Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-17 / 149. szám

1958. július 17., csütörtök NGFDJSáO 3 Ahol megismerték és megvalósítják a takarékossági terveket — Látogatás a Bélapátfalvi Cement- és Mégzműben — Repülőnapi riportok a földről (Képesriport folytatása az 1. oldalról) (Márkusz László kévesrivortjat SOK-SOK CIKKÜNKBEN foglalkoztunk már azzal, hogy a takarékossági terv csak úgy válik valósággá, ha a dolgo­zók megismerik és önként részt vesznek annak megvaló­sításában. A napokban a Bélapátfalvi Cement- és Mészműben jár­tunk és az irányban érdeklőd­tünk, hogy az üzemek dolgo­zói és vezetői mennyire van­nak tisztában a rájuk háruló takarékossági feladatokkal, — miképpen használják az üzem­adta lehetőségeket és mit mu­tatnak a legújabb eredmények a gyár takarékossági számlá­ján. Legelső utunk Gönczöl Jenő­höz, a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű tervosztály vezetőjé­hez vezetett, ahol az elmúlt takarékossági eredményekről érdeklődtünk és arról, hogy a gyárban hol kell legfőképpen takarékoskodni. — 1958. JANUÁR 17-én ala­kult az önköltségcsökkentéssel foglalkozó brigád, amely ké­sőbb feladatává tette a kor­mány takarékossági határoza­tát is — mondja bevezetőül Gönczöl elvtárs. — Gyárunkban a legfőbb fel­adat az önfogyasztás csökken­tése és az energiával való ta­karékosság. A takarékossági intézkedési tervet üzemeink végrehajtás végett megkapták május elején, aminek teljesí­tése májusban máris jelentős eredményeket hozott. Szén­megtakarításunk május hónap­ban 199 292 forint, energia- költség megtakarításunk pedig 138 858 forintot tett ki. Az eredményeket havonként értékelik. A júniusi hónap ér­tékelése még folyamatban van. A takarékossági brigád a ta­karékossági terv adminisztra­tív végrehajtását és értéke­lését végzi. Mivel a takaré­kossági intézkedés egész évre szóló, százalékosan csak az év végén tudják értékelni. A cementüzem irodájában sikerült összetalálkoznunk Sás Béla főművezetővel, aki elmondotta, hogy a cement­üzemben leginkább négy terü­leten lehet leginkább takaré­koskodni. Mégpedig: az iszap­gyártásnál, klinkerégetésnél, a szénőrlésnél és a cementőrlés- nél. Az iszapgyártásnál a he­lyes karbantartás, az utántöl­tés pontos betartása hoz ered­ményt. A pontos víztartalom­betartás szintén befolyással le­het az eredményekre. A klin­kerégetésnél egyedül a szénnel lehet takarékoskodni. Ezt AAAAAVWWWWWWW ’ GYURKÓ GÉZA: fogja szolgálni a napokban ér­kezett négy darab, kb. 28 000 forintba kerülő automata füst­gáz ellenőrző készülék is, amit nemsokára felszerelnek. — EZ A MŰSZER a szén­égetés kémiai ellenőrzését szolgálja — magyarázza Gyar­mati László vegyészmérnök, akinek, úgy látjuk, nagyon ked­vére való ez a műszer — és a műszer ára hamarosan megté­rül a vállalatnak. A szénőrlésnél a finomabb és szárazabb őrlés, a cement­őrlésnél pedig a karbantar­tás mellett a nyerskohósalak pontos adagolása (10 százalék) jelentkezik, mint takarékossá­gi eredmény növelése. A taka­rékossági terv pontos betartá­sával kitűnik Berecz Sándor és Ferencz József cementmol­nár, akik ezirányú munkáju­kért dicséretet érdemelnek. De ugyanez mondható el a „löse” dolgozóiról is, akik veszélyes, egészségtelen helyen áldozatos munkát végeznek. Jó munká­juk legnagyobb bizonyítéka az, hogy 1954 óta nem történt robbanás a gyárban... A kis erőtelep turbinái kö­zött találtunk rá Mikó Antal­ra, az erőtelep üzemvezetőjére. Ö mondta el nekünk, hogy az erőtelepen leginkább a három kézitüzelésű kazánnál lehet takarékoskodni, mert nagy- mennyiségű szenet fogyaszta­nak. A takarékossági terv elő­írja, hogy egy hónapra 295 tonna szén a kazán fogyasztá­sa. Ebből 15 tonnát kellene megtakarítaniok. ők jó mun­kájukkal elérték, hogy ez a mennyiség ma 40 tonnát tesz ki. Az erőtelep is az önköltség leszorítására törekszik. Ha a hálózati fogyasztás cossinus- fije 0,82 fölött van, akkor a vállalatnak nem kell 85 szá­zalék pótdíjat kifizetnie a fo­gyasztáson kívül. Ha rosszul gazdálkodnának, a vállalatnak havonként 40—50 ezer forin­tot kellene bírságként kifizet­ni. A kenőolajjal is takarékos- kodnak, Füzetbe vezetik, hogy három kilogramm dinamó­olajat egy-egy dolgozó med­dig használ. A szép eredmé­nyek elérésében nagy része van többek között Áy Józsefnének, aiki szivattyúkezelő, Tábori Jó­zsef fizikai munkásnak, Be­recz Aladár kazánlakatosnak és Varró Károly kazántisztító­nak. AZ ÜZEM életét, problémá­ját leginkább az üzemvezető is­meri. Sarkadi Endre, a mész- üzem üzemvezetője a takaré­koskodással kapcsolatban a következket mondotta. — Üzemünk a II. osztályú mész előállítására volt beállít­va. Később a gyakorlat iga­zolta, hogy a fogyasztók nem nagy szívességgel vásárolják, ezért rátértünk az első osztá­lyú mész előállítására. Emiatt nálunk két dologgal lehet ta­karékoskodni : szénnel és anyaggal. A szén pontos át­vételéhez és adagolásához két mérleget állítottunk be, ezáltal elősegítjük a tervszerűséget. Mivel állandó gáztermelés van, tehát a takarékosság csak akkor lehetséges, ha terme­lünk. Ha alkalom kínálkozik az ócskavas felhasználására, akkor azt is feldolgozzuk. Eb­ben a munkában úttörő sze­repe van Gyertyás Józsefnek, aki lelkiismereti kérdésnek tartja a takarékosságot. A ZSÁKGY ÄRBAN ismer­tetett meg bennünket Gyar­mati László mérnök Bodnár Bélával, aki egyszerű fizikai munkát végez itt. Lelkesedés­sel magyarázza, hogy 2,5 szá­zalék zsákszakadást két száza­lékra úgy csökkentik le, hogy a ragasztó szalagot jól elkészí tik, ami 1500 vagonos havon kénti szállításnál (30 ezer zsák­nak felel meg) 1500 zsákkal kevesebb szakad szét. a pa­pírtekercsek felrakásakor a papírszéleket a legszüksége­sebb hosszúságban illesztik össze, ami által az elkerülhe­tetlen 6—8 darab selejtzsákot 4—6 darabra csökkentik. Ez havonként 2000 zsáknak felel meg. A nagyobb figyelemmel végzett papírcserék a gépeken öt—hat zsák megtakarítását je­lenthetik naponként. A LABORATÓRIUM is so­kat tehet a takarékosságért. Ezirányú munkájuk a beérke­ző anyag vizsgálatával törté­nik. Egy kis példa erre, amit Horváth Ferenc, laboratóriumi kutató mondott el. — A Ganz Vagon és Gépgyár két részletben szállított a gyárba négy darab őrlőtestet. Az anyagvizsgálat kimutatta, hogy a darabonként 3884 fo­rintba kerülő őrlő-test meg van repedve. Pontos munká­jukkal több mint 12 ezer fo­rint kártól mentesítették a vállalatot. Persze, még sok módjuk és lehetőségük van a Bélapátfal­vi Cement- és Mészmű dolgo­zóinak a nagyobb takarékos- sági eredmények elérésére, mi csupán ezek közül egy csokor­ra valót gyűjtöttünk össze és nyújtottunk át olvasóinknak. FAZEKAS ISTVÁN Indulásra készen állnak a repülőgépek. Néhány pillanat és felzúgnak a motorok, megkavarják a levegőt a nagy légcsavarok, s a három „Fecske” a magasba emelkedik... „Pajtás”-t, az ejtőernyős ku­tyát már isme­rik olvasóink, egy alkalomma] már bemutat­tuk őt a föld- reérés után. Most a felszál­lás előtti per­cekben készült ez a felvétel, amint az ejtő­ernyőt csatol­ják fel a kis „Pajtás” olda­lára. VA\\\VvWAVvWsWWWWWWWWWWWVVWWWWWVWVWWVW^ Augusztus 1-ig lehet jelentkezni a kétéves mezőgazdasági szakiskolába A hozzászólás — Kinek van hozzászólása, kiegészítése? Tessék csak bát- ■an kartársak, így haladunk »lőre... Mindenki hallgat. Feszeng. Egymásra néz és a másikra rár. Már úgylátszik, hogy ez íz értekezlet is, mint szokott mit, csak az osztályvezető gon- iolatainak kifejtésére szolgál. 5 ekkor váratlanul, ezeknek íz értekezleteknek rendjét, ki- dakult szokásait szentségtörő­en megcsúfolva.., — Ha lehetne... osztályvezető cartárs... ha lehetne... én sze­retnék. néhány gondolatot fel- /etni... ■— Tessék, Kocsis kartárs... ;essék... Nagyon örülök, hogy /égre akad valaki, aki reflek­tál a szavaimra... Igazán na­gyon örülök, hogy megtörőben az a passzivitás, amelyért nem győztem sohasem eléggé osto­rozni önöket... Mondom, rend­kívül módon örülök és remé- em, mi több, biztos vagyok benne, hogy Kocsis kartárs konstruktív módon szól hozzá az elmondottakhoz, mert ugyebár üres szócséplésre semmi szükség, de konstruktív javaslatokra, bátor és merész kezdeményezésekre... nos, ar­ra igenis szükség van... Hát csak tessék kartársam. — Tisztelt osztályvezető kar­társ... kedves kartársak... Nem akarom hosszúra nyújtani hoz­zászólásomat... hisz az idő drága... De úgy vélem, éppen a közös munka, a holnap épí­tése, megköveteli tőlem, hogy bátran és őszintén feltárjam önök előtt azokat a gondolato­kat, amelyek engem, s minden látnoki tehetség nélkül... hogyis mondjam..; igen, önöket is foglalkoztat. Régóta foglal­koztat. Beszélek és beszélünk róla egymásközt, suttogva, de még egyszer, egyetlen egyszer sem nyíltan és férfaisan... Nem vagyok párttag, de tu­dom, hogy az a férfias és az a... a... konstruktív dolog, ha itt, éppen az értekezleten, szemtől-szembe mondom el, s utánam mondják el önök is kartársak, a minket foglalkoz­tató gondolatokat. A figyelem feszült. Az osz­tályvezető arcán érdeklődéssel vegyes gunyorosság, a kartár­sakén, ijedtséggel vegyes izga­lom. <—mert a helyzet a követ­kező. Az osztályvezető kar­társ az én véleményem sze­rint, aki pedig már vagy húsz éve dolgozom ebben a szak­mában, nem ért ehhez a mun­kához. Nem ért, mert nem is akar érteni, mert azt hiszi, hogy itt valamiféle kisujjból kirázható munka folyik... Há­rom éve dolgozik itt... Én ma­gam is, gondolom, a többiek is, ha nem is éppen kitörő örömmel, de tudomásul vet­tük, hogy ön lesz az osztály- vezetőnk, bízva abban, hogy közös munkával, a hibák le- nyesegetésével, véleményünk meghallgatásával kialakulhat közöttünk egy olyan viszony. amely több mint elég a mun­ka sikeréhez... A döbbent csendben meg­ivott egy pohár vizet és el­szántan folytatta. — Mondanom sem kell, hogy nem így történt. Az osztály- vezető kartárs állandó bizal­matlansága, fölényessége, s az a hite, hogy mindenkinél töb­bet tud és mindenkinél jobban ért a dolgokhoz, teljesen el- hidegítette a viszonyt közöt­tünk. Kezdetben, jómagam is, tudomásom szerint Szeremi kollegám, Hetényi kartárs és még néhányan mások is, ja­vaslatokkal éltünk a munka szervezését, az iratok átfutási idejének, kezelésének meg­gyorsítását illetően... Ezeknek a javaslatoknak, ma sem tud­juk mi lett a sorsa... Kezdet­ben, jómagam is, kifejtettük véleményünket, ha valamit úgy láttunk, hogy hibázott az osztályvezető kartárs... Tet­tük ezt jószándékból, a közös ügy sikeréért, mert mi öreg tisztviselők, akarom mondani kartársak, összenőttünk a vál­lalat ügyeivel, mi egyek va­gyunk, mint valami kentaur az ügymenettel, s mi igazán jószándékkal szóltunk... Az osztályvezető sáppadt és feszeng. Idegesen cigarettára gyújt, menekülni szeretne a teremből, de a szavak igazsá­ga a helyéhez kötözi, erőseb­ben, mintha lánc tartaná visz- sza. Kocsis már kipirulva, ha­tározottan és most már köny­Ebbe az iskolába elsősorban ter­melőszövetkezeti tagokat, vagy fiaikat, állami gazdaságok dolgo­zóit veszik fel, de jelentkezhetnek egyénileg dolgozó paraszt fiúk is. Az iskolában a tanítás és kol­légiumi ellátás teljesen ingyenes, az iskola bentlakásos. A tanulók a tanulmányi előmenetelüktől füg­gően tanulmányi segélyt kapnak. A hivatalos téli és tavaszi szüne­tekben a haza- és visszautazás! költséget az iskola megtéríti. A szakiskolát eredményesen el­végzett tanulók „Szakiskolát vég­zett mezőgazda” végbizonyítványt kapnak. Felvételi feltételek: 8 általános iskolai végzettség, legalább 2 éves mezőgazdasági gyakorlat munká­ban, korhatár 17—27 év. 17 évnél fiatalabbak és 27 évnél Idősebbek korengedélyt kérhetnek a Föld­művelésügyi Minisztérium Szakok­tatási Főigazgatóságától (Buda­pest, V. kér.; Kossuth L.-tér 11.) Felvételi kérelmet augusztus 1-ig a jászberényi mezőgazdasági szak­nyedén pergetve a mondato­kat, megállás nélkül folytatja hozzászólását. — ...Ezeknek a kezdeménye­zéseknek tudjuk, mi lett az eredménye, eleget beszélünk erről egymásközt... Én nem kaptam negyedévi prémiumot, Szeremi kollegát alacsonyabb beosztásba helyezték, s volt olyan is, aki azóta már nem dolgozik ennél a vállalatnál— »Kimondom végre: az osztály- vezető kartárs öntelt és egy­általán nem olyan forma em­ber, mint ahogyan mi a kom­munistákat elképzeljük, s még olyan sem, mint ahogy ő jellemezte nekünk, megragad­va minden erre adódó alkal­mat... Az osztályvezető kar­társ bosszúálló és nem tanul, nem bírja a bírálatot, bár ő maga ezt nagyon szívesen gya­korolja... Az is igaz, hogy ez a bírálatgyakorlás sem egye­zik... legalábbis az én véle­ményem szerint... azokkal a fogalmakkal, amelyekkel egy legutóbbi pártnapon is volt szerencsém megismerkedni... Én férfi vagyok és nagyon szé­gyellem, hogy eddig húzódha­tott az ügy, nagyon szégyel­lem, hogy tűrtük a kiskirály­kodást, hogy nem jelentettük a pártszervezetnek, a felette­seknek. Én most itt... ... mutatott körül széles mozdulattal az osztályértekez­leten... — mos itt, a kartársak előtt, az osztályvezető kartáns előtt jelentem ki, hogy emberi be­csületemnek, a kartársaknak, a munkának tartozom azzal, hogy a legrövidebb időn belül megtegyem a jelentésemet. Vállalva minden esetleges kockázatot, de bízva az igaz­iskola igazgatójához kell küldeni. A pályázathoz csatolni kell a szü­letési anyakönyvi kivonatot, iga­zolást a mezőgazdasági termelés­ben eltöltött 2 éves gyakorlatról, termelőszövetkezeti tagoknál a tag­ság hozáj árulását, állami gazdasá­gi dolgozóknál az igazgató javas­latát, az egyénileg dolgozó parasz­toknál a helyi tanács ajánlását, valamint orvosi igazolást az alkal­masságról. Felvételi vizsgát kell tenni, erről a pályázókat az iskola Igazgatója augusztus 20-ig értesíti. A tanítás szeptember 1-én kez­dődik: Elhelyezkedés: a tanulók az Is­kola eredményes elvégzése után ; termelőszövetkezetekben, állami - gazdaságokban brigádvezető, mag- < táros, tejkezelői, stb. A mezőgaz- | dasági szakigazgatásban, községi ; gazdasági felügyelő, állatforgalmi: vállalatnál helyezkedhetnek el. A ' jászberényi mezőgazdasági szakis- ; kólába csak férfiak jelentkezhet-' nek, sásban, a pártszervezetben, a kartársak támogatásában... És ezzel le is ülök, az osztályve­zető csak hápogni fog... Mit szólsz hozzá? Mi? — Igazán, na de, hogy te milyen szépen és határozottan, s milyen férfiasán beszéltél... Óriási sikered lesz — ámuldo­zott az asszony, s úgy érezte, hogy tizenötévi házasság után csak most ismerte és szerette meg igazán ezt a sovány, min­dig csendes, örökké valamivel piszmogó férfit. S ezt el is me­red mondani, ott mindenki előtt? — hülledezett és valami izgató, bizsergő érzés futott végig a bőrén, mintha szem­től-szembe állna egy minden­kire félelmetes oroszlánnal, amely azonban őt, egyedül csak őt nem bántja, sőt hűsé­ges szolgája. — Hogy elmondom-e? De még mennyire! Hát mit képzel az az ember, hogy sokáig le­het ezt csinálni? Hát mit kép­zel, hogy mindenki gyáva ku­kac? Na majd megismer, most majd megismer engem és meg­ismeri az igazságot — és leg­alább egy félév óta először át­ölelte, megcsókolta a felesé­gét. —O— — Kinek van hozzászólása, kiegészítése? Tessék csak bát­ran kartársak, így haladunk előre... — néz körül az osztály- vezető a tizennégy arcon. Mindenki hallgat. Feszeng. Egymásra néz és a másikra vár. S aztán ez az értekezlet is, mint szokott volt, az osz­tályvezető szavaival ér véget: — Hátha nincs semmi mon­danivaló... nos... akkor köszö­nöm, az értekezletet bezá­rom... Elmehetnek! .. Néhány másodperc telt lel csupán és a három „Fecske” »kötelék-repüléssel szórakoztat­ja a közönséget. Szépen, egy- >más mellett, majd egymás {után szabályos egyforma tá­volságban repült a három gép, >s így mutatták be műsorukat. Rövid, gyors zuhanás utál kinyíltak az ernyők és lassú­nak tűnő libegéssel ereszkedik '.le az ejtőernyős, hogy földel Jerve, büszkén jelenthesse: „ai Ejtőernyős ugrást végrehajtot­tam”. fl pártélet hírei ★ A hatvani I-es körzet párt- ivezetősége vezetőségi ülésen ^tárgyalta meg a körzet terme­lőszövetkezeteinek munkáját, »további erősítésének tervét, »valamint az új mezőgazdasági [szövetkezetek alakításának [feladatát. . A tsz-fejlesztésben elsősor­iban a mezőgazdasági munkák- |hoz értő alapszervezeti kom- Jmunistákat vonnak be, akik­nek részére a hatvani Űj ÍÉlet és a Petőfi Termelőszö­vetkezetben tapasztalatcserét »szerveznek;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents