közül az Egyesült Arab Köztársasággal fejlődtek ki leginkább az NDK kapcsolatai. A két ország kormánya már 1953-ban kereskedelmi és fizetési megállapodást kötött, amelyet további megállapodások követtek kereskedelmi téren. Az NDK- nak 1954 óta kereskedelmi képviselete van Kairóban és

1958-ban egyiptomi kereskedelmi képviselet nyílt Berlinben, Damaszkuszban főkonzulátusa van az NDK-nak. Az NDK és az EAK kapcsolatait más téren kötött egyezmények is erősítik. így például egy kultúrmegállapodás és egy hajózási megállapodás. Jelentős megállapodás jött létre a két ország gazdasági és műszaki együttműködésére vonatkozóan is. Az NDK ezenkívül Jemenben, a Szudáni Köztársaságban. Libanonban és újabban a fiatal Iraki Köztársaságban is fenntart kereskedelmi képviseleteket. India, Burma és Indonézia. délkelet-ázsiai államokkal ugyancsak ió kapcsolatot tart fenn. Ezekkel az országokkal kereskedelmi és fizetési megállapodások vannak érvényben. Az NDK. India. Burma és Indonézia fővárosaiban kereskedelmi képviseleteket nyitott, amelyek különböző diplomáciai és konzuláris jogokkal rendelkeznek. Ezenbert átfogó, és a Csendesóceántól Közép-Európáig terjedő szocialista tábornak. A Varsói Szerződésnek és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállama politikai, gazdasági jelentőségével hozzájárul a szocialista tábor erősítéséhez. Az NDK és a többi szocialista államok között több mint 300 egyezmény és megállapodás jött eddig létre, amelyek baráti egyetértésben szabályozzák az államok, azok intézményei és polgárai közötti sokrétű kapcsolatokat. Jó néhány állam, amely nem akarja elismerni az NDK létezését. távolról sem rendelkezik ilyen kiépített nemzetközi egyezmény rendszerrel.

A z NDK nemzetközi kap- csolatai nem korlátozódnak a szocialista tábor államaira. A valósággal számolva, más államok is elismerték az NDK-t, vagy sokrétű kapcsolatot tartanak vele. Ezeknek a kapcsolatoknak a skálája a diplomáciai elismeréstől a kereskedelmi kapcsolatokon keresztül egészen a kulturális és sportterületen folyó együttműködésig terjed. így például az NDK és a Jugoszlávia között diplomáciai kapcsolatok állnak fenn. Finnországban főkonzulátusa van az NDK-nak és Finnországnak az NDK-ban. A két ország egyre növekvő kereskedelme állami kereskedelmi és fizetési egyezményeken alapszik.

Érthető, hogy az NDK és egész sor afrikai—ázsiai állam között szoros kapcsolat alakult ki. minthogy az NDK elítéli a gyarmatosítást és egyenjogú partnereket lát ezekben az országokban. Éppen ezek-