Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)
1958-10-23 / 232. szám
Í858. október 23., csütörtök 3 NEPÜJSÁG Egységesen állunk pártunk, kormányunk és a béke mellett — Vasutasok békenagygyűlése Sálban — KEDDEN délután öt órai kezdettel a káli vasutasok békebizottságának rendezésében nagyszabású békenagygyűlés kezdődött. A nagygyűlés elnökségében helyet foglaltak Vargyasi Andor, a miskolci MÁV Igazgatóság tagja, osztályfőnök, Hucik Béla, a MÁV Igazgatóságának dolgozója, Gulyás János, a Kö-’ekedés- és Postaügyi Minisztérium propaganda osztályának tagja, a Magyar Vasutas című lap főszerkesztője, Rudlof Tibor, a megyei Hazafias Népfront képviseletében, Csépány Ferenc káli esperes, Fázold Károly, a járási Hazafias Népfront titkára és a község párt, valamint tanácsi vezetői. öt óra előtt néhány perccel zsúfolásig megtelt emberekkel, többnyire vasutas dolgozókkal a káli kultúrház; nagyterme. A megnyitó után a káli általános iskola úttörői köszöntötték a nagygyűlés részvevőit, majd rövid kultúrműsort adtak. Ezután Vargyasi Andor MÁV osztályfőnök tartotta mag beszédét. Foglalkozott a kül- és belpolitikai helyzettel, visszapillantást adott a múltra, különös hangsúllyal az elmúlt rezsim népellenes választási rendszerére, majd ismertette azokat az eredményeket, amelyeket népünk a felszabadulás óta elért. Beszélt az ellenforradalomról, az azóta eltelt két esztendő időszakának hatalmas sikereiről, a párt és a kormány további célkitűzéseiről, a hároméves terv feladatairól. Egerben, Füzesabonyban és általában a MÁV- nál mindenütt hatalmas építkezések, korszerűsítések folynak — mondotta. Fürdők, zuhanyozók, vasutas szállások létesülnek a vasúti dolgozók részére. A hároméves tervben olyan hatalmas feladatokat oldunk meg, mint például a füzesabonyi állomás korszerűsítése, ami egymagában 30 millió forintba kerül a népgazdaságnak. Kérte a vasutasságot, hogy most, az őszi forgalom közepén még jobb, pontosabb munkával járuljon hozzá a béke védelméhez, népgazdaságunk további fejlődéséhez. A BESZÉD elhangzása után többen hozzászóltak és mindjárt elsőnek a kálkápolnai vasútállomás főnöke emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy a káli vasutasok indították el ez év márciusában az ország egész vasutasságát mozgósító és magába foglaló békemozgalmat. — Mi, káli vasutasok büszkék vagyunk erre — hangsúlyozta — és Ígéretet tett a kábák nevében, hogy ezután is azon fáradoznak, hogy az őszi csúcsforgalmat a legsimábban és zökkenőmentesen bonyolítják le és a vonatok pontos indításával a teher kocsik időben történő ki- és berakásával hozzájáruljanak a vasút terveinek sikeréhez. Mi azon fáradozunk és arra törekszünk — mondotta —, hogy az elkövetkezendő választások sikerrel záruljanak és biztosítom a nagygyűlést, hogy a káli vasutasság egy emberkén fogja támogatni a népfront jelöltjeit. — Kál-Kápolna állomásfőnökének hozzászólása után Csépány Ferenc káli esperes emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy napjainkban egy új világ van kialakulóban és ebben az új világban új emberek kellenek, szocialista emberek. Ma a vezetőknek, de az egész felnőtt társadalomnak a szocialista embertípus kialakításán kell fáradoznia. Sok sikert és újabb eredményeket kívánt a káli vasutasság által kezdeményezett nagyszabású vasutas békemozgalomnak, amelyben ő maga’ iá részt vesz és amelynek maga is aktív harcosa. Gulyás János, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium dolgozója volt a következő felszólaló. Üdvözölte a békenagygyűlést, majd a háború és béke kérdésével foglalkozott. Egy újabb világháború kitörése egyáltalán nem valószínű — mondotta. — Nem valószínű, mégpedig azért, mert a népek nagy családjába tömörült nemzetek «— élükön a Szovjetunióval — ma már képesek megfékezni az imperialisták minden háborús mesterkedését. Gulyás elvtárs tényekkel támasztotta alá szavait és több olyan esetet sorolt fel, amikor a Szovjetunió megakadályozta egy új világháború kitörését. A HOZZÁSZÓLÁSOK után a békenagygyűlés a következő határozatot fogadta el: — Mi, a káli vasutas békenagygyűlés részvevői, kijelentjük, hogy mindenben támogatjuk pártunk és kormányunk célkitűzéseit, amelyeket a békéért, népünk jobb életéért, a szocializmus építéséért folytat. Tudjuk, hogy most, a választások előtt nagy felelősség hárul ránk is, vasutasokra, a békeharc és a választások sikere érdekében. Mi a választások idején megmutatjuk, hogy egységesen állunk pártunk és kormányunk mellett. Felhívással fordulunk megyénk, az üzlet-igazgatóság, az ország vasúti dolgozói felé, hogy mi, vasutasok, egy emberként vegyük ki részünket a választásokat megelőző agitá- ciós munkából, hogy a november 16-i választásokat teljes siker koronázza. Egy emberként kiáltjuk, hogy békét a világnak, vesszenek a háborús gyújtogatok — fejeződik be a nagygyűlés határozata. A gyűlés részvevői — mintegy nyolcszáz vasutas — kézfeltartással és lelkes tapssal szavazták meg és fogadták el a fenti határozatot. Zászlóavató ünnepség a gyöngyösi XI. számú általános iskolában A gyöngyösi II. számú általános iskola úttörő csapatai október 19-én zászlóavató ünnepséget tartottak. . Az iskola úttörő csapatai szervező testületé köszönetét fejezi ki mindazoknak a vállalatoknak, intézményeknek, vagy dolgozóknak, akik a zászlószeg-megvál- tós fejében anyagilag is támogatták az úttörő csapatokat. Külön köszönetét mond a szervező testület a Néphadsereg 6079. számú alakulata KISZ-szervezetének a 800 forintos zászló adományozásáért és az iskola szülői munkaközösségének a 400 forintos zászlószeg megváltásáért. Jól fizet a cukorrépa Megyénk egész területén, így az egri járásban is megkezdődött a cukorrépa szedése. A járás termelőszövetkezeteinél mintegy 150 mázsa a hol- dankénti termésátlag. Vannak azonban olyan termelőszövetkezetek, mint az egerszalóki Vörös Csillag és a demjéni December 21 Tsz, ahol holdanként 240—250 mázsás termésátlagokat sikerült elérni. hogy az USA külügyminisztérium „az égitestek ügyeit intéző osztályának” (Amerikában már ilyen is van) jogi szakértője egy Los Angelesben tartott államjogászi értekezleten azt a megnyugtató és „a feszültség csökkentését’ szolgáló kijelentést tette, miszerint az USA „egyelőre nem jelent be igényt azokra a területekre, amelyek a Holdhoz tartoznak.” Micsoda szerénység! Ezek- után ki meri agresszomak, idegen területek után áhítozó államnak nevezni az Egyesült Államokat, amikor most is bizonyítékát adta, hogy ime nagylelkűen lemond azokról a területekről, amelyek a Holdban vannak. De mennyivel jobban bizonyítaná szerénységüket, ha azokról a területekről mondanának le, amelyek nem a Holdban vannak, de a népi demokratikus Kínának jogos területei, mint Macu, Kimoj és Tajvan szigetek. \ Exportra dolgozik a Gyöngyösi Gépjavító és Szerelő Ütsz Elsőnek a megye kisipari termelőszövetkezetei közül a Gyöngyösi Gépjavító Ktsz. vezetősége és tagsága az OKISZ III. küldöttgyűlésének határozatait figyelembe véve, kezdte el a közelmúltban export-gépgyártását. Előreláthatólag ez évben két darab műanyagformáló gépet készítenek el Csehszlovákia részére 120 000 forint értékben A szövetkezethez már megérkezett Jugoszlávia külkereskedelmi vállalatának 1959. évi megrendelése is, ami szerint 1959. évben részükre 10 darab műanyagformáló gépet készítenek el 600 000 forint értékben. A Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat kérésére egy darab műanyagformáló gépet a Lipcsei Nemzetközi Ipari Vásárra készít a szövetkezet, s ezzel a lipcsei ipari vásáron Heves megye, szövetkezeti ipara is képviselve lesz. Példamutató a szövetkezet vezetőségének kezdeményezése a behozatalt pótló alkatrészek készítésénél is, mert jelenleg például több ezer Pobjeda- alkatrészt készítenek a Ktsz- nél. A szövetkezet szakemberei közül a közelmúltban többen részt vettek az importanyag pótló kiállításon is, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium anyagellátási osztálya rendezett Budapesten és igen sok üzem közül a gyöngyösi szövetkezet vállalkozott arra, hogy 1959. évre 2400 darab Ze- tor-kart elkészít, ami 800 000 forint értékű alkatrész-behozatalt tesz feleslegessé. POLGÁR MIKLÓS. Nap mint nap olvasunk az újságokban út- és járdajavításról, építésről szóló cikkeket, amelyeket igaz örömmel kell fogadnunk. De nekünk, egrieknek, a Vécsey-völgy utcai lakosoknak annál nagyobb sajnálkozással kell tudomásul Félbeszakadt építkezések - de miért? A napokban panaszoshangú levelet hozott a posta, amelyben a levélíró a hevesi járás területén folyó építkezésekről ír. „Az építkezéseket előre nem látható okok miatt egytől egyig leállítják. A munkások, akik az építkezéseken dolgoznak, egymásután hagyják ott a munkahelyüket, mert a vállalat nem fizeti meg a munkájukért járó pénzt. Átány községben két fontos építkezés maradt félbe: a községi kul- túrház és az iskola. Hevesen a járási tanácsház bővítése is abbamaradt” — így szól a levél. A fentemlített ügyben érdeklődtünk a megyei tanács tervosztályán, valamint az építési, közlekedésügyi osztályon. Kérdésünkre a következő választ adták: Az átányi kultúrház építése a községi tanácsra tartozik. Tehát a félbemaradt építkezésért egyedül a községi tanácsot terheli a felelősség. A többi építkezések félbemara- dását azzal indokolták meg, hogy kevés a szakmunkás, nem tudnak minden munkahelyre kellő számú szakembert biztosítani. Ezért azokra az építkezésekre összpontosítják a munkásokat, amelyeknek hitelkeretük ez év december 31-én lejár, hogy határidőre befejezhessék a munkát, mert különben az építtető pénze odavész. Az átányi kultúrház átadása a jövő év közepére van betervezve. Az átányi iskolánál dolgozó munkások bérpanasza jogos volt ugyan, de a kiküldött felülvizsgáló normás elszámolatlan munkát nem tálált az építkezésen. Teljesítménybérben dolgoznak és azután kapják a fizetést. Az iskola építése, ha nem nagy ütemben is, de folyik. A hevesi járási tanácsház építésén négy kőművesmester és hét segédmunkás dolgozik. A megyei tanács építési és közlekedésügyi osztályának vezetői a levélíró megnyugtatására közölték, hogy fontossági sorrendben befejeződnek a most lassított ütemben folyó építkezések is. vennünk, hogy utcánk gyalogjárójának elkészítése nemcsak késik, hanem tudomásunk szerint a közel jövőben még csak tervezve sincs. Sok egri utcában végeznek járdajavítási munkálatokat, de erre az utcára is ráférne. Esős, őszi időben tavaszig tanyai sár, latyak van az utcánkban. A latyakhoz hozzájárul még az is, hogy a gyalogjárón száguldó kerékpárosok (ugyanis itt van a kerékpárosok eldorádója, akik nem egy esetben balesetet okoztak már) fellökik az arra közlekedő embereket. Egyszóval bokáig érő vízben, sárban kell ősztől tavaszig járni az itteni lakosoknak, pedig nagy ezen a részen az idegenforgalom is. Kérjük az illetékeseket, hogy legalább salakkal, vagy egyéb anyaggal tegyék járhatóvá a gyalogjárót. Ezenkívül az árkok rendbentartásáról is gondoskodni kellene, mivel esős időben az eldugult árok a gyalogjárót is vízzel árasztja el, — írja levelében Ki* Balázs. ld. Zagyva József erdész ;Recskről írja, hogy a Kossuth út 18. számú ház mellett van egy keresztút, ahol nem volt utcai világítás. Már régen kérte a község vezetőségét, hogy intézkedjenek ebben az ügyben. Végre most, október 15- től már ég a villany ennél az útkereszteződésnél is, s ezúton mond köszönetét a környező lakók nevében, hogy panaszukat orvosolták, Írja, hogy eddig is szívesen fizetett a községfejlesztési alapra, de ezután még inkább. E1 zerkilencszáztizennyolc őszén már vilá- ^ gos volt, hogy a forradalom elkerülhetetlen, a minden eresztékében recsegő, ropogó Monarchia reakciós vezetői nem tudják megakadályozni a forradalom győzelmét. Az azonban még nem volt eldöntve, hogy polgári forradalom lesz-e, vagy proletárforradalom. Erre az időpontra lényegében már megértek Magyarországon a proletárforradalom objektív feltételei is. Igaz ugyan, hogy a kapitalista gazdasági rendszer nem volt olyan fejlett mint a nyugati tőkés országokban, de elégséges alapot szolgáltatott a szocializmus építésének megkezdéséhez. A munkásosztály — bár nem volt olyan forradalmi mint az orosz munkásság — a forradalom mellett volt és kész volt azt győzelemre vinni. Ugyanakkor Magyarországon nem volt olyan párt vagy csoport, amely a forradalom győzelméért folyó harcot eredményesen vezethette volna. A forradalom jellegének a kérdése merült itt fel. Az a polgári politikusok előtt is világos volt, hogy a forradalom tömegereje csak a munkásság lehet. Ténylegesen a munkás- osztály a forradalom vezető ereje volt, a forradalmat a munkásság harci megmozdul is a juttatta győzelemre, s csak az volt a kérdés, hogy- a munkásság ezt a kivívott hatalmat meg tudja-e tartani, vagy a munkásosztály forradalmi győzelme eredményeképpen a liberális burzsoázia jut uralomra. A Szociáldemokrata Párt vezetősége a szocialista forradalmat csak távoli célként ismerte el és néni is volt hajlandó érte harcolni. Nem vezette tehát a szocialista forradalom irányába a munkásság harcát, sőt fékezni igyekezett a munkásságot. A proletárforradalom szubjektív előfeltételei tehát még nem értek meg teljesen. M ár szóltunk arról, hogy az első■ munkástanácsok még az 1918-as januári sztrájk alatt megalakultak. Ezeket azonban a szociáldemokrata pártvezetőség nem ismerte el és tudatosan elsorvasztotta. Most a forradalom közeledtével a munkástanácsok megalakításának gondolata úiúlt. erővel tört a felszínre. Az SZDP Október 13-i pártgyűlésén, amely igen forradalmi hangulatban aajNAGY JÖZSEFs Munkástanács vagy Nemzeti Tanács lőtt le, már 32 küldött javasolta a Munkás- tanács megalakítását. Közben az események hatása alatt és azután kullogva a polgárság is szervezkedni kezdett. A Wekerle-kormány bukása és a képviselőház szétesése után október 23-ar, este Károlyi Egyetem utcai palotájában a Károlyi-párt, a Radikális Párt és a Szociáldemokrata Párt vezetői ülést tartottak, ahol elvileg kimondották a Nemzeti Tanács megalakulását. A Nemzeti Tanács tehát valójában még ekkor sem alakult meg. Juhász Nagy Sándor az októberi forradalomról írt könyvében azt írja: ez azt jelentette, hogy „a három pártiról álló szövetség forradalmi úton veszi át a kormányt.” Károlyi azonban leírja emlékirataiban, hogy ezen a tanácskozáson még arról volt szó, hogy az alakítandó kormányba be kell venni Andrássyt, Appo nyit és esetleg még egy-két hozzájuk hasonló politikust. Nyilvánvaló tehát, hogy ezt nem lehet valami nagyon forradalmi lépésnek feltüntetni. Az események azonban valóban a forradalom felé mutattak. Alig szivárgott ki a Nemzeti Tanácsról valami hír, máris megmozdult az utca. OKtóber 24-én már zajos tüntetések voltak mindenfelé, a Nemzeti Tanácsot éltették. A nép valóban forradalmi szervezetnek tekintette és forradalmi tetteket várt tőle Október 25-én, a déli órákban ismét több ezer főnyi munkás- és diákfiatalokból álló csoport tüntetett a Károlyi-palota előtt, majd elhatározták, hogy felmennek a királyi várba és követeléseiket ott is előadják. Károlyi leírja emléiratában, hogy amikor a Károlyipalota erkélyéről Hock János beszélt a fiatalokhoz és azt mondta, hogy „ifjú királyunk is a békét akarja," egyes kiáltások már a köztársaságot éltették. A tüntetők a királyi testőrség kordonját áttörve be is jutottak a várba, itt azonban a szónokok beszéde alatt lovas- és gyalogos rendőrök vették kőiül őket, s aztán megindult a rendőrattak. Á tüntetésben részt vevő Lengyel József: Visegrádi utca című könyvében ezt így írja le: „Közben erősítést kaptak a rendőrök. És ekkor észre vettem, hogy a tömeget szorosan bekerítő lovasok most visz- szahűzódnak egészen a falig. — Jön az attak — szóltam oda szomszédomnak. Alighogy ezt kimondtam, már vágta-vágtában, kivont karddal csaptak közénk a lovasrendőrök." A várhegyről lefelé menet egy fiatal pékinassal kezdtem beszélgetni. Még törölgette vérét. Mire leértünk a várhegyről, nagyon jól megértette, hogy nem a királytól és nem kérni kell a békét.” Bár a rendőrattak nem követelt halálos áldozatokat és még súlyosabb sebesülés sem történt, mégis a forradalom továbbfejlődését eredményezte. Még október 25-én délután megalakult a katonatanács, amely a fiatal, forradalommal szimpatizáló tiszteket és legénységet fogta össze, és a diáktanács, a forradalmi diákság szerve. Mindkét csoport forradalmi minisztériumot és köztársaságot követelt. Károlyi leírja emlékiratában, hogy a katonatanács tagjaihoz nem sok bizalmuk volt. Nem tartották őket komoly embereknek egészen a forradalom napjáig. „A katonatanács először az én házamban akart ülésezni, — írja Károlyi. — Nem sok bizalommal voltam hozzájuk és egy-két nap alatt sikerült őket kitelepítenem." Tlyen előzmények után került sor októ- bér 25-én a Nemzeti Tanács tényleges magalakulására. A Nemzeti Nanácsban három párt vett részt: A Függetlenségi és 48- as Károlyi-párt, a Szociáldemokrata Párt és a Radikális Párt, Jászi Oszkár vezetése alatt. A Nemzeti Tanács megfogalmazta és 12 pontban közre adta programját, amely Magyar- ország teljes függetlensége mellett foglalt állást és általános polgári demokratikus követeléseket tartalmazott. Ugyanakkor a program a területi integritás alapján állt. Az újságírók egyesülete már október 24- én ténylegesen megszüntette a cenzúrát azzal, hogy nem mutatták be cikkeiket a cenzúrának, s így október 26-án számos baloldali lap a Nemzeti Tanács programját leközölte. Bár a hatóságok ezeket a lapokat elkobozták, a hír már kiment a tömegek közé és újabb forradalmasító hatást váltott ki. A pontok ugyanis hallgattak az államforma, a királyság intézményéről, mint ahogyan maguk Károlyiék sem akarták ekkor még megszüntetni a királyságot. Jellemző, hogy ebben a kérdésben a Nemzeti Tanács szocialista tagjai sem foglaltak állást. A nép azonban a forradalmat, a Nemzeti Tanácsot és a köztársaságot éltette. Az október 27-re összehívott népgyűlésen már egyre határozottabban követelték, hogy a Nemzeti Tanács vegye kezébe a hatalmat. A nép tehát a forradalomnak ebben a ^ szakaszában még bízott a Nemzeti Tanácsban. A forradalom vezetőjét látták benne és készek voltak követni. A munkásság és a néptömegek ilyen állásfoglalásához az is hozzájárult, hogy a szociáldemokrata pártvezetőség késedelmes, halogató politikája következtében, amely a munkásságot a polgári forradalom céljaira akarta odakölcsönözni, a Budapesti Munkástanács csak október 30-án alakult meg. Megalakulása után azonban azonnal kezébe vette a forradalom irányítá(Folytatjuk.)
