Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-11 / 144. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Munka után . . . AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 144. szám ARA: 50 FILLÉR 1958. július 11., péntek n pártoktatás önkéntessége A pártoktatási év előké­szítése folyamán, amikor a tanulásban való részvétel kerül szóba, számos párttag így vélekedik: önkéntes a tanulás, ha akarok, tanulok, ha akarok, nem. Az elmúlt oktatási évben is számos párttag magyarázta lemor­zsolódását az önkéntesség elvével. Rossz formája az önkén­tes tanulás értelmezésének a .,ha akarok — ha nem akarok” elv hangoztatása. Azt meg kell mondani, hogy az önkéntesség elve kizárja a kényszert, azt a kényszert, amit évekkel ezelőtt egy­néhány pártszervezet alkal­mazott a pártoktalás meg­szervezésénél. Párttagokat megkérdezés nélkül osztot­tak be a különböző oktatási formákra, ami károsan ütött vissza. Károsan, mert más-más volt az emberek képzettsége, felkészültsége és eltérő volt érdeklődési körük is. Egyeseket az Idő­szerű kérdések, másokat a marxizmus—leninizmus alapjai, vagy a magyar munkásmozgalom története érdekelt jobban, ott tanul­hattak volna legeredménye­sebben. Énnek ellenére a létszám feltöltése érdeké­ben mechanikus módon osz­tották be az embereket az oktatásra. Nem vitás, hogy ez lemorzsolódást eredmé­nyezett. A megyei pártbizottság értékelése szerint az 1951/ 58. évi pártoktatás sikeré­nek egyik főoka volt az ön­kéntesség elvének betartá­sa. De milyen önkéntességi elv hozott eredményt? El­sősorban is ott kezdődik az önkéntesség, hogy a pártta­gok és a pártonkívüliek a saját érdeklődési körüknek, képzettségüknek és tanulási Igényeiknek megfelelő ok­tatási formán vettek részt. Megszűnt például az, hogy az üzemekben egyes embe­reket háromszor—négyszer mindig egyazon oktatási formára osztottak be, mond­ván, hogy „mi ismerjük az elvtárs képzettségét”. De az önkéntességi elv nem zárja ki azt, hogy a pártszervezetek meggyőző, felvilágosító munkát foly­tassanak a következő, az 1958—1959-es oktatási év sikeréért. Helytelen volna a pártszervezeteknek azt az álláspontot képviselni, hogy „majd jönnek hozzánk az elvtársak, ha tanulni akar­nak”. Nem vitás, hogy szá­mos pártszervezetben ezzel a módszerrel is megkezdőd­ne a pártoktatás, mert ma már a párttagság és a párt politikája, a marxizmus— leninizmus elmélete után érdeklődők felhívás nélkül is részt vennének a párt­oktatásban. De ez nincs mindenütt így. Ezért he­lyes, hogy a pártszervezetek vezetői, propagandistái már most készülnek a jövő évi pártoktatásra: az oktatási formák ismertetésével, a ta­nulás jelentőségének ma­gyarázásával. A pártoktatásért folyó előkészítő munkába be le­het vonni az elmúlt évi pártoktatásban részt vett példamutató párttagokat, pártcnkívülieket. Ezek az elvtársak saját példájukkal bizonyítják a tanulás hasz­nosságát. De nem lehet ar­ról sem megfeledkezni, hogy a pártoktatás a párt­tagság egyik előiskolája. A pártoktatásban részvevő pártonkívüliek ugyanis megismerkednek a párt célkitűzéseivel, programjá­val, elvi és gyakorlati mód­szereivel és sok példa iga­zolja, hogy ennek folytán kérik felvételüket. Az önkéntesség elve alap­ján szervezett szemináriu­mok, oktatási formák pro­pagandistái tudnának sokat beszélni ennek az elvnek a jelentőségéről. Főképpen a pétervásárj és a hatvani já­rásban — ahol az üzemi párttagság 50 százaléka részt vett a pártoktatásban — voltak igen élénkek, vi­taképesek a szemináriumok. A párttagok, pártonkívü­liek érdeklődtek minden egyes anyag iránt, vitáztak a kérdések megtárgyalása­kor, éppen azért, mert ön­maguk érdeklődési köréhez mérten tanultak. Az termé­szetes, hogy a pártszerveze­tek vezetői, a propagandis­ták, akik ismerik a pártok­tatási formák anyagait, ja­vasoljanak az egyes embe­rek részére olyan oktatási formát, amelyen a részvé­tel az illető hallgató mun­káját elősegíti. Arról is beszélni kell, hogy az önkéntességi elv hogyan érvényesül a funk­cióban. vezető állásban levő párttagokkal szemben. Megbízatásukhoz, munká­jukhoz mérten kötelességük tudásuk fejlesztése, eszmei, politikai szilárdságuk erősí­tése, hogy jobban képesek legyenek megbízatásuk tel­jesítésére. De a kényszer a funkcionáriusoknál sem helyes, ellenben a figyel­mük céltudatos ráirányítá­sa a javasolt oktatási for­mára — Helyes dolog.' Remélhető, hogy az ön­kéntesség alapján szerve­zett 1958/59. évi pártokta­tás eredményeiben, hatásai­ban még gazdagabb lesz az előző évek pártoktatásánál. Fiatal orvosnövendékek az egri kórházakban Néhány napja fiatal, új arcokat látunk az egri kórhá­zakban. Az elkövetkezendő évek friss ambíciójú orvosai, orvosnői ők — jórészt kitűnő és jelesrendű, harmadéves or­vostanhallgatók, — akik egy hónapot „gyakorolnak” kór!la­záinkban. Ketten, — debrece­niek, a Il-es számú Kórház sebészeti osztályán dolgoznak Ma: Tóth József: A KOMMUNISTÁK SEGÍTSÉGÉVEI ___ ★ LÁ TOGATÁS 4 VÖRÖSMAJORI BRIGÄD-SZÄLLÄSON ★ Herbst Ferenc: EGY TURISTA FELJEGYZÉSEI ★ Dr. Bihari József: NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A MŰEMLÉK- ISMERTETÉSEKRŐL ★ FALUSI HÍRADÓ ★ HÍREK — SPORT — 11 MAZSA ZÖLDBOR­SÓT vásárolt fel az idén ex­portra a MÉK-vállalat. A vállalat összes második ne­gyedévi exporttervét 200 százalékra teljesítette. A szegediek 11-en, — fiúk és lányok, — az I-es számú Kórház belgyógyászati osztá­lyán ismerkednek a belgyó­gyászati alapelemekkel. Igen nagyjelentőségű ez az egyhó­napos gyakorlati munka, mert amit három év alatt az egye­temen megtanultak, azt most a kórházi munka gyakorlati­lag mélyíti majd el bennük. Illést tartott a gyöngyösi járási tanács A gyöngyösi járási tanács végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott, melyen több napirendet tárgyaltak. Első napirendi pontként a járási kisiparosok helyzetét, vala­mint a lakosság kisipari szük­ségleteinek kielégítését be­szélték meg. Második napirendi pontként megbeszélték a július 30-i ta­nácsülés előkészítését, ame­lyen megtárgyalják az 1957/ 58-as iskolai év tapasztalatait és a vámosgyörki szociális otthon helyzetét, működését. Egy kis munka utáni terc-ferét örökített meg a fényképezőgép a hatvani föld­mű vesszövetkezet cukrászdájában. Elmúlt öt óra. Kovács Agnes és Kerekes Irén a Szabó KTSZ két if jú segédlánya levetették a munkaköpenyt és leültek megszokott asz­talukhoz egy-egy feketére, no meg egy kis beszélgetésre. Hogy miről folyt a beszéd, azt nem sikerült meg örökíteni a fényképezőgépnek. WWWWVSMAA»NAAA/W'<AA/WVWWWVWW\fWWVWWiAAA/W«AAAAAAAAAAAMAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAM/ n szovjet és a magyar pedagógusoknak egy a céljuk: az ifjúság szocialista emberré való nevelése — Szovjet pedagógus-küldöttség látogatása Egerben — A hazánkban tartózkodó szovjet pedagógus-küldöttség szerdán délután ellátogatott Egerbe. Azért jöttek a szovjet vendégek, hogy kötetlen, ba­ráti beszélgetés során megis­merkedjenek az egri pedagó­gusokkal, azok munkájával, az iskolapolitikai problémák­kal, eredményekkel. A két nemzet pedagógusai­nak találkozója az egri Tanító­képző udvarán zajlott le. A baráti találkozón megjelent Bíró József elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára és Egri Gyula elvtárs, a városi pártbizottság első titkára is. Pohárköszöntőt — a szovjet és magyar pedagógusok, őszinte tartós barátságára. Bíró József elvtárs mondott. — A szovjet és magyar pe­dagógusoknak egy a céljuk — mondotta többek között Bíró elvtáns — az ifjúság szocialista emberré való nevelése. Ezen a téren a magyar pedagógusok sokat tanulhatnak szovjet kar­társaiktól, — mert negyven­éves tapasztalattal rendelkezik a 6zoviet pedagógia, a szocia­lista emberré való nevelés te­rén. A hazafias nevelésben szép eredményeket értek el az egri pedagógusok is, és ez a mai látogatás minden bizony­nyal hozzájárul nemcsak a két nemzet pedagógusainak barát­ságához, hanem a hazafias ne­velés tapasztalatainak bővülé­séhez is. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság nevében Mészáros József elvtárs, a megyei titkár köszöntötte a vendégeket, majd a szovjét és- magyar De- dagógusok részéről kölcsönös köszöntések hangzottak el. A baráti találkozó színvona­lát emelte a jól sikerült kul­túrműsor is, ahol a diáklányok énekszámokkal, a kisebb isko­lások pedig balett-számokkal szórakoztatták a kedves ven­dégeket. A meleghangú, őszinte be­szélgetés a kultúrműsor után kezdődött meg. A négy szovjet város: Moszkva, Kiev, Lenin­grad, és Jaroszláv oktatásügyi dolgozói mondták el, hogy mi­ként tanítanak, náluk milyen módszerek váltak be az iskolai nevelésben. Nem kellett tol­mács sem a barátkozáshoz. mert az egri pedagógusok nagy része beszél oroszul. Az egyik részen például Valentyi- na Alexandrova magyarázta el az őt körülvevő inszpekto- roknak. — szakfelügyelőknek — a vázlatkészítés és a szak­oktatás módszereit, eredmé­nyeit. Máshol a direktorok, — az igazgatók — ültek össze megbeszélni a szocialista mel­lemben való nevelés problé­máit, közben a Suha—Cser- niczky zenekar közismert szovjet dalokkal, zeneszámok­kal kedveskedett a szovjet vendégeknek. A pedagógus delegáció — amely az év elején a Szovjet­unióban járt magyar pedagó­gus-küldöttség látogatásának viszonzásaképpen jött Magyar- országra — tegnap elutazott Miskolcra... Dán és kínai vendégek a síkfőkúti KISZ-táborban Az elmúlt napok egyikén a síkfőkúti KISZ továbbképző tábornak kedves vendégei voltak. A DÍVSZ dán és kí­nai titkárai látogattak el a táborba, ahol meleg baráti légkörben hasznos besz ;- test folytattak a fiatalokkal. Búcsúzásukkor a két ven­dég a tábornak két értékes albumot ajándékozott. Megkezdték a hordást a halmauurai Béke Tsz-ben A halmajugrai Béke Ter­melőszövetkezet tagjai a na­pokban megkezdték a hor­dást. A tsz mindkét vontató­ját erre a munkára állítótták be. Ha meglesznek a szövet­kezet gabonájának hordásá­val, elhatározták, hogy a két vontatóval segítik a környék­beli szövetkezetek munkáját is. Petőfi-oltáró szocialista munkaversenyt indított A Borsod-vidéki Szénbá­nyászati Tröszt országos munkaverseny kezdeményezé­séhez nagy lelkesedéssel csat­lakoztak Petőfi-altáró munká­sai is: július 1-től december 31-ig szocialista munkaver­senyt indítottak az üzemben, az egyes munkahelyek között. A jutalmazásokra szánt 35 ezer forintból a bányásznapon 12 ezer forintot osztanak ki, ha a feltételeket augusztus 21-ig teljesítik. A legjobb há­rom fejtést 2000—1500 és 1000 forint pénzjutalomban része­sítik. — AZ ÉMASZ egri üzem- igazgatósága Bogács község (Borsod megye) faluvillamo- sítását végzi. A vasbeton ala­pok hálózata a tervek szerint őszre elkészül, amely a me­zőkövesdi nagyfeszültségű hálózatról kap áramot. Vesztegetésért egyévi börtönre ítélték Csák Józsefet, az egri városi tanács volt osztályvezetőjét Tegnap hirdetett ítéletet az egri járásbíróság Csák József, az egri városi tanács igazgatási osztályának volt vezetője ügyé­ben. A bíróság háromrendbeii vesztegetés bűntettével mond­ta ki bűnösnek a vádlottat, és ezért egyévi börtönbünte­tésre ítélte, s egyes jogainak gyakorlásától öt évig eltiltotta. Elrendelte a bíróság a veszte-, getéssel szerzett 2500 forint el­kobzását is. Csák József még 1957-ben mint igazgatási osztályvezető visszaélt beosztásával és egyes személyektől lakás szerzéséért pénzt fogadott el. A iárásbíróság ítélete ellen az ügyész is és a védő is fel­lebbezést jelentett be. Az élüzemszint eléréséért dolgoznak a selyp! vasútállomás munkásai Az igen nagy forgalmú vasútállomáson a vonatok to­vábbítása, a kocsik kihaszná­lása sok esetben befolyásolja az eredmények alakulását. A 110 százalékos élüzemszint el­éréséért igen meg kell dolgoz­ni a vasutasoknak. A júniusi eredmények még azt mutat­ják, hogy továbbra is fokozni kell az aktív munkát, mert az eddigi kocsimozgatási tervet 83.5 százalékra, a kocsitartóz­kodási tervet 104.2 százalékra és a kocsikihasználási terve: 101.4 százalékra teljesítették, s ez még elég alacsony az él­üzemszint elérésére. __________J________________- 1 47 SZARVASMARHÁ­RA kötöttek le ez évben hiz- lalási szerződést a pétervásári járás dolgozó parasztjai. Ezen­kívül 205 sertés hizlalási-szer- zödést is kötöttek. Igen sok szó esik mosta­nában— különös tekintettel a nagy idegenforgalmi ér­deklődéire — arról, hogy megyeszékhelyünk, Eger, milyen szép, s ez a szépség mennyire magával ragadja az ide ellátogató idegené- > két. Ez így igaz, ahogyan I mondjuk —, ha szigorúan ) megmaradunk turistáink- / kai, vendégeinkkel együtt a l város valóban rendezett és i gondozott főutcáiban, s parkjai környékén. De mi­helyst betérünk akármelyik mellékutcába ... Oda min­den illúzió. Csak egy pél1- dának a Bródy Sándor (Werner apát) utcát: elha­nyagolt, gondozatlan, a víz­levezető árkokat, az épüle­tek tövét derékmagasságig érő gaz, nőtte be, s ha ne­tán egy kiadós zápor kere­kedik, egy kocsira való sze­metet, piszkot sodor magá­val a laposabban fekvő ré­szekre ... Az a vélemé­nyünk: nemcsak a város lá­togatott főútvonalaira, — a „kirakatra” — kellene gon­dot fordítani, vagy fordít- tatni az illetékeseknek, ha­nem a mellékutcákra is... <~r) I

Next

/
Thumbnails
Contents