Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-11 / 144. szám

1958. julius 11., péntek NEPOJSáG 5 » Látogatás a vörösmajori brigád-szálláson: A jövő héten befejezik az aratást Már nyoma sincs a nemrég hullott esőnek, poraik az út, az aratók hátán csíkokban fut az izzadtság és az erős nap­sütésben megkókadnak a ha­ragoszöld kukoricalevelek. A határ a munka lázában ég: a kombájnnál gyűlnek a teli zsákok, szalmacsomók, az ara­tógép vitorlája megtöri a sár­gára érett gabonaszárak dere­kát; kasza suhan karcsún, éle­sen — szaporodik a tarló. A Horti Gépállomás vörös- majori brigádszállása üres ud­varral, kiürült gépszínnel és csenddel fogad. A bejárattól semmiféle mozgást nem lát az ember, csak a terebélyes fák koronája libben lustán és fel­ségesen a forró levegőben. Ha közelebb érünk az épületek­hez, hallani lehet a műhely­ben harsanó köszörűgép hang­ját. Néhány ember dolgozik a munkapadok mellett, a töb­biek mind a földeken vannak. Itt találjuk meg Hangácsi Vik­tort, a műszaki iroda vezető­jét, aki beszámol a „fiók”-gép- állomás munkájáról. Nyolc község és harminchat erőgép Nagy területen dolgoznak a brigádszállás munkásai. Ró- zsaszentmárton, Apc, Zagyva- szántó, Lőrinci, Heréd, Kerek- haraszt és még a távoleső Bol­dog község határaiban is vö- rösmaiori gépek zaját hallani. Az eléggé szétszórt és egymás­tól távoleső földeken csak tervszerűen, jó irányítással le­het eredményes munkát vé­gezni. A brigádszállás 36 erő­géppel rendelkezik, melyből 10 vontató. Ezekkel a gépekkel látják el a körzetükbe tartozó hét termelőszövetkezet szán­tási, aratási, és cséplési mun­káinak jórészét. De sok egyé­nileg dolgozó paraszt is igény­beveszi a gépi munkát. Kifogástalan felkészülés A gépállomás dolgozói már tapasztalatból tudják, hogy a nyári munkálatokat csak ala­pos felkészüléssel, a gépi hi­bák kijavításával tudják ma­radéktalanul és időben elvé­gezni. Már jóval az aratás megkezdése előtt hozzáfogtak a gépek kijavításához, majd kipróbálták azokat. Az akkor megmutatkozó néhány hibát még korrigálták. így elérték azt, hogy a június 13-án meg­tartott műszaki szemlén, ame­lyet a megyei Gépállomási Igazgatóság tartott, kifogásta­lanul működtek a gépek. Sokan igényelnek aratógépet A városmajoriaknak 600 hold gabona aratását kell el­végezniük az idén. Hangácsi elvtárs elmondja, hogy kom' bájnuk nincs, idegenkednek tőle a termelőszövetkezetek is, és különben sem tudnák elég jól kihasználni. Öt aratógép áll rendelkezésre, de elsősor ban a termelőszövetkezeteket segítik és csak az itteni mun­kák befejezésével kerülhet sor az egyénileg dolgozó parasztok aratási munkájának elvégzé­sére. Eddig már több mint 300 holdon fejezték be az aratást. Heréden, Apcon, Nagyköké­nyesen még ezen a héten el­végzi a gépállomás a ráeső aratási munkákat, a többi köz­ségben pedig a jövő hét vé­gére. A brigádszálláson levő valamennyi gép dolgozik, mun­kájukat eddig csak ez eső zavarta. Kevés cséplőgép — kevés munkaerő Már csak a Lőrincibe és Zagyvaszántóra irányított csép­lőgépek tartózkodnak a telep­helyen, mert közel vannak a két községhez és később is rá­érnek kivontatni azokat. A többi faluban a cséplőgépek már készenlétben állnak. Han­gácsi elvtárs elmondja, hogy a cséplési munkák elvégzése nem lesz zavartalan. Kevés a cséplőgép, a hatvani járásban összesen 46 áll rendelkezésre, melyek közül négy aprómag cséplésre van beállítva. Ez ke­vés, szervezéssel sem lehet rajta segíteni, a cséplés befe­jezése így el fog tolódni. A másik probléma: a mun­kaerő és az üzemeltetés kér­dése. Még mindig három mun­kacsapat hiányzik, és az elő­zőek szervezése is sok fárado­zás útján történt. A munká­sok szívesebben mentek az ál­lami gazdasághoz, ahol jó fi­zetést, fejadagot és kiváló étkezést biztosítanak számuk­ra. Ott többet keresnek, mint a gépállomásnál, s így kevés ember maradt, akik itt dol­goznak a nyáron. Hogy segít­senek a bajon, távoli falvak­ból, Ostorosról, Noszvajról kellett szerződtetniök embere- | két, de még így is kevés. Há­rom cséplőgép munkások nél­kül áll és itt csak kalákában tudnak csépelni. Nehezíti a helyzetet az üze­meltetés kérdése is. Két te­herautójuk van, amellyel az üzemanyagot szállítják. Ugyan­csak ezekkel kell lebonyolíta­ni hét végén a munkások ha­zaszállítását, majd visszahozá- sát is. E munka végzésére két teherautó nem elegendő. Hangácsi elvtárs a nehézsé­gek ellenére bízik abban, hogy nem lesz különösebb fennaka­dás munkájukban, egyetlen óhaja van: ne legyen eső, mert ha folyamatosan tudnak dol­gozni, akkor nem lesz baj. h. s. Cikkünk nyomán: Rendbehozzák az utat A lap folyó évi július 3-i száma „Hallottuk és nem tet­szett“ — cím alatt foglalko­zik Hort község panaszával. Az üggyel kapcsolatban köz­löm, hogy 1957. évben Hort község tanácsa részére való­ban végeztünk 54 000 forint értékű makadámút henger­lést. A birtokunkban levő műszaki átadási-átvételi jegy­zőkönyv 3. oldalának tanúsá­ga szerint: „6/ pont a követ­kezőket rögzíti: mennyiségi hiányok összértéke: nincsen, f) pont, minőségi hibák össz­értéke: nincsen”. Az átadási jegyzőkönyvet építtető részé­ről Bartus István, építtető fel­ügyelő hatósága részéről, Nyá­ri Sándor munkatársak írták alá. Az átadási jegyzőkönyv záradékában a következő megállapítás található: „A munka a költségvetésnek megfelelően készült el. A vállalat az utókezelésről 1957. december 20-ig gondoskodik. Padkarendezést a tavaszi idő­járásban újból elvégzi térítés nélkül. Utókezelésről 2—3 napra szintén gondoskodni tartozik a vállalat 1958. ápri­lis 15-ig“. A bírálat tudomásulvétele után azonnal intézkedtem az ügy megvizsgálására. Megál­lapítottam, hogy a munkát éppen idézett jegyzőkönyvben rögzítettek szerint a vállalat elvégezte, azonban az időköz­ben bekövetkezett fagyos idő­járás miatt, a forgalom alatt készült és a forgalom által felvágott út padkáit nem. le hetett teljes mértékben ren­dezni. Ezért vállaltuk, hogy e tavaszi szárazabb időjáráskor, az akkor jelentkező hiányos­ságokkal együtt a padkát helyreállítjuk. A községi tanácsnak e té­ren valóban jogos a panasza, mert a padka helyreállítása nem történt meg. Intézked­tem, hogy a gyöngyösi üzem­vezető haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a községi ta­náccsal, sürgősen végeztesse el a még hátralevő csekély mértékű padka-helyreállítási munkát. Véleményem szerint túlzott a községnek az a panasza, hogy a vállalat 55 000 forintot felvett és a munkát nem fe­jezte be. Viszont jogos volt a községi tanács azon bírála­ta, mely szerint a község sür­gető levelére az intézkedést a gyöngyösi üzemvezetőség nem tette meg haladéktalanul. Az üzemvezetőt e mulasztásáért felelősségre vontam és meg­dorgáltam. Egri Közúti Üzem Vállalat, Seregi Ernő, igazgató. Községi tanácsok jelentik: Csányból A községben teljes erővel folyik a nagy nyári munka: az aratás. Az őszi árpa aratá­sát már az elmúlt héten be­fejezték, most a rozsot és az őszi búzát vágják. Az őszi búzának már mintegy 40, a rozsnak 80 százalékát learat­ták. Az aratás mellett jut az erőből a növényápolásra is, most is végzik a kukorica és a cukorrépa kapálását. Szedik a zöldségféléket is. Nagy gond a községben, hogy ismét nem veszik ét a felvá­sárló szervek a tököt és az uborkát, ha ez így megy a továbbiakban, ismét komoly károsodás éri a csányi zöld­ségtermelőket. Kápolnáról Kápolnán a hét elején kezdték meg az őszi búza ara­tását a homokos részeken; s mintegy 40 százalékát már le is aratták. Készen áll a KISZ ifjúsági brigádja is, hogy se­gítséget nyújtson azoknak az öregeknek, akik nem tudják elvégezni időben az aratást, de egyelőre még nem volt szükség segítségre, mindenütt kielégítő ütemben halad a munka. A borsócséplést már befejezték. Rózsaszentmárionból Gyöngyöstől — Kisnánáig (Tudósítónktól) ARATÓK LÁTOGATÁSÁ­RA indultunk és majdnem üres kézzel tértünk vissza. Be­jártuk Halmajugrát, Domosz- lót, átkocsiztunk a visontai földeken és sehol egy arató­pár. Az északi fekvésű gyön­gyösi járásnak ez a legésza­kibb része. Az őszi árpát már levágták, a búzával több he­lyen még várni kell. Kisnánán csendesek a há­zak. Még gyerekekkel sem igen találkoztunk az utcán. Móré László egykori rablóvá­Szombat este. Csodaszép lesz. Holnap me­gyünk Egerbe. A Laci bácsiék azt mondják, hogy gyönyörű város. Ott van a Líceum, a vár, gyönyörű székesegyház, a régi, szűk utcák. Az egész város olyan, mint egy barokk cukorkás doboz. Nagyon örü­lök, hogy feliratkoztam az Ibusznál. Persze, magammal viszem a feleségemet, Zsófit és a kislányomat, Zsófikét is. Ma éjszaka viszont tanulok. Meg­tanulom az egri csatát, ott a várnál, meg a prospektusból a műemlékeket és majd holnap elmagyarázom a Zsófikénak, hadd lássák, milyen okos va­gyok. Vasárnap, Hatkor indul a vonat, de már háromkor talpon a család. Mindenki ideges, mindenki kapkod. Az egész dologban Zsófika jár rosszul, mert mind a ketten őt pofozzuk meg, pe­dig egymást szeretnénk, de vi­gyázni kell a tekintélyre. A feleségem nem találja az egyik harisnyáját, Zsófika a babáját keresi, én viszont semmit sem találok, de velem a kutya sem törődik. Nem találjuk a bő­röndöt, amibe Pepi néni az elemózsiát csomagolta. Már mindjárt hat óra van. Végre megkerül a bőrönd. Az ágy alatt volt. Mehetünk. Jézus- mária! Hol van Zsófika? Hosz- szas keresés után megtaláljuk az ágy alatt. Ugyanis, mikor a bőröndért bemászott, ottfelej­tettük. Épp indul a vonat, ami­kor kiérünk. Először Zsófiká\ dobom fel, utána a bőröndöt Aztán én lendülök utána, de őrült pechem van, mert a ka­lauz a feleségemet is felsegíti Átkozott udvariasság. A nya­kamba öt demizson van köt­ve, mért Eger nemcsak a mű emlékeiről, hanem a boráról v híres és az összes ismerősein <£^7/ híjiita (tLftQijzíiel rát mintha azért építették vol­na, hogy a Csonkatorony vi­gyázza a falut. No talán itt — mondja Harangi elvtárs, a já­rási tanács elnökhelyettese. — Kisnánán biztos aratnak —, jegyzi meg Mezei Antal főme­zőgazdász. És amint keresztül suhanunk a falun, elébünk tá­rul csaknem az egész határ. Jobbról az örökszép Mátra kék­lő erdei zúgnak halkan és rej­telmesen. Balról a beláthatat­lan Alföldbe kapaszkodó föl­dek felett délibáb játszik a fejüket lehajtó kalászokkal. játszani. Van itt valami me­cset, még a törökök felejtették itt, azzal játszhatsz, de elvinni nem szabad, mert ezek a ked­ves egriek megharagusznak ... hogyaszondja, az egri kislány mind szürke ... hej, egri lá­nyok ... de kár, hogy fogadal­mam van, hogy nem csalom meg a Zsófit. Zsóóófiii! Az anyád! Gyere ide és járjuk el, hogy azt mondja... kérek még kétszer két decit... Hogy-hogy, zárni tetszenek? Mi nem aludtunk, csak elmél­kedtünk az egri dicsőségen. Hogy hol a kislányom? Magéit senki nem kérte, hogy vigyáz­zon rá. Nem szégyelli magát, ilyen kislányokkal kikezdeni. Nem baj, pajtás, szeressük egymást, gyerekek, itt ez a de­mizson, húzd meg. Húzd meg, ha mondom... Te meg a má­sikat. Van elég. Mert szép vá­ros Kolozsvár. Igen, minden olyan szép itt, Kolozsváron. Megyünk, biztos úr, megyünk, nem kell minket taszigálni. Gyere, Zsófika, többet sem jö­vünk Miskolcra ... Gyerünk, ott áll a vonat. Bőrönd nincs, az öt demizson- ból három elveszett a csatá­ban, de sebaj, mert demizson ha leszakad, egy helyébe ezer is akad, igyon, bakter úr, igazi egri bor... Hogy ez a jegy nem jó? Hogy-hogy nem jó. Ezt tenni egy dolgozóval. Mit érdekel az engem, hogy nem Ibusz-vonat. Madár madár, vonat vonat. Adjon még két decit... Na és ha ellenkező irányba megy, hadd menjen. Azért fizetik. Igyunk és gondoljunk erre a gyönyörű városra, mert nincs ilyen város a földön, igaz-e, Zsófikám, kicsi feleségem, meg kislányom... Alusztok? Hiába, a nőkre nem hat a szépség, az anyja köcsögéjét nekije ... HERBST FERENC Nem nekünk, hanem hír festőnek kellett volna érke ni, hogy megörökítse a csőd latos látványt. A Kenderföld-dűlőben jólj ra darab búza várja a 1 szát. Lehet vagy 20 hold, j nem .több. Koklács elvtárs, községi tanács vb. élne közli velünk, hogy ennek Hunyadi Tsz a gazdája. MEGYÜNK TOVÁBB ai ámenről a kaszafenéseket h juk. Lenn a völgyben a 1 nyadi tagsága vágja a bú Az aratás nagy munkáj mindenki kijött, mert a I ten végezni akarnak. Csii Józsefné már betöltötte a esztendőt mégis csaknem tesz a fiatalokon. Pedig nagy a meleg, aki íem az nem érzi úgy, de ar megsuhintják a kaszát, n markolják a sarló nyelét, gyöngyözik a veríték az tokról. Ilyenkor aztán a hordónak is bőven akad ga. A Hunyadi Tsz-nél Mc Józsefné csupakedv fiata, szony cipeli a vizet, és o szívesen kínálgatja, mini lakodalmas kalácsot szók: férfiak, asszonyok, lányok dig szívesen oltják szomj a jóízű nánai hidegvízzel Nehéz munka az aratás csak annak, aki másnak — állapítja meg Safranka bácsi. Én nagyon sokat tam régen, de mindig az Ságnak. Kimentünk vasa és csak a másik vasárnap tünk haza. Éjjel hol a ti hol az istállóban altattak nünket. A tarlón a vih nak, az istállóban meg a geknek voltunk kitéve, n Pista bácsi. Persze a rr most sem karáesonyfa- pély, de az a tudat, hogy másnak, hanem magi aratnak, szárnyakat ad goknak. CSABAI ELVTÁRS, 1 nők elmondotta, hogy 1 aratógépek az esős idő továbbra sem tudnak ni, nagyon össze kell az erőt, ha e héten vi akarunk. Pedig a tagság szerette a gépet, mert a árpában, amit már el i peltek, nagyon jó rr végzett. Az időjárás al sát sajnos mi sem tudji azt láttuk, hogy gépi sej gél, vagy anélkül, a Hunyadi tagjai úgy vég aratást, ahogyan azt sa a kollektív gazdálkodás, kei megkívánják. tér hosszú járdát építenek, az anyag már meg is van hozzá. A járdalapok lerakását társa­dalmi munkában végzik, s akkor fognak hozzá, amikor már túl lesznek a nagy nyári munkákon. Jelentős beruházása lesz a községnek a községfejlesztési alapból a villanyhálózat bő­vítése. Egy kilométeres vil-l lanyhálózat bpvítést végeznek., A költségek egy részét a köz-j ségíejlesztési alapból fizetik^ de hozzájárulnak a lakosok^ is, minden család, ahová bei vezetik a villanyt, még külön 600 forinttal járul hozzá a költségekhez. , Közlemény A MEDOSZ területi bízott sága mellett működő jogtígy] előadó július I6-tól kezdve minden héten szerdán dél után 2—4-ig jogügyi tanács csal látja el az erdőgazdaság és mezőgazdasági dolgozó1 szakszervezeti tagjait. A tó nácsadás a munkaügyi, mai kajogi kérdésekre és a pó gári perekre is kiterjed. Ta nácsot kérni levélen keresi tül is lehet. A tanácsadó helye: Miskolc, Kossuth i 11. Medosz, területi bizottsá A nagy nyári munkákká' egy időben végzik a község­ben a burgonyabogár elleni védekezést. Most Nagyút, Kompolt, Kápolna, Tófalu ha­táraiban mutatkozik nagy fer­tőzés, amely szükségessé tette a közérdekű védekezést. 10 brigád végzi a porozást, s vasárnapig be is akarják fe­jezni, mert ezekben a napok­ban a leghatásosabb a burgo­nyabogár új nemzedéke el­len. Már eddig két porozást végeztek el, remélhető a har­madik védekezés sem lesz ha­tástalan. A községben nagy esemény­nek számít, hogy ezen a héten hozzáfogtak a járda építésé­hez. 18 ezer forintos költség­gel vásárolták meg a beton­lapokat, s 413 méteren építik meg a járdát az idén. A jár­dalapok lerakását társadalmi munkában mindenki elvégzi a maga háza előtt. Ezt esti kisgyűléseken beszélték meg a tanácstagok a község lakói­val. Mezfltárkányból Az idén nagyméretű járdá- sítást terveztek a községfej­lesztési alapból. Két kilomé­vinni Egerből. Eladtam. A mirtusszal együtt kétszer két deciért. Zsófi megsiratta a mir­tuszát és azt kérte, hogy még utoljára felvehesse. Körbe sé­tált a pincében és elénekelte a nászindulót. Csuda szép volt. Az emberek könnyeztek, én sírtam, Zsófika bömbölt. Un­dok kölyök, Persze, ez nem tudja még értékelni, hogy mi­lyen szép város ez az Eger. Fi­nomművű barokk poharak, ro­kokó üvegek, meg a híres szé­kesegyház, amely alatt otthont kapott ez a nemes intézmény. Még kétszer két decit! Gyere ide, Zsófika, apuka mesél ne­ked az egri hősökről. Ne böm­bölj, na! Tudod, hogy az egri nők milyen hősök voltak? Megitták még a forró szurkot is. Nézd csak, ott jön Dobó István. Kapitány uram, a ro­ham előtt még két decit. Az én hős páromnak is. Hé, kelj fel, anyjuk, jön a török! Hová ro­hansz? Nincs még roham! Ja, az más. Látják, emberek, meg­ártott neki a nagy izgalom. Er­re inni kell. A magyar hősies­ségre, itt e dicső falak tövé­ben, amelynek minden kövét vér áztatta, nemes magyar bi­kavér, hogy a szívnek meg kell hasadni, ellenben szombaton délután ... Zsófika, nekem ne bömbölj, ha apád énekel, mert... egyetlen kicsi lá­nyom, látod, elmondhatod, hogy téged a jó szüleid elvit­tek utazgatni, hogy megismerd az országot. Nem úgy, mint engem. Egyszerű, kérgeskezű parasztgyerek voltam és a falu határán túl csak akkor jár­tam, amikor a németek elvit­tek Németországba, meg Fran­ciaországba. Na, kislányom, ne sírj, édes kislányom, mer szá­jon teremtlek, inkább eridj megbíztak, hogy hozzak nekik bikavért. Az úton majd éhen haltunk, mert kiderült, hogy a Zsófika által előhalászott bőröndben a feleségem esküvői mirtuszko­szorúját és művirágjait tarto­gatja Zsófika számára. Nem baj. Majd eszünk Egerben. Végre megérkeztünk. A ka­lauz mindenkinek a lelkére kötötte, hogy le ne késsük a vonatot, amely hatkor indul visszafelé. Tényleg szép város ez az Eger. Az a gyönyörű, széles utca, ami az állomástól befelé vezet... virágok ... szép vil­lák ... Nicsak! Ott a székes- egyház. Hű, de szép... De ho­va megy az a sok ember? Egyenest le egy pincébe. Az biztos a vár lehet. Gyerünk oda... De nem! Ez valami kocsma. Illetve borkóstoló. Na, mon­dom, ide bemegyünk, megis­merkedni azzal a híres bika­vérrel. Kértem két decit, a lá­nyoknak meg egyet. Ez jól esett. Biztos, ami biztos, látom, nagy a vásárló kedv, hát meg­töltöm a demizsonokat is. Hát­ha estére nem lesz. Addig még két decit. A lányoknak egyet. Erről a demizsonról le kell inni, mert kivágja a dugót, így ni. De jól megmérték ezt is. Zsófi már murizik, de azért még két decit megiszom, aztán megyünk a várba egy kis tör­ténelmi levegőt szagolni. Egészségükre. Rendeltem Zsó­finak is. Dühében megitta. Ir­tózatosan elfáradtam... Le kell ülni a bőröndre. Zsófi mel­lém. A bőrönd összetörik. Az emberek röhögnek. Egy nő odajön és kérdi, hogy eladó-e a művirág, mert emléket akar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents