Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-23 / 232. szám

I Szüret a Szépasszonyvölgyben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 232, Mám ARA: 30 FILLÉR 1958. október 23., csütörtök; A bizalom tükre Tantermekben és kuUúrliázakban, falusi házaknál és pártkörzetekben, estéről-estére három héten at folyt a vita: tanácstagokat, országgyűlési képviselőket jelölt a megye. Nem volt petárda-pufogás és nem voltak csapra- vert hordók, nem volt véres verekedés és nem voltak „sgi tat ív-erejű" csendőrszuronyok; de voltak népnevelők, akik meglátogatták a családokat egy kis igaz beszélge­tésre, és voltak egyszerű emberek, munkások, parasztok, értelmiségiek, akiknek jelölésén folyt a vita. Ezek az emberek ugyan nem ipszilonnal írják a nevüket, s ha van is egyiküknek, másikuknak névjegye, azon nincs hétágú korona. A névjegyük leginkább a tenyerük, vagy a diplomájuk, végzett munkájuk, — ahogy a gyerekjáték mondja — mesterségük címere: becsületük, hazaszerete­tük, a néphez, a szocializmushoz való hűségük. Több ezer tanácstagot, számos országgyűlési képvi­selőt, pótképviselőt jelölt így a megye, alapos megfonto­lás. helyenkint pezsgő vita keretében, itlásfélszázezer ember vett részt ezeken a jelölögyűléseken, a megye fel­nőtt lakosságának majd háromnegyed része. A hatvani járásban mindenütt egyetértettek a javaslattal: ki legyen a Népfront jelöltje; a füzesabonyi járásban jó néhány helyen mást, jobban ismert, nagyobb köztiszteletben álló, becsületes embert jelöltek a tanácsba. Szocialista éle­tünk demokratizmusának, a párt és a kormány vezeté­sébe vetett bizalomnak is hű kifejezői voltak ezek a gyűlések, ahol az ország dolgáról, az clkövetkezendő évek munkájáról is tanácskoztak a választópolgárok. Külföldön, elsősorban Nyugaton és az ENSZ berkei­ben olyan szívesen hangoztatott „vasfüggöny mögötti ál­lapotokéra is méltó választ adnak ezek a jelölőgyűlé- sek, ahol egységesen állt ki dolgozó népünk a kormány, a párt politikája, a szocializmus ügve mellett. Ezek az úgynevezett állapotok, amelveket 1956-ban oly annyira szerettek volna megváltoztatni, a jelölőgyűlések hangu­lata, felszólalásai után megállapítható: nagyon is meg­felelnek Heves megye dolgozóinak, akik szívesebben sza­vaznak a nép fiaiból lett tanácstagokra, országgyűlési képviselőkre, mint a bárósághoz, a nagylökéhez, a föld- birtokos rendhez nagyon Is, de a néphez annál kevésbé közel álló régi képviselő urakra. Szívesebben, mert ugyan kortesbor nincs, de becsületes, igaz beszéd annál inkább. Nem volt ezeken a jelölőgyűlése­ken délibáb-ígéret, nem léptek fel a képviselők nagyhangú programmal, nem ígértek fűt, fát, csakhogy jelöljék, csakhogy megválasszák majd őket: programjuk a párt, a kormány programja volt. A hároméves terv ismert célkitűzései, az ötéves terv készülő nagyszerű program­ja, a szocializmus perspektívája. Ha úgy tetszik: közös program volt ez. A képviselők, a tanácstagok és a válasz­tók közös programi». S hogy ez megvalósul-e? Hát ez nemcsak a képviselőkön, a megválasztottakon múlik — s ezt kereken meg is mondták mindenütt — hanem a dolgozó népen, a parasztságon, az Ipari munkásságon, az alkotó értelmiségen, minden dolgozó emberen is. S ezt értették, meg a jelölögyülések részvevői, ami­kor nagyon sok helyen társadalmi munkát ajánlottak fel egy-egy, a falut, a kisebb közösséget érintő beruházás megvalósításához. S a járási tanácsok minden bizonnyal élére állnak ezeknek a kezdeményezéseknek, természete­sen azoknak, amelyek megvalósításához megvan a reális alap. De azt is megmondják őszintén, hol nem segíthet­nek, mert azoknak a terveknek megvalósításához ma még nincs meg a kellő lehetőség. Ez az őszinteség, a mi „kortesborunk,” s ezt az őszinteséget becsülték és becsülik legtöbbre a választók, a városok, községek dol­gozói. Az is igaz, hogy a választási előkészületek, s maga a választás is olyan légkörben zajlik le hazánkban, amelyre csak 1945 után közvetlenül volt példa. Az eltelt két esztendő, a forradalmi munkás-paraszt kormány te­vékenységében a megtartott Ígéretek, a gazdasági fel- emelkedés, a politikai stabilizáció két esztendeje volt. Nines begyűjtés és nincs békekölcsön, nincs erőszak a termelőszövetkezetek fejlesztésében, számos olyan Intéz­kedés született, amely közvetve is segítette a városi, fa­lusi dolgozók élet-színvonalának emelkedését. Van miről beszéni a népnevelőknek és nem kell „zavarba jönnlök,” hogy „kellemetlen kérdést” tesz fel valamelyik „őszinte“ választópolgár. Nincsenek kellemetlen „kérdéseink." Kádár elvtárs az angyalföldi nagygyűlésen is elmondotta, hogy a párt, a kormány politikája nyílt és következetes és a nép ügyének igaz szolgálatában áll. S ez a politika, az eltelt két esztendő ellenségeinket idegesítő, barátainkat és ma­gunkat örömre hangoló eredményei azok, amelyekre méltán építhet a jövőt illetően a párt és a kormány; ezek az eredmények azok, amelyek bizalmat öntöttek népünkbe a vezetés iránt. Márpedig, ha egy ország vezetése a népet szolgálja, ha egy ország népe a vezetés leghűségesebb segítője, ak­kor az az ország boldog, szerencsés ország: bízhat a jö­vőben, saját erejében, terveinek megvalósításában. A Heves megyében lezajlott jelölögyülések is ezt a bizalmat az erőbe, a holnapba vetett hitet, a szocializmus melletti elszánt kiállást tükrözték. A november 16-1 választások eddigi eredményeinket, a kormány munkáját „szignál­jak” és kézjeggyel látják el azokat a terveket, amelye­ket a párt, a kormány, a nép vezetői dolgoztak ki a nép boldogulása, szocialista holnapjáért. Ma: AZ IFJÚSÁGÉ a sző ★ VASUTASOK BÉKE- NAGYGYÜLÉSE KALBAN ★ Nagy József: NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT * Nemes Gyula: ZÁRSZÁMADÁSOK előtt Sugár István: RÉGI VÁLASZTÁSOK HÍREK SPORT (Fotó: Markusz) Ünnepi est a Komsomol megalakulásának évfordulója alkalmából A KISZ Heves megyei és Eger városi bizottsága a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság megyei elnökségével közösen a lenini Komszomol megalaku­lása 40-ik évfordulója alkal­mából október 25-én, szomba­ton délután 6 órai kezdettel ünnepi estet rendez Egerben, a Városi Művelődési Ház nagy­termében. Az ünnepi megemlékezés után — melyet Gyuriió Géza újságíró, a KISZ megyei vb. tagja tart — kulturális bemu­tató szórakoztatja a részvevő­ket. A műsor után ifjúsági bált rendeznek. Túlteljesítették tervüket a Heves megyei Bánya- és * Cementipari Vállalat brigádjai Jól dolgoznak a Heves me­gyei Bánya- és Cementipari Vállalat dolgozói. Á legutóbbi értékelés szerint a vállalat minden brigádja túlteljesítette a tervét. De ez a terv-túltelje­sítés a vállalatnál nem vélet­len, hanem folyamatos, mert például augusztusban 117,1 százalékra, szeptemberben 109.7 százalékra sikerült havi tervüket teljesíteniük. A ver­senyző brigádok' közüT mégis külön dicséretet érdemel Ko­vács Ferenc vágonpakolő bri­gádja 154 százalékos, Gór Sán­dor cserépgyártó brigádja 151 százalékos és Besenyei Sándor betonórugyártó brigádja Í44 százalékos tervteljesítéséért. Kirakal verseny november 7-re, a választások tiszteletére A Belkereskedelmi Miniszté­rium, a Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dolgo­zók Szakszervezete, a SZÖ- VOSZ, a Fővárosi Tanács, a megyei és megyei jogú városi tanácsok kereskedelmi osztá­lyai november 7-re és a soron következő választások tisztele­tére kirakatversenyt rendez­nek. A legjobb és a legizlése- sebben berendezett kirakato­kat a KPVDSZ elnöksége dí­jazza. Képviselőjelöltek megbeszélése Egerben Tegnap délelőtt Egerben a megyei pártbizottság székházé­ban megbeszélést tartottak a megye országgyűlési képvise­lő- és pótképviselőjelöltei. A megbeszélésen értékelték a választási mpnka eddigi ta­pasztalatait, és meghatározták a közeljövő feladatait. Négyszázötven vagon citrom, kétszáz vagon narancs kerül forgalomba A Belkereskedelmi Minisz­tériumban foglalkoztak az utolsó negyedévi áruellátással. Megállapították, hogy a keres­kedelem élelmiszerellátási ter­vei erre az időszakra híven tükrözik a kormánynak azt a szándékát, hogy a. . továbbiak­ban is fokozni kell az áruk vá­lasztékát és a lakossáo idé­nyeit a legmesszebbménően ki kell elégíteni. Az alapvető élelmiszerekből — cukorból, lisztből, zsírból, —• a keresletet mindenképpen ki tudiák elégíteni.. A húsellá­tásnál, az utóbbi három év ta­pasztalatainak felhasználóval, nemcsak a forgalomba kerülő mennyiséget növelik, hanem a választékot is bővítik, A téli sertésvágásokra is fel­készült a kereskedelem. Pap­rikából, sóból, borsból és más — AZ EGRI Úttörőház fej­lesztésére az ellenforradalom óta 70 ezer forintot fordítot­tak. „I világnak bármely sarkán harcolsz a szabadságért, a magyar népért Is kiizdesz!“ (Budapesti tudósítónktól): Ez a mottó, az internaciona­lista Zalka Máté e mondása fogadja a látogatót a Magyar Partizán Szövetség székházá­ban. a szombaton délelőtt meg­nyílt „Partizánok a szabadsá­gért” kiállításon. A kiállítás hat teremben mutatja be a magyar munkás- mozgalom négy évtizedének történetét. Sok neves és név­telen hős. szabadságharcos, partizán vérével íródott ez a történet... Az első teremben az egykori oroszországi magyar hadifog­lyok életét, munkásságát is­merhetjük meg, s egykori fény­képeken láthatjuk Lenin és Szamuely elvtársak találkozá­sát. Az I. világháború után létrejött a világ első szocialis­ta állama, a Szovjetunió. Ti­zennégy ország hadserege vo­nult fel a fiatal szoviet állam ellen. A világtörténelem e döntő pillanataiban, amikor a földkerekség minden dolgozó­ját szorongatta a nyílt kérdés: „ki kit győz le?" — a magya­rok már döntöttek. Kun Béla és Szamuely Tibor vezetésével Moszkvában megalakult a ma­gyar kommunisták első szer­vezete. — Térképtablók mu­tatják be. hol harcoltak a volt magyar hadifoglyokból szerve­zett vörösgárda alakulatok a hatalmas orosz birodalom te­rületén az imperialista nagy­hatalmak intervenciós seregei ellen. Képek, felhívások, ha­difogoly-újságok és röpcédulák dokumentálják a forradalmi események magyar vonatkozá­sait. Egy fiatal, kurtabaju&zos férfiarc alatt meglepődve ol­vassuk az aláírást: dr. Mün- nich Ferenc. A következő te­remben, a Tanácsköztársaság honvédő háborújában már könnyebben felismerjük, mint a magyar vöröshadsereg VI. hadosztályának vezető pa­rancsnokát. Térképtablók do­kumentálják a vöröshadsereg hadműveleteit, amelyet ma is a korszerű mozgóháború isko­lapéldájának ismer el világ­szerte a hadtörténet. Bemutat­ja a kiállítás a magyar vörös­hadsereg fegyvernemeit, a pi­henő, menetelő és harcoló vö­rös gyalogságot, a vörös hu­szárokat. a salgótarjáni har­cokban félelmetessé vált pán­célvonat kicsinyített mását, a hadihajózás harcegységeit. A spanyol szabadságharc (1936—1939) magyar hőseit lát­hatjuk a harmadik teremben, a következőkben pedig a szov­iet hadsereg felszabadító har­caiban részvevő magyar parti­zánok küzdelmeit. A nyilas uralom rémtétteit mutatja be a következő két terem. A get­tók és a haláltáborok sokat szenvedett lakói hozták el féltve őrzött emlékeiket, — a csíkos ruhákat, képeket. Az utolsó teremben az ellen- forradalom véres napjai ele­venednek fel szemeink előtt és a felfegyverzett ellenforradal­mi csürhe fölött győzedelmes­kedő munkáshatalom roppant ereje. A kiállítást négy hétig néz­hetik meg a fővárosiak, s az­tán elviszik az ország külön­böző részéi be — városunkba. Egerbe is —. mint „vándor- kiállítást”. hogy mindenütt megismerjék azt a hatalmas történelmi anyagot, amelyet a kiállítás felölel, hogy meg­ismerjék a szabadságharcok mártírjait és hogy tanuljuk megbecsülni a köztünk élő, megőszült harcosokat, akik egesz életüket a szabadságnak jegyezték eh fűszerekből lényegesen na» gyobb készlettel rendelkeznek, mint az utóbbi évek bármelyi­kében. Tizenhat százalékkal több rizs jut az üzletekbe. Nö­velik a tejtermékek forgal­mát. Hasonlóképpen jobb ám* ellátás varhaU? az édességek* bői is. Cukorkából 15, csoko­ládéból KI és szaloncukorból 20 vagonnal hoznak többet forgalomba, mint tavaly. Az utóbbi két évben nem volt kielégítő a fenyőfaellátás; Most a kereskedelem már jó* előre gondoskodott elegendő készletről és , karácsonyra mintegy kétszázhetvenezer fo­lyóméterrel több karácsonyfát hoznak forgalomba, mint ta­valy. A burgonya, a vöröshagyma és a konzervellátás bőséges lesz. Nem lesz fennakadás a déli gyümölcsök árusításánál sem. A kereskedelem mintegy 450 vagon citromot. 200 vagon narancsot. 15 vagon fügét, és 20 vagon mazsolát rendel. Ez a mennyiség kielégítően fedezi a keresletet. (MTI) . i ■■ mám — 40 000 forintos költséggel... Recsken, a Sallai Imre út la­kosainak régi kívánsága volt, hogy utcájuk 200 méter hosz- szúságú — rendkívül rossz, már-már járhatatlan — szaka­szát megjavítsák. Az idei köz­ségfejlesztési terv során végül é munkára is rákerült a sor. Az utcaszakaszt mintegy 40 000 forintos költséggel hozzák rendbe. A munkálatok már megkezdődtek. — A MÄTRA VIDÉKI Fémművek vezetősége a gyár fennállása óta 16 millió fo- rintott fordított kulturális sport, stb kiadásokra. 60 holdon új sxőlő Évről évre növekszik a ter­melőszövetkezetek közös szőlő­területe. A következő eszten­dőben ismét nagyobb szabású telepítési tervek vannak a gyöngyösi járás szőlőtermelő szövetkezeteinél. Elhatározták, hogy hatvan ho’-don telepíte­nek a tájjellegnek megfelelő szőlőfajtákból. Az új szőlő alá még az őszön megkezdik a for­gatást. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents