Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-08 / 168. szám

1938. augusztus 8., péntek nepoisáfi 8 Jók az eredmények, mert jól szerveztük meg a munkát MÉG MA IS DÜHÖSEN gondolunk arra a márciusi hózivatarra, amely miatt le kellett állni a vetéssel. Egy nap hiányzott még, hogy 25 holdon földbe kerüljön az árpa. A nagyrédei Kossuth Tsz 16 tagja felsóhajtott: va­jon milyen lesz ez a nyár? Mindenesetre eszünkbe sem jutott, hogy a reményt felad­juk. összeültünk meghánytuk- vetettük a veszélyes időjárás hatására kialakult helyzetet, felmértük a meglevő munka­erőt, az idő javulásával pedig nyomban tovább folytattuk a munkát. Kukoricáinkat és bur­gonyáinkat géppel vetettük. A tennivalókat pedig úgy osztot­tuk be, hogy növényeink ne egyszerre keljenek, mert kü­lönben nyakunkra szakad az egész munka. A tavaszi szá­raz idő miatt rendkívül sok dolog volt az öt hold paradi­csom kiültetésével és locsolá­sával, de a munkát minden tagunk szíwel-lélekkel vé­gezte. Munkánknak az lett az eredménye, hogy szépen ki­keltek a vetések. Erőteljes nö­vényeink elég szívósan visel­ték az eső nélküli forró má­jusi napokat, de azért sokszor mondtuk, hogy ha még soká tart a szárazság, nagy bajok lesznek. Ebben az időben csaknem éjjel-nappal kapál­tunk, igyekeztünk megőrizni a talaj nedvességét. A 16 dolgos kéznek nem kevesebb, mint 45 holdon kellett végezni a növényápolást. A kiadós jú­niusi esőzés hatására aztán megindult az erőteljes fejlő­dés. Emiatt tovább kellett fo­kozni a kapálást, mert meg­növekedett a gyomosodás ve­szélye is. rab elsőrendű vemhes üszőnk, ami az állati termékeken kí­vül nagy mennyiségű istálló­trágyát jelent. Tervünk a2. hogy a jövőben tenyészálla­tokat nevelünk, ami a jöve­delmünket növelni fogja. Eh­hez a szálas és szemes ta­karmány biztosítva van, mert egyrészt a területünk 25 szá­zalékán pillangós takarmányt termelünk, másrészt takar­mánynövényeink is jó köze­pes termést adnak, s nem utolsósorban pedig két dará­lóval rendelkezünk. Az állattenyésztés fejleszté­séhez villannyal ellátott kor­szerű istállóval rendelkezünk, a vizet pedig most fogjuk be­vezetni saját erőnkből. Az a munka, amit eddig vé­geztünk, nem volt, zökkenő- mentes. Igen hosszú és tü­relmes munkára volt szükség, hogy megértse minden tagunk a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeit és abban fellelhető kor­látlan lehetőségeket. Nagyré- dei viszonylatban rendkívül nagy lehetőség van különböző üzemágak létesítésére, amit a jövőben szintén ki fogunk ak­názni. TERMELŐSZÖVETKEZE­TÜNK eredményei jóval fe­lülmúlják az egyéni termelő­ket. így sok dolgozó paraszt érdeklődik az eredményekről, amit mi szívesen továbbadunk nekik. Ez az érdeklődés arra mutat, hogy látják a szövet­kezeti gazdálkodás eredmé­nyeit és ennek alapján számí­tunk arra, hogy ebben az év­ben a gazdasági erősödés mel­lett számbelileg is növekedni fog termelőszövetkezetünk. Szőke Béla, a nagyrédei Kossuth Tsz ein. AZ ARATÄST kombájn­nál végeztük el, mindössze két nap alatt. Ezért a jó és gyors munkáért tisztelettel gondolunk az Atkári Gépál­lomásra. Megjegyzem még, hogy a gépi aratást úgy meg­szerettük, hogy jövőre is ez­zel végezzük, mert a minőségi munka mellett sok munkaerőt takarítottunk meg, amelyet másutt igen kedvezően fel tudtunk használni. Munkánk eredménye nem­csak a kalászosoknál, hanem a szőlőnél és más kapás nö­vényeknél is meglátszik. Pél­dául szőlőből 55, cukorrépából 200, kukoricából 30, burgo­nyából pedig 80 mázsát fo­gunk betakarítani. Most már mosoly és jókedv uralkodik mind a 16 tagunk arcán. Lát­ják azt, hogy a tervezett 52 forintos munkaegység-részese­désnél többet fogunk elérni. A gépek alkalmazásával a tervezett munkaegységet 20 százalékkal tudtuk csökkente­ni. Ezzel az egy munkaegy­ségre eső jövedelem lényege­sen növekedik. Termelőszövet­kezetünk az elmúlt évben is igen jó eredménnyel zárt. A tagok megelégedettek, jól él­nek és mondhatom azt, hogy általában nemhogy csak el­érték, hanem túl is szárnyal­ták a középparaszti életszínvo­nalat. A tagok nagy része fia­tal. Sokan családi ház építé­sét kezdik meg. Jó volt az el­múlt esztendő és a jó munka eredménye ebben az esztendő­ben is biztos jövedelmet nyújt a családoknak. AHHOZ, HOGY A KÖVET­KEZŐ években is jó termés- eredmények legyenek, megfe­lelő állatállományt is biztosí­tottunk. Jelenleg van 25 da­elirCÍe-gíe^ ... ÉS ÉPÍTETTEK NEKIK EGY MÄSIKAT... 1957. tavaszán, hajlotthátú, megtört, könnyes szemű néni­ké kereste Nagy Gyulát, a ver­peléti tanácselnököt. Nagyon nehéz volt szegény asszony szíve, de nagy volt a bizodal­ma is ... hittej segít neki a tanács. * A felszabadulás előtt a tbc-t, S(morbus hungaricus”-nak, ma­gyarbetegségnek nevezték. Ma már nem népbetegség többé, de az örökösödési viszály, a vagyonéhség, a jussolás — a másik magyar betegség — még mindig pusztít. A nénike mind a két fajta betegségtől szen­vedett, testét a csont tbc. nyo­morította meg, a szívét az em­beri rosszindulat, a rokonság kapzsisága törte össze. A Ma­lom-utcai házából „kiforgat­ták” és beteg fiával otthon nélkül maradt, 1957. tavaszán. Még az állatnak is van bar­langja, a madárnak fészke, ahová pihenni tér... nekik nem volt. Amikor a tanács erről tudo­mást szerzett, azonnal intézke­dett. A megmaradt egyhar- mad rész telekre, a verpeléti honvédséggel összefogva, fel­építettek részükre egy szoba- konyhás lakást. Azóta is ott él, özv. Nagy Károlyné és fia, megbékélve a világgal. A néni nagyon hálás, új otthont és vele nyugalmat kaptak a ta­nácstól. ... VISSZAADTAK A FÖLDJÉT Komlós József verpeléti la­kos, 4 katasztrális hold szántó­földet adott le az államnak. A tanács — az 1957-ben megje­lent rendelet értelmében — visszaadta Komlós Józsefnek, aki alig várja október 1-ét, amikor is újra magáénak mondhatja azt a földet. Föld nélkül nehezen tud meglenni a magyar paraszt- ember, tudja ezt a tanács is. Szociális körülményeit ismer­ve, még 1957. tavaszán 1,5 hold földet adott Komlós Jó­zsefnek, aki azóta is kisha- szonbérben használja. Ilyen szempontok vezették a tanácsot akkor is, amikor Eger és Debrő között levő elhagyott földeket is kiosztotta, illetve kiosztja, hasznosításukkal kb. C7 hold válik újra termő­földdé. NINCS SÁR — VAN VILLANY Azok a legények, akiknek szíve választottja a Dimitrov- utcában lakik, már nem éne­kelhetik, hogy „nagy tifelétek a sár...” A tanács ebben az évben 600 métert leköveztetett, azonkí­vül az Arany János utcában kigyúlt a villany, szintén a ta­nács intézkedésére, új vezeté­ket kapott ez a rész és három utcai lámpát az utca. MEG IS LÁTOGATJÁK A falubeliek fordulnak min­denféle üggyel-bajjal, panasz- szal, kívánsággal a tanácshoz és a tanács rászolgál a bizal­mukra. Nemcsak az itt élő dolgo­zókra van gondja a tanácsnak, azokkal is .törődnek, akik mun­kában megfáradva, korban, betegségben eltörődve, kike­rülnek a falu közösségéből. Egyedül maradt vagy elégte­len szociális körülmények kö­zött élő idős nőkről és férfiak­ról is gondoskodnak, így küld­ték el Harr Máriát a hajdú­hegyi, Takács Máriát az an- domaktályai szociális otthon­ba, ahol öregségükre nincse­nek egyedül és gondtalanul él­nek államunk jóvoltából, a ta­nács közreműködésével. A vb-, titkár meg is látogatta, a szü­lői munkaközösség és a föld­művesszövetkezet ajándék- csomagját vitte. BÉKEBÍRÖ Nagy Gyula tanácselnök nemcsak a falu vezetője, bé­kebíró is egyszemélyben. Igyekszik — ami a hatásköré­be tartozik — bíróság nélkül elintézni, de az élet más dol­gai is foglalkoztatják. Házas­feleket is békit, ha kell és ahogy két hónap statisztikája mutatja — ilyesmit is kell csinálni egy tanácselnöknek —, hat pár között teremtett rendet, hol könnyebben, hol nehezebben. Elnöki szobában, zárt ajtók mögött, szigorúan bizalmasan „kezelik” az ilyen ügyeket. Egyetlen beavatott a tanács­elnök-helyettes, áld ilyen eset­ben a „gépírónő” szerepét töl­ti be. Ahogy mesélik, ugyancsak nehéz dolguk van néha egy- egy iszákos férjjel, vagy hűt- lenkedő feleséggel. Volt olyan' Községi tanácsok jelentik: SARUDRÓL: Az idei községfejlesztési alapból több más beruházás mellett tervbe vette a köz­ségi tanács a Szabadság utcán járda építését. Egy kilométe­res betonjárdát építettek itt negyvenezer forintos költség­gel, A községfejlesztési hozzá­járulás befizetése mellett, mintegy 4000 forint értékű társadalmi munkával is hoz­zájárultak a lakosok a járda létesítéséhez. A munkával el­készültek, s a tanács terve szerint augusztus 20-án ünne­pélyes keretek között nyitján meg a forgalmat az új jár­dán. rétből 70 ezer forintot kaptak a község egyik legforgalma­sabb utcájának, az Árpád ut­cának kikövezésére. A já­rási keretből biztosított ösz- szeg azonban kevésnek bizo­nyult, 86 méternyi út köve­zetlen maradt. Ezt az útsza- naszt a községfejlesztési al p- ból építették meg, s a lako­sok jelentős mennyiségű tár- toltak sadalmj munkával is hozzája- gőzök r ltak az útépítéshez. Az út­menti árkokat például közö­sen, társadalmi munkában ás­ták ki. FEDÉMESEN 100 méteres útszakasz bő­vítésre fordítják a k" .égfej­lesztési alap egy részét. Kap­tak a járási keretből is, é& ehhez még a községfejlesztési alapból 35 ezer forintot pó- Itt is jelentős a do4- által vállalt» társadal­mi munka, előreláthatóan nem kevesebb mint 10 ezer forint. Az utat őszre fejezik be. Belterjesebb gazdálkodás — több iövedelem VERPELÉTRÖL: A verpeléti tanács, tekintet­tel a nagy dologidőre, egy újítást vezetett be az adófize­tésnél, hogy a dolgozó parasz­toknak kevesebb utat kelljen megtenniük. Eddig sokan mentek be a ta­nácshoz, mikor adót akartak fizetni, hogy kitölttessék a csekkeket. Most a V -s adó­csoportjának dolgozói névre­szóló, előre kiállított csekkla­pot küldenek ki az adófize­tőknek, amivel egyenesen a postán befizethetik az esedékes adót. BODONYBÖL: Ebben a községben is első- sorba.! az utak építésére, ja­vítására, járdaépítésre hasz­nálják fel a községfejlesztési kereteket, hogy megteremtsék a kényelmesebb, jobb közleke­dést. A járási beruházási ke­Kis termelőszövetkezet a szihalmi. Hat tagja van mind­össze, de hét hold cukorrépá­ra kötöttek szerződést. A cu­korrépájuk nagyon szép és minden reményünk megvan, hogy ebből is szép pénzt lát­nak majd. Ugyancsak meg­kezdte a tsz dinnyéjét árusí­tani, és a környék földműves­szövetkezeteit ők látták el dinnyével, ami Szihalom kör­nyékén még primőr áru. A görögdinnye kilóját 3,50 fo­rintért adták az első napok­ban. Tovább növekedik a szőlőtelepítési kedv a gyöngyösi járásban tek 5—5 hold új szőlő telepí­tését tervezik a következő gazdasági évben. „Malacstrand“ A gazdák régi panaszát or­vosolta nemrégen a novaji le­geltetési bizottság, amikor a falu végén 15 ezer forintos beruházással egy malacfürösz- tőt építtetett. Az új fürösztő 6X20 méteres, kőburkolással betonból készült. A legeltetési bizottság a költségeket saját erőből fedezte. Augusztus vége felé kezdődik a szőlőexport par is, akikkel reggel 8-tól délelőtt 11-ig foglalkozott az elnök. Sok-sok idő, még több türelem, emberismeret és em­berszeretet kell az ilyen ese­tekben, de általában a falu vezetéséhez. Mert nemcsak hivatalos ügyekben kérik a tanácsi dolgozók véleményét, tanácsát, hanem más emberi dolgokban is. A tanácselnök Nagy Gyula, az elnökhelyettes, a vb. titkár valamennyien népszerű embe­rek, akik osztatlanul élvezik a falubeliek bizalmát és szerete- tét. A végrehajtó bizottságról és valamennyi tanácsi dolgo­zóról el lehet mondani, a dol­gozó népet szolgálják, tudással és szorgalommal, s nem kis eredménnyel, ahogy ezt ez a néhány kiragadott példa is mutatja. WVAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WNA^AAAAAAA/WWV/VAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^.AAA^/W>AAAAAAAAAAAAAA//\AAAAAAAA<VNAAAA^AAAAAAAAA^AAAA/ A hazánkban termő gyü­mölcsöket, zöldségféléket is­merik és örömmel vásárolják külföldön is. Ezekből minden évben tekintélyes mennyiségű árut raknak ládába a hazai felvásárló és rakodó telepeken, majd teli vagonok százain jutnak el Európa több orszá­gába: az NDK-ba, Csehszlo­vákiába, Nyugat-Németország- ba, de más államokba is. Megyénkben sok gyümölcs terem: Eger és Gyöngyös vi­dékén termő szőlő, alma, kör­te, a csányi dinnye, a hevesi paradicsom, paprika jó hírne­vet szerzett magának. Az idén is sok helyről jött meg­rendelés: belföldről, külföldről egyaránt. A MÉK rakodótele­pek hatalmas forgalmat bo­nyolítanak le naponta. Gyön­gyösön például sokszor van úgy, hogy a telep vezetői és munkásai csak jóvU éjfél után tudnak végezni munká­jukkal. És másnap már kez­dődik újra az egész. Polgári Istvántól, aki Gyön­gyösön MÉK telepvezető, meg­érdeklődtük: vásároltak-e már szőlőt és mikor kezdik meg az exportálását? Elmondta: az első szőlő jú­lius 20-án került a belföldi piacra Gyöngyöstarjánból. Egyelőre még csak kisebb té­teleket, napi 50—60 mázsát tudnak felvásárolni a Csaba gyöngyéből. Ebből a fajtából nem exportálnak külföldre. A szőlőexport megkezdése au­gusztus közepe és végefelé várható. Akkor indul meg tu­lajdonképpen a szőlőfelvásár­lás. Az előjelek azt mutatják, az idén jóval több szőlőt tud­nak felvásárolni és értékesí­teni, mint az elmúlt eszten­dőben. Ismerjük meg egymást A 600 íves Karlsbad — Karlovy Vary Mária-Magdolna templom, amelyet temetővel vettek kö­rül. Mindkét utat és teret ala­csony házakkal építették kö­rül, a folyóparton összeszű­külve. A VAROS fürdőjellegét csak a XIV. században ismerték fel. Ebben az időben már szá­mos orvos felfigyelt a hőfor­rásokra és tanulmányozták a víz gyógyító hatását. A forrá­sok gyógyhatását már a közép­korban ismerték, de a vizet a XVIII. századig csak mint für­dővizet használták Ezért a gejzír körül létesült házakban kádakat helyeztek el, ahova vizet hordtak, vagy facsöveken keresztül vezették. Albert Sil- ka létesítette az első kórházat. Első vendégként jegyezték fel 1570—75 körül Ferdinánd pat- riarchát, aki feleségével, Filipinával együtt keresett itt gyógyulást. Talán még koráb­ban keresett gyógyulást itt a Lobkovic-i Bojuslav Hasis- tejmszky, aki 1510-ben írta meg a híres latin ódáját a vá­rossal kapcsolatban, „In ther­mos Karoll” cím alatt. Körülbelül a XVIII. század közepe táján vezették be az ivó gyógymódot. Ekkor kezdő­dött meg a gazdag fürdő- és kultúráiét. 1764-től vezetik a vendégkönyvet. A fürdőt híres személyek látogatták, mint tu­dósok, művészek, írók, ilye­nek: Beethoven, Paganini, Chopin, Mozart, Leibnitz, He­rédet, Goethe, Schiller, Cha­teaubriand, Dobrovski, Pa- lacky, Jungmann, Tomásek, Neruda. A gyógyításhoz las­san nemcsak a gejzírt használ­ják, hanem a többi, a környé­ken feltörő forrásokat is, külö­nösen a „Mlinsky” nevűt. Dr. David Becher neves or­vos, aki karlsbadi származá­sú, tanulmányaival hallatlan propagandát szerzett Karls- badnak a XIX. században. Ekkor sok tanulmány jelenik meg a víz gyógyhatását ille­tően. A szerény fürdők városi fürdőkké'alakulnak át és egy­re több középület látható. Karlsbad empír és klasszicista várossá alakul, amely jellegét a mai napig is megtartotta. A FÄS RÉSZEKET parkosí­tották, melyeket apró antik pavilonokkal díszítették, mint amilyen a Dorottya-kápolna 1792-ből és a Findlater pavi­lonja 1801-ből. A város erősen fejlődik és új házak épülnek. A XIX, században nyílik meg Karlsbad új építészeti kora. 1871—81-ben épül a régi fürdő helyén a „Mlinská Ko­lonáda” — a „Malom-fürdő”. 1810-ben a Stara luka mögött épül a postaudvar, a koncert­teremmel. 1883-ban a „Trzni kolonáda”, 1886-ban színház, 1892-ben a városháza, 1895-ben pedig gyógyfürdő. A jelentős épületek közé tartozik a régi réten a hotel Pupp, a mai Grand Hotel, ahol a filmfesztiválok főhadiszállá­sa szokott lenni és a hatalmas Imperiál Hotel 1912-ből. A karlsbadi építészeti remekek közül kiemelkedik az orosz templom 1893—98-ból Vieder- manntól. A város festői környéke, — melyet a három hegység talál­kozása emel ki —, a felszökő gyógyvizekkel a vendégeknek kellemes sétalehetőségeket is biztosít, amelyek közül leg­vonzóbb a Szarvas-szikla. Eh­hez fűződik a forrás felfede­zésére vonatkozó monda IV. Károly idejéből. A Jeleni skala-n álló zerge szobra és a gejzír lett Karlsbad szimbó­luma. MA SZÉLES lehetőséget nyújt ez a fürdő forrásaival együtt a dolgozók egészségé­nek helyreállítására. Főleg emésztőszervi panaszok eseté­ben hatásos gyógyvize. Karls­bad nemcsak híres fürdőváros, hanem kerületi székhely is, melynek fejlett ipara van. Karlsbad hírnevét, a mai Kar- lovy-Varyt, a minden évben megrendezendő filmfesztiválok is öregbítik. (Vashegyi,) KARLSBAD történelmi múltja által különleges helyet foglal el a cseh városok között. Gyógyforrásai világhírűvé tet­ték. Festői környezetben he­lyezkedik el a Krusné horinak nevezett hegység lábánál, a Teplé-folyó völgyében. Régi monda szerint a hőfor­rást IV. Károly fedezte fel, aki a környékbeli hegyekben va­dászott társaival (Karlsbad — Károlyfürdő). A Teplé-folyó hőforrásai azonban már régen, IV. Károly előtt ismertek vol­tak. A mai Karlsbad helyén a XIII. században két település volt: Drahovice és Olsova. 1325-ben létesült a harmadik település Obera néven, Szent Leonarda templommal. IV. Károly közvetlenül a forrás mellett 1364-ben vadászkas­télyt építtetett, melynek neve „Karlhaus” lett és a körülötte létesült település szintén az ö nevét kapta. A korábbi Óbora község és az új település tel­jesen összeépült és 1370-ben IV. Károly által várossá nyil­vánították. A város az egyéni jellegét a XVI. században nyerte. A Teplé-folyó két partján ter­jedt el a szűk völgybe ágyaz­va. A folyó két partján két út épült, melyeket két híddal kö­tötték össze. A balparton 1520- ban a lakosok városházát emeltek. A jobbparton léte­sült, a templomtér közepén, a Egyelőre nehéz volna még számba venni, mennyi szőlőt telepítenek a jövő tavaszon a gyöngyösi járásban, következ­tetni azonban lehet a rigoli- rozás, a karó- és oltványbe­szerzés iránti nagy érdeklő­désből. Az Atkári és Detki Géppállomás lánctalpas trak­toraival már három község­ben, Abasáron, Nagyrédén és Gyöngyöspatán kezdték meg a forgatást. A termelőszövet­kezetek közül a vécsi Rá­kóczi 20, a kisnánai Hunyadi 6, a gyöngyössolymosi Üj Élet 5, a gyöngyöspatai Kossuth és Rákóczi termelőszövetkeze-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents