Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)
1958-08-22 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 179. szám Ara 50 fillér 1958. augusztus 22., péntek I]ggy ünnepeltük as alkotmány évfordulóját Tudósítóink jelentik Több ezer ember a hatvani nagygyűlésen Hatvanban már kedden este megkezdődtek az alkotmánynapi ünnepségek. Az üzemekben Kisebb összejöveteleken emlékeztek meg alkotmányunk jelen tőségéről. Reggelre fúvószenekarok zenéjére ébredt a város, s 9 óra után megkezdődött a gyülekezés az üzemek, hivatalok előtt. Hatalmas tömeg hullámzott a város központja felé, ahol a nép kertben már igazi ünnepi hangulat uralkodott. Díszbeöltözött vasutasok, magyarruhás népi táncosok, apró gyerekek, katonák sodródtak a színes forgatagban s kerestek szórakozást. Reggelre kelve, megnyitották a mezőgazdasági kiállítást is, ahol a Petőfi Tsz hatalmas paprikáit, a Nagygombosi tangazdaság tenyészállatait, a Konzervgyár készítményeit nézték meg legtöbben, s e sikerben osztozott a „villanypásztor” is, melyet szintén bemutattak a kiállításon. Ahogy közeledett a díszünnepség kezdete, úgy telt meg a hatalmas kert emberekkel. Hosszú menetben, ünneplőbe öltözve érkeztek a cukorgyari- ak, majd a vasutasok. Teljes üzemben működtek a sörárusító sátrak, a fagylalt árusítók, a gyerekek pedig a körhintánál, hajóhintánál csoportosultak. Az emelvény előtt a Kossuth Tsz asszonyai kötötték a pántlikát az új búzából sütött kenyérre, apróságok fújták a papírtrombitát, luftballonok szálldostak a vékony spárgákon. » A több ezres tömeg türelmesen várta az ünnepi gyűlés megkezdését, melyen Szitás Elek, a megyei tanács elnök- helyettese tartott ünnepi megemlékezést a kilencéves alkotmányról. Szitás elvtárs beszélt a magyar paraszt múltjáról, amikor eladósodás, árverés volt az osztályrészük, s akik nem bírták a gazdasági és politikai j ogfosztottságot, idegen földön kerestek menekvést. Ismertette, hogy kik voltak a megye képviselői a Horthy-rendszerben, hogy még csak véletlenül sem lehetett köztük találni egyszerű, dolgozó embert, földbirtokosok, főispánok, szolgabírók „képviselték” a megye lakosságát. Megemlékezésében ezután arról szólt, hogy milyen döntő változásokat hozott a fel- szabadulás az elnyomott magyar dolgozó nép életében. Beszélt arról a harcról, melyet a föld megtartásáért vívtak a parasztok és az üzemi munkások és példákkal illusztrálta, miként javult meg az élete a dolgozó embereknek. Elmondotta, hogy a megyében 113 személygépkocsi van magánemberek kezében, 6000 motorkerékpárt vásároltak a megye lakosai és az utóbbi időben 6500 új otthonba költözhettek be a boldog tulajdonosok, melyhez az állam 94 millió forint kölcsönnel járult hozzá. összehasonlítást tett a múlt rendszer költségvetése és a mostani költségvetés közt, bemutatta, hogy például 1937- ben a költségvetésnek mindössze négy százaléka tette ki a kulturális beruházásokat, s most ennek többszörösét fordítjuk erre a célra. „Eredményeinkben a dolgozó nép alkotó ereje rejlik — mondotta Szitás elvtárs — s arról besZélt, hogy eredményeink sorozatát még az ellen- forradalmi támadás sem tudta megakasztani, bár nagy károkat okozott az országnak. Szólt arról is, hogy azok a hazátlan magyarok, akiket az ellenforradalmi demagógia és a „Szabad Európa” hamis Ígéretei csaltak ki az országból, milyen szívesen élnének a mi alkotmányunk paragrafusai szerint. Az ünnepi beszéd után Magabíró Mihály, a hatvani Kossuth Tsz elnöke új búzából sütött kenyeret adott át a cukorgyár, a fűtőház képviselőinek, majd az Internacionálé hangjaival ért véget az ünnepi gyűlés. Délután sport- és * kultúrműsor szórakoztatta az ünneplő hatvaniakat. <1 Ünnepelt Egercsehi is A Hazafias Népfront rendezésében kedves ünnepen ülték meg alkotmányunk 9-ik születésnapját az egercsehi bányászok. Az ünnepet lelkes előkészületek előzték: munkafelajánlások, nemes vetélkedések, ki ad több szenet alkotmányunk ünnepére. Az ünnep előestéjén máglyatűz lobbant égnek az Egészségház előtti téren és szárnyaló zene dallamai töltötték be az éjszakát, a 16 tagú bányászzenekar fújta a pattogó, vidám indulókat. Augusztus 20-án gyönyörű, verőfényes reggelre virradt a bányatelep. A bányászzenekar adott vidám ébresztőt. Kilenc órakor indult el a lelkes menet, szép, rendezett sorokban, bányászok és úttörők, a Népkert felé, az ünnepi gyűlésre. A gyűlést Lengyel Pál mérnök, a Hazafias Népfront elnöke nyitotta meg, az ünnepi beszédet Simon Sándor főmérnök elvtárs, a Hazafias Népfront titkára mondotta el. Bevezetőjében vázolta azokat a körülményeket, amelyek között demokratikus alkotmányunk megszületett, majd az úri Magyarország alkotmányairól beszélt. A továbbiakban 1948-ról, a fordulat évéről szólott Simon elvtárs és az alkotmány jelentősebb paragrafusait ismertette, konkrét példával támasztva alá szavait. Beszélt a nemzeti egység, a proletárdiktatúra megszilárdításáról. — A proletárdiktatúra szilárdsága azon múlik, hogy milyen mértékben vesznek részt a dolgozó tömegek a hatalom gyakorlásában, mennyiben támogatják a szocializmus építését, mennyire veszik ki részüket a szocializmus építésének békés feltételeit biztosítani hivatott békeharcból. Méltatta a Népfront-mozgalom jelentőségét, s arról szólott, milyen nemes feladatok várnak a Hazafias Népfrontra a békeharc küzdelmeiben. Ismertette a jelenlegi külpolitikai helyzetet Közel- és KözépKeleten, beszélt az ellenforradalom restaurációs kísérleteiről, s végül a hároméves tervről ezeket mondotta: — Kilábaltunk az ellenforradalom okozta súlyos gazdasági helyzetből. Rendezett viszonyokat teremtettünk a népgazdaságban és ma már abban a helyzetben vagyunk, hogy évekre előre meg tudjuk határozni a népgazdaság fejlesztésének feladatait. Kilenc éves az alkotmányunk. Kilenc esztendő múlása nem nagy idő, mégis bízvást elmondhatjuk: az előrehaladás és a megtorpanás, az ellenforradalom gyalázatos pusztításai után ma, mint mindennapi életünk eleven valóságát, úgy tekinthetjük alkotmányunkat. És ahogy múlnak az évek, a szorgos bányászok munkájával is erősödik nép- köztársaságunk, úgy válik szilárd, megingathatatlan erősséggé a népi hatalom, amely olyan életet teremtett Eger- csehiben is, amilyen a kapitalista kizsákmányolások korában soha elképzelhető nem volt. Szovjet vendégek Kiezötárkányban Mezőtárkányban a szovjet- magyar barátság jegyében zajlott le az idei alkotmány-ünnep. A község lakossága kedves vendégeket fogadott ebből az alkalomból, mert a megyénkben tartózkodó szovjet küldöttség tagjai is ellátogattak ide, hogy együtt ünnepeljenek velük. A kora délelőtti órákban a községi KISZ- és a pártszervezet tagsága meleg szeretettel fogadta Grigorij Antonovics Judicsev elvtársat, a szovjet küldöttség vezetőjét, és a küldöttség másik tagját. Ezzel kezdetét vette a nagy nap sok, sok érdekes eseménye. Az ünnepi nagygyűlésre a fogadtatás után került sor. Helyet foglalt a díszelnökség, majd a község lakossága nevében Szilágyi László, az általános iskola helyettes igazgatója üdvözölte a szovjet elvtársakat, Tóth Sándor és Tamás László elvtársakat, a megyei pártbizottság osztályvezetőit, a járási párt- bizottság, a községi pártszervezet képviselőit, és a jelenlevő ünneplő közönséget. Ünnepi megnyitójában történeti távlatokban mutatta be a magyar nép sorsát, évezredes küzdelmeit a jogért, a szabad hazáért. Történelmi példákkal illusztrálta azt a nagy harcot, melynek végső eredménye az 1945-ös felszabadítás, majd a felszabadult nép alkotmányának megteremtése lett. Az ünnepi beszédet Tóth Sándor elvtárs. a megyei párt- bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője mondotta. Bevezetőben megemlékezett arról, hogy népünk ezer éves vágya valósult meg, amikor ezelőtt kilenc évvel az országgyűlés törvénybe iktatta a Magyar Népköztársaság alkotmányát, Ez a nagy vívmány azt jelentette, hogy most már a nép kezébe került a hatalom, a közügyek intézése, és egyenes út nyílt meg előttünk az új társadalmi rend, a szocializmus felépítése felé. Természetesen, mindezt a Szovjetunió segítségének köszönhetjük, amely 1956. októbere után is bebizonyította, hogy képes áldozatokat hózni népünk szabadságáért. Ez volt a másodszori felszabadítás. Beszéde további részében Tóth elvtárs arról szólott, hogy mit is adott az alkotmány a magya. népnek? A nyugati imperialista sajtó cikkei arról beszélnek — mondotta —, hogy nálunk nincs jólét, egyszóval lebecsülik a mi eredményeinket. De gondoljunk arra, hogy 1945-ben egy feudális örökségekkel terhes, elmaradott, a háború által kifosztott országot kaptunk örökségül. S ha ezt az állapotot, a múltat összehasonlítjuk jelenlegi helyzetünkkel, akkor nyilvánvalóak dolgozó népünk alkotásának eredményei. A hárommillió koldus országa már csak rossz emlék. Nincs nyomor, éhínség és munkanélküliség. Iparunk és mezőgazdaságunk fejlődése egyaránt tükrözi megjavult gazdasági helyzetünket. Kiállta a próbát, és erős gyökeret vert a termelőszövetkezeti mozgalom is. Éppen ezért egy pillanatra se feledjük, hogy ilyen alkotásokat ilyen fejlődést csak a néphatalom, a szocializmust építő szabad társadalom tud felmutatni. A jövő feladatairól szólva, életszínvonalunk, a reálbérek további emeléséről szólott Tóth elvtárs, majd kifejtette, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben a Szovjetunió segítsége és következetes békepolitikája a legfőbb biztosítéka további fejlődésünknek. Az ünnepi szónok az alkotmányunk, a munkás-paraszt szövetség, az MSZMP és a szovjet-magyar barátság éltetésével fejezte be beszédét. Utána Judicsev elvtárs, a brianszki kerület Kornszomol- szervezetének titkára emelkedett szólásra. Köszönetét mondott a meleg baráti fogadtatásért, amellyel a küldöttség tagjai ittlétük alatt mindennap, lépten-nyomon találkoznak. Elmondotta, hogy ellenségeinknek nem tetszik a mi barátságunk, a demokratikus erők összefogása. Szervezkednek a mi szövetségünk ellen, de szerencsére a mi országainkban van elég hideg -'Víz ahhoz, hogy az ő forró fejüket lehűtse. A Szövieiunió szilárd és következetes békepolitikát folytat a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben, s az, hogy nem következett be agresszív imperialista támadás az arab országok ellen, szintén a Szovjetunió bátor kiállásának köszönhető. A Szovjetunió polgárainak minden erejét a békés építőmunka köti le, s a szovjet nép vezetői nem háborús. erőszakos úton, hanem a tárgyalóasztalok mellett igyekeznek mindent elkövetni a nemzetközi feszültség enyhítéséért. A szovjet vendég felszólalása után a mezőtárkányi KISZ- szervezet tagjai új búzából sütött kenyeret vittek az emelvényhez, ahol Lázár Miklós községi tanácselnök felszelte azt. s az új kenyérből — a nép idei munkájának gyümölcséből — megkínálta a vendégeket. A községi pártszervezet nevében Cseh József párttitkár mondott köszönetét a brianszki kerület kómszomolis- táinak látogatásukért, és hálájuk jeléül egy béke-szobrot adott át Judicsev elvtársnak. A KISZ-szerveZet nevében Sz, Kovács János nyújtotta át az ajándékokat. A Szabadság Tsz tagsága pedig színes szalagokkal feldíszített búzakoszorúval ajándékozta meg a szovjet vendégeket és a megyei pártbizottságot. Ezekután adták át sorra ajándékukat a Petőfi és a Búzakalász Tsz-ek, a földmüvesszövetkezet és a malom dolgozói is. A nagygyűlés után hangulatok' kultúrműsort adtak a KISZ-szervezet tagjai, az általános iskolások és ek óvodások. Délután a KlSZ-szervefc- zet ebéden látta vendégül a meghívottakat, utána a szovjet küldöttség tagjai a magyarokkal együtt vidám táncra perdültek. Nemsokára búcsút vett a szovjet küldöttség, a község lakossága pedig egészen a késő esti órákig vidáman ünnepelt és szórakozott. „4 mi rendszerünk osztatlan néphatalom66 Ünnepi nagygyűlés Gyöngyösön Augusztus 20-án, alkotmá-1 nyunk születésének kilencedik évfordulóját ünnepelte az ország. Gyöngyösön is ünnepeltek az emberek. Már napokkal előtte plakátok hirdették az utcán az ünnepi programot. 20-án csendes volt a reggel, a zajos hétköznapok forgalmát ünnepélyes hangulat váltotta fel. Zászlók lengtek az épületeken, mindenhol kidíszített ablakok, ünneplőbe öltözött emberek. Kilenc óra felé egyre többen jártak az utcán. A bányászklub előtt nagy csoport beszélgetett: a XII-es akna és az AKÖV dolgozói gyülekeztek, hogy részt vehessenek az ünnepségeken. A tiszti ház elől népes csoport indult a Pipis-hegyre. ahol lövész-versenyt rendeztek a honvédség, a rendőrség és a munkásőrség csapatai. A nagygyűlés 10 órakor kéz dődött Gyöngyösön a Dimit- rov-kertben. Egyenruhás bányászok, üzemi munkások, katonák, parasztemberek, tarkaruhás lányok mentek el a szabadtéri színpadra, hogy meghallgassák az ünnepi beszédet. Varga Ferenc elvtárs, a | városi tanács elnöke üdvözöl-1 te a megjelenteket. Szólt arról, hogy a magvar nép harcának, melyet szabadságáért, emberibb életéért és függetlenségéért vívott, legnagyobb eredménye az 1949. augusztus 20-án törvénybeiktatott alkotmánya. „Arra kérem az ünnepi gyűlés valamennyi részvevőjét — mondotta bevezető beszédében Varga elvtárs —, vonjanak párhuzamot a nép és a nép ellenségeinek a már részünkről is jól ismert államfelépítése. állámrendje között, hogy ez erőt adjon a törvényes rendünk megdöntésére, vagy megkárosítására irányuló minden támadás szétzúzására.” Az ünnepi beszédet Lifyer- tinyi Sándor elvtárs, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei rendőrkapitányság vezetője tartotta. Szólt arról az évszázados küzdelemről, melyet a magyar nép elnyomói ellen vívott. Méltatta az alkotmányt, amely a történelemben először biztosítja a dolgozó nép jogait. Rámutatott arra: a nyugati nagyhatalmaknak különösen az Amerikai EgyeI sült Államoknak nem tetszik sem hazánk, sem más demokratikus országok békés élete, eredményes munkája, s mindent elkövetnek a háborús feszültség fokozása érdekében. Beszédének további részében a hároméves tervről szólt. Megállapította: az ellenforradalom okozta gazdasági károkat rövid időn belül leküzdöttük és már arra is van erőnk, hogy előre tervezzük jövőnket. Beszédét a következőkkel fejezte be: A munkás-paraszt szövetség, a nén bizalma a párt és a kormány iránt biztosíték arra. hogy valóra váltsuk a hároméves terv célkitűzéseit és ezzel növeljük dolgozóink anyagi és kulturális jólétét. A beszéd után az Űj Élet Termelőszövetkezet és a helyi gazdakör adta át a város tanácselnökének az új kenyeret, s az internacionálé el- éneklése után befejeződött az ünnepség. A délután folyamán kulturális és sportműsor szórakoztatta a dolgozókat, este pedig a kultúrházban a „Du- naparti randevú”-t adta elő a kultúrház színiátszó csoportja. (Folytatás a 3, oldalon)
