Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)
1958-08-07 / 167. szám
4 OlEPOJSAU 1958. augusztus 1-, csüMSrtöh Régi lóriik fürdő ásatása folyik az egri vár lábánál Rekonstruálják a tisennyolcméteres épületet A,, vár. előtti térség legigénytelenebb épülete a földszintes Dózsa György tér 1. szám alatti ház. Hosszú, kissé ingatag fala taszítóan áll a kétfelé lejtő tér sarkán. Mintha, nem is előkelő műemléken könyökölne. Mert úgy áll a dolog, hogy az első kapavágásokat megkezdték augusztus negyedikén a ház udvarán. Feltárják azt a tizennyolc méter hosszú és mintegy tíz-tizenkét méter széles fürdőt, amelyet a török hódoltsági idők alatt építettek. A régészek Valide Szu'- tana fürdője néven ismerik a még mindig föld alatt rejtőzködő fürdőt. Az egykori híres török utazó* Evlia Cselebi. 16S0-—1664 között járta be hazánkat és említést tett leírásában a vár mellett fekvő „vörös cseréooel fedett” fürdőről. S valóban: ahogy a ráépített falrészektől már megtisztított boltozatokat közelebbről vizsgálgatjuk a szakemberekkel, látjuk a sajátos- formájú török téglákat és -cserepeket. az Ásatásokat agilis fiatal tudós, Gerő Győző régész, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa vezeti. Nem az első hódoltsági török fürdő -feltárása ez eddigi . munkásságában. A Budán található török fürdők napfényrehozása is az ő szakértelmét és munkáját dicséri. Azjránt érdeklődöm nála, milyen kilátásai vannak az új ásatásnak, itt, a vár szomszédságában. A kék munkaruhás, gyorstekintetű fiatalember rágyújt és elhihető szavakkal magyarázza a neki oly otthonos témát nekünk, akik nem mindennap hallunk egy szuszra ennyi szakkifejezést, teletűzdelve a mondókát ötven-hatvan török szóval. Többek' között a következőket mondja: — A jelenlegi feltárást megelőzte az un. Soproni-kutatás, amelyet , az, .ötvenes . években, fejeztek be. Az Evlia Cselebi- félé utalás, az 1717-ből származó lloufnagel-metszet és egyéb leírások alapján a fürdőről sok mindent tudtunk eddig is. Segíti munkánkat a szájhagyomány is, hiszen a házban lakó Nagyfejeő bácsi által elmondottak is komoly támpontot jelentenek munkánknál. A FÜRDŐ KÜLSEJE az akkori török építészeti stílus jegyeit és beosztásait hordozza magán. ^ hódoltsági időkben épült fürdők —- ha szabad ezt a kifejezést használni a stílusra — sematikusak. A téglaalakű épület északi végén három vagy négy fülke áll, az épület centrumában feküdt a nyolcszögletű medence, felette kupolával, s az épület déli részén foglaltak helyet a személyzeti fülkék és á fürdő kényelmét szolgáló mellékhelyiségek. Sajátosan oldották meg a vízvezetést és a tüzelést a törökök. A medence körül járatokat énítet- tek és a vizet elég körülményesen melegítették. A fürdő alatt fekvő forrás bizonyára nem adott eléggé magas hőfokú vizet, mert fűtőberendezésre szükség volt. A víz vezetését 18 centiméter átmé- "ő;ű agyagcsövekkel oldották meg. A fürdőt valószínűleg egy Mémleket nevű török építész emelte, aki a fürdő építése idején Egerben tartózkodott. Kik vettek részt az építkezésben? Akkoriban a törökök is úgy építkeztek, mint annak előtte a római légiók. A katonaság keretén belül — különösen a rácok voltak alkalmasak erre — munkacsapatokat szerveztek és egv jól szervező éoítész irányította a munkálatokat. Nem valószínű tehát., hogv a fürdőéoület keskeny tégláit és a kuoola formás cserepeit magyarok hordták volna össze. A FÜRDŐ TÖRTÉNETÉBŐL néhány adat. Az 1687-es fel- szabadulás után a fürdő épületét lakásnak használták Az 1721-ben végrehajtott városi összeírásban az épületet „för- dőház” névén veszik lajstromba, A 19. század végén az épület az Urményi család tulajdonába került, amikor is a házépítkezés során napvilágra hozták a valószínűleg süttői vörösmárvány medencét. A medence márványtömbjének az elmozdításakor feltört az égykori fürdőt tápláló forrás is, úgy, hogy azt nehezen tudták elzárni. A jelenlegi ásatások a Soproni-féle előmunkálatok figyelembevételével törtérmek. A feltárás az északi oldalon folyik és a tervek szerint az idén odáig haladnak, hogy az alaprajz tisztázható lesz: megállapítják az épület területét. A következő években a rekonstruálási munkálatok folynak majd. Most nagyon fontos a terepszint megállapítása a további munkák miatt. Rövidesen tisztázódik a fűtőhelyiségek rendszere és a vízvezeték-hálózat. MIT LEHET MAJD KEZDENI ezzel az új műemlékkel? — kérdezem én, a bennszülött egri, aki az évszázados kövekben nemcsak különcséget látok, hanem a sznobok nosztalgiáján túl az ittmaradt történelmet is igyekszem szeretni. A régész válasz előtt még meg-megvizsgál egy-két épp most napfényre bukkant török cserepet, meg egy csiszolt napóralapot, aztán reális hangon válaszol: — Véleményem és az eddigi adatok szerint az egész épület helyreállítható. Műemléki értékén kívül gyakorlati haszna is lenne az épületnek. A munkálatok és az ügy jó irányban haladnak. A városi tanács a feltárási munkálatok céljaira kisajátította az udvar 78 négyszögölnyi területét. Minden valószínűség szerint le keil majd bontani az ügy érdekében néhány ócska, stílustalan épületrészt is.. Reméljük, hogy a munkálatokat végeztető és irányító Országos Műemléki Felügyelőség és az illetékes szervek pár éven belül a vár lábához oda varázsolják majd eredeti szépségében azt a fürdőt, amelyet annakidején valószínűleg Arnaut pasa építtetett. Nemcsak a kiváncsi idegenekre gondolö’: itt, akik kuriózumképpen akarnak megfürdeni egy régi-régi fürdőben, hanem a jó egriekre is, akik bizonyára nem vennék rossz néven, ha még egv téli fürdőjük lenne. Farkas András FÜZESABONY Vőröc kocsma PETEKVAsARA 420-as urak (II. rész) HEVES Légből kapott zenekar- A GYÖNGYÖSI Városi Nőtanács vezetősége értekezleten beszélte meg a Vöröskereszt-kongresszus előkészítését az üzemek nőfelelőseivel. Az előadó Dr. Puskás Józsefné tisztifőorvos volt. . wIptä Meteorológiai állomás — gyermekek részére EGRI VÖRÖS CSILLAG Gyermekkori szerelem EGRI KERTMOZI Spanyol kertész (Szélesvásznú) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Eg és föld között GYÖNGYÖSI PUSKIN 'Bomba HATVANI VÖRÖS CSILLAG Királyasszony lovagja HATVANI KOSSUTH Szerelem és fecsegés íAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VWWWWAAAAAAAAAAAAAAA/AAAAA^AAAAAAAAAMAAAAAAAAAAAA/ 1958. augusztus 7, csütörtök: 1938-ban meghalt K. Sz. Szta- niszlavszklj, a színpad művésze. 1893-ban meghalt M. Ebers német egyiptológus és költő. 1913-ban halt meg Popper Dávid gordonkaművész, zeneakadémiai tanár. NÉVNAP Ne feledjük, pénteken: LÁSZLÓ liiusli — ÜLÉST TARTOTT a megyei áruforgalmi bizottság, amelyen Pálinkás elv- társ, a kereskedelmi osztály vezetője ismertette az új kereskedelmi formák bevezetésével és a szakosítás végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. — AZ EGRI JÁRÁS igazgatási állandó bizottságánál egy brigád alakult, akik személyesen ellenőrzik a járás területén a tűzrendészen feladatok betartását a nyári munkák idején. — TÁRSADALMI munkával 500 méter hosszú járdát építettek Sarudon, a Bocskai utcában.- KÉT KÖZSÉGBEN, Dem- jénen és Verpeléten volt 5-én vb-ülés, amelyen megbeszélték a mezőgazdasági feladatokat és a verpeléti termelőszövetkezet helyzetét. — 250 HOLDON hagyták meg magfogásra vörösherét Szihalmon. A gazdák ötven hold termésére szerződést is kötöttek már. Sanghajban meteorológiai állomást létesítettek gyermekek részére A meteorológiai állomás, amelyben több mint 80 gyermek tanul, összehangolja a különböző sanghaji iskolák meteorológiai munkáját. A felszerelést ajándékként a Sanghaji Meteorológiai Intézet adta. amely szaktanáccsal is rendelkezésre áll a kis meteorológusoknak. cAz. IgiizqijMiqtßk lő tit dmqtkcL Sok nő örök vágyálma: szép igazgyöngysor. Milyen kevesen — vagy talán senki — gondolnak rá, mennyi halálos veszedelem és kín tapad a tengerből felhozott gyöngyökhöz. Bizony, nagyon szomorú ott az élet, ahol a gyöngy terem. Éhező emberek hozzák fel a milliókat a mélységből. Pár száz indus, néger és arab van, PAGONY LAJOS: QjaJaJjjiii UoeUk VI. A hajóxá&törtenet napos oldala gyei Gáspár egy 1647-ben kelt; levélben Zala vármegyétől né-; hány napra 4—500 embert kért,; hogy kikötőt építhessen hadi-; hajói számára. 1663. körül Ev-J lia Cselebi, török utazó leírása: szerint, a Balatonon 40—50 ha-! jó szállította a kereskedőket: egyik várból a másikba. A BALATONKÖRNYÉKl: mágnás, Festetich György birtokában a múlt század köze-: pén egész vitorlás flotta volt.: De e hajók elpusztulása után a külföldi és magyar történé-• szék egybehangzó megállapítása szerint a balatoni hajózás; kihalt. Ismét Széchenyi István volt; az, aki 1846-ban „Balatoni gőz-! hajózás” c. kiadványával vál-! toztatott a helyzeten. Felhívására alakult meg a Balatoni Gőzhajózási Társaság, mely még abban az évben, 1846-ban vízre is bocsátotta az első balatoni gőzhajót, a Kisfaludyt.; Akkor még senki sem gondol-; ta, hogy közel ötven évig 1 egyedül fog úszkálni a Balato-: non. A Balaton csak 1890-ben jutott új haióhoz, amikor víz- rebocsátották a Kelén nevű gőzöst. Még ugyanabban az< évben az első csavareőzöst. a Rohan-t is felavatták. 1891-; ben újabb két csavargőzöst; kapott hazai tengerünk, a régi; Kelént pedig, amely — mint; említettük, a Balaton második gőzhajója volt és 1922-ig tar-: tották forgalomban — Barossra keresztelték át. 1924-ben került vízre a Csongor és a! Tünde. A gőzhajókat hamarosan motorosok követték: 1935- ben a Boglár, majd 1938-ban a Sió és a Tátika. A balatoni hajózás nevezetes: esztendeje az 1952-es év volt,: ekkor kapta az 1918-ban du-: nai hajózásra épült ifjú Gár-' dá-t, majd az Űttörő-1 és a! Pajtás-1. Ugyanekkor készült• el a Balaton eddigi legnagyobb; hajója, a 600 személyt befogadó Beloiannisz. Végül 1956- ban kerültek forgalomba a; 150 személyes „vízibuszok”. MINT E RÖVID áttekintésből is látható, hajózásunk a magyar találékonyság és rátermettség mellett elsősorban szocialista átszervezésünk után: indult virágzásnak, s az elmúlt 10 esztendő alatt emelkedett nemzetközi tekiníé'yre. akiket a világ legjobb gyöngy- halászainak tartanak. Nagyon veszélyes foglalkozás ez, de — pénzt lehet vele keresni, örömujjongást hallatnak, ha értékes gyöngyre bukkannak, pádig a gyöngy nem azé, aki megtalálja. Ezerszámra ölik a felhozott kagylót, nézik van-e benne gyöngy. És ezért az életveszér lyes munkáért pár garast fizetnek a gyöngyhalászoknak. De ebből a kevés pénzből is félre keli tenniök, mert s gyöngyhalászat idénye rövid, néha negyedévig, vagy tovább is fenyegeti őket a munkanélküliség. Van olyan te'ep, ahol a tengerben 30—40 millió kagyló is él. A gyöngy betegség szüleménye. Valami belekerül a kagylóba, izgatja az állatot, mész válik ki és beburkolja az izgató homokszemcsét. Ebből lesz a remekmű. A kagyló záróizmát elvágják és felszakítják a kagylót. A Poumouth-szigeteken megkínozzák a szegény bennszülött búvárt, aki naponta negyvenszer— ötvenszer is leszáll c tenger fenekére, ahol minden percben cápa támadhatja meg. De még enélkül is nagyon káros foglalkozás ez a tüdőre. A gyöngyhalászok, mind fiatal emberek, akik csak pár évig bírják ezt a munkát. A halászterületet rendszerint bérbeadják és a munkaadó felügyelőt fegyverrel a vállukon járnak le s fel, úgy bánnak a szegény ördögökkel, mint a rabszolgákkal. Folyton szemmel tartják őket, nem nyelnek-e le gyöngyöt. Csak ' kevés helyen kutatnak rendes búváröltözetben a gyöngy után. Legtöbbnyire egészen kezdetleges a halászat. Még a varázsló sem hiányzik, aki nagy ceremóniával „megvédi” a gyöngyhalászokat a cápáktól. Bíznak is benne, de... övükben mindenesetre ott van a kés is, amellyel ügyesen tudnak védekezni veszély esetén. Dideregve kuporognak a kis ladikon, öt percig halásznak, utána negyedórát szabad pihenniük. Nagy táskával és tökalakú nagy kővel szállnak le harminc méter mélységbe, egy kötélbe kapaszkodva. Lent megtöltik a táskát a letört kagylókkal. Annyira fejlesztették a lélegzés-visszatartásukat, hogy négy percig is képesek lent maradni. Átlag hússzor teszi kockára életét a búvár, míg egy gyöngyöt felszínre hoz. A legnagyobb gyöngy állítólag három és fél centi hosszú és 27 milliméter széles volt. Találtak már sok szép piros, kék. sőt fekete gyöngyöt is. Érdekes, hogy a gyöngyök meg is halnak, van olyan, améfy porrá vált. motorral hajtott Budapest-et. A Budapestet sorban követték az 1935-ben elkészült 580 tonnás Szeged és 1937-ben az 1200 tonnás Tisza. A Tisza típusából már többet is készítettünk, sőt a békeszerződés értelmében 6 darabot jóvátételre is. 1934-ben fejeztük be két eddigi legnagyobb tengerjáró hajónk, az egyenként 3900 tonnás Magyar Vitéz és Magyar Tengerész építését. A SZOCIALISTA állam azután soha nem sejtett perspektívákat bontakoztatott ki hazai hajógyártásunk ' előtt. Széleskörű exporttervet készítettünk, mely felvette a versenyt a nagy nyugati szállító- vállalatokkal is, ami a hajótípusok praktikus voltát, s a készülő hajók minőségét iHeti. 1948. óta 67 (!) darab, egyenként 1100 tonnás tengerjárót szállítottunk külföldi államoknak: Szíriának, Egyiptomnak, Lengyelországnak (oda például 1954-ben a luxuskivitelű Ma- zowse nevű személyszállító hajót) és külföldi megrendeléseink lebonyolítása most is szinte teljesen igénybeveszi hajógyártásunkat. Elképzelhető, mit jelent ez az értékes külföldi devizák szempontjából! Néhány szót ' a balatoni hajózás történetéről: bár kétségtelen bizonyítékaink állnak rendelkezésre arról, hogy a római birodalom hajósai is élénk víziéletet folytattak a Balatonon, sajátságos módon egyetlen rajzos, vagy írásos emlék sem maradt fenn a történet e szakaszáról. Sőt: középkori forrásaink is csak a révátkelő helyekről emlékeznek meg. A török időkben azonban a Balaton hadászati szempontból nagy jelentőségű lett, mivel a végvári harcok egyik ütközővonala itt alakult ki. 1589-ben a veszprémi és tihanyi várőrség két naszádot kapott a bécsi kikötőből. Szig- liget várkapitánya, Tóti Lenhárom óra alatt jutott el vele, míg Pestről Komáromig, víz ellenében, 30 tonnával terhelt uszályt vontatva maga után, 71 óra alatt tette meg az utat. Azután évekig nem történt semmi. Mint Széchenyi István dunai naplójában írja, 1830- ban egész Magyarországon „netti található még egy közepes minőségű gőzhajó sem, se nagy, se kicsi __” Végre 1835be n Széchenyi kezdeményezésére, az időközben megalakult Dunagőzhajózási Társaság Óbudán téli kikötőt rendez be, majd hamarosan dokkot és hajógyárat is. A fiatal hajógyár 1836-ban már új hajót is bocsát vízre, a 80 lóerős Árpád gőzöst és 1837-ben a Mária Anna nevű gőzöst. Hamarosan Óbuda az egész Duna- völgy hajógyártásának központjává fejlődött. A dunai hajógyártás mellett természetesen gondolnunk kellett a tengeri hajógyártás fejlesztésére is, az akkor még nagyhatalomnak számító Monarchia haditengerészete számára is megindult a hajók gyártása. A tengeri hajógyártás színvonala hazánkban az első világháború előtt volt a legmagasabb. Ekkor épültek az olyan tengeri kolosszusok, mint a 22 500 tonnás Szent István és az ugyanakkora Thegetoff nevű csatahajók. Az első világháborút követő összeomláskor mindent elvesztettünk: 76 darab, összesen 320 245 tonna hordképességű tengeri kereskedelmi hajónk került javarészt az olaszok kezére. A tengeri kikötők elvesztése után új szakaszt jelentett a Duna—tengerhajózás fellendítése. Ha részt akartunk venni a világkereskedelemben, olyan hajótípusokat kellett konstruálnunk, melyek egyformán biztonságosan mozognak a mély tengereken és a sekély dunai vizeken. 1934 ben bocsátotta vízre az Újpesti Hajógyár a 475 tonnás, nyersolajKÁR LENNE AZT A következtetést levonni, hogy népünk csak a negatívumát élvezhette a hajózás történetének. Ma már megállapított tény, hogy hazánk Közép- Európában, de elsősorban a Dunamedencében vezetőszerepet vívott ki a hajózás fejlesztésében, új hajótípusok, praktikus víziszerkezetű újítások terén. Nem véletlen, hogy távoli kontinensek államai árasztották el, s árasztják el ma is hajógyártásunkat megrendeléseikkel, s furcsa paradoxonnak tűnik, hogy a tengerrel nem rendelkező kis ország gyártja a világviszonylatban is elismerten legiobb folyam-tengerjáró * hajótípusok egyikét. A XIX. század elején megindult iparosodás üteme csakhamar égető problémává tette a víziutak minél gyorsabb és praktikusabb kihasználásának kérdését. A Fulton-féle gőzhajók megjelenéséig ez a kérdőjel hatalmas feladatként tornyosult a kutatók és feltalálók elé. Az emberi vagy állati vontatás már nem lehetett elégséges, egyrészt a szállítás lassúsága, másrészt a vontatható teher kicsisége miatt. Más megoldásokhoz kellett hát folyamodni. 1793-ban a magyar Batthyányi Tivadar megtervezett és 1797-ben vízre is bocsátott egy nagyobb és két kisebb méretű halót, amelyeknek ő a bucin- toro nevet adta. Az egykorú leírások szerint a hajók vízfolyás ellenében is nagyszerűen közlekedtek. Mérhetetlen kultúrtörténeti kár, h«gy belső ; szerkezetükről nem maradt ; fenn leírás, így csak az egykorú rajzokból sikerült szerkezetére nézve véleményt alkotni. Eszerint a hajó belsejében taposómalomszerű szerkezet lehetett, melyet lovak tartottak mozgásban, a szerkezet [pedig egy nagyméretű lapátos [kereket forgatott. Ehhez hasonló szerkezetet épített a múlt !század közepén Zsótér János •Szegeden, a hajó azonban — ismeretlen okból elpusztult. ; AZ ELSŐ DUNAI gőzhajó ^készítésének dicsősége is ma- íeyar ember nevéhez fűződik. 5Bernhard Antal 1817-ben bocsátotta vízre Carolina nevű »gőzösét.. Becsből Pozsonyba