Népújság, 1958. szeptember (13. évfolyam, 188-212. szám)

1958-09-02 / 188. szám

2 NÉPÜJSAG 1358. szeptember 2„ kedd A KIS CSALÁD szerényen, de rendezett anyagi körülmé­nyek között élt. A családi költségvetésben csak akkor támadtak hiányok, amikor a családfő többet ivott a kelle­ténél. A férj, egy moszkvai üzem művezetője, nem taga­dott meg magától néhány po­hár szeszesitalt. Eleinte csak a fizetés után ivott, később a két fizetés közötti időszak­ban is. Egy idő múlva egyre jobban észre lehetett venni, hogy az ital sok pénzt visz el, s mind kevesebb marad a megélhe­tésre. Az asszony sok min­dent megvont magától és gyermekeitől. S mivel az anyák elsősorban magukon hozzák be az anyagi hiányt, a művezető felesége nemso­kára lesoványodott, egészsége leromlott. Az orvosok meg­állapították, hogy súlyos vér- szegénységben szenved. Férje elment a pártbizott­sághoz, az üzemi bizottsághoz, a gyárvezetőséghez, s oanasz- kodott; szomorú sorsán — szegény felesége beteg. A gyár vezetői megsajnál­ták. Feleségét gyógyíttatták, s mikor az asszony rendbe­jött, segítségükkel munkába állt: kiszolgáló lett az üzemi büfében. Az ember azt hinné, hogy ez nem valami nagy állás. De nemsokára mégis csodálatos változás történt a család éle­tében. Alig telt el egv év. s az asszonynak már két ele­gáns bundája volt. A lakást drága bútorral rendezték be, zongorát is vettek, bár a családban senki nem tud ját­szani rajta. TALÁN A MŰVEZETŐ abbahagyta az ivást, nekife­küdt a munkának, értékes újítást adott be, nagy jutal­mat kapott, vagy talán ki­húzták egy kölcsönkötvényét, esetleg nyert a lottón? Szó sincs róla! Többet iszik, mint régen, s néhány pohár bor után elégedett hangon ma- gyarázgatja társainak. — Élni tudni kell, baráta­im. Jó kis helyen van az asz- szony. örökre hálás lesz érte. No még egy pohárral! Áz a legborzasztóbb, hogy ez ember nyilvánvalóan még mindig becsüli saját magát. Sót, mintha meg is nőtt vol­na a saját szemében: lám, milyen ügyesen forgolódok, jövőre házat építtetek. Az eszébe sem jut, hogy az értékes és gyakran feleslege­sen beszerzett holmikért a legdrágábbat adta el: saját és felesége becsületét, munkás Elősdiek lelkiismeretét, emberi méltó­ságát. Ha az ember megmagyaráz­za neki, hogy munkatársai ro­vására fürdik tejben-vajban, munkatársai pénzéből élőskö- dik, akiket felesége becsap — úgy tesz, mintha semmit sem értene. Majd adja a sértettet és — hogy mentegesse magát — rosszindulatúan mondja: „Mindnyájan így csinálják”. Ez hazugság! Nem minden­ki! Ez a szemérmetlen men­tegetőzés csak azoknak kell, akik „tudnak élni”. — Való­jában azonban nem élni tud­nak, hanem csalni, megvá- mclni a dolgozó társaikat, azokat az embereket, akiknek a lekiismerete nem engedi meg, hogy leereszkedjenek a szovjet társadalom egészséges testébe fúródott élősdiek színvonalára. Másrészt nem szabad azt hinni, hogy az élősdiek szá­ma csekély, s éppen ezért nem érdemes róluk beszélni. Az a legszomorúbb, hogy a becstelen emberek a legdrá­gábbat és a legnagyszerűbbet: az emberbe vetett hitünket használják fel önző céljaikra. MILYEN BÜSZKÉN beszé­lünk a szovjet társadalom er­kölcsi, politikai egységéről! Ez a kommunista párt egyik legnagyobb vívmánya, amely az egész népet maga köré tö­mörítetté a nagy cél, a kom­munizmus felépítése nevében. De éppen az egység, s az egy­ség további megszilárdítása érdekében le kell számolnunk a naplopókkal, akik szintén „a kommunizmus mellett van­nak", de más hátán akarnak besétálni oda. Ezek az élősdiek különböző környezetben jelentkeznek: Falun mint sáskák, rávetik magukat a gabonára. Amikor a kolhozokban megkezdődik a betakarítás és szükség van minden munkaerőre, ezek az emberek magas ellenszolgál­tatás fejében ajánlják fel szolgálataikat a kolhoznak. Néhány nap, vagy néhány hét alatt egy évre akarják meg­szedni magukat és cseppet sem szégyenkeznek, bár tud­ják. hogy a kolhozparaszt tu­lajdonának egy részét sajá­títják ki. s azokat károsítják meg, akik hosszú hónaposon keresztül lelkiismeretesen gon­dozták a vetést. Városban a még bezárt üz­letajtók előtt találkozhatunk velük, kiszimatolják, hogy hi­ánycikk érkezett. Sorbaáll- nak a színházak, mozik pénz­tárai előtt, s ha valaki meg­kérdezi tőlük: „Nincs eladó jegy?” a spekulánsok jelen­tőségteljesen kacsintanak, je­lezve, hogy szívesen segíte­nek — természetesen megfe­lelő díjazás fejében. Ezek kisebb ügyek. De van­nak természetesen nagyobb jelentőségűek is. De a kisebb és nagyobb élősdiek egyforma erkölcsi elvet követnek: el­venni azt, ami nem az övék, s mások számlájára élni a dolgozók Államá­ban nem lehet sokáig meg­szegni ezt a törvényt. „Aki nem dolgozik, ne is egyétc". Ezek a lelkiismeretlen, becs­telen emberek, akik arra tö­rekednek, hogy minél többet vegyenek el az államtól es ezért minél kevesebbet adja­nak, előbb, vagy utóbb el­tűnnek majd szocialista éle­tünkből. Hiszen az élősdiek csak azért tevékenykedhetnek, mert kihasználják ostoba nagyvonalúságunkat. Nagylelkűségből nem szó­lunk rá a lelkiismeretlen taxisoffőrre, amikor kerülővel visz a cím felé. Szégyeljük ellenőrizni az étteremben a számlát, amikor nyilvánvaló­an becsapnak bennünket. Nem mutatunk rá nyíltan, mások lelkiismeretlenségére, zavarba jövünk, ha rajtakapjuk a csalót. Bezzeg ők, nem szégyellik magukat. Sőt mi több, ezek a paraziták kihasználják enge­dékenységünket és még ők sértődn . meg, ha zavarják őket becstelen tetteikben. Még ők háborodnak fel, ha cáfolhatatlanul bebizonyul bű­nösségük. Ezek az emberek még a ré­gi világ elvei szerint élnek. A kapitalista világ rothadó miazmái részben éppen úgy megfertőzik a mi légkörünKex is, mint a radioktivitás a nukleáris bomba robbanása után. MINDANNYIUNKNAK azon kell lennünk, hogy megvédel­mezzük társadalmunk tiszta levegőjét — a szó egyenes és átvitt értelmében egyaránt. Elsőnek a világon mi láttunk hozzá az új, magasabbrendű és becsületes emberi kapcso­latok világának felépítéséhez. S ez parancsolóan megkövete­li. hogy leszámoljunk a para­zita jelenségekkel, a piszkos „vállalkozó szellemmel“, mely — ha nyomorúságos keretek között is — de vissza akarja állítani a kizsákmányoló tár­sadalom törvényeit. Éppen ezért kemény harcot kell in­dítanunk az élősdiek és nap- lopók ellen. B. GALIES NemssetkeaS saemie: Akaratukból, vagy akaratuk ellenére? Ez év március 31-én a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa beje­lentette, hogy a Szovjetunió minden előzetes feltétel és megállapodás nélkül egyolda­lúan felfüggeszti további atom- és hidrogénfegyver­kísérleteit. A szovjet kormány­nak ez a merész huszárvágása egy csapásra kettészelte az atomfegyverkezési verseny re­ménytelenül összegubancoló­dott gordiuszi csomóját. Az amerikai atomdiplomácia vereségének előérzete akkor- ban már szinte benne volt a levegőben, hiszen a „tömeges elrettentés” Dulles-i koncep­ciójára — katonai tekintetben — kiheverhetetlen csapást mért a szovjet szputnyikok fémjelezte erőeltolódás. A március 31-i szovjet döntés viszont a nemzetközi politika és a közvélemény megnyeré­séért folyó mérkőzés porond­ján adta meg a kegyelem­döfést Washington „atomfur- kósbot” diplomáciájának. Az amerikai atompolitika a szov­jet bejelentés után hirtelen azon vette észre masát, hogy a világ legégetőbb dilemmáját illetően légüres térbe került, elszigetelődött. Atompolitiká­jának irrealitása és tarthatat­lansága most már nem csupán katonai, hanem politikai te­kintetben is teljesen feltárult. A szovjet javaslatra adott első nyugati válasz ennek elle­nére mégis újabb „nem” volt. A messzebb tekintő nyugati kommentátorok azonban ekkor már világosan látták, hogy ki­utat kell keresni az amerikai atompolitika zsákutcájából. Az amerikai tagadó válasz úgy­szólván csak az eddigi merev dullesi vonalvezetés ösztönös reagálása volt a meglepő szov­jet kezdeményezésre. Az el­utasító válasz azonban csak legfeljebb pillanatnyi léleg- zetnyi szünetet hozhatott, de megoldást nem: a nyugati ha­talmak kénytelenek voltak megkezdeni taktikai visszavo­nulásukat. Ez a taktika szemmellátha- tóan két célt tűzött maga elé: először is időt nyerni, hogy a már tervbe vett hatalmas mé­retű és intenzitású robbantási kísérletsoroza tokát végrehajt­hassák; másodszor pedig az időnyerést felhasználni új, a mai nemzetközi helyzet reali­tásaihoz jobban simuló atom­politika kialakítására. .Az új taktika első lépéseként Wa­shington bejelentette, „esetleg helyeselné” a további atom­robbantások megszüntetését, de erre addig nincs lehetőség, amíg nem kötnek megállapo­dást „egy megfelelő ellenőr­zési rendszerről”. A szovjet kormány azonnal elfogadta a nyugati tárgyalási javaslatot, noha szakértői tárgyalások nélkül is ismeretes volt, hogy mértékadó atomludósok egy­behangzó véleménye szerint a technikai fejlődés jelenlegi szakaszában lehetetlen a nuk­leáris robbantásokat „titok­ban” végrehajtani. Ilyen előzmények után ke­rült sor a keleti és nyugati atomszakértők genfi értekezle­tére. Az amerikai kormányt természetesen nem érte meg­lepetésként az atomtudósok értekezletének az a végkövet­keztetése, hogy lehetséges az atom- és hidrogénfegyver-rob- bantások hatékony ellenőrzése. Ellenkezőleg: az amerikai kor­mány nagyon is „célszerűen” kihasználta az atomtudósok kéthónapos tárgyalásaival nyert időt. Az ázsiai partok közelében egymás után rob­bantak az eddigi legnagyobb méretű amerikai atom- és hid­rogénbombák. Annak ellenére, hogy az amerikai hatóságok igyekeztek csökkenteni kísér­leteik jelentőségét, megállapí­tást nyert, hogy „április végé­től július 26-ig az amerikai ha­tóságok mindössze tizennégy robbantást jelentettek be, ho­lott a szovjet megfigyelőállo­mások 32 atomrobbantást ész­leltek ebben az időszakban”. Látnivaló tehát, hogy az ame­rikai hadügyminisztérium nem vesztegette idejét. A genfi atomszakértői érte­kezlet befejezésének időszaká­ban azonban Washington hely­zetét rendkívül bonyolította, hogy a nemzetközi élet más szféráiban súlyosbodtak az an­gol-amerikai diplomácia prob­lémái. Most már nemcsak az atomfegyverek betiltása lebe­gett Damokles-kardjaként fe­jük felett, hanem Libanonban és Jordániában elkövetett nyílt katonai beavatkozásuk következtében az agresszor megszégyenítő bélyege ellen is hadakozniok kellett. A Szov­jetunió javasolta csúcsértekez­let körüli huza-vona sem nö­fl Pravdában közölt Hruscsov-nyilatkozat visszhangja PEKING N. Sz. Hruscsov, a szovjet Minisztertanács elnökének a Pravda tudósítójának kérdé­seire adott válaszai az atom­fegyver-kísérletek beszünte­tésére vonatkozóan a kínai közvélemény és sajtó érdeklő­désének középpontjában álla­nak. Több kínai lap első oldalon közli Hruscsov válaszainak részletes kivonatát. A Dagun Bao vezércikkében azt írja. Hruscsov világosan kijelentet­te, hogy az Egyesült Államok és Anglia kormányának a kí­sérletek egy esztendőre törté­nő beszüntetéséről szóló nyi­latkozatai nem mutatják azt, hogy e két kormány követni akarta a Szovjetunió példáját VARSÖ A Zycio Warszawy hang­súlyozza, elérkezett az ideje az atom- és hidrogén fegyver- kísérletek végérvényes be­szüntetésének. A tárgyalások célja sem lehet más. BUKAREST Az összes vasárnapi buka­resti lapok közük a szovjet. Minisztertanács elnökének vá­laszait a Pravda tudósítójának kérdéseire. A Scinteia a követ­kező cím alatt számol be ezekről: „Az Egyesült Álla­mok és Anglia kormánya el­utasítja az atomfegyver-kísér­letek beszüntetését.” SZÖFIA Az összes bolgár lapok va­sárnapi számukban közük Hruscsov válaszait a Pravda tudósítójának kérdéseire. Az Otocsesztven Front szer­kesztőségi cikkében megálla­pítja. hogy mindazok, akik a fegyverkezési versenyt és az atomfegyverrel való fenyege­tőzést nem tették politikájuk alapjává, óriási örömmel és megelégedéssel fogadják N Sz. Hruscsovnak azt a beje­lentését, amely szerint a szovjet kormány október 31-én kész tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Államokkal és Ang­liával. DAMASZKUSZ Az összes szíriai lapok fel­tűnő helyen közük azoknak a válaszoknak a teljes szövegét. amelyeket N. Sz. Hruscsov adott a Pravda tudósítójának kérdéseire. Az As Sam című lap felhívja az ENSZ közgyűlésének kü­szöbönálló ülésszakát, hogy „hallassa döntő szavát az atomfegyver-kísérletek be­szüntetése mellett”. Hruscsov — állapítja meg az Ar Raj Al Am című lap — azt akarja, hogy mindörökre véget vessenek az atomfegy­ver-kísérleteknek. TOKIO A japán sajtó nagy megelé­gedéssel fogadta Hruscsov nyi­latkozatát. A Mamid című lap üdvözli a Szovietuniónak ezt a lépését és kifejezi elégedetlen­ségét azzal az állásponttal, amelyet a nyugati hatalmak ebben a kérdésben elfoglal­nak. DELHI Az indiai közvéleményben és sajtóban a legélénkebb ér­deklődést váltották ki Hrus­csov válaszai. Ezeket Indiában úgy tekintik, mint a szovjet kormány úiabb békekezdemé­nyezését. (MTI) Véres összetűzés fehérek és négerek között Londonban LONDON (AFP): Vasárnap másodízben is véres összetű­zés zajlott le fehérek és né­gerek között Londonban. A verekedésben mintegy négy­száz ember vett részt kések­kel, üvegekkel és vasrudak- kal. A verekedést mintegy száz „teddy boy” (ez az elnevezés a magyar jampec-nek felel meg) indította el, akik egy metróállomásnál gyülekeztek a Notting Hall Gate negyed közelében, ahol különösen sok jamaicai néger lakik. Hét rendörkocsit kellett a hely­színre kihívni a rend helyre- állítására. — Tizenkét sze­mélyt letartóztattak. (MTI) velte népszerűségüket: Az ENSZ rendkívüli közgyűlésé­nek egyhangú határozata pe­dig — mégha enyhe kifejezé­sekkel is, súlyos csapást mért politikájukra. A genfi atommegállapodás közzétételének időpontjában tehát a kedvezőtlen körülmé­nyek sürgős intézkedést köve­teltek tőlük. Az időpont azon­ban semmiképpen sem kedve­zett, hiszen az amerikaiak még nem fejezték be elkezdett kí- sérletsorózatukat, az angolok pedig éppen csak hozzáfogtak tervbevett robbantásaikhoz. Ámde ugyanakkor a közvéle­mény elemi erővel növekvő követelésén kívül Washington­nak és Londonnak szembe kellett néznie a gyorsan közel­gő kongresszusi választások­kal, illetve az angol munkás­párti ellenzék növekvő nyomá­sával. Ilyen előzmények után ke­rült sor arra az angol—ameri­kai bejelentésre, amely szerint október egytő! „bizonyos felté­telekkel” hajlandók egy évre felfüggeszteni a további atom- és hidrogénfegyver-kísérletei- ket. A bejelentést a nyugati sajtó nagy ovációval fogadta, „nagyszerű kezdeményezés­nek”, „kitűnő ajánlatnak”, a „nyugati diplomácia osztatlan sikerének” nevezte. Az újjongás mögül azonban máris egyre-másra felbukkan­nak azok a megnyilatkozások, amelyek a valódi értékére szál­lítják le a nyugati „hozzájá­rulást”. A New York Herald Tribune vasárnapi számában például ezt írta: „... tudtára kell adni a világnak, hogy az Egyesült Államokat nem elé­gíti ki a nukleáris etlenőrzés- i-e tett félintézkedések. Ez any­PíReai: De Gaulle aikotmányreformja ellen szavazok LE MANS (MTI) Mint a Reuter jelenti, Christian Pi- neau, aki több mint két évig volt Franciaország külügymi­nisztere, kijelentette, hogy a szeptember 28-án sorrakerülő népszavazáson De Gaulle al­kotmánytervezete ellen fog szavazni. „Nem akarom azt mondani, hogy az 1946-os alkotmány jó volt, — mondotta Pineau, de az 1958-as még ennél is rosz- szabb, mert konfliktust okoz a végrehajtó és a törvényhozói hatalom között. Azoknak, akik azt állítják, hogy ha De Gaulle köztársasági elnök lesz, nem fog visszaélni hatalmával, azt válaszolom, hogy az alkotmány általában hosszabb életű, mint egy ember és De Gaulle utó­dait esetleg kísértésbe hozza maid személyi hatalmuk.” Morse amerikai szenátor újból hangoztatta, hogy ellenzi az amerikai közbelépést Kimoj és Macu védelmére PENDLETON (Oregon) (AF- RP) Morse demokrata szenátor vasárnap újból hangoztatta, hogy ellenzi az amerikai inter­venciót Csang Kaj-sek mellett nyit jelent, hogy a feltételek el nem fogadása esetén foly­tatni kell a kísérleteket.” Az amerikai lap aláhúzza, a kísér­leteket a nyugati hatalmak csak október 31-től hajlandók felfüggeszteni és a közbeeső tízhetes időszakban további robbantásokat akarnak végre­hajtani. És hogy mi lenne a robbantások egyéves felfüg­gesztésének gyakorlati jelen­tősége, azt is megállapítja: „Az Egyesült Államok ötven fajta atomfegyver szerkeszté­sén dolgozik, s a kísérletek megszüntetése nem gyakorol nagyobb hatást erre az átfogó programra.” Ezek után tehát teljesen megalapozott a? a feltevés, hogy a nyugati „hozzájárulás” nem őszinte, célja egyrészt az időnyerés az atom- és hidro- gén fegyver-kísérletek további folytatására, másrészt a kiút keresése zsákutcába került atomdiplomáciáiuk számára. ★ Nos, ha az angol—amerikai lépést csupán újabb taktikai manővernek szánták, akkor ez máris kétélű fegyvernek bizo­nyult. A szovjet diplomácia ugyanis ismét szaván fogta Washingtont, amikor N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, a Pravdának adott nyilatkozatá­ban bejelentette: a szovjet kormány hajlandó tárgyaláso­kat kezdeni az atomfegyver- kísérletek október 31-ével kez­dődő általános megszüntetésé­ről és megtiltásáról. A szó most megint Washing- tané és Londoné: a világköz­vélemény pedig egyértelmű „igen”-t vár tőlük. Kimoj és Macu szigetek védel­mére. A demokrata párt Pendle­tonban rendezett összejövete­lén Morse kijelentette: „nem szabad, hogy Csang Kaj-sek amerikai fiatalokat küldjön meghalni a kínai partoktól mintegy tíz kilométernyire fekvő sziklákra csak azért, mert ő ezeket a sziklákat erő­dítménnyé építette ki.” A sze­nátor hangsúlyozta, hogy az a mer ihm kormánynak a ozige- tekkel kavesolatban végrehaj­tott tette nem egyeznek meg a nemzetközi joggal. (MTI) Újabb merényletek Párizsban PÁRIZS (MTI) Szombaton és vasárnap Párizsban újabb egyéni merényletek követeltek áldozatot. Az algériaiak fiatal katonákat sebesítettek meg súlyosan késszúrásokkal. Az Humanité megjegyzi, a francia szélső jobboldali sajtó nagyon :s boldog, hogy lelenlezheti „az Algériai Felszabadítási Front merényleteit”, mert azt reméli, hogy ez lehetővé teszi a fran­cia dolgozók szembeállítását algériai testvéreikkel. De a tragédiák alapvető oka az al­gériai háború. Megke7dőHött a genfi nemzetközi értekezlet GENF (AFP) Mint az AFP ielenti, hétfőn magyar időszá­mítás szerint tíz, óra 37 perc­kor megkezdődött Genfben az ■'tomenergia békés célú fel- használásával foglalkozó má­sodik nemzetközi értekezlet. tMTU Időjárás jelentés Várható időjárás keddien estig: Változó felhőzet, több helyen ki­sebb eső, mérsékelt északkeleti- keleti szél. A hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: 11—14 fok között. Legmagasabb napijait hőmérséklet kedden: 31—24 fok között.

Next

/
Thumbnails
Contents