Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-08 / 141. szám

4 NEPCIJ&AO 1953. július 8., kedd Étrend KEDD: Karalábéleves, rakott burgonya, uborka saláta. SZERDA: Húsleves finommetélt­tel, burgonya-palacsinta. CSÜTÖRTÖK: Idei zöldségleves, tökfőzelék, vagdalthús. PÉNTEK: Burgonyaleves, spon- gya tészta, málna. SZOMBAT: Gombaleves, főzelék­kel, lerakott rizs. VASÁRNAP: Csirkeaprólékleves, rántott idei csirke, burgonya, dinsztelt káposzta. HÉTFŐ: Tarhonyaleves, zöld- babfőzelék, sült sertésborda. CSOKOLÁDÉ KRÉM: 10 deka cukrot egy deci vízzel átlátszóra főzünk, hozzákeverünk 15 deka csokoládét. Mialatt telje­sen kihűlt, féldeci vízben fel­olvasztunk 3 lap fehér gelatint és azt langyosan, valamint félliter tejszínből vert kemény habot ősz* szekeverünk a csokoládéval. Le­zárható formát kikenünk mandu­laolajjal, beleöntjük a krémet, le­zárjuk, apróra tört, sózott jég kö­zé ágyazzuk kb. 3 órára. Mikor kiemeltük a jég közül, száraz ru­hával jól letöröljük és tálra bo­rítva föladjuk. BURGONYA-PALACSINTA: Palacsinta-tésztát készítünk fél­liter tejből. Egy egész tojásból, 20 deka lisztből, 3 darab főtt, áttört burgonyával, egy pici sóval. Si­mára keverjük, palacsintát sütünk belőle. Kikent tűzálló tálba egy- rhásra helyezzük, mindegyik pala­csintát sajttal meghintjük és tej­föllel meglocsoljuk. Tetejére tej­fölt öntünk és szép pirosra sütjük. SPONGYA TÉSZTA: Ahány személyre készül, annyi tojás és annyi evőkanál porcukor és finomliszt kell hozzá. A tojás- sárgáját felverjük cukorral, azután hozzákeverjük a tojások kemény habját, végül lassanként beleke­verjük a lisztet is. — Vajjal ki­kent. liszttel behintett lábasba töltjük, gyenge tűznél megsütjük. Mikor kivesszük, egy liter tejben felverünk két tojás-sárgáját és 4 evőkanál cukrot. Egy nagy rúd vaníliát teszünk bele, felforraljuk az egészet, beleborítjuk a megsült tésztát, vigyázva, hogy ki ne locs- csanjon és a tűzhely szélén addig locsolgatjuk tetejét a lével, míg magába szívja. Akkor tálra borít­va tálaljuk. FŐZELÉKKEL LERAKOTT RIZS Félkiig zöldborsót, két-három karalábét, néhány károttát, fele­annyi zöldséget megtisztítunk, a zöldséget kis kockákra vágva 5 deka vajban puhára pároljuk. Ve­hetünk hozzá 5 deka tisztított, ap­rított gombát is. 25 deka rizst, 3 deka vajban és vízzel feltöltögetve puhára pároljuk. Tűzálló tálba kis vajat teszünk, rá egy sor rizst, erre egy sor zöldfélét, megint rizst, megint zöldfélét, tetejére rizst. Végül 5 deka vajat megol­vasztunk, beleadunk 5 deka reszelt sajtot, a rizsre kenjük, ráöntünk egy deci tejfölben elkevert egy to­jás-sárgáját és sütőben jól átfor- rósítjuk. HÁZTARTÁSI TANACSADÖ: A burgonyát mindig lobogó fövő vízbe tegyük fel, még ha héjastól főzzük is, jobb ízű lesz. —O— Ne sózzunk előre egészen, csak ha már készen van az étel. Az ételt többször kóstoljuk meg, hogy jó ízét megadjuk. —O— Ha főtt tésztát készítünk, ne öntsük ie hideg vízzel, mert a le­öblitéssel a tészta veszít jó izéből. Ha bő, sós vízben főzzük, akkor nem lesz sűrű, mázgás a leve, te­hát nincs mit leöblíteni. De ha mégis le akarjuk öblíteni, meleg vízzel öblítsük. —O— Melegítés előtt .szeájük le a lej­ről a pillét, mert a melegítésnél zsírszemek képződnek a tej tete­jén és az elolvadt pille gusztus­talan. Nem fut ki a tej forraláskor, ha a lábason keresztül egy fakanalat teszünk, vagy ha egy kevés vajjal körülkenjük a lábas szélét. 1958. július 8., kedd: 1948. Hatalmas politikai és gaz- da^ági tüntetések és sztrájkharcok Olaszországban és Franciaország­ban a fasizmus előretörése miatt. NÉVNAP Ne feledjük szerdán: VERONIKA Ez a divat Hosszított derekú, vasalatlan hó* los, ejtett vállú ruha, pettyes, vagy csíkos anyagból készülhet. Helyesbítés Lapunk Júliu 1-i számában „Bealkonyult egy nagystílű szélhámosnak’* című cikkünk­ben sa jtóhiba miatt D e t e k község helyett (Szabolcs me­gye) D e t k községet írtunk. A megszépült petőübányai kultúrotthonban MÁR AZ ORSZÁGÚTON, messziről . meglátni a világos, arányos építésű petőfibányai kultúrotthon épületét. A né­hány évvel ezelőtt csaknem hárommillió forintcís beruhá­zással épült petőfibányai kul- túrcentrum, rövid néhány hó­nap alatt, kívül-belül szomorú képet kezdett mutatni. Betört ablakok, bepiszkított falak, le­tört ajtók és kilincsek jelez­ték, hogy a vandalizmusnak teret engedtek nyílni a kultúr­otthon akkori vezetői, hogy a bányásztelepülés illetékesei sem fordítanak kellő gondot, e fontos és nem kevés pénzbe került kulturális létesítmény megóvására. Három év alatt lényegében tönkrement ez a kultúrotthon és most rövid néhány hónap alatt több. mint 10.0 ezer forint újbóli beruhá­zással szebb, mint valaha volt. Aki belép a kultúrotthon aulájába, meg ipja a tisztaság és a rend. A falak emberma­gasságig faburkolatúak, a szakkörök szobáiban új búto­rok, kényelmes karosszékek, a falakon — csodák-csodája — ízléses festmények, nem egy közülök valóban műalkotás, s nem holmi giccses mázolmány. KÉT PORTÁS VAN most, két műszakban, akik nyitástól zárásig figyelnek, ügyelnek a rendre, tisztaságra. S maga a tisztaságMá'Rt“á rendnek a feg- köre is egyúttal szülője az em­berekben kialakult kulturált érzésnek. Végigjártuk a kul­túrotthon helyiségeit, az esz­presszótól, a zenetermen, a stílbútorral berendezett könyv­táron keresztül, a népi tánco­sok öltözőjéig — mindenütt a tisztaság, a rend fogadott ben­nünket. És ha adva van a légkör, hogyne volna itt egyre eleve­nebb, pezsgőbb kulturális élet. A zeneteremben éppen a fú­vósok próbálnak, de van a kultúrháznak jazz és szimfo­nikus zenekara is. A kilenc Szakkör közé tar­tozó népi táncosok most ké­szülnek egy országos bemuta­tóra. Hatszázan látogatják a könyvtárat. Egy-egy mozielő­adást -több mint négyszázan tekintenek meg, s ha táncmu­latság van, a félezret is eléri az itt szórakozók száma. A já­tékteremben biliárd, sakk, te­levízió és rádió várja a szóra­kozni vágyókat. KULTURÁLIS ÉS SZÓRA­KOZÓ centrum lett ez a rend­behozott és szép, hatalmas épület, amely bármilyen nagy, mégis kicsinynek bizonyult ezen az alig több mint 4000 lakosú, új bányásztelepülésen. Szép, vonzó, sokatadó: ez a kultűrház. S akik szeretik a kultúrát, a kulturált szórako­zást, a tanulást, a munka utá­ni kellemes pihenést, — azok védjék is meg kultúrházukat.- (gy ... ó)- FALUSZERTE nagy elő­készületek folynak az aratási munkák megszervezésére Bükkszentmártonban. A na­pokban kerül sor a közös szé­rűk kijelölésére. A SZÜNIDŐ ÖRÖMEI ÉS KESERŰSÉGEI Joubert francia filozófus egy alkalommal, amikor kö­zeledett a nagy szünidő ideje, megjegyezte: „Mindig na­gyon nehezemre esik elhagyni Párizst, mivel ilyenkor el kell vállnom barátáimtól, de azután ugyanilyen nehezemre esik ismét visszatérnem, mert akkor meg önmagámtól kell elvállnom”. tnut — A RECSKI KlSZ-fiata- lok hétvégi kirándulást ter­veznek a hónap közepére. Autóval indulnak el, hogy bejárják a vadregényes Bük- köt és egy napol töltsenek Aggteleken.- TÍZ MILLIÓ forint érté­kű lakás épül még ebben az évben Gyöngyösön, melyből kilencvenet a bánya dolgozói kapnak meg. — A BEKÖLCE és Mikó- falva közötti útszakaszon a biztonságosabb közlekedés elősegítésére félmillió forin­tos költséggel négy hid épí­tését tervezik ebben az év­ben.- KÉT MILLIÁRD forintot fordított 1945. óta az állam Gyöngyös és környéke gazda­sági és kulturális fejlesztésére. Több nagy és kisebb üzemel létesítettek, új iskola nöréno- v'dő állomás épült, korszerű­södött a csatornázás is a be­fektetett összegből. — A TÁRSADALMI tu­lajdon védelmében, társadalmi ellenőrök segítik a Gyöngyö­si Sütőipari Vállalatot.- SOK FÖLDET vásároltak 1958. első felében a gyöngyösi járásban. Eddig 4.3 millió fo­rint értékű szántóföld, 3.5 mil­lió forint értékű szőlő cserélt gazdát. — AZ EGRI VÁROSI ta­nács e héten kezdi meg a megrongálódott gyalogjárdák és utak helyreállítását, va­lamint a nagy esőzések mi­att betömődött lefolyók, ár­kok és átereszek megtisztí­tását.- 600 MÉTER hosszú jár­dát építenek Atkáron a csá- nyi úton. A munka elvégzé­sére a községfejlesztési alap­ból 10 ezer forintot szavazott meg a helyi tanács. Az épí­téshez már hozzákezdtek, a járdalapokat a helyszínre szállították. — RÉGI VÄGVA teljesül az Atkári Gépállomás dol­gozóinak azzal, hogy több ezer forintos beruházással bevezetik a villanyt a mun­kásszállóba, és megkezdték az új fürdő építését is.- HIDAT ÉPÍTENEK Atká­ron a nagy vízválasztó árok fölé, mely összeköti az újab­ban épült házakat. így nem lesz olyan körülményes a köz­lekedés a két falurész között. (Tizenegyedik folytatás.) Dr. VAJDA PÄL: Repülés a század elején Ebben az időben csak Fran­ciaországban — mint a fran­cia Aero Club — 17 gyár ösz- szesen 1300 repülőgépet gyár­tott, 60,000 lóerő motorteljesít­ménnyel. (Kiadtak összesen 336 vezetőigazolványt!) Es mindezt egy év alatt. (1910- ben.) Jogosan felmerül a kér­dés, hogy nálunk talán nem voltak szakemberek? Annyi volt, hogy még „exportálni” is tudtunk. Párizsban dolgoz­tak például Bíró és Fenyvesi, ugyanott értek el jelentős si­kereket sajátszerkesztésű mo­torjaikkal és gépeikkel a Lőrencz-testvérek. A magyar Pfitzner Sándor Amerikában, Hammondportban a Curtiss cégnek szerkesztette azokat a motorokat, amelyek egymás­után szerepeltek remek ered­ménnyel az európai versenye­ken. És akik itthon voltak? Zsélyi, Horváth, Dedics. Kol- bányi és a többiek — mind megannyi kitűnő szakember. Épp csak egy hiányzott: az őszinte támogatás. Nézzünk már most szembe ezzel a kérdéssel. Mi volt valóban az oka annak, hogy hazánkban a repülés ügye nem fejlődött? A repülés ügye természete­sen nem választható el Ma­gyarország általános gazdasá­gi helyzetétől. A század ele­jén az intenzív kapitalizálódás ellenére is, Magyarország gaz­daságilag még mindig köze­lebb áll az egészen agrár­jellegű Balkán-államokhoz, — mint Nyugat iparosodott or­szágaihoz (míg például Ma­A repülés magyar úttörői gyarországon az ipari keresők számaránya 13.8 százalék, ad­dig Németországban 38, Fran­ciaországban pedig 36 száza­lék volt.) Bármennyire is fej­lődött iparunk (az ipari és gyáripari munkások száma 1890 és 1910 között 920 ezer­ről közel másfél millióra nö­vekedett!) Ausztria továbbra is korlátlanul uralkodott a magyar piacon. Magyarország gazdasági szempontból még mindig osztrák félgyarmat. Ezen belül pedig, — hogy csak egy példát említsünk — a vas- és acéltermelés hat nagyvál­lalat kezében összpontosult. Ezek a vállalatok adták a Monarchia vastermelésének 99 százalékát. Könnyen érthető így, hogy Magyarország gaz­dasági életében is a karteleli szava volt a döntő. Ezek pe­dig nem éppen a repülés fej­lesztésében látták a gyorsan és könnyen megszerezhető pro­fit lehetőségét. Nem beszélve arról, hogy éppen 1909-ben 300,000 korona alaptőkével megalakult Bécsben egy tár­saság, amely kormányozható léghajók gyártására rendezke­dett be. Németországban is ebben az időben, főleg kor­mányozható léghajókban lát­ták a jövő közlekedési esz­közét Ebben a légkörben, ilyen körülmények között kezdték el munkájukat Magyarorszá­gon az első repülőgépmotor- készítők. A magyar repülés úttörői ebben az időben a gépeikhez szükséges motorokat külföld­ről szerezték be. Csak két lel­kes motorszerkesztő akadt, — akik hazai gyártással kísérle­teztek. Az egyik volt Kolbá- nyi Géza, a másik a Dedics- testvérpár. De míg Kolbányi kizárólag saját építésű repü­lőgépei részére kíszített mo­torokat, addig a Dedics-test- vérek repülőgépépítéssel nem foglalkoztak, de megrendelés­re készítettek repülőgépmoto­rokat. Az első magyar motor Kolbányi Géza elhatározta, hogy az utolsó szögig magyar konstrukciójú és építésű re­szonylatban is az akkori leg­nagyobb teljesítményűek közé tartozott. Kolbányi repülőgépe 1909 őszén készült el. Mini- biplán volt; nemcsak motorja, de minden alkatrésze magyar gyártmányú, még a légcsavar­ja is itthon készült. Nézzük meg közelebbről, mi­lyen is volt az a Kolbányi- motor,. ami ebbe a gépbe volt beépítve. A Kolbányi-motor egy 60 lóerős, 6 hengeres, léghűtéses, legyezőalakú konstrukció volt. Furata 105, lökete 130 mm, fordulatszáma 1300 volt. A mo­tor 105 kg-ot nyomott. Kolbányi Géza motorja pülőgépet fog készíteni. A mo­tor készítésénél Galcsek Szil­Nem állítjuk, hogy Kolbá­nyi motorja — világviszony lat­veszter segített neki. Hamaro- ban — jelentős haladás volt san elkészítette az első na- a motorépítés technikájában, gyobb méretű magyar repülő- Annyi azonban biztos, hogy gépmotort, ami külföldi vi- felvette a versenyt bármelyik akkori külföldi konstrukció­val. Ha végigtekintünk példá­ul a francia motorok nagy csoportján, a legelső, ami a szemünkbe tűnik, azok kis sú­lya. Ez 1,5 és 3 kg között váltakozott lóerőként. És a Kolbányi motor? Ennek súlya 1.7 kg volt. Tehát megköze­lítette a legkönnyebb francia motort. Ez pedig igen szép eredmény volt akkor, amikor a legcsekélyebb tervezési ada­tok sem álltak a konstruktő­rök rendelkezésére. A Kolbányi-motoron azon­ban volt két olyan eredeti megoldás, amiben eltért az akkori motoroktól, éppen eb­ben volt úttörő kezdeménye­zés. Porlasztója ugyanis a dú- sabb, vagy szegényebb benzin­keverék adagolását nem az abban az időben szokásos fú- vókacserével oldotta meg (eb­ben az időben csak egyfúvó- kásak voltak), hanem a ben­zin és levegő arányának ke­verését a fúvókába épített kúpcsavar szabályozta. Amíg az előbbi megoldás a beállí­tást körülményessé tette, ad­dig Kolbányi újítása játszi könnyedséggel tette lehetővé a mindenkori szükségletnek megfelelő keverék adagolását. Nehéz napok . . . Ezenfelül Kolbányi volt az első, aki a repülőgépmotorok­nál a gyújtáshoz akkumulá­tort használt. (Ezt a beren­dezést Kolbányi kívánságára a németországi Bosch-gyár ké­szítette el és egyes alkatré­szei még ma is megvannak.)- SOK SZÉP ŰJ ház épül megycszerte. Adácson ebben az évben harmincán kértek építési engedélyt. — SZEDERKÉNYPUSZTA lakosai megkezdték egy új kultúrház építését. Az épí­téshez részben társadalmi munkával, részben a község- fejlesztési alapból biztosított pénzzel végzik.- A KÖZELJÖVŐBEN be­fejezik Atkáron az új kultúr­ház vakolását is m'dva^k el­végzésére 30,000 forint áll rendelkezésre a községfejlesz­tési alapból. — A NAPOKBAN adták át az eesédi KlSZ-fiatalok- nak az új helyiségüket Az új helyiséget a KlSZ-fiata- lok nagyrészt társadalmi munkával hozták rendbe. — TIZENÖTEZER FO­RINT értékben ásott kutat létesítenek Nagyvisnyó köz­ségben.- MEGJELENT az „Ifjú Kommunista” legújabb száma. Igen bő és részletes tájékozta­tást ad a falusi alapszerveze­tek nyári munkára való felké­szüléseiről, különböző kultúr- rendezvények megrendezésé­ről, a takarékossági mozgalom tapasztalatairól, valamint az egri ifjúsági akadémia tevé­kenységéről. — BEKÖLCÉN 66 EZER, Bélapátfalván 57 ezer forin­tot költenek az évben a he­lyi utak, hidak rendbehozá­sára, illetve építésére. — EGERBEN IS MEG­KEZDŐDÖTT az aratás. A Balázs Ignác Termelőszövet­kezet learatta őszi árpáját. — A SZŐLŐK HARMAD­SZORI PERMETEZÉSE, má­sodszori kötése,. igazgatása az egri járás területén befe­jezéséhez közeledik. A csa­padékos időjárás miatt so­kan porozták is a sző’"két. — PARKOT LÉTESÍTET­TEK a /aránk! községi ta­nácsház mellett. Áj falu dol­gozói egyetlen náp alatt 70(1 kocsi termőföldet fuvaroztak a park helyére.- TEGNAP a Terményfor­galmi Vállalat makiári telepve­zetője, a végrehajtó bizottság előtt beszámolt az eddig vég­zett munkáról. Megbeszélték a raktár fertőtlenítésével és a gabona felvásárlásával kap­csolatos feladatokat is. V/\/WWW Ez a berendezés a motor be­gyújtásánál jelentett nagy előnyt, a dinamó-gyújtással szemben. A motor beindítása ugyanis abban az időben az egész világon kizárólag kézzel, a légcsavar megrántásával történt. Itt mutatkozott meg végtelen nagy előnye ennek a fejlettebb gyújtás alkalma­zásának. Különönsen vonat­kozik ez egy nagyteljesítmé­nyű, 60 lóerős motorra. 1910. tavaszán kezdte meg Kolbányi repülőkisérleteit. De a gép hamarosan összetört. Kolbányi második gépe mo­noplán volt, ez már sikeresen repült, de sorsát mégsem ke­rülhette el: 1911 végén ez is lezuhant és darabokra törött. Sajnos hamarabb pusztult el, mintsemhogy Kolbányi leszűr­hette volna a szükséges ta- pasztalokat. A pilóta alig tud­ta . még magát begyakorolni. A speciális magyar viszonyok ugyanis igen nehéz helyzet elé állították mind a pilóták mind pedig a konstruktőrt. Kísérleti stádiumban levő gé­pen egyedül tanulni nemcsak nehéz, de egyúttal életveszé­lyes feladat is volt. A konst­ruktőr munkáját megnehezí­tette, hogy gyakorlott pilóta nem állott rendelkezésére. Ez a töréseknél igen sok vitának lett az oka. A gépek legna­gyobb része a leszállásnál ment tönkre. És mivel meg­felelő anyagi eszközök nem voltak, egy-egy gép javítása, vagy építése hosszú időt veit igénybe. Ezalatt az idő alatt pedig a pilóta ismét kttött a nagynehezen megszerzett kis gyakorlatból... (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents