Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-13 / 198. szám

1958. szeptember 13., szombat

NÉPÚJSÁG

Tanácsaink tekintélye

Bemegy az egyszerű paraszt- ember, az üzemi munkás, vagy tsz-tag a tanácshoz és azt mondja az íróasztal mögött ülő hivatalnoknak: „Mihály bátyám, vagy Imre öcsém, — ha nem ismeri közelebbről —, elnök elvtárs, ez és ez a panaszom. Intézzék már el. S ha elmondotta, hogy mi nyomja a szívét, megnyugodva tér haza, mert tudja, nem késik az intézkedés.

Az egyszerűség, a közvetlenség jellemzi a ma hivatalnokait és a tanácsok vezetőit, s még egy: a hivatali felelősség- tudat, a nép sérelmének orvoslási készsége. Ezen nincs csodálkozni való, mert azok az emberek, akik a tanácsokban, az íróasztalok mögött ülnek, a kasza, a kapa, vagy éppen a nagykalapács serény forgatói voltak még évekkel ezelőtt. De a szocializmusba vetett hitük, tanulási készségük, tehetségük hozzájárult, hogy ma a közélet vezető posztjain, a nép szolgálatába álljanak.

Azt mondjuk, hogy az emberekhez való közvetlenség jellemzi a tanácsi vezetőket, de azt nem lehet állítani, hogy ez csökkenti a tekintélyüket. A régi szolgabírói időkben ugyanis az a felfogás dívott a „pantallós hivatalnokok” körében, hogy „csak nem állok szóba egy zsellérrel, Írassa meg a prókátorral panaszát”. A jelenlegi hivatali ügyintézés kerüli a bürokrácia útvesztőit és az egyszerűbb ügyintézést, az emberekhez, az ügyfelekhez való jó viszony jellemzi tanácsainkat. A hivatalok feszélyezetlen légköre, az államigazgatási emberek megbecsülése a tanácsapparátus ösz- szetételéből ered, mert a falu, a város legmegbecsültebb emberei intézik a hivatalos ügyeket. A munkában, a szocializmus építésében helytálló és ebből következően közmegbecsülésnek örvendő emberek a tanácsok vezetői és innen ered tekintélyük.

Nézzünk néhány példát. Tatai János, a kiskörei tanács

vb. elnöke az évek hosszú során volt mezőgazdasági munkás. Megismerte a földdel való bajlódás nehéz terhét és most eredményesen is szervezi a közös gazdaságot, mert akikhez szól, tudják, hogy saját tapasztalatai alapján beszél és nem akar rosszat a községbelieknek. Nagyszerűen irányítja a községfejlesztési munkákat, mert a köz támogatását élvezi.

Tarnabodon Pető István tanácselnök a mezőgazdasági termelés növelésében és a szakcsoportok szervezésében ért el szép eredményt. Látják a községbeliek, hogy a közügyeket példásan intézi, a tanácsapparátust a község fel- emelkedésének megfelelően irányítja, a párt, a kormány politikáját igazságosan, megfelelően hajtja végre — tehát mellette is állnak.

A tanácsok tekintélye azonban nem a tanácsapparátusban helyet foglaló emberek egyéni tekintélyének könyvelendő el. Bár ez egyik alapja az államigazgatási szerv megbecsülésének, de lényegesebb tényező a tanácsok jó ügyintézése. A hivatali bürokratizmus csökkenése, a panaszok gyors, lelkiismeretes intézése vívta ki a tanácsok közmegbecsülését. És ez a magyarázata annak a tömegmegmozdulásoknak is, amelyek egyes tanácsi határozatok után kezdődnek. Megyénk csaknem minden községében tíz- és százezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a tanácsülés felhívása nyomán. A tanács a párt- szervezettel karöltve, a motorja a tömegmozgalmaknak, a községfejlesztésnek, a falvak

szebbé, tisztábbá tételének. A kikövezett, rendbehozott járdák, utak, kutak sora tanúskodik a tanács jó munkájáról és a községek lakóinak összefogásáról.

A tanácsok tekintélye, tömegkapcsolata azáltal is nőtt az elmúlt időben, hogy helyesen magyarázzák és hajtják végre a kormányhatározatokat. Megszűnőben van a hivatali hatalommal való visszaélés, a kiskirályoskodás, s az ügyesbajos dolgok intézésének elhanyagolása, huza-vonója. Bár elvétve ilyen esetekkel is lehet találkozni. Úszta Gyula elvtárs, megyénk országgyűlési képviselője, a honvédelmi miniszter helyettese, Gyöngyöspatán és Gyöngyöstarjánban tartott képviselői fogadóórát és ott tapasztalta, hogy a község vezetői évek óta húzódó problémákat nem oldottak meg, annak ellenére, hogy tudtak a bajokról! Választói elmondták Úszta elvtársnak mindezt, s intézkedett is a sérelmek orvoslására. Nem helyes dolog azonban kivárni, amíg egy képviselő, vagy valami felsőbb szerv kiküldötte lép közbe a helyi panaszok orvoslására. A községi tanácsok mindenkor, minden helyi ügyet gyorsan és pontosan intézzenek el. Ezzel nyerik meg a nép, a falu bizalmát. De mégegyszer megjegyzendő, hogy az ügyintézés visszásságai csak nagyon ritka esetben fordulnak elő, s többnyire lelkiismeretes, pontos ügyintézés jellemzi a tanácsokat.

A kommunisták részvétele a tanácsokban, szintén erősíti azok tekintélyét. A párttagok, az országépítés, a proletárdiktatúra erősítésének legoda- adóbb katonái és személyükkel, azonkívül munkálkodásukkal is emelik a tanács tekintélyét. A pártszervezet és a tanács összeforrottsága, a két szerv közötti erősödő kapcsolat pedig az alapja annak, hogy a tanács munkája tovább javuljon, s ezáltal tekintélye is erősödjék.

TÓTH JÓZSEF

A motorok orvosa...

Ülést IsrfotS cs Pedagógus Szakszó

el elnöksége

SZEPTEMBER 20 és október 20 között zajlik le megyénkben a szakszervezeti bizalmiak választása. Ez a nagyfontosságú esemény fordulópontot jelent a szakszervezeti életben. Hiszen a szakszervezet ma már nem olyan szerepet tölt be, mint ezelőtt húsz évvel, de megmaradt érdekvédelmi szervezetnek, amely igen sokat tett, tesz és fog is még tenni tagjai érdekében.

Látszatra valóban jobban feltűnt az az eredmény, amit olykor sztrájkkal, sőt vérrel vívott ki a szakszervezet. De ma nyugodtan dolgozik a megye kétezer-egynéhány pedagógusa, s észre sem veszi, hogy választott szerve mennyi mindent kiharcol és biztosít számára! Hogy csak néhányat említsünk: a Területi Bizottságnak nagy szerepe van abban, hogy a pedagógus továbbképzés és ideológiai képzés mai formája létrejött, hogy az egyeztető bizottságok munkája iránt egyre nagyobb a bizalom; hogy 406 pedagógus és gyermek üdült itthon, 16 külföldön, ebből a kis megyéből: hogy a szakszervezet közreműködött az arra érdemes pedagógus gyerekek továbbképzése ügyében, s nem utolsósorban nagy eredmény a Földművelésügyi Minisztériumnak rendeleté, hogy a felszabaduló földekből először a pedagógus földigényeket kell kielégíteni... és még igen sok

mindent elintézett, s tesz folyamatos intézkedéseket a szakszervezet akár egyéni, akár közösségi érdekről van szó.

A PEDAGÓGUSOK nagyon sokszor nem tudnak ezekről a dolgokról, mert a szakszervezeti bizalmi sok helyütt maga sem tud fontos vívmányáról. Ennek érdekében a most előkészületben levő választások alkalmával a pedagógusok előbb pontos tájékozódást nyernek a szervezeti élet politikai és gazdasági menetéről, s a jobb munka érdekében ejtik majd meg a szakszervezeti bizalmiak választását. Erre a bizalomra azonban nem minden esetben szolgálnak rá a pedagógusok. Nem elég az, hogy 'Valaki szakszervezeti tagdíjat fizet, és magáénak vallja a szakszervezetet, ha kerékpárhitel- a-kció, vagy egyéb juttatás van, hanem annak ideológiai vonalát is meg kell tartani, és szocialista szellemét is vallania kell.

Strbák elvtárs, a megyei művelődési osztály vezetője hozzászólásában éppen erre is kitért, s nem érdektelen azt megemlíteni. Az sajnos tény, hogy 1956. után a vallásos ideológia térhódítása a pedagógusokra is kiterjedt. Az állam tiszteletben tarta. s törvényeivel biztosítja állampolgárai számára a szabad vallásgyakorlást, s idealista világnézetéért sem üldöznek senkit. Azt azonban éppen a pedagógusoknak meg kellene érteniük, hogy a rájuk bízott fiatal gondolkozása gyermekek neveléséért felelősek, s ha ők maguk nyíltan idealista világnézetüket hirdetik, sőt azt alá is támasztják azzal, hogy vallási szertartások aktív részvevői, sőt szervezői, akkor velük szemben lejárt a türelmi idő! Ahogy Rusz elvtárs, az országos PSZ küldötte mondotta: „Rendes ember lehet az, aki templomba jár és idealista világnézetet vall, de pedagógus nem!” És erről nyíltan kell beszélni már ma, amikor eredményeink vannak és egyre megbecsültebb emberek a pedagógusok.

Rendkívül nagy dolog atom- hajót vízre bocsátani, nagy dolog a Níluson mozgó hidat építeni, de legalább olyan felelős, nagy dolog a leendő atomfizikusok és mérnökök kezét a betűírásra szoktatni, s talán még nehezebb, de szép feladat becsületes emberré és állampolgárrá nevelni.

ENNEK ÉRDEKÉBEN is

kell a szakszervezetnek folytatni munkáját, hogy megfelelő ideológiával legyenek felszerelve a nevelők, és elsősorban ezek, de nem utolsó sorban a szakszervezeti funkcionáriusok öregbítsék a pedagógusok tekintélyét.

— ádám —

Kádár Béla, az egri Finommechanikai Vállalat autószerelője, nyolc éve dolgozik a vállalatnál. Az eltelt idő alatt sek-sok gépkocsi elromlott motorját javította meg. munkájára nem volt panasz, amit bizonyít az is, hogy már három esetben kapta meg a | kiváló dolgozó kitüntetést. Az újitásckkal is szívesen foglalkozik. Az elmúlt években három újítását fogadták el.

amelyekért összesen 3900 forint pénzjutalomban részesült.

(Fotó: Kiss)

pa ■

ÉPÉ. Wm

F- ^ vv* . ic< y>;

Jutalom és dicséret a versenyben legjobb útépítőknek

Mint a tegnapi számunkban közöltük, az apci útépítők megszerezték az elsőséget a fariakkal folytatott párosversenyben. A verseny értékelése után az igazgatói alapból pénzjutalomban részesítették az apci főépítésvezetőség dolgozóit.

Pénzjutalmat kaptak Orosz Ernő mérnök, Szabó József szerelő, Őszi Sándor brigádvezető, Ferenczi Imre csőszerelő, Nagy József ács, Lengyel József gépkocsivezető és Kállai Imre felépítményes. A főépi- tésvezetőség dolgozói közül nyolcán igazgatói dicséretet kaptak jó munkájukért. Igazgatói dicséretet kapott többek között Horváth István főépítésvezető, Visi Ernő gépkocsi- vezető, István József főmunkavezető, Nagy Zoltán főgépész

Kosos összefogással

Bekölce nem nagy község, de lakói bebizonyították, hogy közös összefogással és akarattal, kis községben is nagy eredményeket lehet elérni. Még nem is oly rég avatták a kultúrotthont, amelyet társadalmi erőből hoztak létre a bekölceiek, s máris épül az új pártház. A kultúrotthon öltözője szintén közös összefogással, társadalmi munkával épül.

Szfireli mulatság les* Egerben

Az egri városi tanács tegnapi végrehajtóbizottsági ülésén beszélték meg a szeptember 23-án megrendezésre kerülő látványos és színpompás szüreti mulatság előzetes programját. A szüreti felvonulás részvevői — a tervek szerint

— a Tűzoltó téren gyülekeznek majd, s onnan a feldíszített Dobó térre mennek. A Dobó téren reprezentatív szőlőlugast rendeznek be. Ugyanitt rendezik meg a nagyszabású szüreti bált is.

Az évezred mérkőzése előtt

Nagy nap virradt ránk. Most, amikor e so- )kat írom, remeg a kezem az izgalomtól és eghatottan mártom a tintába az írógépem, laz megilletődve verem töltőtollam billenőit. Ma dől el. hogy az élet legfontosabb te- iletén, a futballpályán az újságírók-e jobb .ínészek, vagy a színészek jobb újságírók, udom, hogy e fennkölt gondolat sokak szánra érthetetlen egy kicsit, de ezt csak az nelkedettebb szellemek értik. Nyugodjanak eg: én sem értem.

Ma délután kerül sor az évezred legfonto- ibb eseményére, amely mellett eltörpülnek 5 olyan kis jelentőségű, mondhatnám piti- <ier események, mint a könyvnyomtatás fel- ilálása, Amerika felfedezése, a mohácsi vész. la játsszák a színész—újságíró rangadót, — mikor is kiderül, hogy x. y. újságíró ugyan orzalmasan tehetségtelen, de legalább fut- allozni sem tud. És ez nagy rang. (És nagy ió.) Ugyanígy néhány színészről is kiderül- et, hogy pályatévesztett, miszerint nemcsak színészválván, de a futballvályán sincs hete. Persze kiderülhet más is, például az idő. e ez meglepetésnek számít, amire — mi- tón nem vagyok totózó —, nem is számítok Mindkét csapat főhadiszállásán jártam. A línészek, távol a világ zajától, elbújva, a znés cukrászdában tartották taktikai meg- eszélésüket. Kétszer is megpróbáltam oda- jmpolyogni, de ilyenkor sürgősen másról,

például a színházról kezdtek beszélni, nehogy megtudjam taktikájukat. Végül zulukaffer igazgyöngy és kokain-ügynöknek álcáztam magam és így gyanútlanul mertek előttem beszélni. Taktikájuk borzalmasan érdekes és újszerű. Elosztották egymás között a feladatok,at. A két legerősebb ember a színházi kritikust vállalta. Két ember jutott az irodalmi rovat szerkesztőjére és ismét kettő a fotó- riporterre. Sőt még üzletet is csináltak, mert az olvasóközönség megbízásából elvállalták a humorista kikészítését is. Valaki felvetette, hogy a felsoroltakon kívül lesz a pályán egy labda is, de arra már nem jutott ember.

Persze mindkét fél táborában nagy az izgalom. Ha a próbákon valamelyik színész hibát vét, a rendező szabadrúgást ítél ellene, míg az újságíróknál a rossz cikkeket kiállítják. Persze nem mindegyiket, mert a bíró is tévedhet. Általában mindenütt a meccsről folyik a szó és izgatottan próbálják megtudni a szabályokat. Sok a vitás kérdés, melyeket e cikk keretében óhajtok tisztázni, nehogy délután félreértések legyenek. Tessék jegyzetelni.

Először tisztázzuk az alapvető fogalmakat.

Tehát: A futballmeccs 6 részből áll.

1. A pálya: Hatalmas, nagy, füves tisztás, egy embererdő közepén. E tisztás azonban nem arra való, mint a többi hasonló gyepes területek. Nem lehet rajta heverészni, sütkérezni, nem lehet rajta hasonfekve olvasni Ezért nem is értem, hogy mi a fenének van •szükség rá.

2. A kapu: Kettő van belőle, amelyben cgy-egy ember ácsorog, mialatt a többiek rohangálnak. Rendeltetésük ugyanaz, mint a vállalati portásoknak, tehát mindenkit, aki be akar jutni, meg kell akadályozni e szán dekában. Ha ez mégsem sikerül, annyi baj legyen, hiszen az erőszakosság nem valami szép jellemre vall.

3. A csapat: Ebből is kettő van, amely ez esetben 11 darab újságíróból és 11 darab színészből áll. E 22 ember végre ürügyet talál arra, hogy gátlás nélkül megmondja egymásnak a véleményét, sőt ha a helyzet úgy hozza, ezt egy-két jól irányzott rúgással alá is támassza. Miután a már részletezett pálya igen nagy, a területet felosztják egymás között. Mindenki akkora részt vállal, amekkorát a kétszer negyvenöt perc alatt kényelmesen körül tud szaladni. Ezeket el is nevezik, így vannak hátvédek, csatárok és szélsők. A szélsőknél vannak jobbszélsök, kevésbé jobb szélsők, ők a balszélsők. Ezt azért tartom szükségesnek leszögezni, mert a gyávábbak nem merték a jobbszélső, vagy a jobb bekk szerepét vállalni, mondván, hogy ők nem jobboldaliak. A baloldal már csak azért is népszerűbb volt, mert a legtöbb két ballábbal rendelkezik. Vannak aztán maszekok is, akik nem hajlandók kollektív szerepet vállalni. Ezek azt mondják, hogy egyéniségüket nem hagyják leláncolni. Kivétel köztük csak én vagyok, aki szintén nem vállaltam különösebb szerepet. Ott leszek mindig, ahol a legnagyobb a veszély.

4. Közönség: Sok ráérő emberből áll, akik a pálya szélén ülve ordítoznak, abban a hitben, hogy a pénzükért ez jogugban áll. Biztatják a csapatukat, és szidják a csapatukat. Biztatják az ellenfelet és szidják az ellenfelet. Egyre jobban nekidühödnek és vért akarnak látni. A mi közönségünk azonban egy speciális közönség lesz. Eljönnek azok, akik valóban a futball magasiskoláját szeretik. Eljönnek azonkívül a nők, akik gyönyörködni akarnak a hatvankilós, kisportolt termetű újságírókban, és a férfiak, akik viszont a divat- bemutatón fellépő manekenekre kíváncsiak.

5. A bíró: A futballmeccs egyik legfontosabb tartozéka. Ahogy a bíró fütyül, úgy ugrálnak a futballisták. A bíró még arra is jó.

hogy felkeltse a közönség humorérzékét és szereplési vágyát. Neki kiabálnak egyes emberek válogatott szellemességeket, amelyek sokszor kiterjednek a családjukra is. A mai meccsen azonban nem tanácsos a bírót sértegetni, mert ö valóban bíró a törvényszéken és az ember előre sohasem tudhatja, hogy mikor lesz ott ügyes-bajos dolga.

6. A labda: Kis gömbölyű, felfújt hólyag, amely abban különbözik a ribizlilekvártól, hogy gurul. De nem minden labda, ami gurul, mert a közönség is gurulni fog a nevetéstől. Tehát tanácsos a rúgás előtt alapos szemrevételezést eszközölni. De nem minden hólyag

labda, mert itt van például ...............................

(a kipontozott rész tetszés szerint tölthető ki), aki borzalmasan nagy hólyag és mégsem labda. Néha azonban bele lehet rúgni, csak ne mondják, hogy én mondtam. A labda különleges jelentősége abban is áll, hogy labda nélkül nincs futball-meccs, viszont futball-meccs nélkül van labda.

Most még néhány egyszerű szabály:

A játékosoknak a pályán tartózkodó labdát úgy kell rúgniok, hogy ezzel együtt az ellenfél bokáját is eltalálják. Ha a labda 100 méterrel messzebb van, a bokánrúgás nem ajánlatos, mert lesznek egyesek, akik nem hinnék el, hogy az illető a rúgást a labdának szánta, A labdát a kapuba kell eljuttatni. Az mindegy, hogy hogyan. Ezt oldják meg a játékosok. A labdát kézzel fogni nem szabad, ezért a kezét mindenki otthon hagyhatja. A tejét azonban minden játékos hozza el, nem mintha a futballhoz különösebben szükség volna fejre, de a fejelésnél feltétlenül.

Van még partdobás, les, ll-es, előnyszabály, szöglet, kezelés és még egy csomó fogalom, melynek ismertetésére most nem tudok kitérni. Ezek majd menetközben, a meccsen kU derülnek Ha meg nem, annyi baj legyen. Lényeg, hogy győzzünk.

És most előre, ti remek, magyar fiúk. Rajtatok a város, a megye, az ország, a világ é! a világegyetem szeme. Rúgjátok a bőit a magatok és az egyetemes magyar futball legnagyobb dicsőségére. HERBST FERENC