Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-31 / 239. szám

1958. október 31., péntek népCjsag 5 Levél Egy recski kőbányászhoz /f)Ivastam tegnap, hogy új lakásába költözött és meg­lehetősen fagyos hangulatban vette birtokába két szoba, összkomfortos új otthonát, mert szűknek találta há­romtagú családja részére. Illetve, nem is a családnak lett szűk a lakás, hanem többek között a 40 zsák krumplijának, mert mellékesen gaz­dálkodik is a köbányászkodás mellett. Ahogy olvasom, — bosszankodik, hogy a tervezők nem számítottak arra, hogy disznót is akar hizlalni és ter­ményeit is el kell tenni valahová. Sajnos, hogy így van, hogy a tervezők nem paraszt­portákat terveztek az új kolóniára, csűrrel, góréval, gémes- kúttal és szénáspadlással, hanem csak „egyszerű” bányász­lakásokat, kétszobásakat, összkomfortosakat. Ügy érzem, méltányos a panasza. Utóvégre a krumpli is ember, annak is jár külön padlás és nem tudjuk eléggé hibáztatni a bánya vezetőségét, mikor nem építette meg a szükséges gazdasági épületeket, is. Az ön helyében én is így bosszankodnék a tervezők feledékeny ség én, különösen most, amikor az államnak kutyakötelessége minden embernek lakást építeni. Bssz- szántó, hogy még csak meg sem kérdezték, akar-e hozzá külön padlást, marhaistállót, vagy daráló-üzemet. Ez tényleg felháborító! Na és a lakbér! Arról külön érdemes beszélni. Az állam alig költ néhány rongyos milliót annak a pár ház­nak a felépítésére, mégis van képe 63 forintot elkérni azért a potom kétszoba, összkomfortért. Nagyon is megért tm rosszallását, ami sok, az sok. Ahogy olvasom, ön is ezen a véleményen van. Egy kőbányász, aki nem mindig krre-i meg a 2000 forintot, s akinek alig van egy pár hold föl- decskéje, jogosan reklamálhatja a. lakbér magasságát. Különösen felháborító ez a lakbéruzsora most mi­kor mindenki tudja, hogy dúskálunk a lakásban, s a kutyá­nak se tudnánk elsütni, az ön magas. 63 forint lal-bérű otthonát. Még jó, hogy nagylelkűen elfogadta, mert külön­ben a bánya vezetőségének főhetne a feje, hogy kire sózza azt a két s~oha, összkomfortot, ilyen horribilis lakbérrel. És még azt mondják: a dolgozó embernek nincs baja, panasza. íme, a példa, igen is van. Külön padlás és csűr nélküli lakásokban kell tengődniök, holmi két szoba, összkomfortban, amit az állam orvul megépített nekik, anélkül, hogy megkérdezte volna, gémeskút, vagy oszlopos tornác lcell-e hozzá. S fizetni kell érte. Még fizetni is. Havonta 63 fo­rintot. S még ezt nevezik a bányászokról való gondoskodás­nak? Búcsúzóul engedje meg. hogy osszam mélységes fel­háborodását a burgonya-raktár hiánya és a magas lakbér miatt. Őszinte híve: KOVÁCS ENDRE UTÚIRAT: Ha esetleg annak a több száz lakásigénylőnek, és a még több, százötven—háromszáz forint lakbért fizető albér­lőnek nem egyezne a véleménye a miénkkel, az csak az 6 telhetetlenségüket bizonyítja, azt, hogy nem tudják érté- kenli a háziasszony áltál nyújtott két négyzetméternyi he­lyet, szerencsés esetben plusz a szekrényt is. Ezekre mi csak azt mondjuk: aki a kicsit nem be­csüli, az a nagyot nem érdemli. Szerencsére arra még nem született közmondás, hogy mit érdemel az, aki a nagyot sem becsüliv ezért tehát nyugodtan hajtsa fejét álomra^ még ha rontja is álmának édességét a magas lakbér és a csűrnélküli lakás súlyos gondja. Eszperantó tanfolyam indul Egerben A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEK gazdasági és szerveze­ti megerősödésének és to­vábbfejlesztésének elengedhe­tetlen feltétele a tsz-vezetöu és tagak szakmai továbbkép­zése. Szövetkezeteink egy ré­sze megértette ezt a törvény- szerű tételt: hogy nagyüze­met vezetni, irányítani csak megfelelő szakmai tudással és íelkészülésisel lehetséges. Mit mutat a gyakorlat? Megyénk területén működő szövetkezetek 40 százalékánál biztosított a szakmai vezetés. Ezen tsz-ek elnökei végeztek mezőgazdasági szakiskolát, (akadémia, vagy egyetem) ren­delkeznek mezőgazdászokkal, akiken keresztül a nagyüzemi gazdálkodás szervezettségének követelményei biztosíthatók. Ha megvizsgáljuk a szövet­kezetek gazdasági és szerve­zeti életét, azt a tapasztalatot szűrhetjük le, hogy a jó és meg­felelő vezetés biztosítása el­sőrangú kérdés a szövetkeze­tek gazdasági és szervezeti életének megszilárdításában, továbbfejlesztésében. A hoz­záértő vezetésnek köszönhető, hogy a szövetkezetek 40 szá­zaléka egyre erősödik mind gazdaságilag, mind szervezeti­leg. Államunk különböző formá­ban és tanulási rendszerben elősegíti a szövetkezeti veze­tők és tagok szakmai tovább­képzését. Elnökök részére Zsámbékon tart fenn iskolát, ahol 10 hónapos tanulmányi idő alatt sajátítják el a szak­mai és üzemszervezési mód­szereket. Brigád- és munka- csapatvezetők, valamint tagok részére az ország különböző szakiskoláiban 2 éves téli tan­folyamokat rendeznek, hogy szakmai tudásukat bővíthes­sék. Ezen iskolák komoly ál­lami hozzájárulással működ­nek, hogy a tanulók anyagi­akban sem szenvedjenek hát­rányt. A BENTLAKÁSOS iskoiák ég tanfolyamok mellett nagy súlyt helyeznek a téli ezüst- kalászos tanfolyamokra is. Ha megvizsgáljuk a szövetkezetek szakmai továbbképzésének je­lenlegi helyzetét, megállapít­hatjuk, hogy szövetkezeteink nagy része nem használja ki az adott lehetőségeket. A zsámbéki elnökképző iskolára öt tsz elnöke jelentkezett eb­ben az évben, a szövetkezeti elnökök nem egészen öt szá­zaléka. Még rosszabb a hely­zet a kétéves téli bentlakásos tanfolyamoknál. A megyénk területéről jelentkezők hiá­nya miatt, ide beiskolázás nem történt. Hasonló a hely­mok eseteben is, pedig 50 tsz-nél lehetséges volna az ezüstkalászos tanfolyamok tar­tása, és ennek ellenére a szö­vetkezeti vezetők és tagság elzájrkózottsága miatt ezen tanfolyamokat beindítani ed­dig nem lehetett. A tanfolya­mok vezetői a megye legjobb agrár szakemberei, akik igye­keznek és igyekeztek a múlt­ban is a tudásuk legjavát ad­ni, hogy a jövőben a szövet­kezeti vezetők és tagok mmél kevesebb szakmai és üzem- szervezési hibával irányítsák szövetkezetük életét. Különösen fontos a szak­mai továbbképzés fontosságá­ról beszélnünk ma, amikor le­zárunk egy gazdasági évet és egy új gazdasági év előkészí­tése van folyamatban. A me­zőgazdaságban a téli időszak a felkészülés időszaka. Felké­szülni a további feladatok el­végzésére ccak megfelelő szak­mai hozzáértéssel lehetséges. Meg kell érteniük a termelő­szövetkezeti vezetőknek és ta­goknak, hogy nagyüzemet ve­zetni, irányítani csak megfele­lő szakmai felkészültséggel le­hetséges. Ha áll ez a tétel — és áll —, akkor még törvény­szerűbb ez a szövetkezeti gaz­dálkodásra. Törvényszerű azért, mert a szövetkezetek gazdái és irányítói maguk a szövetkezetek tagjai. A szak­mai hozzáértés és ennek fej­lesztése elsősorban szövetke­zeti érdek, mert a jó szakmai hozzáértés következménye a Vámosgyörkön a Dózsa György utcában lakik Tímár Pál, a 60 éves egyénileg dolgozó paraszt. A község egyik legnép­szerűbb embere. Mindenki is­meri, és szereti „Pali bácsit.’’ Látogatásunkkor éppen egy tetőtartó téglafalat építgetett. A szokásos üdvözlés után szó- baelegyedtünk. Először vonta­tottan, nehezen ment a szó­váltás, de amikor a jelölőgyű­lésekről, választásokról esett szó, megindult a folyamatos beszélgetés. Első kérdésünk az volt, mióta ténykedik, illetve vesz részt a községben vezető, hozamok növelésében, a rá­fordítási költségek csökkenté­sében nyilvánul meg, ami ki­hat és egyenes arányban áll a tagok jövedelmével is. A téli ezüstkalászos tanfo­lyamok szervezésé és beindu­lása most van folyamatban. Ennek jelentőségét felismerve arra van szükség, hogy a szö­vetkezetek tagjai minél na­gyobb számban jelentkezze­nek a tanfolyamokon, ahol — mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben — elsajátíthatják a legfonto­sabb szakmai ismereteket. A szakmai továbbképzés hozzá­járul a szervezeti élet meg­erősítéséhez is. A gazdasági problémák megoldása, a gaz­dálkodás rendjének kialakí­tása jobban lehetséges szak­mailag felkészült szövetkezeti tagokkal. Ennek eredménye­képpen kevesebb zavar mu­tatkozik a gazdálkodás mene­tében, rendszeresebbé válik a munkálatok elvégzése. A MEZŐGAZDASÁG sok­oldalúsága megköveteli az alapos hozzáértést. A kor­mány 3004-es rendelet® alap­jaiban megteremtette az elő­feltételeit a korszerű szövet­kezeti gazdasagok létesítésé­nek. A határozat végrehajtá­sa parancsolólag megköveteli, hogy a szövetkezetek gazda­sági színvonala állandóan emelkedjék, és ezt végrehaj­tani csali művelt termelőszö- vetkezieti parasztsággal lehet­séges. Tímár Pál vagy tanácstagi beosztásbán. Kérdésünkre kicsit elgondol­kodik, majd megeresztve sza­vát, kis gondolkodás után őszintén beszél. ' — Az én ügyeim mindig összefolynak a község ügyei­vel. A község bánata az én bánatom, az öröme az én örömöm. Pali bácsi már 1954 óta községi tanácstag. Azt nem is kérdezzük, hogy munkáját ho­gyan látta el, hiszen most új­ból jelölték, és bizonyára azért, mert méltóképpen kép­viselte körzete lakóinak ügyes­bajos dolgait. A tettek azok, Taxi-rendelés. bonyodalommal — Halló, itt az Autóközle­kedési Vállalat! — Halló, itt Gy. F. beszél. — Tessék! — Szombat délutánra kér­nék, ha lehetne, két taxit. — Van. Legyen szíves jöj­jön be és töltse ki a megren­delő lapot. — Azonnal. ★ S így kezdődött. Amikor Gy. F. elment a megrendelő lapot kitölteni (10 percbe tel­hetett), már csak nagy nehe­zen kapott egy autót. Sebaj, — gondolta — kettő helyett csak egyet kaptam., de mégis­csak sikerült az autó... S eljött a szombat délután is. Hiába várta az esküvői nép az egyszem taxit, nem jött. Elmúlt négy óra is. még félöt is, de a taxitól akár az éjfél is elmúlhatott, mert nem érkezett meg. Ezek után nem lehet rajta csodálkozni, hogy a hopponmaradt megrendelő így fakadt ki: — így rendelhet az ember biztosra taxit az egri 32. sz. Autóközlekedési Vállalattól. Helyesbítés Tegnapi Széljegyzetünkben Fü­zesabonyt hibáztattuk azért, mert az egri olvasók nem kapták meg vasárnapi újságjukat. Mint utólag meggyőződtünk, nem a füzesabo­nyi dolgozók, hanem a miskolci l. sz. postahivatal volt az oka a késedelemnek. amelyek bizonyítják jó ta­nácstagi munkáját. 0 volt az, aki tanácsülés elé vitte, hogy a járdákat, utakat rendbe kell hozni a községben. Ennek eredményeképpen ma már alig vannak sáros utcák Vá­mosgyörkön. A IX. számú választókerü­let dolgozói most újból jelöl­ték és mi is hisszük, amikor Tímár bácsit jelölték, jól je­löltek a körzet lakói. Remél­jük és bízunk benne, hogy az elkövetkezendő , esztendőkben is méltóképpen képviseli a reá szavazó polgárok ügyét. Az Országos Eszperantó Ta­lálkozó, amelyet a közelmúlt­ban Egérben rendettek meg, — megmutatta, hogy az embe­rek között egyre növekszik; e világnyelv iránt az érdeklődés. Ezt az érdeklődést figyelembe véve, az egri szakszervezeti kultúrház mellett működő esz­perantó szakkor1 vezetősége most elhatározta, hogy 1958. november 5-i kezdettel három- hónapos eszperantó tanfolya­mot indít. A tanfolyamra a Statisztikai Hivatal Heves me­gyei ’ igazgatóságán, Zakat Jánosnál lehet jelentkez­ni, a járási tanács épületében. A részvételi díj havonként 20 forint, a három hónapos tan­folyamra tehát összesen 60 fo­rint. (szigetváry) ly^yy^y^\/\/^/y/\/^V^A/^AAA'WWWWWV^AAA/W^AAAA^A^A/WV^AAA/WVWV'AAAAAA^AéA/W'A^AAA^óA/VWWV^AAAAAAAAAVWVVW'AAAV\AAAA'WWV\AAAA/VWWVAA,VWV\'WVV\AA'VViAé/V'/ VWAA/vVWvWWWWVWVA/VWVW A termelőszövetkezeti vezetők és tagok szakmai továbbképzéséről zet az ezüstkalászos tanfolya­n. „AMINT EGYRE KÖZELE­DETT a választás időpontja, egyre erősödött a nyomás is a kormány és a megyék vezető tisztviselői részéről, a kor­mánypárti jelölt érdekében, — fittyet hányva a kúriai bírás­kodási törvényre. Nem hiába mondogatták, hogy „a magyar jogász nemzet”, hiszen a tör­vény paragrafusainak girbe- görbe útvesztőjéből mindig ta­láltak a törvény végrehajtásá­ra és magyarázására leghiva- tottabbak, valaminő kiutat”. Komoly férfiak, akiknek sza­vuk súllyal esik a vélemény serpenyőjére — írja a Heves­vármegyei Hírlap —, panaszol­va állítják, hogy a kormány- párti jelöltek kedvéért csak olyan tevékenység folyik, mint azelőtt, mintha a kúriai bírás­kodás szigorú intézkedései a világon sem volnának ... Egy dolog meg éppenséggel gyanús. Sok helyütt úgy magyarázzák a fuvardíj ügyét, hogy most már törvényszerűen megilleti a választókat a pénz, törvény­szerűen a vendégelés, magya­rán mondva: az etetés-itatás. Ez pedig nagy veszedelem, mert- olyan kerületekben is, ahol a múlt idők ocsmány rendszere se tudta a politikai erkölcsöket meglazítani, kez­dik emlegetni, hogy a pénz törvényszerűen megilleti a vá­lasztót. Ha már most a kor­mánypárti jelöltek érdekében szemérmetlenül így magyaréz- gatják a kúriai bíráskodás tör­vényét, abból bizony semmi jót nem lehet várnunk, mikor 8 politikai erkölcsök különben is oly szörnyen fogyatékosak... A fuvardíjak címén a pénzel­fogadás jogos, a megvendége- lés is törvénybe van iktatva. Van okunk rá. hogy a kor­mánypárt jelöltjeinek s a kor­mány közegeinek viselkedésé­ből nagyon tiszta választást ne várjunk. Különben egy dolog bizonyítja a leghatározottabb formában, hogy még nagyon messze vagyunk a tiszta vá­lasztásoktól. A főispánok itt is, ott is, bizonyos alkalmas formákban szigorú utasítások­ra hivatkoznak, amely szerint a főispán állásához kötött kö­telességének tartja ennek és amannak a jelöltnek a győzel­mét biztosítani.” A választások előtti hóna­pokban megkezdődtek a boroz­gatások, etetések. „Hellyel- közzel már nedves értekezle­tek is tartatnak bor és na­gyobb vigasságok között — irta a Hevesvármegyei Hírlap —, ami pedig ma már nem elő­írásos.” „AZ EGYIK KERÜLETBEN, hol javában dühöng~ a tiszta választás, a nagy ivóban bo- rozgat a főkortes, körülvéve mindmegannyi szavazópolgár­tól, akiknek most nagy a be­csületük, mert hát szükség va­gyon rájuk. A főkortesből csak úgy dől a szó, érvei bő tárhá­zából előkotorász mindent je­löltje érdekében. A legfőbb érvből, az italból, is bőven va­gyon, s az asztal szinte roska­dozik a sok palack súlya alatt. A hangulat már nagyon is ró­zsás, s az egybegyűltek mind hangosabban, zajosabban élte­tik a jelöltet.” SUGÄR ISTVÁN: ' Äz 1901 -es választás A bor feloldotta az agyi gát­lásokat és könnyen előkerült a bicska... Ennek a liberális alapokon lefolyt, ún. „tiszta” választásnak is két halottja volt a megyében, Besenyőtel­ken. Hogyan történt? így írta le a korabeli riport: „A község lakosai ugyanis, mióta a vá­lasztási mozgalmak megindul­tak, két pártra szakadtak, anélkül azonban, hogy ellensé­geskedésbe csapott volna át a dolog. Vasárnap este az egyik párt emberei Fuksz Mór kocs­májában mulattak és lelkesí­tették egymást, miközben be­tértek oda a másik pártból Nagy Ferenc, Szögi Illés, Ma­tyók Bálint és Hatala Imre. Az érkezőket barátságosan fo­gadták az ott levők, s nem is történt addig semmi baj, amíg Szögi Illés a politikáról nem kezdett szólni, amiből előbb csak szóváltás, majd verekedés származott. Szögit és társait csakhamar kiszorították a kocsmából, ezek azonban bo­tokkal fölfegyverkezve vissza­tértek s megrohanták az ellen­feleket. A kocsmai lámpái csakhamar leütötték, s ekkor s megtámadottak bicskákat rántottak elő, s azzal védekez­tek, miközben Matyók Bálin­ton és Hatala Imrén olyan sú­lyos sérüléseket ejtettek, hogy mindkettő még ott a kocsmá­ban meghalt. Súlyos sérülést szenvedtek még Csőri István, Paneg József, Budai Ferenc és Ripka Antal, akiket úgy kel­lett elszállítani a helyszínről. A gyilkosokat nem lehetett ki­puhatolni, mert a sötétségben nem látta senki, hogy ki ölte meg a két embert. A csendőr­ség eddig a verekedők közül 8 embert tartóztatott le.” A kormány a „tiszta válasz­tás” nagyobb dicsőségére bő­ven megrakta fegyveres erővel a községeket, kivált, ha éle­sebb választási küzdelemre volt kilátás. így például Ká­polnán ,,a nyugalomra 1 szá­rad gyalogság. 1 század huszár és 18 csendőr ügyel fel.” A KÁPOLNAI KERÜLET­BEN dr. Samassa János egri jogakadémiai tanár lépett fel kormánypárti programmal, egy 48-as Kossuth-párti jelölttel szemben. A szabadelvű kor­mánypárti jelölt „választás: előkészületeit” híven fejezi ki a következő jelentés: „Etetés­sel, itatással és vesztegetéssel vádolják Samassa Jánost. Ö maga nem követte el ugyan )z inkriminált cselekményt, de ■az ö tudtával az atyja, az egri érsek jószágigazgatója és az ér­sekségé uradalmak több tiszt­viselője pénzt, pénzértékeket és más előnyöket ígértek a vá­lasztóknak arra az esetre, ha szavazatukat dr. Samassa Já­nosra adják. Állításaik bizo­nyítása végett kérték, hogy többek között Samassa János egri érseket is hallgassák ki tanúként...” Nem is csoda, ha már a vá­lasztás lebonyolítása előtt esy hónappal így kesergett az el­lenzéki sajtó: ....a választások mé gsem szeplőtlenek". A válasz­tások lebonyolítása után pedig ily szomorú megállapításokat kénytelen tenni: ,.A választá­sok befejezése után. nem hi­szem, hogy akadna Magyaror­szágon ember, aki elsősorban felvetné azt a kérdést., hogy a nagy dobszóval hirdetett tiszti választás, amelynek érdekében törvényt hozták. csakugyan megvolt-e? ...Akármilyen ró­zsás szemüvegen nézze is az ember a most lefolyó választá­sokat. az általános meggyőző­dés mégsem lehet más. min’ hogy pártatlansággal és tiszta­sággal csak igen kevés helye tündökölt a választás!” a kormány közigaz­gatási és katonai lépéseinek eredményeként Heves megvo 7 mandátumából hármat a kor mánypárti jelölt ragadott ma­gához: Keglevich Gyula gröl, a pétervásári, dr. Samassa Já­nos a kápolnai és Bíró Lajos a gyöngyöspatai kerületben. A kormánvpárti képviselőjelöl­tekről remek jellemzést ad az ellenzék, amikor megállapítja; hogy „Széli Kálmánhoz és báró Podmaniczky Frigyeshez inté­zett távirataikban egymást túl­licitálják irántuk hangoztatott rengeteg bizalmukkal és oda­adásukkal. A szolgaságnak ez a látványa undorító... bajosan hiszem, hogy ezt a különös körülményt Széli Kálmán vagy politikája eredményének fogja betudni, mint inkább a kor szánalomraméltó szolgálatkész- ségének, ami bizony nem egyéb szolgaságnál. így akarnak be­jutni a független parlamentbe. Szomorú jele a vezető értelmi­ség teljes önállótlanságának” A kormány a tescsúfosabb helyzetbe Egerben került, ahol az előző 1896-os választáson kis töbhséggel Lukács László pénzügyminiszternek iutott a mandátum. Itt az első szervező oártértekezleten ..hosszú pihe­nő után... fényesen demonst- trálta a párt. hogy akciókénes- ségéből nemcsak nem veszít, de sőt alaposan gyarapodott... Egerben az 1867-es elven álló bárt már túlnyomó többségben van." Ment is a távirat Buda­pestre Lukács miniszterhez: Eger város szabadelvű pártja az utóbbi öt év alatt tagjai szá­mával tetemesen meggyara- Dodva a mai napon rendkívül népes közgyűlést tartott, s ezen egy lelkesedéssel újból méltóságodat kiáltották ki Eger város képviselőjelöltjének. ” (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents