Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-07 / 218. szám

Búcsú az uszodától • f * VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 218. szám ÁRA: 5« FILLÉR 1958. október 7., kedd Kétszeres haszon az újítások elterjesztéséből Az egyik újítási tanács­kozás részvevője helytelení­tette, hogy a megye üzemei­ben az elfogadott újításo­kat nem alkalmazzák szé­les körben, legtöbbször csak az újítást beadó dolgozó használja, s legfeljebb egy­két társa, a többi üzemek­be azonban, ahol szintén hasznosítani tudnak ezeket a hasznos ötleteket, újítá­sokat. már nem jut el. mert keveset törődnek a bevált újítások széleskörű beveze­tésével. S ebből igen nagy kár származik. Az újító is rossz néven veszi, hogy sok fá­radsággal kidolgozott mun­kamódszerét, vagy maga­szerkesztette gépét semmi­be veszik azáltal, hogy nem alkalmazzák a többi üze­mekben. ahol könnyebbé és olcsóbbá tehetnék vele a munkát. Ez elkedvetlení­ti az újítókat, de a nagyobb kár az, hogy a népgazdaság igen sok megtakarított fo­rinttól esik el a bevált újí­tások elsüllyesztésével, az­zal, ha nem adják tovább a hasonló gépekkel, mun­kamódszerekkel dolgozó üzemeknek. Pedig az újításokkal és a bevált újítások széleskörű bevezetésével több millió fo­rintot sikerült eddig meg­takarítani a népgazdaság­nak. Nemrég tették közzé az újságok, hogy az újító­mozgalom 10 éve alatt egy­millió újításból hatmilliárd forint haszna származott a népgazdaságnak, de az újí­tók is jól jártak, mert 400 millió forint újítási díj volt fáradozásuk jutalma. Ebből is látható tehát, milyen jelentős szerepe van az újításoknak, mégis igen sok helyen, a termelésre hi­vatkozva, elhanyagolják az újítások felülvizsgálását, s a hasznos ötletek széleskö­rű terjesztését. A Mátravi- déki Fémművekben is jó néhány félbemaradt újítás hever a szekrényekben, s a meglevőket sem terjesztik, s nem törekednek arra, hogy máshol is felhasznál­ják. He a Mátravidéki Fémművek példája nem egyedülálló. Az újtól való húzódozás, a kényelmesség miatt még igen sok újítás hever parlagon, kihaszná­latlanul, pedig az újítási rendelet alapján még pénzt is adnak azoknak, akik a masok által kidolgozott újítást alkalmazzák. Tehát kétszeres haszon származik belőle, könnyebb a munka, olcsóbbá válik a termelés, és az újítások terjesztőit, alkalmazóit még külön ju­talom is illeti. Fontos feladatkent kell tehát elkönyvelni, hogy a sokat érő újításokat köz­kinccsé tegyék, hogy min­den üzemben érezhessék hasznát az újítók fáradha­tatlan munkájának, s az újítások elterjesztésével újabb milliókat takaríthas­sunk meg a népgazdaság­mák. Ifjúsági Klub Egerben Az egri városi művelődési házban október 6-tól megnyílt az ifjúsági klub az első eme­leten. A szórakozni vágyó fiatalokat biliárd, sakk, ma­gyar és poker kártya várja. A klub hétfőn, kedden, pén­teken és szombaton van nyit­va, délután négy órától este tízig.- A MÁT HADE RE CS KEI Cserépgyárhoz vezető bekötőút építése 370 ezer forintos költ­ségbe kerül. Ma: Némedi Lajos: „ÉLETEDNEK MINDEN NAPJÁBAN TANULNOD KELL” ★ Halasy László: „REBELLISEK” FÖLDJÉN ★ HA NINCS PÁRTÍRÁNYITÁS ; — NINCS SZOCIALISTA KULTÜRA SEM ★ HÍREK — SPORT Második: az egri Állami Áruház Az ország 24 áruháza kö­zött — beleértve a budapesti­eket is — 105,7 százalékkal az egri Állami Áruház a má­sodik helyen végzett a har­madik negyedévi tervteljesí­tésben. A jó eredmény eléré­sében nagy szerepet játszott az a körülmény, hogy az áru­ház fiataljai a negyedév ele­jén versenymozgalmat indí­tottak. A felajánlásukat már 27-re teljesítették és így az áruház 105,7 százalékos terv­teljesítést ért eL Nagysikerű ismerkedési bál a „kéri ben* Virágkirálynő: Halmai Katalin III/a. Szombaton este több száz fiatal szórakozott az egri Al- páry Gyula Közgazdasági Technikum KISZ-szervezete által rendezett ismerkedési bálon. A bál igen jól sike­rült, a zenét a Szalkai-zene- kar szolgáltatta, s felléptek az egri Gárdonyi Géza Szín­ház művészei is. A bál befejezése előtt tar­tották a nagy érdeklődéssel várt „virágkirálynő" válasz­tást, amelyen a legtöbb szeg­fűvel rendelkező Halmai Ka­talin harmadik a. osztályos tanuló lett a „virágkirálynő." Tóth Katalin, a harmadik b., Zsebe Mária, a negyedik a. tanulója nyerte a második és harmadik helyezést, A „virág- királynő” választás győztesei igen szép oklevelet kaptak az est emlékére. Ahol tőrödnek a szakmunkás képzéssel A fejlődő termelési techni­ka egyre képzettebb, tanul­tabb szakmunkásokat követel, ezért törődnek egyre többet az Egri Autóipari Forgácsoló­gyárban is a munkások szak­mai képzésével. A munkások és műszakiak különböző tan­folyamon képezik tovább ma­gukat, s a szakmunkás után­pótlás biztosítására húsz ipari tanulót foglalkoztatnak, akik felszabadulásuk után a kiöre­gedett szakmunkások helyébe lépnek. Véget ért a nagy gyakorlat Az egri helyőrség a kikép­zési évad sikeres befejezése után bevonult a laktanyába. A kiképzésről bevonuló egysége­ket a megyei és a városi párt- bizottság nevében Egri Gyula elvtáns. a városi pártbizottság titkára üdvözölte. Az üdvözlő beszéd után az üzemeket, vál­lalatokat patronáló egységeket az üzemek képviselői köszön­tötték a sikeresen befejezett kiképzési évad alkalmából. Az üdvözlések után az egységek elvonultak a dísztribün, vala­mint a szép számmal megje­lent érdeklődők előtt. Az Egri SC úszószakosztálya vasárnap rendezte meg évadzáró úszóversenyét, ame­lyen szép számú néző előtt Frank Mária 2:30.9-re javította a 200 méteres gyorsúszás országos ifjúsági csúcsát. Képünkön az 50. méterhez közelednek a verseny részvevői. Falusi ifjúsági szövetkezetek alakulnak A KISZ Központi Bizottsága és a SZÖVOSZ Országos Köz­pontja közös határozata megje­lenése óta, a megyében már több falusi KISZ-szervezetben foglalkoznak a falusi ifjúsági szövetkezetek (FISZ) létreho­zásával. Nagyrédén málnatermelő szakcsoport, Besenyőtelken baromfi-, Hevesen málna-, Kömiőn baromfitenyésztő szakcsoportbk létrehozásával foglalkoznak az alapszerve­zetek KISZ-fiataljai. Befejeződött a KlSZ-vezotők tanfolyamé Szeptember 25 és október 3 között a KISZ járási- és városi bizottsága háromnapos KISZ-tanfolyamot tartott Egerben. A tanfolyamon ösz- szesen 305 KISZ-vezető vett részt, közel 215 alapszervezet­ből. Megvitatták az ifjúság soron levő feladatait, a vá­lasztások előkészítésével kap­csolatban, valamint a KISZ- szervezetek őszi és téli mun­katervét. — A RECSKI ÉRCBÁNYA vezetősége televíziós készülé­ket vásárolt, hogy ezzel is elősegítse a bánya dolgozói­nak kulturális életét. Békenagygyíílések a megyében Jelenőnk szilárd, jövünk biztalá ás célunk a béke — mondotta Ortnlay Gyula Hevesen — A hevesi liget nagy geszte­nyefái alatt a sokszínű levél­szőnyegen gyülekeztek a köz­ség lakói vasárnap délelőtt, hogy meghallgassák Ortutay Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának beszédét. A szép őszi időben ünneplő­be öltözött férfiak, lányok, idősek, fiatalok siettek a liget­be. A kiszesek énekelve, egy­ségesen vonultak fel és ami­korra megkezdődött a gyűlés, másfélezer ember gyűlt össze a gesztenyefák alatt. A békenagygyűlést Dénes Lajos, a helyi népfrontbizott­ság elnöke nyitotta meg és utána Ortutay Gyula emelke­dett szólásra. Beszédének első részében az iraki, libanoni, tajvani hely­zetről szólt, majd a magyar nép évszázados béketörekvéseít ecsetelte. — A magyar nép napjaink­ban is szilárd őre a békének — mondotta. — Minden ház­ban, minden családban arról beszélnek az emberek, hogy az életet csak békében lehet elképzelni, amikor nem a há­ború pusztításai számára épül­nek a miárak, a családi ottho­nok, hanem a nyugodt, békés élet céljaira. — A magyar kormány is következetes békepolitikát folytat és ezt a törekvést si­kerek eredménye kíséri. A kormány mai összetétele is bi­zonyítéka a békés politikának, mert az egyszerű emberek fiai, a nép képviselői foglalnak helyet az ország vezető helye­in. olyan emberek, akik a nép nagy. közös ügyét szolgálják és úgy dolgoznak, ahogy a nép érdeke megkívánja azt. A nép pedig békét akar. szilárd je­lent. biztató jövőt, békés hely­zetet. Kormányunk úgy dol­gozik, hogy mindez megvaló­suljon. A továbbiakban szólt nap­jaink nagy eseményéről, a ta­nács- és képviselőválasztások­ról is. Elmondotta, hogy régen a nép nagyon csekély számmal vonult az urnák elé. mert 1939-ben például csak másfél- millió ember szavazott Ma­gyarországon. most pedig az összes felnőtt lakosság: hat és negyedmillió ember. A magyar nép látta — mon­dotta, — hogy a mostani kor­mány. a. forradalmi munkás- paraszt kormány úrrá tudott lenni az ellenforradalmon, s a várt vezetésével rendbehozta az ország „szénáját?’, stabil gazdasági helyzetet teremtett és teljes mértékben a nép ér­dekének megfelelően vezeti az országot. Ezért élvezi a kor­mány a nép bizalmát, támo­gatását és tökéletes az egység a név és a kormány között. A hároméves terv célkitűzé­seiről is szolt a bekegyűlés so­rán. Ismertette a nagyszerű (Folytatása a 2, oldalon) A pétervásári járó« asszonyai a választások sikeréért A pétervásári járás 20 köz­ségében előadásokat tartottak a választással kapcsolatos tennivalókról. Ezeket az elő­adásokat a járási vb. és a Nőtanács tagjai tartották, ahol körülbelül 700-an Vettek részt. Itt jelölték ki a kör­nyék agitátorait, mintegy 300—350 asszonyt, akik részt vettek a pártszervezet által rendezett háromnapos tanfo­lyamon. A gyűléseken beszéltek az asszonyok felszabadulás előtti jogairól, életéről, a választá­sok rendszeréről. Az asszo­nyok igen lelkesek voltak, ezt bizonyítja az is, hogy Vára­szó községben, ahol más al­kalommal nehezen lehetett összehívni ilyen nagylétszá­mú csoportot, most szép számmal gyűltek össze. Meg­beszélték, hogy a választás napján a községek valameny- nyi körzetében 1—2 asszonyt bíznak meg, hogy a körzetből minden asszony leszavazzon. Új vezetőséget választottak a kisiparosok... Hétfőn délelőtt a Heves me­gyei kisiparosok küldöttei vá­lasztó-gyűlésre jöttek össze az egri Fark Szálló fehértermé­ben. Fél tíz órakor a terem megtelt és Csordás László gyű­lésvezető szavaival megkezdő­dött a KIOSZ megyei küldött- választó gyűlése. A megnyitó szavak után Sólymost László, a KIOSZ el­nöke tartotta meg ünnepi meg­emlékezését. Beszédében fog­lalkozott a jelenlegi külpoliti­kai helyzettel, majd pedig a kisiparosokat érintő problé­mákkal. Beszédében többek között ezeket mondotta: — A megye vezetősége rend­szeresen és következetesen gondoskodott arról, hogy a felsőbb szervek határozatai végre legyenek hajtva. Rend­szeresen megtartotta kétheten­ként az üléseit, ahol minden­kor ellenőrzésre került az előbbi gyűléseken hozott hatá­rozatok végrehajtása. A veze­tőség minden egyes tagja kü- lön-külön részt kért a felada­tok megoldásából. A vezetőség ilyen munkája után javulás mutatkozott a megye kisiparo­sainak életében. Előtérbe ke­rültek a szakmai képzések, tanfolyamok is. Hogy még jobb szakembe­rek legyenek a megye iparo­sai között, bevezették a mes­tervizsgát. Az eddigi eredmé- mények után nem nagyon büszkélkedhetünk vele. Eddig öt asztalos jelentkezőt bocsá­tott a vizsgabizottság vizsgára és az öt közül csak kettő felelt meg a követelményeknek. Fo­kozott ütemben halad az ipari tanulóképzésünk is. A szak­képzett és hírneves mesterek mellett tanulókat láthatunk. Javult a kisiparosok anyagel­látása. A cipész szakmában az 1955. évhez viszonyítva 4.4 kilogramm krupon-talppal kaptak többet ebben az évben. Az asztalos szakmában a fe­nyőárunál 0.2 köbméter a ja­vulás — fejezte be beszédének első részét Solymosi elvtárs. A továbbiakban foglalkozott a biztosítási díjak és az adó­zás kérdéseivel. Ezzel az ün­nepi beszámoló végétért és hozzászólások következtek. Felszólaltak a falvak kisipa­rosainak küldöttei is. Megválasztották a tanácsta­gokat, az országos értekezle­teken részt vevő küldötteket és az új megyei vezetőséget. Közös ebéd után a gyöngyösi KIOSZ és az egri KIOSZ kö­zös futball-rangadójával feje­ződött be a hétfői program. 2£7 Tiseahat ipari tanuló kezdte meg munkáját az egri ÉMÁSZ-nál. Három évig ta­nulnak. Az első évben a la­katos szakma, a második és harmadik évben pedig a vil­lanyszerelő szakmához szük­séges ismereteket sajátítják el. A tanulók hetenként két napon iskolai oktatásban vesznek részt. Mit csinál a gyöngyös- solymosi ember, ha megnő a haja? Gyalogol! Bizony, gyalogol, mert nincs bor­bély a faluban, csak Gyön­gyösön tud hajat vágatni. Azazhogy van borbély, — csakhogy az mélyen szokta vizsgálni a kancsó fenekét, s ilyenkor veszélyes dolog az olló, vagy a kés alá ülni. Borotválkozik tehát min­denki otthon, jár hajat nyí- ratni Gyöngyösre és re­ménykedik: vajha Sólymo­son is megtelepene végre egy borbély. Vajha! (-Ó)

Next

/
Thumbnails
Contents