Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)
1958-07-17 / 149. szám
19SS. július 17., csütörtök NEPOJSáG 5 A tanács elintézte : Egy kis falu gondjai Üjlórincfalva, Néhány rövid Utca az egész falu. Ha egyik régén elkiáltja magát az ember, meghallani a másikon is. Lakosai nagyon jól ismerik egymást, számuk alig haladja meg a 800-at. A közös mun ka, a közös gond eggyéforrasz- totta őket. Nem régi település, a múlt század 70-es éveiben rakták le itt az első köveket, mert a régi falut, Ő- Halászt halálra ítélte a szőlőst gát megépítése. Az árvíz évről évre nagyobb károkat okozott és az őslakókat új „honfoglalásra” kényszerítette. Az új falu lassan fejlődött. Házat épített magának a szatmári püspökség legtöbb cselédje, majd néhány kereskedő is települt a faluba, hogy eladja ócska portékáit és felvizezett borát. Ma már csinos kis házak piros tetői verik vissza az erős júliusi napsütést. Elégedettebb, jobbmódúbb emberek végzik megszokott, mindennapi munkájukat. Az utcák szinte kihaltak, néhol-néhol látni csak a hűvös eresz alatt meghúzódni egy-két idősebb embert, meg az útszéli árokparton pihegő libák hosszú nyaka fehérük. Bódító meleg van. A tanácsház egyik irodahelyiségében hárman ülnek: két hivatalnok, meg egy idősebb parasztember. Az egyik hivatalnok újságolvasással foglalkozik és úgy odafigyel, hogy észre sem veszi az ajtónyílást. A másik kettő halkan disku- rál. Nemsokára megérkezik a tanácselnök, Bak Jenő elvtárs is. Tőle érdeklődöm meg, mit végzett a tanács ebben az évben. Amiket elmond, kis dolgoknak tűnnek. Valójában nem is országot rengető tettekről van szó, pusztán olyan ügyekről, melyek fontosak egy olyan kis község életében, mint Üjlőrincfalva. 600 MÉTER HOSSZŰ JÁRDA Mint a legtöbb faluban, itt is megindult a harc a sár ellen. A szinte szénfekete földbe, ha felázik, beleveszik a kocsikerék. Ma ez nem okoz különösebb fennakadást, mert a falu jórészén köves út vezet. Néhány évvel ezelőtt a gyalogjárók voltak nagyon sárosak. Már tavaly jelentős összeget fordítottak erre a községfejlesztési alapból, összesen 800 méter hosszú járdát építettek. Mindez csak felemás módon oldotta meg a „sár-problémát”. Török István, Rajna József, Lovász Benjámin és társai nem nyugodtak. Jártak a tanácsházára, beszélgettek az emberekkel, hogy ne hagyják abba a munkát. Amire nem volt pénz, azt pótolta a társadalmi munka. Az idén újabb 600 méter járda épült így a Kossuth Lajos és a Vörös Hadsereg útján, mely a falu nagy részét kiteszi, már nem járnak sárban esős időben az emberek. AZ „ELVESZETT” KASZÁLÓ MEGKERÜL Az ellenforradalom előtt három termelőszövetkezet működött a faluban. Megalakulásukkor tagosították a földet. A nagy sietségben nem gondolhattak mindenre, s így itt-ott hiba is származott belőle. így történt meg, hogy özvegy Mi- deczki Jánosnénak „elveszett” egy hold kaszálója. Az ő földjét is tagosították, s helyette kevesebbet kapott, mint amennyi járt volna. Kaszálóját két évig használta más. Mi- deczkiné a tanács segítségét kérte. Panaszát meghallgatták, «gyét kivizsgálták, s visszakapta hiányzó földjét. ÖREGSÉGI KEDVEZMÉNY Idős Ruttka Mihály már közel jár a 70. évhez, így nem csoda, ha hamarabb kifárad az eke utáni járásban, vagy éppen a kaszahúzásban. Kilenc hold földnek sok a gondja, — még akkor is, ha a menye és az unokája gyakran segítenek neki. öregségi kedvezményt kért, a tanács megállapította, hogy Mihály bácsi kérelme jogos. A fia meghalt a háborúban s így öregségére komolyabb segítség nélkül maradt. Ezer forint adókedvezményt kapott. POROSZLÓN KELL A CSOMAGOT FELADNI Az újlőrincfalvaiak azt szeretnék, ha lenne postahivataluk. Ez a falu egyik komoly problémája. Ha kevesebb a munka és jó az út, akkor még csak megjárja valahogy, bár nem <a legkellemesebb átjárni a másik faluba. De hogy a legnagyobb munkák idején is Poroszlóra, esetleg Sarudra kelljen menni csomagot, vagy pénzt feladni — egy' cseppet sincs kedvére a helybelieknek. Egyöntetű a kívánság: posta kellene. Az ügy elintézése nem a helyi tanácson múlik, mert már másfél éve, hogy sürgetik a miskolci postaigazgatóságot — hasztalan. Ha Miskolcon továbbra is így „kezelik” az ügyet, a falu lakóinak sokszor kell a szomszéd község postahivatalait látogatni. A tanácsok a falu életének irányítói. Sok apró és nagyobb ügyes-bajos dolgát intézik az embereknek, melyek mélyítik és tartalommal telítik meg a köztük levő kapcsolatot. Sokszor kerül a tanács olyan helyzetbe: az elvégzendő feladat meghaladja erejét. Ilyenkor munkáját segítsék a felettes illetékes szervek, mert az ügy elintézése, vagy mellőzése a tanács tekintélyének kérdése is. h. s. Szerény javaslat A nyár a kirándulás időszaka és Eger környéke nem szűkölködik a szebbnél szebb kiránduló helyekben. A város lakói, de a más vidékről idekerült nyaralók is, — különösen vasárnap —, a putnoki vonaton reppennek ki a szabadba, hogy az erdők hűs fái alatt enyhülést keressenek a kánikula ellen. Azazhogy csak reppennének, mert legutóbb vasárnap is mindössze négy kocsiból állt. az a szerelvény, amely hivatva lett volna elszállítani a kirándulni vágyókat. A várállomáson várakozó turistáknak legalább a fele lemaradt és szidott mindent és mindenkit, aki és amely oka volt itthonmaradásának. Szerény javaslatunk: két— három kocsival hosszabb szerelvényt indítson a MÁV vasárnaponként! Utóvégre „turistaország” Heves megye és Eger a „fővárosa”. H<5) •.. hogy az egyik hollandi gyár újtípusú szárított tejet hoz forgalomba tabletta alakjában. Ha valaki tejeskávét rendel, feketéje mellé egy „darab” tejet is kap. ... hogy Bolívia fennállása, 1825. óta 150 forradalmat élt át és az alapító Simon Boliváron kívül egyetlen olyan elnöke sem volt, aki az alkotmányban biztosított négyéves kormányzási időt kitöltötte volna. ... hogy a világ legnagyobb virágai Szumátra őserdeiben élnek, átmérőjük egy méternél nagyobb. Ezek a virágok élős- diek. ... hogy New Yorkban megnyitották a „Jó kifogások hivatalát”. A hivatalban későn hazajáró férjek számára adnak csekély díjazás ellenében megfelelő kifogást. ... hogy Nyugat-Németor- szágban egy feltaláló olyan karórát szerkesztett, melyet egy évig nem kell felhúzni. Az új karóra szerkezetét apró elem hajtja, amit egy év múlva ki lehet cserélni. ' •.. hogy egyes tudósok megállapítása szerint a növényeknek is szükségük van nyugtató szerekre, mert a hőhullám, a nagy szárazság, a hirtelen fagy, a huzamos ideig tartó esőzések a növényekben éppen olyan idegfeszültséget okoznak, mint az emberekben. Termelőszövetkezeteink íUtíkői Besenyőtelek Szabad Föld Tsz. A termelőszövetkezet az idén fejleszti állatállományát igen jelentős mértékben, azonban ehhez megfelelő, modem férőhelyre is szükségük volt. Ezért fogtak hozzá egy 50 férőhelyes istálló építéséhez. Az istálló felett magtár lesz, a termények elhelyezésére. A magtárpadlásos istálló építésére 500 ezer forintot fordítanak s a tervek szerint még az idén el is készül az új gazdasági épület. Besenyőtelek Béke Tsz. A Béke Termelőszövetkezetnek minden évben jelentős jö! vedelmet hoz a dohánytermesztés. A minőségi dohány- termesztés egyik feltétele a megfelelő pajta. Ebben az évben, figyelembe véve a dohánytermesztés fejlesztését, — egy dohánypajta építését vették tervbe. A tíz hold termését befogadó pajta építésére 100 ezer forintot költenek, s augusztus 20-ra be is fejezik építését. Dormánd Vörös Hajnal Tsz. A dormándi Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben az elmúlt években sok kárt okozott az állattenyésztésben — hogy fertőzött volt az állomány, s így az épület is. Az idén, az újonnan vásárolt állomány részére új sertésfiaztatót építettek — 20 férőhelyeset. A fiaztatót saját erőből építették, s a nagy munkák idején is volt rá idejük, hogy elvégezzék az építési munkát. Most már a teteje készül, s nemsokára használatba vehetik. Füzesabony Petőfi Tsz. A füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet esztendők óta híres állatállományáról. Me- gyeszerte szinte páratlan eredményeket értek el évek óta. A törzstenyészettel foglalkozó tsz számára kicsik lettek már a meglevő gazdasági épületek, s most modem, 24 férőhelyes istállóval bővítik a gazdaságot. Az építkezést szeptember 1-re befejezik. Mit mondott Dibeiíos? A hidrogénbomba alkalmazása keresztény állásit pont szerint nem is olyan borzasztó dolog, hiszen mi mindannyian az örök életre törekszünk” — mondotta legutóbb Evanstonban Dibelius evangélikus püspök, aki eddig is hírhedt háborús uszító volt. Mit lehet erre mondani? Talán ezt? A világ keresztény hívőinek legöszintébb álma, hogy egy hidrogénbomba segítségével váltsák valóra minél előbb az örök életre való törekvésüket. Talán ezt? Szép dolog az örök élet, de ha lehet, inkább békés és nyugodt öregkor után köszöntsön rá minden keresztényre. De leginkább ezt! Dibelius evangélikus püspök, ha már nem olyan borzasztó dolog a hidrogénbomba alkalmazása, példát mutathatna, hogy tényleg nem is olyan borzasztó dolog. S az effajta „példamutatást” minden keresztény és nem keresztény, mindaz, aki szereti az életet és a békét, — szívesen veszi azoktól, akik az „örök életet’ hirdetik, s anyagi okokból oly szívesen segítenék is ezt elő. Gazdaságtan — gyakorlatban ^ Zon mi nem akarunk vitatkozni, hogy milyen paradicsom, s hogy egyáltalán paradicsom-e Amerika. Mindenesetre egy biztos, hogy egyre súlyosbodó gazdasági válság nyomorítja az átlag-amerikai életét, s azok a magyar disszidensek, akik, mondjuk, két évvel ezelőtt olvastak, vagy tanultak a kapitalizmus gazdasági válságairól, most személyesen is meggyőződhetnek az elmélet igazságáról. S a gyakorlati tapasztalat nem is olyan olcsó szórakozás. A New York Times hétfői száma például arról számol be, hogy olyan ipari központokban, mint Cleveland, Detroit, a magyar munka- nélküliek száma eléri az oda disszidáltak 40, illetőleg 70 —80 százalékát. Nos, mi soha nem állítottuk, hegy Magyarország paradicsom. Van gondunk, bajunk elég, nem kevésbé éppen a disszidálási „időkből”. De a munkanélküliség ismereten fogalom nálunk, illetőleg ma már csak iskolában tanult fogalom. S tudja ég, szívesebben tanul ilyesmit az ember iskolában, mint a való életben, mégha ez az élet a paradicsomi Amerikában is zajlik. (látó) Dimaparti randevú A gyöngyösi kultúrház színjátszóinak bemutatója Alagút a La Manche-csatorna alatt ? — Nagyszabású tervek vízalatti alagutak építésére — Atomszázadunkban a mindennapi élet mind nagyobb problémák elé állítja az ipart. Nem csoda tehát, hogy a technika napról napra újabb vívmányokkal gazdagítja az emberiséget. A modern ember is igyekszik mindjobban hozzáigazodni ehhez az életmódhoz, igyekszik mindjobban kihasználni idejét. Számára az a lényeges, hogy utazásai minél rövidebb ideig tartsanak, hogy több munkát végezhessen el. A gyors utazást csak jó összeköttetéssel lehet elérni. Az ember ezért állandóan azon gondolkozik, hogy a világrészeket és a szigeteket híddal, tengeralatti alagutakkal, vagy a kettő kombinációjával összekösse. Az utóbbi időben ismét időszerűvé vált a La Manche- csatorna alatt kiépítendő alagút kérdése. A terv szerint Franciaországot és Angliát egy ötven kilométer hosszú, kétemeletes tengeralatti alagúttal kötik össze, amely naponta — két irányban — mintegy ötezer autó és 22 vonat áthaladását biztosítja. Az eddigi számítások szerint 2000 munkásnak kell öt évig szakadatlanul dolgoznia, hogy az alagutat teljesen megépítsék. Terv van arra is, hogy Svédországot és Dániát is összekötik az öre-Sunda-csatorna alatt. Az összekötő autóút egy része a tenger fölött, hídon, másik része a tenger alatt, alagútban halad. A 90 milliárd dolláros költségeket közösen fedezik. Az autóút — amelynek építése körülbelül 6 és fél évig tart, összeköti a svédországi Malmot Koppenhágával, Dánia fővárosával. A mérnökök már kiszámították, hogy az építéshez 175 ezer tonna cement, 790 ezer köbméter homok és 30 ezer tonna vas szükséges. Az úton négy gépkocsi fér majd el egymás mellett, ezenkívül vasutat is építenek mellé. Az Öre-Sunda-csatorna keleti részén, a Saltholm szigetnél egy 6300 méter hosszú hidat építenek. Középső íve 300 méteres lesz. A híd alatt zavartalanul közlekedhetnek majd a legnagyobb tengerjáró hajók is, mert középső része 45 méternyire lesz a tenger színétől. Saltholm-sziget előtt a híd egy töltésre megy át, és onnan az út alagútban folytatódik. Tizenkét méterre a tenger színe alatt autók és vonatok dübörögnek, felettük pedig hajók szelik a csatorna vizét. Az alagút 2700 méter hosszú, s Koppenhága külvárosára torkollik. Olaszországból Szicíliára: Steunman, ismert mérnök 3300 méter hosszú acél függőhidat tervez a Messinai-szoros fölé. A híd karbantartása évi 50 millió lírába kerül: sokkal kevesebbe, mint azoknak a hajóknak a rendbentartása, amelyek az olasz partok és Szicília között közlekednek. A kétemeletes híd alsó részén — 50 méterre a tenger színe felett — a vonatok, felső részén pedig, a nyolc méter széles autóúton, gépkocsik közlekednek. A felső emeleten lesz gyalogút is. A hídra ezenkívül táviró-, telefon-, gáz-, víz- és villanyáram vezetéket is felszerelnek. Építése hét évig tart, az ára akkor térül meg, ha 600 ezer vonat és 360 ezer gépkocsi átmegy rajta. Természetes, hogy a legnagyobb hajók is átmehetnek alatta. A Panama csatorna is alagút lesz. A Panama csatorna sem felel már meg a szükségletnek. A repülőgépanyahajók például nem férnek el rajta. A csatorna kiszélesítése viszont legkevesebb egybillió dollárjába kerülne az USA-nak. Rengeteg terv és javaslat van arra, hogy új csatornát építsenek, amely megfelel a korszerű közlekedés minden feltételének. Valószínű, hogy azt a tervet fogadják el, amely szerint az új csatornát a mostanitól északabbra építik. Az új csatorna tulajdonképpen egy 260 kilométer hosszú, hegybe vágott alagút lesz, a- mely Összeköti a két óceánt. Vizének szintje azonos a tengerszinttel, tehát nem kell rá zsilipet építeni. A tervek szerint nem árthat majd neki még a legerősebb atombomba sem. Az új Panama-csatorna két, 40 méter széles, párhuzamosan részből áll majd, s ezeket több helyen kisebb csatornákkal kötik össze. A középsebességű hajóknak mintegy 30 órára lesz szükségük az átkeléshez. A Gyöngyösön és környékén igen népszerű kultúrházi színjátszócsoport ismét új darabbal lépett a közönség elé. Több vidéki előadás után vasárnap este telt ház előtt mutatták be repertoárjuk legújabb darabját, Szántó-S/.é- csény—Fé .yes: Dunaparti randevú című háromfelvonásos operettjét, a gyöngyösi szabadtéri színpadon. A darab igazi könnyű, szórakoztató nyári operett. Meséje igénytelen, nincs benne semmi a nagyoperettek „drámai” fordulataiból, érzelgősé- géből, de talál a néző benne sok humoros jelenetet, kedves dalbetéteket. Meséje dióhéjban a következő: Forgács konzervgyári vezérigazgatóék vacsorára várják Mr. Kenedyt, a dúsgazdag amerikait és leányát. Céljuk, hogy az amerikait megszerezzék társul a rosszulmenő üzemekbe. Csak a vacsora előtt veszik észre, hogy tizenhármán lesznek, s mivel babonásak, felszólítják inasukat, Gusztávot, öltözzön vendégnek, s a meghívottaknak mint dr. Szabót, a gyár új igazgatóját mutatják be. Jul- csa, a féltékeny szobalány észreveszi a Kenedy-lány Gusztáv iránti vonzalmát, ezért ő úriasszonynak öltözve szintén részt vesz az estélyen. A két alkalmazott, élve az alkalommal, Forgács házsártos anyósának alaposan odamondogat. Kenedynek megtetszik az úriasszonynak vélt szobalány, s az estély után négyesben — Kenedy, a leánya, Gusztáv és Julcsa — egy dunaparti lokálba mennek mulatni. Reggel Forgácsék megtudják, hogy minden vagyonuk elúszott a tőzsdén, így le kell hullnia az álarcnak, az amerikaiaknak meg kell tud- niok Gusztáv és Julcsa kilétét. Gusztáv azonban bevallja, hogy valóban dr. Szabó, mérnök, csak munkahiány miatt lett inas. Kiderül az is, hogy Kenedy lányának van ötvenezer dollárja, így a fiatalok egymáséi lehettek, Kenedy pedig megkéri Julcsát — házvezetőül. S hogy teljes legyen a hepiend, Forgács házsártos anyósa is férjhez megy, a kissé ütődött Kovács professzorhoz. A szöveg persze tele van tűzdelve vidám, ritmusos dalbetétekkel, sok tánccal, tréfával. Az együttes előadásmódja színvonalas, minden szereplő szívvel-lélekkel igyekezett tudása legjavát nyújtani. Sümeghy Béla kezdeti merevsége már az első jelenetek után feloldódott, s a három felvonásban végig élethű természetességgel játszotta Gusztáv szerepét. A Julcsát alakító Diósdi Ari kétségtelenül az előadás legkitűnőbb szereplője volt. Jóllehet sikeréhez hálás, sok teret nyújtó szerepe is hozzájárult, de természetes mozgása, kellemes hangja, tánctudása mind nagyszerű, vérbeli szubrettre vall Molnár Józsefnek is jól sikerült megtalálnia Forgács szerepének lényegét, komikus karakterét. Kishegyi Klári nagyon élethű házsártos anyós volt, különösen nagy sikert ért el a második felvonásbei: sanzonjával. Arnóth Gyula Kovács professzora kitűnő volt kisebb szerepével is többszö; sikerült nyíltszíni tapsot el érnie. Forgács feleségét Hein rich Ágota alakította. Alakítása általában nem érte el ai előadás színvonalát, ott-ott da rabos, modoros szereplése elárulta a még kezdő színjátszót. Tóth Éva kedvesen, szí vesen játszotta Kenedy Lilli an szimpatikus szerepét. f Kenedyt alakító Kalotás La jósról nem sok mondanivalón! van. Mint már annyiszor, mos is bebizonyította, hogy nagy szerű buffó-komikus. Min rendező is igen jó munká végzett. A kultúrház kislétszámú, d< jó összetételű tánczenekar, harmóniával, ízlésesen, a da rab tónusának megfelelően ki sérte a játékot. A jelmezek, é díszletek szintén összhangbaj álltak az előadással. Sajnos, a technikai rende zésbe némi hiba csúszott. I hangerősítő berendezés rosszu működött és a reflektorok, ri valdák kezelése sem volt meg felelő, pedig a fényhatásnál éppen a függöny nélküli, sza badtéri színpadon lenne legnagyobb jelentősége. Ettől eltekintve, az előadá kitűnően sikerült. Kellemes vidám estét szerzett a gyön gyösi közönségnek. Szeretnénk a nyár folyamán minél töbi ilyen szórakoztató, jó előadás látni. »rózsa
