Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-29 / 185. szám

M58. augusztus 29.; péntek NÉPÚJSÁG 5 Megkezdték a megyében az általános földmérést Megoldódik parasztságunk régi problémája MEZOTÄRKÄNYBAN jár­tam a múltkor, s beszélgetés közben az egyik ember el­mondta: az a baj, hogy á parasztember még most a földrendezések után sem érzi teljes biztonságban magát, mert nem tudja, mikor derül ki az általa használt földről, hogy az tulajdonképpen a másé. Erdőtelken arról pa­naszkodott az agronómus, mennyire megnehezíti a gép- használati társulásban a mun­ka irányítását az, hogy a községben csak 1938-as térké­pek vannak. Ezek természete­sen nem a mai helyzetet tük­rözik, hiszen azóta már volt egy földosztás, új megyehatá­rok vannak, s s termelőszö­vetkezeti tábla tagosítása is hozott változásokat. Nagyon nehéz dolga van annak, aki a régi, húsz-harminc esztendő­vel ezelőtt készült térképek szerint akarna dolgozni. Nem egy községben az ellenforra­dalom idején elégették a bir­tokíveket, s néhány közsé­günkben olyan problémákkal is találkozhatunk, hogy a dol­gozó parasztok jogosan kifo­gásolják a magas aranykorona értéket. E panaszok megoldását cé­lozza, az a törvényerejű ren­delet, mely az egész ország területére előírta az általános földmérések végrehajtását. Ezenkívül új kataszteri nyil­vántartó lapok felfektetését, új birtokívek kiállítását, s ahol arra valóban minden in­dok megvan, a földek arany­korona értékének ismételt megállapítását a föld minősé­gének megfelelően. A RENDELET végrehajtását megyénkben is késedelem nél­kül megkezdték. Poroszlón, Mezőszemerén és egész sor más községben megjelentek a technikusok, mérnökök, hogy felmérjék az egész község ha­tárát, új kataszteri nyilván­tartásokat és térképeket ké­szítsenek. Egyes községekben már be is fejezték ezt a mun­kát, vagy már a befejezés előtt állnak, másutt a követ­kező esztendőben lehet számí­tani a munka megkezdésére. A földmérőkkel szinte egy- időben „munkához látott" az osztályellenség is, különböző rémhírekkel próbálta kifor­gatni a rendelet értelmét, s ennek következtében nem egy gazda bizalmatlanul fogadta a földmérőket. Pedig erre sem­mi ok nincs, hiszen éppen a dolgozó parasztság érdekét szolgálja, hogy rendet te­remtsünk végre a zavaros földnyilvántartás körül. A fel­mérések során máris sikerült orvosolni néhány dolgot. Egy­részt úgy, hogy rájöttek a jogtalan földhasználatokra, másrészt úgy, hogy az állam­mal szembeni kötelezettség kivetése pontosabbá válik a földmérésekkel megállapított birtok nagysága után. E nagyarányú munka befe­jezése után ismét tiszta, vilá­gos képe lesz a községnek ar­ról, kinek, hol, mennyi föld­terület van használatában. És nemcsak arról kapnak ponto­sabb képet, hol van a föld, hanem rendeződik a felméré­sek folyamán a különböző üzemágváitozások pontos meg­állapítása is. Ugyanakkor, ahol arra jogos panasz volt, mint például Nagyrédén, ott a szakemberek a föld minősé­gének megfelelően újra meg­határozzák az értéket is. A DOLGOZÓ parasztság már eddig is növekedő ter­melési biztonságát csak fo­kozza majd az a tény, hogy a területek felmérése után, minden termelő megkapja a tulajdonában levő területről a helyrajzi számok pontos felsorolásával az eredeti bir­tokívről készített másolatot. Ez ismét sok vitás kérdést old meg, különösen a több­ször betagosított területeken. A felmérés, amely a dolgo­zó parasztság kívánsága sze­rint is történik, természetesen nagy költségeket okoz az ál­lamnak. Méltányos tehát, hogy a dolgozó parasztság is hozzájáruljon g saját érdeké­Már elkészült négy pár vá­gány meghosszabbítása, amely a személypályaudvartól egé­szen a gurítódombig vezet. így a hosszú tehervonatokat már megszakítás nélkül is lehet fo­gadni, víz- és szénkezelésre. Ugyanis a vízdaruk már a ren­dező-pályaudvarban is üzembe vannak helyezve. —O— A hírek szerint a rendező- pályaudvarban fog felépülni a teherkocsi- és mozdonyjavító, illetve karbantartó műhely is, amely mentesíteni fogja az egri fűtőház túlzsúfolt munká­ját. —O— Zavartalan már az ÄFORT- telepnek is a rakodása. A te­lep egy külön vágányt kapott, amelytől földalatti csővezeték vezet a tárolótartályokig. _O— Hamarosan elkezdik a füzes­abonyi villamos alállomás épít­A KISZ Eger városi bizott­sága augusztus 26-án értekez­letet tartott, melyen megbe­szélték a KISZ-szervezet 1958-59. évi politikai oktatá­sát. ★ Nemcsak a termelő műnké­ben végzett munka költségei­hez amellett, hogy annak túl­nyomó részét az állam ma­ga vállalja. A rendelet értel­mében az egyénileg dolgozó parasztok holdanként 30, a termelőcsoportok és társulá­sok tagjai 24, a termelőszövet­kezetek nyolc forintot fizet­nek a felmérésért. Azoknak, akik állami tartalékterületet használnak, szintén 30 forin­tot kell fizetni holdanként. Ez a hozzájárulás nem sok, nem jelent különösebb megterhe­lést egyetlen termelőnek sem. Ezt az összeget az idén kell kiegyenlíteni, még akkor is, ha csak jövőre kerül sor a községben a földek felméré­sére. Nem árt tudni azt sem, hogy a birtokív másolatát ak­kor kapja meg a tulajdonos, ha ezekkel igazolja a hozzá­járulás befizetését. A RENDELET, összegezve a céljait, ismét nagy lépés a dolgozó parasztság termelési biztonságának megerősítésé­ben, az évek óta húzódó peres földügyek tisztázásában. Azt világosan kell látni minde­nütt, hogy időben és teljes erővel vissza tudjuk vetni a különféle ellenséges híreszte­léseket, amellyel ezt a fontos és nagy munkát helyenként gátolni igyekeznek. kezéseit is. A villamos alállo- más jelentős számú személy­zetet alkalmaz. Az alállomás a Hatvanban felépítettel meg­egyező méretű és kapacitású leez. —O— Még ebben az évben a ren­dező- és személypályaudvar korszerűsítésére közel 6 millió forint értékű építkezési mun­kálatokat fognak elvégezni. Az egész építkezés kb. 30 mil­lió forintra van tervezve. —O— Az építkezés tizenhat bri­gádja közül jó és gyors mun­kával kiemelkedik a Baráz Sándor csoportja. A kitűnő brigádvezető a napokban nyer­te el a kiváló dolgozó kitünte­tést. és az ezzel járó pénzjutal­mat. Baráz elvtárs. mint mun­kavédelmi felelős és pártfunk­cionárius, nehéz munkája mel­lett társadalmi munkát is vé­gez. ból veszik ki részüket a fia­talok, szívesen olvasnak, szó­rakoznak, művelődnek a ki- szesek. Egerszalókon például a falusi könyvtár forgalma — melynek főleg ifjú olvasói vannak — negyedévenként meghaladja a kétezret. Hírek a füzesabonyi vasútépítésről*.. Az ifjúsági élet hírei A ROCK AND ROLL* KIRÁLY SEGÍT MAGAN Elvis Presleyt, a Rock and Roll-királyt, aki öt Cadillac- koe.sl és egy motorkerékpár boldog tulajdonosa, a fiatal lányok tömege ostromolja autogram és egyéh kéré­sekkel. A kérések között gyakran szerepel az is, hogy küldje el valamelyik imádó­jának egyik hajfürtjét. Presley egyik barátja ag­gódva figyelmeztette az éne­kest, hogy amennyiben ilyen ütemben osztogatja hajfürt­jeit, rövidesen kopasz lesz. „Ne félts te attól — felelte Presley —, én biztosan nem leszek kopasz, hanem nézd meg a kutyámat, az már a legjobb úton van a kopasz­ság felé. Milliók álláspontja Palmiro Tog­liatti elvtárs, az Olasz Kom­munista Párt titkára, nyilat­kozik a sajtó képviselőinek az olasz kor­mány külpoliti­káját illetően. Mind nagyobb szava van a kommunisták­nak Olaszor­szágban is, vé­leményük mil­liók álláspont­ját tudja befo­lyásolni. Miről szólnak a vásárlók könyveinek bejegyzései... Nem könnyű elárusítónak lenni, ezt a kijelentést lehet hallani a boltokban, nagyobb forgalmú áruházakban, ahol emberek százai fordulnak meg a nap egy órája alatt. A szeszélyes vásárlóktól a legszolidabb embertípusig, i— mindenkit ki kell szolgálni. De az elárusítók sem egyfor­mák. A panaszkönyvek lapjai sok keserű tapasztalatról ta­núskodnak. De nemcsak sé­relmeket lehet olvasni ben­nük, akad egy pár dicséret, köszönet is. A vásárlók köny­vének bejegyzései segítik a boltvezetők munkáját, felhív­ják figyelmüket egy-egy hi­ányzó áruféleségre, javaslatot tartalmaz arra, miként kell jobban, figyelmesebben fogad­ni a vásárlókat. Körsétánk során néhány pa­naszkönyvi bejegyzésről írunk. Ezek az aprónak látszó kéré­sek, elgondolások könnyen or­vosolhatók lennének, de egyes vállalatok nyakassága miatt nem nagyon történik változás, marad minden a régiben, Segítségnyújtás, de csak pár napig... A parádsasvári boltban már tarthatatan volt a helyzet. A falu lakosai napi kenyér-szük­ségletüket a boltokból szerzik be és ez okozta a problémát is. A reggeli órákban nem volt kenyér — mint ahogy ezt Tóth Kálmán is írta — csak a záróra előtt pár perccel fu­tott be a szállítmány Parád- fürdőről. A jogos panasz után megindult a levelezés. Iratok születtek, levelek vándoroltak és nem történt semmi. A pék­ség, szállítóeszközök hiányára hivatkozva, továbbra is későn szállította a kenyeret. A vezető szervek közbenjá­rására pár napig megváltozott a helyzet Parádsasváron, volt friss kenyér időben. De mint minden csoda, csak három napig tartott, itt is vé­get ért a zavartalan kenyérel­látás. Újra késik a szállít­mány és újra megindult a pa­naszos levelek, panaszkönyvi bejegyzések nagy áradata. Nem lehetne véglegesen megoldni ezt a helyzetet? Panaszkönyvbe írt, — leütötte az eladó... Sajnos, ilyen esettel is ta­lálkoztunk, az igaz, hogy már nem ebben a hónapban tör­tént, de megéri a nyilváhos- ságot; Az egri 36-os számú hús­boltban játszódott le az eset. A vásárló, H. T., félkiló so­vány húsra kért blokkot, amit meg is kapott, de a hússal nem volt megelégedve, mond­ván, soványát kért, azt adja­nak neki. Az asztalon még fél- kilónyi akadt volna, de az el­adó, V. J. „ha nem kell, nem kell, itt marad” kijelentéssel igyekezett segíteni e helyze­ten; A vásárló beírta észrevéte­lét a panaszkönyvbe. Ez ed­dig látszólag el lett volna in­tézve, de amikor H. T. indult ki az üzletből, a „felbőszült” eladó szabályos „hentes-ütés­sel leütötte a távozót. A men­tők a kórházba szállították és az eset után, a szocialista ke­reskedelemben megengedhetet­len magatartás miatt megin­dult az eljárás a magáról meg­feledkezett eladó ellen. Köszönet a „nagy Csemege"vezetőinek... Alig pársoros írás díszeleg az egri 116-os Csemege-Üzlet barnakötéses könyvében. ^Kö­szönet az üzlet vezetőinek azért a figyelmességért, hogy a vásárlók kiszolgálásán egy kávédaráló üzembe állításával segítettek”; A kis daráló másodperce­ken belül, míg a vásárló a pénztárnál fizet, díjtalanul megdarálják a vásárolt kávét; ha kívánja. Az üzlet vezetői­nek is érdeke, hogy megsze­ressék a boltot, ide jöjjenek vásárolni a város lakói, és az ilyen apró ötletekkel; figyel­mességgel el is érik céljukat: Sok árudában érdeklődő kér­désekkel tudakozódtak, miért kell a vásárlók könyve —< mit akarnak bele írni; Volt olyan üzlet is, ahol hatalmas futball- plakát alól kellett kihalászni; máshol üresen lógnak a1'köny­vek, vagy köszönetek; javas­latok, panaszok sorakoznak a lapokon. Emberi érzésekről; kívánságokról, segíteni akarás­ról beszélnek a vásárók köny­vének bejegyzései, amelyeket; ha figyelembe vesznek, meg­javul a vásárlók és az elárusí­tók közötti viszony; Kovács János- BEFEJEZTÉK az új kút építését Felsőtárkány község­ben. A kút építésére 16 ezer forintot fordítottak. A kút megépítése után a község je­lentős részének vízproblémája oldódott meg. Jegyzetek egy falusi állatorvosról POROSZLÓ KÖZSÉG állat­orvosával nem olyan könnyű nyugalmas beszélgetésre leül­ni. Egy orvosnak mindig ké­szen kell arra állnia, hogy hív­ják. Megyek be az udvarra, ő a lépcső tetején áll, kezében lobogó papír. Udvarias örömmel üdvözöl. Magas, barna .jóképű fiatal­ember Dezső László, olyan mozgékony, oly lendületes. Fiatalos. Az a fajta ember, akinek a hivatasa minden. És pedig azért, mert mióta él, mindig állatorvos szeretett volna lenni, mert szereti az állatokat. Magánélete talán nincs is, pedig már egy gyer­mek apja. Nem tudom elkép­zelni róla, hogy valaha is nem pattant volna, ha beteg állat­hoz hívták. Hogy valaha / is zokszót ejtett volna magában, csak gondolatban is. Lám, most is egy parasztnénike jön hozzá. — Mán jobban van a mala­com — mondia megkönnyeb­bült örömmel —, korpát is eszik. Teleette magát a jószág, hogy orrán-száján ömlött az étel. Dezső László hánytatót adott neki. Napok múlva rend­bejön. Egyszerű kis eset. Nincs ebben semmi különös. Mégis valami dicséret, méltányló el­ismerés ez is: „korpát is eszik a malacom!” Hány és hány sertésen vég­zett már műtétet, hány marha gyomrából szedte ki a szöget. vagy császármetszéssel a kis borjút. El se tudná sorolni, csak néhány nevet említ, amit a szavára való nagy figyelem­ben hirtelen fel se tudok je­gyezni. A NÉNI ELBALLAG mun­kája, gondjai után, mi beme­gyünk a szobába. A szoba szép, ízlésesen berendezett: egysze­rű bútorok, roskadó könyv- szekrények, rádió, televízió. Mennyi pénze fekszik ezekben a könyvekben! Egyetemi évei alatt ösztöndíjából rakosgatta félre a pénzt, akkor vette az értékesebb szakkönyveket. Ki­csit büszke, boldog is, mikor mutatja J. Marek könyvét, az angol, szovjet, német orvos­könyveket. Csodálom, ahogy beszél. — Sok szép dolog van az ál­lat-tudomány fejlődésében, itt van például a mesterséges megtermékenyítés. Három­száztíz tehénen végeztem mes­terséges megtermékenyítést — mondja. A füzesabonyi mesterséges megtermékenyítő állomásról kapja az ondókat — minden nap. Egy üvegcső tartalma 15 marhának elég. Lassan a po­roszlói gazdák is kezdik meg­érteni: a mesterséges megter­mékenyítés jobb, biztosabb, mintha a bikához vinnék el a jószágokat. Mutatja a tehenek kartonjait, nézzem meg, az a tehén, amelyik már bikánál volt, mielőtt idehozták keze­lésre, mind betegséget kapott, mert a befolyatásnál a bika fertőz is. Számtalan tehenet gyógyít és kezel méh-huruttal. A községben kétezer fölött van a jószágok száma. Hihe­tetlenül hangzik —, de egy év alatt az állomány 55 százaléka cserélődött ki. Újra keresik az orvost. — Szinte emberfeletti már az, amilyen lelkiismeretes min­dig — mondja felesége, a bű­bájos fekete asszony, amikor a férje kimegy. Amint visszatér, munkájá­ról beszél. Nem panaszkodik, hogy sokat kell dolgoznia, éj- jele-nappala a beteg állatoké. Hiszen ez mindig így van, mióta — három éve — Porosz­lón él családjával. S MIKOR ELSZÁNTA ma­gát erre a pályára, akkor sem gondolta másképp. A hivatás kitöltötte és ma is kitölti éle­tét. Megszokta, hogy nappalai­val és éjszakáival sem ő ren­delkezik. Egyetlen baj van csak, sok az adminisztráció a mesterséges megtermékenyíté­sek körül. — Nehéz mesterség ez,, mert az állat nem mondja meg, hol fáj, hol kell rajta segíteni, úgy-e? — kérdezem. — De viszont az állat nem is hazudik, nem hisztizik — vála­szolja. Sok a preventív munka: el­lenőrzi az állami gazdaság ál­latait, hogyan halad a meddő­ségi kezelés, tagja a Béke Tsz- nek, amit ott dolgozik az álla­tokkal, munkaegységben szá­molják el neki is,- zárszám­adáskor. Két éve házas. Budapestről jött ide Poroszlóra, kis család­jával. Boldog kis család. Nem vágynak többre mai életüknél. Ha kis ideje akad, a televíziót nézi, a készülék tisztán veszi Budapestet. Különben kevés lehetősége van, hogy kedve szerinti kultúréletet éljen. Ren­geteg könyvet vásárolt már, többnyire drága szakkönyve­ket, meg szépirodalmat is. Ke­vés időt tud szakítani olvasás­ra. A csip-csup, kis üres idők­ben inkább szakkönyveit bújja. — A teoretikus kémián kel­lene átrágni magamat — mondja. — A zenét, a verseket nem szereti? — Túlságosan felkavar, s utána nem vagyok biztos íté­leteimben. Inkább nem hall­gatok zenét, nem olvasok ver­seket. A múltkoriban olvasta Sin­clair Lewis „Főutcá”-ját. Or­voskönyv. Egy városka orvosá­nak felesége ki akar tömi az egyhangú fakó társasági élet­ből, ahol mindig csak egy té­máról folyik a diskurzus ... Ilyen társaság van körülötte is. Eddig a motorról folyt a szó, most az autó lett a per- petumo téma. Dezső László nem vágyik autóra, elégedett mostani hely­zetével. Örül kisfiának, aki most a dédmamájával, Rétháti Kövér Kálmán doktor, a Mik- száth-gyermekek orvosának özvegyével játszadozik. Dezső László mutatja nagyapja egye­temi jegyzeteit. 1864-ből ma­radtak fenn: Dr. Zlamál Vil­mos állatjárványtanának és Semmelweis Ignác előadásai­nak anyagával. Terveik? Élni tovább is bé­kében, családi boldogságban. Vágyaik? — Egy kékszemű kislányt szeretnék még Miklós mellé — mondja a felesége, szelíd mo­sollyal. — Ezt már beütemeztem — nyugtatja meg férje. Búcsúzom Dezső Lászlótól, ő motorra ül kisfiával, kisza­ladnak az állomásra, mert táv­iratozott a nagyapa, hogy itt utazik át és látni szeretné kis unokáját. ■ KÖNNYEDÉN BERÚGJA a fekete Pannóniát. Siet, hamar megjárja az utat. Rengeteg munka várja még. A motorral eljut minden „beteghez”, ha kell, percek alatt. Így szokta meg... PATAKY DEZSŐ. A legjobbak seregszemléje A többi községekhez hason­lóan Kápolnán is megrendezik vasárnap a községi mezőgaz­dasági kiállítást. Előrelátható­an 20 gazda állítja ki termé­nyeit és tenyészállatait. Az érdeklődők kívánságára el­mondják majd, hogyan érték el a kedvezőtlen időjárás el­lenére is a magas termésátla­got, hogyan tudják emelni a teheneknél a tejhozamot. Megmagyarázzák azt is a kiál­lító gazdák, milyen jelentősége van a műtrágya használatá­nak. Részt vesz a kiállításon a földművesszövetkezet is. Gép- kiállítást rendez azokból a kis­gépekből, melyek a dolgozó parasztság munkáját meg­könnyítik. Ismertetik ezek mű­ködését, teljesítőképességét. A kiállított gépek meg is rendel­hetők a földművesszövetkezet­nél. A kápolnai dohánybeváltó a dohánytermesztés és kezelés helyes módszereiről tájékoz­tatja a látogatókat. A tervek szerint részt vesz esetleg a kiállításon az Északmagyaror­szági Kutató Intézet is. A' földművesszövetkezet a kiállítás területén büfét állít fel, hogy a látogatók enni- és innivalója is biztosítva legyen. Pólyák Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents