Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-18 / 150. szám

1053. július 18., péntek NÉPÚJSÁG 3 Néhány gondolat a politechnikai oktatás bevezetéséről és szélesítéséről Körmendi Károly, az egri tanítóképző fizika tanára, az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, hosszabb értékelő összefog­lalót írt egy, a politechnikai oktatással foglalkozó, koráb­ban megrendezett vitáról; Cikkéből az alábbiakban rész­leteket közlünk, A politechnikai oktatás szükségessége a szocializmus építésének során különös fon­tossággal vetődik fel. A szo­cializált gépesített termelési viszonyok miatt nagyon fontos ennek bevezetése iskoláink­ban. A politechnikai oktatás éppen ezért nálunk is az egyik legfontosabb pedagógiai prob­lémává lett. Az egyes tantárgyak poli­technikai irányú megváltozta­tása iskoláinkban- már meg­történt; a tankönyveket en­nek megfelelően jórészt át­íratta a Művelődésügyi Mi­nisztérium. A tantervi anyag iskolai feldolgozását már eb­ben a tanévben kiegészítették a kezdeményező iskolákban folyó műhelygyakorlati fog­lalkozások. Az 1958-59. tan­évtől pedig az ország 500 álta­lános és 40 középiskolájában vezetik be a gyakorlati foglal­kozásokat, melyek igencsak elmélyítik a kezdeményezése­ket. i A gyakorlati foglalkozások munkára, a munka célszerű megszervezésére, a munkame­net helyes megtervezésére ne­velnek. A tanulók anyag- ismeretre tesznek szert, elsa­játítják a termelőmunka alap­vető készségeit. Élvezik a jól végzett munka feletti örömét, miközben elméleti ismeretei­ket átültetik a gyakorlatba. De nemcsak alkalmazzák az elméleti ismereteket, hanem a gyakorlati munka közben új ismereteket szereznek, tech­nikai műveltségük elmélyül. A gyakorlati foglalkozások felbecsülhetetlen értéket jelen­tenek az iskolai munka meg­javítása terén, de ugyanakkor előkészítik a tanulókat az életre, a termelő munka leg­különbözőbb területeire. Né­hány év múlva arra ébredünk, hogy eltűntek az iskolát vég­zett, úgynevezett szobatudó­sok, megjelentek a szocializ­must építeni akaró tanult tnunkástípusok. Olyan fiatalok, akik megállják helyüket a mezőgazdasági és irodai mun­kánál, s egyetemeken egy­aránt. A gyakorlati foglalkozások, az üzem- és műhelylátogatá­sok, a műhelymunkák, a nyá­ri termelői munka és az isko­lai tantárgyak politechnikai irányú tanítása minőségi vál­tozást kell, hogy eredményez­zen nevelői munkánkban is. A Művelődésügyi Miniszté­rium általános iskolai főosztá­lya által kiadott tematikát ál­talános iskolák részére nagy általánosságban helyesnek tar­tom. Helyes az ipari területen működő általános iskolák V. osztályába beállított papír­munka, valamint fémmunka. Dicsérendő a tervezetbe beál­lított fonalmunka. Kapcsok felvarrása, beszövés, foltozás, egyszerű textiláruk készíté­se egészíti ki az alsó tagozat­ban tanult öltések és varrá­sok gyakorlását. Jó alapot adunk ezzel az úttörők tábori munkáihoz, s hozzászoktatjuk tanítványainkat az eddig női­esnek tartott munkák megbe­csüléséhez. Leányok részére a kézivarrás alapöltései, javítá­sok (stoppolás, foltozás) és a kézi síkkötés elemei szerepel­nek a tematikában heti 20 órá­ban. Üzemlátogatás egészíti ki az V. osztály tematikáját, ami teljes egészében megvalósít­ható. A VI. osztályos tanulók kö­zül a fiúk famunkát (rovás, faragás) és fémlemezmunkát (egyengetés, szegés, darabolás, hajlítás) végeznek. A leányok 20 órában díszöltésekkel, a kö­tés elemeivel, horgolással és háztartási munkákkal is fog­lalkoznak. Ebben az osztályban — sze­rény véleményem szerint — be kellett volna iktatni a múlt évi kartonmunka folytatása­ként a könyvkötést. Ezen a területen Ví. osztályos tanu­lókkal eredményt lehet elérni. Szívesen és nagy lelkesedéssel kötik be könyveiket. A VII. osztályban a fa­munka komolyabb részét (be­fogás gyalúpadba, gyalulás, darabolás keretes fűrésszel, szerelés csavarozással, sarok­kötés, keresztkötés) és a fém­munkát (huzalmunka, bádog­munka lágy forrasztással, idomfémmunka) végeznek a fiútanulók, míg a leányok kü­lön 20 órában megismerik a pamut és vászon anyagokat, fonással, szövéssel, kukorica- csuhé munkával foglalkoznak a helyi viszonyok szerint. Ezen felül tésztagyúrás, főtt- és le­vestészták készítése, egyszerű, kelt- és sült-tésztafélék, gyü­mölcs befőzése, uborka, papri­ka eltevése szerepel tematiká­jukban. A fiúk munkájába be lehe­tett volna állítani a kézihaitá- sű és kisteljesítményű gép­haj tásű köszörűkő használatát. A VIII. osztályban a fiúk famunkával (szélesebb lap az ADN hírügynökség jelenti, szerdán ülést tartott a Német Szocialista Egységpárt újon­gyalulása, simító gyaluval (fémmunkával) acél edzésével készített tárgyak, vegyes munkákkal (zárjavítás, kulcs­reszelés, üvegmunkák, ablako­zás, gipszelés, vízvezeték javí­tása), gépszerelési és elektro­technikai gyakorlatokkal fog­lalkoznak. A leányok női kézi­munkával és háztartási gya­korlatokkal (selyém- és szövet- anyagok ismertetése, ruháza­tuk gondozása, egyszerű hús­ételek készítése) foglalkoznak külön 20 órában. Helyes lett volna, ha ebben az osztályban kis teljesítmé­nyű dekopir fűrész és faeszter­gapad kezelését is megismer­hetnék a tanulók. Mivel ennek anyagi feltételei nem minde­nütt vannak meg, egyelőre szakköri foglalkozások céljai­ra ajánlható. Az óraszám minden osztály­ban évi 66, mind a fiúk, mind a leányok részére. Nagyon helyes, hogy min­den osztály tematikájában anyagismeret, az elkészített tárgyak csinosítása, szerszám­ismeret, balesetvédelmi és egészségügyi szabályok ismer­tetése is szerepel. A mezőgazdasági területe­ken működő általános iskolák részére kiadott tematika téli foglalkozású műhelymunkák, őszi és tavaszi foglalkozásul pedig mezőgazdasági munkát tartalmaz. Középiskolák részére a Mű­velődésügyi Minisztérium tu­domásom szerint nem adott ki tematikát. A célnak tökéle­tesen megfelel a budapesti Bo­lyai Lorámd tanműhelyvezető, a Köznevelés 1958. évi 7. szá­mában „Gimnazisták a mű­helyben” című cikk ismerte­tése. A tematika tehát jónak mondható. Az azonban elkép­zelhetetlen, hogy 30—40 tanu­lót osztálykeretben foglalkoz­tassanak. Feltétlenül csoport- foglalkozást kell bevezetni, csoportonként maximálisan 12 —15 tanulóval. Természetesen nem mellékes kérdés a taná­rok óraszáma, a felkészülést igénylő idő biztosítása sem. Mindez csupán néhány gon­dolat a politechnikai oktatás bevezetésével, illetve kiszélesí­tésével kapcsolatban. Érdemes és érdekes elgondolkozni raj­tuk, hiszen alapjában véve nem kisebb dologról van szó, mint a következő nemzedék neveléséről, új emberréválá- sáróL nan megválasztott Központi Bizottsága. A Központi Bizott­ság Walter Ulbricht elvtársat választotta meg első titká­rává. Megnyílt Moszkvában a Nemzetközi Geofizikai Év ülésszaka MOSZKVA (MTI): Július 31-én, a moszkvai Lomonoszov Egyetem helyiségeiben meg­nyílik a Nemzetközi Geofizi­kai Év különbizottságának 5. ülésszaka. Az ülésszakon a Geofizikai Év munkájában részvevő országok sok tudós­sal képviseltetik magukat. A részvevők száma előrelátható­lag megközelíti majd az ötszá­zat. A nagyjelentőségű ülés­szakon megvitatják majd a Geofizikai Év eddigi kutatá­sainak eredményeit, az egyes országok beszámolóit. Külön munkacsoportban ismertetik majd a szputnyikok és a geo­fizikai rakéták segítségével végzett kutatásokat. Időjárás,jelentés A hőség keleten is megszűnik. Várható időjárás pénteken estig: A hőség keleten is megszűnik, változó felhőzet, több helyen zá­poreső, zivatar. Élénk északnyu­gati, északi szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken: nyugaton 22—25 fok, keleten 25—28 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: A lehűlés csak átmeneti jellegű. (MTI) Érdekes] llíl'fk EGY FURCSA REMETE Az USA-beli Perwick vá­roska közelében egy Franki Gunel nevű férfi már 28 éve egy fa tetején él. Remeteéletét egy macska és egy kutya osztja meg vele, szórakozta­tásáról pedig egy rádiókészü­lék és két lemezjátszó gon­doskodik. „Csodálatos itt élni — jelentette ki az újságírók­nak —, egyáltalán nem érzem magam egyedül”; AKITŐL FÉLNEK A FÉRFIAK Chicagóban egy nagyszabá­sú versenyen a „világ legerő­sebb asszonya” címet Joan Rhodes, egy csinos fiatal lány nyerte. A bajnok dicsősége és öröme azonban nem sokáig tartott, mert udvarlói hirte­len elmaradtak, és a leány nem tudott férjhezmenni. KOMOLY ZENE ÉS SPORT A londoni Times apróhir­detés rovatában a napokban furcsa hirdetés jelent meg: „Maneghini Callas július 30-i hangversenyére érvényes két jegyemet elcserélném a wim­bledoni teniszversenyekre szó­ló két jeggyel”. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának üléséről BERLIN (TASZSZ): Amint AAAA^AAAAAAAAA/VAA/VV\AAAA/VV\^/,'AAAAAAA/NAAAA/NA/V\AAAA^^^\^AA^^^^VV^V^VVVNAA/VV\^VVVVVVVVVVVVVSAAAAAAAAAA/VVVVVVVVVVVVVVVSA/VAAA/VVV^A< Messze vidékről is jönnek de még kevés a szarvaskői szénért — van belőle-s A BÄNYA megnyitása óta rendszeresen közöltünk tudó­sításokat sorsának alakulásá­ról, s jó másfél hónapja ad­tuk hírül, hogy már lehet kapni szenet az új bányánál. Az azóta eltelt idő azonban nem váltotta be az új bányá­hoz fűzött reményeket, mert a termelés nem növekedett úgy, ahogyan azt várták a bánya vezetői és a vásárlók. A na­pokban újra ellátogattunk a bányához, s amit tapasztal­tunk — reménykedésre, biza­kodásra — itt adjuk közre. A VÖLGY, AHOL A BÄNYÄT MEGNYITOTTÁK, megbolygatott hangyaboíyhoz hasonlít, erőltetett ütemben húzzák felfelé a mosdó, az iroda falait, már kész a transzformátorház, a kisvasút építői is három, három és fél­kilométerre közelítették meg a bányát, még e hónap vé­gén lerakják a szénosztályo­zó alapját, s minden jel arra mutat, fellendülőben van a ma még jelentéktelen kis bá­nya.­KEVÉS SZÉN GÖRDÜL MÉG KI A GYÖNGYVIRÁG-TÁRÓ BEJÁRATÁN, nek. A tervek szerint öt va­gon körül kellene adni a bá­nyának egy-egy nap ailatt, de a bánya munkakörül­ményei úgy alakultak, hogy csak egy vagon vált valóra a tervből. A bánya ugyanis még feltárás alatt áll, s mostaná­ban még több meddővel teli csille hagyja el a tárnát, mint szénnel megrakott. Kevés az ember is. A vá­gatokban néhol-néhol villan fel egy-egy bányászlámpa fé­nye, a délelőttös műszakban mindössze 14-en bolygatták a hegy belsejét. Nehezíti a munkát az is, hogy három évtized előtti vá­gatokba, aknába ütköznek — nemrégen is egy siktát iga­zoló papírt találtak 1926-ból, NAGY HIRE VAN A SZARVASKŐI SZÉNNEK, s jó híre. Messze vidékről, Hatvanból, Gyöngyösről, Me­zőkövesd tájáról naponként jönnek vásárlók, ostromolni a szénkiadót, s Kádár Antal szerint már így is július 31-ig eladták a szenet, s nagyon sok vásárlót vissza kellett utasí­tani, mert még kevés a szén, s különösen kevés azért — mert jó.; a kézzel tolt csillékben. Napi ÉRDEKES EZ A BÄNYA, 70 _100 mázsa szenet termel- valóságos kisipari módon dol­goznak i tt, várják, hogy „végre’’ ló vontathassa a csilléket ember helyett, ahol a vásárló ha meg­unja, hogy nem jön szén a bá­nyából, odainti társát, aztán szépen leballagnak, s feltol­nak két-három csillével, s mintha ez is hozzátartozna munkájukhoz. A minap is a makiári ált. iskolának vitt volna szenet két vontató, de nagyon vékonyan jött a mély­ből, így hát az iskola rako­dói, Vincze Gyula aknásszal együtt békés egyetértésben tolták kifelé a csilléket, túl- téve a szakmabelieken is; A SZARV ASKÖIEKNEK TÖBBSZÖRÖS ÖRÖMET OKOZOTT A BÁNYA MEG­NYITÁSA A helybeli bányászok mun­kát kaptak, közel a jó szén és a világosságot is a bánya hoz­za meg a falunak. Bátorból Szarvaskőig húzódó villany- vezeték oszlopait nagyjából már beépítették, s még ebben az évben eljut a villany Szarvaskőbe, könnyebb lesz a bányászoknak is a dolguk, nagyobb lehetőség nyílik a gé­pesítésre a villany bevezetésé­vel, A LEVES TÖBBE KERÜL, MINT A HŰS Itt Szarvaskőben az a fura helyzet áll fenn, hogy a fuvar többe kerül, mint a szén. A szenet ugyanis mindössze 13,70 forintért adják a bányánál, de fuvarossal Egerbe szállítva, már 36 forintba kerül. De még így is nagy keletje van a szén­nek. A vásárlók kérik, hogy en­gedélyezze az Autóközlekedési Vállalat, hogy a gépkocsik le­mehessenek a bányához, hi­szen a többi vállalat és a bánya tehergépkocsija rend­szeresen járja az utat, s ha az AKÖV gépkocsijai is szállí­tanának, sikerülne letörni a borsos, 15—22 forintos má­zsánként! szállítási árat; Ez tehát a helyzet az új bá­nyánál. A szén még egyelőre kevés, de a bánya vezetői sze­rint a kisvasút megépülésére nagyobb létszámmal sokkal több — napi 6—7 vagon — szenet adnak majd, s ahogy mondják, „Egernek nem kell félni a téltől, lesz szén, jó szén, ha sok nem is, de ele­gendő”. Remélhetőleg nem kell csa­lódni ígéretükben. K. E. Emlékezzünk a spanyol hősökre! Huszonkét évvel ezelőtt, — 1936. júliusában robbant ki Spanyolországban a több évig tartó véres polgárhábo­rú. A szabadságért, függet­lenségért küzdő nép fegyvert ragadott, hogy vérük hulla- tásával, életük feláldozásával is lerázzák az elnyomók igá­ját. A spanyol polgárháború fáklya volt ebben az időben az előretörő fasizmus elleni harcban. Németországban Hitler, Olaszországban Mus­solini, Magyarországon Hor­thy bontotta ki a fasizmus zászlaját, amely együttjárt a munkásmozgalom elleni fo­kozódó harccal, a kommu­nista mozgalom visszaszorí­tásával. A spanyol nép fel­emelte a szavát és karját a fasizmus ellen — a polgári demokratikus követelések megvalósításáért. A nagy szabadságharcban a spanyol nép mellett álltak a nemzet­közi munkásmozgalom leg­jobb, legáldozatkészebb fiai. Még az amerikai kommunis­táktól is érkezett segítség, de a környezd országok munkás­pártjai is jelentős segítséget adtak a nagy harchoz. Ha­zánk hős fia, Zalka Máté is, az egyik nemzetközi brigád vezetőjeként, a lovascsapat élén számtalan hőstettet hajtott végre, amely nevét és a magyar brigád hősiessé­gét örökre feljegyezte a tör­ténelem lapjaira. A spanyol polgárháború­ban elbuktak a szabadság ol­dalán harcoló internaciona­lista erők. A fasiszta Német* és Olaszország erős, gépesí­tett haderővel segített Mad­rid és a■ többi spanyol város hős védőinek leverésében. De azt a nagy harcot, amit vív­tak, sem a spanyol, sem a többi nemzet fiai nem fele­dik, mert példa volt a nem­zetközi összefogásra, a prole­tárinternacionalizmusra. A spanyol népet napjaink anti­fasiszta harcában lelkesíti július 18, a polgárháború kezdetének napja, a spanyol szabadsági, függetlenségi tö­rekvések jelképe. Borsó£@j£és géppel Egész gépóriásnak tűnnek a Hatvani Cukor- és Konzerv­gyár nagyteleki gazdaságának új borsópucoló gépei. Mint a takarmányt, villával szórják az etetőbe a szárastól kihúzott borsót, s a gép másik oldalán a megpucolt, tiszta borsósze­mek ömlenek kifelé. Napi 37 mázsát fejt ki ez a jól működő gépezet. A környékről sokan járnak megnézni ezt a gépet. A ke­rekharaszti Al­kotmány Tsz- ből is eljött Fodor Endre, a növénytermesz­tési brigád ve­zetője és Szek- szius Mihály, a tsz. könyvelője, hogy megnéz­zék, mit tud ez az új „masina”. Van Cliburn confetti-esőben vonult végig Broudivayn Van Cliburn, amerikai zon­goraművész, a moszkvai Csaj- kovszkij-verseny győztese, a tömeg éljenzése közepette, a konfetti-esőben vonult végig a Broadwayn. Egy fiatal leány felmászott a nyitott gépkocsira és meg akarta csókolni Van Cliburn kezét. A művész azonban fel­emelte a lányt és szájoncsókol- ta. Később a newyorki pol­gármester, Robert Wagner — díszebéden látta vendégül Van Cliburnt, Első eset, hogy muzsikus ilyen lelkes fogadtatásban ré­szesül, amelyet egyébként a külföldi államfőknek és nem­zeti hősöknek tartanak fenn.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents