Népújság, 1958. október (13. évfolyam, 213-239. szám)
1958-10-02 / 214. szám
1958. október 3., csütörtök NÉPÜJSáG s Szorgos munka a földeken Szántana!;, veinek a füzesabonyi járás termelőszövetkezeteiben (Tudósítónktól.) Beköszöntött az ősz., A iák ritkuló lombjai, a sárguló levelek a múló nyár csalhatatlan jelei. Rengeteg a tennivaló ilyenkor az egyéni gazdaságokban és a termelő-szövetkezetekben egyaránt. Egyita inkább rövi- debbek a nappalok, ugyancsak igyekezni kell a betakarítással, és a vetésekkel. Meglátogattunk néhány termelőszövetkezetet, mindenütt a szorgos munka lázában ég az egész tagság. A határ mindenfelé olyan, . akár egy gazdagon terített asztal. Az emberek pedig azon igyekeznek, hogy mielőbb betakarítsák, a kamrákba és csűrökbe gyűjtsék egész évi fáradozásuk gyümölcseit. | A MEZŐTÁRKÁNYI Petőli tanyáján hatalmas kupacokban feleszik és szárad az őszi napon a fosztott kukorica. Lehet vagy háromszáz mázsa — amint csak úgy, szemre megbecsüljük a szövetkezet elnökével és Fehér Géza agronó- mussal. Ez még csak a fele az összes termésnek, a többit most töri a tagság. A sok kukorica, akárcsak egy halom arany, úgy sárgállik, mellette pedig most épül egy új kuko- ricagóré. — Saját készítményünk — dicsekszik Gyurkó Lajos elnök. — Egy-két mesterember mindig akad a tagok között és így olcsón el tudjuk készíteni. A tagság másik fele a cukorrépát ássa. Meg kell szenvedni vele — így hát édes lesz a cukor — tréfálkoznak kedélyesen. A kocsik és a vontatók idáig már 220 mázsa cukorrépát szállítottak az átvevőhelyre. A továbbiakban minden bizonnyal újabb kétszáz mázsával tetézik még meg ezt a mennyiséget. Közeleg a tél és gondoskodni kell a jószágok téli takarmányozásáról. Az udvaron levő hatalmas takarmánykazlak arról tanúskodnak, hogy itt sem lesz fennakadás. Ehhez számítsuk még hozzá a negyedik kaszálást, amelyet most végzett el Ferencs Béla, a Füzesabonyi Gépállomás traktorosa, mintegy 50 holdon végezte el a gépi kaszálást. Egy másik földdarabon már szépen csövei a másodvetésű kukorica, ebből rövidesen 200 köbméter silót készítenek. A szövetkezet elnöke azzal is eldicsekedett, hogy már igen szép az őszi vetésük. Zöldell 10 hold őszi árpa egy táblában, mellette pedig 10 hold szöszös bükköny. Nemsokára hozzákezdenek a búza vetéséhez. Búzából 80 holdat vetnek, mind olyan földbe, ahol az idén kapás növényeket termesztettek. Végül feljegyeztünk még egy érdekességet. A szövetkezet tagsága igen jól érti, hogyan lehet „egy rókáról két bőrt” is lehúzni. A tanya melletti földön másodvetésként egy" hold uborkát és egy hold téli retket vetettek. Az uborkaföldről már 70 mázsa termést szedtek le és most igen jó áron értékesíthetik. Igen szép a téli retek termése is, 30—40 dekás fejek láthatók mindenfelé. Természetesen ez is növeli majd a tagság jövedelmét. | A FÜZESABONYI [ tagságának is minden gondja a betakarítás és a jövő évi kenyémekvaló felé irányul. Itt is most törik a kukoricát, és Németh Benedek brigádvezető szerint napokon belül be is fejezik. A burgonya ásására a jövő héten kerül sor. A tizennégy hold krumpli kiásása bizony sok munkát követel tőlük. — Mi a helyzet a cukorrépával?* — Ezzel kapcsolatban elmondhatjuk — mondja Németh bácsi —, hogy szövetkezetünk az idén is szép átlagtermést ért el. Szinte' már hagyomány nálunk évről évre a 220 mázsán felüli átlag. Egyébként ebben a szövetkezetben is azt tartják, hogy nincs hasznosabb a korai vetésnél. A gépállomás traktora most is dolgozik, mintegy 100 hold lesz a jövő évi búzavetés. Sokszor fordul a Zetor is, egyre-másra szállítják be a kukoricaszárat, a tököt, a napraforgó kóróját. Ismeretes, hogy a szövetkezetnek fejlett állattenyészete van. Ehhez természetesen sok takarmánv kell. A szövetkezet tagsága úgy próbál ezen segíteni, hogy most mindennap kijárnak a határba a tehenek, a legeltetéssel sok takarmányt takarítanak meg. Silótakarmányból sem lesz hiány, .mert elkészítettek 100 köbméter zöldsilót, ezenkívül a répaszeletből és a kukoricaszárból még 200 köbmétert tartalékolnak a téli takarmányozás idejére. j A PUSZTASZIKSZÖI | ^ad Nép termelőszövetkezetben már kora hajnalban munkába indultak az emberek. Alig találni néhány tagot a kora reggeli órákban az istállók környékén. Mégis ösz- szegyülekeznek jónéhánvan és az őszi munkákról beszélgetünk. — A korai kelésnek meg is van az eredménye — mondják, mert már csak a krumpli ásása és a répa szedése van hátra. Ha minden jól megy, még ma befejezik a 10 kataszt- rális hold kukorica törését is. így hát az őszi betakarítási munkák zöme már a hátuk mögött van. Megkezdték az őszi árpa vetését és nyolc holdas táblájukon már napokon belül kibújnak a földből a friss zöld hajtások. A szántásnál némi nehézséget okozott az, hogy a traktorosuk megbetegedett és a munka szünetelt. Most a Füzesabonyi Gépállomás segítségükre siet, mégpedig egy Sztalinyec traktorral. Ez a hatalmas erejű gép naponta 25 holdat képes felszántani. A vetés alá is hat ekefejet Vontat egyszerre és így pótolni tudják az elmaradást. — Persze az elmaradás korántsem tragikus, mert 25 holdat már eddig megszántottak. Most pedig napokon belül a földben lesz a jövő évi kenyérnekvaló. Dunántúlról is vásárolnak tenyésxüsxőt a termelőszövetkezetek Ez évben összesen 3 330 000 forint értékben növelik a termelőszövetkezetek tehénállományukat. A tenyészállatok nagy részét megyénkből szerzik be a szövetkezetek. A felvásárlás során azonban a Dunántúlt is felkeresik a tsz-ek és az ottani eladásra kínált jószágokat is felvásárolják. Ezideig 100 darab vemhes üszőt vásároltak fel megyénk tsz-ei a Dunántúli megyékből. — EZER naposkacsa vásárlását vették tervbe a jövő tavaszon a herééi Aranykalász Termelőszövetkezetben. A baromfitenyésztési kedv megnövekedésének az a magyarázata, hogy az idén jól sikerült a baromfinevelés. hogy a franciaországi választásokon a degaulleista kormánynak 79.25 százalék szavazat többséggel bizalmat szavaztak. Ezzel, mint a franciaországi lapvélemények is hangoztatják: súlyosan megnőtt a fasiszta veszély Franciaország ban. A választásokon Francia- Guinea nemmel szavazót). A 212 ezer 828 szavazatból 177 ezer 792 nemmel és csupán 4515 szavazott igennel. Az új alkotmány elutasítása a franciák véleménye szerint egyenlő azzal az elhatározással, hogy Francia-Guinea kilép a francia közösségből. Területéről két hónapon belül visszavonnak minden francia hivatalos személyiséget és szakembert... De ezen a Francia-Guinea lakosai szomorkodnak a legkevésbé. K- J— PARÁDFÜRDÖ és Recsk község közötti útszakaszon az őszi esőzések beköszöntése előtt befejezik az útjavítási munkálatokat. Az ismeretlen Eger PÁSZTOR PÉTER RAJZA Olést tartott a Hazafias Népfront füzesabonyi járási elnöksége Hétfőn délelőtt a Hazafias Népfront füzesabonyi járási elnöksége ülést tartott, amelyen az elnökség tagjain kívül csaknem minden község népfront-vezetői is megjelentek. Az ülés bevezetőjében Gönczi Balázs járási elnök üdvözölte a megjelenteket, majd megnyitó beszéde után Fázold Károly elvtárs, járási titkár mondotta el beszámolóját. Fázold elvtárs beszámolója elején történelmi visszapillantással ismertette a népfrontmozgalom múltját, majd így folytatta; — Most, a választások előtt különösen sok feladat hárul ránk. A kisgyűíések, és a jelölőgyűlések szervezését)! kezdve egészen a választások lebonyolításáig rengeteg a tennivalónk. A népfront-bizottságok aktívái beszélgessenek el a választókkal, mondják el nekik, hogy pártunk politikája helyes, gazdasági helyzetünk megszilárdult, hároméves tervünk a felemelkedés útját egyengeti népűn* előtt. Agitálhatunk a hétköznapi élet ezernyi tetteivel, azzal a nagyarányú építőmunkával, melyet népünk a fel- szabadulás óta végbevitt. Minden községben számadatokkal kimutathatjuk az elmúlt . évek fejlődését. és mutassunk rá arra is, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a termésátlagok növeiiedését, és végeredményben népünk jobblétét eredményezi. A jelölőgyűiéseken és máshol is bátran álljanak ki a népfront jelöltjei mellett, hisz azok valóban a nép érdekeit képviselik. Vigyázzunk a választások tisztaságára, éberen kell . őrKödni arra is, hogy huligánok, vagy ellenséges elemek ne kerülhessenek be a jelöltek közé. Ezekben az időkben az ellenség is fokozza a tevékenységét, amint ezt már egy-Két helyen tapasztalni is lehet. Éppen ezért van most szükség fokozott éberségre, lendülete*, és lelkiismeretes munkára. A hozzászólások során Al- debrő község küldötte elmondotta, hogy községükben megtörténtek az előkészületek, a lakossággal ismertették a választási feladatokat. Az ülésen felszólalt Both József né országgyűlési képviselő és elmondotta, milyen segítséget vár a kormány a Hazafias Népfronttól a választási kampány idején. Halász Lajos Poroszló község küldötte a választójog fontosságát fejtegette, majd arról szólt, hogyan kell. élni ezzel a jogunkkal. A továbbiakban dr. Fekete László ügyvéd és Koncz eivtárs, a járási tanács elnökhelyettese adott hasznos tanácsokat at választási munka sikeres lebonyolításához. Az idén első ízben — ipari tanulók a gépállomásokon A gépállomási szakmunkás állomány bővítése érdekében az idén lehetőség nyílt arra. hogy ipari tanulókat szerződtessenek a gépállomásokra. Megyénk gépállomásain 13 ipari tanuló kezdte meg az idén a szerelő és a különböző vasipari szakma elsajátítását. A következő évben az ideinél még több ipari tanulót vesznek fel a gépállomások. AZ 1868. DECEMBER 14-i megyegyülés igen parázs hangulatban folyt le Egerben és országos vonatkozásban is jelentőségre tett szert. Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék bizottsága, a hevesi Németh Albert javaslatára jelentős határozatban kimondotta, hogy a „hongyűlés” nem felelt meg a megye és a nemzet várakozásának! A határozat kimondotta, hogy az előző országgyűlés az őszi alkotmányt lényegében és formájában átalakítván, Magyar- országot nemzeti önállóságából kivetkőztette. Ferenc József, az osztrák-magyar birodalom címének megállapítása által Magyarországot nemzeti összefüggésétől megfosztván, az össz- birodalomba olvasztotta. Ezen tények által hazánk elvesztvén nemzeti létének legfontosabb és leggyakorlatibb biztosítékait, képtelenné vált arra, hogy nemzeti önállóságáról szabadon rendelkezhessék. Kimondotta e bátor és vitathatatlanul haladó hangú határozat, hogy Magyarország az úgynevezett osztrák örökös tartományoknak rendeltetvén alá, az összbirodalom gyarmatává süllyedt! A nemzet vál- laira elviselhetetlen terheket raktak. Az „abszolút hatalom” által rendszeresített 'adókat törvényesítették és azok behajtására szolgáló közegek a nemzet bosszantására és megaláztatására állandósultak. Végső következtetésként a megyebizottság elítélte az 1865 —1868-i országgyűlés összes működését, sőt a határozatot „körirat alakjában” a többi megyékkel is közölni rendelte. E VITATHATATLANUL helyes és baloldali megállapításra, az 1867-es kiegyezéses gerinctelen politikát folytató kormány felháborodása, óriási volt. Horváth Boldizsár igazságügyminiszter, a parlamentben az esetről kijelentette, hogy Heves vármegye bizottsága „... a törvényhozás összes működését a hazaárulás művéül mutatja be a népnek ... megzavarja a nép erkölcsi érzékét és ■ jogfogalmát, ha látja, hogy a törvények iránti tiszteletlenségben a törvényhozás megy példával elől”. E pontnál a kormány türelme „megszakadt” és felhívta a megyét, hogy vonja vissza a „törvénytelen határozatot”. A zömében polgári baloldali elemekből összetevődött megyebizottság azonban a miniszteri felszólítást elutasította, illetve annak ellenszegült. Ily körülmények között nem maradt más módja a jobboldali kormánynak a határozat megsemmisítésére, minthogy kormánybiztost küldjön a megye nyakára és „kivegye az adminisztrációt a megyebizottság kezéből”. Csiky Sándornak, általam a közelmúltban megtalált naplója, az 1869. január 12-én tartott megyebizottsági gyűlésről a következő plasztikus képet festi: „ ... bejött Szapáry Fő Ispán helyettes, a lepecsételt királyi leiratot felolvastatta, a berendelt s befuvarozott 2 forint napibérrel ellátott, Almássy György által fizetett bérencek éljen kiáltásai között, melyben Szapáry, királyi biztosnak van tejhatalommal kinevezve. A biSUGÁR ISTVÁN: Régi választások Az 1869-es tavaszi választás zottsági gyűlést felfüggesztette, a tisztikart, melynek tagjait, ha nem engedelmeskednek, hivatalaikból felfüggeszti... a december 14-i határozatot meg- semmisítettnek mondotta ki. Ezzel a gyűlés a bérencek kiáltásai között feloszlott”. Ilyen előzmények után és körülmények között vette kezdetét az 1869. márciusára kitűzött képviselő^, vagy mint akkoriban mondották: követválasztásra való felkéSOKSZOR .HALLOTTUNK kedélyes történeteket „a régi jó világban” lezajlott képviselőválasztásokról. sokan, akik olvasták realista íróink műveit a múlt, századbeli képviselőválasztásokról, talán kissé tendenciózusnak találták az ott megírtakat, — pedig nem azok, mert az 1869-es Heves megyei követválasztás mindezeken túltesz és alkalmas arra, hogy a hiteles dokumentumok alapján feltárt események nyomán megismerjük egy igazán „békebeli” magyarországi választás lefolyását. Már maga a választási törvény is úgy volt megszerkesztve, hogy igen szűkmar- kúan adta a szavazati jogot a magyar állam polgárainak. Nem lesz közömbös, ha megvizsgáljuk, hogy kiknek is volt ebben az időben szavazati joga? 1. Nemeseknek, Katolikus papoknak, megyei és városi tisztviselőknek, akik 1848-ban is éltek e joggal. 2. Kereskedőknek, kik bejegyzett cégek voltak és könyvvezetésre voltak kötelezve, vagy ha nincsenek is bejegyezve, de kereskedelmi telepük volt. 3. Kézművesek, ha folyamatosan egy segéddel dolgoztak és ezt a tényt, céhmesteri vagy más eredetű, de hivatalos irattal tudták igazolni. 4. FöldtulajdonosoknaK, ha a földértékük 300 forintot eléri, azaz, ha már 1867-ben 3 forint és !5 krajcár telekadót fizettek. 5. HáztulajdonosoKnak, ha házuk értéke megüt egy megszabott értéket, melyet vagy okmányilag kellett igazolni, vagy egy kiküldött bizottság igazolta azt. 6. Katolikus rendházak után csak azok főnökeinek ismerték el választójogát? 7. Azok, kik bár a fenti kategóriákba nem estek, de a) saját földbirtokukból eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó és biztos jövedelmet tudtak kimutatni, b) vagy saját nevükre szóló, már fél éve birtokukban levő 100 ezüst forint értékről szóló takarékpénztári könyvecskéjük volt, c) vagy 100 ezüst forint értékű állampapírokkal rendelkezett, melynek tulajdonjoga közokiratilag igazolható, d) vagy 100 ezüst forintnak megfelelő, be nem kebelezett tőke után jövedelemadót fizettek, e) vagy 100 ezüst forintjuk volt valamely telekkönyvileg bekebelezett kötelezvényben, LÁTHATJUK TEHÄT, hogy a választási törvény milyen hatalmas számú magyar polgárt rekesztett ki alapvető polgári jogának gyakorlásából. Mivel a választójog birtoklásának alapfeltétele egy bizonyos jelentős tőke birtoklása volt, így azután a munkások, parasztok, kisemberek óriási száma rekedt kívül a korlátokon. Mi vsem bizonyítja ezt jobban, mint az a hivatalos tény, hogy Eger városának 19 000 főnyi lakosából csupán 2015 személynek volt szavazati joga! Heves megyében két párt: az 1867-es kiegyezés elvi alapján álló jobboldali Deák-párt és az úgynevezett „bal-párt’ indította jelöltjeit. A baloldali párt egy szélső bal csoportjának, a 48-as pártnak volt kimagasló egyénisége Csiky Sándor egri képviselő és ide húzott az „országos botrány”-! jelentő megyei javaslatot tevő Német Albert Hevesről. Már a választási előkészületekre rányomta jellegét a teljhatalmú királyi biztos tevékenysége, aki Csiky naplója szerint, 1869. január 13-án a „tisztikart” (megyei tisztvise- ' löket) összehxva, kijelentette, hogy o tisztviselőket felfüggeszti, ha a 48-as párt mellett működnek”. Szederkényi Nándor megyei másodjegyzőt, mint a balpárt egyik hangadóját, hivatalból felfüggesztette, mert a hírhedt megyei határozatot aláírta, sőt kinyomtatva, szét is küldötte országszerte. Gróf Szapáry királyi biztosnak a választásokban kifejtett tevékenységét mi sem mutatja jobban, mint a Csiky-napló azon részlete, mely szerint Németh Albert egy megyei központi bizottmányi gyűlésen a kormány teljhatalmú képviselőjét közönségesen „kortesvezér”- nek nevezte! A Deák-párt korteskedésében érvényre jutott mindaz, ami jellemző e politikai korszak romlottságára: a leitatástól, a megfizetésen keresztül, a becsületrágalmazó kijelentésekig. EGERBEN a szélsőbaloldali Csiky Sándorral szemben a jobboldali Szalay József indult. Szalay. hogy kiüsse Csi- kyt a képviselői nyeregből, már jó korán megkezdte a voksok vételét. Szederkényi közölte is Csikyvel. hogy egy Pallagi nevű személy már 1868: december közepén 300 forint előleget kapott „korteskedés- re”. Egy Tót János pedig azért kapott 100 forintot, „hogy hallgasson” Mindenesetre veszedelmesen sokat tudhatott az a bizonyos Tót! Egy vendéglősnek pedig ..500 forintot kínált Szalay. ha pártjára áll”. Az illető azután vendéelátóipari tevékenysége során megtehette ’a magáét megvásárlója érdekében. (Folytatjuk)
