Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-02 / 136. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! „ • . • mindennapi cukrunkért AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 136. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1958. július 2., szerda Hanyagság — bírja az állam Hányszor és hányszor ta­lálkozunk az ilyen és eh­hez hasonló érveléssel szer­te a megye ipari üzemei­ben. Ha nem a tervezett módon halad a Berva Mo­ped gyártása, az előre meg­szabott árnál jóval drágáb­ban készítik el, a fogyasz­tók mindezt nem is tudják. Vagy valamelyik bánya mé­lyén elromlik egy motor, ki­javítása elhúzódik hosszú hónapokig és ez az idő elég arra, hogy a még használ­ható gépből ócskavas, ér­téktelen berendezés legyen. Számos helyen lehet látni * csurgókban úszó értékes ácsolati gerendákat, szerte heverő merőtálakat. A nemtörődömség, a ha­nyagság miatt jelentős ér­tékek vesznek el, mert az a helytelen nézet, hogyha én elrontok valamit, vagy sú­lyos kárt okozok a vállala­tomnak, ezeket az értéke­ket tudja pótolni az állam. Ez a nézet és elképzelés az államot, mint harmadik birtokost tünteti fel, akitől akkor kérünk pénzt, ami­kor nekünk jólesik. Ha va­lamilyen nagyobb kár éri a vállalatot, s ezen lehetett volna időben, könnyen se­gíteni, a kényelmesség, a hanyagság miatt az óvintéz­kedés .elmarad. nem nagyon bánkódnak, hiszen bírja az állam háztartása. Elfelejtik az ilyen köny- nyen számolók, hogy a mi gazdaságunk az állam gaz­dasága. Ha az államtól ve­szünk el, csak mi, az ország lakosai károsodunk vele. A felelőtlenül kezelt érté­keink hiányzó része bume- ■ igként visszasújt az oko­sé Iára is. Az állam nem egy örök­ké ki* „^hatatlan pénzes­zsák, amelyből mindig csak kivenni lehet. Ha hanyagul dolgozik esztergagépén a Mátravidéki Fémművek esz­tergályosa, elront, elpocsé­kol értékes anyagokat, ak­kor anyagi és erkölcsi elég­tételt egyedül, kizárólago­san csak neki kell fizetni. Véget kellene már vetni az örökké számító, az állam gazdaságára támaszkodó munkának. Ideje lenne már, hogy belássák a ha­nyag munkások, vezetők, hogy az állam az ország, s olyan gazdag, amilyen a la­kossága. ' A gyárakban, üzemekben dolgozó munkások és veze­tők odaadó, lelkiismeretes munkája nyomán meg le­het szüntetni a hanyagság által keletkező anyagi ká­rokat. Megjelent a Mátra Múzeum első kiadványa A Mátra Múzeum első ki­adványaként megjelent Fülöp Lajos gimnáziumi tanár: „Gyöngyössolymcs nyelvi ré- tegeződése" című munkája. Ez a füzet annál is inkább időszerű, mivel a társadalom gyors fejlődése, a műveltség emelkedése, az egységes köz­nyelvet teszi általánossá, ami akarva-nemakarva, a nyelv­járási jelenségek halványulá- sát, majd eltűnését eredmé­nyezi. A tanulmányi szakkörökben nagy érdeklődésre tart szá­mot, felhívja a figyelmet a nép szellemi kincseinek, kö­zöttük nyelvjárási értékeinek halaszthatatlan megmentésére és egyben hasznos segítséget nyújt a nyelvjárások vizsgá­latához. Ma: Papp János: A PÁRT ÉS A ROKONSZENVEZÖK ★ Egy versenykihívás nyomában; PUSZTASZIKSZÓ VÁLLALÁST TETT. FÜZESABONY MÉG HALLGAT ★ Cs. Ádám Éva: KI AZ ÉN ANYUKÁM? ★ A TECHNIKA. TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL ★ Dr. Vajda Pál: A REPÜLÉS MAGYAR ÜTTÖRÖI ★ HÍREK—SPORT Jó lesz az idén is a cukorrépa termés a hatvani Cukorgyár nagyteleki célgazdaságá­ban. Gondosan végzik a növényápolási munkákat a 165 hold répán, természetesen a gépek segítségével. Horti János zetorvezető hidraulikus kultivátorral 18—20 katasztrális holdon végzi el naponta a kapálást. \ (Folytatása az 5. oldalon.) Gyümölcstermesztési ankét Egerben A Heves megyei napok ke­retében, kedden került sor a gyümölcstermesztési ankét megtartására Egerben. A me­gyei termelőszövetkezetek szakemberei, gyümölcstermesz­tési brigádvezetői — mintegy nyolcvan ember — gyűltek össze, hogy megvitassák a kor­szerű gyümölcstermelési mód­szereket. Az ankétot Koós Viktor elvtárs megyei kerté­szeti felügyelő nyitotta meg, majd Ivádi Sándor elvtárs, a Földművelésügyi Miniszté­rium gyümölcstermesztési osz­tályának vezetője tartott elő­adást a korszerű agrotechnikai módszerekről. A délelőtti programot közös ebéd követte, majd délután csoportosan meglátogatták a felnémeti Petőfi Termelőszö­vetkezet gyümölcsösét, ahol a gyakorlatban ismerkedtek meg a legnagyobb termést adó módszerek alkalmazásával, s növényvédelmi bemutatót is tartottak. Vasárnapi szövetkezeti nap Július 6-án, vasárnap tart­ják a nemzetközi szövetkezeti napot. Ebből az alkalomból a 10. évüket jubiláló kisipar' szövetkezetek, földművesszö­vetkezetek és termelőszövet­kezetek ünnepséget rendeznek Egerben, a járási kultúrház- ban és a Népkertben. Délután 4 órakor a járási kultúrház- ban lesz a megnyitó. Ünnepi beszédet mond a KISZÖV el­nöke, ezután kerül sor a ki­tüntetések, oklevelek és jutal­mak kiosztására. Az ünnepi műsor után kultúrműsort ren­deznek, ahol énekkari szá­mokat, népi táncokat és rövid jeleneteket mutatnak be. Az Egri Szövetkezeti Bizottság fúvószenekara reggel hat óra­kor zenés ébresztőt tart, majd délben a Népkert területén térzenét ad. Ezer látogató egy nap alatt Vasárnap nyílt meg az Egri Kép- tár. Már a megnyitás napján 1000 nézője volt a kiállított képeknek. A múzeumban megrendezett kép- kiállítást az elkövetkező napokban is látogathatják a városba érkező vendégek. A jobb közlekedésért... A hármas számú Budapest —miskolci úton Hort és Gyön­gyös, valamint Füzesabony és Mezőkövesd között 11 kilomé­ter hosszúságban hozzákezd­tek az út korszerűsítéséhez. Aszfaltréteggel borítják a már kikopott úttestet, hogy ezzel is jobb legyen a közlekedés ezen a nagyforgalmú útvona­lon. Gyarapodnak a termelőszövetkezetek a pétervásári járásban A pétervásári termelőszö­vetkezetek is megragadták a 3004-es'. rendelet kedvező le­hetőségeit és összesen 20 da­rab szarvasmarhát, 119 darab juhot, mintegy 550 naposcsi­bét vásároltak. Számszerint a vásárlás nem sok, de ha fi­gyelembe vesszük a tsz-ek anyagi helyzetét és a jószág­tartás előfeltételeit, akkor a tsz-ek helyes törekvésével ta­lálkozunk, azzal, hogy gazda­sági megerősödéssel, a tagok életkörülményeinek megvál­toztatásával tegyék vonzóvá a szövetkezeti gondolatot, a még kívülálló dolgozó parasztok számára. (Csányi László) A világ lakossága a statisztikában ti *■ * n ES­Az egri Háziipari Szövetkezet kiállításáról A világ lakossága óránként 5400 fővel, vagyis évente 47 millióval növekszik. Ez azt je­lenti, hogy a XX. század vé­gén kétszer annyi lesz, mint a jelenlegi 2737 millió fő. Ezt állapítja meg az ENSZ statisz­tikai hivatala által kiadott „1957. évi demográfiai év­könyv”. Az átlagos életkor az egész világon emelkedik, az emel­kedés azonban a világ kü­lönböző részein rendkívül in­gadozó. A legmagasabb átlag- életkort Hollandiában érik el — 71 év —, a legalacsonyabb életkort Indiában, ahol ez csak 32 év. India mellett még Brazíliában. Gröndland- ban és Belga-Kongóban a legalacsonyabb az átlag-élet­kor. Az évkönyvből kiderül, hogy a nők. általában. túlélik a fér­fiakat. Az Egyesült Államok­ban például a nők átlag-élet­kora 37 százalékkal maga­sabb, mint a férfiaké, aminek egyik oka, a feltevések sze­rint, a közlekedési balesetek rendkívül magas száma. A halál okai változnak az életkorral. A férfiaknál 45 éves korig a halál fő oka a közlekedési balesetek. 45 éven túl pedig a rák.. Különben is a rák, mint elhalálozási ok, az egész világon a legerőseb­ben növekedett, úgyszintén egyre többen halnak el szív- betegségek miatt. A tbc halá­lozási arányszáma viszont csökkent. A várakozások elle­nére a közlekedési balesetek* bői származó halálesetek szá­ma nem az Egyesült Államok­ban a legmagasabb, ahol éven­te 35,000 ember leli halálát az utcán, hanem Luxemburg­ban, ahol 100,000 lakosra 28.5 közlekedési áldozat esik. Má­sodik helyen áll Ausztrália, ahol ugyancsak 100,000 lakos­ra 23.5 közlekedési balesetből származó halál esik, utánuk következik az Egyesült Álla­mok, ahol 23.4, és Nyugat- Németország, ahol 23.3 közle­kedési haláleset jut 100,000 lakosra. A halálos végű öngyilkosság a leggyakoribb Nyugat-Berlin- ben, ahol 1956-ban 100,000 la­kos közül 34.3 ember halt meg öngyilkosság következté­ben. Mint államnak, Japán­nak van a legmagasabb ön­gyilkossági görbéje; 100,000 lakosból 24.2. Az öngyilkos férfiak száma átlag három­szor nagyobb, mint a nőké. Az öngyilkosságok leginkább 40 éves koron túl történnek. Jubileumi ülés Kompolton Bővítik a tihaméri állomást Az egri tihaméri vasútállo­másnál kétkilométeres sínpár építésével megszüntethető a mai szűk fejállomás. Tihamé- ron új, modern személy- és teherpályaudvar létesíthető. A vonatfordítások helyett füzes- abony—putnoki Közvetlen út­irány alakítható ki. Ezzel le­csökken az állásidő és a közön­ség is megszabadul a gyakori átszállások fáradalmaitól. A Heves megyei napok al­kalmából a különböző kiállí­tások egész sora nyílt meg Egerben, közöttük számos a Pedagógiai Főiskola termei­ben. Az egyik itt levő, s ta­lán leginkább látogatott kiál­lítás az egri Háziipari Szövet­kezeté. A rendkívül reprezentatív kiállítás a rendezők kulturált jóízlését dicséri. A látogató nem az eladó áruk feltűnő és visszatetsző reklámját ta­lálja meg itt, hanem a szö­vetkezet készítményeinek egy­szerű és egyszerűségében is gazdag bemutatóját, amely valóban mindenki számára el­gyönyörködtető. A falakat úgyszólván tel­jesen beborítják a szebbnél- szebb torontáli- és perzsasző­nyegek, háziszőttesek és fes­tett, gobelin hatását keltő de­koratív falvédők. A falak mel­lett, az asztalokon nagy gond­dal és szépérzékkel árukollek­ciók láthatók, amelyekből a látogató megtudhatja, hogy az egri Háziipari Szövetkezet mi­vel foglalkozik. 'Láthatók itt gyermekruhácskák, szebbnél- szebb női és férfi pulóverek, hímzett blúzok, szőttes anya­gok... Érdekessége a kiállításnak, hogy az áruk ott helyben meg is vásárolhatók, vagy pedig megrendelhetők. A kereslet igen nagy, ezt mutatja az is, hogy a kiállítás napján csak­nem kétezer forintos forgal­mat bonyolítottak le. Megren­delést is igen sokan tettek, nemcsak egriek, hanem igen sok más városból, sőt Buda­pestről is. Különösen nagy a kereslet az olcsó férfi és női pulóverek iránt, amelye­ket a szövetkezet a megren­delő számára méretre és tet­szés szerinti színben készíti el. A Heves megyei napok ren­dező-bizottsága az egri Házi­ipari Szövetkezet kiállítását, „kiváló” oklevéllel töntette ki. Négyszáz részvevő a strand-ankéton Tegnap délelőtt 11 órakor a strandon Andreánszky Gá- borné tanárnő tartott előadást az egri melegvízről, az abban élő növényekről és halakról Az előadáson közel négyszá­zan vettek részt. Heves megyei napok szerdai programja Délelőtt 11 órakor a Pedagó­giai Főiskolán a Mátra legszebb tájait mutatják be, színes fényképeken és diafilmeken. Este 8 órakor: a Gárdonyi Színházban a Suha—Cserniczky művészegyüttes tart hangver­senyt, melynek keretében be­számolnak jugoszláviai és kí­nai útjukról. Kutatók, növénynemesítők, a mezőgazdaság kiváló szak­emberei gyűltek össze szomba­ton az Északkelet-magyaror­szági Kísérleti Intézetben, hogy emlékezzenek arra a negyven évvel ezelőtti napra, amikor Fleischmann Rudolf, a magyar növénynemesítés nagy tudósa Kompolton megkezdte munká­ját. Rá emlékeztet ezen a he­lyen nemcsak az a mellszobor, amit tanítványai emelteitek a Kompolti Kísérleti Intézet kertjében, s amelyet oabér- koszorúval öveztek ezen a na­pon, nemcsak könyvei, egykori eszközei, de az a tizenhét ne­mesített növény is, amit ő és munkatársai, az intézet jelen­legi kutatói adtak a magyar mezőgazd aságnak. A jubileumi ülésre ellátoga­tott Tömpe István, a földmű­velésügyi miniszter első he­lyettese, Tamássy István, az FM szakoktatási és kísérlet­ügyi főigazgatóságának vezető­je, Kolbay Károly, az agrár- tudományi egyetem rektora és még sokan mások az országos és megyei vezetők, tudósok so­rából. A kísérleti intézet leg­régibb dolgozói közül ketten — Schmidt József és Miklós Ben­jamin — miniszteri kitüntetést és a „Mezőgazdaság kiváló dolgozója” címet nyerték el. A jelenlevők nagy tapsa közepet­te nyújtotta át Tamássy Ist­ván lő igazgató Fleischmann Rudolf özvegyének a miniszté­rium jutalmát. A jubileumot ünneplők előtt Lclley János, az intézet igazga­tója ismertette az intézmény múltját és jelenét, azt a sok­oldalú támogatást, amit mun­kájukhoz a dolgozók állama nyújt... ■ A vendégek az ünnepi ülés után megtekintették a jól fel­szerelt laboratóriumokat, a kí­sérleti intézet létesítményeit, majd a késő délutáni órákig baráti eszmecserét folytattak az intézet régi és új dolgozói­val. Sz. H. Í£T a l£L Az óra pontosan nyolcat mutatott. S ha hinni lehet az egri nagytemplom őrá-> fának, akkor ennyi is az idő. De jaj annak a földi halandónak, aki tényleg hisz és ehhez az órához méri idejét vonatindulás­kor. Mert ez az óra napról napra növeli teljesítményét a késésben: július 1-én reg­gel már kereken egy ne­gyedórát késett, — vagy a rádió időjelzése sietett? Csodálatos óra. mint a viccben: nyolcat mutat, ki­lencet üt és pontosan há­romnegyed tizenkettő.

Next

/
Thumbnails
Contents