Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-26 / 209. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Nyolc esztendő a falu AZ MSZMP HEVES MEGVE1 BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII, évfolyam, 209. szám Ara 50 fillér 1958. szeptember 26., péntek őszi gondok o családban Hűvösödik az idő — a családoknál új gondok je­lentkeznek: fel kell készül­ni az őszre, a télre. Gcndokat említettünk, s a szó kapcsán egy régi-régi újsághír jutott eszünkbe. A rövid hír arról szólt, hogy It. S., munkanélküli, négy- gyermekes családapa, Gyön­gyösön öngyilkosságot kö­vetett el; búcsúlevelében azzal indokolta tettét, hogy nyomorában nem mert csa­ládjával neki vágni a hideg léinek... Sok száz és ezer család — ha nem is jutott el az ön­gyilkosságig — reszketett chben az 1938-as évben, a szép békeévben a tél fagyá­tól. Munkanélküliek a vá­rosok bérkaszárnyáiban, lé­cekből, rozsdás pléhdara- bokból összekúszalt szük­séglakásokban, napszámo­sok, zsellérek a falusi zsúp- tetők alatt, akiknek a nyár nem hozta meg a télire- valót... És jött az ősz, a tél — a hidegben, a nyomo- rúságbau reszkettek az em­berek. É világ őszi, tél előtti gondjai a szükségből, a nincstelen nyomorból ered­tek nagyon-nagyon sok em­ber sz,áinára. Ma is vannak gondok az ősz, a tél előtt — de meny­nyivel mások ezek. Tegnap végigjártuk az egri üzlete­ket, egyes téli szükségletre dGlgozó vállalatokat — s a szerzett tapasztalatok ké­pet adtak ezekről a gondok­tól. A dolgozó embereknek ma nem az a problémája, hogy egy akármilyen cipőt, ruhát, télikabátot vásárol­jon, csak legyen már vala­milyen —, hanem az jelenti e gondot, hogy a gazdag kí­nálatból melyiket válassza ki. A pénzéért mindenki a neki megfelelő legjobbat, legszebbet akar ja megvenni. S hogy mindenki, legalább­is a vásárlók nagy többsége mindezt meg is kapja, azt mindennel meggyőzőbben mutatják az üzletek növek­vő forgalmi adatai. Az egri Állami Áruházban például a napi bevétel átlagosan 30 ezer forint körül mozog. Az Anyák Boltjában olyan nagy az árubőség, hogy két­szeres keresletet ki tudná­nak elégíteni. Sok üzletben tapasztaltuk, hogy azokból az áruféleségekből, amelyek nem sokkal ezelőtt még hiánycikként szerepeltek, ma bőséges választék áll rendelkezésre. Sok család már előre be­szerezte téli tüzelőjét is. de nem kevés azok száma sem, akik még majd ezután akar- í jak beszerezni a szükséges l fát, szenet. Lesz-e elegendő í tüzelő? Az illetékesek vala- í sza megnyugtatói a bányák, I az erdőgazdaságok biztosi- / tani tudják a telepek ellá- ^ tását. Mindezek után úgy tűn­hetne: a ma gondjai nem is gendok. Ez nem így van. Tudjuk, van meg sok csa­lád — ahol egy kereső van, vagy ahol sok a gyerek —, amely nem pontosan azt a cipőt, ruhát, egyebet tudja megvenni, amit szeretne, mert nem elegendő éppen az összegyűjtött pénz és nem is jut most mindenre. S mégis: áttekintve ezeken a gondokon, mégsem olya­nok, mint 1938-ban voltak s lehettek. Más világ ez a mi vilá­gunk, — s gondjaink is má­sok, könnyebbek, s meg­oldhatók. Akik szeretik a köny rét Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dol­gozóinak 65 százaléka állandó könyvolvasó. A vállalaton be­lül könyvárusítás folyik az utóbbi hónapokban. A könyv- árusításban jó munkát végez Páncél László, a vállalat egyik dolgozója, aki a napi munká­ja mellett havi 2400—2500 fo­rint értékű könyvforgalmat bonyolít le.- CSÜTÖRTÖKÖN az egri városi tanács végrehajtó bi­zottsági ülésén a vállalati ter­melési tervek előkészítését és a negyedik negyedéves terv- feladatokat vitatják meg. Ma: 192 Gyurkó Géza: AZ igazság országa ★ Fazekas István: A DOLGOZÓKNAK VOLT IGAZUK... ★ BŰNTETT ÓRÁNKÉNT ★ MEZÖSZEMEREI JEGYZETEK ★ KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEINK ★ vadAszkalandok A BŰKKBEN ★ HÍREK — SPORT Két első díjat szereztek a Heves megyeiek az országos tűzoltó versenyen szerelési verse­Szeptcmber 21-én tartották meg Budapesten az önkéntes tűzoltócsapatok országos ver­senyét, A versenyre 45 csapat nevezett be. A nagy versenyen megyénk­ből is több tűzoltócsapat vett részt. A jól felkészült hevesi tűzoltók í&rfi csapata meg­nyerte a 800 méteres kismo­torfecskendő nyét. Ugyancsak országos első lett< az ivádi önkéntes tűzoltócsa­pat női egysége is a 400 metre- < res kismotorfecskendő szere-; lesi versenyében. A győztes csapatok egy-cgyj lemezjátszó rádiót, aranyérme­ket és okleveleket kaptak. Tcgnapelötti számunkban a fenti címmel számoltunk be Tari József visznek! ta­nácselnök nyolcesztendős munkásságáról. Most bemutatjuk olvasóinknak Tari Józsefet, a visznek! tanács közmegbecsülésnek örvendő elnökét. (Foto: Márkus/,) Gyöngyösi úttörők látogatása Jászkíséren A gyöngyösi IV. számú álta­lános iskola még a nevezetes mátrai napok ünnepi esemé­nyei során vendégül látta a iászkíséri úttörők egy csopor- iát. A vendéglátás viszonzása­ként a jászkíséri pajtások nemrégiben meghívták a gyön­gyösieket is. A gyöngyösi paj­tások örömmel tettek eleget a meghívásnak és az elmúlt szombaton és vasárnap elláto­gattak Jászkfeérre. A gyöngyö­si pajtások az első nap dél­előttjén a Tiszasülyi Állami Gazdaságba látogattak el, dél­után pedig megismerkedtek a vendégfogadó község neveze­tességeivel. Ellátogattak a gép­állomásra és a zománcozó üzembe is. A látogatás máso­dik napján tsz-látogatáson vol­tak és megtekintették a Tisza- kürti Állami Gazdaságot is. A gyöngyösi pajtások sok élménnyel gazdagodva utaztak vissza a látogatás után váro­sukba. Äz elmúlt tíz év alatt ötven iskolai tanterem épült Heves megyében A felszabadulás előtt igen zsúfoltak voltak a megye is­kolái. Üj tantermeket azon­ban igen keveset, vagy egy­általán nem építettek. Ezt a kapitalizmusból ránk maradt bűnös mulasztást az elmúlt tíz év alatt majdnem teljes egészében sikerült felszámol­ni. Ez idő alatt ugyanis a me­gye húsz községében ötven új tantermet építettek, amelyek megkönnyítették a tanulást és a tanítást. Üj nyolctantermes iskola épüjt az elmúlt évben Fetőfibányán és Selypen is. Füzesabonyban kétszer négy­tantermes iskolát létesítettek. Ez év végéig újabb iskolák nyitják meg kapuikat. Elké­szül a pétervásári, az átányi, és az adácsi kéttantermes, va­lamint a tamaörsi és a mátra­szentimrei iskola, amelyekkel együtt már hatvanra emelke­dik az elmúlt években épített és az oktatásba bekapcsolt tan­termek száma. (Készéi) Népművészeti és természettudományi állandó kiállítás nyílik az egri V ármúzeumban Szombaton délután négy óra­kor nyitják meg az egri Dobó István Vármúzeum népművé­szeti és természettudományi állandó kiállítását. A kiállítást — mely sok érdekes és ta­nulságos látnivalót ígér — dr. Bunda Béla egyetemi tanár j nyitja meg. Érdemes volt közösen szerződni 350 mázsa csemegeszóló szállítására kötöd szerződést az abasári szőlőtermelő szak­csoport a földmúvesszövetke- zettel. Mivel közösen kötötték a szerzőijeit,,. megkapták, a nagyüzemi felárat, .15- száza­lékot. A tagok úgy határoztak, hogy a 15 százalékból 10 szá­zalékot a termelők között osz­tanak szét, a bevitt szőlő ará­nyában, 5 százalékot pedig visszatartanak a közös alapx-á. A csemegeszőlő nagyobb része már átadásra is kerüli, s mind exportra ment Ma Hódmezővásár­helyen sorsolják a lottót A hói^ip utolsó lottósorso­lását ezen a héten rendezi meg a Sportfogadási és Lottó- igazgatóság. A 39. játékhét nyerőszámait ma, délelőtt 10 órai kezdettel, Hódmezővá­sárhelyen húzzák ki. Ezúttal — ugyancsak sorso­lás útján — eldöntik azt is, hogy a szeptemberi 37., 38., 39. játékhetek közül melyik hét szelvényei vesznek részt a jövő heti tárgynyeremény sor­soláson (MTI). Sürgető feladatokat oldott meg a kösségfejlesstési tere Tarnassadányhan Tamazsadány a hevesi járás azon községei közé tartozott, amely arról volt híres, hogy az esőzések idején valósággal el­merült a sárban. A községnek mindössze kétezer méternyi, patak-kövekkel kirakott jár­dája volt. az is rossz állapot­ban. A lakosság 'járdakövete­lése évröl-évre növekedett, s jogosan. Éppen ezért a községi tanács az ez évi községfejlesz­tési terv legfontosabb és leg­sürgősebb feladatává tette a járdaépítést. Ezt nagy örömmel fogadta a falu népe. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a 42 ezer forint­nyi, a múlt évről fentmaradt fejlesztési járulékot a dolgo­zók kifizették es a járdaépítés­hez ezen túl 28 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát is fel­ajánlottak. Ma már a járdaépítés a be­fejezéshez közeledik, s a fel­használt társadalmi munka értéke jóval több. már most is a felajánlottnál: mintegy 60 ezer forint. A községben min­den egyes család három napot töltött társadalmi munkában, emellett a fogatos gazdák hat­száz köbméter sódert szállí­tottak ingyenesen. Természe­tesen. igen sok ember volt községünkben, akik nemcsak a vállalt három napot, hanem sokkal többet töltöttek el az építkezésnél. összegezve a járdaépítésre fordított pénzt és a társadalmi munka értékét az 241 ezer forintot tesz ki. Október 20-ra községünk leg­kisebb utcájában is 60—80 cm-es járdán közlekedhetnek az emberek. Javításra kerül az 1200 mé­ter hosszú kis-sori köves út is. Ehhez a munkához álla­munk 60 ezer forint támoga­tást biztosít, s mi pedig a köz­ségfejlesztési alapból 65 ezer forinttal járulunk hozzá. Rendbehozzuk a község 1000 négyzetméternyi területű parkját is. Ebből a munkából elsősorban a falu KlSZ-fiatal- sága veszi ki részét, igen de­rekasan. Helyet kap a park­ban egy 100 négyzetméter te­rületű tánchely is. Sárvári János Munkavédelmi kiállítás as Erőműben Államunk sokat törődik a dolgozó egészségének és testi épségének megvédésével. Sú­lyos összegeket fordítunk évente különböző balesetvédel­mi berendezésekre, igyek­szünk minél egészségesebb munkahelyet biztosítani a dol­gozóknak. Ennek .ellenére még mindig ,sok a baleset, amelyet legtöbb esetben a dolgozók vi­gyázatlansága okoz. Hiába van szigorú! rendelkezés, bogy a védőberendezésekét használ­ni kell, egyes dolgozók ezt gyakran elmulasztják, és egy- egv baleset bekövetkezése sok­szor maradandó testi fogyaté­kosságot hagy maga után. Ez­zel kárt okoz a dolgozó első­sorban saját magának, család­jának és a népgazdaságnak is egyaránt. A Mátravidéki Erőmű kul- túrházánák egyik termében egyhónapié tartó munkavédel­mi kiállítást rendeznek, ahol szemléltetően bemutatják egyes ’ ■ baleseti, .veszélyekéig ross?, munkamódszereket, ame­lyek' különböző baleseti forrá­sok .lehetnek. A kiállítás október 1-től 31- ig tart. amely idő alatt több ezzel kapcsolatos értékes elő­adást is tartanak. Szeretnénk, ha ezt a kiállítást a megye üzemeiből is-minél több dolgo­zó megtekintené. Lévay András. A Mátrában megépítik as első hasai ssemélyssállító kötélpályát Hazánkban kedvező külföldi tapasztalatok felhasználásával, Személyszállító kötélpályák építését tervezik. Az Előre Sport Egyesület kezdeményezésére társadalmi munkában elkészítették az el­ső ilyen pálya részletes terve­it. A pályát a Mátrában, a 964 méteres galyatetői csúcs és a 360 méterrel lejjebb fekvő Szuhahuta község között épí­tik meg, 1575 .méter hosszú­ságban. Üzembe helyezése után az eddigi másfélórás gyalog­lással szemben 15 perc alatt kényelmesen a csúcsra, illetve a völgybe szállíthatja az uta­sokat — óránként összesen kétszázhatvanat. A szakértők a helyszínen határozzák meg a pálya pontos útvonalát. Az építkezés során körülbelül 1600 méteres úton nyolc mé­ter szélességben ki kell vágni a fákat. A pálya kikerüli a szakadékokat, völgyeket, s az utasok mindössze háromméte­res magasságban utazhatnak majd. A kötélpálya üzemelte­tését 60 lóerős motor- és auto­matikus berendezések biztosít­ják. Az építkezést, amely más- félmillió forint beruházást igé­nyel, néhány hét múlva meg­kezdik és jövőre már át is adják rendeltetésének az első hazai személyszállító kötélpá­lyát. Szóba került, hogy a fővá­rosban, Óbudán, a Hánnasha- tárhegy csúcsáig, a zugligeti végállomástól a jánoshegyi ki­látóig, továbbá a Balaton men­tén is létesítenek hasonló kö­télpályát. (MTI) Egyik levélírónk — ky aláírassál — kifogásolja, hogy az egri Főutcán levő Cipóbolt „Béla”, „Andris”, „Gyuri”, „Emil”, s ki tud­ja még, milyen nevekkel látja el a kirakatában kiál­lított cipőket. Hogyan lehet ilyen neveket adni cipők­nek? — legyenek azok akár­milyen szépek. Javasolja, hogy ez a cipőbolt is szá­mokkal lássa el a különbö­ző típusokat. Levélírónk megjegyzésé- bei} van valami igazság. A cipőknek ilyen újszerű el­nevezése valóban eddig még nem tapasztalt jelenség. De hát végeredményben nem mindegy az, hogy Gyuri- cipót, vagy pedig — mond­juk — 16-os számmal ellá­tott cipőt viselünk a lá­bunkon? Fő, hogy jó le­gyen. Nem igaz? (-r.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents