Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-02 / 188. szám

195S. szeptember 2., kedd NÉPÚJSÁG W Uj családtagok KISTERMETŰ, szemüveges bácsi beszélget a kiskörei Új Elet Tsz elnökével. — Aztán Mihály, én arra gondoltam, hogy mégsem lesz jó nekünk itt felépíteni azt aZ ideiglenes akolt. Mert itt úgysem maradhatunk. Rossz, vizes a legelő, csak tönkre­megy a jószág. Építsük fel ott, az új legelőn, mert minek csinálnánk itt, ha tavaszra úgyis szét kell bontani, s ott újra megcsinálni. Csak dupla munka, dupla kiadás. — Aztán biztosan megkap­juk azt a legelőt? — kérdi még aggódva, s mikor meg­nyugtatja az elnök, más té­mára tér át. — Én is ott akarok lenni, mikor az új bir­kát átveszitek. Meg jó lenne kérni fésűs merinói kost, hogy finomabb legyen a gyapjúnk, — s aztán hosszas fejtegetés­be kezd a gyapjú hosszúságá­ról, minőségéről, a kereszte­zésről. Minden egyes szavá­ból kicsendül, hogy nag" gondja van a tsz birkáinak rendben tartására. Úgy tervez, mintha már esztendők óta állt volna a közösben, pedig alig három hónapja csak, hogy belépett az öreg Kiss János. De ez a három hónap elég volt ahhoz, hogy szótárában az ..enyémet” felváltsa a „mi­enk1’. Dicséretére válik ez a szö­vetkezetnek, mert az van mö­götte, hogy a tsz tagjai, ve­zetői, nemcsak addig foglal­koztak az új belépőkkel, míg azok aláírták a belépési nyi­latkozatot. És ez nagyon fon­tos a szövetkezet életében. Mert igaz, hogy nehezen jut- mk el a tagok az elhatározá­sig, hogy az egyénit felcse­réljék a közössel, de attól, hogy aláírták a belépési nyi­latkozatot, még nem lesznek öntudaté® tsz-tagok. Hosszú út vezet addig, míg minden tag sajátjának érzi az egész közös gazdaságot, de hogy milyen hosszú, az a szövet­kezettől is függ. Attól, hogy hogyan fogadják őket. hogyan osztják meg velük első perc­től kezdve a' gondokat, hogyan segítik őket. ahhoz, hogy mi­diéi hamarabb otthonosan érezzék magukat! A KISKÖREI Űj Élet Ter­melőszövetkezetben, mint a fenti példa bizonyítja, na­gyon sokat törődnek ezzel. Il­letve az új belépőkkel való foglalkozás náluk nem ér vé­get azzal, hogy a közgyűlés jóváhagyta a felvételi kérel­met. Az igazi foglalkozás, a közös munka megismertetése még csak ezután következett, — természetesen ahhoz mér­ten, hogy a belépések ideje éppen a legnagyobb nyári munkákra esett. Azok a hó­napok a parasztember leg­szorgosabb munkájának ide­jét jelentik, így nemigen akadt idejük hétköznap arra, hogy találkozzanak. De ott voltak a vasárnapok, felhasz­nálták azt erre. A tsz veze­tősége külön összehívta az új tagokat, alapos részletességgel beszámoltak nekik, hogyan is állnak a munkával. Elmond­ták pontosan, hogyan szerve­zik meg itt a munkát, elme­sélték, hogyan teremtették meg szinte a semmiből a félmilliós vagyont, hogy an­nak már több mint a fele tehermentes. Beszéltek arról is, mennyi az adósságuk, mit vettek állami segítséggel, mi saját erőből. Ismertették ap­róra, hogyan szervezik a bri­gádokat, hogy általában az egyfelé lakó emberek járnak egy csoportba. Apróra be­számoltak a pénzügyekről, s tájékoztatták őket arról is, hogy milyen építkezések van­nak, milyen terveik a követ­kező esztendőre. Ezen a vasárnapon minden tag igazán pontos képet kap­hatott — ha ugyan addig nem tudta — a szövetkezet gaz­dálkodásáról, munkaszervezé­séről, helyzetéről. MAS MÓDJÁT is találták annak, hogy közelebb kerül­jenek egymáshoz a régi és az új tagok. A tsz vezetősége a Hevesi Állami Gazdaság vezetőségével egyetértésben megszervezte a tsz-tagok lá­togatását a gazdaságba, hogy megismerkedjenek a nagyüze­mi állattenyésztéssel, a gépe­Cikkünk nyomán; sítéssel. A részvevők fele az új belépőkből került ki. Augusztus 20-át, az alkot­mány napját is együtt ünne­pelték az új tagokkal a tsz- ben. Ott vonult fel közöttük a negyven család, barátkoztak egymással az ünnepen is. Az új tagokkal való foglal­kozás egyik jelentős módja az is, hogy beosztják őket a kö­zös munka végzésére, hogy kezdettől fogva érezzék, szük­ség van az ő dolgos kezükre is. A nyáron még erről nem lehetett szó, mert majd min­den új tagnak van földje — több mint 200 holdat hoztak magukkal — s a nyáron erről takarították be a termést. De az őszi munkákban már szá­mít a tsz az új tagokra, s sokan közülük kérték is már a tsz vezetőségét, Bódi Zsig- mondhoz hasonlóan, hogy osz- szák őket be feltétlenül mun­kára. Erre is megvannak már a szövetkezetben a tervek. NEGYVEN családdal szapo­rodott az Üj Élet Tsz a nyá­ron, s ez a negyven család egyre jobban megtalálja a he­lyét a közös gazdaságban. A zárszámadási gyűlésen ők <s ott lesznek, elmondják ja­vaslataikat, észrevételeiket, c tavasszal, amikor a tervek szerint átszervezik a brigádo­kat, ott dolgoznak maid egy­más mellett vállvetve. S at­tól kezdve igazán csak a tsz-tagokat nyilvántartó könyv rubrikájából lehet megállapí­tani, ki az újabb és ki a régi. Mert a munkában, a gondok­ban egyek lesznek. DEÁK RÓZSI A Népújság július 30-i szá­mában „A társadalmi ellenőr” címmel cikk jelent meg a ká­polnai váróterem és az utas WC építéséről. A cikkel kapcsolatosan a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium közölte lapunkkal, hogy a váróterem és a WC épí­tése folyamatban van, csak a külső kőporos fröcskölés és a belső meszelés van hátra. Be­ruházási programjuk szerint október 15-re kell befejezni az építést, de a munkák jelenlegi állapota valószínűvé teszi a szeptember 30-i befejezést. Lapunk július 17-i számá­ban „Szerény javaslat” cím alatt foglaltakkal kapcsolato­san közölte a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium I. vas­úti főosztálya, hogy a túlzsú­foltság enyhítése érdekében vasárnaponként, illetve mun­kaszüneti napokon a Putnok irányában közlekedő 9223. sz. vonat szerelvényét megerősí­tik. Ugyancsak válaszolnak az augusztus 7-i számban megje­lent Herédi István cikkére. A 322/325. sz. salgótarjáni yona- tok szerelvényét két személy- kocsival — mintegy 100 másod- osztályú ülőhellyel — növelik. R több cukorért A gyöngyöshalászi földmű­vesszövetkezet jelentette, hogy augusztus 29-én 103 százalék­ra teljesítette jövő évi cukor­répa-szerződéskötési tervét. Sok pénz hagymamagból Az atekári Petőfi Termelő- szövetkezet gazdaságának bel­terjessé tétele során többéit között foglalkozik hagyma­mag termeléssel is. Tíz hold­ról 22 mázsa magot szedtek le, amiért 68 ezer forintot Kaptak. Az atkáriaknak to­vábbra is az a véleménye, hogy nagyon érdemes hagy­mamag termeléssel foglalkoz­ni. Jó! sikerült mezőgazdasági kiállítást rendeztek Nagytályán NAGYTÁLYÁN 10 ÉVVEL ezelőtt volt utoljára mezőgaz­munka az ország ércdúsító kombinátjaiban, ólombányájá­ban, szénbányáiban, két tea­feldolgozójában és textilkom-1 binátjában. Nagy sikereket értek el gaz­dasági téren is. Történelmi változások mennek végbe az oktatás és a kultúra terén. A népi demokratikus rend beve­zetését megelőző években az ország lakosságának 93 száza­léka írástudatlan volt. A 30 milliós országban mindössze egyetlen főiskola volt. A hábo­rú befejezése után a kormány nyomban kidolgozta az írástu­datlanság felszámolásának ter­vét. Ma az ország iskoláiban 700 000 gyermek tanul, ami az 1939-es évi kontingens hatszo­rosa. A köztársaság több ezer ifja és leánya tanul hazai vagy külföldi főiskolákon. Egészen más a helyzet az ország déli részében, ahol az amerikai bérenc Ngo Dinh Diem fasiszta kormánya ma­radt uralmon. A „Life” című amerikai folyóirat egy alka­lommal kifecsegte az igazságot Dél-Vietnamról. „A demokrá­cia látszata mögött — írta a folyóirat — sötét politikai rend­szer. jobban mondva a politi­kai börtönök és koncentrációs táborok, titkosrendőri szervek és átnevelő központok egész rendszere rejtőzik.” Éppen ez a „sötét politikai rendszer” teszi lehetővé az amerikai imperialistáknak as ország további leigázását és azt, hogy területét ameríka; támaszponttá változtassák. Ép­pen ez a politikai rendszer akadályozza meg az egész vietnami nép egyesülési törek­vését. A Vietnami Demokratikus Köztársaság 1 kormánya véget kívánna vetni ennek az abnor­mális helyzetnek. 1955. feb­ruárjától kezdve több ízben javasolta a dél-vietnami ható­ságoknak, hogy vegyék fel a tárgyalásokat a normális vi­szony helyreölh'tása végett. A Vietnami Demokratikus ■rl Köztársaság, a szocia­lista tábor egyik legfiatalabb állama. Útjában még jelentős nehézségek vannak. A szocia­lizmus építésében azonban óriási eredményeket ért el. Forradalom útján, a szocialis­ta országok népeinek testvéri szövetségében, törhetetlen hit­tel halad előre a napfényes* boldog jövő, a szocialista tár­sadalom felé — mondotta nem­régen Ho Si Minh elnök. mégis két részre szakadt. Dé­len az amerikai imperialisták, kiszorítva a francia gyarmato­sítókat, bevezették a Ngo Diem, a vietnami nép ellenséges, fa­siszta rendszerét. A Vietnami Demokratikus Köztársaság a hosszú háború­ban kivívott győzelem után megkezdte a békés építő mun­kát. A fiatal köztársaságra sú­lyos örökség maradt. Számta­lan sebet kellett begyógyíta­nia. Fel kellett építeni a le­rombolt városokat, falvakat, gyárakat. A Vietnami Dolgo­zók Pártja és a köztársaság kormánya felhívta a népet, hogy mielőbb állítsák helyre az ország népgazdaságát és szilárdítsák meg a népi de­mokratikus rendszert. És az ország dolgozói hallatlan energiával láttak hozzá fiatal, szabad államuk felépítéséhez. Vietnam agrár-ország S a vietnami parasztok a termé­keny mezők ellenére, ahonnan évente két rizstermést takarít­hatnak be, mégis éheztek. De hiszen nem is lehetett más­ként, mert több mint 2 millió Darasztcsaládnak egy darab földje sem volt. A népi de­mokratikus rendszer földrefor­mot hajtott végre, s ennek so­rán több mint 10 millió pa­raszt kapott földet. A felszaba­dult munka nem is késleke­dett gyümölcseivel. 1957-ben körülbelül 4 millió tonna rizst takarítottak be, másfélszer annyit, mint 1939-ben. A vietnami falvakban nagy, forradalmi átalakulások men­nek végbe. A földművesek százezrei egymást segítő cso­portokba egyesülnek. Az or­szágban már 44 termelőszövet­kezet működik. A dolgozó pa­rasztok egyre jobban meggyő­ződnek a közös munka előnyei­ről. A nemzeti ipar helyreállí­1 tásánál és újjáépítésénél hallatlan nehézségekbe ütköz­tek a vietnami dolgozók. Le kellett győzniök az évszáza­dos elmaradottságot, öröksé-. get, amelyben a francia gyar­matosítók és a japán imperia­listák tartották őket. Vietnam dolgozói rövid idő alatt nagy sikereket értek el az újjáépítésben. Helyreállí­tották és átépítették a régi gyárakat, s ma már működik a hanoi mechanikai gyár is. Ez a gyár szerszámgépeken kí­vül évi 200 000 tonna nyers­vasat és acélt ad az ország­nak. Teljes ütemben folyik a 'T'rópusi erdők között kes­1 kény sávként húzódik az indokínai félsziget, keleti részében van Vietnam, a hős, dolgos nép országa. Zord és mostoha e nép tör­ténelmi múltja. Évszázados harc a hűbérurak ellen, évti­zedes hősi ellenállás a francia gyarmatosítóknak, később a franciákat felváltó japán meg­szállóknak. De beköszöntött 1945. és a japán imperialisták. feletti szovjet győzelem visszhangja Ázsiába is eljutott. Ez a győ­zelem az ázsiai kontinens né­pei, nemzeti felszabadító moz­galmának hatalmas hullámát indította el. Ázsia népeivel együtt fegyveresen kelt fel In­dokína népe is. 1945. szeptember 2-án Hanoi egyik ősi terén, aranycsillagos vörös zászló hirdette ki a vi­lágnak, hogy úi népi állam született: a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság. Vietnam ősi történelmében új oldal nyílt meg: a szocialista jövő építésének korszaka. Forradal­mi fordulat állt be a nép so­raiban. Az imperializmus gyarmati rendszerén újabb rés keletkezett. A francia gyarmatosítók azonban sehogysem akartak beletörődni a népi demokrati­kus rend győzelmébe volt gyarmatukon. S a Vietnami Demokratikus Köztársaság ki­kiáltása után három héttel, hitszegőn megtámadták az or­szágot. Vietnam népének is­mét fegyvert kellett ragadnia, hogy megvédelmezze történel­mi győzelmét. Körülbelül 9 esztendeig pusztított a háború tüze Viet­nam földjén. A vietnami nép­hadsereg óriási nehézségek és nélkülözések, élelmiszer-, lő­szer- és fegyverhiány ellenére, korszerűen felszerelt ellensé­ges hadsereggel szemben, győ­zelmet győzelemre aratott. Vé­gül, 1954. májusában, gyökeres fordulat állt be a háborúban. Vietnam hős katonái, a Dien Bien Phu alatti ütközetben döntő csapást mértek a gyar­matosítók elit-csapataira. A francia imperialisták kényte­lenek voltak beleegyezni a hadműveletek felfüggesztésébe és aláírni a genfi fegyverszü­net! egyezményt. A genfi egyezmény meg­szilárdította a vietnami nép győzelmét, elismerte az ország egységét és független­ségét. Az ország ideiglenesen tehát minden erejével' támo­gatta Hitlereket, s az összes tevékenysége arra irányult, hogy keresztesháborút hirdet­ve, a Szovjetuniót megsemmi­sítsék. Elérkezett 1941. nyara. Az őrvezető kiadta a parancsot hadseregének a Szovjetunió megtámadására. Hitler nem gondolt arra, hogy ezzel a pa­rancsával saját sorsát pecsé­telte meg. Nem gondoltak a közelgő végzetre aaok a hát­térben mozgó imperialista kö­rök sem, akik dollárokon és fontokon kövérre hizlalták a náci fenevadat és uszították Keletre. 1945. május. Hitler és ban­dája nincs többé. Berlin ro­mokban hever, a Reichstag füstös kupoláján a szovjet hadsereg győzelmi zászlaja leng. A szovjet katona, Sztá­lingrádtól Berlinig harcolva, térdrekényszerítette a hitleri Németországot. A Szovjet Hadsereg húszezer ágyújának mennydörgésszerű pergőtüze pontot tett Berlinnél az 1939. szeptember 1-én elkezdődött események végére. A SZOVJET KATONA a Reichstag kormos falára kré­tával írta rá: Aki karddal tá­mad ránk, kard által vész el! Ez a figyelmeztetés ma is idő­szerű azok számára, akik a kulisszák mögött mozgó impe­rialista urak számára, akik 4z atom- és hidrogénháború bor­zalmait akarják az emberiség­re rázúditani. FEJES (Vége) kommunistát, akik részt vet­tek a köztársaságért folyó harcokban. Prágában Heydrich náci hié­na kivégeztette Maria Zsem- licskova diáklányt, aki május 1-én vörös virágokat helyezett el az ismeretlen cseh katona sírján. Rómában a szentatya áldá­sát küldi a megtámadott fran­ciáknak, belgáknak és hollan­doknak. Ezzel egyidőben ugyancsak pápai áldását küldi a német katolikusoknak és megáldatja püspökeivel a né­pek leigázására induló német fegyvereket. Ha már itt tartunk Rómá­ban, hadd mutassunk rá, ho­gyan segített a Vatikán Hit­lernek a szovjet-ellenes front megszervezésében. AMIKOR AZ ÉHES fasiszta farkas még csak üvöltött, — zsákmányt keresve, a Vati­kán CIP nevű hírszerző szer­ve már különböző országok­ban egyengette az „eljövendő krisztus” útjait. A szentatya megáldotta Mussolini fekete- ingeseit, akik Abesszíniában ártatlan gyermekeket és anyá­kat öldöstek halomra. 1940. augusztusában a Vatikán he­lyeslő fejbólintgatásai közepet­te a német papok és püspökök ünnepélyesen hűséget fogad­tak Hitlernek. Az olasz OVRA, a Führer Gestapója nagysze­rűen együtt tudott működni a vatikáni CIP-pel. Vatikán dasági kiállítás. Most, a nem­rég „nagykorúvá”, önállóvá lett község újra megrendezte a községi mezőgazdasági kiál­lítást, mégpedig szép ered­ménnyel és nagy sikerrel. Augusztus 31-én, vasárnap reggel már nagy volt a sür­gés-forgás az iskola udvarán A rendezők az utolsó simítá­sokat végezték a kiállított tár­gyakon, majd fél 9-kor Pallagi Imre, a járási mezőgazdasági osztály dolgozója ünnepélyesen megnyitotta a kiállítást. Ez­után a község dolgozói, a szom­széd községből érkező látoga­tók megtekintették a kiállított növényeket, állatokat. Igen nagy feltűnést keltett a Megyei Kórház helyi cél- gazdaságának Ízlésesen és fi­noman dekorált kertészeti ki­állítása. Paprikájukat, répáju­kat, paradicsom jukat joggal megcsodálhatta a kíváncsi látogató. Örömmel láttuk a kiállítá­son a helyi tszcs kiállított és több dijat nyert terményeit: búzájukat, paprikájukat, és egyéb növényeiket. A csoport kiállított többek között egy paprikát, amelyen (egy lövőn) 14 darab nagy paprikát szá­molhatott meg a látogató. Na­gyon tetszett a helyi földmű­vesszövetkezet I. díjat nyert szőlőanyatelepe is, melyet nemrégiben 950 ezer forintos beruházással létesítettek. A KIÁLLÍTÁSON a falu na­gyon sok egyéni gazdája is bemutatta növényei, állatai legjavát. Láttuk Rajnai János- né III. díjat nyert 18 kilós gö- rögdinyéjét, ifj. Lovast Ferenc II. díjat nyert cukorrépáját, Monostori Ferenc kiállított marharepajat, melyből egy da­rab 9 kilót nyomott. Első díjat nyert Herceg Mátyás fontos körtéje és Mátrai István dol­gozó paraszt olaszrizling sző­lője is. Misz József 40 cm át­mérőjű napraforgótányérja és Mátrai József másodvetésű II. díjat nyert kukoricája is nagy feltűnést keltett. Beszélhet­nénk még a növénykiállítá­son Juhász János rózsaburgo­nyájáról, Hágen Istvánná 43 cm-es uborkájáról és még sok gazda kiállított egyéb termel- vényeiről is. AZ ÁLLATKIÁLL1T ÁSÓN igen nagy figyelmet keltett id. Morvái Ferenc I. díjat nyert Győző nevű 17 hónapos biká­ja, amely előjegyzést kapott az Országos Mezőgazdasági Ki­állításra is. Bácskai József 9 éves Gyöngyi nevű tehene 5659 kg tejet adott 300 nap alatt. A serlések között első díjat nyert ifj■ Herceg Kálmán 10 holdas gazda keverék anyako­cájával és 10 malacával. Lát­tuk Fehér Sándor 180 kilós hízóját, amelyet 3 napos korá­tól a szopási idő végéig gazdá­ja cuclin nevelt. Igen érdekes volt a galamb-, liba- és kacsa- kiáll'.tás is. ezeket különösen a háziasszonyoknak tetszett. A bor-kiállítás a férfiaknak tet­szett inkább. Szép volt a nagytályai mező­gazdasági kiállítás. Köszönet érte azoknak, akik azt nagy gonddal megrendezték. A párt, a tanács, az Iskola igazgatója és az, agronómusok munkáját siker koronázta A DIJAK KIOSZTÁSÁRA délután két órakor került sor, majd a fiatalok este táncmu­latságot rendeztek. SZALAY ISTVÁN remélték Hitlerek, sikerül ily- módon majd a Szovjetuniót térdrekényszeríteni. Számítá­suk azonban csak számítás maradt. Nézzük tovább az eseménvek menetét. 1940. MÁJUS 10-ÉN megtá­madták Franciaországot és rö­vid néhány hét alatt leigáz- ták. Az amerikai és angol im­perialisták ölhetett kézzel néz­ték, hogy a vértől megrésze­gedett fasiszta fenevad egy­másután igázza le a kis- és nagy nemzeteket. Persze a Wall-Street urai által dolláro­kon meghizlalt nácik által kezdeményezett háborúba még korainak tartották a beavat­kozást a nyugati imperialis­ták, mert ők is úgy gondolták, mint a német Kruppok és Heinkelek. Nézzük meg, hogy a világ különböző részein hogyan rea­gáltak a háború eseményeire. A Fehér Házban Roosewelt elnök utasította pénzügymi­niszterét, hogy azonnal vegye zár alá az Amerikában levő belga és francia tőkét. Londonban vita folyt arról, hogy mennyi ideig tartson az alsóház tavaszi szünete. Az őrvezető szeretőjének, Éva Braunnak, a hálószobájá­ban vette kézhez a puskapor- és vérszagú táviratokat, s ürít- gette fenékig a szerelmi gyö­nyörök poharát. A burgosi börtönben Franco parancsára megfojtottak 42 AAAVVNAWWWWV'VWVVVVVVVVVVV in. SZEPTEMBER 17-ÉN, a moszkvai rádióban az egész vi­lág színe előtt elhangzottak Molotov külügyminiszter sza­vai. „Nem lehet a szovjet kor­mánytól kívánni, hogy közöm­bös maradjon a Lengyelor­szágban élő ukrán és bjelorusz vértestvéreink sorsa iránt... Minderre való tekintettel a szovjet kormány utasította a Vörös Hadsereg parancsnok­ságát, adjon csapatainak pa­rancsot és vegye kezébe a Nyugat-Ukrajnában és Nyu- gat-Bjelorussziában élő lakos­ság életének és vagyonának védelmét.” (Spanov: Összees­küvők I.) És szeptember második felé­ben Gauss náci tábornok csa­patai azt vették észre, hogy most már nem a lengyel pol­gárok kalapjai, hanem a. szov­jet hadsereg harcosainak si­sakjai néznek farkasszemet velük. Akadt azonban olyan német hadosztály, amely meg­kísérelte a kijelölt vonalon való előretörést, de ezt a had­osztályt szétverték. Ugyaneb­ben az időben Berlinből pa­rancs érkezett, hogy szovjet csapatokkal ne bocsátkozza­nak harcba. Hitlerek féltek a Szovjetuniótól. Tudták, hogy itt nem szá­míthatnak a villámháború nyújtotta győzelmekre. Hitle­rek Nyugat felé fordultak, hogy biztosítsák a hátukat a támadástól, s hogy Nyugat- Európa egész hadiiparára tá­maszkodva kezdjenek hábo­rút a Szovjetunió ellen. Azt Aki karddal támad... Tizenhárom éves a Vietnami Demokratikus Köztársaság Egy fiatal köztársaság tavasza Irta: U NYIKITYIN

Next

/
Thumbnails
Contents