Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)
1958-07-26 / 157. szám
1938. július 26., szombat N EPÜJSAO 3 „Minél nagyobb sikereket érjünk el az év második felében" — Tudósítás as ipari vesetők tanácskosásáról — Tegnap délelőtt Egerben a városi tanács tanácstermében gyűltek össze a megye ipari vezetői, hogy értékeljék ez év első felének eredményeit, s megbeszéljék a második féléves terv legfontosabb tennivalóit A tanácskozás részvevőit Zi- mándi Mátyás, az MSZMP megyei bizottságának tagja üdvözölte, majd Furucz János, a megyei párt vb. tagja, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának elnöke tartott beszámolót. — Meg vagyok győződve arról — mondotta Furucz elvtárs —, hogy az iparvezetők igen behatóan foglalkoznak saját üzemük problémáival, s figyelemmel kísérik a többi üzemek eredményeit, hibáit, segítenek a jó tapasztalatok felhasználásában, hogy minél nagyobb sikereket érjünk el ez év második felében. — Majd az első félév eredményeit ismertette. A szocialista ipar féléves tervét 101.7 százalékra teljesítette megyei viszonylatban, de egyes üzemek, így többek között a Gyöngyösi Gyümölcsös Szeszipari Vállalat féléves tervét 162,4, a Nógrád-Heves megyei Malomipari Egyesülés 126,5, a Mátrai Ásványbánya 118 százalékra teljesítette. Lemaradás azoknál a vállalatoknál mutatkozik, melyeknek feladata a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítése. Lemaradás mutatkozik az égetett tégla termelésénél, a mész, a cementáru gyártásánál. Nem jobb a helyzet az állami helyiipari üzemek terv- teljesítésénél sem. Téglagyárainknál különösen a kedvezőtlen időjárás okozta a lemaradást, de ígéretet tettek, hogy az év végéig pótolják a hiányt. Ahol nem tartják be a bérfegyelmet Az üzemek bérgazdálkodási helyzetét vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy többségük betartja a bérgazdálkodás irányelveit, de egyes vállalatoknál hiba van a bérfegyelemmel. Pedig jónéhány vállalat bebizonyította, hogy még abban az esetben is tudják tartani a tervezett bérszintet, ha termelésük növekszik. Ez a helyzet a Recski Ércbányánál és a Gyöngyösoroszi Ércbányánál. Jó néhány vállalatnál, többek között a Dél-Heves megyei Sütőipari Vállalatnál nem tartják be a bérfegyelmet, mert a megyei tanács ez év második negyedére 1587 forint átlagbért tervezett, mégis 1929 forintot fizettek ki. Ez azért is érthetetlen, mert más sütőipari vállalatnál a tervezett 1710 forint helyett 1569 forintra teljesítették az átlagbért. Tarthatatlan az az állapot, hogy a négy sütőipari vállalat átlagkeresete között több száz forintos, egyes helyeken 400 forintos különbségek tapasztalhatók. A Gyöngyösi Sütőipari Vállalatnál is 290 forinttal lépték túl az egy főre eső átlagkeresetet. Ezek a tények azt mutatják, hogy az ipari osztálynak nagyobb eréllyel kell intézkedni az átlagbérek helyes kialakítására. „Amíg az alkalmazottak bére növekszik — a munkásoké több helyen csökken“ Több üzemnél tapasztaltuk azt is, hogy a munkások bére az első és II. negyedévben csökkent, az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy amíg az alkalmazotti dolgozók bére emelkedik, a munkásoké több helyen csökken. Ezért az üzemek vezetői vizsgálják meg ezt a kérdést és tegyenek intézkedést a bérek helyes kialakításához. Nem megnyugtató az a helyzet, hogy Egercsehiben az alkalmazotti létszám bérátlaga (a műszaki dolgozókén kívül) eléri, sőt néhány esetben túl is haladja a munkások átlagbérét. Ezek a szamok azt bizonyítják, hogy bérgazdálkodásunkban nincs minden rendben, és sürgős intézkedéseket kell hozni e rendellenességek megszüntetésére — mondotta Furucz elvtárs, majd arról beszélt, hogy néhány vállalatnál még fellelhető a bujtatott létszám, a fizikai dolgozók és az üzem kárára. Szólt arról i?, hogy az alkalmazotti létszám néhány üzemben a tervhez , viszonyítva is magas. A Dél-Heves megyei Sütőipari Vállalat 93 százalék helyett 103 százalékos alkalmazotti létszámmal dolgozik, hasonló a helyzet a Heves megyei Vegyesipari Vállalatnál és az Egri Vágóhíd Vállalatnál is. Az elmúlt tanácskozás óta az Egri Faipari Vállalat 14, az Egri Nyomda 16, a Gyöngyösi Kézműipari Vállalat 11 százalékkal csökkentette alkalmazotti létszámát. Bár a helyzet javult, továbbra is törekedni kell arra, hogy fizikai állományban levő dolgozókat adminisztratív munkakörbe ne alkíjlmazzanak, mert ez a munkások rovására megy. A munkások javaslatai javítják a termelést _ ha azokat figyelembeveszik A pár t- és tömegszervezetek, a gazdasági vezetők igen hatékony intézkedéseket tettek az üzemvezetés demokratizálására, de különösen jelentős lépéseket tettünk az üzemi tanácsok megalakításával, melyben az üzemek legjobb dolgozói foglalnak helyet, s állandó kapcsolatot tartanak a munkásokkal, s ez érezteti hatásét a termelési mutatók javulásában. Sokat segített a nyereségrészesedés bevezetése is, mert így a dolgozók közvetlenül is érdekelve érzik magukat a termelésben. Nyilvánvaló, hogy az embereket érdekli, kapnak-e nyereségrészesedést, vagy sem. S ilyen értelemben nagyobb beleszólást követelnek az üzem vezetésébe. Ezt a kínálkozó lehetőséget helyesen felismerték az üzemek vezető szervei, s igénylik a dolgozók javaslatait. Helyes módszereket alkalmaz a Mátravidéki Erőmű vezetősége, mely több intézkedés meghozása előtt széleskörű közvéleménykutatást végez. Furucz elvtárs ezután arról beszélt, hogy az üzemi tanácsok munkájában bizonyos megtorpanást lehet tapasztalni, nem dolgozták ki az üzemi tanácsok éves programtervét, nincs megjelölve, hogy milyen kérdésekkel foglalkozzanak, vagy nem számolnak be a tanácskozás után arról, hogy mit döntöttek a gyár ügyében. Hasonló hibák vannak a termelési tanácskozásoknál is, mert nem igénylik mindenütt a dolgozók javaslatait, tanácsait, amely sokat segítene az üzem vezetőségének. Az a tény, hogy a dolgozók közvetlen is érdekelve vannak a nagyobb termelési eredmények elérésében, serkentő hatással van munkájukra, különösen tapasztalható ez a Mátravidéki Erőműnél„ ahol egy kilowatt villamosenergia előállítási költsége 16 fillérről 14 fillérre csökkent. Vagy a Gyöngyösoroszi Ércbányánál, ahol korábban az ólom-szín- port tonnánként 8580 forintért állították elő, most pedig 8031 forintért. Javulás van a gazdaságos termelésnél az állami helyiiparban is. De az elmúlt évhez viszonyítva, több üzemünknél visszaesés tapasztalható. Többek között a Recski Ércbányánál, vagy a téglagyáraknál. 11 vállalatnál 3 millió forint megtakarítás A kormány takarékossági felhívása után több üzemnél tervet dolgoztak ki, s komoly intézkedéseket tettek a takarékossági mozgalom eredmé- hyességére. Ez szép eredményt hozott. Ezideig 11 vállalatnál több mint hárommillió forint megtakarítást értek el az első félévben. A Mátravidéki Erőműnél több mint másfélmillió forintot takarítottak meg, de jónéhány helyen annyi fáradságot sem vettek, hogy a takarékossági tervet kidolgozták volna. Sok helyen a minisztériumok intézkedésére vártak, ahelyett, hogy öntevékenyen kezdtek volna munkához, mint például a Szerszám- és Készülékgyárban, ahol selejtraktárt létesítettek, s így a használható anyagokat értékesíteni tudják. Tervek, melyek sok százezer forintba kerülnek, mégsem valósulnak meg A gazdaságos termelés megvalósításával függ össze a beruházások tervszerű és céltudatos felhasználása is. S ez azt követeli meg, hogy a beruházási összegeket minden esetben a célnak megfelelően és időben kell felhasználni. Ennek ellenére a megyében egyre több beruházás húzódik át a következő évre. Az 1955. évi 120 millióról 1957. éré 165 millió forintra növekedett az egyik évről a másik évre áthúzódó beruházások értéke. A beruházások elhúzódásának egyik alapvető oka, hogy az építő vállalatok legtöbb esetben nem tartják magukat a költségvetéshez. Az egercsehi lakásépítkezési tervek alapján a 180 000 forintos kétlakásos ikerházat csak 250 000 forintért tudták felépíteni. Igen sok probléma adódik abból is, hogy terveket készítenek, anélkül, hogy pénz lenne annak megvalósítására. A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt 120 ezer forintot fizetett ki irodaépület tervezésére, melyet nem tudtak megépíteni, mert a telek nem volt megfelelő. Andornaktályán nagyelemű falazóblokgyár építését tervezték 450 ezer forintos költséggel, a megépítésre azonban nem került sor, mert kiderült, hogy a tufakő nem alkalmas feldolgozásra. A Gyöngyösoroszi Ércbányánál 13 millió forintot fordítottak a völgyzárógát építésére, de a befejezéshez még újabb 12 millióra lenne szükség, mert a víz időközben majdnem az egész gátat elmosta. Mindezek a tények arra hívják fel a figyelmet, hogy a beruházásoknál sürgősen rendet kell teremteni, elsősorban úgy, hogy a beruházási terveket alapos, átgondolt munkával készítsék el. Csak akkor kezdjenek hozzá a tervezéshez, ha az anyagi fedezet biztosivá van. Furucz elvtárs a továbbiakban a hároméves terv legfontosabb irányelveit ismertette, a ' nehézipar fejlesztésének fontosságáról beszélt, s arról, hogy csak takarékos munkával lehet megteremteni az alapját annak, hogy öt-hat százalékkal emelhessük a jelenlegi életszínvonalat. Mivel a hároméves terv egyik legfontosabb feladatként szabja meg a mezőgazdaság szocialista átszervezését, felhívta az üzemek vezetőinek figyelmét, hogy politikai, erkölcsi és gazdasági segítséget nyújtsanak ennek a feladatnak a megvalósításához. Felhívta a figyelmet arra is, hogy állandóan figyelemmel kell kísérni a munkások bérének alakulását, különösen ott, ahol azt vesszük észre, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva csökken , a munkások bére. , Az előttünk álló feladatok megkövetelik — mondotta Furucz elvtárs, — hogy üzemeinkben a pártszervezetek, az üzem vezetői, a szakszervezetek, a KISZ-szervezetek együtt dolgozanak. Ha együtt fogunk hozzá a feladatok végrehajtásához, megvan a lehetőség ama, hogy nemcsak teljesítsük, hanem túl is teljesíthessük a II. félév tervét, s elősegítjük itt, Heves megyében is szocialista társadalmunk fejlődését, — fejezte be beszédét Furucz elvtárs. Értékesíteni a felesleges anyagot A beszámolót vita követte, mely során Sebők Béla, a Beruházási Bank igazgatója arról beszélt, hogy a helytelen tervezésből az utóbbi években több száz millió kára származott az országnak. Arra hívta fel az üzemek vezetőinek figyelmét, törekedjenek arra, hogy a beruházásokat minél előbb fejezzék be. Földi József, a Selypi Cukorgyár igazgatója sürgős megoldást követelt az üzemeknél levő elfekvő anyagok gyors értékesítésére. Baják István, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt igazgatója, többek között a takarékossági mozgalom eredményeiről, a munkaverseny helyzetéről számolt be, s kértp a szakszervezet segítségét, hogy a 8.5 százalékos magas táppénzes létszámot csökkenteni tudják. A fiatalok takarékossági mozgalmának eredményeit ismertette Nagy Sándor, a KISZ megyei bizottságának tagja. Örömmel jelentette be, hogy 11 üzemben másfélmillió forintos megtakarítást értek el a fiatalok. Majd felhívta a vállalatvezetők figyelmét a takarékossági tervek elkészítésére, mert amint mondotta, ,,csak ott van eredmény, ahol tudják, mit kell tenni.” A hozzászólásokra Furucz János, az SZMT elnöke adta meg a választ, majd Zimándi elvtárs a tanácskozást lezárta. //m ■■ ■ a2 EGRI VÖRÖS CSILLAG Időzár EGRI BRÖDY 101-es sas EGRI KERTMOZI A tett színhelye, Berlin EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI LAJOSVÁROSI KERTMOZI Csendes otthon GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ne várd a májust GYÖNGYÖSI PUSKIN Gyermekkori szerelem HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szállnak a darvak HATVANI KOSSUTH Emberek, vagy őrmesterek FÜZESABONY A tettes ismeretlen PÉTERVASÁRA Bigámista HEVES Bigámista <= A TÓFALUSI KISZ-fiatalok televíziós készüléket akarnak vásárolni a kultúrcsso- pőrt vendégszerepléséből szerzett összegen. — A NAGYŰTI fiatalok elhatározták, hogy rövidesen közös kirándulást szerveznek a Mátrába, majd Eger nevezetességeit nézik meg. j Községfejlesztésből jeles Megyénk legészakibb részén, a Tárná patak hegyek övezte völgyében húzódik meg egy szerény, kis falucska: Szederkénypuszta. Az idegenek, de főleg a városiak már a neve hallatára elrettennek tőle addig, amíg egy- sze«■ meg nem fordulnak itt. Csak a nevétől ítélik meg sokan falunkat. A „puszta” név említésekor egy eldugott kis sárfészek viskóit képzelik, maguk elé. Ez a képzelet 20—30 évvel ezelőtt bizony még szomorú valóság volt. Azóta azonban, de főleg a felszabadulás óta sokat változott ez a kép. A vertfalú, petróleum- és mécses-füstös agyagviskók helyére túlnyomórészt modern családi házak kerültek. A több mint nyolcvan lakóház között már alig találni a régiből. Ez is mutatja, hogy az érvényesülés lehetőségei megvannak. Nem kell érte a falutól 30— 40 kilométerre levő bányákhoz gyalog bandukolni, mint azt a tőkés társadalom idején tették. Falunk gyári és bányamunkásait autók szállítják naponta a munkahelyükre és vissza. Nem kell már a mindennapi szükségletekért a szomszéd községek üzleteit járni, mert a lakók társadalmi munkájának és az állam támogatásának eredményeként felépült a három helyiségből álló földművesszövetkezeti bolt. Nem kell többé mécses és petróleumlámpa pislákoló fényénél vakoskodni, mert 1955- ben falunkba is bevezették a villanyt. Itt meg kell állnunk egy szóra. Ez a szó dicséret. Dicséret a falu lakosságának odaadó, fáradságot nem ismerő munkájáért. Megilleti őket, mert példás helytállást tanúsítottak ez alkalommal is. Mindent elkö- vettek azért, főleg társadalmi munkával, hogy a kultúr rát hozó fény bejuthasson mindannyiuk lakásába. És most megint nagy feladatot vállaltak magukra. Megkezdődött a község művelődési otthonának építése. Az építés csaknem teljesen a község erejéből történik. Szinte kivétel nélkül mindenki meghozza az áldozatot azért, hogy a művelődési otthon elkészültével kultúr- szomját olthassa. A falu apraja-nagyja, munkások és parasztok egyaránt kiveszik részüket a munkából. A lelkesedés és tettrekész- ség tehát óriási. A járókelőknek öröm nézni azt a vidáman dolgozó nagy csoportot, amely, főleg vasárnaponként az építkezés körül mozog. És mégis — ennek a hatalmas lelkesedésnek ellenére is — egy kis kétely vegyül a bizakodásba. Felmerül a kérdés: „Vajon urai leszünk-e ennek a munkának?” Vagyis, hogy győzzük-e anyagiakkal, ha odáig érünk? Tehát ennél a kérdésnél már a pesszimizmus is megmutatkozik. Ennek eloszlatása érdekében fordulok most a sajtón keresztül a megyei illetékes szervekhez, hogy amiben tudnak, segítsenek e lelkes kis falu lakóinak, akik község- fejlesztésből már eddig is jelesre vizsgáztak. Kun István ált. iskolai igazgató Szederkénypuszta. Községfejlesztésből elégtelen A kFzségfejlesztés fontos feladata tanácsainknak. Még- »• sok olyan község van megyénkben, ahol — bár a lehetőség és adottság megvan — a tanács kevésbé, vagy egyáltalán nem fordít elég gondot a községfejlesztési tervek megvalósítására. A gyöngyösi járásban közel egy tucat ilyen községet találtunk. Szűcsiben és Nagyfügeden például mai napig sem fogtak hozzá a piac lekövezéséhez, az erre fordítandó 12 900 forinthoz hozzá sem nyúltak. Visznek, Adács, Domoszló és Szűcsi községekben a dögkút megépítése húzódozik már hónapok óta. Iskolalakás építésére GyöngyÖssolymos, Gyöngyöstarján és ugyancsak Szűcsi nem fordított egyetlen forintot sem, az erre a célra beruházandó összegből. De elhanyagolják a híd felújítását Kisnána és Nagyfüged községekben is. Ezek a példák bizony nem vetnek valami jó fényt az érintett tanácsok, de az említett falvak lakosságára sem. ...hogy új feszültség jelentkezik a Perzsa-öbölben. A „Combat” c. lap kiemeli, hogy a jemeni-imám és a kuwaiti emir nem kér a brit védelemből, Katarban pedig a lap szerint „súlyos események” várhatók. A legfrissebb jelentések arról adnak számot, hogy a kuwaiti protektorátus is úgy vélekedik, hogy sorsát az Egyesült Arab Köztársasághoz köti. Talán egy újabb vihar kitörő szele ez a hír? — kérdezheti bárki? S a felelet? A kuwaiti föld mélyén kincs fekszik kibányászatlanul, s úgy számítják, hogy ez a kincs a kőolajtermelés 1965-ben 100 millió tonnát érhet el. A pénzimádat — a dollár birodalma könyörtelen háborút folytat (bár titokban) a font sterling angol urai ellen. Két éhes ország viaskodik az olajért, de jelentkezett egy újabb fél is: Nasszer ezredes, aki jó hírnevével, függetlenségi törekvéseivel már ismert az arab népek előtt, s e két hódító elől kuwaitit „meghódítja” a gyarmatosítás ellen. S ez egy újabb „kellemetlenség” az imperialisták számára... F. I. (ÍD7xh~. . I_ Kaszálják az Albert-majori Sertéstelep 10 holdas kukoricatábláját. Igen. Jól értette kedves olvasó, nem törik, nem kapálják, hanem „kaszálják, mert már annyira felverte és elölte a gaz, hogy egyebet csinálni vele nemigen lehet. Most már csupán az lenne a kérdés, hogy a vállalat igazgatója mivel akarja etetni majd a sertéseket, mert azok a „siló kukoricát” nem szeretik. Az idén jó kukoricatermés ígérkezik és most érdemes lenne kiszámítani, mennyi kárt okoztak az albertmajori sertéstelepen azzal, hogy tönkre tettek 10 hold kukoricát. Nagy kár, nagy összeg kukoricában is, nem beszélve arról, ha a kukorica értékét zsírra számítanánk át. És ki fogja mindezt megfizetni? De nem tetszik az sem, hogy a kerecsendi út mellett elterülő mintegy 30 hold sertéslegelőt felverte a gaz és főképpen a tövis. Miért? Hisz a legelő, az nem tövistelep. A legelő az albertmajori sertéstelepé, de ez ügyben egy-két figyelmeztető szót szólhatott volna a demjéni gazdasági felügyelő is. /agy ő nem látta? Jeges fagylalt, hideg sör a határban Tiszanánán a földművesszövetkezet nemcsak bent a községben, a modem cukrászdájában látja el a dolgozókat fagylalttal, hanem gondosKod- tak azokról is, akik a tűző napon, a határban dolgoznak. A mozgóbüfé naponta kint volt a határban, s jeges fagylalttal, hideg sörrel kinálgat- ták a .kint dolgozó parasztokat. A falu dolgozói igen nagy elismeréssel beszélnek a földművesszövetkezet gondoskodásáról. Erdélyi Béla, Tiszanána
