Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-20 / 204. szám

t * Ä FÖLDMÜVESSZÖVETFr^TEK heves megyei szövetkezeti KÖZPONTÄNAK heti híbadöta. Hegyközség-szervezés Egerben Pártunk és kormányunk eb­ben az évben rendeletét hozott a hegyközségek szervezéséről. Ez a rendelet biztosítja, hogy a szőlő- és gyümölcstermelő gaz­dák öntevékeny összefogásával megteremtsék a jó termelési lehetőségeket. A hegyközségek általában a földművesszövet- kezetek keretén belül működ­nek és ezért kezdte meg az egri földművesszövetkezet is a szervezését. A rendelet megjelenése után, még június hónap elején, me­gyénkben is megindult a szer­vezés. Az egri földművesszö­vetkezet 11 tagú előkészítő bi­zottságot alakított, amely két­hetenként ülésezik és megbe­szélik a tapasztalatokat. A 'szervezésre eddig 3 kisgyűlést ívtak össze, amelyen több mint 200 szőlő- és gyümölcs- termelő gazda vett részt. Eze­ken a gyűléseken ismertették a hegyközségek irányelveit s a működési szabályzatot. Az ott tanúsított érdeklődés azt mu­tatja, hogy a termelők igye­keznek a legjobb szőlő- és gyü­mölcstermelési módszereket a gazdálkodásukban megvalósí­tani. Ebben a hónapban több mint 17 dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot, de ez a szám napról napra nö­vekszik. Szép tervek megvalósítását tűzte maga elé az egri hegy­község. Többek között elhatá­rozták, hogy a tájegységnek megfelelő szőlőfajtákat fogják termelni és hadat üzennek a direkttermőknek. Minden direkttermő-fajtát kipusztítanak, hogy tiszta faj­borok termelését tegyék lehe­tővé. Ezek mellett az elhanya­golt dűlő-utak rendbehozását is célul tűzték ki a hegyköz­ség területén, mivel eddig csak panaszok hangzottak el, de a megvalósításért senki nem tett semmit. A termelők régi óhaját orvosolják azzal is, hogy a szőlők között levő ku­takat kitisztítják. Közös tevékenységet is ter­veznek. Mindenekelőtt a kö­zös értékesítést akarják meg­valósítani, hogy ezen keresztül is nagyobb jövedelemre tegye­nek szert a gázdák. A területek gépi művelésére is nagyobb le­hetőség nyílik, hiszen a hegy­község területén a tagok földje egymás mellett van és így a nagyüzemi gépi munka meg­valósítása is lehetséges lesz. Az előkészítő bizottság tervé­ben szerepel még egy 4 kát. holdas oltványtelep létesítése, amely elsősorban a hegyközség tagjainak biztosítja a pótlás­hoz szükséges anyagokat. Ugyancsak terveznek 5 kát. hold területen feketeribizli ter­melést, amely azon kívül, hogy a tagok részére jó jövedelmet biztosít, a város ilyen irányú igényeit is kielégíti. A tervek szépek és megvaló­síthatók, csak az egri dolgo­zók támogatására van szükség. A hegyközség megvalósításá­val újabb kedvezményt kap­nak a termelők, tehát rajtuk múlik, hogy ezt a kedvez­ményt ki is használják. Ezen­kívül megyénkben több helyen lehetőség van hegyközségek szervezésére, ahol még ennél is jobb eredményeket tudnak elérni. Dolgozó parasztjainkon a sor, hogy a kormány adta kedvezményeket kihasználják és még az ősz folyamán meg­alakítsák a hegyközségeket. SZABÖ LAJOS Egy édekezki margóiára A gyöngyösi járás földmű­vesszövetkezeteinek igazgató- sági elnökei. mezőgazdasági üzemágvezetői és a gépállo­mások főmezőgazdászai érte­kezletre gyűltek össze Gyön­gyösön. Cél, összhangba hoz­ni a földművesszövetkezetek mezőgazdasági üzemágának munkáját a gépállomás mun­kájával. Sok vita, felszólalás hangzott el ezen az értekezle­ten. Látszott, hogy mindkét fél arra törekszik, minél job­ban összedolgozzanak. Javaslatot tettek arra vo­natkozóan. miként lehetne az őszi munkákat zavartalanul elvégezni úgy, hogy azzal a dolgozó parasztokat még job­ban megnyerjék. Majdnem minden földművesszövetkezeti vezető arról beszélt, hogy a cséplés kihúzódása miatt most ki kell használni a jó időjá­rást. Ehhez azonban több gépre volna szükség, mint ami rendelkezésükre áll. Arról panaszkodott többek között az adácsi földműves- szövetkezet mezőgazdasági üzemágvezetője — Gulyás elvtárs —, hogy a kihelyezett 3 traktor kevésnek bizonyul. A község dolgozói úgy meg­kedvelték a gépi munkát, hogy ma már 5 erőgép is kevés volna a munkához. Jó lenne tehát ha még legalább két traktort kapna, hogy időben — még az őszi esőzések be­állta előtt — befejeznék a szántás óikat. A felszólalás után azonnal az atkári gépállomás főmező­gazdásza Ígéretet tett arra, hogy amennyiben lehetséges lesz, adnak még egy traktort Adácsnak. Ez az értekezlet, de mit mond a gyakorlat? Amíg az ígéret elhangzóit — vagy talán még el sem hangzott — addig az atkári gépállomás a földműveszövet- kezethez kihelyezett 3 trak­torból egyet más munkára át­helyezett, tehát nemhogy a 3 traktorhoz adtak volna, ha­nem lassan, de biztosan az ott levőket is áthelyezik más­hová. Ebből a tanulság az, hogy csak annyit ígérjünk, ameny- nWt teljesíteni is tudunk, mert más az elmélet és más a gyakorlat. Sz. I—«■ Felhívás a méhészekhez Az 1957. évi rossz méhészeti Sényt követően, a földműves­szövetkezeti rendszer válságos helyzetéből segítette ki a mé­hészeket. A SZÖVOSZ igazga­tósága komoly áldozatokat ho­zott azzal, hogy kamatmente­sen átvitte az 1957. évi terme­lési szerződésekből származó előleghátralékot, sőt tehetővé tette új előleg nyújtásával a betelelést és a szerződések megkötését. Ezeket a kedvezményeket nekünk, szervezett méhészek­nek azzal kell viszonoznunk, hogy az idei jó közepes méz- termelés alapján szerződéses kötelezettségünknek teljes mértékben tegyünk eleget az előírt határidőre. A külföldi export elősegítése érdekében kérjük, hogy a szerződésen fe­lüli méz-készleteiket is ajánl­ják fel a földművesszövetke­zeteknek felvásárlásra. Felkérjük a Méhészszövet­kezet és méhész szakcsoportok tagjait, hogy a szerződéses kö­telezettségeiket túlteljesítve, szerezzenek további megbecsü­lést megyénk szervezett mé­hészeinek. Heves megyei Szövetkezeti Méhész Szakbizottság. Őszi munkák a méhészetben Megyei viszonylatban el­mondhatjuk, hogy a méhészek akácvirágzás utáni vágyakozá­sa ebben az évben bőségesen teljesült. Tudjuk, hogy az volt az óhajuk, bárcsak olyan nyá­ri hordást kapnának, amin a családok betelelnek. Mindazok, akik tarlóvirágos helyen vol­tak méhészetükkel, bőséges be­telelést értek el, sőt méhé­szeink egy része pörgetni is tudott egy keveset. Az adott helyzet szabja meg a teendőket az elkövetkezendő időszakban. Az augusztusi hor­dás következtében a fiasítás nagymértékben korlátozódott, ezért igen célszerű az őszi serkentő etetés alkalmazása. Serkenteni 2 dl sűrű adagokkal (1 kg cukor, 6 dl víz) célszerű. A serkentést igen jól összekap­csolhatjuk a nosemack beeteté­sével, mivel a gyomorvész minden tavasszal felüti fejét méhészeteinkben. így az őszi nosemack beetetéssel Kellő védettséget érünk el a méhcsa­ládoknál. A serkentő etetést október első napjaiban fejez­zük be és amennyiben lenné­nek olyan családok, amelyek­nek kevés a telelő élelmük, feltétlenül még ebben a hó­napban etessük nagy adagok­ban sűrű szörppel. A méhészek téli nyugalmát és a méhek eredményes kitele­lését az biztosítja, ha minden méhekkel takart telelő lépen legalább 2 kg méz van. Méh­családjainkat szűkített fészek­ben teleltessük, ahol a szűkí­tést szalma-, illetve gyékény­párnával végezzük. A szalma­vagy gyékény-párnát ne csak az oldal-szűkítéshez, hanem felső-takaráshoz is előnyös használni. A szűkített fészek­ben csak annyi lépet hagy­junk, ahányat a család méhei takarnak. A fészken kívülre eső, gyengébben mézes lépek- ről hordassuk át a mézet a te­lelő-fészekbe. Az is megfelelő módszer, ha a telelő-fészken kívülre eső lépekből a mézet kipörgetjitk és amennyiben arra a telelő-fészekben szük­ség lenne, nem mézzel, hanem cukor-szörppel egészítsük ki. így bizonyos mennyiségű méz­hez juthatunk anélkül, hogy a méhcsalád annak a telelés fo­lyamán kárát láthatná. A szűkítési munkálatokkal egyidejűleg nagy gondot for­dítsunk arra, hogy a telelő­fészekbe egyenletes színű, jó minőségű lépek kerüljenek, amelyen majd a tavaszi fészek kedvezően tud kialakulni. Már most kezdjük el az öreg — he­resejtes, vagy megroggyant lépjeink kiselejtezését és a sonkoly becserélését műlépre. A jelenlegi hordástalan idő­szak nagy mértékben ad lehe­tőséget arra, hogy kifejlődjön a kutatás és a rablás. Ennek elkerülése végett a kijáró nyí­lásokat szűkítsük le a mini­málisra. A méhcsaládokat le­hetőleg a késő délutáni órák­ban kezeljüK. Egy-egy család kezelési idejét a lehető leg­rövidebbre korlátozzuk és ke­zelés közben használjunk le­fedhető kerettartó ládát. így elkerüljük, hogy méhészetünk­ben kutatás, vagy rablás kö­vetkeztében gyengüljenek a telelésre készülő családok. A kijáró nyílásokra helyezzük fel a fogas-szűkítőket, részben a halálfejes lepkék, részben az egerek és cickányok távoltar­tása végett. A jó telelés érdekében fel­tétlenül készítsünk a méhésze­tünk köré — főleg az uralkodó szélirány oldaláról — szélfogó­kat, kukoricaszárból, vagy egyéb más, megfelelő anyag­ból. Ha a felsorolt teendőket lel­kiismeretesen elvégezzük, ak­kor nyugodtak lehetünk majd a tél folyamán, mivel méhcsa­ládjaink eredményesen fognak telelni és a méhészek gond nélkül végezhetik majd a téli munkákat. Sztrancsik Zsigmond. Az export-szőlő jó hírnevéért Felelősségteljes munka in­dult be a gyöngyösi járás földművesszövetkezeteinél az export-szőlő felvásárlása te­rén. Ebben az évben eddig mintegy 270 vagon saszla-sző- lőt vásároltak fel és expor­táltak külföldre felvásárlási szerveink. A jó hírnév továb­bi öregbítése népgazdasági ér­dekből is elsőrendű feladat, melynek előfeltétele az oda­adó és lelkiismeretes munka. Ebben az évben a termelőK csomagolják az export-szőlőt, ami előnyös részükre, mivel mázsánként 22 forinttal kap­nak többet, mint az előző év­ben. A helyszíni ellenőrzések során az tapasztalható, hogy egyes termelők a bizalommal sokszor visszaélnek és nem csemegézést, hanem szürete­lést hajtanak végre. így tör­ténik meg, hogy az exporl- rekeszek aljára éretlen, sa­vanyú, ollózatlan szőlő kerül. Ilyen esetek fordultak elő az elmúlt napokban többek kö­zött Detken és Markazon is. Ezen nemtörődöm magatar­tás néhány termelő részéről azt eredményezi, hogy az egész községet kizárhatják az export területből. Az ilyen esetek után félő, hogy a hí­res magyar szőlő hírne-'éből veszít, ami a jövőt illetően a kiszállítandó mennyiség csök­kenését eredményezheti. Kér­jük tehát a dolgozó parasz­tokat, hogy saját érdekükben és nem utolsósorban népgaz­dasági érdekből az export­szőlő kiválogatásával, csoma­golásával többet törődjenek és a felületes, rosszindulatú ter­melőket pedig figyelmeztes­sék hasonló hibák elkerülé­sére Szabó Zoltán Jól halad a réssjegyhefisetés Recsken Recsk és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet egyike megyénk jól működő szövetke­zeteinek. Munkájuk nyomán már eddig is szép eredménye­ket értek el, miáltal a föld­művesszövetkezet működése egyre gazdaságosabbá válik. A vezetőség jó munkáját támo­gatják a községek lakosai is, ami legjobban megmutatkozik ebben az évben elért részjegy­befizetési eredményekben is. Különösen jó eredményt ért el Király János mátraballai bol­tos, aki egymaga több mint 3900 forintot fizettetett be. A mátraballai lakosok példáját követték a recski dolgozók is és ebből adódóan tervüket ed­dig 62 százalékra teljesítették. A vásárlási visszatérítések kifizetésénél felvilágosító mun­kával, de az eredmények lát­tán is többen egészítették ki darab-részjegyüket egész rész­jeggyé. Ezek után nézzük meg, hogy mit kaptak ebben az év­ben a körzeti földművesszö­vetkezethez tartozó községek lakosai. Sokat panaszkodtak Mátraballán, hogy a meglevő bolt- és kocsma-helyiség kicsi és korszerűtlen. A község igé­nyeit nem elégíti ki, mivel a vásárlóerők az utóbbi időben majdnem háromszorosára nö­vekedtek. A község lakossága nagyobb részben bányász és üzemi munkás, minek követ­keztében a kereskedelemre is nagyobb feladat hárul. A foko­zott szükséglet kielégítésére ebben az évben került sor egy új bolt- és kocsma-helyiség építésének befejezésére. Ugyan ilyen szép eredmény­ről számolhatnak be Recsken is, ahol a dolgozók szórakozá­sára szabadtéri kerthelyiségetj III. osztályú kisvendéglővel lé­tesítettek a nyáron. A földmű­vesszövetkezet vezetősége a szövetkezet minden egyes dol­gozójára felbontotta a rész­jegy-tervet és így minden dol­gozó tudja, hogy mennyi la­kost kell beszervezni a mozga­lomba. A dolgozók tervteljesi- tését negyedév végén munka- értekezleteken megtárgyaljákj ahol a jó munkát végzőket ju­talomban részesítik. Az elért eredmények azon­ban még nem véglegesek és így továbbra is szükség van az eddigiekhez hasonló jó mun­kára. A község dolgozóitól pe­dig még fokozottabb támoga­tást várnak, hogy a ma még csak tervben szereplő lé­tesítményeket a közel jövőben meg is tudják valósítani. 09 — ........... — Gy öngyöshalászon teljesítették a szerződéskötési tervet A gyöngyöshalászi földmű­vesszövetkezeten belül a jövő évi szerződéskötések tervét — amint már azt hírül adtuk — a megkezdés után 10 nappal teljesítették. 80 kát. hold para­dicsomra, 47 kát. hold cukor­répára és 8 kát. hold borsóra kötötték meg a szerződéseket. Demjén József né, a földmű­vesszövetkezet felvásárlója és termelési felelőse, a tervszá­mok kézhezvétele után hozzá kezdett a szerződéskötésekhez. Különösen a paradicsom ter­melési szerződések megkötésé­nél értek el szép eredményt. A község dolgozói a paradi­csom mellett szívesen szerződ­tek cukorrépára is, mivel az ez évi eredmények azt bizonyít­ják, hogy érdemes cukorrépát termelni. A többi községtől eltérően, sok új termelő kapcsolódott be a cukorrépa termelésébe. Ezért is sikerült a megadott tervet túlteljesíteni. Vannak azonban olyan dolgozó parasztok is, akik ez évi területüknek a dupláját szerződték le. Az ági- > tációs munka mellett magától beszélt az a tény is, hogy sok , termelőnek nagyobb jövedel­met biztosított ebben az évben a cukorrépa, mint a burgonya, vagy a kukorica. A termelők lelátogatásával, de a felvásárló telepen végzett munkának megmutatkozik az eredménye. A község termelőire a szer­ződéskötés befejezése után most már az a feladat vár, hogy jó talajmunkával bizto­sítsák a jövő évi termésered­ményeket. Ehhez minden adottság megvan, csak a ter­melőknek kell kihasználni ezt az alkalmat. Reméljük, hogy a szerződéskötésekben elért jó eredmények után a termelés­ben is kiváló eredményeket érnek el. Uj vegyesbolt Régi megoldatlan problémá­jukat orvosolták a novajiak- nak, amikor ebben a hónap­ban egy új vegyesboltot nyi­tottak a községben. Az új vegyesbolt megnyitására azért volt .szükség, mivel a község­ben eddig még csak egy bolt működött, de a vásárlók igé­nyeinek megfelelően nem le­hetett nyitvatartani. Most ezt a kérdést is megoldották, mi­vel a két üzlet felváltva tart nyitva, így a dolgozók mun­kából hazajövet is vásárol­hatnak az új boltban. Egy használt berendezés fel­újításával és a MÉSZÖV által biztosított támogatásból ren­dezték be az új üzletet. A napokban ellátogattunk és örömmel tapasztaltuk, hogy nagy gondot fordítanak az üz­let tisztaságára és az áruk ren­dezettségére. Ferencz Miklós, a bolt vezetője elmondotta, hogy a trafik-árutól kezdve, a pa­lackozott árukig itt minden megtalálható. Forgalomról ér­nyílt Nova jón deklődve tudomásunkra hoz­ták, hogy az új üzlet 10 nap alatt közel 23 000 forintos for­galmat bonyolított le. Az el­látó szervek gyorsan rendel­kezésükre bocsátják a szük­séges árukat. Ez számukra je­lentős intézkedés, hiszen még a nyitás kezdetén vannak és ezen múlik, hogy megnyerik-é a vásárlók tetszését. Mi úgy gondoljuk, hogy már most megnyerték, legalább is így vélekednek róla a község dol­gozói. Szeretnék a közeljövőben még az áruválasztékot bőví­teni — gondolunk itt a falusi gazdáknak szükséges vasáruk beszerzésére Az új fiókbolt megnyitása a helyi földműves­szövetkezet és a községi ta­nács munkáját dicséri, de kö­szönet érte az egri FJK-nak is, ahol támogatásra talált és odaadással intézték el a nova- ji dolgozók régi kérését: az új fiókbolt megnyitását. Da ropó István, Novaj.

Next

/
Thumbnails
Contents