Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-05 / 139. szám

2 NEFGJSAU 1998. július 5., szombat Kövek és mosolyok Dél-Amerikában Irta: Jack Woddis MOSZkVA (TASZSZ): A Pravda hírmagyarázatot fűz iraki és Jordániái tisztek Bej­rutba érkezéséhez. Azt írja, hogy az imperialista hatalmak még jobban ki akarják élezni a közel-keleti helyzetet, ezért a bagdadi egyezményhez fo­lyamodtak. A libanoni nép el­leni támadás tervének szerzői a bagdadi egyezmény orszá­gainak közreműködésével ara­•• Összetűzés Brenta nyugat-német m BERLIN (MTI): Dr. Hans Krollt, Nyugat-Németország moszkvai nagykövetét, — aki csak a közelmúltban foglalta el hivatalát —, máris Bonnba rendelték jelentéstételre. A nagykövet kedden megérke­zett a Szövetségi Köztársaság fővárosába és nyomban Bren­tano külügyminiszterhez ment kihallgatásra. Habár a megbe­szélésekről hivatalos jelentést nem adtak ki, nyugatnémet sajtókörökből szerzett értesü­lések szerint Brentano élesen Dulles párizsi ú WASHINGTON ÍMTT1 „Eisenhower elnök és jómagam I is reméljük, hogy párizsi láto­Hívják össze a szakértői tanácskozást a váratlan támadások megelőzésére — Hruscsov nagyjelentőségű üzenete Eisenhowerhez — MOSZKVA (MTI) A Szov­jetunió külügyminisztériumá­ban csütörtökön délután is­mertették a szovjet és a kül­földi újságírókkal N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Eisenhower elnökhöz intézett legújabb üzenetét. A július másodikéról keltezett üzenet javasolja, hogy dolgozzanak ki együttes lépéseket a váratlan támadások megakadályozására. Hruscsov üzenetének elején rámutat, a jelenlegi nemzetközi helyzet feszültsége és a fegyverkezési verseny fo­kozódása azt követeli a nagyhatalmaktól, hogy minden intézkedést meg­tegyenek a háborús ve­szély elhárítására, a fegy­verkezési verseny csökken­tésére. Ilyen intézkedések közé tar­tozhat a váratlan támadások veszélyének elhárítása is. Ez a kérdés napjainkban különö­sen időszerű, mert az amerikai légierő repülőgépei atom- és hirogénbombával a fedélzetü­kön veszélyes repüléseket vé­geznek egész sor nyugat-euró­pai állam területe fölött és az mok területének megfelelő részét foglalja magában. Hruscsov üzenete hangsú­lyozza, hogy a szovjet javasla­tok tekintetbe veszik a nagy­hatalmak érdekeit, s a nyugati javaslatokat is. Ezért a szovjet javaslatok alapot nyújtanak a megegyezésre. A szovjet kor­mány figyelmesen tanulmá­nyozta az Egyesült Államok. Nagy Britannia és Franciaor­szág ez év május 28-án hozzá eljuttatott javasalatait, de nem találta meg ezekben annak a törekvésnek a tanújelét, hogy a nagyhatalmak együttesen keressék a módozatokat várat­lan támadások megakadályo­zására. A Szovjetunió kormánya nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy megállapodás jöj­jön létre a váratlan támadások elhárítására teendő együttes intézkedésekre vonatkozólag — mondja a továbbiakban az üzenet. — Ezért azt javasolnám ön­nek, Elnök Űr — mondja Hruscsov üzenete, — hogy or­szágaink kormányai tegyenek gyakorlati kezdeményező lé­pést ebben a fontos ügyben. A szovjet kormány vélemé­nye szerint északi sarkvidéken, a Szovjet­unió államhatárainak irányá­ban. Eisenhower üznetéből kitű­nik, how az Amerikai Egye­sült Államok kormánya kész megvitatni a legfelső szintű értekezleten a váratlan táma­dások megakadályozását. Az a tény, hogy a nagyhatalmak egyetértenek e kérdés megvi­tatásának fontosságában, rend­kívül nagyjelentőségű. Hrus­csov a továbbiakban összefog­lalja a váratlan támadások megakadályozására irányuló eddigi szovjet javaslatokat. — Mi — mondta Hruscsov üzenetének ebben a részében — hajlandók vagyunk meg­egyezni abban, hogy kölcsönö­sen légifényképezéseket vé­gezzenek abban az övezetben, ahol a két európai hatalmi csoportosulás fő fegyveres erői összpontosulnak, nyolcszáz kilométer mélységben keletre és nyugatra az ezeket az erő­ket elválasztó vonaltól. A szovjet kormány azt is java­solta, hogy az európai övezeten kívül létesítsenek olyan légi fel­ügyeleti övezetet is, amely a Szovjetunió távol-keleti részét és az Egyesült Álla­hasznos lenne, ha a legkö­zelebbi időkben a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok kormánya által, vala­mint esetleg néhány más állam kormányai által ki­nevezett képviselők, köz­tük a felek hadügyi szer­veinek képviselői, mond­juk szakértői színvonalon találkoznának, hogy együttesen tanulmányoz­zák e kérdés gyakorlati vonat­kozásait és eleve meghatáro­zott határidőn belül javaslato­kat dolgoznának ki, milyen intézkedésekkel lehet megaka­dályozni a váratlan támadást E tárgyalások eredményét meg lehetne vitatni a kormányfői értekezleten. Ilyen előkészítő munka kétségtelenül megköny- nyitené, hogy a csúcsértekez­leten határozatot hozhassanak a szóbanforgó kérdésben. — Reméljük — írja üzenete végén Hruscsov —, hogy az Egyesült Államok kormánya kedvezően fogadja e javaslatot és országaink közös erőfeszíté­seinek eredményeként mégszi­lárdul a bizalom a hatalmak között, ami a világ békéjének biztosításához annyira szüksé­ges. bokát akarnak felsorakoztatni arabok ellen, arra akarják kényszeríteni a külföldi pa­rancsnokság alatt levő arabo­kat, hogy harcoljanak saját testvéreik ellen. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok im­perialista körei a hírhedt Dul­les—Eisenhower doktrína meg­valósítására törekedve, a bag­dadi egyezményre támaszkod­nak. Most világosabban látha­ino és a moszkvai agykövet között kikelt Kroll ellen, amiért az a bonni szovjet nagykövetség ellen megszervezett tüntetés után kijelentette, „hogy az ilyen vad tüntetésekkel nem hagyja lerombolni egész eddigi munkáját”. Megjegyezte to­vábbá, hogy „a bonni kor­mánynak minden lehetősége megvan arra, hogy az ilyen tüntetéseket megakadályozza”. Kroll kijelentéseit bonni kor­mánykörökben igen zokon vet­ték. tjának céljairól gatásom sok tekintetben elő­mozdítja a két ország megér­tését és együttműködését” — jelentette ki Dulles külügymi­niszter, miután csütörtökön a Fehér Házban tárgyalt Eisen- hewer elnökkel a szombaton Párizsban De Gaulle tábornok­kal és Couve De Murville francia külügyminiszterrel folytatandó megbeszéléseiről. A továbbiakban azt a kijelen­tést tette, hogy „mindnyájunk számára a főkérdés a kommu­nista imperializmus veszélye’’ — tette hozzá — „ennélfogva feltételezem, hogy megbeszé­léseink elsősorban erre vonat­koznak majd.” De Gaulle feltételekhez fűzi az amerikai középtávú rakéták elfogadását LONDON (MTI) A Scots­man külügyi szolgálata jelen­ti: — londoni hiteles forrás­ból úgy tudják, hogy De Gaulle nem hajlandó elfo­gadni az amerikai középtávú rakétákat az amerikaiak fel­tételeivel. Az amerikai felté­telek ugyanis az amerikai ra­kétafegyverek valamennyi NATO országban — Angliát kivéve — Norstad parancs­noksága alatt fognak állni. De Gaulle csak olyan feltéte­lekkel hajlandó ilyen rakétá­kat befogadni, mint Anglia Ha nem kaphat közös fran­cia-amerikai ellenőrzés alatt, egyáltalán nem fogad el ame­rikai rakétákat, tó, mint bármikor — folytatja a Pravda —, hogy mennyire hamisak az egyezmény „vé­delmi” jellegéről hangoztatott kijelentések. Az a kísérlet, hogy tartósít­sák a bagdadi egyezményt hogy részvevőit bevonják a li­banoni nép igazságos harcá■* nak elnyomásába, azt tanúsít­ja, hogy a gyarmatosítóknak új, veszélyes terveik vannak, — hangsúlyozza a Pravda «* HÍREINK DAMASZKUSZ (Uj Kína) Az Al Raj Al Am című lap jelentése szerint Törökország és Irak csapatokat von össze a szíriai határ mentén. A tö­rök és iraki csapatösszevonások és a szerdai izraeli támadás egy sziriai helység ellen azt mutatja, hogy az imperialisták lakájai nem hajlandók beavat­kozni Libanonban, mihelyt uraik így kívánják — írja a lap vezércikkében. LONDON (AFP) Zeno. Rosszidesz, Makariosz érsek politikai tanácsadója csütör­tökön sajtóértekezletet tar­tott, s azzal vádolta meg a ciprusi brit hatóságokat, hogy nem akarják megakadályozni a ciprusi törökök támadásait a görögök ellen. Az angolok ciprusi terve indította el tu­lajdonképpen a török csőcse­lék terrorakcióit, a gyújtoga­tásokat, fosztogatásokat, gyil­kosságokat — mondotta. Ilyen körülmények Között az ENSZ- nek kellene közbelépnie a lakosság megvédése érdeké­ben. PÁRIZS (MTI) De Gaulle tábornok csütörtökön délután repülőgépen Algírból vissza­érkezett Párizsba. KAIRÓ (AFP) A kairói rá­dió csütörtökön este közölte a libanoni népi erők legfelső parancsnokságának felhívását. A parancsnokság felszólította a hadsereg és a csendőrség tagjait, hogy hagyják el állo­máshelyüket és csatlakozza­nak a nép ügyéhez. „A fegyveres erőknél szol­gáló testvéreitek közül már többszázan megelőztek benne­teket a becsület útján, s csat­lakoztak a népi ellenállási mozgalomhoz — hangoztatja egyebek között a felhívás. Közeledik a győzelem órája. A zsarnok Chamoun és cin­kosai az összeomláshoz közel állnak. Itt az ideje annak, hogy mint szabad emberek éljetek és felzárkózzatok az ellenállók mögé”. Idő járás jelentés Várható időjárás szombaton es­tig: Felhösebb idő, több helyen eső, néhány helyen még zivatar. Időnként élénk nyugati, észak- nyugati szél, a nappali hőmérsék­let tovább csökken. Az éjszakai lehűlés a keleti megyékben foko­zódik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton: 19—22 foil között. (MTU ]\ixont kőzáporral, s szovjet küldöttségeket mosollyal fogadták Latin- Amerikában... Nixon amerikai alelnök má­jus első két hetében kör­utazást tett Latin-Ameriká- ban. Ugyanezen idő alatt szov­jet küldöttségek jártak Ar­gentínában, Uruguayban és Mexikóban. Nixon körútja teljes ku­darcnak tekinthető. Május 13-án — miután a különböző országokban záptojással, — füttykoncertekkel, kövekkel és dühödt kiáltásokkal fogadták — menedéket keresett a cara- casi amerikai nagykövetségen. Ugyanakkor amerikai hadi­tengerészeti és ejtőernyős ala­kulatokat vezényeltek a Kari­bi tenger vidékére. (Az alel­nök a következő napon szár- nyaszegetten és meghunyász­kodva repült vissza Washing­tonba.) Nixon megjelenése minde­nütt a hazafias düh megnyil­vánulásait váltotta ki. Uru­guayban füttykoncert és „go home!” kiáltásokkal fogadták. Ugyancsak kifütyülték Argen­tínában, Columbiában lovassá­got rendeltek ki védelmére. Peruban kövekkel üdvözölték és végül Venezuelában érte meg a maga Waterlooját. A szovjet küldöttséget, ame- 'yet Arturo Frondizi, az új haladó elnök beiktatására hív­tak meg Argentínába, melegen fogadták. Egy másik szovjet delegáció május 10-én hasonló szívélyes fogadtatásban része­sült Uruguayban. És amikor a következő napon a szovjet de­legáció Mexikóba látogatott, — ugyanilyen baráti fogadtatás várt rá. Micsoda ellentét! Kövek Nixon és mosolyok Taraszov és Kuznyecov számára. Ennek teljes jelentősége csak akkor érthető meg, ha az ember visszaem­lékezik arra, hogy nem is olyan régen az amerikai kü­lügyminisztérium 21 engedel­mes latin-amerikai szavaza­tot tudott felsorakoztatni az ENSZ-ben. A nagy amerikai monopóli­umok éveken át fejőstehén­ként használták fel Latin- Amerikát. Míg a parasztok földnélküliek és rosszul táp­láltak, a munkások mezítlá­basok és hajléktalanok vol­tak — a dollármilliók sokasá­ga' vándorolt évenként az amerikai milliomosok zsebé­be. Az United Fruit Company- nak 4 millió acre (1 acre — 0,404671 ha) földterülete van Közép-Amerikában. Az ame­rikai rézvállalatok három­szor annyi profitot zsebelnek be minden egyes latin-ame­rikai munkás után, mint az amerikai munkások után. Az amerikai monopóliumok ke­zében van Latin-Amerika majdnem teljes alumínium-, ólom-, ón-, cink-, nikkel- és rézkészlete, és Latin-Amerika olajának 75 százaléka. Nem csoda tehát, hogy Nixonnak be kellett ismernie: Latin-Amerika népeinek véle­ménye szerint az Egyesült Államoknak az az érdeke országaikban, hogy a „gazda­gokat gazdagabbakká, és a sze­gényeket szegényebbekké te­gye.” És hogy ezt a rendszert lehetővé tegyék, az amerikai fegyverek és dollárok éveken át segítséget nyújtottak az egymás után következő ke­gyetlen zsarnokoknak, akik egytől-egyig felérnek Hitler­rel, Francoval, vagy Mussoli­nival. Mindennek tetejében bekö­vetkezett az amerikai recesz- szió, amely tönkreteszi az amerikai piachoz láncolt la­tin-amerikai országok gazda­sági életét. Bármily rosszul bánt is azonban az Egyesült Államok Latin-Amerikával, nem ez ma a legemlítésreméltóbb je­lenség. Ami az egész világ szempontjából új és fontos, az az, hogy Latin-Amerika népe ezt már nem tűri tovább. Latin-Amerika amerikai báb­diktátorait egymás után ta­szítják le trónjukról. Megbu­kott Peruban, Odria, Colum­biában, Rojas, Pinilía és Ar­gentínában Peron. Betetőzésül ez év janu- jában menekülésre kényszerítették Jimenezt, aki kilenc éven át 6 millió vene­zuelait tartott a kínzások, koncentrációs táborok és ágyúgolyók jármában, hogy naponta 2 millió barrel olajat termeljenek és ’.ebiztosítsák Amerika 3000 millió dolláros beruházását. Jimenez most az Egyesült Államokban kapott menedéket. A zsarnokok bukását ezút­tal nem a palotákban szőtt összeesküvések vagy „nyilat­kozatok” idézték elő, mint a múltban, olyanformán, hogy egyik diktátor felváltotta a másikat. Most maguk a né­pek cselekszenek. Fegyvereik a tömegtüntetések és az álta­lános sztrájkok. Ezek az erőteljes népi moz­galmak szilárd antiimperia- lista dühöt tartalmaznak. Az emberek nagyon is jól tudják, hogy az amerikai imperia­lizmus felelős nyomorukért. Az antiimperialista mozga­lomban a kommunisták döntő szerepet játszanak. Latin- Amerika kommunista pártjai hosszú, szép múltra tekinthet­nek vissza. Az 1940-es évek­ben Latin-Amerika kommu­nista pártjainak összesen leg­alább félmillió tagjuk volt a mintegy 150 millió főnyi össz­lakosságból. A rájuk adott szavazatok száma a becslések szerint 1 500 000 volt. A Párt tagjai több ország­ban bekerültek a par­lamentbe. Brazíliában 800 ezer szavazatot szereztek, az össz-szavázátok 15 százalékát. Kommunista polgármesterek voltak Chiliében és Kubában, kommunista többség volt a Ro de Janeiro-i városi tanács­ban. Ezután jött azonban a Marshall-terv, a hidegháború, a koreai háború. Az ameri­kai imperializmus támadásba lendült. Hajmeresztő terror uralkodott, 100 ezer embert mészároltak le Columbiában. A politikai gyilkosság majd­nem mindenütt mindennapos jelenséggé vált. A kommunisták illegalitásba kényszerültek. A kommunisták, akiket a munkások, parasztok és diá­kok mélyen a szívükbe zártak, türelmesen átrendezték erői­ket. Már ismét megjelentek a színen, erőteljesebben, mint valaha. Brazíliában engedélyezték, hogy Louis Prestes, a legen­dáshírű kommunista vezető több évi bújkálás után foly­tassa nyilvános politikai sze­replését. Máris beszédet mon­dott a televízióban. Széleskörű nemzeti front van alakulóban és valószínűnek látszik a párt legalizálása. Argentínában, ahol a párt múlt év júliusában 230 ezer szavazatot szerzett, több évi illegális fennállása után ismét engedélyezik a La Hóra című kommunista lap megjelenteté­sét. Chilében egy széleskörű népi mozgalom, amelyet az egyesült szakszervezeti szervezet támo­gat és amely több politikai pártot ölel fel, kivívta a párt legalizálását, ami most a sze­nátus jóváhagyására vár. Venezuelában több évi il­legalitás után a párt ismét nyíltan működik és vezetőiét. Jessus Fraiat szabadon bocsá­tották a börtönből. Latin-Amerika, akárcsak Ázsia és Afrika népei, véget akarnak vetni az impe­rializmusnak. Bandung szel­leme diadalmaskodott, és Bra­zília, Argentína, Chile és Uruguay népe vállvetve har­col kínai, indiai, indonéziai, egyiptom, algériai és kenyai testvéreivel. Latin-Amerikának ez az új feléledése minden valószínűség szerint az 50-es évek második felének legfontosabb nemzet­közi fejleménye. i „Képmutatók“ — angol újságíró cikke a Komsxomolsxkaja Pravdában — V bagdadi egyezmény országainak beavatkozása Libanon bel ügyeibe

Next

/
Thumbnails
Contents