Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-28 / 184. szám

4 NÉPÚJSÁG 1958. augusztus 28., csütörtök Lev. N. Tolsztoj (1828*1910) T olsztoj, a világirodalom legnagyobb alakja, a nagy orosz demokrata írók ha­gyományainak folytatója, 1828. augusztus 28-án szüle­tett Josznaja Poljanán, nagy nemesi családból. Szüleit ko­rán elvesztette és rokonai ne­velték. Középiskoláit Moszk­vában végezte, majd a kazánt egyetemre iratkozott be. Itt megismerkedett a züllött arisztokrata élettel. Sokat ta­nult, dolgozott, majd vissza­ment birtokára és ott tanul­mányozta parasztjainak életét, összehasonlítva az üres, zül­lött arisztokrata élettel. Lát­ta, hogy az igazi élet, amely­nek értelme van, az a parasz­tok élete. 1851-ben belépett a hadse­regbe, Kaukázusban katonás­kodik, és részt vesz Szevasz- topol hős védelmében. Ez alatt írta az „Ifjúságom” c. önélet­rajzi regényét és a „Kozákok” c. elbeszélését. 1857-ben Pé- tervárra utazott, ahol a „Kor­társ'’ c. folyóirat írói fogad­ták körükbe. Ebben az évben beutazta Nyugat-Európát és meglátogatta Németországot, Olaszországot, Svájcot. Tol­sztoj, aki sohasem volt híve a polgári forradalomnak, ezek után még jobban kiábrándult a polgári életből. 1856-ban a dekabristák szám­űzetéséből való visszatérése­kor egy dekabrista regény megírását tervezte el. Tanul­mányozni kezdte a dekabris­ták mozgalmát. Ennek kutatá­sa folytán jutott el a napóleo­ni háborúk tanulmányozásá­hoz és leírásához, amelyet a „Háború és béke” c. nagy, eposznak beillő regényében írt meg. A regény megírása 6 évig tartott. A regényben kiemeli Ku- tuzov hadvezért nagysá­gát, de azt összeköti azzal, hogy Kutuzov szereti a népet, szereti a hazát, és a nép- és a hazaszereteten keresztül válik nagy hadvezérré. Így tudja megvalósítani nagy hadászati terveit. A regény igaz hősé az orosz nép., Tolsztoj szerette a népet és szívesen ábrázolta is regényei­ben. A közéletben is szerette a parasztok érdekvédelmét szolgálni. 1861-ben, a jobbágy­rendszer felszámolása után a parasztok megválasztották bé­kebírónak, hogy a parasztok és földesurak közötti vitás kér­déseket eldöntse. Mivel a pa­rasztok érdekvédelmét szolgál­ta, az uralkodó osztály szemé­ben gyanússá és gyűlöletessé vált. Házkutatást tartottak ná­la. Azonban Tolsztoj dolgo­zott tovább, — szorgalmasan. Tanulmányozta a parasztok életét, harcolt a parasztok fel- emelkedéséért, iskolát létesí­tett birtokán, maga tanította a parasztokat. Ha úgy gondol­ta, parasztjaival szántott, ve-, tett birtokán. Közben már írta „Anna Karenina” c. regényét. Regényében egy családi élet tragédiáját írja meg. Hőse egy magasrangú cári hivatalnok felesége, aki szerelméért küzd. Szeretni akar, boldog akar len­ni, szembefordul aZ uralkodó osztály hazug erkölcsével és ezért kell elpusztulnia Regé­nyében ír a parasztság nehéz helyzetének megváltoztatásá­ról is. Azonban ezt csak refor­mokkal akarja végrehajtani és nem forradalommal. A forra­dalomtól fél. Az 1879-es években szakított osztályával és a patriarkális parasztság oldalára állt. Szem- befordult áz egyházzal, az ál­lammal, a magántulajdonnal. Tagadott minden intézményt és formát, amely a cérizmus- sal összefonódott, a kapitaliz­must védelmezte. Műveiben le­leplezte és szenvedélyesen tá­madta ezeket az intézménye­ket. 1899-ben megírta a „Feltá­madás” c. regényét. Ebben a regényében támadja az egész társadalmi rendszert, annak minden támaszát, az egyházat is beleértve. Leleplezte a pa­rasztság embertelen kizsákmá­nyolását. Kritikai realista re­gény. Látja már az önkény- uralom gazdasági válságát, látja a nagy osztály ellen téte­ket és felismeri, hogy kora társadalmi rendszerének el kell pusztulnia. TV| ár forradalmárokat is áb- rázol t, azonban ezeket narodnyikokból formálta meg. Munkás forradalmárt máj- nem tudott ábrázolni, mert a Pillanatkép a Egy gólya álldogál a Hor­tobágy szélén. Párja tőle nem messze mozdulatlanul lesi a. végtelen rónát. Tegnap meg a halastavak környékén va- dászgattak, ma már valami nyugtalanító érzés idehozta őket a Hortobágy szélére. A gyerekek már régen ki­repültek és biztos szárnyakkal szelik a levegőt. Néhány nap óta minden megváltozott. A hajnalok is egyre hűvösebbek, és éjjelente bizony össze kell húzódni a fészekben. Gólya­mama egyre nyugtalanabb, — szinte ideges. — El, el innen, messze, melegebb vidékre — súgja ösztöne és már tudja, hogy búcsút mondanak és ne­kiindulnak a hosszú, veszé­lyes, fáradságos útnak. Gólyapár kering a magas­ban is. Ott messzebb is áll­dogál néhány ismerős. Gyűlés lesz talán? Valami tanácsko­zás a nagy út előtt? Nem tud­ni. Ez a gólyák dolga, de annyi biztos, hogy hamarosan itthagynak minket és Bulgári­án át Kisázsiába indulnak. Itt egy-két hetes pihenő után tovább mennek Afriká­ba. Meglátják a nagy folyót, a Nílust, találkoznak a kroko­dilokkal, amilyeneket Magyar- országon sohasem láttak. A Nilus-parti békák brekegve kiáltanak majd össze: — Vt­munkásosztályt nem ismerte úgy, mint a parasztságot. Az orosz és a nemzetközi re­akció tovább támadta Tolsz­tojt. Nem akarták elismerni nagy írónak: 1901-ben a No- bel-díjat egy sokkal silányabb francia írónak adományozták. Az 1905-ös forradalom ide­jén a fortadalmárokat nem ítélte el, annak ellenére, hogy az erőszak nélküliség ideoló­giáját hirdette. A sztolipini re­akció idején pedig éles hangú cikket írt, hogy ezzel is tilta­kozzék a terror ellen. Utolsó éveit Jasznaja Polja­nán töltötte. Itt a fiatal írók, Csehov és Gorkij is megláto­gatták. 1910-ben eltávozott bir­tokáról és elvonultságban sze­rette volna tölteni utolsó nap­jait. Az úton tüdőgyulladást kapott és rosszul lett. Halálos ágyánál felkeresték a papok, hogy az „istentől elrugaszko­dott” gráfot visszatérítsék az egyház kebelébe. Tolsztoj azon­ban elkergette magától őket és birtokán hantoltatta el ma­gát egy kereszt nélküli sírban. 'Tolsztoj ma is él az embe- 1 rekben és nemzedékről nemzedékre tovább száll em­léke. A haladás hívei most a 130 éves évfordulón büszkén ünnepli meg azt a grófot, aki Lenin szerint először ábrázolta regényében az „igazi parasz­tot”. ALBERT LÁSZLÓ, a TIT tagja. természetből gyázzatok, megjöttek a gólyák, legnagyobb ellenségeink! — Kipihenik fáradságuk minden maradványát, aztán még lej­jebb húzódnak a nagy folyó völgyén, Dél-Afrika felé. Itt meleg lesz és nyár. A tavak­ban és mocsarakban kövér békák ugrálnak és nem lesz eleség híján egy gólya sem. Igen. Augusztus . gége. vaj}.. Néhány nap és itt a venasz- szonyok nyara. A Nap még javában sut, de már nem ad olyan meleget és reggelre pá­rák gyűlnek a puszta fölé. — ökörnyál úszik a levegőben, és csalóka képet nem játszik már a délibáb. Elmúlik a nyár. A gólyák nekifutnak, aztán egy-két ne­héz szárnycsapással felszállnak a magasba. Még néhányat kö­röznek a levegőben... Búcsúz­nak a nyártól, a szép Horto- bágytól. SZALAY — MINDÖSSZE 15 mázsa cementet adott a nagyrédei községi tanács a 300 méteres járda építéséhez. A munkála­tokat és a járdához szükséges építési anyagokat a lakosok maguk termelték ki, amelyet fel is dolgoztak. Rossz társaság nyomán — börtön TÖBBSZÖR ÍRTUNK és írunk arról, mennyire befolyá­solja az embert a rossz társa­ság, milyen könnyen lehet egy becsületes fiatalból züllött, mi­haszna csavargó, aki éppen egy ilyen társaság miatt még arra is képes, hogy lopjon. Egy ilyéu társaság áldozata lett Szeberévyi János petöfi- bányai lakos. Fiatal, mindössze 23 éves, s nevét, bűnügyi ira­tait már ott találjuk a hatvani járásbíróságon. Egyszerű bá­nyászszülők gvermo.ke s ő ma­ga is, mint bányász kereste kenyerét. Először Petöfibányán dolgozott, de keveselte fizeté­sét, és áthelyeztette magát Kő- vágószöllősre, az uránbányá­hoz, ahol keresete már 2300 forint volt. Itt került be egy olyan társaságba, amely rá- vitté őt a lopásra. Szabadide­jét kártyázással, italozással töltötte. Természetesen így a nagy fizetés is kevésnek bizo­nyult és barátai buzdítására lopásra szánta el magat. 1953. márciusában munkahelyén, a szálló öltözőjében, egy nyitott szekrényből kivett egy öltöny ruhát és a benne levő szemé­lyi igazolványt. A ruha és az igazolvány Varga Ferencé, egyik munkatársáé volt, amit később fel is használt és több helyen álnéven szerepelt. A cselekmény elkövetése után újra Petőfibányára, majd rövid ott-tartózkodás után Kistere- nyére, rokonaihoz utazott. Egy éjszakát töltött rokonainál és távozásakor, másnap a kony­hában levő szekrényből ezer forintot ellopott. A lopott pénzzel Pécsre utazott, majd újra visszajött Hatvanba, a cukorgyárba, ahol megígérte egyik ismerősének, hogy őt is elviszi a pécsi uránbányába. Barátját sikerült is rászednie és míg ő a munkakönyvének kiváltását intézte, addig Sze- berényi János az öltözőben tartózkodott. Mivel nem volt ott senki, kihasználta ezt az alkalmat és nyolc szekrényt feltört, amelyekből különböző értékű tárgyakat, ruhákat, pénzt stb. vitt el magával. A lopott holmik összesen 3709 forint értékűek. ENNYI All AZ ügyiratban, így elolvasásra nem égbekiál­tó dolgok, de elegendő ahhoz, — ha történetesen Szeberényit még a mai napig sem leplezi le a rendőrség —, hogy a ké­sőbbiek folyamán már nem ilyen kicsi, hanem nagyobb „vállalkozásokba” is fogjon. És mindez miért? Vajon nem volt neki elég a 2300 forintos fizetés? Dehogynem. Elég volt, illetve elég lett volna, de csak önmagának. Volt azonban egy társaság, akiknek ez ném volt elég és ha becsületes úton nem ment, akkor lopással szerezte, illetve szereztették Szeberényi Jánossal a szórakozásra, a kár­tyázásra a pénzt. BEISMERŐ VALLOMÁSÁ­ÉRT, valamint büntetlen elő­életét figyelembe véve, a bí­róság egy év és hat hónapi börtönbüntetésre ítélte. A kö­rülmények mérlegelése alap­ján szabott ki a bíróság ilyen büntetést, amely arányban áll cselekményeivel, de egyben módot ad arra, hogy á bünte­tés letöltése után majd tisz­tességes munkával keresheti kenyerét. (—Kiss—) J958. augusztus 28, csütörtök: 1946. Megalakult a Koreai Mun­kapárt. 1918. Megalakult Finnország Kommunista Pártja. 1749. Született: Goethe német író és költő. 1828. Született: Lev. Tolsztoj orosz író. <2 Névnap C? Ne feledjük, pénteken: ERNESZT ISííI ff — GYÜNGYÖSHALÄSZON a harmadik hete. hogy hoz­záfogtak a kultúrház építé­séhez. A szakmunkák kivéte­lével a más munkákat a falu lakói társadalmi mun­kában végzik. A kultúrház építésén naponta körülbelül 20—25 fő végez társadalmi munkát. A kultúrházat elő­reláthatólag október 20-ára építik fel. — MEGKEZDTÉK Karácscm- don a törpevízmű építését. A 250 000 forintos költséggel épülő vízműhöz közel 2 kilo­méteres vízvezetéket építenek. — KISNANAN és Gyön- gyöslarjánban befejezés előtt áll az aulóhusz-váróterem építése. A várótermet a köz- ségfejlesztési alapból építik. A váróterem átadása a na­pokban megtörténik. — JÓL HALAD a község­fejlesztési terv végrehajtása Nagyfügeden. A törpevízmű és a vásártér körülkerítése után megkezdték a járdaépítést is, amelyből eddig 1200 métert már elkészítettek. — OÉTKÉN nemrég készült el egy 1200 méter hosszú járda. A járdát kisiparosok készítették. — VASÁRNAP MARKAZON ifjúsági találkozó lesz. A kör­nyező községek fiataljai gaz­dag kultúrműsorral szórakoz­tatják majd a vendégeket, es­te szegfű-bállal fejezik be a találkozót. EGRI VÖRÖS CSILLAG Tájfun NagaszaW felett EGRI KERTMOZI Fekete szem éjszakája (Szélesvásznú) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Chaplin parádé GYÖNGYÖSI PUSKIN Svejk, a derék katona (II. rész) HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hamis levél HATVANI KOSSUTH Mexikói szerenád FÜZESABONY Bigámista EGRI I.AJOSVAROSI KERTMOZI Dankó Pista HEVES Arlberg express ...hogy dr. G. Sacher ame­rikai tudós ol.vah kísérleteket folytatott, amelyek során be­bizonyította. hogy az élőlény életkora függ az agy viszony­lagos nagyságától. Minél na- gyobb és si'ilyosabb az agy a test hosszához és súlyához vi­szonyítva, annál tovább tart az élet. .. .hogy a francia kutatók vizs­gálatai szerint a nikotin meg­öli, vagy hosszú időre megbé­nítja a baktériumokat. ...hogy Japánban új bioti- kumot fedeztek fel, a kana- mycint, amellyel sikeresen gyógyítják a tbc-t. .. .hogy Amerikában a la­kosság (főképp a nők) évente több mint 100 millió dollárt költ fogyasztó szerekre. .. Jiogy a sanghaji hajógyár­ban elkészítették az első mű- anyag-yachtot. A négyszemé­lyes műanyag-hajó igen jól bevált az első tengeri próba- utón. dia iikőííkcLH . . . Nebuló: Tanár úr kérem, mi otthon apukaval a Fradit másképp variáltuk. Kötelező himlőoltás A városi tanács v. b. egész­ségügyi osztálya felhívja az érdekelt szülőket a kötelező himlőoltásra. Himlőoltásban részesülnek azok a gyermekek, akik 1956. október 1. és 1957. március 31. közötti időben születtek. A himlőoltás ideje: 1958. szeptember 2. (kedden) de. 8—11-ig és du. 3—7-ig. A himlőoltás helye: a líceum tornaterme, földszint 7. szoba. Külön felhívjuk azokat a szülőket, akiknek gyermeke nem Egerben született, de eb­ben a korban vannak, s cím hiányában nem kaptak eset­leg idézést, hogy azok is hoz­zák el gyermekeiket a himlő­oltásra. Az oltás csak egy napig tart! Az oltás szigorúan kötelező és az indokolatlanul elmarad- takat közegészségügyi kihágás miatt pénzbírsággal fogják sújtani. Kéri az egészségügyi osztály, hogy a gyermekeket tiszta testtel és tiszta ruházat­ban hozzák oltásra, olyan ru­hában, hogy a felsőkart köny- nyen és gyorsan szabaddá le­hessen tenni. VÁROSI TANÁCS V. B. EGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY Beiratások az egri balettiskolába Szeptember 1—3-ig lehet be­iratkozni az egri balettiskolá­ba, délután 5—7-ig, a városi művelődési házban (Eger, Knézich Károly utca 8.). Be­iratkozási díj 10 forint. Egy havi tandíj 50 forint, melyet a beiratkozásnál be kell fi­zetni. I'rzcmrsl és Eger barátsága Przemysl (Lengyelország) városi tanácsa értesítette az egri városi tanács végrehajtó bizottságát arról, hogy a két történelmi múltú város között baráti kulturális kapcsolatot kíván létrehozni. A végre­hajtó bizottság a két város közötti kapcsolatok kérdését az augusztus 30-i tanácsülésén beszéli meg. rPáfbazé(L — Nórácska, nahát.sohsem hittem volna, hogy itt és most találkozunk... — Né, a János... hát maga .. maga is itt?... Jaj, de örülök, hogy látom... — Jaj. Nórácska. alig változott valamit, pedig eltelt né­hány évecske ... hehehe ... bizony el... S mégis, mintha szakasztott ugyanaz volna, aki volt... — De aranyos még mindig, János... igazán nagyon ara­nyos, dehát azért az idő... úgy-e... az idő, csak halad... — Az idő halad, Nórácska, de maga. úgylátszik, lemaradt íz idő szekeréről, mert olyan bájoska. kedveske még min­dig, hogy az embernek udvarolni volna kedve... — Jánoska... maga pedig még mindig• ilyen nagy dón juan... — Ha magát láthatom, az leszek, Nórácska... Igazán, olyan bájoska ... de olyan... — Milyen, Jánoska? — Mint egy pici, törékeny bogárka.. Nem ts, miit* egy .ezüst színű lepke... A szeme meg olyan, mint a pici tó, amelyből a lepke inni akar... A szája meg... — Ne, Jánoska... ne beszéljen, még meghallják és mit mondanának az emberek... — Majd halkan mondom. Jó? Halkan mondom, hogy olyan a szája, mint kicsi virág kelyhe, ahová a lepke jár lakmároznt... Jaj, ha egyszer én is lepke lehetnék. — Jánoska ne, elpirulok... Ugyan, hagyja már... Mégis... Igazán nem ülik... Jesszusom... Jánoska hány ára? — Mindjárt öt... miért, Nórácska? — Futok, rohanok. El kell mennem az óvodába az unokámért... — Mennyi idős, Nórácska? — Már öt... — Ó. az enyém már kilenc .. Bizony , Csak elszaladt az idő, bizony, csak el... (earil

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents