Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-03 / 215. szám

1958. október 3., péntek NEPÜJSAG 3 Együtt gondban és örömben — Mikor híre járt a falu­ban, hogy most már a tsz el­len mennek, mind kijöttünk a majorba. El voltunk szán­va mindnyájan, hogy ha kell, kaszával védjük meg a kö­zöst. Közöttünk, nem igen akadt, aki ne állt volna a szövetkezet mellé. Tavaly tavasszal mondották el ezeket a szavakat a füzes­abonyi Szabad Nép Termelő- szövetkezet tagjai. Négy vagy öt hónappal az ellenforrada­lom után. , Egyik másik köz­ségben akkor kezdtek maguk­hoz térni a szövetkezetiek, akkor kezdték összeszedni a széthurcolt vagyontárgyakat, ők pedig már újabb gyarapo­dásról adhattak számot. Meg- védték a közös vagyont, az együtt töltött esztendők ke­mény munkájának eredmé­nyét, mert egyet akartak, mert a kommunisták vezeté­sével félre téve minden ap­róbb nagyobb vitát egysége­sen szálltak harcba. így volt ez a füzesabonyi tsz-eKnél és másutt is. Ezért tudtak a szövetkezetek egy részében sikerrel szembeszállni min­den olyan kísérlettel, mely a szövetkezeti vagyon széthur- colását, a szövetkezet felbom­lását célozta. Egységes volt e nehéz napokban a tagok aka­rata, s ha akadt egy-egy em­ber, aki szószólójává lett az ellenforradalmi szólamoknak, azt a többség vagy kijózaní­totta, vagy ha ez nem ment, kiközösítette soraiból. Talán soha azelőtt nem bizonyoso­dott be, mit jelent az egyet­értés a tagok között, mint azokban a súlyos napokban. Igazi erőpróba volt ez, azon­ban az azt követő hónapokban is csak ott érhettek el igazán jó eredményeket a szövetkezet gazdasági megerősítésében, ahol megerősödött a tagok egy­sége. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ezekben a szövetkezetekben nincsenek viták. Sőt éppen ezekre jel­lemző az, hogy a közgyűlése­ken, megbeszéléseken alapo­san meghányják-vetik a dol­gokat, meghallgatják egymás véleményét, javaslatát, de amikor a vita során kikristá­lyosodik a tennivaló, akkor egységesen végzik el a rájuk váró munkát. Ezekre a szö­vetkezetekre jellemző, hogy betartják a szövetkezeti de­mokráciát és éppen ezért ala­kulhat ki a tagok egysége. Fontos a tsz tagok egysé­ges akarata, elhatározása bár­miről is legyen szó. Hiszen csak ebben az esetben tud­nak egyformán gondosan vi­gyázni az új beruházásból született közös létesítményre, csak igy születhetnek egy­mást segítve, egymást meg­értve szép eredményeket a növénytermesztésben, állatte­nyésztésben. Ezen múlik a szövetkezet jövője, az, hogyan virágzik tovább a közös gaz­daság. Senki előtt nem vitás, hogy olyan helyen, ahol a családtagok széthúznak, ahol mindenki máskép képzeli el a boldogulás útját, ott nem mennek semmire. S ha ez így igaz egy kis családra, két­szeresen igaz a nagy szövet­kezeti családokban. A tagság egységes akaratának léte. vagy nem léte kihat a szö­vetkezetnek nem csak gazda­sági, hanem számszerű fejlő­désére is. Amikor egy dolgozó paraszt a belépés gondolatával fog­lakozik, töviről hegyire meg akar előbb ismerkedni a szö­vetkezeti élettel. Megnézi ho­gyan osztják el a munkát, milyenek a terméseredmé­nyek, mit várhat a közöstől. De amikor összehasonlítja a szövetkezet gazdasági ered­ményét a sajátjával, ugyan akkor megnézi azt is, meg­értik-e egymást a körösben az emberek. S amikor végleg dönt a belépésről, abban nagy része van annak is, hogy kel­lő összetartást, megértést ta­lál-e a szövetkezetben. Nem egy esetben hallani olyan véleményt dolgozó pa­rasztoktól, hogy szép is jó is a közös, de oda a saját fa­lujukban levőbe nem lépnek be, mert ott csak veszekedés, széthúzás van. Nem egy eset­ben éppen ez az oka annak, hogy jó gazdasági adottsá­gokkal rendelkező termelőszö­vetkezetbe azért nem jutnak ötről a hatra. Ilyen szövet­kezetek természetesen nem vonzóak a kívül állók számá­ra. Mikor a termelőszövetkeze­tekről beszélünk, sok felada­tot, tennivalót szokás felso­rolni, s valóban mindtől függ is a szövetkezet további élete, munkája, fejlődése, Szükség van arra, hcjgy kihasználják a nagyüzem adta lehetőségeket a gazdaság minden ágában, de legalább olyan fontos az is. hogy elsősorban az emberek között teremtsék meg az egyet­értést, hiszen a többi feladatot csak így képesek elvégezni hi­ánytalanul. S ha ez így igaz, — mint ahogy igaz is — akkor a szövetkezeti vezetők, kommu­nisták első feladatai között kell említenünk az emberekkel való olyan foglalkozást, mely­nek eredményeként megerő­södik a szövetkezeti tagok egy­sége. Természetesen legyen meg mindenütt a szövetkezet fejlődését, a munka megjavu- lását szolgáló egészséges vita, de ne tűrjenek meg sehol cí- vódást, szükségtelen szemé­lyeskedő vitákat, mert ez csak arra jó, hogy a tagok munka­kedvét csökkentse. öröm látni a szövetkezeti földekre békés egyetértésben kijáró szövetkezeti tagok cso­portját, s jó látni azt, hogy megtalálják egymást az embe­rek szórakozásban, munkában egyaránt. Elsősorban a tsz kommunistáinak kell töreked­niük arra, hogy a szövetkezeti összetartás minden formáját ápolják, hogy segítsék mind­inkább megerősödni a nagy szövetkezeti családok egysé­gét, mert nem utolsó sorban ezen is múlik a további fejlő­dés. DEÁK RÖZSI •• Ülést tartott a Megyei Békelíizottság TEGNAP a Hazafias Nép­front megyei békebizottsága Egerben ülést tartott. Az ülé­sen megjelent dr. Fóti Iván, a Külügyminisztérium referen­se, Balázs Gyuláné, az MSZMP megyei küldötte, Csépányi Fe­renc káli plébános, dr. Németh Ferenc főorvos, a megyei bé­kebizottság elnöke, valamint a járási, városi, és a megyei bé­kebizottságok titkárai, tagjai. Dr. Németh Ferenc üdvözlő szavai után dr. Fóti Iván tar­totta meg külpolitikai tájékoz­tatóját. Az értékes beszámoló­ban foglalkozott a jelenlegi nemzetközi eseményekkel, a francia választásokkal, a taj­vani kérdéssel. A beszámoló után Rudlof Tibor, a Hazafias Népfront munkatársa a béke­mozgalmi feladatokról beszélt. — Békemozgalmunk, tevé­kenységünk középpont j ában, — mondotta beszédében — a vá­lasztási teendők sikeres meg­oldása áll. Használjunk fel minden kínálkozó lehetőséget, hogy biztosítani tudjuk a vá­lasztások sikerét. Mi, akik egy szent ügynek, a béke megvé­désének egyszerű katonái va­gyunk, az egyik legszebb em­beri küldetést teljesítjük. El­jön az idő, mikor az a bor­zasztó erő, az atomenergia az emberi jólétet fogja szolgálni és diadalmaskodni fog a pusz­tulás felett. A béketábor óriási erő, le tudja fogni a háborús őrültek kezét, meg tudja őriz­ni a világ békéjét és biztosíta­ni tudja gyermekeink nyugodt életét, népeink szabadságát, a világbékét — fejezte te beszé­dét Rudlof elvtárs. EZUTÁN dr. Komáromi Szilveszter, a hatvani járási békebizottság titkára emelke­dett szólásra. Hozzászólásában különösképpen a békebizottsá­goknak a választások ideje alatti munkájáról beszélt. Csépányi Ferenc káli plébá­nos, a Heves megyei papok békebizottságának titkára, a katolikus papok feladatairól m Mária és Podmaniczki De­zső békebizottsági titkárok. AZ ÜLÉS befejezése után egy felhívást intéztek az or­szágos békebizottsághoz: — Leghatározottabban eluta­sítjuk, hogy újra napirendre tűzték az ENSZ-ben az úgy­nevezett „magyar kérdést”. Mi nem félünk attól, és tudjuk, hogy a szocialista béketábor a szocializmus erőinek összefo­gása, mint mindig, most is diadalmaskodni fog az impe­rialista mesterkedések ellen — hangzik a felhívás. A MÁV figyelmébe! Hétfőn, amikor a legtöbb ember utazik munkahelyére vissza, a Miskolc—Buda- peet-i főútvonalon, a kora- reggeli szerelvény — ez csak hétfőn közlekedik — rend­szeresen kevés kocsit von­tat. A legutóbb például mindössze hat kocsiból állt a szerelvény. Es hat kocsit nem tud pótolni még ezer káromkodás sem. Ismerjük a MÁV-ot, min­den bizonnyal tud és akar is segíteni ezen a helyzeten. (—ó) Ismét egy televízió Manapság már igazán nem lesz ritkaság a községekben sem, hogy hol az egyik gép­állomáson, hol az állami gaz­daságban vagy éppen a kultúr- házban jelenik meg az épület tetején a jellegzetes alakú tele­víziós antenna. A napokban Gyöngyösön szereltek fel új televíziót a munkásőrség klub­jában. Azóta minden este so­kan keresik fel a klubhelyisé­get, hogy a televízió mellett szórakozzanak. Az öntözés eredménye — AZ EGRI Alpári Gyula Közgazdasági Technikum Asz­talos János KISB-szervezete és tanulóifjúsága folyó hó 4-én, este 7 órai kezdettel tartja is­merkedési bálját az intézel dísztermében. Érdemes öntöző-berendezést vásárolni, bizonyítja Ver- ner Mátyás, a tarnabodi szakcsoport elnöke és az általuk elért kiváló terméseredmények. Esőszerű öntözéssel 240 má­zsa paprikát, 350 mázsa cukorrépát termeltek. De igen jo termést hoz a kukorica is. (x) MEGMÉRETETT... A TAGGYŰLÉSEN, — ahol munkásruhás emberek soka­sága eregette a füstöt, az élénk vita közben, kicsit szégyenlő­sen, kicsit idegenül, majdhogy nem szepegve húzódott meg egy fiatal, vékonyarcú, fekete fiú, foglalkozására nézve ma­rós és idomszerész. A Mátra- vidéki Fémművek munkása, hozzátehetni, igen jó munkása. A Ids ijedelem oka pedig az a ,;,drukk” volt,, hogy megfe­lelőnek találja-e a párttagság­ra, mert ott dől el, hogy fel­veszik-e tagjelöltnek, megvaló­sulhat-e régi vágya. Aki látta megkönnyebbülten kijönni a teremből, az igenlő szavazat után, aki beszélt ve­le, meggyőződhetett róla, hogy a fiatal fiú életének egyik fon­tos szakaszát élte át, ezt kellő komolysággal tudta fogadni — bár évei száma nem éri el a két tucatot sem. S hogy a gyümölcs ilyen hamar beérett, azt igen sok tényező segítette elő. Erről beszélgettünk vele a szerszámkészítő műhely csen­des zugában, s így adja ma­gyarázatát felvételi kérelmé­nek. lekedik róla Vitéz Dezső, M egyik ajánlója. — Nem kell felette állni, hogy igyekezzen — dicséri to­vább... Ritka precíz gépen dol­gozik, mégsincs vele baj.!. fia­tal kora ellenére már egy ipá* ri tanulót nevel... Szakszerve­zeti bizalmi. — így egészítgeti a fiatal marósról adott képet a műhelybizottság elnöke. Igen, Józsa György, — mert ő az a fiatal fiú, aki a pártba jelentkezett, valóban többét tesz a köz érdekében, mint a hasonlókorú fiatalok általában. Igen szereti a kulturális munkát. A káli kultúrcsopor li­bán nemcsak segít, mint KISZ vezetőségi tag, dia szerepeket is vállal. Ö játszotta a Marica grófnőben Kudelkát, a Mágnás Miskában a komornyikot, s most, a téli estéket szebbé te­vő, újabb színdarabok tanulá­sához kezdenek. De ött van jó­formán minden közös meg­mozduláson, ami a falujában történik. A gyárban, mint szakszervezeti bizalmi, szülési és egyéb segélyeket segít cl - intézni, bérügyekben szól, ha panaszkodnak az emberek és saját munkáját is nagyon jól ellátja. A másik ajánló, a káli KISZ- szervezet szintén dicsérő szó­val javasolta felvételre. De az alapszervezet vezető titkára, Szavaljeu Sándor beállító la­katos is megerősíti a korábbi véleményeket. — Gondunk lesz rá. hogy to­vább fejlődhessen, dolgozhas­son a pártban, mert Józsa Gyuritól sokat várunk, úgy is, mint KlSZ-aktivistátóí. Mert, tudjuk, mindkét munkáját szí­vesen végzi — toldja meg a párttitkár. A KOMMUNISTÁK többsé­gének véleménye szerint Józsa György megérett arra, hogy tagjelölt lehessen, s. ahogy ké­sőbbre tervezte, magára ölt- hesse a munkásőr egyenruhát is és nemcsak szóval, tettel, de fegyverrel is védhesse azt a hatalmat, melyet magáénak vall, melyben felnőtt, melynek oly sokat köszönhet. Józsa Györggyel olyan em­berrel szaporodik, erősödik a párt, aki szinte kiskorától kezdve a mi igazságunk emlő­jén nevelkedett, aki kommu­nisták között élt és él ma is, aki úgy érzi, azok körött a he­lye, akiknek igazságát, nézete­it vallja már évek óta, s nem­csak vallja, de bebizonyította, hogy munkájával sokat tett ezeknek az elveknek mielőbbi valóraváltásáért. KOVÁCS ENDRE „Kövessük orosz testvéreink példáját“ vessük orosz testvéreink pél­dáját!” A gyűlés részvevői vé­gül, hogy kifejezzék szolidari­tásukat az orosz forradalmi munkássággal, a következő ha- ! tározati javaslatot fogadták el: J „Budapestnek és környékének! munkásai, velük együtt Buda-! pest egész népe, testvéri üd-! vözletét küldi az orosz fórra-! dalmároknak, akik bátor szív-! vei, erős elmével és kemény ■ kézzel vezetik ki az emberisé-; get a háború poklából. Mind-; annyian, akik itt összegyűl-; tünk és az egész dolgozó Ma-! gyarország, el vagyunk hatá-; rozva arra, hogy az orosz tor-; radalmárokat a béke megszer-! zésére irányuló hősi harcuk-; ban támogatni fogjuk és hogy! minden erőnkkel küzdeni fo-! gunk azért is, hogy egyik ősz-; tálynak a másik által való ki-; zsákmányoltatása és egyik! nemzetnek a másik által való; elnyomatása a mi országunk-; ban is megszűnjék.” ! A mint a határozat utolsó; szavaiból kitűnik, a; magyar munkásság már itt; túllépte a békéért folyó harc! által megszabott kereteket.; Ahhoz azonban, hogy az orosz! példa követésére sor kerülhes-! sen, még egy hosszú, harcok-; ban eltöltött évre volt szűk-! sége a magyar munkásságnak.; (Folytatjuk)'. kor megindul Magyarországon is a „lavina”. A z Októberi Forradalmat követő napokon Pesten és vidéken napirenden voltak munkásgyűlések az üzemek­ben. Ezeken a munkások kö­vetelték a szovjet békedekré­tum elfogadását, és a béketár­gyalások azonnali megkezdését a szovjet kormánnyal. Rendőr­ségi jelentések megállapítása szerint azonban a munkásság nagy része már ezen is túlha­ladt, és egyre határozottabb formában adott hangot ama nézetének, hogy az orosz pro­letariátus forradalmi harcát példaadásnak tekinti a maga számára. A budapesti és pestkörnyéki munkások nyomására a szo­ciáldemokrata vezetőség no­vember 16-ra kénytelen volt népgyűlést összehívni az Ipar­csarnokba. A gyűlésen össze­jött hatalmas néptömeg ál­landó közbekiáltásokkal za­varta a hivatalos szociálde­mokrata szónokot: „Kövessük az orosz munkásokat!”, „Kö­többek körött a következőket mondotta: — Amellett, hogy mi katoli­kus papok vagyunk, békesze­rető magyarok is vagyunk. Ránk ugyanolyan feladat há­rul a most elkövetkezendő vá­lasztások ideje alatt, mint bár­ki más békebizottsági tagra. Kötelességünk, hogy segítsük a választások sikeres megvaló­sítását. Hozzászóltak még Balázs Gyuláné, Horti Béla, dr. Pus­kás Ödön, Jónás József, Tóth A Nagy Októberi Forra- ^ dalom győzelme után egy csapásra megváltozott a Népszava és a pártvezetőség álláspontja. A leglelkesebben üdvözölték az új orosz forra­dalmat, s a Népszava is úgy írt róla, mintha mindig ennek a győzelmét óhajtotta volna. „A márciusi orosz forradalom most az októberi napokkal érett meg teljesen — írta a Népszava 1917. november 9-i száma. — A most induló új for­radalom tisztára proletár for­radalom és így elmondhatjuk, hogy az orosz revolúció ma a pétervári munkások és kato­nák győzelmével és kormány- rajutásával eljutott kifejlődé­sének csúcsáig.” „Minden re­ményünk a munkások, parasz­tok és katonák szovjetjeinek győzelméhez fűződik.” Vajon miért változott meg a szociáldemokrata vezetők ál­láspontja ilyen gyorsan? Való­iban belátták a bolsevikok iga- |zát, belátták, hogy a proletár- Iforradalmat meg lehet és meg Ikell valósítani, szakítottak ed- Idigi opportunista múltjukkal? !A Szociáldemokrata Párt to- Ivábbi működése azt mutatja: Inem. Azt azonban világosan •látták, hogy a Nagy Októberi ►Szocialista Forradalom hihe- [tetlen lelkesedést váltott ki a Jmagyar munkásságból. Ter- ímészetesen nem kell azt gon­dolnunk, hogy az Októberi 5 Forradalom hatására a mun- íkások széles tömegei egyik napról a másikra kommunis­ták vagy szocialisták lettek. Elég azonban, ha csupán a békedekrétumra gondolunk, hogy elképzeljük, milyen ha­tást válthatott ki a szovjet kormány első tette egy olyan ország dolgozó népénél, amely már a negyedik háborús évet taposta. Még a polgári sajtó sem tudta magát kivonni a forra­dalom hatása alól. A Hatvan és Vidéke c. polgári lap azt írja Leninről egyik forradalom utáni cikkében: „Nem tudunk Leninről semmit, de azt lát­juk, hogy egész ember. Ha tö­rekvése ma még nem is veze­tett célhoz, ha még nem ter­jeszti ki áldó kezét az egész világra a béke, akkor is meg­indította azt a lavinát, amely ki tudja, merre fut, ki tudja, hol áll meg.” Igen, a szociál­demokrata vezetők is éppen attól féltek, hogy ha továbbra is ócsárolják a bolsevikokat, tagadják a szocialista forra­dalmat, kicsúszik kezükből a néptömegek irányítása, s ak­— Még gyerekfejjel elhatá­roztam, hogy mindig „azok” ellen leszek, azok ellen, akik apámat elhurcolták és megöl­ték. — Azóta meg, hogy. felnőt­tem, mindig azok közt forog­tam, akik a mi rendszerünk­nek a hívei, velük beszélget­tem a legfontosabb dolgokról, még itt a műhelyben is gyak­ran összeülünk Vitéz elvtárs- sal (ő a műhelybizottsági tag), hogy a legújabb kül- és bel­politikai eseményeket megvi­tcLSSU I\ OLYAN KÖRNYEZETBEN éltem és élek most is, amely, úgy érzem, kommunistává for­mált, hát ezért kértem a fel­vételemet — adta meg a ma­gyarázatát a párt leendő tag­ja. Azon a taggyűlésen, ahol jóváhagyták felvételét, csak azt kifogásolták, hogy fia­tal, de tudták, hogy jó mun­kás, szorgalmas fiú, a KISZ- ben is sokat dolgozik, s így az ö javára billent a mérleg. — Hogy milyen munkás? Nem mondok mást, csak azt, hogy kétszer emelték már az órabérét (most 8,20) — így vé-

Next

/
Thumbnails
Contents