Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-30 / 212. szám

4

NÉPÜJSAG

1958. szeptember 30., küld

••

Ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a Legányi Ferenc emlékkiállítást

t MINT MAR

az egri Dobó István Vármúzeum állandó kiállítási anyaga értékes részletekkel bővült. A műszaki munkálatok befejezése után szombaton, 27-én nyitották meg ünnepélyesen a Legányi Ferenc emlékkiállítást, gyűjtése anyagából rendszerezve az értékeket, amelyek szemléltetően mutatják az autodidakta tudós életművét, szorgalmat.

A kiállítással kapcsolatban megkérdeztük dr. Meznerics Ilona muzeológust, aki a többi között az alábbiakat mondotta a kiállításról lapunk munkatársának:

— Nemcsak Egerben, hanem közeli és távoli környékén is jól ismert Legányi Ferenc, amint esernyőjével, batyujával és konzervdobozzal felszerelve, rója az utakat. Idős kora ellenére nincs az a meredek hegy, amit meg ne mászna, nincs az a mély vízmosás, amit szorgalmasan végig ne kutatna. De talán csak kevesen tudják, hogy mit kutat, mit gyűjt évtizedeken át Legányi?

— Az egri Dobó István Vármúzeumban most megnyílt kiállítás feleletet ad erre a kérdésre. A nagyobbszabású néprajzi kiállítás mellett, két kis teremben alkalom nyílt arra, hogy megismerjük Eger város és környékének földtani és őslénytani érdekességeit. Ezeket gyűjtötte szorgalmas és fáradhatatlan munkával évtizedeken át Legányi Ferenc. Pontos adatokkal ellátott szakszerű gyűjteménye mintegy 15 ezer példánnyal már rendezett állapotban sorakozik a Vármúzeum gyűjteményében. Ez a gyűjtemény. Földünk múltjára vonatkozó számos tudományos megállapítás és tudományos dolgozat alapja, s nagy mértékben hozzájárult a Bükk és környéke földtani felismeréséhez. De nemcsak elméleti megállapításokat eredményezett, hanem a nyersanyag-kutatásoknál is számos esetben kiinduló pont egy-egy Legányi által felfedezett lelőhely.

— Legányi — bár nem geológus — a szakember hozzáértésével gyűjti az anyagot, ismeri a környék földtani felépítését s az ősmaradványokat — nem egyszer a szakembert is felülmúló biztonsággal.

A KICSINY KIÁLLÍTÁS Legányi gyűjteményének legszebb és legérdekesebb példányait mutatja be, melynek a megismertetésen kívül célja az is, hogy még életében elismeréssel adózzon Legányi Ferencnek, a lelkes gyűjtőnek, aki fáradságot nem kímélve, többnyire saját pénzén végezte fáradhatatlan szorgalommal a földtörténeti múlt beszédes dokumentumainak begyűjtését. Legányi Ferenc ma már a Vármúzeum dolgozója, aki hivatalos kiküldetésben folytatja a gyűjtemény gyarapítását és a begyűjtött tudományos anyag gondozását. A kis kiállítás a Földünk történetére vonatkozó tárgyi bizonyítékokat földtani időrendben, csoportosítva mutatja be, úgyhogy az érdeklődő egyben képet nyerjen arról, hogy Eger és környékének ősmaradványai miként illeszthetők be' Földünk több százmillió .éves fej lődéstörténetébe.

— A kis kiállítás bevezetőül bemutatja a gyűjtőt, s felszerelését és gyűjtőútjait. A föld- történeti kortábla az évmilliókban kifejezett földtörténeti időkkel alkalmas arra, hogy ehhez viszonyítsuk Eger és környékének földtani történéseit. A nagyobb földtörténeti idők színes alapja köny- nyedén tájékoztat arról, hogy a földtörténeti ókor, középkor és újkor tengereinek és szárazföldjeinek milyen ősmaradványait rejti a környék. Földtani térképek adnak felvilágosítást az érdeklődőknek arról. hogy hazánk egyéb területén hol találunk a környék rétegeivel azonos korú rétegeket akár a felszínen, akár a mélyfúrásokban.

— A tárolók egy-egy feltárás, lelőhely, bánya- vagy kőszéntelep őslénytani anyagát mutatják be, a tenger és a szárazföldek állat- és növényviláMEGÍRTUK, , gának évmilliókkal ezelőtt élt képviselőivel.

/ AZ ELSŐ TAROLÓ anyaga a nagyvisnyói ősmaradványok a földtörténeti ókor végéről származnak. Ilyen idős ősmaradványok hazánk területéről máshonnan nem ismeretesek. A jelentéktelen külsejű „ősráknak” tudományos jelentősége nagy, egyetlen hazai „Tri- lobita” faj, mely a rétegek korának megállapításánál fontos adat.

— A földtörténeti középkor (Mezozoikum) ősmaradványai ritkábbak a Bükk és környékén, mint pédául a Bakony- hegységben. Ez az idő egyébként a földtörténeti mozgások színtere volt, ekkor gyűrődött fel a Bükk-hegység.

— A fiatalabb földtörténeti korok felé haladva, mind több és több ősmaradvány (kagylók, csigák, lábasfejűek, halak) jelzi az egykori tengerek (oli- gocén, eocén, miocén) állatvilágát. Ennek a kornak legszebb ősmaradványait az egri I. sz. téglagyár agyagja és homokja szolgáltatja, mely a külföldi szakirodalomban is nevezetessé teszi Eger városát, s már számos külföldi szar- ember kereste fel összehasonlító tanulmányok céljából. Az egyik vitrin pirossal bekerített kis részlete egri őslénytani nevezetességeket tüntet fel.

— Egertől távolabb, Balaton és Bóta környékén a magyarországi utolsó tenger nyomait / a messziről fehérlő fehér meszes márgák jelzik.

— De nemcsak a tengerek állatvilágáról, hanem a szárazföldek gazdag növényvilágáról is képe.t kapunk.

— A miocén tengerek partján képződtek az egercsehi— ózdi barna kőszéntelepek. A kőszéntelepeket borító homok egyik kagylója pl. útmutatásul szolgál a geológusoknak a széntelepek elterjedésének nyomozásánál. Ez az idő hazánkban élénk vulkáni tevér kenységnek volt a színtere, s a távolabb lejtörő vulkánoK tengerbehullott pora adja Eger-kömyéki jó építőkövet, a riolittufát. Ebbe vájták az egri borospincéket is. Ez a riolittufa őrizte meg számunkra a szárazulatok növényvilágát, melyből kiolvasható, hogy milyen volt az akkori éghajlat hazánkban. Ezerszámra gyűjtötte, hozzáértő kézzel preparálta Lega- nyj az őskori növényzetet; a gyűjtő nevét örökíti meg a „Rosa legányii” (Legányi rózsája), Phoenicites legányii (Legányi-pálma), Juglans legányii (a gyűjtőről elnevezett dióféle.

A KISEBB KIÁLLÍTÁSI terem két tárolója az ősemberi nyomok felleléséről híres bubalyuk és Istállóskő barlangjainak vázlatos képét adja. Ezeknek a feltárása ugyan nem Legányi Ferenc, hanem a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Állami Földtani Intézet régi és jelenlegi dolgozói nevéhez fűződik, de a környék földtani fejlődéstörténetének menetéből nem hagyható ki.

A „mezolitikus“ ember eszközeit a Kisegedi Kőporos tetőn azonban . már Legányi fedezte fel és gyűjtötte be százszámra, évről-évre ellenőrizve a megmunkált földek eke-ál- tal kifordított földjét, a kőeszközök gazdag lelőhelyét.

Szorosan a kiállítás szakmai részéhez tartozik a vitrinek fölött levő falfestmény-sorozat, mely az egyes földtörténeti időszak jellegzetes állat-, vagy ■ növénytársulását mutatja be életkép formájában.Tisztán díszítő jellegű a tárolókat összekötő fríz-sorozat, mely csak kontúrjaiban sejteti egy- egy őskori tenger, vagy szárazföld jellegzetesebb ősmaradványát.

A KIÁLLÍTÁS szakmai

előkészítésében részt vettek a Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Múzeumának (Andreánszky Gábor, Csepreghyné dr. Meznerics Ilona, Kecskeméti Tibor), illetve Történeti Múzeumának (Vértes László) dolgozói. A kiállítás • művészeti kivitelezését a Művelődésügyi Minisztérium Gazdasági Osztálya szervezetéhez tartozó művészbrigád tagjai végezték.!?oretzky László művészeti tervező irányításával (Andor Loránd festőművész, Szilágyi Margit, Ist- vánffy Hilda szobrászművésznők, Horváth István, Marosán Lajos, Molnár Szilárd grafikusok és Bundái Jenő restaurátor). (f. a.)

Kitüntették a legtöbb kereskedelmi dolgozókat

A napokban adták á,t a ke- kitüntetést és a vele járó resfcedelem legjobb dolgozói- pénzjutalmat, nak a „Belkereskedelem Kiváló Dolgozója” jelvényt és a vele járó pénzjutalmat. Többek között Fridiik József, az egri V. számú áruház eladója,

Vermes István, a Textilnagykereskedelmi Vállalat igazgatója, Rabóczki Jánosné, a 18-as sz. Üzemélelmezési Váíl. vezetője, Mácsai István, az egri Állami Áruház igazgatója, Rácz Imréné, az áruház dolgozója,

Gallai László a FÜSZÉRT,

Gyurkó József, a TÜZÉR Vállalat dolgozója, Molnár László, a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi- Vállalat főkönyvelője és Gyepesi József, a 92-es sz. áruda vezetője kapta meg a

Moziműsor

EGRI VÖRÖS CSILLAG

Csendes Don (I. résS) EGRI BKÖDY Cliaplin-parádé GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Sóbálvány *

GYÖNGYÖSI PUSKIN Félelem bére

HATVANI VÖRÖS CSILLAG

Akkor Párizsban HATVANI KOSSUTH Amiről az utca mesél FÜZESABONY

Nem volt hiába PÉTERVASARA A test ördöge HEVES

Irén menj haza*

1958. szeptember 30, kedd:

1918-ban halt meg Szabó Ervin, a magyar munkásmozgalom kimagasló alakja.

<2 Névnap 0?

Ne. feledjük, szerdán: MALVIN- MEGKEZDTÉK a cukorrépa szedését és szállítását a hatvani járás egyéni parasztjai. A közeljövőben megkezdik ezt a munkát a termelő- szövetkezetek is, hogy folyamatosan elláthassák a gyárakat nyersanyaggal. A termésbecs- lők szerint jó közepes termésre lehet számítani cukorrépából.

— 150 KÖBMÉTER SILÓT készítettek eddig siló- kukoricából a kerekharaszti Alkotmány Termelőszövetkezetben. Ahogy megkapják a szövetkezetiek a cukorgyári répaszeletet, hozzálátnak a kukoricaszár silózásához is.- KEL MÁR AZ ŐSZI ÁRPA a kerekharaszti Alkotmány Termelőszövetkezetben. Rövidesen hozzáfognak az őszi búza vetéséhez is.

Atkozott korkülönbség

Én már csak amondó vagyok, hogy...

— Mindig fecsegsz össze-visz- sza ... Amióta is merlek, igazán

csak fecsegsz ... De nehéz ember is vagy te ... Mit akarsz már megint ... He?

— Én csak azt mondom, hogy nem kell még úgy sietni azzal a krumplival... Én

már csak amondó vagyok, hogy . ..

— Nem kell sietni... Hát mit értesz te ahhoz? Világ életedbe se ér- J.ettél a kolompárához ... Csak járatod a szád, meg okoskodsz... Soh- se hallgatsz az idősebbre, te ... taknyos — háborodott fel az öreg, a maga S3 évével.

A fiatalabb elhallgatott. Mit szólhat erre, — az igazság, . az igazság: ő még csak 82 éves. S némán kullogott cimborája után, aki mellett, — pedig ledolgoztak vagy ötven évet és együtt a bányában — még sohasem volt igaza.

Az átkozott korkülönbség miatt!

(QV ■ ■ • ó)

Tízszer annyi rádió. 125 ezer újság a peter vasári járásban

Egyre nő azoknak a száma, akik élnek a megnövekedett kulturális lehetőségekkel a pétervásári járásban is. A kimutatások szerint a felszabadulás óta tízszeresére nőtt a rádiótulajdonosok száma.

Az újságolvasók tábora is rohamoson nő, mert míg a felszabadulás előtt csak 12000 újság járt, most 125 000 lapot kézbesítenek naponta a járás lakóinak naponként a postá- j sok.

Új iskola épül a Mátraridéki Erőműnél

Régi vágyuk teljesül a Mát- ravidéki Erőmű dolgozóinak azzal, hogy a napokban megkezdték a lakótelepükön egy 6 tantermes, emeletes, modern iskola építését.

A lakótelepen van ugyan egy 3 tantermes iskolaépület, azonban ez már kicsinek bizonyult, mert csak úgy tudják a tanítást biztosítani, hogy a vállalat vezetősége a kultúrház egyik termét, valamint egy lakásból átalakított termet bocsátott az iskola

rendelkezésére.

Az új iskola hárommillió forintos összköltséggel épül és 1960-ra készül el.

műsorai

Egerben este fél 8 órakor:

Nem élhetek muzsikaszó nélkül

(Arany János bérlet) &

Pergő filmkockák

in.

Fi 1 mgy áriásunk a.számok tükrében

AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS elején utaltunk -arra, hogy filmművészetünk felszabadulás utáni első lépéseinél nagy segítséget jflesMÜ hogy megfelelő számú, és színvonalú művészi gárda állt rendelkezésünkre, s nem kellett műszaki és személyi szempontból filmgyártásunkat minden vonalon elölről kezdeni. Jelenleg négy rendező (Bán Frigyes, Gertler Viktor, Kalmár László, és Keleti Márton) és két operatőr (Eiben István és Hegyi Barnabás) dolgozik filmgyártásunkban, akik a felszabadulás előtt is készítettek filmeket. Lényégében ők jelentették az alapot a felvételek megindulásakor.

Mellettük a rendezők és operatőrök hosszú sora nőtt fel és kialakult a középkorúak mellett (Fábri, Máriássy, Várkonyi) az igen tehetséges fiatalok sora (Makk, Révész, Herskó, Fehér), akik már nagy filmekben is bebizonyították tehetségüket.

Ezt a megosztást lehetne alkalmazni az operatőröknél is, ahol a két idősebb operatőr útán a középkorúak (Illés Gy., Pásztor I., Forgács O.) állanak, akiket fiatal, tehetséges operatőrök követnek (Szécsényi, Magyar, Herczenik).

Az államosítás óta a Hunnia Filmstúdióban 84 játékfilmünk készült el. A filmek 61 százaléka mai témával foglalkozott. Ez az 51 film bizonyítja film- művészetünk élő 'jellegét. A múltban játszódó 33 film közül 9 film klasszikus feldolgp- zás volt.

A magyar filmművészet komor jellegét bizonyítja a következő adat. Az elkészített filmeknek csupán 18 százaléka volt vígjáték. Ez a sfám nagyon kevés, s ezen a területen még sok javítani valója van filmgyártásunknak.

A FILMEK SZÁMÁNAK nagyobbmérvű emelkedése

1955-ben következett be. Míg az előző években átlag évi hat játékfilmet készítettünk, addig ez a szám 1955—58. évek átlagában a duplájára, tehát 12-re emelkedett.

Játékfilmgyártásunk az elmúlt tíz esztendőben jelentős anyagi segítséget kapott technikai állományának felújítására, illetve modernizálására. Ilyen jellegűek a lámpapark felújítása, a műtermek akusztikai szigetelése, vágóasztalok beszerzése, a cinemascop felvételekhez szükséges berendezések és objektív sorozatok beszerzése, a legmodernebb Mitchall-kamera megvétele, mágneses hangfelvevő keverőberendezés megvétele, stb. Az utóbbi években a Hunnia Filmstúdió évenként körülbelül hat millió forintot kapott

az ilyen jellegű technikai felszerelések pótlására, valamint a műtermek, raktárak újjáépítésére.

Rendezőink — operatőrjeink

Nagy játékfilmjeinket a következő rendezők készítették:

Keleti Máron 15, Bán Éri* gyes 11, Gértler Viktor 10, Máriássy Félix 9, Várkonyi Zoltán 7, Fábri Zoltán 6, Kalmár László 4, Makk Károly 4 és Révész György 4 filmet készített, Ezenkívül Ranódy László, Herskó János, Nádasdy Kálmán, Fehér Imre, Jenei László, Szemes Mihály, Bano- vich Tamás, Mancsorov Frigyes és Fejér Tamás készített játékfilmeket.

Játékfilmjeinket az alábbi operatőrök fényképezték: Hegyi Barnabás 21,“ Eiben István 17, Illés György 17, Pásztor István 13, Szécsényi Ferenc 0, Forgács Ottó 5 és Badal János 5 filmet.

Kitüntetések

Népi államunk megbecsülte filmalkotóink munkáját, a magyar filmművészet eredményeit s a többi művészeti ágakhoz viszonyítva, bőkezűen jutalmazta tehetséges alkotó művészeinket.

Bán Frigyes filmrendező háromszoros Kossuth-díjas, érdemes művész, a Talpalatnyi földért, a Tűzkeresztségért és a Rákóczi hadnagyáért kapott Kossuth-díjat.

Keleti Márton ugyancsak háromszoros Kossuth-díjas, érdemes művész; ő a Különös házasságért, az Erkel-ért és a és a Kis krajcár című filmért kapott Kossuth-díjat.

Fábri Zoltán, kétszeres Kossuth-díjas, érdemes művész, ő a Viharért és az Életjel című filmért kapta. a kitüntetést.

Kalmár László a Déryné c. filmért, Máriássy Félix a Budapesti tavaszért, Ranódy Lá-zló a Szakadékért. Hegyi Barnabás filmoperatőr a Ludas Matyiért, Illés György operatőr a Szabóné-ért kapott Kossuth dijat. Ezeken kívül Kos- suth-díjat kapott munkásságáért Gertler Viktor filmrendező, Várkonyi Zoltán, Eiben István operatőr és Pán József díszlettervező. Pásztor István filmoperatőr az Érdemes művész címet kapta munkájáért.

(Folytatjuk.)

(Következő számunkban a magyar filmek nemzetközi sikereiről adunk tájékoztatást.)

Összeállította: Márkum

László.

Tőkés Anna, P ág er Antal, Ruttkai Éva színészek, V ár kong i Zoltán rendező, plusz az idei Karlovy Vary-i díj szólt amellett, hogy a Sóbálványt meg kell nézni. S a film meséje, valamint az említeti színészek játéka valóban díjat érdemlővé teszi ezt az alkotást.

A háború utolsó éve, nyilastobzódás. A rosszul világított óvóhelyen, néhány orvos harcol egy ember életéért. A sebész főorvosnak (Páger Antal alakítja), egy bujkáló kommunista ember asszisztál — rosszul. Rosszul, mert fogalma sincs az orvosi tudományról. Az egyik ott settenkedő nyilas felismeri az ál-orvosban a kommunistát, s elhurcolja őt a vesztőhelyre. A főorvos, bár előzőleg hozzájárult ennek a kommunistának a bújtatásához, most, mikor viszik, egy szót sem szól.

Felszabadulás utáni hónapokban a főorvost feljelentik, azzal, hogy a bujkáló kommunista halálát ő okozta. A. 1 vád tehát nem valóság, de

hetőbben, valósabban kell tennünk. S ha már társadalmilag, a társadalommal szembeni passzív bűnét vetjük a szemére ennek az orvosnak, miért is nem a társadalom segíti ki őt ebből az állapotból? Miért a horthysta alezredes leány az a katalizátor, aki egyesíti, vagy legalább is löki őt az új társadalom felé’ Nagyszerű lehetőség elmulasztása, hogy az író ezt a szerepet, nem az új kórház- igazgatóra bízta.

A film hőse kilábal a lelki krízisből, megtisztúlva, felemelt fővel jön vissza a kórházba, de mert az előbbiek sem, ez sem érthető és hihető. Ráadásul Thurzó Gábor, a forgatókönyv írója, hogy hősének tettét., teljesen igazolja, az őrület örvényében bujkáló alezredesné figuráját állítja cseppet sem meggyőző kontrasztként elénk.

NAGYSZERŰ alapgondolat, nagyszerű színészi, rendezői és operatőri munka, de nem elég alapos írói meggondolás SUHA ANDOK

szó hétköznapi értelmében ez az ember nem érezhette magát bűnösnek. Azt tudhatta csak, hogy őt a konkrét vád nem illeti. A társadalommal szembeni bűnét pedig még akkor — szerintünk — nem volt képes felfogni, s mint ahogy a film meséje is mutatja, csupán az új társadalom erőinek üldözését látja benne. Mert, hogy ő régi értelmiségi.

Miért hát e nagy lelki megrázkódtatás, e nagy önmegha- sonulás, amely kis híján ön- gyilkosságba kergeti az orvost. . Erre nem tud válaszolni a film.

Természetesen szükséges és helyes, hogy a szocializmussal szembeni passzív értelmiség elé tükröt tartsunk, amelyben plasztikusabban láthatják akár a passzivitásukból származó hibákat, bűneiket is. Csakhogy ezt hírágalom. Ezt mindannyian megértjük. De a film egy lépéssel igyekszik tovább menni, s bár érzékelteti, hogy a vád rágalom, ugyanakkor azt is kimondja, hogy itt általában az értelmiség politikai közönyét szembesítik a történelemmel. A film tehát nagyon komoly problémát vet fel, de mintha a válasszal adós maradna.

AZ ORVOS, a 'rágalommal szemben nem védekezik, ehelyett önmarcangoló állapotba kerül, s ez érthető, a legkevésbé.

Igaz, a passzivitás is lehet bűn. De a főorvos, akkor, nyilasoktól körülvéve szerintünk semmit sem tehetett — s ezt a film is így mutatja. Ezért érthető nehezen az a nagy lelki megrázkódtatás amelyen az orvos keresztül megy, figyelembe véve azt is, hogy 1945-, vagy 1946-ban, a

FILM;

Sóbálvány