Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-11 / 196. szám

1958. szept. 11.; csütörtök NÉPÜJSÁ6 .1 évad előtt Az Eged területének rekonstrukciójáról j x' “i (Folytatás az 1. oldalról) A MEZŐGAZDASÁG szo­cialista fejlesztésének nagy programján belül, a szőlőterü­letek rekonstrukcióját és új szőlőtelepítések végrehajtását jelöli meg a párt és a kor­mány határozata. A szőlőte­rületek felújítása és az új szőlőtelepítések végrehajtása együttes, bonyolult, nagy fe­ladat, amelynek végrehajtása alapos megfontoltságon ala­puló tervszerű irányítással, a szükséges előfeltételek hiány­talan biztosításával és gondos, szakszerű munkával érhető el. A szőlőterületek fejleszté­sére és felújítására vonatkozó irányelvek elsősorban a tör­ténelmi borvidékek, mint: To- kajhegyalja, Badacsony, Som­ló, Mecsek, Eger területeinek rekonstrukciós feladatait he­lyezik előtérbe. A feladat te­kintetében tehát nem lehet éles különbséget tenni a fel­sorolt borvidékek között, fon­tossági sorrendjét illetően. Ha mégis különbséget állapítunk meg, az abban fejezhető ki, hogy, amíg más borvidéke­ken nagyjából adott fajtákat kell telepítésre felhasználni, addig az egri borvidéken a nagymértékben kipusztult, s az egri boroknak hírnevet szerzett vörösbort adó fajtá­kat kell a telepítéseknél fel­használni. A feladat tehát adva van, azonban a végrehajtás körüli teendők általában még nem eléggé tisztázottak. Az elmúlt években a legnagyobb nehéz­séget e tekintetben a kellő mennyiségű és minőségű sző- lőoltvány hiánya okozta. Bár még nem tekinthető elfogad­hatónak a jelenlegi helyzet, azonban kedvező fejlődés ta pasztaiható. Különösen sokat fog segíteni a következő évek­ben az a dicséretes kezdemé­nyezés, aminek következtében — főként a földművesszövet­kezetek keretén belül — egy­re nagyobb tért hódít a sző­lőszaporítóanyag helyi előállí­tása. A SZAPORÍTÓANYAG el­látásban tehát egyre jobbnak mondható a helyzet, ugyan­csak felmérhetetlen jelentősé­ge van annak, hogy a szőlő- telepítés megelőzését jelentő talajforgatást lényegesen (kb. egy tizedrész munkabérkölt­ség) olcsóbban lehet elvégez­tetni a rendelkezésre álló erő és munkagépek felhasználá­sával. Ezekben a fontos fela­datokban tehát megnyugtató a fejlődés és további egyenes­irányú fejlődésre van kilátás A szőlőtelepítések végrehajtá­sának előkészítése azonban nemcsak a szaporítóanyag biztosítását és a talajforgatás elvégzését jelenti. Ha ennyire leegyszerűsítenénk, egyre in­kább a szőlőtelepítés szám­szerű adataival fejezhetnénk ki átmeneti sikereinket. A szőlőtelepítések megkez­dése előtt, más feladatokkal nem helyettesíthető, egymás­tól elválaszthatatlan hármas feladatot kell végrehajtani: 1. meg kell kötni a talajt, 2. meg kell fogni a vizet, 3. meg kell tömi a szelet. A talaj megkötése: Hazánk hegyes, dombos mezőgazdasá­gi művelés alatt álló területe­in évszázados mulasztások kö­vetkeztében a termelés átkos kísérője az erózió. A termé­szeti tényezők hatására (nap, csapadék, szél) a talaj legér­tékesebb alkotóelemei erodál­nak. A tétlenség, a megnyug­vás eredményezte, hogy érté­kes területek az erózió kárté tele következtében elkarszto- sodtak, a művelésből kiestek A vízrendezés: szorosan kap­csolódik a talajerózió elleni védelemhez. A vízrendezés el­mulasztása hegyi fekvésekben azt eredményezte, hogy a ter­mészetes évi csapadék össze­függő vízgyűjtő erében a víz utat tört magának, idővel egész mély és egyre mélyedő vízárkokat mosott, egyidejű­leg lehordta a talajt, meg­semmisítette az útjában álló növényeket, vagy esetleges mesterséges építményeket. A lerohanó víz mélyebb fekvé­sekben is bajt okoz, ha mé reteiben nem is azonosan, de a folyók és patakok kártéte­léhez hasonlóan örökös bel­vízproblémát jelent. A szél megkötése: A szél többféleképpen káros a sző­lőtermelésre. A növény egy­éves hajtásain hozza a ter­mését, s így a szélviharok a termőhajtásokat gyakran le­törnék, ha nem védekezünk ellene. A szőlő tökéletes be- éréséhez a levegő viszonyla­gos páratartalmára van szük­ség. A levegő relatív pára- tartalma kedvező hatást gya­korol a szőlő beéréséhez, s ezt a feltételt a szél hatása kizárja. A FELSOROLT HÄRMAS feladat végrehajtása, körülte­kintő, pontos és alapos terve­zőmunkát igényel az előkészí­tés folyamán, míg alapos szervező, műszakilag kellően megalapozott gondos és lelki- ismeretes munkát igényel a végrehajtásában. Adott szőlőterület rekonst­rukciójának tervezésénél e szempontok mellett abból kell kiindulni, hogy jelenlegi is­mereteink szerint a szőlőül­tetvény 50 éves kultúra, bár a talajkémiai és növényélet­tani kutatások a Szovjetunió adottságai mellett már maga­sabb életkort bizonyítanak. Induljunk ki abból, hogy a növény életkora 50 év. Ebben az esetben sem szabad figyel­men kívül hagyni sem a tel­kesítés, sem a későbbi, a ter­melés folyamatában adódó termelés-szervezési feladato­kat, illetve e feladatok vég­rehajtásának az eddig ismert, s legkedvezőbbnek ítélt előfel­tételei megteremtését. Min­den bizonnyal a további 50 években is szőlőművelést fog­nak folytatni a jelenlegi sző­lőterületeken, annál is inkább szükséges és indokolt a leg­alaposabb t.elkesítési munkák végrehajtása. Tudni kell, hogy a termő- szőlő anyagmozgatása holdan­ként és évenként 160—180 mázsa. Egy kisebb üzemrész­ben, pl. 50 holdas szőlőterü­leten 80—90 vagon anyagmoz­gatást jelent ez a feladat. Ilyen nagy mennyiségű anyagmozgatást csak úgy le­het megnyugtatóan elvégezni, ha a szállítás maximális felté­teleit biztosítjuk. Az a vélemé- ; nyem, hogy üzemi úthálózat! nélkül semmiféle megoldás! nem lehet tökéletes, elképzelt! szállítási eszközök előirányzata! nemcsak illuzórikus, hanem < enyhén kifejezve is, könnyel­mű mulasztáshoz vezet. Olyan; üzemi úthálózat kiépítését kell j tervezni, amely a magas ön­költséggel alkalmazott lófo-; gattal ellentétben, az olcsóbbJ üzemelésű, nagyobb teljesít- J ményű gépjárművek alkalma-! zását teszi lehetővé. A talaj-! erózió ellen védő, telkesítő be- rendezéseknek (támfalak) és a ! vízrendszernek szerves része í az úthálózat. A vízrendszer kiépítésének szintét többirányú célkitűzést kell megállapítani. Legfőbb célkitűzés a talajerózió kárté­telének maximális csökkenté­se, másik cél á permetezéshez < szükséges vízmennyiség bizto-; sítása és végül a vízfölösleg (permetezésen felül) felhaszná­lása a telepítés végrehajtásá­nál, esetleg a fiatal ültetvé­nyek, illetve a termőkorú ül­tetvény öntözése. A VÁZOLT szempontok alapján vizsgáljuk meg rövi­den, hogyan is áll az Eger re­konstrukciójának előkészítése és a kiviteli munkák megkez­dése. CZEGLÉDY LÁSZLÓ (Folyt, köv.) KÖZLEMÉNY Az Adóközösség vezetősége; felhívja az érdekelt kisiparo-I sok, illetve adóközösségi ta-; gok figyelmét, hogy az évi' rendes közgyűlését folyó hó; 21-én, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja a városi tanács kistanácstermében, melyre: ezúton hív meg minden egyes tagot. KIOSZ Heves megyei Kis- ipárosok Adóközössége. Pólika szere­pét Stefanik Irén játssza, aki ezzel az alakí­tásával minden bizonnyal meg­nyeri a közön­ség tetszését. A másik pró­bateremben a Szabad szél énekpróbái folynak. Se­bestyén András karnagy vezeti az énekpróbá­kat. A színház nag , nyeresége Gyu- ricza Ottó, aki amellett, hogy tehetséges pró­zai színész, ki­váló koreográ­fus is. Ö készíti a Szabad szél koreográfiáját és tanítja be a táncokat. Az egri kö­zönség két régi kedvencét, Fontos Magdát és Varga Gyu­lát Dunajevsz- kij: Szabad szél című operettjé­ben látja ismét viszont, és mint a próbák bizo­nyítják, ezúttal sem csalód n;‘. bennük. ingben jártak és félni kezdtek < Beize Bubitól. A vezetőségnek s is feltűnt az új angyaljelölt S hihetetlen aktivitása és egyre > több és nagyobb feladatokkal 5 •bízták meg. > Beize Bubi már elemében > volt. Egymás után rugdosta ki > az angyalokat. Sokat a tiszti- > tótűzbe. sokat egyenesen a po- < kolba küldött. A részlegeket I átcsoportosította és elrendel- < te, hogy naponként mindenki < öt órát zsolozsmázni köteles. < Amikor egyik angyal szeré- < nyen megjegyezte, hogy ebben < az esetben a munka nem < megy, Beize Bubi azonnal cs pokolba küldte. Beize Bubi s osztályán — mert közben ősz- > tályvezető lett — egyre gyat-> rábban ment a munka. Min-\ denki csak zsolozsmázott és > híre ment, hogy Beize Bubi > meg nem engedett kapcsolato-> kát tart fenn az egyik titkár- > angyallal, aki az ő protekció-? jával került a vállalathoz. Az \ sem tetszett sokaknak, hogy < Beize Bubinak öt gomolyfelhő- < je van és bárányfelhőkkel ke- < reskedik. Mesélték azt is, hogy < a Földön azért nem esik eső, < mert Beize Bubi elitta a fel-< legeket is. < Mit szaporítsam a szót. A > sok mende-monda igaznak bi-? zonyult. Az É. E. B. (Égi El- > lenőrzési Bizottság) megállapi-í tóttá, hogy Beize Bubi méltat-> lan a hivatalához, kikutatták < a múltját és ezért azonnali ha- í tállyal leváltották és vissza-< küldték a pokolba. Ott dolgo- < . zik ma is, még pedig teljes < aktivitással, hogy jóvátegye < • bűneit. 3 És ezzel vége is a történet- j : nek. A happy end után pedig J i egyetlen olvasóm se keressen < : semmit. Az egész történetet \ : csak álmodtam, tehát nem kell ­• komolyan venni. Tanulságul ' , is csak annyit szűrtem le ma- > I gamnak, hogy ha valaha a •- mennyországba jutnék, óva-;- kodni fogok azoktól az an- ; gy átoktól, akik hosszú liáló­t ingben járnak és angyalabbak- akarnak lenni a főangyalok- í nál. vagy Mihály arkangyal beosz­totta őket. Volt, aki enyhítést vitt a szenvedőknek, megint mások a földi utasok testi ép­ségére vigyáztak. Egy külön részleg is volt, amely a földi fiatal lányokat patronálta. En­nek láttán Beize Bubi majd­nem kiesett a szerepéből, mert rájött, hogy mi nehezítette meg a munkájukat. (Persze nem nagyon.) Sőt volt egy al­osztály, amely a részeg embe­rekre vigyázott és alájuk terí­tette Szűz Mária használaton kívül helyezett kötényét. Volt egy részleg, amely a vezetőség által kiszabott büntetéseket hajtotta végre. Mások hatal­mas nyilvántartásokon vezet­ték a földiek félrelépését, hogy majdan a felvételinél könnyebb legyen Szent Péter dolga. Szóval, lázasan dolgo­zott mindenki és észre sem vette az ott ődöngő Beize Bu­bit, akit ez fertelmes módon idegesített. Ez szülte meg ben­ne az elhatározást, hogy itt is megszerzi pokolbéli nimbu­szát és tekintélyét. Aztán munkához látott. A dolgot ott kezdte, hogy semmi nem volt neki jó. Lép- i ten-nyomon kritizált, hibát keresett, helytelenítette a be- osztott angyalok ténykedését, , nem tartotta őket elég jónak , és megbírálta Szent Pétert, hogy liberális a felvételeknél. 1 Közben persze állandóan zso- . lozsmázott és kékre-zöldre ver­- te a mellét. Hálóingét meg- , hosszabbította, hogy ki ne , lógjon a lólába, majd a hosszú- ingben járkálva, megbírálta az i angyalokat, hogy rövid az- ingük, amelyből esetleg kilát­- szik a talpuk és ez nem más, y mint földi csökevény, amely e esetleg bűnös gondolatokat éb­veszthet a képzetlenebb an­- gyaltársakban. Munkája nem is maradt n eredménytelen, mert az an- gyalok egymás után hosszú pon sok lélek kopogtatott, be­bocsátásért esedezve. Álmosan nézte végig Beize Bubit, aki ez alkalomra fehér hálóingbe öltözött és menet­zsolozsmákat énekelt, hogy ezzel is kimutassa lelkesedését. Majd az égi portás kérdé­seire válaszolva elmondta, hogy egész életét a jónak szen­telte és most is az a célja: jó lehessen az idők végezetéig. Körülbelül egy negyedóráig verte a mellét, miközben Szent Péter majdnem elaludt, Néha felpislantott a porta fa­lán levő táblára, amelyre egyenesen az öregisten utasítá­sára azt írták ki: „Légy éber”. Ilyenkor egy darabig igyeke­zett is ébernek lenni, de hiá­ba, az álom csak kínozta. Mi­kor pedig Beize Bubi a Szent­lélek említésére spontán tapsra fakadt, végképp eldön­tötte magában, hogy ez a lé­lek méltó a bebocsátásra. Ügy- hogy ki is állította részére a belépőcédulát, amelynek bir­tokában Beize Bubi hangosan zsolozsmázva bevonult a meny- nyek birodalmába. Szent Péter még utána nézett és úgy rém­lett neki, hogy a hosszú fehér hálóingből valami pataféle lóg ki, de egyrészt lusta volt fel­kelni, másrészt nem tételezte fel ' érről a lelkes lélekről, hogy esetleg... talán... Aztán elaludt. Beize Bubi méla undorral járt a sok jó lélek között Borzalmasan unta magát. Se­hol egy valamire való orgia csupa unalmas, ájtatos lélek tömjénfüst és zsolozsma. Lá­tott csinos nőket, de azokoi is hosszú, bő hálóing volt, - egekreemelt szemekkel rep kedtek és látszott rajtuk, hog\ itt szó sem lehet semmiről. Dt a legfájdc^/masabb mégis csal az volt, hogy senki rá sem he derített. Mindenki azon a területe1 serénykedett, ahová Gáboi Beize Bubinak hívták és foglalkozására nézve ördög volt. De nem akármilyen ör­dög. Kiváló ördög. Alig hogy bekerült a pokolba, kivívta a vezetőség elismerését utánoz­hatatlan rosszaságával. Olykor- J olykor még Lucifer is csodál­kozott rajta, ami nagy szó. . Mer: a Beize Bubi olyan rossz í volt, hogy az már szinte cső- , da. Nap mint nap új ötletek ‘ jutottak az eszébe, melyekkel 1 elkápráztatta a pokolbéli tár- ' sadalmat. Amikor új vendégek érkeztek, először Beize Bubi vette őket kezelésbe, sőt nem egyszer Lucifer is tőle kért ■ tanácsot. Űgyhogy hamarosan ; nagy tekintélye lett. Az ördög­fiókáknak ő lett a példaképe és úgy bálványozták, mint an­nak idején nálunk a Kocsis Sanyit. Ö tartotta a tovább­képzéseket, 6 tanította meg a fiatalságot a rosszaság külön­böző fortélyaira. Ö vette fel az új jelentkezőket és kímélet­lenül kiutasított mindenkit, akit nem tartott elég rossz­nak. Természetesen ő volt a Földre járó kísértő-brigád ve­zetője és ahol ő megjelent, ott az emberek loptak, sik­kasztottak, megcsalták a fele­ségeiket, férjeiket és egyéb, Beize Bubi profiljába tartozó üzelmekkel foglalkoztak. És Beize Bubi igen sokat járt a Földre. Nem. akarom a szót szaporí­tani, elég az hozzá, hogy Bei­ze Bubi áldott rossz ördög volt. Igen ám. De egy idő után kezdte úgy érezni, hogy a rosszaság nem kifizetődő va­lami. Rájött, hogy hamarosan dekonjunktúra következik a rosszasági iparban, ezért elha­tározta, hogy új szakmát ke­res. így kopogott be egy szép napon a mennyország kapu­ján, ahol — mint ezt viccek­ből már jól tudjuk —, Szent Péter fogadta, aki portási mi­nőségben szolgált a vállalat­nál. Szent Péter éppen álmos is fáradt volt, mert ezen a na­HERBST FERENC: Angyali történet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents