Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-17 / 201. szám

M58. szeptember 17., szerda NÉPCJSAG 5 A párt és a tömegkapcsolat Tiszanánán építőanyagot, Takács Ignác, Nagy Károly pártonkívüliek már többször voltak a párt­szere a pártszervezetnek, hogy minden párttag kap pártmeg­bízatást. így pártmegbíaatás­haz építésénél. A Vörös csil­lag és a Petőfi tsz-ek tagjai pedig Zetorral, vontatóval, lo­vaskocsikkal együtt vettek részt az anyaghordásnál. Az ilyen alkalmakkor sem hall­gattak a kommunisták. Meg­hívták a pártonkívülieket az új pártház avatására, s mond­ták nekik, hogy legyenek ott állandó vendégek. De úgy be­széltek: az sem baj, ha esetleg gazdaként látni majd őket a pártházban, ha második ott­honra találnak a kommunis­ták között. Minden időt, minden alkal­mat kihasználni az agitációra, ez a pártszervezet jelszava. Az elkönyvelt dolog, hogy a kormány és a párt helyes politikája népszerűvé teszi a párt és államvezetést, s ma­gát a pártot is. De ez nem elég, s ezért alakítanak ki Tiszanánán helyi politikát a párt és kormány célkitűzései­nek végrehajtására. A szövet­kezeti politikánál is az az elv, hogy mindenki a meg­győződése és szabad akarata alapján lépjen be'a tsz-be és mentes legyen a mozgalom a kényszertől. Az eredmény — ami a tsz-ek jó munkájának is köszönhető — hogy pél­dául a Petőfi Tsz-ben az első félévben 36 dolgozó pa­raszt kérte felvételét. VAN MIVEL agitálni a je­lenlegi kormánypolitika mel­lett és van kézzelfogható, szemmel látható bizonyítéka a falu fejlődésének. Most ad­ták át rendeltetésének a köz­ség első artézi kútját, — a közeljövőben akarják felépíte­ni a víztornyot, megépítem' a vízvezetékhálózatot és hat vagy nyolc helyen a közkifo­lyót. Ezek a tények nem te­szik elégedettekké a falu kommunistáit, nem azt tart­ják, hogy beszélnek a tények magukért, ők maguk is be­szélnek az eredményekről, a jövő kilátásairól. Az a móö­TÖTH JÓZSEF Olcsó áron jó árut Aránylag rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert az egri vásárlók körében a Leértékelt Áruk Boltja. Ked­velik többek között azért, mert minden leértékelt áru­féleség megtalálható itt, egy helyen. Belépve az üzletbe, jobboldalon cipődobozok ma­gasodnak. Megtudjuk, hogy a cipőosztályon a 48 forintos száras iskolacipő a sláger, de a gumitalpú szandálok is ke­resettek. A másik oldalon a pulóve­rek, retikülök, aktatáskák frontja után a vegyes ipar­H TECHNIKA ÉS A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Élő szeizmográf volt... Néhány hónappal ezelőtt haliformában meghalt Edward Peterson az eleven szeizmo­gráf. Több ezer kilómét ir tá­volságból „megérezte” a • óid rengéseket. Néhányszor előre megjósolta a földrengés idő­pontját és helyét, megszégye­nítve a legtökéletesebb mű­szereket is. Orvosok és tudó­sok ismételten próbát tettek vele, s meggyőződtek róla, hogy Petersonnak mindig iga­za volt. Az utolsó években hi­vatalos fórumok előtt jegyző­könyvbe vették kijelentéseit... Ezzel minden kétséget eloszla­tott. Peterson 1906. április 17-én adta először tanújelét Szokat­lan képességének. San Fran­ciscóban egy kis házban la­kott, s éjszaka furcsa érzés ébresztette fel. Valami erős nyomást érzett. Izzadtság ütött ki homlokán. Nem tudott aludni, felöltözkö­dött és magánkívül rótta az utcákat. Kisétált a városból egy dombra. Ekkor föld alatti morgást hallott a város felől. Megindult alatta a föld, és ő elesett, miközben nem messze tőle kártyavárként kezdtek összeomlani a felhőkarcolók. Porfelhő takarta el a várost. Tűzvész tört ki és elpusztí­totta azt, amit a földrengés még meghagyott. 1908. december 28-án Peter­son New York-ban tartózko­dott. Akkor újra ugyanilyen félelemérzés fogta el. Másnap az újságok hírül adták, hogy az olaszországi Messina vá­rost földrengés döntötte rom­ba, s nyolcvanezer ember vesz­tette el életét. Peterson megdöbbent. Eddig azt hitte, hogy annak a féle­lemérzetnek, amely sok évvel azelőtt San Franciscóban el­fogta, semmi köze a bekövet­ki. Ára 460 forint. A férfi sportöltöny régi ára 635 fo­rint volt, most 480 forintért kapható sok színben. Szok­nyák, blúzok, nadrágok, gyer­mekruhák, s még sok más áru várja itt a vásárlókat. Méterárukban is található ér­dekesség. Végezetül azt javasoljuk, a vásárlóknak: érdemes bizo­nyos időközökben többször is felkeresni az egri Leértékelt Áruk Boltját, mert mindig újabb és újabb áruk érkez­nek. A FELSZABADULÁST Kö­vető években igen népszerű volt a kommunista párt és annak politikája a tiszanánai dolgozó parasztok Köreben Támogatták a párt célkitűzé­seit, harcoltak programja va­lóra váltásáért és a párttag­létszám is igen jelentős volt. Ez az állapot azonban meg­változott az 1950-es évek után, amikor a politikai felvilágosí­tó munkát felváltotta az erő­szakos, durva helyi politika, az erőszakos tsz-szervezés. a sokszor dolgozó parasztokat is sújtó begyűjtési intézkedé­sek. Nagy feladat hárult tehát az MSZMP tiszanánai párt- szervezetére a helyes politika kialakítása, a tömegek meg­nyerése érdekében. A párt ve­zetői keresve, megtalálták azt a módot, ahogy az egész falut fel lehet rázni a közönyből, a politikai tespedtségből. Ez a mód a társadalmi munka meg­szervezése volt, amelynek so­rán a párttagok közvetlen hal­latták a párt szavát, beszél­tek programjáról és a meg­változott vezetési módszerek­ről. — Még a tavasszal csak 8t kilométer hosszú járda épí­tését terveztük — mondja Protovin Jenő elvtárs, tanács­elnök, a pártvezetőség tagja. — A munkák kezdetén egyre többen kerestek fel bennün­ket kérve, hogy a félreeső ut­cákon is építsünk járdát. A kommunisták és a Hazafias Népfront kezdeményezésére a községbeliek társadalmi mun­kával járultak hozzá a járda­építéshez. Napjainkban nem is látni más mozgolódást a községben, csak a járdát építő brigádok serény munkáját. Egyik he­lyen az asszonyok, máshol a férfiak keverik a sódert és a mester irányításával formál­ják a betonjárdát. Ahogy a tanácselnök mondja, nem is öt, hanem tizenkét kilométer hosszan építenek új járdát a községben. — Mindegyik ilyen brigád­ban — veszi át a szót Anga István elvtárs, az egy­séges pártvezetőség titkára — vannak kommunisták is. Ezek a párttagok beszélnek az em­berekkel a nemzetközi hely­zetről, a párt, a kormány po­litikájáról, a község fejlődé­séről és irányítják a közhan­gulatot. A PÁRT IRÁNTI megbe­csülés szimbóluma a pártház építése, ahol a pártonkívüliek és a párttagok vállvetve se­gédkeznek a kőműveseknek. Nem kevesebb mint 600 nun- kanapot dolgoznak társadalmi munkában a pártház építésé­nél. Az alap már kész, a fa­lakhoz hordják a fogatok az DOMBTETŐRŐL nézem a határt. Csodálom, bámulom azt a nagy változást, ami né­hány hét alatt végbement minden felé. A fák, a bokrok, a mezők, a szántóföldek őszi ruhát öltenek és elfelejtik a nyarat. Napsütéses délelőtt. Egész embersereg dolgozik künn a határban. Szinte üres a falu, kihaltak az utcák, csak az is­kolaudvaron nagy a zsivaj. A noszvaji kislányok körbeáll- nak, énekelnek, játszanak va­lami kedves gyerekjátékot. Éneküket felkapja a szél, ki­hozza a dombra, aztán már csak a libbenő tarka ruhács­kákat látom. Egy lovaskocsi után szegő­döm, felszerelésükről úgy lá­tom, krumplit ásni indultak. Megyünk, megyünk a dűlő- utakon a szövetkezet tanyája felé. Magyar Vilmos bácsi megáll a krumpliföldön, aztán kapát a kézbe, nekilát a mun­kának. A porhanyós fészkek alól öklömnyi krumplik gurul­nak a földre. Ella, rózsa, me­lyik milyen fajta. Nézem a határt és úgy látom, hogy ma sok krumpli zsákokba kerül a noszvaji földeken. Ott távo­labb, mint fehér babák, sora­koznak a telt zsákok, ami azt jelenti, ott se veszett kárba a sok munka, fáradság. Később egy megrakott sze­kér jön arrafelé. Kukoricát törtek itt, az alsó részen. Az asszonyok, lányok szapo­rán kapkodják a jókora csö­veket, az ember most fordul Őszi először a szekérrel. — Marad- hatós termés volt az idén, — mondja a gazda, aztán meg­biztatja a lovakat... . A TERMELŐSZÖVETKE­ZET dohánypajtájából nótaszó hallik és utána valaki hango­sat kacag. Erős dohányillat terjeng a levegőben, s ha be­csukott szemmel járna is vala­ki, akkor is tudhatná, hogy a közelben dohánnyal bánnak. Székely Ferenc agronómussal — éppen jókor — itt, a pajta mellett találkozunk. Büszkén mutatja a szép leveleket, me­lyeket most fűznek zsinegre a lányok. — Dohányszüret van, — mondja és készségesen ma­gyaráz. Az asszonynépek a dohányföldön, meg itt, a paj­tában foglalatoskodnak, hisz ehhez a munkához ők értenek a legjobban. Messzebb, a dűlőutakon, szé­nával rakott szekerek közeled­nek. — A fogatok most a szé­nabetakarítással vannak elfog­lalva. Tizennégy hold kaszá­lónk van és szénatermésünk is jól mutatkozik — magyarázza a fiatal agronómus. — Most így, szeptember derekán, októ­ber elején a legszorgosabb a munka. Mindenütt a betakarí­tás járja, mellyel egyidőben kell elvégezni az őszi talaj­munkákat is a földeken. Vala­hol egy traktor dohog, erős, pöfögő hangját időnként erre hozza a szél. A lermelőszövet­ként szívélyes, szoros barát­ságot alakítanak ki a párton- kívüliekkel, közelebb kend­nek hozzájuk. Erre minden alkalmat, módot felhasznál­nak, az úgynevezett „párt- panasznapokat” is. Ezeket a panasznapokat a pártszerve­zet szervezi, ahol járási párt­funkcionáriusok hallgatják meg a község lakóit és orvo­solják az esetleges panaszo­kat. Legutóbb Nagy Károly elvtárs, a járási pártbizottság másodtitkára tartotta meg a panasznapot, amely független a tanácstagi panasznapoktól. Volt is látogató elég. Godó János például azért kereste fel a párt képviselőjét, hogy tanácsot kérjen tőle, mit csi­náljon a földjével, mert nem tudja szántani egymaga, s átveszi-e tőle az állam a föl­det. — Sosem gondoljon erre Jani bátyám — mondta W'rA Nagy elvtárs. Ha belép az Üj Élet első típusú tszcs-be, ahol közösen végzik a munkákat, megszűnik a baj. mert meg­marad a föld és könnyül a teher is a vállán. Godó János már tagja is az Űj Élet Tszcs-nek. De minden egyéb baba ta­láltak orvosságot a párt-pa­nasznapon. Elhatározták, hogy rendszeresen szerveznek ilyet, s ezúton is segítik az ügyes­bajos dolgok gyors elintézé­sét. AHOGY A TISZANÁNAI pártvezetőség tagjai mondják, nem szabnak sablont a poli­tikai munkához. Minden le­hetőséget kihasználva végzik azt, a politikai munka azon­ban céltudatos: megértetni a párt, a kormány politikáját, mozgósítani annak végrehaj­tására. Az, hogy sikeres a mozgósítás és megfelelő a pártmunka, a helyi pártszer­vezet és a falu népének jó kapcsolatán alapul. cikkek nagy tömege hívja fel a figyelműn Két. Kapható itt minden, — órától a gyer­mekmérlegig és az igazol­ványtoktól a lábtörlőig. Következik az emelet. Mint­ha elvarázsolt kastélyban jár­nánk, úgy nyikorog a falép­cső, amelyen feljutunk a mé­teráru, illetve a készruha osz­tályra. Az átmeneti és téli­kabátoknak van most nagy keletje, mert olcsó áron jó árut tud választani a vevő. Éppen télikabátot próbál egy felnémeti vásárló és a jómi- nőségű kabát meg is felel ne­képek kezeihez vezető út mindkét oldalán feketén csillognak a szántások. Alapos munkát vé­geztek itt a gépek, úgy látszik, mert rálépve, úgy süpped a talaj, mint a perzsaszőnyeg. A magágy kész, így egy-két nap múlva földbe kerülhet a mag. Egyik barázdából nagy, szürke nyúl ugrik elő és viszi, menti irháját a gyümölcsösök felé, ahol ugyancsak nagy munká­ban vannak a noszvajiak. Noszvaj mindig híres volt gazdag gyümölcsterméséről, sok gyümölcsfájáról. Különö­sen szilvafa van sok, de más gyümölcsféléből is kerül bő­ven. Az egri út mentén egy hatalmas körtefáról gyerek kiabál. Valami kosarat köve­tel, de közben nagyot harap a szép zöldessárga, édeslevű körtébe. Szája tele van, hang­ját nem is érti, de nem is figyel rá senki. Néhány perc múlva odaérnek az „öregek”, aztán megkezdődik a körte­szedés. Odébb idősebb néni szilvát szed, azt mondja, pá­linkát főzetnek belőle. — Eb­ből van ám az igazi „pájinka", édes lekem, — magyarázza. — Tudja-e mit tart az én öre­gem? — Azt mondja, hogy aki ilyennel él. azon nem fog a halál! Most szüret tájon tölti be majd a hetvenet, de olyan egészséges is, mint a makk. — így az öreg néni, miközben keze soha, egy percre meg nem áll. Hazafelé a szőlők felé kerü­lök. A szőlő levelei már sár­gulnak, pirosodnak, zsendül- nek a szemek is, de szüretre még senki sem gondol. A cse­megét már leszedték, csak itt-ott lel a darázs egy-két ottfelejtett fürtöt. DÉLUTÁN VAN, mikor újra körülnézek a dombról. A Nap már kezd eltűnni a Várhegy mögött és hűvös szellő fúj- dogál a síkfői tó felől. — Halló ... halló..óóó — kiabál valaki, és hosszú botját a levegőben tartja, mintegy utamat állva. — Szépen nézünk ki, — gon­dolom és máris egy lompos pulival viaskodom, amely min­denáron le akarja szedni a nadrágomat. Szerencsémre a gazdája megérkezik, aztán hát­raparancsolja a kutyát. Meg­ismer az öreg. Egyszer már találkoztunk valahol. Kicsit zavarba jön, neki pirosodik, az­tán csak ennyit mond: — Mán megbocsásson, de nekem tud­ni kell, hogy ilyenkor, érés idején ki jár a hegyen, mert én már magát reggel óta fi­gyelem, csak akkor még on­nan a másik dombról. BESZÉLGETÜNK egy dara­big, aztán hazafelé indulok. Az útszéli bokrokon érik a csipke és kéklik a kökény. Mikor átérek a szomszédos dombra, még visszatekintek. Az öreg csősz még akkor is ott áll és botjára támaszkod­va figyeli, őrzi a noszvaji ha­tárt. Sz. I. kezeit katasztrófához. De ez­úttal felismerte az összefüg­gést. Nyilván megvan az a rendkívüli képessége. hogy előre tudja jelezni a földren­gést. Elhatározta, hogy ellen­őrizni fogja feltételezését. A következőkben nyilvános­ság előtt mondotta el jóslata­it. hogy eloszlasson minden kétséget. Okmányok bizonyít­ják, hogy előre megjósolta az 1915. június 3-i olaszországi földrengést. amelynek har­mincezer áldozata volt. Négy évvel később, 1919. május 13- án „jelezte” a katasztrofális kínai kanszoni földrengést, amely kétszázezer emberéletet követelt. Szinte hihetetlen eset történt vele 1923. augusztusában, ami­kor hajón utazott Indiából Hongkongba. Egyszerre csak szörnyű félelemérzet fogta el. Rohant a kapitányhoz: — Valahol rettenetes kataszt­rófa fog bekövetkezni... Tenni kell valamit... Értesítse rádión az összes japáni kikötőket — lihegte. A kapitány azt hitte, hogy lázrohamában fantaziáló malá- riás beteggel van dolga, s hogy megnyugtassa, mindent ráha­gyott, de esze ágába se jutott, hogy tegyen valamit. Ez reg­gel nyolc óra körül történt. Négy órával később a szeiz­mográfok jelezték az első föld­lökést, amelyet követte a töb­bi, s Tokió majdnem teljesen elpusztult. Körülbelül százhat­vanezer ember vesztette éle­iét. Kz európai orvosok általá­ban nem mondják meg bete­geiknek, ha súlyos kimenetelű bajban szenvednek. Inkább a beteg hozzátartozóit tájékoz­tatják abban a hiszemben, hogy az amúgy is rossz álla­potban levő beteg nem visel­né el bajának tudatát. A se­bészek általában kevésbé me­revek. Az Egyesült Államok­ban pedig az orvosok nyíltan beszélnek betegeikkel. Jogi szempontból nézve, a sebészeknek is mindenekelőtt a beteg egészségére kell te­kintettel lenni. Csonkító mű­tétet nem szabad végrehajtani a beteg beleegyezése nélkül. Ehhez viszont meg kell ma­gyarázni a betegség természe­tét. Az orvosok és sebészek ko­runknak, képzettségünknek, és meggyőződésünknek megfele­lően más-más álláspontot fog­lalnak el. Tudják: a legna­gyobb lelkierejű betegnek is mélységes megrázkódtatást je­lent a halálos diagnózis, vagy a műtét bizonytalan kimene­telének tudata. Ezért az or­vosok túlnyomó többsége nem mondja meg a teljes igazsá­got betegének, különösen amikor rákos megbetegedé­sekről van szó. Nem hisszük, hogy ez sz orvosi álláspont végérvényes. Higany Leninogorszkban mellékter­mékként higanyt állítottak elő az ólomgyártásnál. Vélet­lenül rájöttek, hogy a szűrök segítségével az üzem füstjé­ből kivont por ezüstös színe­Az alig pár hónapja alakult egri Vidróczki-táncegyüttes az ősszel bemutatásra kerülő mű­sorának első részét feldolgoz­ta. A második rész feldolgo­zását a múlt héten kezdték, amelynek nagy részét Heves megyei táncok alkotják. Most szervezik az együttes zene­karát is. s mikor a zeneszerző megküldi az anyagot, a zene­kar is megkezdi a munkájá* Az első fellépéseket novem­berre tervezik, melynek során Sok tudós próbálta megfej­teni e szokatlan képességgel megáldott ember titkát. Nem sokra mentek. Az egyik ma­gyarázat szerint Peterson szer­vezete megmagyarázhatatlan módon fel tudta fogni a tá­volból érkező földrengés-hul­lámokat. amelyek a föld fel­színén és a föld mélyében egyaránt terjednek. Peterson előre megérezhette a földrengés bekövetkezését, mert az erősebb földlökéseket megelőzően enyhén megremeg a földkéreg, s ezeket a rengés- hullámokat egyes állatfajták is fel tudják fogni. Görögor­szágban például nemrég a gó­lyák mentették meg egy falu lakosságát. A gólyák egyszerre csak minden látható ok nél­kül menekülni kezdtek fész­keikből. Ezen a vidéken gya­kori a földrengés és a parasz­tok hallgatnak az állatvilág elvérzetére. A gólyák nyomá­ban ők is elmenekültek a fa­luból. Néhány óra múlva csak­nem minden ház összeomlott. A santiagói (Chile) állatkert igazgatója érdekes adatokat közölt az állatok ilyen elöér- zetelről. Az oroszlánok, bölé­nyek, antilopok, gazellák és szarvasok mindig nyugtalanok voltak, valahányszor bármilyen távoli földrengés bekövetke­zett. Ezzel szemben a maj­mok és a medvék egyáltalán nem reagálnak erre. „Peterson titkának” is valami ilyesféle a magyarázata. Ugyanazzal a rendkívüli ké­pességgel rendelkezett, mint egyes állatfajok. Ne felejtsük el, hogy amikor a vérbajosok és tüdőbetegek előtt eltitkolták, hogy- mi a bajuk, amíg „kegyes hazug­ságokkal” leplezték betegségü­ket, eredménytelenül folyt a harc a társadalmi csapások ellen. Ma már ezen túl va-® gyünk, a helyzet hasonló a rák esetében is. A nagykö­zönség részletesebb tájékozta­tása és a megelőző rendsza­bályok erőteljesebb alkalma­zása, a rák problémájának nyíltabb megtárgyalását teszi lehetővé. Az általános tájé­kozottság következtében az or­vosok is előbb-utóbb lemon­danak a „kegyes hazugság­ról". Egyes orvosok szerint a be­tegség „letagadása” megszé­gyenítő a »betegre nézve. Az orvosnak arra kell törekednie, hogy a beteg megértse: nem bíróval áll szemben, aki va­lamilyen kezelésre, vagy mű-' tétre ítéli, hanem segítőtárs áll mellette, aki meg akarja gyógyítani. Annyi bizonyos: az igazsá­got csak azoknak mondhat­juk meg, akiknek nem jelent túl nagy megrázkódtatást, akiknek a gyógyulásba vetett hite vagy egészségügyi tájé­kozottsága kellő biztosítékot nyújt a kétségbeesés ellen. füstből nyitotta, hegy ez az ezüstös szín, a porban levő higanynak tulajdonítható. A leninogorsz- ki üzem jelenleg annyi hi­ganyt von ki a füstből, mint egv közepes kapacitású higany­bánya. ben is fellépnek. hatvan város anvahönyveliál Születtek: Almási Ferenc. Ora- vecz Mária Erzsébet. Szedmák Má­ria. Jaloveczki László. Szajkó Ernő. Matuz Erika Nagy Éva. Te­lek Róbert. Huszár József. Fáczán Mária Erzsébet. Házasságot kötötek: Farkas Ist­ván— Sisa Ilona. Meghalt: Palkovics Béláné (Mokó Terézia. Keli-e tudni a betegnek, hogy mi baja ? zetu. A vegyelemzés bebizo­Novemberben lép fel először az egri Vidróezki-táncetfyüttes először vidéken, később Eger-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents