Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)
1958-09-03 / 189. szám
\ 1958. szeptember 3., szerda NÉPÚJSÁG Munkára kész a Sarudi Gépállomás — de nincs elég szántani valója (Tudósítónktól.) különösen nagy most a sürgés-forgás és az igyekezet, rengeteg a tennivaló a Sarudi Gépállomás gépműhelyében. A műhely tizenegy javító munkása éppen azon fáradozik, hogy minden traktort, zetort és vontatót alaposan kijavítva, készítsenek elő az őszi szántási és vetési munkák idejére. Augusztus közepe óta tart már ez a készülődés, a gépek javítgatása. Itt, a gépműhelyben, a szerelők mindegyiken elvégezték az úgynevezett 3. számú karbantartást. Kimosták a szűrőket, letisztították a felgyülemlett kormot, s ahol pedig szerkezeti hiba akadt, azt is mind helyrehozták. Ma már 44 erőgép, közötte két új Zetor áll készenlétben, hogy ismét barázdát hasíthasson, és új életet adó magvakat vethessen a földbe. Az említett gépparkot kiegészíti még minden gép után egy-egy eke, és öt darab 30 soros vetőgép. Készenlétben áll a gépállomás büszkesége, a két nagyteljesítményű lánctalpas traktor is. Mindkettő egy-egy ötfejes ekét von maga után, és ezeket nehezen munkálható, kemény, kötött talajokon is jól tudják majd hasznosítani. Az üzemanyag-ellátás folyamatos, csupán a zetor-al- katrészeknél mutatkoznak kisebb zavarok. Mindettől függetlenül a javítóműhely dolgozói áthidalták ezeket a nehézségeket is. SZÁNTANAK-E MÁR va: lahol? — kérdezzük Pechó György brigádvezetőtől. — Igen. Néhány gépünk mór szánt, bár ezek között még vetőszántás is van. Ezek a gépek fűmagot és őszi takarmánykeveréket vetnek. A helybeli egyéni gazdáknak két gép dolgozik, Madarász József és Nyeste Lajos traktorosokkal. Újlőrincfalván ugyancsak két traktor üzemel. A sarudi Kossuth Tsz-nél már szintén szánt Vizes János traktoros. ö egyébként egész nyáron a szövetkezetnél dolgozott gépével. A munkák zöme szeptember második hetében, a betakarítás idején, a kukoricatörés után kezdődik meg. Ügy tudjuk, hogy a Sarudi Gépállomás traktorosainak közel 12 ezer normálhold őszi munkát kell elvégezniök Ké- pesek-e erre, hogyan tudják ezt a feladatot ellátni? — Sajnos, nagyonis könnyen el tudjuk végezni — válaszolja a gépállomás párttitkára —, mert a gépparkunk kapacitásához képest kevés a földterületünk. Évek óta fájó és orvo- solatlan panasza már ez a Sarudi Gépállomásnak. Kevés a terület, nincs elég munka, s a gépeket 40—50 százalékos kihasználtság mellett tudjuk csak üzemeltetni. Pedig ez igen jó gépállomás lenne, és nagy teljesítményekre lenne képes. Jó a törzsgárda, a traktorosok és a szerelők több mint 50 százaléka régi dolgozója a gépállomásnak. Visszagondolok az 1950—52-es évekre — mondja a párttitkár —, gépállomásunk mindig az ország legjobbjai között szerepelt, most meg — mivel nincs elég munkánk — a megyében is az utolsók között kullogunk. MI LENNE HÁT a megoldó* hogyan lehetne a saru- diak panaszán segíteni? A gépállomás vezetősége szerint csakis területrendezéssel gr- vosolható a baj. — Egerfarmos helyett inkább Tiszanána vagy Kömlö kellene a körzetünkbe, mivel ez közelebb is van hozzánk, * lenne munka elég. A tiszariánaiak is szeretnének a Sarudi Gépállomással dolgoztatni, hisz évekkel ezelőtt már megszokták, megszerették a sarudi traktorosok jó munkáját. Az idén is pl. 130 hold aratást, ezen kívül aprómag-cséplést, a kömlőiek pedig fuvarozást igényeltek kisegítésképpen Sarudtól. Ezzel a területrendezéssel tehát megoldódna a nagy kérdés. Addig is, amíg a felsőbb szervek nem segítenek a saru- diak panaszán, hogyan lehetne elegendő munkához juttatni őket? — Mindenekelőtt úgy, hogyha a környező községek földművesszövetkezetei jóval több szerződést kötnének az egyénileg dolgozó parasztokkal gépi munkára. Sarud községben pl. csak két helyen, az ún. Daruháton, és a kert alatti részen szántatnak traktorral a gazdák. Pedig érdemes lenne jobban igénybe venni a gépállomás segítségét, hiszen a gép munkája jóval olcsóbb és jobb az igaerőnél. AZ ŐSZI MÉLYSZÁNTÁS és a vetések zöme tehát napokon belül megkezdődik. A bri- gádvezetők addig is mégegy- szer végigjárják a területet, ügyelnek a helyes elosztásra, a jó munkaszervezésre. A traktorosok pedig munkához látnak, s ha minden jól megy, október közepére eleget is tesznek kötelességüknek. Munkájuk nyomán földbe kerül a mag, új vetés sarjad, és ismét biztosítva lesz dolgozó népünk kenyere. Mi lesz a hűségjutalomból? NAGY TANÁCSKOZÁSOK színhelyei ezekben a napokban a bányászotthonok. Néhány nap múlva a bányásznapon sok millió forint hűségjutalom ; kerül kiosztásra és a becsülettel dolgozó bányászok ezrei megérdemelt külön jövedelemhez jutnak. Mióta kifüggesztésre kerültek a hűség jutalom-listák és kiki tudja, hogy mennyi pénzhez jut, tervezgetnek a bányászcsaládok. Férj, feleseg, szülők, a nagyobb gyerekek elmondják mit szeretnének, mik a vágyaik és hosszú beszélgetések után eldől, hogy mi lesz a hűségjutalomból. Ugyan, ki a megmondhatója, hogy mennyi vágy, terv válik valóra az elkövetkezendő napokban. A hűségjutalom összegéből szépül a lakás, gyarapodik a háztartás, értékes, használati tárgyak kerülnek bányászlakásokba. Szőnyeg, függöny, kerékpár, rádió, csillár, mosógép, meg sok száz és százféle színes praktikus holmi. De vannak olyan családok, ahol még nagyobb terveket dédelgetnek: szobabútor, kombinál tszekrény,_ motorkerékpár, családi ház, sőt autó is ott szerepel sok helyen a „beszerzendő” dolgos listáján. És azok a családok, akik ilyen nagyobb dolgokat akarnak megvalósítani, nem készpénzt akarnak hazavinni a bányász napon, hanem csak egy kicsi, de annál értékesebb könyvecskét, a takarék- betétkönyvet. Ehhez majd a további hónapokban hozzárakhatják a terveik megvalósításához szükséges összeget. De nemcsak a nagyobb tárgyak megvásárlói gondolkodnak így, hanem azok is, akik nem akarnak azonnal vásárolni. Ezek a bányászok is szívesen bízzák pénzüket a takarékpénztár kezelésére addig, amíg felhasználják, mert tudják, hogy otthon könnyen fogy a pénz, vagy akár el is fogyhat addig, amíg vásárolni akarnak. MEGYÉNK BÁNYÁSZAI előtt ismeretes dolog a takarékosság, hiszen a megyei OTP fiókok és postahivatalok sok millió forint bányászbetétet őriznek és a bányász KST-kban is több mint 1800 bányász tesz félre havonta mintegy 200 000 forintot A takarékosság előnyösségének, hasznosságának ismerete a magyarázata annak, hogy Heves megye bányászai már most, a hűségjutalom kifizetése előtt, már eddig több mint 3000-en kérték: hűség- jutalmukat, vagy annak egy részét takarékbetétk .yvben kapják kézhez. A bányászok jelentős része hűségjutalmának egyharmadát, felét teszi betétbe, de sokan egész hűség- jutalmukat így kívánják kézhez kapni, mert bútorra, motorkerékpárra, építkezésre gyűjtenek. A takarékoskodás leglelkesebb szószólói azok a bányászok, akik építési vagy autóvásárlási kölcsönt kaptak az OTP-től. — Betétbe tesszük a pénzünket, mert tudjuk, hogy minél több a takarékbetét, annál több embernek tud a takarékpénztár kölcsönt nyújtani. Mi már kaptunk, kapjanak mások is. A Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa, a trösztbizottságok és szakszervezeti bizottságok támogatják a bányászok takarékoskodását. Minden érdeklődőneK megmagyarázzák a takarékbetétgyűjtés előnyeit, módjait, a betétek elhelyezését, a kamatozást. A HASZNOS TANÁCSOKAT szívesen fogadják meg a bányászok, mert látják, hegy a takarékoskodás kitűzött céljaik megvalósítását teszi lehetővé. .. . hogy nagyarányú letartóztatások vannak Tajvan szigetén. A Csang Kaj-sek- klikk az Egyesült Államok katonai parancsnokságának utasítására kijárási tilalmat rendelt el Tajvan különböző városaiban, és ugyanakkor nagyarányú letartóztatásokat hajtott végre. Tajpejben 700 embert tartóztattak le, „mint gyanús elemet”. A szigeten ilyen belső biztonsági intézkedéseket hoznak, mert a „gyanús elemek” veszélyeztetik az „államrendet”, Csang Kaj-sek nyugalmát. De hiába a katonai terror, a szigetlakók között egyre több emberre süthetnék rá a „gyanús” bélyegzőt, mert nem akarnak testvérháborút, nem akarnak újabb világégést. Tajvan szigetén nincs annyi börtön, amelybe beleférne az összlakosság. Pedig ezt szeretné Csang Kaj-sek, a katonai diktátor és pénzelője, az Egyesült Államok ... _____(k- )■) Róma legidősebb »diákja" Luigi Verdolini, Róma legidősebb diákja most, 75 éves korában kapott bizonyítványt arról, hogy nagy szorgalommal elvégezte a felnőtt analfabéták tanfolyamát. EGRI VÖRÖS CSILLAG Tájfun Nagaszaki felett EGRI BRODY Hamis levél EGRI KERTMOZI Fekete szem éjszakája (Szélesvásznú) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Chaplin-parádé GYÖNGYÖSI PUSKIN Svejk, a derék katona (II. rész) HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nevetés a paradicsomban HATVANI KOSSUTH Szicíliai vérbosszú FÜZESABONY Halhatatlan garnizon PÉTERVÁSÁRA Berlin, Schönhauser-sarok EGRI LAJOSVÁROSI KERTMOZI Két vallomás HEVES Becsületrablók iteúa&t'Tvk / Az iskola tisztaságáért A verpeléti általános iskola Szülői Munkaközössége ösz- szejövetelen megbeszélte, hogy segít az iskola szebbé tételében. A szülők nagy része vállalta, hogy az iskola termeit kifestik, majd kitakarítják. Beosztották egymás között, ki, mikor jön takarítani. A vállalkozók között találjuk Fau- ernét, az SZM elnökét, Biri- nyinét, a tanácstitkár feleségét, Miklósnét, Csörgönét, Zróniknét, Szindinét, akik egész éven át lelkes munkával segítették az iskola munkáját, de közöttük voltak olyanok is, akik az évközben nem tevékenykedtek annyira, de év végén megértették a munkaközösség munkájának lényegét és a jövőben továbbra is számítunk segítségükre. Ezzel az iskolát több száz forint megtakarításhoz juttatták, amit más tisztasági felszerelések pótlására fordíthatunk. Az iskola igazgatósága ezúton mond köszönetét érte. Noszticius Ferenc, igazgató. Emberiességből jeles Nemrégiben a péfervásári autóbuszon utaztam. Tarnale- leszen egy aggódó édesanya Egerbe utazó utas után érdeklődött. Beteg gyermekének kellett volna az orvosságot kihozni a következő autóbusz- szal. Sajnos, nem akadt utas aki vállalta volna az orvosság szállítását. Ekkor az autóbusz sofőrje szolgálatkészen fordult az édesanyához: „Majd én kihozom azt az orvosságot!’’ Az édesanya megnyugodva nyújtotta át a receptet és magyarázta. milyen orvosságra van szüksége. Később megfigyeltem azt is, hogy a sofőr a felszálló utasok köszöntését milyen udvariasan fogadta. Nem nagy dolog »az egész, de mégis igen jó érzés volt tudomásul venni, hogy az emberek tudnak előzékenyek is tenni egymás iránt, csak akarni kell. Soksok morcos, barátságtalan embertársunk tanulhatna tőle. Mint később megtudtam, a sofőrt: Rózsa Jánosnak hívják. Vincze Zoltánná Nagyobb gondosságot Egyik nap délután a Dobó tér felé haladva arra lettem figyelmes, hogy egy szolgálatban levő rendőr a Zalár utca 5. sz. ház emeleti nyitott ablaka felé kiabál, ahonnan egy 2—3 év körüli gyermek kapaszkodott kifelé és már a lezuhanáshoz volt közel. A gyermeket visszahúzódásra késztette, az anyját az ablakhoz hívatta és arra figyelmeztette, hogy gyermekére jobban vigyázzon. Ezt látva, nagyon boldog, meleg érzés hatott át. D ebrei István őrmesternek minden szülő nevében köszönetét mondok. Az utcai szolgálatokban is többször tapasztaltam a rendőrök udvarias viselkedését, melyet megtartottak akkor is, ha ok nélkül egyik-másik járókelő sértegette őket. Méray István, Eger. 25 dollár — eldobott cigarettavégért 1 New Yorkban is megkezdődött a „harc a tisztaságért”. A város vezetősége az utcák és terek tisztaságának ellenőrzésére 1300 felügyelőt alkalmazott, akik civilben végzik munkájukat. A tisztasági hadjárat első hete után 93 000 New York-i lakost írásban intettek fegyelemre. Most már a város közigazgatósa komolyan veszi a dolgot, s aki cigarettavéget* vagy a közlekedési jegyeket a szemétgyűjtő mellé dobja, azt 25 dollárig terjedő pénzbüntetéssel sújtják. A hatóságok óvatosak, s a pénzt a helyszínen „vasalják” be. Méhészektől, a méhészetről A magyar méhészet, mind a felszabadulás előtt, mind a jelenben a mezőgazdaság egyik jelentős tényezője volt és maBárdos Imre szüretre készül... KÖD FÁTYOLOZZA a határt. Bágyadtan törekszik fel, mint a beteg ember. Csupa megtört színek. Mintha az álmot készítené elő az ég, amelyre a fáradt természet vágyik. De győz a nap. Letépi a hegyekről a sűrű fátyolt, kitisztul a határ, meleg sugár- őzön áramlik szét a mezőn, s felszívja a hűvös harmatot. A kiégett mezőn kabócák pattognak fel, s rákezdik zörgő muzsikájukat. Bárdos Imre egri szőlősgazda ott áll a domboldalon, szeme elé árnyékot vet a tenyerével, úgy fürkészi a sugár- özönben fürdő szőlőtőkéket. A fürtük megduzzadtak a reggeli harmattól, mosolyognak, ahogy a napsugarak végigsimogatják őket. Szerte a határban érik a szőlő. A sárgás-fehér rizling, a zöldes-sárga mézesfehér, a fehéres-sárga leányka, a sötétkék medoc-noir, nagyburgundi és kadarka édesre ért, tömött és hengeres bogyói körül csakúgy zsong'anak a méhek. Imre bácsi elgondolkozva ballag a sorok között és talán arra a sok-sok kora reggeltől késő estig tartó munkára gondol, amelynek gyümölcsét nemsokára beszüretelni készül. Hatvanharmadik évét tapossa már, de még fiatalosan mozog, csak a háta görnyedt meg egy kicsit a sok kapálástól, meg a sok cipeléstől. Mert egyedül dolgozza ő több mint kétholdnyi szőlőjét, s az „Afrika”, meg a „Nyerges” bizony nincsenek a szomszédban, hosszú az út odáig, de még hosszabb hazafelé... Igazi szőlőművelő. Talán őseitől örökölte a szőlő szere- tetét, amellyel kora tavasztól szinte együtt él, és lélegzik. JANUÁRBAN izgatottan figyeli a Vincze-napot, mert azt tartja a nép — ha megcsordul Vince, teli lesz a pince... Meg azt, hogy Gergely — az rossz ember. Aztán, hogy Keletnek fordult már a Göncölszekér rúd- ja, a vadludak meg gágogva szállnak a Tisza felé, valami megmagyarázhatatlan érzés húzza, hajtja ki a szabadba. A csontjaiban érzi, hogy itt a nyitás ideje. Jön a metszés, a harmat- gyökerezés, a karózás, venyigehordás, jön az első kapálás, a permetezés, míg elérkezik az érés ideje, s utoljára veszi kezébe a kapát, hogy kitányérozza vele a tőkék alját. — Az idén korábban lesz a szüret — mondja bólingatva. — Jó idő járt a szőlőre, de lesz is jó termés, meg sok bor. — Emlékezek, 35-be’ vót ilyen az idő. Május elejin lefagyott a szőlő, de oszt olyan meleg lett utána, hogy a hónap közepin újra fakadtak a tőkék. Szeptember 9-én oszt le is szüreteltünk. — Az idén is későn íakatt, de Péter-Pálkor má’ borsószem nagyságú vót a szőlő. Nincs is annak semmi hibá-' ja, szép egészségesek a szemek, a hajnali harmat duzzasztja. a nap meg édesítyi. Lassan nekifogunk a hordók, meg a kádak pucolásához, megigazíttyuk a szekérnek az útját, hogy ne legyen baj, ha majd horgya a terheket hazafelé. Hétfőn megkezdjük, oszt pénteken befejezzük a szedést, szombatra má’ csak a sutulás marad... így tervezget mellettem Bárdos Imre, s ahogy csendesen baktatunk lefelé az úton, halljuk ám, hogy messziről fúj a pásztor. — Lopják a szőlőt a bitangok — mondja az öreg, s lecsippent egy fürtöt a tőkéről. — Ezt kóstolja meg, de finom — s már nyújtja is felém a hatalmasra nőtt, lilás-piros saszla szőlőt, melynek olyan a zamata, mintha Kelet hódító fűszerei rejlenének a húsában. Hiába, ilyen ízű szőlő nemigen terem más vidékeken. Kiérünk az útra. A nap lejjebb—lejjebb ereszkedik már az égbolton, szól az őszi féreg. • MÉG NÉHÁNY NAP és a határ szőlőthordó kocsik csen- getyűjétől, szedők, és puttonyosok vidám dalától lesz hangos... Megkezdődik a szüret... SOMODY JÓZSEF rád. Kormányunk jelentős támogatást nyújt a magyar méhészetnek a földművesszövetkezetek rendszere útján. A napokban ellátogattunk egy méhész szövetkezetbe. Az egy helyiségből álló irodában, amely egyben raktár és üzlethelyiség is — Pók Tibor ügyvezető tájékoztatott a megyében működő méhészek munkájáról. — Jelenleg a megyében 526 tagja van a méhészeti szövetkezetnek. Csaknem 50 százaléka falun él. — Mit ad a szövetkezet a tagoknak? — Az egyik az oktatás biztosítása. Hogy valaki jó méhész legyen, az kell, hogy kellő elméleti tudással rendelkezzék. A másik dolog az anyagellátás. Itt kapják meg a méhészek a munkájukhoz és a méhészethez szükséges anyagokat a műléptől kezdve a legapróbb dolgokig. A méz felvásárlása is a mi feladatunk. Ez évben hét vagon mézre kötöttünk szerződést és 240 000 forintot fizettünk ki a tagoknak a szerződések megkötésekor. Igen jelentős segítség a vándoroltatás is. Ez évben a megyéből 700 családot vándoroltattunk Bajára. A háború előtt a méhek rendszeres vándoroltatása igen nehéz, szinte elképzelhetetlen volt. Egy vagon méhnek 200 kilométerre való szállítása körülbelül 200 kg méz árát emésztette fel. Ma ugyanez mindössze 17 kg méz árába kerül. Kormányunk minden kedvezményt megad vasúti és gépkocsi szállításnál egyaránt, hogy ösztönözze a termelőket. A felszabadulás óta megnőtt a taglétszám, s ezzel párhuzamosan a termelés is. A tőkés Magyarországon mindöisz- sze három állam felé volt export, ma 13 ország felé Irányul méz-export, s ehhes nagyban hozzájárulnak a Heves megyei méhészek is. — Bár az ellenforradalmi események alatt — folytatja Pók elvtárs — szét akarták zülleszteni egyes emberek szövetkezeteinket, a szövetkezetek nemhogy gyengültek volna, hanem erősödtek. A múlt évet 17 ezer forintos nyereséggel zártuk, s ebből a tagságnak nyereségrészesedés címén 5000 forintot fizettünk ki. Ez évben a termelési önköltség csökkentésére az évi nyereségrészesedésünkből egy barkácsoló műhelyt szeretnénk létesíteni, ahol ki-ki elkészíthetné a szükséges alkatrészeket a kaptárhoz. — A télre milyen terveik vannak? — Megszervezzük a téli oktatásokat, ezek keretében a legismertebb és legnépszex-übb méhészek módszereit ismertetjük, népszerűsítjük. Ezzel célunk a termelékenység növelése, a magyar méz jó hírnevének megtartása, a méz minőségének javítása. A szövetkezet munkájában mindenkor a tagság érdekeit képviseli. A méhészek akár bent vannak a szakcsoportban, akár ma még kívül vannak, megkapnak minden segítséget munkájukhoz. Meg vagyok győződve arról, hogy akik ma' még távol tartják magukat a méhész-szövetkezettől, a közeljövőben csatlakoznak hozzánk — fejezi be tájékoztatását Pók elvtárs. KISS BÉLA
