Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-10 / 195. szám

4 NÉPÚJSÁG 1958. szeptember 10., szerda Szüreti daljáték Gyöngyösön MINT HAZÁNKBAN álla-' Iában, úgy az utóbbi időben Gyöngyösön is egy nagymére­tű, egészséges kulturális erje­dés van folyamatban. Ennek a folyamatnak- egyik része volt az idén először megrendezett Mátrai Napok, s ugyancsak ezt demonstrálja most egy még- navyobb jelentőségű — túlzás nélkül országos hírűvé váló — kulturális megmozdulás, a szü­reti daljáték megrendezése. Mi is lesz ez tulajdonkép­pen? Ne az újságíró mondja el, legjobb lesz, ha az illetékesek­től tudja meg az olvasó. Lás­suk tehát mit mond Varga Fe­renc. a városi tanács elnöke. — Amikor Gyöngyösre ke­rültem, a városi tanács elé terjesztettem azt a javaslatot, hogy ne csináljunk mi gyön­gyösiek apró, sablonos ünne­pet. rendezzünk csak kettőt évente, de az egyéni és jelen­tőségteljes legyen. A tanács tagjai elfogadták javaslatomat, ig.y született meg a Mátrai Na­pok és a gyöngyösi szüreti ün­nepségek terve. A tervek sze­rint az idén először, s azután minden ősszel megrendezzük a város mezőgazdasági kiállí­tását. s ezzel egyidőben lát­ványos, minden sablontól men­tes szüreti felvonulást, ame­lyen részt vesz a járás 12 köz­ségének színes népviseletbe öl­tözött lakossága is. A felvonu­lás után, este kerül sor a Gyöngyösi Szüret című daljá­ték megrendezésére. Ebben az ügyben az elmúlt év márciusa óta tárgyalok, most vettem részt ebben az ügyben a 29. értekezleten. Sikerült felven­nünk a. kapcsolatot Muharay Elemérrel, a Népművészeti In­tézet osztályvezetőjével, s Ko­déit/ Zoltán, valamint Szabó Tivadar helyi karnagy közre­működésével sikerült létrehoz­ni ezt a nagyszabású daljáté­kot. A darab próbái már igen előrehaladott stádiumban van­nak. a bemutató október ötö­dikén lesz. MIVEL AZ IDÉN először kerül megrendezésre a darab, még neves fővárosi szakembe­rek fogják irányítani a mun­kát, dé: tervünk az, hogy ezt a daljátékot ezután minden év­ben megrendezzük, ezért min­den művészeti vezető mellé egy helyi munkaerőt is beosz­tottunk, hogy az elkövetkező években már egyedül is meg­oldhassuk ezt a problémát. A daljátéknak 360 szereplője lesz és körülbelül 10 ezer nézőre számítunk. Természetes, hogy ilyen nagyméretű előadásra sem a szabadtéri színpad, sem a sportpálya nem alkalmas, ezért az Április 4 tér és a Könyves Kálmán tér között egy megfelelő méretű alkalmi szabadiéri színpadot állítunk fel. A városi tanács a daljáték költségeire mintegy 50—60 ezer forintot előlegezett. A daljáték napjára igen sok vendéget várunk, különvona­tok érkeznek az ország min­den nagyobb városából, sőt az abban az időben hazánkban tai'tózkodó külföldi turistacso­portok is ellátogatnak váro­sunkba. Szeretnénk, ha me­gyénk két városából, Egerből és Hatvanból is minél több érdeklődő lehetne a város ven­dége ezen a napon. Muharay Elemér, a Népmű­vészeti Intézet osztályvezetője, a szövegíró, a következő fel­világosítást adta: — A daljáték szövegét a helyi néphagyományok, mon­dák alapján írtam. A daljáték Árpád leányának, Gyöngyvér­nek temetésével kezdődik, majd a város alapításától kezdve a tatár—török—német pusztításon keresztül bemu­tatja a város történetét, a régi gyöngyösi ősök néha küz­delmes, néha derűsebb életét. A daljátékkal az a célunk, hogy örök emléket állítsunk a régi gyöngyösi szőlőműve- . löknek, hegy felelevenítsük a régi, részben vagy talán mór teljesen elfelejtett ősi nép­szokásokat, dalokat, táncokat, tehát a mai ember birtokába akarjuk juttatni azt a gaz­dag, nagyszerű kincset, amit a régiektől örököltünk. Elő­ször úgy tervezte a város vezetősége, hogy az Operaház művészei fogják előadni a da­rabot, de a választás végül mégis a város lakosságára esett, hadd legyen a gyön­gyösi szüreti daljáték teljes egészében a gyöngyösieké. Az a célunk, hogy az emberek ne csak élvezzék, de csele­kedjék is a kultúrát. Hogy valójában a ma emberéhez szóljanak ezek a dalok, egyet­len dal szövegét sem hagy­tuk meg eredeti formájában, valamennyit a mai ember íz­lésének megfelelően dolgoztuk át. A daljáték zenéjét Szabó Tivadar állította össze, a da­lokat Kodály Zoltán írta ót kórusrá. Az előadás sikeréhez több neves színházi és mű­vészeti szakember is hozzájá­rul. Az előadást Horváth Ár­pád rendezi, jelmeztervező Kascsák Margit, szcenikus Bercsényi Tibor lesz. A koreo­gráfia és a táncok betanítása Szabó Tivadarné munkája. A DALJÁTÉKHOZ hasonló hazánkban nincs is, legin­kább a külföldi hagyományos passió-játékokhoz lehetne ha­sonlítani. Ha a bemutató sí­kéiül, az előadás szép, új tradícióvá válik Gyöngyösön. Végül hallgassuk meg, mit mond Szabó Tivadar, a dal­játék zenéjének összeállítója: — A daljáték zenéjét rész­ben sokéves népdalgyűjtésem dalaiból, részben a már ré­gebben feldolgozott Gyöngyös­környéki dalokból állítottam össze. Az összeállított zenei anyagot elvittük Kodály Zol­tánhoz, akinek megtetszett ez a munka, hogy azt mondta ennek alapján, ha nem volna ennyibe túlterhelve munkával, elkészítené a magyar Nibe- lungot. Mindenesetre elvállal­ta a zenei rósz lektorálását és a dalok kórusra való átírá­sát, Ez idő szerint a zenei rész próbái már gyors ütem­ben folynak. A 360 szereplő­ből 300 az énekkarban sze­repel, 60 pedig szóló-szereplő lesz. A 300 tagú énekkarban a kultúrház, a gimnázium és az I. számú iskola kórusait vontuk össze. Az egyéni sze­replők részben ezekből a ka­rokból, részben a város lakói­„Egy a bányák , hősei közül” című . cikkhez szeretnék né­hány kiegészítést tenni. Igen örülök, hogy Petőfibányáh és az ország más bányavidékein, sok olyan bányász van, mint B o c s ó Mihály vájár, akik elsőként fogtak csákányt az ellenforradalom után, s nekik is köszönhetjük a termelés megindulását. Bocsó Mihály vájár tanácstag is, sokat tesz azért, hogy a lőrinci községi tanács az ellenforradalmi megrázkódtatás után részt vé­ből keiülnek ki. Érdekessége lesz az előadásnak, hogy sze­repelnek benne a szüret tipi­kus alakjai is, így a csőszök, szüretelők, szőlősgazdák, tu­lajdonképpen önmagukat „alakítják". Az eddig kiválasztott fonto­sabb szereplők a következők: Holló Erzsébet, Niederland Jenöné, Cseres János, Jakkel Sándor, Boda Lajos, Szabó András, Losonczi Ferenc. Ter­mészetesen ezeken kívül még igen sokan részt vesznek az előadásokban. Közreműködik az I. és IV. számú iskola gyer­mekjátékcsoportja és több né­pi tánccsoport is. A zenei kí­séretet a népszerű K. Sár­közi György népi zenekara ad­ja. Az interjúnak vége. Ha csak dióhéjban is, de a legfonto­sabbakat megtudhattuk belőle a szüreti daljátékkal kapcso­latosan. Az elmondottakból látható, hogy valóban egye­dülálló és szép feladat előtt állnak a rendezők. Szeretnénk, ha minden úgy, vagy még jobban sikerülne, amint ter­vezik. Ez pedig rajtuk kívül elsősorban attól függ, hogy a legérdekeltebbek, a város la­kói milyen lelkesedéssel, segí­teni akarással járulnak hozzá nagyszerű, áldozatos munká­juk sikeréhez. Mi mindeneset­re bízunk benne, hogy a gyöngyösiek már annyiszor hangoztatott lokálpatriotizmu­sa most valóbein feltámad, s tettekkel segíti elő városa kul­turális fejlődését. TÉGED PEDIG, EGRI, hat­vani, hevesi olvasónk, arra kétünk, látogass el ezen a na­pon Gyöngyösre, s örülj, gyö­nyörködj a gyöngyösiekkel együtt. Tehát: viszontlátásra a — minden valószínűség sze­rint — nagyon szép szüreti fel­vonuláson és az esti előadá­son, október ötödikén. Rózsa Gyula helyreállításában. Bogsó,, Mi­hály a bányán kívül a társa­dalmi életben is igyekszik tanácstagi kötelezettségeinek eleget tenni, s a választópol­gárok ügyeit elintézni. A köz­ségi tanácsüléseken is sót hasznos javaslattal járult hoz­zá a falu ügyének intézésé­hez. Arra kérjük Bocsó Mi­hályt, hogy továbbra is ilyen szorgalmasan végezze tanács­tagi "munkáját. Szentgyörgyi János, vb. elnök. 1958. szeptember 10, szerda: 1921-ben alakult a "Belga Kom­munista Párt. 1798. Brit—Honduras nemzeti ün­nepe. O Névnap Ne feledjük, csütörtökön: TliODOHA ANDORNAKTÁLYA községben a KISZ-szervezct vacsorával látta vendégül 6-án este azokat a lakosokat, akik munkájukkal hozzájá­rultak a KISZ-hclyiség fel­építéséhez.- A TIT HEVES megyei szervezete csütörtökön este 7 órakor a klub televíziós ké­szülékét avatja. A televízió működéséről rövid ismertetést tart Darvas Andor főiskolai tanár s utána bemutatják a televízió műsorát. — NAGY SIKERT aratott vasárnap a miskolci Nemzeti Színház Füzesabonyban a „Nem vagyunk angyalok” c. vígjátékkal.- IPARI, mezőgazdasági és vadászati kiállítást rendeztek vasárnap Makiáron. A bemu­tatott gépek nagy tetszést arat­tak a lakosság körében. — AZ ATKÄRI KISZ és a Nőtanács a közelmúltban kö­zös táncmulatságot rendezett. A bevételt, mintegy 1000 fo­rintot, a Gyermekvárosnak küldték cl.- HATVAN EVES fennállá­sát ünnepli a Szőlészeti Ku­tatóintézet. Ez alkalomból Budapesten szeptember 10-től 19-ig ünnepségeket, előadáso­kat rendeznek, kiváló szakem­berek részvételével. — AZ ADÄCSI határban három erőgép és nyolcvan lól'bgat végzi a vetőszántást. Az erőgépek a vetőszántás­sal egy időben megkezdték a mélyszántást is és igen jó munkát végeznek.- A MÜLT HÓNAPBAN tízezer darab két köbcentimé­teres orvosi fecskendőt gyár­tott exportra az egri Finom- szerelvénygyár. hetett a község nyugalmának Az asszony Hindu népmese Amikor a minden­tudó Mahadéva meg­teremtette a gy'önyö- \rű Indiát, letépett légy liliomot, és be­ldobta a tengerbe. A Iszél megingatta a Imozgásnélküli vizet, >és betakarta a lilio- Imot fehér habbal, lutána egy perccel a [habcsokorból kinyílt íaz Asszony, ö finom Ivóit, jóillatú, mint a [liliom, könnyű, mint la szél, szeszélyes, smint a tenger. Ki- yment egészen szára­zzon a vízből a part­ira. (Ettől az időtől az [asszonyok mindenkor [szárazon mennek ki la vízből.) Megnézte Imagát a tenger tük­örében és felkiáltott: „Ah, én milyen gyö­nyörű vagyok!” Utá­lna körülnézett és Imondta: „No, a világ $ts szép.” Az Asszony átsétált iaz erdőn a mezőre. 'Az egész természet csendesen csodálta az ö szépségét. „Ó, mindentudó Mahadéva — kiáltott fel az asszony —, én nagyon szép vagyok, de mégsem dicséri senki sem az én szép­ségemet. Ó, milyen borzalmas!” Mahadéva meghall­gatta az Asszony pa­naszkodását, és azon­nal teremtett spk madarat. A madarak dicséretet énekeltek az Asszony szépségé­nek, ki boldogan hallgatta és nevetett. De egy nap eltelte után az ének untatta őt, és újból felkiál­tott: — Ó, mindentudó Mahadéva! A mada­rak énekelnek szép­ségemről, de milyen szép az, ha senki nem akar körülölelni en­gem és kedveskedni nekem. Akkor a minden­tudó Mahadéva te­remtette a kígyót. Az körülölelte a gyö­nyörű Asszonyt és magahoz szorította. Két napig az Asszony megelégedett volt, de utána újból felkiál­tott: — Óh! Ha én tény­legesen szép volnék, akkor mások, akarná­nak utánozni engem. A fülemüle gyönyö­rűen énekel, és a ten- gelice utánozza azt. Hihetőleg én már nem vagyok ilyen szép. Az Asszony meg­elégedettségére a mindentudó Mahadé­va teremtette a maj­mot. Az utánzott minden mozgását, kéz­mozdulatát az Asz- szonynak, és ő elége­dett volt hat napig. — Ah, én milyen szép és gyönyörű va­gyok, a madarak énekelnek rólam, a kígyó körülölel en­gem, a majom utá­noz, de óh, jaj! az általános csodálat irigységet ébreszt, és akkor ki fog megvé­deni engem a táma­dók ellen? Akkor Mahadéva teremtette az erős és hatalmas oroszlánt. Az őrizte az asszonyt, aki elégedett volt há­rom napig, de utána ismét siránkozott: — Ténylegesen én gyönyörű vagyok, en­gem cirógatnak, én senkit, engem szeret­nek, én senkit. Nem tudom szeretni ezt a hatalmas és borzal­mas oroszlánt, aki iránt csak félelmet érzek. Pillanat múlva az Asszony előtt megje­lent egy hatalmas és tetszetős kutya. „Mi­lyen bájos állat!” — kiáltott az Asszony és kezdte a kutyát simogatni. Most az Asszony bírt mindent, és nem tudott kérni többe t. $ Ez nagyon hosszan- í tóttá őt. Haragjánakl kielégítésére meg-í ütötte a kutyát, a ku-j tya vakkantott, és el- < jutott. Megütötte az < oroszlánt, az oroszlán } felmordult és elment. Megütötte a kígyót, a. 5 kígyó felszisszent és\ elcsúszott, a majomi elmászott, a madarak3 elrepültek, mikor az asszony újból felkiál tott: — Óh jaj, én bol- $ dogtalan, — siránko-j zott az Asszony. — j Cirógatnak, dicsér- 5 nek, mikor nekem jói kedvem van, de min-i denkt elszalad, mikor( haragszom. Ah, min- \ dentudó Mahadéva/ utoljára kérlek téged, < teremts az én szá-< momra olyan lényt, < aki ne fusson el tő-] lem, amikor harag- < szom, és aki legyeni türelmes, tűrje min-i den ütésemet és sér-i tésemet. ■ > Mahadéva sokáigl gondolkodott, gondol-1 kodott. és a végén í •megteremtette az [ '*'-zony számára aj "r/et. } Eszperantóból for-< ditotta: s ZAKAR JÁNOS.i ........... .... Ne mcsak jé bányász — de példamutató tanácstag is FILM: Sóbálvány Izgalmas problémát dolgoz fel az új magyar film, amely arról szól, hogyan találták és találják meg a régi értelmiség becsületes elemei helyüket az új társadalomban. A „Só­bálvány” alkotói a ma szemével vizsgálták meg a film hőse, Mohay sebészfőorvos figuráját, a helyezkedő Simics doktort, a becsület és igazság felé vonzódó Elzit és a többi, valóban hús-vér alakot. A filmet az egri Vörös Csillag filmszínház mutatja be szeptember 11—17-ig. Néhány szó a hajhullásról A hajhullás nem újkeletű dolog, már régen is állandó problémát jelenteit férfiaknak, nőknek egyaránt. Közlünk most egy jól bevált házi mód­szert, egyszerű, pénzbe alig kerül,- s legtöbb esetben ered- ./lénnyel jár. Egy likőröspohárnyi tiszta szeszben oldjunk fel egy gramm kinint (orvosi receptre kapható). Este erősen dörzsöl­jük be ezzel a folyadékkal fej­bőrünket. Két héten karcszlMl kezeljük így hajunkat, s köz­ben akármennyire is viszket, ne mossunk fejet. Két heti kezelés után a bedörzsölést abbahagyhatjuk, várjunk még három napot s azután alapo­san megmossuk hajunkat. Ecetes öblítés után egy tojás felvert habját masszírozzuk be a fejbőrbe. Ezt a kezelést még öt estén át elvégezzük, s ma­gunk is meglepődünk majd s kedvező eredményen. Hangverseny neveli célzattal JOSEF HAYDN, aki nagyon szerette az ötletes zenei tré­fákat, amikor gróf Eszterházy szolgálatából kivált, megkom­ponálta híres „Búcsú-szimfó­niáját”. Ennek zárótételét a zenészek nem egyszerre, ha­nem egymás után fejezik be. Amikor áz egyik zenész a maga részével végez, kioltja a kottatartóján elhelyezett gyertyát, veszi a kottát, hang­szerét és távozik; a végén már csak a zenekar egyetlen tagja marad ülve. Ez a mű ihlette meg az egyik philadelphiai szimfoni­kus zenekar karnagyát, aki Moziműsor EGRT VÖRÖS CSILLAG Sóbálvány EGRI BRÓDY örvényben GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Betörő az albérlőm GYÖNGYÖSI PUSKIN Éjfélkor HATVANI VÖRÖS CSILLAG Égi madár HATVANI KOSSUTH Csigalépcső FÜZESABONY Huszárok PÉTERVÁSÁRA Patkány fogó HEVES Kuruzsló EGRI KERTMOZI Utolsó paradicsom EGRÍ BÉKE Fekete arany elhatározta, hogy megneveli a későnjáró, illetőleg korán tá­vozó hangversenyközönséget. • A zenei idény legutolsó hang­versenyén a pontosan érkező hallgatók nagyon elcsodálkoz­tak, amikor észrevették, hogy a hangversenyre látszólag nem készültek fel: a terem­ben csak néhány lámpa égett« a dobogón sem kottatartókat, sem hangszereket, de még ze­nészeket sem lehetett látni. A hangverseny azzal kezdődött, hogy a teremszolgák nagy tempósan egy zongorát ifezd- tek behurcolni, majd lassan felállították a kottatarlókat, erre ráhelyezték a kottákat és jó időbe tellett, míg ’égre két zenész megjelent és han­golni kezdte hegedűjét Né­hány perc múlva ismét Két zenész jött fel a dobogóra. Az érkező muzsikusok köhécsel- tek, belebotlottak a hangsze­rekbe és a székekbe, szóval úgy viselkedtek, mintha nem előadók volnának, hanem a kedves közönséghez tartozná­nak. A KÖZÖNSÉG CSAK ak­kor ébredt tudatára a tréfá­nak, amikor már az utolsó későnjövök is elhelyezkedtek. A hölgyek is csak mosolyog­tak, bár érezték, hogy az 6 megleckéztetésükről van szó. Megvette-e már? a Népújság Napra kibocsátott „KI lesz a nyertes" tombola-jegyét. Ha nem, még megveheti postahivataloknál, kézbesítőknél: Sorsolás 1958. szeptember 13-án! NYERHET: Danuvia motorkerékpárt Világvevő rádiót Fényképezőgépet Kerékpárt Karórát Vásárlási utalványokat és más egyéb, 50 darab értékes tárgyat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents