Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-13 / 198. szám

Picsel spekulációk a termelői igcszolvánsiYcsel Miért nem megy a résziegybeíizetés Bükkszéken? Kormányunk a mezőgazda- sági termelvények értékesíté­sének szabályozása tárgyában kiadott rendeletével az áru­felhozatal új módját vezette be. Minden tekintetben a leg­szélesebb jogokat biztosítja a termelő részére; legyen az szövetkezeti vagy egyéni gaz­da. A termelői igazolvány tu­lajdonosának lehetőséget biz­tosít arra, hogy termését azok­ra a piacokra szállíthassa, ahol jobbak az értékesítési lehető­ségek, ahol jobb árakat tud elérni. Az egy pillanatig sem lehet vitás, hogy a felhozott meny- nyiség enyhíti az árakat, ja­vítja a fogyasztók ellátását. Mindezekből világosan látszik, hogy amikor a termelő az el­látatlan piacok felé szállít, áruja megjelenésével népgaz- daságilag hasznos tevékenysé­get fejt ki. A zavartalan piaci rend, a bő áruválaszték és a nagy fel­hozatal következtében csökke­nő irányzatú piaci árak nem kismértékben emelik a dolgo­zók életszínvonalát. Érthető tehát a termelők ilyen irányú intézményes támogatása. A rendelet jótékony szelle­me azonban a végrehajtástól függ. Minden törvény és ren­delet annyit ér, amennyit vég­rehajtanak belőle és ahogyan azt vég. hajtják. Ha megyénk zöldség- és gyümölcsfélékben hiányos területein árusítás vé­gett megjelenő termelőket ala­posabb vizsgálat alá vesszük, azt látjuk, hogy a rendeletet nem minden esetben hajtják végre helyesen az illetékes szervek. Sok az olyan „ter­melő”, aki egy-két holdnyi föl- decskéje használatára hivat­kozva, termelői igazolvány bir­tokában, a használatában levő földterület hozamának tízsze­resét felvásárolva, mint „ős­termelő” kupeckedik a piaco­kon. A rendeletben foglaltak el­lenőrzésével megbízott szervek néha minden igyekezete kár­ba vész, mert a termelői iga­zolvány kiállítása nincs meg­alapozva kellően. A termelői igazolvány-űrlap ugyan részle­tesen tartalmazza a gazdaság adatait, a gyümölcsfák és az állatállomány számát, vala­mint az öntözéses terület nagy­ságát, de mindezek az adatok, meggyőződésünk szerint, kellő ellenőrzés nélkül kerülnek az igazolványba és tág teret nyúj­tanak a spekulációra. Mondanunk sem kell, hogy sok az olyan kofa, akinek 1000 négyszögöl szántó és 500 négy­szögöl szőlőterülete van a használatában és egész évben nyugodtan spekulálhat, mert hiszen sehonnan sem tűnik ki, hogy az. általa forgalomba ho­zott áru kinek a földjén ter­mett. Néhány közismert termelőt figyelemmel kísértünk és ki­A detki földművesszövetke­zet, tagsága kérelmére, szesz­főzde építését határozta el. Ahhoz azonban, hogy a jövő év folyamán megépülhessen, előfeltétele a tagság anyagi tá­mogatása. \ MÉSZÖV és az FJK kez- demenyezésére a vezetőség vállalta a pártszervezet és a tanács támogatása mellett, hogy a szeszfőzde építésére 30 ezer forint célrészjegyet fizet­tet be a tagsággal. Ezen kezdeményezésüknek már vannak kezdeti eredmé­nyei. Augusztus 31-én, egy nap alatt 7500 forintot fizet­tettek be, de ezen túlmenően derült, hogy az élelmes „ter- melő”-nek bódiszilvafája van és a piacon nyári-barackot árult. Vagy például egy másik termelő, akinek a földecské- jén néhány cseresznye- és bó- diszilvafán kívül semmiféle más fa nincs, a karfioltól kezdve a zöldpaprikán keresz­tül, egészen a sándorbarackig, minden növény- és gyümölcs- féleséget értékesít. Ezek a ter­melők egészségtelen tünetei kereskedelmi életünknek, mert a passzív területek piaci ár­viszonyainak ismeretében nyu­godtan ráígérnek az aktív te­rületeken kialakult piaci árak­ra. így van ez Balaton, Arló, Borsodnádasd, vagy más pasz- szív területeken, éppen az áru­hiány miatt, a felvásárlási ár háromszorosát is el tudják ér­ni. Ezek á spekuláns termelők rendszerint nem a piacokon vásárolnak, hanem közvetle­nül a termelőknél veszik meg az árut és tevékenységükkel állandó feszültségben tartják az árakat. Megzavarják a piac rendjét, nyugalmát, mert hi­szen az árak indokolatlan emelkedése rendszerint a dol­gozók zsebére megy. Nem hinnénk, hogy pillanat­nyilag maradéktalanul ki le­hetne küszöbölni ezeket a spe­kulációkat, de a rendelet vég­rehajtásának megalapozásával lényegesen csökkenthetné az üzérkedés lehetőségeit. Itt el­sősorban a termelői igazolvány kiállítására gondolunk. A köz­sági tanács gazdasági felügye­lője vizsgálja felül a termelői igazolványba írt adatok he­lyességét, mert ezzel a mód­szerrel a spekulánsok nagy ré­sze nem juthat igazolványhoz. Ezen túlmenően az igazolvány­ban súlyhatárt is kellene szab­ni és a szállítás ellenőrzésekor a súlyhatár-túllépés fennforgá­sa esetén az igazolványt vissza kellene venni. Ily módon meg­akadályozhatnánk a ma lép- ten-nyomon észlelhető speku­lációkat és külön lehetne vá­lasztani az igazi, becsületes termelőket a spekuláns kupec- kodóktól. A passzív területek jobb el­látása érdekében a piacokon a termelői árak megjelenését ki- hangsúlyozottnak, szükséges­nek tartjuk, de ezek a terme­lők valóban termelők legye­nek és ne kupecek. Ezt azon­ban csak a termelői igazol­vány kiadásának megalapo­zottságával és a magánterme­lői szállítások hatékony ellen­őrzésével érhetjük el. A zöldségellátás biztosításá­ról sokszor más népgazdasági feladatok elvonják a figyel­met, de tapasztalható olyan jelenség is, hogy egyes terüle­teket nem tartanak üzletszerű­nek, pedig itt is figyelembe vehetnék a lakosság szükség­leteit.- I. ­62 szövetkezeti tag írta alá a kötelezvényt, hogy mihelyt pénzt kap a szőlőből, azonnal hajlandó a szeszfőzde építése érdekében 100 forint célrész­jegyet befizetni. A részjegybefizetésen túl­menően a tagság egy része ar­ra vonatkozóan is vállalást tett, hogy társadalmi munká­val is segít az építkezésnél. A dolgozó parasztsággal való elbeszélgetés tovább folyik és megvan minden remény arra, hogy a 30 ezer forint célrész­jegyet szeptember 30-ig befi­zettetik. Szabó Zoltán, Gyöngyös A bükkszéki földművesszö­vetkezet első félévi munká­jának értékelésénél az volt tapasztalható, hogy igen le­maradtak a részjegyte"v tel­jesítésénél. Ez a szövétkezet egyike azoknak, amelyek a leg­rosszabb eredményt érték el megyénk területén. A hibák okait most ne kutassuk, csu­pán nézzük meg mit tettes és milyen támogatást kaptak a tagszervezés terén. Sok értekezleten, igazgató- sági üléseken tárgyaltak róla és mégis maradt minden a régiben. Maguk a szövetkezet dolgozói is a múlt évi ered­ményeiken- megpihenve, még a mai napig is csak azt han­goztatják, hogy nem lehet jobb eredményt elérni, pedig még sok olyan dolgozó paraszt van a községben, aki nem tagja a földművesszövetke­zetnek. A részjegybefizetés­sel csak erősítenék szövetke­zetüket, amely teljes egészé­ben a község ellátását és fej­lődését szolgálja. Ügy gondol­juk, hogy a bükkszéki, ter- pesi és szailai dolgozó parasz­tok sem zárkóznak el és jó véleménnyel lehetnek a föld­művesszövetkezet munkájáról. Sokan úgy vélekednek azon­ban, hogy hiába jegyeznek részjegyet, nem kapnaK visz- szatérítést. Azt azonban keve­sen veszik észre, hogy ha be­lépnek egy italboltba, sokkal tisztább és jobban berende­zett, mint évekkel ezelőtt. A földművesszövetkezet igazgatóságának tagjai is többet tehetnének a részjegy- fizetési terv teljesítése érde­kében. Az üléseken, amikor ezt tárgyalják, az igazgatóság tagjai minden egyébről be­szélnek. csak éppen a tagszer­vezésről és részjegybefizetés- ről nem. Elhisszük, hogy a mezőgazdaság átszervezése ma fontos feladat és ebben a Ha valaki vasárnap Tarna- bcdon járt már a kora reggeli órákhan siető embereket lát­hatott, akik a földművesszö­vetkezet irodáia felé igyekez­tek. A heti fáradságos munka után a zöldségtermelő szak­csoport tagjai nem a hétvégi pihenést választották, hanem a megye másik részére ké­szültek látogatóba. Tapaszta­latot szerezni a jövő évi mun­kájukhoz és átadni a saját módszerüket más dolgozó tár­saiknak. 18 tamabodi zöldségterme­lőt vitt az autóbusz tanulmá­nyi útra. Boconádon és Tarna- mérán újabb dolgozók csatla­koztak a látogatásba indultak­hoz és így mintegy 38 személy készült más vidék termelő­szövetkezeteinek, egyénileg dolgozó parasztjainak a meg­látogatására. Mindenki kíván­csian várta a nagyüzemi öntö­zéses zöldségtermelés bemuta­tását és a melegágy üvegházi kertészet megtekintését Hat­vanban. Ugyanis a tervek sze­rint a hatvani Petőfi Termelő- szövetkezet melegházi kerté­szetének munkáját akarták megismerni. A tarnabodi, boconádi és tarnamérai dolgozó paraszto­kat nemcsak a. zöldségtermelés érdekli, hanem a kertészkedés mellett többen már eddig is szép gyümölcsöst létesítettek, így azután nem csoda, hogy az előre tervezett útiránytól el­térően megtekintették a csá- nyi állami gazdaság 150 kh-s gyümölcsfa iskoláját. Fasimon Jánoo, a gazdaság agronómu­vezetőségnek Kell példát mu­tatni, azonban ezek a határo­zatok is csak elhangzottak Bükkszéken. Az augusztus 17-én megtar­tott igazgatósági ülés jegyző­könyvét átnézve, az tapasztal­ható, hogy hiába minden igye- icezet az igazgatósági elnök részéről, ha az igazgatóság tagjai a hiteligénylésről, a re­gi daráló ócskavasként való értékesítéséről beszélnek. Ügy gondoljuk, hogy nemcsak a mezőgazdaság átszervezésében, de a részjegygyűjtésben is az igazgatóság tagjainak kel­lene élen járni. Ez éppen úgy hozzájárul a fö'dművesszövetkezet műkö­déséhez, mint más előtérbe helyezett feladatok. Arról sem beszélhetünk, hogy vala­milyen határozatot hoztak vc.lna ennek érdekében, mert, sajnos, ilyennel nem igen le­het találkozni. A 17 százalé­kos tervteljesítés nem jó fényt vet sem a földműves­szövetkezet, sem pedig a hoz­zátartozó községek munkájá­ra. A községek egyes szerve­zetei jobban bekapcsolódhat­nának ebbe a munkába és nem kellene megengedni, hogy községükről úgy beszéljenek, mint a legrosszabbról. Reméljük, hogy a jövőben a földművesszövetkezet több támogatást kap a község dol­gozó parasztiai részéről, mi­vel a működésüket csak úgy tudják megszilárdítani, ha munkájukban az eddigieknél is több segítséget kapnak Maguk az igazgatóság tagjai pedig, ha népszerűtlen fela­datnak is tartják, akkor is többet foglalkozhatnának a rész jegy befizetéssel. A felvi­lágosító munkának nem ma­rad el az eredménye, ha azt úgy alkalmazzák, ahogy a szövetkezei és a dolgozók ér­dekei megkívánja. sa készséggel adoti felvilágosí­tást a feltett kérdésekre. Kü­lönösen nagy érdeklődés mu­tatkozott a most beoltott 700 ezer gyümölcsfa-csemeték iránt. A látogatás után többen elhatározták, hogy a közeljö­vőben elküldik rendeléseiket a faiskolához. Ezután került sor a hatvani Petőfi Termelőszövetkezet 2,5 kh-n létesített melegágyi ön­tözéses kertészetének megláto­gatására. Molnár Gyula, a ker­tészet vezetője elmondotta, hogy ez a kis terület már ed­dig is 90 000 forint tiszta jöve­delmet biztosított a tsz tagjai részére. Az érdeklődés közép­pontjába itt a 12 melegvízzel fűtött üvegház és a fűtőberen­dezés került. Sok szó esett a tavaszi palántanevelésről és a primőr-áruk termeléséről. A szakcsoport tagjainak az volt az egyöntetű véleménye, hogy az üvegházi nevelés, keltetés gazdaságos és kifizetődő. Azon­ban az üvegházak egyénileg való elkészítése költséges és nehezen megvalósítható, tehát csak közösen, a szakcsoporton belül volna gazdaságos. A me­legágyi talajelőkészítés és a hőmérséklet biztosításának bemutatásával sok új tapasz­talatot szereztek a látogatók. A délutáni órákban érke­zett a csoport Boldogra, ahol Kepes József községi agronó- mus vezetésével látogatták meg a község zöldségtermelőit. Igen nagy érdeklődéssel szem­lélték meg az egyik termelő által MIA-motorból készített Eredményre veselett az agitációs munka m m Off&löséss Scs|»«s^fcslcifcs©re HcsihFcmibem és Boldogon magánjáró kis traktort. A ter­melők véleménye szerint an­nak ellenére, hogy az elkészí­tése kissé költséges, mégis nagy segítséget adna a szállí­tási munkákhoz. Nagyon érde­kes és tanulságos, hogy meny­nyire igyekeznek termelőink a munkájukat megkönnyíteni. A termelési problémák megoldá­sa után ezzel az újítással nagyban megkönnyíthetik a szállítási munkálatokat. Meg­látogattak még több paprika­termelő gazdát, kicserélték ta­pasztalataikat. Többen elhatá­rozták, hogy vetőmagot fognak cserélni a boldogi termelőkkel. A tapasztalatcsere befejezé­se után az a közös vélemény alakult ki a látogatók között, hogy ez hasznos volt és nagy­ban elősegít, jövő évi mun­kájukat. Kérték a MÉSZÖV Mezőgazdasági Főosztályát,^ hogy a jövőben is hasonló ta­pasztalatcsere látogatásokat tegyen lehetővé számukra, mert ezzel elősegíthetik a zöld­ségtermelés — s ezen belül a belterjes gazdálkodás — fejlő­dését. Szabó Lajos * 3 Az Eger és Vidéke Körzeti Földmüvesszö- vetkezet ital­bolt- és büfé- sátrai ott van­nak megyénk minden na­gyobb rendez­vényén.- A FÜZESABONYI JÁRÁS területén jól halad a cukorré­pa szerződéskötés. A földmű­vesszövetkezetek eddig 580 kát. hold cukorrépa-termelésre kötöttek szerződést a dolgozó parasztokkal.- 3500 FORINTOS BERU­HÁZÁSSAL új vendéglőt nyi­tottak Kompolton. A szövetke­zeti tagok mintegy 2500 forin­tos társadalmi munkával já­rultak hozzá a vendéglő-helyi­ség rendbehozásához.- ÜJ BOLTHELYISÉG épí­tését kezdték meg Bátorban. Az 1957-ben vásárolt épületet 120 000 forint állami támoga­tással építik újjá és ezzel megvalósul a község régi óha­ja. A mostani bolthelyiségbe pedig, a régi korszerűtlen he­lyiségből, a kocsmát költözte­tik át. Az építkezést szeptem­ber 30-ig befejezik.- CUKRÁSZDA és italbolt építkezését fejezték be Ecsé­den. A 460 000 forintos építke­zésből 200 000 forintot a föld- müvesszövetkezet saját erőből fedezett. A cukrászdát és ital­boltot korszerű berendezéssel szerelték fel, átadása már meg­történt. — A LENGYEL SZÖVET­KEZETI KÖZPONT elnöke lá­togatást tett megyénkben. A MÉSZÖV vendégeként megte­kintette Eger város nevezetes­ségeit, a MÉK savanyító-üze- mét és a Bor-kombinátot. A lá­togatás során megyénk szövet­kezeti vezetői kicserélték ta­pasztalataikat a Lengyel Szö­vetkezeti Központ elnökével, I I WMII Termelési szerződés szöszösbükköny termelésére Üj feladattal bővült a föld­művesszövetkezetek szerződte- tési munkája. A Földművelés- ügyi Minisztérium Mezőmag Vállalata helyett idén már a földművesszövetkezetek kötik a szerződést a szöszösbükköny termelésére. A földművesszövetkezetek azt tei'vezik, hogy ezekben a hetekben közel 14 000 kataszt- rális hold szöszösbükköny ter­melésére kötnek szerződést az egyénileg gazdálkodókkal, szakcsoportokkal és mezőgaz­dasági társulásokkal. A szer­ződéskötések már megkezdőd­tek a földművesszövetkezetek­nél. A szöszösbükköny szerződé­ses termelése komoly előnyök­kel jár. A földművesszövetke­zet a mélyszántás díját ka­matmentesen előlegezi, ha a termelő a leszerződött terüle­tet géppel akarja felszántani. Ugyanakkor kamatmentesen előlegezi a vetőmagot és a műtrágyát is. Ezzel szemben a termelő köteles az egész ter­mést átadni a földművesszö­vetkezetnek. Az átadott meny- nyiség kataszteri holdanként 150 kilónál kevesebb nem le­het, kivéve, ha komoly elemi kár érte a vetést. A szöszös­bükköny mázsáját, a szerződés értelmében, a földművesszö­vetkezet 470 forintért veszi át, ha tisztasága és csiraképessé­ge eléri a 90 százalékot. Szakcsoportok és mezőgaz­dasági társulások nagyüzemi felárat is kapnak, ha közösen kötik a szerződést, közösen szántanak, vetnek, közösen vé­dekeznek a szöszösbükköny kártevői ellen és közösen ta­karítják be a termést. A tagok közösen kötik a szerződést, fe­lelősséget azonban mindenki a saját szerződéses területe után vállal. A szakcsoport és más mezőgazdasági társulás leszer­ződött szöszösbükköny vetése 3 tagnál több nem lehet. Amennyiben ezek a feltételek valóságosak, akkor a földmü- vesszövetkezet mázsánként 30 forint nagyüzemi felárat fizet. Természetesen az átadott mennyiség 50 mázsánál keve­sebb nem lehet, különben nagyüzemi felár nem jár. Szöszösbükkönyön kívül ezekben a hetekben még ká­posztarepce. pannonbükköny, őszi borsó és takarmányká­posztamag termelésére is lehet szerződést kötni a földműves­szövetkezeteknél.

Next

/
Thumbnails
Contents