Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-09 / 194. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I Egy kiváló gépmunkásnő AZ, MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 194. szám Ara 50 fillér 1958. szeptember 9., kedd Győzelmes tizennégy esztendő 1944. szeptember 9-e a bolgár nép történetének emlé­kezetes napja: ez a nap nyitotta meg számára a szocialista fejlődés útját, azt az utat. amelyet mind a mai napig si­kert siker után aratva bálád. A Bolgár Kommunista Párt, a Szovjetunió önzetlen, testvéri segítségére támaszkodva, szoros testvéri együtt­működésben a szocialista tábor országaival, hatalmas szervező munkát végzett a bolgár nép körében, s maga­biztosan vezeti a szocialista fejlődés útján. Két sikeresen végrehajtott ötéves terv eredményekép­pen Bulgária elmaradt mezőgazdasági országból ipari— mezőgazdasági országgá fejlődött és a szbciallzmus a me­zőgazdaságban is döntő győzelmet aratott. Ma már a megművelhető föld több mint 92 százaléka a termelő- szövetkezetekben egyesült. A szocializmus a népgazdaság egyetlen és kizárólagos rendszerévé erősödött, azaz befejeződött a bolgár népgaz­daság szocialista átalakítása. A Bolgár Kommunista Párt, amidőn kidolgozta az ország szocialista iparosításának programját, abból az ál­láspontból indult ki, hogy a Bolgár Népköztársaság a szo­cialista világrendszer elválaszthatatlan része, hogy a bol­gár ipar fejlődése a legszorosabb kapcsolatban van a szo­cialista tábor iparával, s elsősorban is a Szovjetunió ipa­rával. A szocialista tábor nyersanyaggazdasága és ipari ereje, a szoros együttműködés és a nemzetközi szocialista munkamegosztás megóvta Bulgáriát attól, hogy túlzott ütemben erőltesse az iparfejlesztést, hogy a nehézipar va­lamennyi ágát kifejlessze, viszont lehetővé tette számára, hogy olyan termékek gyártásában specializálja magát, — amelyeknek természeti és gazdasági feltételei kedveznek. Az elért sikerek ékesen bizonyítják, hogy a párt által kö­vetett irányvonal helyes. A harmadik ötéves terv fő feladata az iparban, hogy az eddigi ütemben fejlessze tovább a villamos energiater­melést, a szénbányászatot, a színesfémkohászatot, a gép­gyártást és az építőipart, különös figyelmet fordítva a vas­kohászatra és a kémiai iparra. A harmadik ötéves terv során termelési eszközök termelésének 17 százalékkal, a közszükségleti eszközök termelésének 50 százalékkal kell emelkednie. A Bolgár Kommunista Párt a mezőgazdaság szocialista átalakításában a lenini szövetkezeti tervet fogadta vezér­fonalul, a bolgár feltételekhez idomítva azt. Konkrét al­kalmazása megteremtette a földművesszövetkezetet, mint azt a mezőgazdasági üzemformát, amely a bolgár feltéte­lek közepette a legalkalmasabb szocialista üzemforma. A mezőgazdaságban véglegesen megszilárdultak a szocia­lista termelési viszonyok. Történelmi jelentőségű győze­lem ez, a legnagyobb siker, amelyet a bolgár nép az utóbbi években a szocialista építés során aratott. A szövetkezeti berendezkedés győzelme a népgazda­ság legelmaradottabb ágában, a mezőgazdaságban is meg­szilárdította a népi demokratikus rendszer alapjait. Ma a népi demokratikus rendszer mind városon, mind falun egyazon gazdasági alapra, a termelőeszközök társadalmi tulajdonára épül, amely tulajdonnak két formája van: ál­lami tulajdon és szövetkezeti tulajdon. A mezőgazdaság szocialista átalakítása lehetővé tette a termelés nagyará­nyú gépesítését, a legfejlettebb agrotechnikai módszerek alkalmazását, aminek eredményeképpen növekedett a ter­melés, megnőtt az ipar nyersanyagbázisa és a közfogyasz­tásra szánt termények mennyisége. A harmadik ötéves terv végrehajtásának eredménye­képpen a mezőgazdasági termelésnek 1957-hez képest 35 százalékkal kell növekednie. Az ipari és mezőgazdasági termelés számottevő nö­vekedése érezhetően emelte az életszínvonalat. 1957-ben Bulgária nemzeti jövedelme 1939-hez képest 2.3-szorosára, 1952-höz képest 1.5-szörösérc emelkedett. A Bolgár Kom­munista Párt hetedik kongresszusának irányelveivel össz­hangban, a nemzeti jövedelemnek a harmadik ötéves terv végére mintegy 50 százalékkal kell felülmúlnia az 1957. évit. Az Áprilisi Plénum után végrehajtott intézkedések jóvoltából a munkások és alkalmazottak bére 26.5 száza­lékkal volt magasabb, mint 1952-ben. A harmadik ötéves terv a munkások és alkalmazottak reálbérének további 30 százalékos növekedését irányozza elő. Azok a sikerek, amelyeket a bolgár népgazdaság az elmúlt tizennégy évben aratott, a szocialista társadalmi berendezkedésnek a sikerei, amely lelkes munkára ser­kentette az egész népet, s megjelölte a helyét a szocializ­mus világrendszerében. Éppen ezért a bolgár nép szünte­lenül erősiti azt a barátságot, amely a szocialista orszá­gokhoz fűzi, mindjobban szilárdítja és fejleszti az élet­adó bolgár—szovjet barátságot. Közösen ünnepeltek a falu népével az istenmezeje bányászok Ma: EZT LÄTTUK A SELYPI ZSÓFIA MALOMBAN ★ Iván Mincsov : ISMERI-E AZ ILLATOS RÚZSA ÉRTÉKÉT? * TANÉVNYITÓ A PEDAGÓGIAI FŐISKOLÁN ★ 00—1 ! HALLÓ... ITT A MENTŐK ★ VASÁRNAPI SPORTJELENTÉSEK Jelentősen szaporodik a tsz-ek szar > asma rlia állománya Ebben az esztendőben sok termelőszövetkezet jelentősen növelte szarvasmarha állomá­nyát. Voltak olyan szövetke­zetek is, amelyek most vásá­roltak először szarvasmarhát. A termelőszövetkezetek eddig 350 vemhes üszőt vásároltak és az esztendő még hátralevő ré­szében még vásárolnak 250 darabot. A fenti számadatok­ból hiányzik a hizlalásra be­állított szarvasmarhák száma. Az Egri Lakatosárugyár egyik legfiatalabb gépmunkásnője Huszár Erzsébet. Négy éve került a gyárba, ahol eleinte — mivel még fiatal volt — naponta csak négy órát dol­gozhatott. Munkáját azonban olyan kiválóan végezte, hogy a gyár vezetősége gépmunkássá minősítette át. Az eltelt idő alatt több ízben kapott dicséretet az üzemvezetőségtől. Jelen­leg rollózógépen dolgozik, amelyen exportláda-sarkakat készít. Mint KISZ vezetőségi tag is példát mutat a többi munkatársának. Munkáját nemcsak mennyiségileg, hanem minő­ségileg is jól elvégzi és az általa készített munkadarabokból selejtet sohasem kap vissza. (Foto: Kiss) ; /VVWV\A/WVWVNAAAAA/WNAAAAAAAAA/WVNiVNAA^\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/NAAA/NAA/VAAAAAAAAAAAíNAAAA/VVVVVVV így ünnepeltük a bányásznapot Heves megyében Kétnapos ünnep Petőfibányán Az istenmezeji bentonit-bá- nyánál Szepesi János igazga­tósági kiküldött tartotta az ün­nepi beszédei a VIII. bányász­nap alkalmából, amely után 259 000 forint hűségjutalmat kaptak a bánya dolgozói. Leg­többet Ludvig András kapott, ♦800 forintot. Kiváló dolgozó­kitüntetést adtak át Biró gy. Lajosnak és Molnár József­nek. Délután Istenmezején is sportműsor szórakoztatta az ünnepló bányászokat, este pe­dig a társadalmi munkával rendbehozott bányász-ligetben szórakoztak a bányászok a falu lakóival. Petőfibányán már szomba­ton reggel benépesedtek az ut­cák és terek, a bányásznapi ünnepi vásárra igyekvőkkel. A Divatcsarnok és a kiskereske­delmi vállalatok félkilométer hosszúságú pavilonjaiban sok millió forint értékű áru talált gazdára már az előző napon. A ruházati pavilonokból szinte az első órákban szétkapkod­ták a nylon-blúzokat, tan­anyagot, s általában a jobb minőségű ruhákat. A bányásznap előestéjén, mikor elcsitult a vásárlók zsi­vaja, szabadtéri filmvetítéssel kezdődtek a bányásznapi ün­nepségek. A bányászmozga­lomról szóló filmet, körülbelül 3000-en nézték meg. Szombaton a legnagyobb ér­deklődéssel várt esemény mé­gis a hűségjutalmak kiosztása volt, amely, mint korábban is közöltük, 11 millió forintot tett ki. A vasárnap már sokkal moz­galmasabb volt. Kora reggel a bányászzenekar ébresztőjére keltek a petőfibúnyaiak és a környező községek lakói. A délelőtt eseményeihez tartozik még az ünnepi gyűlés, s az azt megelőző színpompás felvonu­lás. A hosszú menet a lakó­telep fölötti dombról indult. A menetben ott láthattuk a mun­kaeszközöket vivő bányászo­kat, az öreg' nyugdíjasok is ott meneteltek egykori munkatár­saikkal. Az ünnepi gyűlés a Him­nusszal kezdődött, majd Baják István, a Mátravidéki Szénbá­nyászati Tröszt igazgatója kö­szöntötte a bányászokat és Marton Géza, a Nehézipari Minisztérium Munkaügyi Fő­osztályának vezetője tartott ‘ünnepi beszédet. Az MSZMP Heves megyei pártbizottsága nevében Putnoki László elv­társ köszöntötte a bányászo­kat az ünnep alkalmából. Az ünnepi gyűlés után a sportolók mutatkoztak be, majd a. bányászzenekar adott térzenét, s a bányászok hozzá­tartozói a műsor után újra a vásárt keresték fel. Igen so­kan vásároltak a Divatcsarnok pavilonjában, ahol csak mű­szaki árukból 250 000 forint értékűt adták el másfél nap alatt. Legnagyobb keletje á rádióknak és a kerékpároknak volt; kerékpárból 50 darabot adtak el egy nap alatt. Sokan vásároltak a szovjet gyártmá­nyú'mosógépekből és motor- kerékpárokból. is. A gyöngyösi Kiskereskedel­mi Vállalat pavilonjában 160 ezer forint értékű ruha talált gazdára, főképpen bőrkabátok, jobb minőségű férfi öltönyök és női ruhák. A nagy forgatagból alig si­került kihalászni Szaniszló Jó­zsef vájárt, aki — a hírek sze­rint — autót vásárol. A leen­dő autótulajdonos bosszankod­va mondta, hogy már tegnap felment a gépkocsiért, ki is van fizetve, de még nem érke­zett meg a német P70-es ko­csi. „Sürgessék már meg, min­denki jön hozzám, igaz-e, hogy kocsit Vettem? Igaz, igaz, de nem mutathatom meg nekik... bár csak itthon lennék már vele” — így sóhajtott fel a leendő autótulajdonos, s újra elkeveredett a vásárlók, ün­neplők forgatagában. Az egyik „apák” pavilonja előtt találkoztunk össze Hama- ridesz Istvánnal, aki január elsején ment nyugdíjba. Tanít­ványaival éppen koccintásra emelte poharát. Aztán tréfás évődés közben beszélték el örömüket, bánatukat, hogy meg kellene már nősíteni a csapat egyik fiatal tagját, mert bár még legény, máris házat építtet, kommendáljunk hát neki egy 24 éves „telt-karcsút”, aki hivatva lenne benépesíteni az új családi fészket. Még azt is elárulhatjuk a leendő me­nyecskének, nem lesznek a vá­sárlásnál pénzgondjai, mert a csapatban 150 forintot is meg­keresnek műszakonkint. A csapat tagjaitól elbúcsúzva, az iskolások műsorában, majd a népi táncosokban gyönyörköd­hettünk. A sport hívei a fut- ballpályán találhatták meg szórakozásukat, s akik inkább a táncot kedvelték, azok a kultűrház felé igyekeztek a lámpák százaitól megvilágított telepen. I 719 OOO forint hűség jutalmat osztottak ki a gyöngyösi Xlí-es akna dolgozóinak Vasárnap felvonultak a gyöngyösi Xlí-es akna bányá­szai. Elöl egyenruhás bányá­szok vitték a zászlókat, utá­nuk hosszú sorok tarkállot- tak. mert eljöttek a bányász­asszonyok és gyerekek is. Az Egri útig vonultak, onnan bá­nyászbuszok szállították az embereket a XII-es aknához, hogy részt vehessenek az ün­nepségen. Kinn a bányánál, az ünnep­ség színhelyén a díszemei- vény fölött félkörben, hatal­mas betűk hirdették: „Jó szerencsét”, s középen pedig ott függött a bányászok jel­vénye: a két fekete kalapács. Féltizenegykor megkezdődött a diszünnepség. A Mátravidé­ki Szénbányászati Tröszt ve­zetősége részéről Godó Dezső elvtárs üdvözölte a bányászo­kat. Beszédében elmondta, hogy a trösztnél a felszabadu­lástól kezdve napjainkig 429 millió forintot fordítottak a bányák fejlesztésére, amely­nek során a gyöngyösi XII-es akna is 100—120 vagonos üzemmé nőtte ki magát. Em­lékeztette a jelenlevőket ar­ra is, hogy néhány évvel eze­lőtt itt még mostoha körül­mények között laktak a dol­gozók, de ma legtöbbnek már saját háza van. Akinek nincs, azok részére kényelmes, szép lakást biztosítanak a tömb­épületekben. Rámutatott ar­ra, hogy államunk mennyire megbecsüli a bányászokat. példaképp említette, hogy a 8. .bányásznap alkalmából egy­millió 719 ezer forint hűség- jutalmat osztottak ki az üzem­nél. Utána Dorkó János elvtárs, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője beszélt. Megem­lékezett azokról az időkről, amikor csendőrsortüzek nyo­mán bányászvér folyt Pécsett, Salgótarjánban, Dorogon és más bányavidéken. Idézte az egykori szónok beszédét, aki a tatabányai bányászok teme­tésén annak idején azt mon­dotta: „eljön még az idő, amikor a tatabányai csendőr- sortűz áldozatairól kegyelettel és tisztelettel emlékeznek meg az országban. Ünnep lesz ez a nap valamikor. De akkor már szabadok, megbecsült emberek lesznek a bányászok, emelt fővel járhatnak”. Jós- iatszerű szavai beteljesültek. Dorkó elvtárs felhívta a bá­nyászok figyelmét a munkát fegyelem javítására és a jobb munkára. Az ünnepi beszédek elhang­zása után Garamhcgyi József üzemvezető adta át 21 bányász­nak a 10 éves szolgálati ér­met. Külön kiemelte és meg­dicsérte Farkas Béla főaknászt, aki kormánykitüntetést ka­pott. Az ünnepség után a bá­nyászok közös ebéden vettek részt, délután sportműsor szórakoztatta őket. este pedig a bányászklubban táncoltak., Vidáman ünnepelt Egercsehi is Az egercsehi bányászok is méltó keretek között, vidá­man ünnepelték a bányász­napot. Jó munkájuk jutalma­képp közel hárommillió fo­rint hűségjutalmat osztottak ki közöttük, a vájárok átla­ga például meghaladja a hat­ezer forintot. A délelőtti ün­nepség felvonulással kezdő­dött. amelyen a bányászzene­kar vezetésével részt vettek az úttörők, egyenruhában a tartalékos tisztek, a hivatalos szervek képviselői, s termé­szetesen maguk a bányászok és hozzátartozóik. A nagygyűlést a Népkert­ben tartották meg, ahol az elnökségben helyet foglaltak a párt, az állami szervek, a gazdasági vezetés képviselői, ott volt a verpeléti Dózsa Tsz küldöttsége is, amely köszöntötte és egy kis ma­laccal megajándékozta a cse­hi bányászokat ünnepük al­kalmából Az ünnep; beszédet Gubán Rezső elvtárs. az egri járási pártbizottság első tit­kára mondotta. Köszöntötte Egercsehi dolgozóit, majd ar­ról beszélt, hogy az elmúlt (Folytatás a 3. oldalonf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents