Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)

1958-10-21 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK J Gép az ember helyett AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 230. szám ARA: 50 FILLÉR 1958. október 21., kedd Nagy jelentőségű határozat i ^as A munkásosztály, s továbbmenően egész dolgozó né­pünk szempontjából nagy jelentőségű határozatot hozott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A határozat szövege, s maga a határozat ténye is újólag aláhúzza azt a történelmi szerepet, amelyet betölt, s azt a történelmi feladatot, amelyet megvalósít a magyar munkásosztály, szocialista rendünk vezető ereje. Ilyen jellegű és tartalmú határozat még nem született az el­múlt evekben, s ez is azt bizonyítja, hogy pártunk rend­kívül nagy fontosságot tulajdonít mindazoknak a prob­lémáknak, amelyek munkásosztályunkat foglalkoztatják. A határozat rendkívül alapossággal, nagy körültekin­téssel született, s éppen ezért alapjaiban tükrözi a reális és valós helyzetet, nagy részletességgel körvonalazza a politikai, gazdasági, valamint kulturális téren azokat a feladatokat, amelyeket a munkásosztály érdekében a közeljövőben meg kell oldani. A Politikai Bizottság meg­bízásából ez év májusában és júniusában kétezer párt­munkás, mintegy félszázezer munkással, s munkásból lett értelmiségivel folytatott beható beszélgetést, hogy a párt világos képet kapjon a munkásosztály politikai, gaz­dasági és kulturális helyzetéről. E vizsgálat alapján állapította meg a Központi Bizott­ság határozata, hogy a munkástömegekben széleskörű és általános vélemény: „... a. párt Központi Bizottságának politikája, az ezt megvalósító forradalmi munkás-paraszt kormány tevékenysége megerősítette a munkásosztály vezető szerepét a Magyar Népköztársaságban, mert az öntudatos munkástömegek akaratát fejezi ki: híven szol­gálja a munkások politikai, gazdasági és kulturális érdekeit.” De a határozat azt is megállapította, hogy az irány­vonal helyessége mellett méltán érte sok esetben jogos bírálat a Központi Bizottságot, az egyes pártszervezete­ket, mert politikai, gazdasági és kulturális életünk szá­mos intézménye vezetéseben nem mindenkor jut teljes egészében érvényre ez a politika, sőt torzítások is elő­fordulnak. A munkásosztály azt várja, bogy a párt politi­káját még több következetességgel, minden szinten és területen egyöntetűen alkalmazzák cs azok végrehajtását hatékonyabban ellenőrizzék. Ezt szögezte le többek között a határozat a politikai kérdések című részben, hogy: „A pártszervezetek, egyes kommunisták kötelessége, hogy példamutatóak legyenek a párthatározatok végrehajtásában, őrködjenek azok szellemének megtartásán, lépjenek fel a végrehajtás halogatása, vagy bármely irányiból jelentkező torzítás kí­sérletével szemben.” Nagy figyelmet kell fordítani a dol­gozók mindennapi gondjaira, fejleszteni kell az üzemek­ben a tömegszervezetek munkáját, emelni kell a párt­ban a munkások taglétszámát, hosszabb távlatra mutató káderpolitikát kell folytatni A gazdasági kérdésekről szólva, a határozat megálla­pítja, — az életszínvonal emelése megköveteli, hogy a takarékosság fokozott érvényesítésével, az önköltség csökkentésével, a munka termelékenységének növelésé­vel emeljük a termelés színvonalát. Rendkívül jelentős a határozat ama megállapítása, hogy haladéktalanul hozzá kell kezdeni a legfontosabb bérügyi problémák rendezé­séhez, természetesen figyelembe véve elért eredményein­ket, nemzetgazdaságunk teherbíró képességéi A nyug­díjasok, a többgyermekes családok helyzetének javítása, a lakáshiány enyhítése alapvető feladat a közeljövőt illetően. Ami a munkásosztály kulturális helyzetét illeti, meg­állapítja a határozat, hogy növelni kell „minden állami és társadalmi szerv, valamint az egész értelmiség felelős­ségérzetét a munkásosztály viszonylag még elmaradott rétegei kulturális felemelkedésének meggyorsítása érde­kében.” Ebből kiindulva, megszabja azokat a módszere­ket is, amelyekkel e feladat megoldható; alanmüveltsé- get nyújtó előadások, munkásgyermekek továbbképzése, az általános iskolai felnőtt oktatás anyagának átdolgo­zása stb. Külön jelentőséggel bír a határozat utolsó pontja, amely kimondja, hogy a Központi Bizottság egy év múl­va visszatér erre a határozatra, hogy megvizsgálja, ho­gyan haladt, hogyan valósult meg végrehajtása. Minden párthatározat nagy jelentőséggel bír pártunk életében, egész országunk munkájában. Hogyne bírna hát nagy jelentőséggel ez, amely egy egész osztály, az ország vezető erejének, a munkásosztálynak helyzetét vizsgálta meg, s szabta meg e vizsgálat alapján azokat a feladatokat, amelyek párt. és állami, valamint kulturális, gazdasági szerveink előtt állnak. Nyilvánvaló, a határo­zat megvalósítása nem mehet egyik napról a másikra, minthogy nem is „kampány”-feladatot, de folyamatos és szívós munkát jelölt meg a határozat. Minden vezetőnek, minden párt- és állami szervnek elsőrendű kötelessége, hogy alaposan tanulmányozza ezt a határozatot, fényében vizsgálja meg, környezetében a munkásság helyzetét, s következetesen, a határozat szellemének megfelelően, tegyen meg mindent a munkásosztály politikai, gazdasági és kulturális érdekeinek kielégítéséért. A MAGYAR KOMMUNISTA MOZGALOM NAGYÉRTÉKÜ DOKUMENTUMAI ★ Sugár István: régi választások ★ Szalay István: ARCOK EGY FALUBÓL ★ Márkusz László: MEGYEI VÁROS A MÁTRA LÁBAINÁL ★ A HEVES MEGYEI KÉPZŐMŰVÉSZEK ŐSZI TÁRLATÁRÓL ★ HÍREK — SPORT — 16 EZER MÁZSA mű­trágyát rendeltek a hevesi járás termelőszövetkezetei az őszi talajjavításhoz és a ve­tőágy előkészítéséhez. Ebből a mennyiségből már 12 000 mázsát le is szállítottak. Nemesített vetőmag * magasabb termés A felszabadulás óta hatalmas fejlődésen mentek keresztül bányaüzemeink is. Az V—1-cs fejlőgépek, szénkombájnok, — általában a bányamunka gépesítése — a legnehezebb és legnemesebb fizikai munkát, a bányászatot könnyítik meg. ^<NAAAA/VNAA/V\A/VVV\AA/VSAri^A/VNA/VNAA/VVV\AA/NAAAA/SAAAA/%NAAi'^^VA/VVSA^VN^^/VV%^*V^^Aí'l\^^sAAAA/V,iAAAAAA/VVAAA>^^ Befejeződik az almaszüret Felnémeten A felnémeti Petőfi Terme­lőszövetkezet a mai napig már 10 vagon almát szállított el, illetve adott át a földmű- vesszövetkezetnek. A napok­ban sor kerül újabb 10 vagon alma szállítására is. A szál­lítással párhuzamosan szedik a „húsvéti rozmaringot,” ami­ből 5 vagonnal a Szovjetunió­ba exportálnak. A termelőszö­vetkezet idei almatermése Ki­tűnőnek mondható, Társadalmi munkával segítik a gyöngyösi Szakszervezeti Székház építését azért, hogy még ez őszön meg­kezdődjék és tavaszra elké­szüljön a székház. Ezzel a társadalmi munkával is csök­kenteni tudják az építkezés költségét. Gyöngyösön a szervezett dol­gozók számára kétemeletes székház építését tervezik a nagytemplommal szemben. A XII-es akna bányászai félmű­szak társadalmi munkát aján­lottak fel az építkezéshez Elindult u vonat Almdr és Szarvaskő-bánya között A tegnapi nappal befeje­ződtek a pályamunkák és meg­indult a vonat Almár és Szarvaskő-bánya között, A kis vonat nőm csupán szenet szál­lít, hanem a bányászokat, is viszi és hozza a munkából. A vónattal történő szállítás csök­kenti a szén önköltségét és így könnyebben tudnak majd hozzájutni a dolgozók is. A szarvaskői bánya egyébként nagy reményekkel biztat és egyre jobban emelkedik a ter­melés is. Hal család a közös utat választotta Az elmúlt héten az eger- szalóki Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetbe hat új tagot vettek fel. A most felvett új tagok elmondották, hogy látva a termelőszövetkezet eredmé­nyeit, úgy látták jónak, ha maguk is a közös gazdálkodás útjára lépnek. Egerszalókon arra számítanak, hogy a zár­számadások után ismét több új taggal növekszik a termelő- szövetkezet taglétszáma. Ä héten áramot kap a szarvaskői szénbánya Az egerbocsi primer-vonal elágazásától hétkilométeres szakaszon kifeszített villany­drótok viszik az energiát a szarvaskői szénbányához. Az új vonal építése közel 400 ezer forintba került. A veze­ték átadási határideje október 13-a volt. De a miskolci Me- gvevill nem az előírás sze- j rint építette ki a vezetéket. Az erdőben vezető oszlopok mellett csak 30—40 méter tá­volságra vágták Ki a fákat és ezzel vihar esetén a kitörő fák veszélyeztették volna a vezetéket, s egyben a bánya üzemeltetését is. Az átadás emiatt elhúzódott. Most, a hi­bákat kijavították és hétfőn, október 20-án újabb vonalei- lenőrzésen győződtek meg ar­ról, hogy szabályosan tö’-- tént-e már az építés. Ameny- nyiben jegyzőkönyvileg már semmilyen munka nem kifo­gásolható, a héten áramot kap a szarvaskői szénbánya. Az egri járás területén jól halad a vetőmagcsere. 2145 mázsa kenyérgabona cserevető- magot igényeltek, amelyből 2000 mázsát már ki is cse­réltek a termelők. Ennek a mennyiségnek nagy része ma már a földben van. Előfor­S/,urcti bál A kivilágított bodonyi kul- túrházban hangos nótázással állt a bál vasárnap este. A kis termet zsúfolásig megtöl­tötték a fiatalok. Volt mun­kája a magyaros ruhába öltö­zött csőszöknek és csőszleá­nyoknak. A szőlólolvajok a bí­Befejeződtek o megye Október elejétől megyénk­ben naponta százával tartot­ták a jelölőgyűléseíket, amelye­ken a népi hatalomhoz hű munkásokat, parasztokat és ér­telmiségieket jelölték a helyi tanácsok tagjainak, valamint az országgyűlési 'képviselői mandátumokra. A hétfő dél­Új mezőgazdasági sza A mezőgazdasági kiskönyv­tár „Kincses” sorozatában megjelent két új könyv. Je­szenszky Árpádtól a Gyü­mölcsfák metszése és Prohász- ka Ferenctől a Szólő és bor c. könyv. A közeljövőben jelenik meg könyv a sertéstenyésztésről, a dúlt azonban olyan eset, pél« dául Szarvaskőn és Felnéme­ten, hogy a községben az igé­nyelt őszi árpa vetőmagot nem cserélték ki, és a nemesített vetőmag helyett a szokvány minőségűt vetették a földbe. Kodonyban ró előtt fizették le a bírsá­got. A bált a bodonyi nőtanács rendezte. A bevétel nagy részét a no­vemberi választási ünnepsé­gekre tartogatják, hogy mél­tóan tudják megünnepelni a nép választott vezetőit. iolölőgyűlések nkben utáni legfrísseb jelentése® szerűit a megye városaiban és falvaiban több mint 4100 je­lölőgyűlést tartottak, amelyet ken 150 000 választópolgár jé- lent meg. Ezzel <Heves megye területén be is fejeződtek A jelölőgyűlések. [könyvek jelennek meg I baromfitenyésztésről, valamint az elhanyagolt szőlők rendbe­hozataláról. A gazdák, terme­lőszövetkezetek és a mezőgaz­dásági szakemberek ezeket — és még más szakkönyveket is megvásárolhatják az FJK könyvesboltjaiban,' a községi FMSZ boltjaiban, valamint a falusi könyvárusoknál. 19—22 cukorfokos a must Egerben Az esős napok meggyorsí­tották Egerben a szüretet, mert minden gazda igyekszik a rossz idő beállta előtt be­takarítani a termést. Túl va­gyunk most már a szüret fe­lénél, a szőlő nagyobb része már a hordókban van, must alakjában. Jó lett az idei termés, általános vélemény, hogy jobb, mint amilyenre számítottak. A termés átlago­san 18—20 mázsa lett holdan­ként az egri szőlőkben, s a must cukorfoka 19—20. A medocnál eléri a 22 fokot is. A termelőszövetkezetek eb­ben az évben is nagyobb termést szüretelnek. A szövet­kezetek termésátlaga 25, az ál­lami szőlőgazdaságoké ennél is jóval magasabb lett. A jó termés betakarítása sok gondot is okoz, általában nap­pal szüretelnek, éjjel pedig a pincékben végzik a munkát. Pénzjutalom a munkaversenyben győztes brigádoknak Lezárult az éves munkaver­seny egyik szakasza a gyön­gyösi Szerszám- és Készülék- gyárban. Az értékelés szerint az esztergályos részlegnél Bá­csi Mihály brigádja vitte el az elsőbbséget és a 660 forintos pénzjutalmat, mert tervüket úgy teljesítették, hogy egyet­len selejtet sem gyártottak. Boda István brigádja 153 fo­rint selejt miatt csúszott le a szinte biztosnak látszó első helyről. Bár tervüket "112 szá­zalékra teljesítették, de még ilyen jó eredménnyel sem le­hettek elsők a selejt miatt. A marós, fogazó részlegnél Juhász Imre brigádja lett a győztes, a köszörűsöknél Birn­baum István brigádja került az első helyre, s nyerte el a 260 forintos jutalmat. A revolver esztergályos rész­leg győztes Csontos Aranka brigádjától 60 forintot vontait le, intés képpen, hogy a kö­vetkező időkben a munkafe­gyelemmel és a gépkarbantar­tással többet törődjenek, mert a verseny értékelésénél ezek a tényezők döntő súllyal esnek latba. A verseny győztesei között találhatjuk még fCarsai István és Hetik Imre brigádját, akik szintén 260 forintos pénzju­talomban részesültek. A munkaversenyt, mely szeptember 30-án ért véget, újabb követte november 7 tiszteletére, s nagy vetélkedés indult meg a győztes brigádok között, hogy újra biztosítsák elsőbbségüket. Egy egri, Kisfaludy utcai lakos kereste fel szerkesz­tőségünket tegnap. Elmond­ta, hogy az utcában a víz­toronyhoz vezető cső min­den valószínűség szerint megrepedhetett, mert o házsor közepe táján állan­dóan ömlik, folyik a víz... „Ez a vízfolyás már jó két hónapja tart — mondotta a panaszttevő, — és nincs senki, aki megcsinálja. Há­rom héttel ezelőtt a lak­tanya előtt dolgoztak víz­vezetékszerelők, nekik szól­am, hogy intézkedjenek a Kisfaludy utcai vízömlés ügyében. De bizony nem ‘örtént semmi, a víz folyik x világba még ma is. Vgy látszik, az illetékesek nem ‘ekintik magukra nézve kö­telezőnek a víztakarékos- iági rendelet betartását, beszélni biztosan tudnak -óla...” A közérdekű panaszhoz iem is füzünk kommentárt. (~r) \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents