Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)
1958-07-26 / 157. szám
As ország kenyérellátásáért Az Országos Felvásárlási Operatív Bizottság határozata alapján megyénk területén is beindítottuk a terményértékesítési szerződéskötést. Mint bizományosok, a földművesszövetkezetek is bekapcsolódtak ebbe a munkába. Heves megyében földművesszövetkezeti vonalon eddig mintegy 2150 mázsa kenyérgabonára kötöttek értékesítési szerződést. A szerződések kötésénél jó munkát végzett a boconádi, pélyi, tamaőrsi, tarnamérai földművesszövetkezet. Nem tettek meg mindent a jó eredmény érdekében An- dornaktályán, Csányban, Recsken és Párádon. A szerződéskötések a termelőkre nézve előnyösek, mert a hivatalos árnál magasabb árat kapnak érte és a lekötött terményre a termelő előleget is vehet fel. Az 1958. évi terményfelvásárlásra idejében felkészültek megyénk földműves- szövetkezetei. A raktárak kimeszelése és fertőtlenítése után gondoskodtak a felvásárláshoz szükséges mérőeszközökről és a raktárakon a kisebb javításokat elvégezték. A felkészüléseket mindig folyamatosan ellenőrzi a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ és ahol kisebb hiányosságokat észlelnek, rögtön a helyszínen kijavítják. Ilyen volt pl. Gyöngyöspatán, ahol a tűzvédelmi felszerelés csak hiányosan volt meg, vagy például Felsőtárkányban. ahol a fertőtlenítés előtt nem takarították ki rendesen a raktárt. A felvásárlás megkezdése előtt a szövetkezeti felvásárlók részére a termény átvételével és minősítésével kapcsolatban ötnapos tanfolyamot tartottak, ezenkívül megfelelő kioktatást kaptak az adminisztrátorok is a munka megjavítása érdekében. A megfelelő kioktatásokkal megelőzhetjük a nagy hiánynyal történő elszámolásokat és a minőségi érték-különbözeteket. Az elszámoltatások során jó eredményt értek el a hükkszéki, szihalmi, bélapátfalvi stb. felvásárlók. Ezeken a helyeken, a forgalomhoz viszonyítva, kevés hiánnyal, illetve többlettel számoltak el a földművesszövetkezeti felvásárlók. A hiány értékét a Terményforgalmi Vállalat — ahol ilyen adódott — a földművesszövetkezetekre kiterhelte, valamint a 0,2 százalékon felüli hiánnyal elszámolt terményfelvásárlót kártérítésre kötelezte. Ezzel akarunk fokozott figyelmet fordítani a vagyonvédelemre. A jövő gazdasági évben a felvásárló-hálózatnak arra kell törekednie, hogy az elszámoltatás során hiány nélkül számoljanak el a felvásárlók. RABÓCZKI JÁNOS, MÉK oszt. vezető * fiétór móiii&ui Képes riportunk Fotó: Szabó Tisztelt Tagtársaim! Egy felhívást szeretnék a tisztelt Tagtársak felé közölni rögtön a tudósításom elején, mely a következőképpen hangzik: „Akar Ön zug-kocsmában mulatná? Akkor jöjjön el Visz- nekre, Bojóczki János lakására, ahol hideg-meleg ételek, italok hitelben és minden időben rendelkezésükre állanak.” Egyesek biztosan csodálkoznak, hogy ma, amikor harcolunk az ilyen intézmények ellen, én reklámot csinálok a kocsmárosnak. Ezen felhívásomat azonban nem a „kocsma” látogatóinak szántam, hanem az illetékeseknek. A földművesszövetkezet igazgatósági elnöke panaszkodik, hogy hiába fordul bárhová, eddig még senki sem segített rajta. Ügy látszik, a gyöngyösi járásban és Visznek községben még nem eléggé terjedt el a szövetkezeti eszme és jó patroná- lókra talál a magánkereskedés. Elmondom sorjában úgy, ahogy megtörtént: — Mór régen, évekkel ezelőtt a nyári nagy meleg kezdetén, úgy Péter-Pál táján szeget ütött a községi vezetők fejébe, hogy földmű vesszövetkeA verpeléti szőlőtermelő szakcsoport és a Dózsa Tsz kapcsolatáról Alig négy éve annak, hogy a Verpelét és Vidéke körzeti földművesszövetkezet egyik taggyűlésén megalakult egy szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport. Annak ellenére, hogy megalakulásuk megtörtént, az első időszakban közös munkát és közös alapot nem biztosítottak, hanem inkább a termelők borainak magasabb áron való értékesítésével foglalkoztak. Jóllehet, hogy a későbbiek folyamán Molnár Lajos szakcsoporttag vezetésével ugyan alakult egy permetezőbrigád, melynek munkáját közös tevékenységnek lehet beszámítani, de itt is megmutatkozott az egyéni érdek, mivel a helybeli Dózsa Tsz-től nemigen kértek segítséget és el is zárkóztak a segítségüktől. Ezen hibák kiküszöbölése érdekében szükségessé vált az intézőbizottság átszervezése és magasabb létszámra való emelése. Kozma István, a szakcsoport újonnan választott elnöke és az újjászervezett intézőbizottság elsődleges feladatának tekintette felvenni a kapcsolatot a Dózsa Termelő- szövetkezettel, valamint megteremtették a közös alapot is. Ezen feladatok mellett bővítették a taglétszámukat és az 1956. évi ellenforradalom sem tudta őket munkájuk végrehajtásában megakadályozni. 1957. évben a taglétszámuk 600 főre és 424 katasztrális hold szőlőterületre emelkedett. Közös vagyonuk év végére elérte a 40 000 forintot, ezért határozta el az intézőbizottság, hogy a meglevő közös vagyonból és állami támogatásból közös pincét és 2.5 katasztrális hold vad-telepet létesítenek. A helybeli Dózsa Tsz és az új intézőbizottság megalakulása óta szorosan tartják a kapcsolatot. A termelőszövetkezet úgy kisgép és egyéb eszközök kölcsönzésével, mint a közös pince megvalósításához szükséges területtel eddig is kisegítette őket és ezt a kapcsolatot a jövő évben még jobban elmélyítik Különösen megmutatkozott tsz testvéri segítsége a szakcsoport iránt a közös pince építésénél, mivel a vezetőség felajánlotta, a szakcsoportnak központi telepükön a pince megépítéséhez szükséges területét, melyet telekkönyvileg már át is adott. A pince építésének munkálatait megkezdték, ahol a tsz szállító szalagjával termelték ki a földet. A nehéz feladatok végrehajtásában mindig készséggel segíti a termelőszövetkezet tagsága az egyre jobb úton haladó szakcsoport munkáját. Naffy Benedek, Verpelét. Egy névtelen levél nyomában Július 15-én kusza betűkkel megírt levelezőlapot hozott a posta a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Központ irodájába. Egy levelet, amelynek az írója nem merte aláírni a nevét és így csak most, újságon keresztül tudok neki válaszolni. Ebben a levélben ugyanis felelősségre vonta a vállalat igazgatósági elnökét, hogy miért alkalmaz egy 74 éves asszonyt nappaliőrként a tartósító üzemben. Utána néztünk a megírtak- nak és most ezúton szeretnénk válaszolni a névtelen levél írójának. A jó öreg Rencsák néni, amióta fennáll a tartósító üzem, valóban ott dolgozik. Takarítja az öltözőt, az udvart, besegít az áruk tisztításánál és mint jó háziasszony, hogy még szebb legyen az üzem udvara, virágot ültet- get és azt naponta gondosan ápolja. Munkáját tőle telhe- tőleg mindig a legjobban elvégzi. A múlt évben történt, hogy munkaközben még a karját is eltörte. Ezekért a munkákért havonta 380 forintot kap. Névtelen levélírónk felveti, hogy miért alkalmazzuk, mikor van neki eltartója. Valóban van egy veje, aki havonta 1200 forintot keres és ebből a fizetésből tartja el beteges feleségét és tanuló fiát. Tehát szükség van még a 74 éves Rencsák néni fizetésére is. Azzal azonban nem értünk egyet, hogy a 380 forintos fizetéssel egy családfenntartó kenyerét veszi el. Higyje el kedves levélírónk, mi is foglalkozunk annyit a dolgozók problémájával, mint ön és szerintünk Rencsák néninek is olyan joga van.a munkához — ha ő dolgozni akar — mint másoknak, ebben az országban. A jövőben szeretném, ha nem névtelenül keresné fel vállalatunkat, hanem személyesen jönne el, hogy még jobb felvilágosítást tudnánk adni önnek. Kollár Lajos, MÉK igazgatósági elnök. — TERMELÉSI értekezletet tartottak az ecsédi földművesszövetkezet dolgozói, ahol Kriston Károly, a hatvani FJK ig. elnöke beszámolt az NDK- beli útjáról. Megbeszélték továbbá a földművesszövetkezetek előtt álló feladatokat az időszerű munkákban, ★ — MOZGÓ-BÜFÉVEL látogatta a búzatáblákat a kömlői földművesszövetkezet. A szántóföldeken hideg sört, cukorkát, csokoládét, dohányárut és egyéb használati cikkeket árusítottak. zeti kocsmát kellene létesíteni községben. Nosza rajta, a földművesszövetkezet gyorsan hozzá is látott a megvalósításhoz. Azonban egy probléma volt: a helyiség szerzése. Bojóczki János — tekintettel arra, hogy ereiben régi kocsmá- ros vér csergedezik — hajlandó volt átadni a saját helyiségét, de csak azzal a feltétellel, ha ő lesz a kocsmáros. Jobb híján meg is választották. A régi magánkocsmáros- vér azonban nem válik vízzé és ez így volt Bojóczkinál is. Hogy mit tett és mit nem, azt most nem fejtegetem, de egy bizonyos, hogy „jó munkája után” kénytelenek voltak leváltani. Egy leleményes embernél ez azonban nem számít, hiszen még kocsmáros korában újjáépítette a földművesszövetkezettel saját kugli' pályáját, amit ma — a leváltása után is — ő használ; A földművesszövetkezetből való távozása után nem élhetett ő sem „munka nélkül” és így gyorsan beszerzett néhány liter italt, hogy azt hitelbe mé' regetve, szép italos táborra tegyen szert. Az üzlet forgalma a hitel miatt — egyre job' ban nőtt és úgy lassanként a zug-mérésből nyílt-mérés lett. Ma már ott tart, hogy ezt nem is titkolja sem a községi vezetők előtt, sem pedig egyéb idegen emberek előtt. Éjjel nappal „reprezentatív köcsög’ kiszolgálással áll a fogyasztók rendelkezésére. Hogy mennyi re nyílt a kiszolgálás, arról bárki, a tisztelt Tagtársak közül is meggyőződhet és ha még megnyeri a kiszolgáló szimpátiáját, talán fizetésig hitelt is kaphat. Ezek után mindenki joggal megkérdezheti, hogyha ilyen nyíltan megy az „ipar”, akkor miért nem intézkednek az illetékesek?! Hát ezt én is megkérdezem, A javaslatom, mint más tudósításoknál már észrevehet ték, itt újból megteszem az illetékes szervek felé: 1. A földművesszövetkezeti vagyon védelmében kérem a zug-kimérés azonnali megszüntetését és a tulajdonos példás megbüntetését. Ne 400 forintra, ahogy azt már egyszer tették, mert a kimérés napi forgalma sokkal több, mint ez az összeg. 2. Ha a községi illetékes szerveknek tudomása van róla, — amit én is biztosan tudok —, miért hallgatnak és miért nézik el a működését? Talán .: .? 3. A földművesszövetkezet 4000 forintos hozzájárulással újjáépített kuglipályáját milyen jogon használja, és milyen jogon szed érte Bojóczki János használati díjat? Talán ezzel is a saját forgalmát akarja növelni? > 4. A járási és magasabb szervek a földművesszövetkezet igazgatósági elnökének bejelentését miért nem vizsgálják ki és meddig akarják az intézkedést halogatni? Ezek után szeretném, ha valamennyi illetékes szerv megvizsgálná felvetéseimet és elcsendesítené „a hitel-orgiát” Bojóczki János házatáján is. A szövetkezeti vagyon védelméért, a tagsággal egyetértésben, szövetkezeti üdvöZr lettel: Teljes ütemben folyik a felvásárlás a földművesszövetkezet káli felvásárló-telepén. Eddig a belső áruellátás mellett mintegy 390 mázsa cseresznyét, 5 mázsa meggyet küldtek exportra. A héten megkezdődött a dinnye-felvásárlás is és eddig termelők. mintegy 40 mázsa sárgadinnyét adtak át A Heves megyei MÉSZÖV 1957. év folyamán 115 darab szőlőprést adott el a sző- »crmelő gazdáknak. Ebben az évben már 120 darab szőlőprés került az egyéni gazdák pincéjébe. Nagy sikere volt a szőlőprés-be- mutatónak a Heves megyei Mezőgazdasági Kiállításon és vásáron is, ahol helyben a látogatók hat darabot vásároltak meg. A kiállítás egyik újdonsága volt SOLO- COMBI Ausztriából importált háti motorospermetező gép. A kiállításon maguk a szőlőtermelők is megismerhették a gép működését. Annak ellenére, hogy újszerű, speciális gép, a termelők máris nagy érdeklődést tanúsítanak iránta. D részjegyterv teljesítéséről A földművesszövetkezetek első félévi részjegy-terv teljesítését értékelve elmondhatjuk, hogy av földműveszövet- kezetek nem tesznek meg mindent a befizetési terv teljesítése érdekében. Annak ellenére, hogy földművesszövetkezeti tagságunk előtt világos a szövetkezet célkitűzése, maguk a földművesszövetkezet dolgozói munkájukkal kevés segítséget adnak a részjegyterv teljesítéséhez. Egyes szövetkezetek kivételével alig, vagy egyáltalán nem fejtenek ki agitációs munkát. A propaganda munkájukkal sem lehetünk megelégedve, mert még ma is inkább hajlamosak a Totó—Lottó és egyéb rendezvények plakátjait elhelyezni a helyiségekben, mintsem a részjegy befizetésére felhívó plakátokat helyeznék el. Járási szinten is olyan minimális eredményeket értek el az időarányos tervhez viszonyítva, hogy egyes földművesszövetkezetek kivételével nem lehetünk jó véleménnyel a szövetkezetek munkájáról. Szép eredményeket értek el Boconádon, ahol 65,7 százalékra, Istenmezején, ahol 56,1 százalékra, Párádon, ahol 58 százalékra, vagy pl. Nagyrédén, ahol 79,5 százalékra teljesítették, illetve ti teljesítették az időarányost! vet. Megyénk többi földműv szövetkezetei 30 százalék ai mozognak, de vannak olyan is, akik még 10 százaiéi tervteljesítést sem értek Ezek közé tartoznak; Eg bakta, Kerecsené, Sírok, I moszló, stb. földművesszöv kezetek. Ezek a földműv szövetkezetek azok, akik i járási, mint megyei szin akadályozzák a részjegy!* zetési tervek teljesítését, lenne, ha a szövetkezetek zetősége több gondot fordi na a terv teljesítésére, rr a saját alap növelésével sebb költséggel jár a gazc kodásuk. Ez az az időszak, ami dolgozó parasztságunk eg évi munkájának gyümöle takarítja be. Ezen időszaki a földművesszövetkezetek! kedvező alkalma nyílik terv teljesítésére — fc azokban a községekben, a nagy a zöldségtermelés, szövetkezetek dolgozói! most kell hathatós felvilá sító munkát végezniük és ben az időszakban talán eg éves részjegybefizetési tér két is tudják teljesíteni.
