Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-28 / 184. szám

Muzsikáló novaji úttörők Amikor Tóth András Novai­ra került 1955-ben, zenei élet­ről beszélni még nem lehetett Az egyik szülői értekezleten kéréssel fordultak hozzá a szülők, miután megtudták hegy zenével is foglalkozik: nem vállalná-e el a kis úttörő­ket? így kezdődött a zenei élet Novaion, először négy furulyás kispajtással. Néhány hónapi tanulás után, év vé­gén a kis íurulyások bemu­tatkoztak, amikor nagy sikert arattak. A közönség szívvel- lélekkel lelkesedett értük. A kis zenészek vezetőjükkel együtt jó érzéssel nyugtázták el munkájuk elismerését, s egyben friss erővel fogtak a további feladatokhoz. Kezdet­ben népdalokat tanultak, majd nehezebb műfajra tértek. Lassan talpraállt egy kis ze­nekar, amely hat furulyásból, mandolinosból, dobosból és harmonikásból állt. Már köz­ségi ünnepélyeken is részt vettek egyszólamú zeneka­rukkal. A második évben már harmonikáztak, s lassan rátértek a kiszenekari játék­ra. Az iskola cintányért vett a zenekarnak, az egyik ren­dezvény után pedig a hallga­tóság annyi pénzt ajándéko­zott, hogy még ebből is hang­szert vásároltak. A nyolcadik osztályosok kikerülésével a zenekarban csak kisebbek ma­radtak, de már 12 tagból állt. Nőtt a harmonikások száma, lett két hegedűs, valamint xilofon, nagy- és kisdobos is. A harmadik évben a jó össz­hang elérésére fektették a fő­súlyt. 1957. májusában kez­dődött a zenekar „vidéki sze­replése”. amikor is a makiári tűzoltó-versenyen vesznek részt, ahol dicsérő oklevéllel jutalmazzák őket. A bányász­napon Egercsehiben mutat­koznak be, amely mindig em­lékezetes lesz nekik, mert nem tudtak a falun végig­menni anélkül, hogy meg ne tapsolták volna őket. Részt vesznek Felsőtárkányban a Hámán Kató kulturális sereg­szemlén, ahol a rendezőbizott­ság jutalmul egy mandolint ajándékoz a zenekarnak. Verpeléten a termelőszövet­kezeti napon ismerik meg őket. Egyszóval megyénk na­gyobb községeiben hallottak róluk. Jelenleg 31 népdalt tudnak szépen játszani, több mozgalmi és úttörődalt, sőt operettrészletet is. — Hogy ki segít bennün­ket?... az iskola többet segít­hetne, — mondja Tóth And­rás — a fafurulyák rövid időn belül használhatatlanok, le­hangolódnak, de saját erőnk­ből erre még nem telik. To­vábbá a dobot szeretnénk ki­cserélni, mert elég "nehéz. Most kaptunk egy xilofont, de szükségünk lenne még egy erősebb fúvós hangszerre. További tervei a zenekar­nak, hogy az iskolai ünnep­ségeket szeretnék minél szín­vonalasabbá tenni. Az elkö­vetkező választásokon több községbe ellátogatnak műso­KJSZ-tábor a A hevesi járási KlSZ-bizott- ság augusztus 21-től 23-ig a KISZ alapszervezetek vezetői részére továbbképzést tartott a Tisza partján. Ezen a tan­folyamon mintegy 40—45 fia­tal vett részt a járás külön­böző községeiből. A tanulá3 mellett kellemesen szórakoz­tak a fiatalok. Nagy élmény volt nekik a tiszai fürdés. A táborba többször ellátogatott Sallos Gyula elvtárs, a járási pártbizottság titkára és hosszas beszélgetést folytatott a kisze- sekkel munkájukat illetően. Nem egyszer útmutatást, ta­nácsokat adott. Ezenkívül a gépállomások és különböző tömegszervezeti vezetők is fel­keresték a tábort, s előadáso­kat tartottak az ifjúság prob­lémáiról. A fiatalok olyan jól érezték magukat, hogy nem akartak hazamenni a tábor­ból, kérték a tanfolyam meg­rukkal. Tóth elvtárs az isko­lából kikerülteket is szeretné foglalkoztatni a zenekarban, s hamarosan megalakítani a KISZ-t. A zenekar most már 21 ta­gú, a felszerelések nagy ré­szét a szülők vásárolták, kik­nek ezúton is köszönetét mon­danak és mindazoknak, akik nagy érdeklődéssel figyelték és lelkesítették őket. Szeretnének kirándulást szervezni és sze­retnék. ha a Magyar Rádió egyik műsorukat közvetítené, hiszen ritka falusi viszonylat­ban az ilyen úttörőzenekar, s ez nemcsak szórakoztatja, ha­nem fontos szerepet játszik a fiatalok zenei nevelésében is. Lelkes, fáradságot nem isme­rő munkát végzett Tóth And­rás pedagógus és sok nehéz­séggel küzdött meg, amíg el­jutottak ide. Több segítséggel, nagyobb gondossággal még lelkesebben és több munkát végeznének a kis zenészek. Daraghó István Tissa-paríon hosszabbítását. Köszönetét mondanak a kiskörei KISZ-szervezetnek, amely a tábor előkészítésében nyújtott nagy segítséget. Re­méljük, hogy a továbbképzé­sen részvevő ifjú kommunis­ták tapasztalatokkal és na­gyobb tudással gyarapodva tértek vissza alapszervezetük­be, s tudásukat gyümölcsöz- tetni is fogják. (D.) «O» A Sarudi Gépállomás KISZ- szervezetében nagy a készülő­dés a szeptemberben megnyíló Országos Mezőgazdasági Kiál­lításra, ahova csoportos láto­gatást szerveznek a község ki- szistái, valamint a gépállomás fiatal dolgozói részére. A fia­talok a kiállításon kívül meg­tekintik Budapest nevezetes­ségeit. Az egri nő tulajdonképpen még nem nő, lány. Szemben ül velem a kis vonatfülké­ben. Elnézem, alig húsz esztendős. Arca gömbölyded, szép, szőke hajfürtjei vállára omlanak. Inkább diáklánynak nézné az ember. Füzesabony—Eger között ballag velünk a vonat. A mozdony szűköl néhány kocsival előttünk. Mind elmaradnak a vasútmenti falvak. Közelebb jön az ég aljára telepedett város — Eger. A vonatablakból már ide látni a városszéli házakat, piros cseréptetőket, az udvarokon bólogató fákat. A vonat mintha lassabban haladna most, pedig a sárga állo­másépület még messze van, addig 20—25 perc. Nem tudom, ki hogy van vele, a város­nevek együtt csengenek bennem híres szülöt­teik nevével. Kecskemét Katona Józsefet, Szeged Móra Ferencet, Juhász Gyulát, Tö­mörkényt juttatja eszembe. Ha Egert hallom, Gárdonyi, Bródy Sándor idézödik elém. Lá­tom Bródyt, ahogy az újságirók kérdésének záporában áll, s nyilatkozik a proletárhata­lom győzelme után 1919-ben: „Ez a nekem, való idő és ez a színdaraboknak való idő. Mert nincsen jobb téma a világon, mint az éles és vérre menő igazság. Be kell vallanom, hogy igen sokáig az tartott vissza a színpad­tól, hogy a burzsoának kellett írni, külön­ben a darab jó előre megbukott... most el­jött a mi időnk... se hamis becsvágy, vagy a pénznek a rettenetes kényszere nem ural­kodik fölöttünk... boldog és büszke vagyok, hogy a régi erkölcs, divat és szükség béklyó­ja lehullt.’* Kevesen ismerik. Pedig itt született, egy vár-aljai kicsi házban, Eger adta öt az iroda­lomnak, s úgy hozzánött a csendes városká­hoz, mint ághoz a levél. A kerekek ritmikus kattogással zajong- nak. Nézem a lányt. Most már szólni kell. — Maga egri? Bólint. Itt született, itt járt iskolába. Eger tt szűkebb szülőföldje, ma is az alföldszéli kisváros levegőjét szívja magába, szóval tősgyökeres egri. — Miért nem állít már szobrot Bródy Sán­dornak a város? Megérdemelné! — magyará­zom a lánynak, hadd lássa, érezze, más is szereti kis városkáját, szivébe zárva őrzi emlékeit, aggódik egyetlen, született író- fiáért, A lány csak néz rám, nagy, diobarna sze­mével, mint aki azt mondja: mit érdekel ez engem? Hallgat, nem szól egy szót sem. Folytatom: — Itt született Egerben, úgy-e? — Mit tudom én?! — rántja fel a vállát. — Milyen szoborról beszél? Van Egernek elég! Meglep, meghökkent ez a közömbösség. ■— Maga egri? — kérdem meg ismét. * Az. — Ott is járt iskolába? *= Ott. = Mikor végzett? A gimnáziumot félév után otthagytam. — Soha nem hallotta, ki volt Egernek Bródy Sándor? A fejét rázzat *= Nem! — Nem látta a „Tanítónőt”, a színházban? — Nem érdekelnek engem az ilyesmik! A ,,Nebántsvirág”, a „Csókos asszony”, az igen! A vonat már fékez, nincs több idő továb­bi beszélgetésre. Nyújtja a kezét s nyomak- szik a peron felé. Fél perc múlva már ott ring tűsarkú cipőjében a sínek között. Na­gyon, nagyon szomorúan nézek utána. Nem ejt meg karcsú alakja, kecses járása, csak arra gondolok, hogy ez a nő 20 éve él ebben a városban és nem tudja, fogalma sincs róla, hogy irodalmunk egyik nagyszerű fiá­nak földije. Nagy-nagy eset az egri lány története, de érdemes rajta elgondolkozni. Nekem máig sem ment ki a fejemből, azóta is eszembe jutott számtalanszor. Nem akarok ebből ál­talánosságot levonni, de hogy Egerben túlsá­gosan is elhanyagoltuk Bródy Sándort, hogy nagyon kevés az az ember a városka falai között, aki nevén kívül mást is tud róla, — ebben, azt hiszem, mindannyian egyetérte­nek velem. örültünk, mikor a város utcát nevezett el Bródy Sándorról, és szomorkodunk, mert nem ilyen piszkos, elhanyagolt utcát érde­melt. S most mégis, ha szomorkodva is, de kétszeres örömmel üdvözöljük az egri Gár­donyi Géza Színházat, hogy műsorára tűzte Bródy Sándor örökértékű drámáját, a Taní­tónőt. PATAKY DEZSŐ. Az arkansasi kormányzó be akarja záratni a nyilvános iskolákat, ha elrendelik a faji elkülönítés megszüntetését Little Rock (Reuter). Faubus arkansasi kormány­zó, Arkansas állam törvény­hozó testületének rendkívüli ülésszakra való összehívását kértg, A kormányzó azt akar­ja, hogy a törvényhozó testü­let szavazza meg azt a tör­vényjavaslatot, amely felhatal­mazza a kormányzót a nyilvá­nos iskolák — különösen pe­dig a Little Rock-i központi iskola — bezárására, ameny­nyiben elrendelnék a faji el­különítés megszüntetését. Három nappal ezelőtt az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságát rendkívüli ülésre hívták össze csütörtökre, hogy döntsön a Little Rock-i iskola ügyében. A színesek haladá­sáért harcoló nemzeti szövet­ség ugyanis fellebbezést nyúj­tót be a Legfelső Bírósághoz az ellen, hogy a St. Louis-i bíróság felfüggesztette a faji elkülönülés megszüntetésének 'végrehajtását a Little Rock-i iskolában. A Legfelső Bíróság azért ül ilyen sürgősen össze, mert a Little Rock-i iskolában szep­tember 8-án kezdődik meg az új tanév. Faubus kormány­zó kérte, hogy a tanév meg­nyitását halasszák el szeptem­ber 15-ig. Viharos légkörben zajlott le De Gaulle dalian látogatása Dakar (AFP). De Gaulle tábornok megér­kezése előtt hatalmas tömeg töltötte" meg a város főterét, a szomszédos utcákat, sőt. a háztetőket is. Az ünnepség megkezdése előtt azonban az „éljenzésbe” mind gyakrabban keveredett a „függetlenséget” jelszó. Amint a tábornok el­foglalta helyét a díszemelvé­nyen, a tömegből felbukkan­tak a feliratos táblák: „Füg­getlenségi jogot!” „Nemet a népszavazáskor !”­A polgármester üdvözlő sza­vait füttykoncert kísérte. A következő szónok, Ndiaye bel­ügyminiszter alig hallható be­szédében kifejtette a szene­gáli kormány programját és követelményeit. „E lényegbe­vágó és szükségesnek ítélt kö­vetkezményekre — mondotta — nem kaptunk semmiféle vá­laszt, azért ült össze a kong­resszus Coíonouban, hogy le­szögezze, az afrikai tömörülés pártjának programját és el­veit. Szenegál politikáját vi­lágosan meghatároztuk. Há­rom célja: függetlenség, afri­kai egység, konfederáció.” Majd azokról az aggodal­makról beszélt, amelyek Sze­negált eltöltik. „A reformja­vaslat súlyos veszélyt is rejt magában — mondotta — azt, hogy a szeptember 28-i döntés után az afrikai területek nem egyforma választ adnak és ez­zel megtörik a szövetségi egy­séget Nyugat-Afrikában és Francia Egyenlítő-Afrikában”. Amikor De Gaulle tábornok felszólalása következett, a hallgatóság körében növeke­dett a zűrzavar. A tábornok beszédében kijelentette, „hogy­ha a függetlenséget akarják, válasszák azt szeptember 28- án. Azt kívánjuk, hogy meg­mondják, igen, vagy nem. Ha nemmel válaszolnak, le fog­juk vonni a következtetést, ha igen, testvérként lépünk a nagy sorsok útjára...’* A beszéd befejezése előtt De Gaulle kijelentette, „job­ban szerette volna, ha kevésbé viharos légkörben mond bú­csút Dakarnak, de ezért sen­kire sem neheztel”. A viharos hangulat ellenére incidensekre nem került sor, az ünnepség után a tömeg csendben szétoszlott. BEIRUT (TASZSZ): Mint itt ismeretessé vált, Johnson, a 79. amerikai mérnöki zászlóalj tisztje, levelet intézett a Liba­nonban állomásozó amerikai csapatok katonáihoz és tiszt­jeihez. A levél így hangzik: „Amerikai katonák és tisz­tek! Más amerikai tisztekkel együtt július 27-én egy Globe- master mintájú repülőgépen érkeztem ide Münchenből. El­utazásunk előtt az Európában állomásozó amerikai csapatok főparancsnokságának képvise­lőivel megbeszélést folytat­tunk. Közölték velünk az ame­rikai kormány és maga Eisen­hower elnök úgy határozott, hogy Libanonba küld bennün­ket, e baráti állam megsegí­tésére. Arról igyekeztek min­ket meggyőzni, hogy az ame­rikai csapatok feladata Liba­non függetlenségének és szuve­renitásának megvédése egy külföldi állam fegyveres táma­dásától. Azt bizonygatták előt­tünk, hogy „csapatainkat azonnal kivonják, mihelyt megszűnik az agresszió Kairó és Bagdad részéről”. Libanoni tartózkodásom és személyes megfigyeléseim azonban meggyőztek arról, hogy a libanoni ügyekbe tör­tént amerikai beavatkozás igazi céljának semmi köze sincs az említett „agresszió el­leni harchoz”. Néhány nappal ezelőtt utasítást kaptunk, amelynek értelmében 15 hóna­pig kell Libanonban marad­nunk, az Egyesült Államok biztonságának és nyugalmá­nak biztosítására. Ezen kívül nagyarányú műszaki munká­kat terveznek Libanonban: a rajaki és a klejati repülőteret atomfegyver szállítására alkal­mas amerikai repülőgépek tá­maszpontjává akarják átalakí­tani. Libanon és Szíria határán Időjárásjelcntcs Száraz, melegebb idő. Várható időjárás csütörtökön es­tig: Kevés felhő, száraz idő, az északnyugati szél megszűnik, hol­nap gyenge délnyugati szél lesz, hűvös éjszaka, a nappali felmele­gedés fokozódik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: 9—12 fok. Leg­magasabb nappali hőmérséklet csütörtökön: 23—26 fok között. Távolabbi kilátások: a nappal felmelegedés fokozódik; (MTI) * öt rakéta-kilövő állást szándé­koznak építeni. A legközelebbi időkben különféle atomfegy­vereket szállítanak Libanonba. A beiruti kikötőt a 6. ameri­kai hajóhad fő közel-keleti tá­maszpontjává akarják átalakí­tani. A fentiekből nem nehéz megérteni, hogy ezek az elő­készületek a nemzeti függet­lenségükért harcoló arabok millióinak megsemmisítését célozzák. Meggyőződésem sze­rint az amerikai katonák és Szov jet jegyzék az MOSZKVA (TASZSZ) A szovjet kormány augusztus 26-án jegyzéket intézett az olasz kormányhoz. A jegyzék­ben emlékeztet arra, hogy sú­lyos felelősséa terheli az olasz kormányt, mert támogatta az Egyesült Államok és Nagy- Britannia libanoni és Jordániái katonai beavatkozását. A szovjet jegyzék megálla­pítja: az olasz kormány au­II Kínai népi felszabadít lelőtték Csank Kaj-si Partvidéki Arcvonal (Űj Kína). Hétfőn délután a Csang Kai- sek-klikk nyolc amerikai gyártmányú F 86-os típusú lökhajtásos repülőgépe hatolt be a Fucsien tartományban fekvő Vejtu és Csangcsau fö­lé, provokáló cselekmények HÍRI Honolulu (Reuter). Earle Reynolds amerikai bé­keharcost egy honolului bíró­ságon bűnösnek mondták ki az atomtörvények megsértésében. Reynolds ellen az volt a vád, hogy Phoenix nevű jachtjával behatolt az eniwetoki atom­kísérleti övezet tilos terüle­tére. Az ítéletet később fogják meghozni, büntetése két évi börtön lehet. Beirut (MTI). Mint az AP jelenti, Nasszer elnök kedden nyilatkozott egy beiruti napilap munkatársá­nak. Nasszer kijelentette, hogy az Egyesült Arab Köztársaság nem szándékozik csatlakozás­ra kényszeríteni Libanont. „Is­mételten hangsúlyozzuk, hogy tisztek többsége tudja, hogy semmi sem igazolja az ameri* kai csapatok libanoni jelenlé­tét és itt-tartózkodásuk komo­lyan fenyegeti a békét, nem­csak a Közép-Keleten, hanem az egész világon. Ez indított engem arra, hogy azzal a felhívással forduljak hozzátok, barátaim, követeljé­tek parancsnokságunktól, hogy haladéktalanul szállítsanak el bennünket Libanonból as Egyesült Államokba.” olasz kormányhoz gusztus 10-i emlékiratában nem tagadta azt a tényt, hogy az Egyesült Államok és Nagy- Britannia olaszországi támasz­pontokat használt fel fegyve­res erőinek Közel- Közép- Keletre küldésében. így az olasz kormány lényegében el­ismeri, hogy elősegítette a li­banoni és jordániai amerikai és angol katonai beavatkozást. ) hadsereg légi haderői !k egyik repülőgépét elkövetése céljából. A kínai népi felszabadító hadsereg lé­gierőinek gépei azonnal tü­zet nyitottak rájuk és egyet sikerült lelőniök. A repülő­gép Vejtutól délkeletre nyolc tengeri mérföldre zuhant a tengerbe. :ink tiszteletben tartjuk Libanon függetlenségét” — mondotta Nasszer. Az elnök azt is kö­zölte a lap munkatársával, hogy bár személyesen nem is­meri Sehab miniszterelnököt, „feddhetetlen” embernek tart­ja. New Y or k (Reuter). Abdel Dzsajjar iraki kül­ügyminiszter kedd este New Yorkból Madridba repült, ahonnan tovább folytatja út­ját Tunéziába és Marokkóba; Santiago (DPA). A chilei választók szeptem­ber 4-én döntenek arról, hogy ki lesz a 5,9 millió lakosságú Chile államelnöke az elkövet­kező hat évben., A szavazato­kért öt jelölt verseng. Egy amerikai tiszt levele a Libanonban állomásozó amerikai csapatok katonáihoz ás tisztjeihez

Next

/
Thumbnails
Contents