Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-08 / 141. szám

2 NEPOJSAG 1958. július 8.. tedd Háromezer ember hallgatta régig a IV. Egri Dalosünnep szabadtéri díszhangversenyét Július 5-én, szombaton este rendezték meg a Pedagógiai Főiskola előtti téren a Heves megyei napok programjába be­leillesztve a IV. Egri Dalos­ünnep díszhangversenyét. A hangverseny jó időben, mintegy háromezer hallgató előtt zaj­lott le, kitűnő teljesítmények­kel és megérdemelt sikerrel. MÉG A KORADÉLUTÁNI órákban is úgy látszott szom­baton, hogy a szeles idő kel­lemetlen felhőket hord a város fölé és arra is volt okunk gondolni, hogy a múlt vasár­napi esőzés ismét beköszönt és elmossa a nagyszabású da­lostalálkozó impozáns hang­versenyét. Az aggodalom az első számok után eloszlott, mert az ég kiderült és az ünnepi közönség nyugodtan élvezhette a kórusok művé­szetét. A műsort összkar nyitotta meg Kodály: Jelige c. szer­zeményével. Vezényelt Huszthy Zoltán. A rendezőbizottság nevében la kórusokat és a díszhangver­seny közönségét Papp Sándor- né, a Heves megyei tanács v. b. elnökhelyettese köszöntötte. Beszédében, egyebek között, az alábbiakat mondotta: — A mi dalos hagyománya­ink nemcsak Eger történelmi eseményeiről beszélnek, ha­nem víg nóta csendül fel az egri szőlőhegyeken is, ahol a szorgos mindennapi munka nyomán terem Eger másik hí­ressége, az egri bor is. Kívá­nom, hogy a dal szeretetén kívül fűszerezze jókedvüket városunkban ez a másik neve­zetességünk, a bor is. A Budapesti Vándor-kórus francia harcidallal kezdte műsorát, majd előadta Ván­dor: Burját-mongol aratódal­feldolgozását, és Ránki szer­zeményét, a Dalt a népek egyetértéséről. Vezényelt; Réi rész László. A Karcagi Rákóczi Művelő­dési Ház Vegyeskara, Potyák Balázs vezetésével két kisebb dalt3 adott elő, valamint Bár­dos: Dana-dana c. alkotását. A karnagy lírai egyénisége és felfogása, a szopránszólam erő­teljessége uralkodott teljesít­ményükön. A Ceglédi Vasutas Szakszer­vezet Énekkarát Benczédi Mi­hály vezényelte. Ennél a ve- gyeskamál a férfiszólamok uralkodtak. Az előadott négy mű közül a legnagyobb hatást Koposzov Fecske című kórusa érte el, amelyben szólót éne­kelt kellemes-érett hangján Benczédi Mihályné. AZ EGRI KÖZPONTI Ének­kart Czövek Lajos dirigálta. A hetventagú vegyeskar ala­posan és szépen kidolgozott előadásban hozta elénk Men­delssohn Búcsú az erdőtől c. művét. Menderssohn muzsiká­ja nem könnyű feladat, a kó­rus azonban a részletfínomsá- gokat és mű hangulatát kitű­nően érzékeltette a hallgatók­kal. Másik két számukban (Aljabjev: Tánc közben és Kodály: Békességóhajtás, 1801. esztendő) a játékos tánchan­gulatot és Kodály nemesvere­tű mondanivalóját elevenen adták vissza. Itt is külön meg kell állapítanunk, hogy az Eg­ri Központi Énekkar lényeges fejlődésről győzött meg ben­nünket 1956-hoz képest és munkássága minden bizony­nyal gyújtópontja lesz a jövő­ben is a kóruséletnek. A Honvédelmi Minisztérium ?Területi Bizottságának férfi­kórusa, Neszmélyi Károly ve­zénylésével adta elő Liszt: Áradj, tiszta napsugár, Mo­zart: A vihar c. szerzeményét és egy néger dalt. A kitűnő erőkből álló kórus dinamikus felfogásban adta elő műsorát. Sajnáltuk, hogy a jelzett mű­sorszámot, Gounod Faustjának katonakórusát elhagyták. A Veszprémi Városi Ének­és Zenekar Kodály: Kállai kettősét és Petrovics: Játszik a dal c. művét adták elő Zám- bó István vezénylete mellett. A fiatal karmester derűs és finom egyéniségét tükrözte a vegyeskar és a zenekar pro­dukciója. A DÍSZHANGVERSENY fénypontja az összkar által előadott Kodály-mű; Magya­rokhoz. A hétszázfőnyi ve­gyeskart az ünnep meghívott vendége, Bárdos Lajos Kos- suth-díjas karnagy vezényel­te. A mű, a markáns megjele­nésű karnagy és a hatalmas hangerőt képviselő énekkar le­nyűgözte a hallgatóságot. — Nagyszerű pillanatok voltak ezek a nagyszerű barokk épü­letek között! Az összkar Heves megyei népi dalokat is előadott Czö­vek Lajos karnagy vezényleté­vel, majd a Kisipari Szövet­kezetek Egri Dalköre, Huszthy Zoltánnal az élen, három mű­ből álló műsorát adta elő. A dalkör deresedő korban levő tagjai fiatalos optimizmussal, nagy átéléssel keltette életre Ádám Jeligéje után Mozart: A vihar című alkotását, im­már másodízben az est folya­mán. Érdekes összehasonlítás­ra adott alkalmat a mozarti mű: a honvéd énekkar karna­gya a mű drámai részét hang­súlyozta, míg Huszthy Zoltán felfogásában a lírai részek ér­vényesültek. A Huszthy-féle interpretálás közelebb állt a mozarti világhoz és a mi szí­vünkhöz is. Tulikov Győzelmi köszöntőjét hatásosan adta elő az Egri Dalkör a debreceni MÁV szimfonikusok kíséreté­vel. Kellemes meglepetés erejé­vel hatott az Építők Rózsa Fe­renc Kultúrházának Ének­kara: Pallós Béla vezényleté­vel, Kodály: Mátrai képek cí­mű zenei képét énekelték. A balladai hangulatot, a részlet­finomságok kidolgozásával együtt nyújtották a hallgató­ságnak. A Székesfehérvári Városi Kultúrotthon férfikórusa Bar­tók Huszárnótáját és Kodály­nak Ady versére írott szerze­ményét szólaltatta meg. A basszus-szó'am tömörsége egy­bekovácsoit együttesről tanús­kodott. Az Egri Egyesített Ének­karok Czövek Lajos vezetésé­vel Farkas Ferenc: Tinódi his­tóriája Eger vár viadaláról c. kompozícióját adta elő a deb­receni MÁV szimfonikusok kí­séretével. A bariton-szólót Tóth József, a debreceni Cso­konai Színház tagja énekelte. ÖSSZEGEZÉSÜL értékelés helyett: A IV. Egri Dalosünnep a dalolás és híveinek diadala volt. A lelkesedés, amellyel a kórusok jöttek Egerbe meg­mutatni tudásukat, tiszteletre­méltó. A kórusok magukon viselik karnagyaik egyéniségét a művek kiválasztásában és azok felfogásában is. Nem egyforma értékű teljesítményt nyújtottak a megjelent kóru­sok. Ennek sok belső és külső oka van. De a színvonal 1956. óta nagyot emelkedett. És en­nek annál jobban örülünk, mert az egri énekkultúrában is komoly fejlődést kell el­könyvelnünk. Az előadott mű­vek megválasztása, kidolgozá­sa, felfogása elmélyült és szor­galmas munkára vallanak. E tekintetben külön dicséret il­leti Czövek Lajost fáradhatat­lanságáért és Huszthy Zoltánt, nem apadó dalos kedvéért. A rendezőség óriási szerve­zési feladatot oldott meg. A jövőre nézve azonban a mű­sor mennyiségi összeállításánál és a körülmények jó összehan­golásánál nagyobb óvatosság­gal kell számítgatni, hogy ne kerüljön sor műsorrövidítésre, mert az a közönséget és a kó­rusokat is zavarja. Eger közönsége hálás az eg­ri dalosoknak, hogy ezt a grandiózus élményt szerezték a dal szerelmeseinek a szom­bat esti díszhangversenyen. F. A. saira, amelyekben ilyen kité­telek voltak: „Franciaország vizében meg kell fulladniok a vörös halaknak.” Az Hum»- nité megállapítja, hogy a fa­siszta támadásokkal szemben a francia munkásosztály nem marad tétlen. Mindenütt, ahol fasiszta támadás jelentkezik, nyomban készen állnak a Köz­társaság hívei, hogy a tömeges megmozdulásokkal hathatósan válaszoljanak. nyilatkozata Chamoun végezetül kijelen­tette: „Ha erőfeszítéseink ösz- szeomlanak az újabb beszivár­gások nyomására, ebben az esetben úgy fogunk vélekedni, hogy Libanon függetlensége ellen irányuló agressziós cse­lekménnyel van dolgunk. Eb­ben az esetben az ENSZ biz­tonsági tanácsától rendőri erő­ket kérünk, vagy pedig az ENSZ alapokmányának 51. cikkelyéhez folyamodva, segít­séget kérünk.” (MTI) Megkezdődtek Nasszer és Tito elnök tárgyalásai BRIONI (MTI): A Tanjug jelentése szerint vasárnap dél után a Brioni-sziget mellett. Vanga-szigeten megkezdődött Nasszer és Tito elnök tárgya­lása. A megbeszélésen jelen volt még Edvard Kardelj, a Jugo­szláv Szövetségi • Végrehajtó Tanács alelnöke, dr. Mahmud Favzi, az Egyesült Arab Köz­társaság külügyminisztere és Kocsa Popovics, jugoszláv kül­ügyi államtitkár. (MTI) J ugoszlá v—bot gát határtalálkozó BELGRAD (MTI) A Bolgár Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közötti egyezmény alapján vasárnap Kriva Palanka és Delcsevo határátjáró helyek­nél megnyitották a jugoszláv- bolgár határt és megrendez ték a két ország környékbeli lakosainak találkozóját. Az említett körzetek polgárai út­levél és vízum nélkül átlép­hették a határt. A találkozón a két ország­ból mintegy negyvenötezren vettek részt, köztük nagy­számban makedónok. A bolgár-jugoszláv vegyes­bizottság közös ünnepi ebédet rendezett. (MTI) Hz Északraina-vesztfáliai taHománygvülési választások ideiglenes hivatalos eredménye HAMBURG (MTI) A nyu­gatnémet DPA hírügynökség közli az Északrajna-vesztfá- liai tartománygyűlési válasz­tások ideiglenes hivatalos eredményét. A választásra jogosultak száma 10 501 572 volt. A vá­lasztásra jogosultak 76,7 szá­zaléka vett részt a szavazás­ban. A mandátumok megoszlása a következő: Kereszténydemokrata Unió 104. Német Szociáldemokrata Párt 81. Szabad Demokrata Párt 15. (MTI) Időjárásjeleniés Változékony idő. Észak- és Kelet-Európa időjárá­sát továbbra is a több centrumból álló ciklonrendszer irányítja. Az azori magasnyomású megerősödé­sével Nyugat-Európában csende­sebb, szárazabb lett az idó. Várható időjárás kedden estig: Felhőátvonulások, több helyen zá­poresők, főleg keleten zivatarok. Élénk északnyugati-északi szél. A hőmérséklet alig változik. Várható legmagssaob nappali hőmérséklet kedden: 22—25 fok között. Távolabbi kilátások: át­menetileg szárazabb és melegebb idő. (MTI) Az egri dalosünnep második napja Az egri dalosünnep másnap­ján került sor a kórusbemu­tatókra. A bemutatók előtt a Dobó- térre vonult fel a 36 kórus 1600 dalosa, ahol Kodály Zol­tán: Jelige című kórusművé­vel üdvözölte a város dolgo­zóit és vezetőit. A dalosokat a városi tanács nevében Kocsmár János, a végrehajtó bizottság elnöke köszöntötte. „Határozottan megtiszteltetésnek vesszük — mondotta a többi között —, hogy szép országunknak távoli vidékeiről is eljöttek ide, a a Tiszti Klubban és a Közgaz- Bükkaljára, hogy művészetük dasági Technikum dísztermé- legszebb gyöngyszemeivel gyö- ben tartották meg. A kórusok nyörködtessék városunk lakos- általában négy—öt számot ad- ságát, a Heves megyei napok tak elő. Sűrűn szerepeltek részvevőinek sokezres seregét.” Liszt, Bartók, Kodály, Bárdos Az üdvözlő beszéd elhang- * magyar szerzők mű­zása után a kórusokat natro- vem klvuI Mozart’ Schubert, zasa után a KorusoKat patro- Schuman Verdi és a moder_ nalo varosok es üzemek koszo­__. ... ^_______ T rú kat és zászlószalagokat ad- ™kvkozul KopOSZOV> Lullkov tak át a kórusoknak. a bemutatókat versenyszerű A dalosünnep másnapján keretben, díjazás nélkül, in­megtartott bemutatókat cső- kább a kórusok egymásközti portokra osztva, négy helyen: tapasztalatcseréje és egymás a Gárdonyi Géza Színházban, megismerése jegyében rendez- a Városi Művelődési Házban, ték meg. a japán imperialisták had­üzenet nélkül megtámadták Kínát. Ugyanazon évtizedben ez már a második alattomos támadásuk volt. Először 1931. szeptemberében törtek Mand­zsúriába. Mandzsúriát hamar elfoglalták és a japán csapa­tok felvonulási területévé tet­ték. Innen akarták egész Kí­nát meghódítani, majd utána a Szovjetuniót megtámadni. A kínai nép nemzeti ellenál­lását a Kínai Kommunista Párt szervezte,"’'" amely 1921. július 1-én alakult meg Sang­hajban. A Kuomintang (1921-ben alakult politikai párt, és az 1927-es évig a Kommunista Párttal együtt, a kínai nép felszabadításáért harcolt; 1927. után a reakciós földesurak és a burzsoázia pártja lett.) Csang Kai-sek vezetésével már az 1931-es japán táma­dásnál is nem a betolakodó ellenség, hanem a kínai de­mokratikus mozgalom és a Kínai Kommunista Párt meg­semmisítésére törekedett. A japánok további előnyo­mulását már ekkor is a kom­munista párt által irányított Kínai Vörös Hadsereg akadá­lyozta meg. Ez a hadsereg Kína déli részéről, a csangkai- sekisták vonalát áttörve, észak felé nyomult. Huszonnégy fo­lyón, 18 hegyláncon keltek át és amerre mentek, mindenütt megszervezték a kínai nép el­lenállását. Ez volt a dicsősé­ges „hosszú menetelés”, ame­lyet a világtörténelem egyik kimagasló hadieseményeként tartanak számon a történé­szek. 1936. november 25-én Ja­pán és Németország aláírta az úgynevezett „antikomra­1937 július 7-én . . . 1939-ben a Kuomintang fel­bontotta a Kommunista Párt­tal alkotott egységfrontot; be­szüntette a Japánnal szembe­ni ellenállást és kirobbantotta a polgárháborút. A forradalmi kínai népi hadsereg így is jelentős sike­reket ért el a japánokkal szemben. A kínai nép a Kom­munista Párt irányításával az 1937—1945-ig tartó háborúban hősiesen helytáll. 1945-ben a Szovjetunió, miután megsem­misítette a hitleri Németor­szágot, utána az imperialista Japán legerősebb fegyveres erőit morzsolta szét. Ezzel Kína népe fel is szabadult a japán csapatok nyomása alól. A második világháború be­fejezése után Csang Kai-sek újabb polgárháborút robban­tott ki, az imperialisták tá­mogatásával 1946-ban, de a kínai népi hadsereg, a Kom­munista Párt irányításával, 1949. decemberében végleg ki­űzte Csang Kai-sek reakciós haderejét Kína területéről. A kínai nép, a Kommunista Párt és vezére, Mao Ce-tung vezetésével nagy győzelmet aratott. 1949. október 1-én megalakult a Kínai Népköz- társaság, mely 1950 február­jában barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási egyezményt kötött a Szovjet­unióval. Ennek az egyez­ménynek igen nagy jelentősége van a világ békéjének meg­óvása szempontjából. A Kínai Népköztársaság ma a világ nagyhatalmai közé tartozik, és több mint 600 milliós népével a szocializmus megvalósításá­nak útján halad, a szebb és boldogabb jövő felé. Dr. Molnár József, a TIT tört. szakoszt. tagja. tern-paktumot”, amely lehe­tőséget adott a japán impe­rialista katonai köröknek ar­ra, hogy egy nagyobb katonai és politikai kalandba bocsát­kozzanak. Az angol és francia sajtó minden tőle telhetőt megtett, hogy Japánt Kína el­len felbújtsa. Újságjaik arról írtak, hogy Kína gyönge és ellenállásra képtelen; továbbá, hogy Japán a maga erejével két-három hónap alatt le tudja rohanni Kínát. Ezután az európai és amerikai poli­tikusok vártak és figyeltek, hogy azután ók a megfelelő pillanatban — amikor már mindkét fél legyengült a há­borúban, — beavatkozhassa­nak, s így a legnagyobb ha­szonra tehessenek szert. Japán felkészült a háború­ra. Csapatösszevonásokat esz­közölt és 1937. július 7-én megtámadta Kínát. A Kínai Kommnuista Párt együttmű­ködési programot javasolt a Kuomintangnak a japán ag­resszió ellen, — nemzeti egy­ségfront alakján. Csang Kai- sek a tömegek nyomására nem merte visszautasítani a Kínai Kommunista Párt ja­vaslatát és egyezségre lépett velük. Az egyezség szerint a Kuomitang kormány kötelezte magát arra, hogy lőszerrel látja el a forradalmi néphad­sereget, enyhít a parasztság terhein és a politikai tanács­ban a Kommunista Pártnak képviseletet biztosít. A Kínai Vörös Hadsereg „nyolcadik forradalmi nép­hadsereg" néven lett az egy­séges kínai hadsereg része. A lap leszögezi, hogy a rend­őrségi nyomozás egyetlen esetben sem vezetett a bűnö­sök letartóztatására. — Nyilvánvaló, — állapítja meg a Francia Kommunista Párt lapja —, hogy nem elszi­getelt incidensekről van szó, hanem országos síkon kidol­gozott felforgató tevékenység­ről. Az Humanité emlékeztet az algíri hivatalos rádió Francia- ország felé sugárzott felhívá­iztársasági elnök a Daily Mailben Nasszernek a libanoni beszi­várgáshoz”. Chamoun megkockáztatta azt az állítást, hogy az ENSZ megfigyelő-csoport „sohasem járt a határ mentén", ehelyett inkább az iránt érdeklődött, hogy „én (Chamoun) milyen támogatásban részesülök”, márpedig — Chamoun elnök szerint — „ez nem volt az ENSZ-megfigyelők feladata”. nány jegyxéke ítitkáráhox len feltételek miatt, amelyek közé a Szovjetunió ENSZ-kép- viseletét juttatták”. A jegyzék a Szovjetunió ENSZ-képviseletének newyor- ki épülete előtt június 19-én, 21-én és 22-én rendezett szov­jetellenes tüntetésre vonatko­zik. A szovjet kormány megál­lapítja, hogy az amerikai ha­tóságok nem tettek intézkedé­seket a szovjet képviselet megvédésére. Az Egyesült Ál­lamok kormánya az ilyen provokációs kirohanások buz­dításával lábbal tapossa a nemzetközi jog általánosan el­ismert szabályait és ilymódon megsérti az ENSZ-szel szem­ben fennálló kötelezettségeit. A szovjet kormány erről a cselekményről emlékiratot küldött az Egyesült Államok Kormányának. (MTI) PÁRIZS (MTI): Az Huma­nité beszámol arról, hogy St. Chamond-ban, a munkások székháza előtt, a szombatra virradó éjszaka bomba rob­bant. Vasárnap a bordeauxi Baloldali Frontharcos Szövet­ség helyisébe ellen követtek el merényletet. Az Humanité megállapítja, hogy De Gaulle hatalomra ke­rülése óta 14 merénylet tör­tént demokratikus szervezetek székházai és helyiségei ellen. A libanoni ke < LONDON (MTI): Chamoun, libanoni köztársasági elnök nyilatkozott a Daily Mail bei- ruti munkatársának. A jelen­tés szerint hevesen megvá­dolta Dag Hammarskjöldöt és az ENSZ-megfigyelőket, mond­ván, hogy ezek csupán „turis­taként jöttek Libanonba”. Chamoun kijelentette, hogy „csalódást” okozott neki az ENSZ-főtitkár és a megfi- gyejő-csoport jelentése, mert ez szerinte „szabad kezet ad A sxovjet kom ax ENSZ fi MOSZKVA (TASZSZ): Szo- boljev, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője, július 3-án átnyújtotta Hammarskjöldnek, az ENSZ főtitkárának azt a jegyzéket, amelyben a szovjet kormány „élesen tiltakozik azok miatt a megengedhetet­Újabb merényletek francia haladó szervezetek épületei ellen Később a negyedik forradal­mi néphadsereg is a Vörös Hadseregből alakult meg. A nyolcadik és a negyedik nép­hadsereg megmaradt a saját kommunista hadvezetői pa­rancsnoksága alatt. A Kommunista Párt kiadta a japán imperializmus elleni nemzeti szabadság jelszavát: „Akinek ereje van erejét adja; Akinek pénze van, pénzét adja; Akinek fegyvere van, fegy­verét adja; Akinek tudása van, tudását adja: — a haza megmentésére”. Az imperialista hatalmak, főleg az Egyesült Államok, ösztönözték a japánok agresz- szív ténykedését és nyers­anyagokkal, üzemanyaggal látták el a japán hadsereget. Szovjetunió 1937-ben meg­nemtámadási szerződést kö­tött Kínával és jelentős anya­gi és pénzügyi segítséget nyújtott neki. Csang Kai-sek azonban a szerződésben vállaltakat nem teljesítette. A nyolcadik és negyedik Néphadsereget, — amely a Kommunista Párt irányítása alatt volt, — a leg­nehezebb szakaszokra küldte, az utánpótlásról azonban szá­mukra nem gondoskodott, sőt titokban a japánokkal rokon­szenvezett és tárgyalt. A re­akciós Kuomintang jobban félt a demokratikus nemzeti felszabadító mozgalom fejlő­désétől és a Kommunista Párt tekintélyének növekedésétől, mint a japánoktól.

Next

/
Thumbnails
Contents