Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-23 / 154. szám

1958. július 23., szerda N EP0J3AG 5 A szövetkezet „mindenese66 (Tudósítónktól.) ERZSIKÉ HÁROM EVVEL ezelőtt lépett be a termelőszö­vetkezetbe. Addig a helyi ta­nácsnál dolgozott. Az éles- eszű parasztlány még közép­iskolát sem végzett, mégis úgy ellátta a feladatát, hogy az semmi kívánnivalót nem hagyott maga után. Mint meg­tudtuk, két fontos feladatot tartott szemelőtt. Az egyik a becsületesség, a másik az erős akarat. Erzsiké e felada­tokat nagyszerűen össze tudta egyeztetni. Azóta évek teltek el, de ma is ezt a két elvet vallja. Három esztendővel ezelőtt férjhez ment a szövetkezeti könyvelő, a tagság nem akart idegen könyvelőt alkalmazni. Azt tartották, hogy messziről jött ember azt mond, amit akar. Inkább meglesznek egy ideig könyvelő nélkül, de a helybelinél maradnak. Erzsi kézzel-lábbal tiltakozott, hogy így nem értem, úgy nem ér­tem ezt a munkát, de a szö­vetkezetiek jóformán szóhoz sem hagyták jutni. így lett Erzsiből — azóta Lénárt And- rásné, — az adácsi „Előre" Tsz könyvelője. Az eltelt idő a szövetkeze­tieket igazolta. Lénárinéból olyan könyvelőt faragott az élet, hogy ma nemcsak járá­si, de megyei szinten is a leg­jobbak között emlegetik. Pe­dig nem könnyű dolog a könyvelő feladata. Közel húsz különböző nyilvántartást kell naprakészen tartani és vala­mennyi nyilvántartás bonyo­lult, szövevényes, a bennük való eligazodás magasfokú felkészülést kíván. Ezenkívül ma még főként a könyvelő vezeti a különböző raktári, brigádvezetői, munkacsapat­vezetői nyilvántartásokat is. PERSZE EZ MÉG NEM minden. Ismernie kell a ter­melési és beruházási tervek mutatóit, tájékozottnak kell lennie az állatállomány lét­számáról, hozamáról és kon­díciójáról. Ismernie kell a föl­deket, miből mennyit, és ho­vá vetettek, mennyi lesz a termésátlag, stb. Mindezeket nem elrettentő példaként akarom azok elé állítani, akik a jövőben erre a szép pályára lépnek, hanem a feladatok nagyságát igyek­szem érzékeltetni. Inkább azok felé, akik ma is azt vallják, hogy a könyvelés fe­lesleges teherviselést jelent a szövetkezetre. Túlzás nélkül állítom, ha Lénártnénak nem lett volna helyén az esze, rég nem volna könyvelő, mert az ellenforradalom előtt Adácson is volt olyan törekvés, hogy elnökre és könyvelőre nincs szükség. Ma viszont gyökere­sen más a helyzet, mert a tettek beigazolták, hogy a szövetkezet olyan könyvelő nélkül, mint az az épület, amelyen elfelejtettek ablakot hagyni. A szövetkezet indájában sokan megfordulnak egy nap alatt. Jönnek a tagok és meg­osztják a könyvelővel örömei­ket, gondjaikat. Jönnek íz egyéniek, érdeklődnek valami után. Jönnek a termeltetési vállalattól, járástól, megyétől, és ilyenkor Lénártné mint egy iránytű, mindenkit pontosan útbaigazít. Beszélik, hogy az ellenfor­radalom alatt, a falusi hőbör- gők és a kulákok nyomására a tagság egy részébe „bele­bújt az ördög!“ Az akkori vezetőség szétfutott, de Lé­nártné a helyén maradt. Ami­kor önkényesen megkezdték az állatok és termények szét­osztását, a könyvelő félelmet nem ismerve, szegődött a nyo­mukba és gondosan feljegyez­te, hogy ki mit vitt el. Emi­att többször megfenyegették, de ő nem tágított, mert nem hagyta nyugodni a kötelesség. És becsületére legyen mond­va, az akkori körülmények között közel félmillió forint értéket mentett meg a szö­vetkezetnek. Sajnos, nem állítjuk azt, hogy Lénártné munkáját mindenki, és minden tekintet­ben értékeli. Gondolunk itt azokra, akik még mindig bő­kezűen bánnak a munkaegy­séggel. Sajnos, előfordultak olyan esetek, amikor egyes, magukról megfeledkezett ta­gok el nem végzett munká­ért is egységet írnak. Szeren­csére a vezetőség és maga a könyvelő igen éberei! figyel ezekre a furcsaságokra. Éber­ségüknek köszönhetik, hogy a tagság túlnyomó részének a megelégedésére a közelmúlt­ban 103 jogtalanul beírt munkaegységet húztak le né­hány tagtól. EZEK A LÉPÉSEK termé­szetesen még nem mindenki előtt népszerűek. De a szövet­kezet érdeke szigorúan meg­követeli, hogy az ilyen jelen­ségek ellen keményen ve­gyék fel a harcot. A könyvelő eddigi munkája arra mutat, hogy a szövetkezet a tagság érdekét szem előtt tartva, egy pillanatra sem retten vissza a menetközben felmerülő nehéz­ségektől, hanem azokkal bát­ran szembeszáll és ahogyan az események megmutatták, helyén maradt az ellenforra­dalom viharában is. Megnőtt a szakemberek becsülete A Minisztertanács 3004-es rendeletének hatására a füzes­abonyi járás több termelőszö­vetkezetében élénk érdeklődés indult meg a jól képzett szak­emberek, agronómusok iránt. A besenyőtelki Honfoglalás Tsz példáján most máshol is képzett mezőgazdászok állnak munkába. így a mezőtárkányi Szabadság Tsz a jövőben Vár- konyi Tamás agronómus szak- irányítása mellett igyekszik még eredményesebb munkát végezni. „Az erdőgazdaság nyári gondjai* című cikk helyett Növekszik a tsz-ek állatállománya A belterjes gazdálkodás egyik alapvető feltétele a fej­lett állatállomány. Az ország­ban egyre többen látják és tö­rekszenek arra, hogy minél több jól tejelő szarvasmarhát tartsanak. Ebben különösen a termelőszövetkezetek állnak elől. A Heves megyei termelő- szövetkezetek marhaállománya eddig 2953 darab, mely szám szerint még nem több, mint 1956-ban, de minőségileg lé­nyegesen jobb. Riadó a táborban Mint már az előző lapszá­mokból tudják, Síkfőkúton KISZ-vezetőképző tábor van, melyben hetenként változnak a hallgatók. Az egész megye területéről jönnek a KISZ-vezetők, re­szortok szerint, hogy itt tanul­janak és szórakozzanak. A tábor élete változó — ka­tonás fegyelem van. Ez hozza maga után, hogy nagyon sok romantikával találkoznak a fiatalok. Szerdán este tábor­tűznél vettünk részt a szom­széd táborban, este II órakor mindenki lefeküdt, tele él­ménnyel a szép tábortűz után. Éjjel fél háromkor a táborvezető hangja zavarta meg az éjjeli csendet. „Ria­dó” — az egész tábornak! Tíz perc múlva teljesen felkészül­ve álltak a fiatalok! Sorakozó! — hangzott a parancsszó. Az egész tábor nagy álmosan, de lelkesen felsorakozott. Újból hangzott a parancs: „Egész­napos hideg élelmet felvéte­lezni“! Ezután pedig elin­dult a tábor a hajnal leple alatt, hogy a tábortól két ki­lométerre újból megtudja a következő parancsot. —i Elvtársak! Harcról van szó — mondotta — segítsük megmenteni a noszvaji ter­melőszövetkezet tagjainak minden szem gabonáját! Biz­tosítsuk őket az aratáshoz, s mi pedig végezzük el helyet­tük a kukorica kapálását! In­duljunk harcba a gyomok ellen, fegyverünk legyen a kapa és biztosítsuk a kukorica békés fejlődését. Ezen harci feladatot vidá­man fogadták és minden hall­gató kivétel nélkül nekifogott teljesítéséhez. Hajnali négy órakor, a nap felkelése a KISZ-fiatalokat már a noszvaji termelőszövet­kezet kukoricatáblájában üd­vözölte. 35 kiszista harcolt és pusztította a gyomokat, déli 12 órára 10—12 hold kukori­cást kapált be. A fiataloknak tetszett a munka, és a nagy hőség el­lenére mindenki hősiesen ki­vette a részét a munkából és hazafelé nótaszóval jöttek, annak ellenére, hogy a haj­nalban üdvözlő napsugár rekkenő hőséggel ontotta rá­juk melegét. Dicséret illet minden _ hall­gatót derekas munkájáért és külön megdicsérjük Knoska András elvtársat, a tábor ve­terán hallgatóját, aki egész nap, fáradságot nem ismerve dolgozott és így magával ra­gadta a fiatalokat. Sebestyén János öt-hatszorosára növekszik a termelőszövetkezetek baromfi állománya A megye termelőszövetkeze­teiben az ellenforradalom ga­rázdálkodása tönkretette a ba­romfitenyésztés szép eredmé­nyeit. A nevelőházak elnépte­lenedtek, a csibenevelők sok­helyütt szétszéledtek, s az idei évet is alig ezer baromfiból álló törzsállománnyal kezdték a megye közös gazdaságai. A kormány körültekintő, gondos rendelkezései itt is se­gítenek. A szövetkezetek igen kedvező feltételek mellett újít­hatják fel állományukat. A Budafoki Baromfifeldolgozó Vállalat egri kirendeltsége az elmúlt hetekben 8500 naposcsi­bét, 7600 előnevelt csirkét, 1200 naposkacsát, 500 naposlibát to­vábbított — hitelben — a me­gye és az ország legjobb kelte­tőiből, tenyészeteiből a meg­rendelő termelőszövetkezeti gazdaságoknak. Az érdeklődés igen nagy, úgyhogy az év vé­géig előreláthatólag megötszö- röződik-hatszorozódik a szö­vetkezeti baromfiállomány a megyében. Kedves kiránduló helyünk az erdő, ezer rejtelmével, nagy ányas fáival, csörge­dező kis patakjaival. Jól esik az egész heti munka után megpihenni a lombos fák alatt, hallgatni a mada­rak csicsergését, csendben meglesni, hogy iramodik tova a karcsúlábú őz. De van az erdőnek más képe is, amit nem ismernek az emberek, — az a komoly munka, amit az erdő vé­delmében végeznek. Ebből akad ilyenkor nyáron is bő ven. Most végzik a ritkí­tást, — hogy csak az egész­séges fák maradjanak meg. — most hozzák rendbe a cserkészutakat, amelyeken a vadászok követik a vad nyo­mát, tisztásokról messze látszik a boksák füstje, s a völgyekből messze viszi a szél a csemetekerti lányok vidám dalát. Ilyen oldala is van az er­dőnek, s ezt a sokszor ne­héz munkát akartuk meg­mutatni olvasóinknak. — de sajnos nem sikerült. Nem azért, mert a riporter szeme nem vette észre az erdei munka szépségeit, nehézsé­geit. Az ok egy körlevél, amit a Nyugatbükki Erdő­gazdaság székhelyéről. Eger­ből küldtek ki az igazgató aláírásával, s amely szigorú* an előírta, újságírót tájékoz* tatni tilos! Igaz is. Csak végig kell gondolni, valóban milyen komoly diplomáciai bonyodalom kerekednék ab­ból, ha néhány könnyelmű újságíró miatt megjelenne egy szép napon, hogy: az x csemetekerti lányok piros bokorugró szoknyáikban mi­lyen kedves képet nyújtanak ott a hegy oldalán ... avajtv a Bükk egyik oldaláról messze látszik a szénégető boksák füstje, nem beszélve arról, hogy ha az imperia­listák éppen az újságból tudnák meg, hogy mondjuk már hatezer fenyőcsemetét ültettek ki a kopárakra. El­képzelni is szörnyű! Tessék? Hogy nem egé­szen így van? De hát akkor mire volt jó az a körlevél? Csupán arra, hogy megkös­se a párt lapjánál dolgozó emberek kezét? Hogy ne tudjuk tájékoztatni az olva­sókat az erdőgazdasági dot- gozók nehéz, fáradságos, de szép munkájáról, — holott ennek hiányát jogosan vetik a szemünkre az erdőgazda­ságiak? Hát bizony, ha csak erre kellett, akkor nagyon nehéz egyetérteni vele ... — deák — Egy „háziúr“ túlkapásai Az egri városi tanács vb. kommunális osztálya egyik határozatával Jassó András- né részére az Eger, Sas út 6. szám alatti házból kiutalt egy szoba-konyhát, fáskam­rát. A háztulajdonos, Stok- ker Mártonná részére meg­maradt két szoba, konyha, a hozzávaló mellékhelyiségek­kel. Ügy látszik azonban, hogy Stokker Mártonné a törvé­nyes kiutalásba nem nyugo­dott bele, mert immár négy év óta minden lehető eszközt megragad arra, hogy az Egri Dohánygyárban dolgozó ma­gányos asszonyt unokájával, a hathónapos Alexa Magdi­kéval elüldözze a lakásból. A „háziúr” önkényesen el­vette a bérlő részére kiutalt konyhát, állandóan fenyege­tőzik, sőt nem egyszer már tettlegességre is ragadtatta magát. A környéken lakók mondják, hogy éjszakánként, vagy kora hajnalban üres edényekkel, pléh-darabokkal rendez hangversenyt lakója ablaka alatt, nyilván azzal a szándékkal, hogy azok egy percig se tudjanak pihenni. Az egyik szomszéd elmondot­ta, hogy saját szemével látta a lakó ablaka alá öntött szennyvizet. A nyugalmától és a család­jától megfosztott Jassóné a2 elmúlt négy év alatt 24 eset­ben fordult segítségért kü­lönböző szervekhez, a ma\ napig eredménytelenül. As ügyészség és a bíróság is fog­lalkozott az üggyel, s határo­zatot is hozott az elvett kony­ha azonnali visszaadására. A határozat azonban csak ha tározat maradt, s mindéi maradt a régiben. így értelmezi Stokker Már tonné az emberi együttélé. szabályait! Perbeszáll a tör vénnyel, összeférhetetlen la kótársaival és szomszédai val, ráadásul tönkretesz bérlője nyugalmát. Minderre — Jassóné vedel méhen — felhívjuk az illeté kés hatóság figyelmét... TÖTH JÓZSEF. Mit látunk az Országos Mezőgazdasági Kiállításon *— a füzesabonyi járásból — Miből lesx a cserebogár A szereplők egyike ott lakik a mi utcánk­ban, nem messze tőlünk. Pöttöm kis szőke lány, két nyúlfarknyi varkocsában nagy masli-pillangókkal. Napjában tíz-tizenötször elmegy a kútra. Komoly pofácskával cipeli a vizet Anyunak, egy kétliteres tejeskanná­ban, amely minden szülői tilalom ellenére színig van, mikor elindul, de mire felér a kapuhoz, több a víz a ruháján, mint a kan­nában. A másik szereplő egy hosszú, közel kétméteres katona, aki valamelyik utcabeli kislányhoz jár — udvarolni. Tegnap éppen a kútnál találkoztak össze. A kicsi kíván­csian bámulta a hosszú katonát, s az kissé esetlen, kamaszos mozdulattal hajolt le a pöttömhöz, kérdezte, nehéz-e a kanna. A kicsi válaszul, odanyomta a kezébe: hoz­zad ... A mozdulat olyan volt, mintha vala­mi különleges kegyet gyakorolt volna, még a fejecskéjét is oldalt hajtotta egy kicsit. Aztán ott ballagott a katona mellett, időn­ként odaszólva a szembejövőknek: látod, néni, nekem a bácsi hozza a vizet. Mondom, alig hároméves a kicsi, de már nő ... — békési — (Tudósítónktól). Nap mint nap egyre közele­dünk az idei őszi Országos me­zőgazdasági Kiállítás időpont­jához, és ennek megfelelően ! minden jelentkező termelőszö­vetkezet és egyéni gazda . igyekszik munkája legjavát bemutatni az ország-világ szí­ne előtt. A füzesabonyi járás­ból is többen jelentkeztek erre a nagy seregszemlére. Meg­kértük hát a járási tanács mezőgazdasági osztályának il­letékeseit, tájékoztassanak, mi­vel, és hogyan készül a járás a kiállításra? — Végleges eredményt még mindig nem tudunk mondani — hangzik a válasz — a dön­tés még nem érkezett meg. Mindenesetre fel tudjuk so­rolni azokat, akik jelentkez­tek és érdemesek is arra, hogy ott szerepeljenek. Kezdjük talán a növényféle- ségekkel. A mező&zemerei Ű) Világ Termelőszövetkezet sa­látamagot akar bemutatni. A szövetkezet kertészete évek óta termeli ezt, és szép ered­ményeik valójában a kiállítás­ra valók. A füzesabonyi Petőfi Tsz igen híres a cukorrépa ter­meléséről is. Cukorrépájuk már most is térdigérő dús zöld leveleket hajtott, és termésük is kiváló lesz. Ebből vinnének mutatóba néhányat, ugyan­akkor szemléltető táblán ki­mutatnák, hogy cukorrépa- termésük 8 évi átlaga 220 má­zsa. Az egyéni gazdák között is sok jó cukorrépatermelő van. Ezt bizonyítja be Sebestyén lotván sarudi gazda eredménye is, aki szeretné ezt országos szinten is bemutatni. A do­A szép fiú A szép fiú magas és szélesvállú, álmo­dozó, őzbarna szeme van, finom mosolya és kedves, közvetlen természete. A szép fiú mindig elegáns, inge frissen vasalt és keményített, nadrágja éle hasítja a levegőt, hegyesorrú, angol-szabású cipője, könnye- ' dén ejtett vállú zakója: maga az elegancia. A szép fiú a nők bálványa, mármint a szel­lemileg gyengébb nem bálványa, de érett, családos asszonyok is kedvtelve pihentetik meg szemüket délceg alakján és sóhajtva nyugtázzák maguk mellett pocakos és ko­paszodó férjeiket. A szép fiú jól táncol és \ könnyedén cseveg, aranyos bókjai vannak ( és olyan hálás tud lenni egy könnyed kéz- 1 szorításért, hogy felizzik a szeme. Egyszó- 1 val a szép fiú — szép fiú a javából. i A szép fiút egyedül látni mindig, senki | se tudja, hogy ki az anyja, nem ismerik. Olyan ez a szép fiú, mintha anya nélkül, i teljes vértben és pallossal pattant volna a < világra a maga szép fiúságában. A szép ( fiú nem szeret mutatkozni az anyjával, \ mert az anyja csúnya és megviselt, kopott, mint az őszi mezei egér, s halkszavú, mint a nyártól búcsúzó szomorú madár. A csú­nya öregasszony egykor szép lány volt, de lányságát, szépségét, finom kezét, feszes ( bőrét, egyenes derekát feláldozta a szép * fiúért, aki csak szép fiú, de nem jó fiú, aki1 még ráér dolgozni, akinek egyetlen dolga j édesanyja és nők szerint: hogy szép legyen. ] Állítólag ez volna az élet rendje. ' Állítólag! (egri) hánytermelők közül Szilágyi János, újlőrincfalvi gazdálkodó szeretné bemutatni termését. Több jelöltünk van a gabo­natermelők közül is. Itt első­sorban a kompolti Űj Barázda Tsz jöhet számításba, amely nemesített búzájából évről- évre szép átlagokat ér el. Üj- lőrincfalva községből Kozma Orbán egyéni gazda búzater­mése való a kiállításra. Ez a gazda nemcsak a búza terme­léséhez ért, hanem kiváló sör­árpa termelő is egyben. Sör­árpáját is érdemes bemutatni. Ugyancsak sörárpájával tűnik ki Bede Imre újlőrincfalvi la­kos is. Több kiváló bortermelőnk van Feldebrő községben. Ezek már több kiállításon és bor­versenyen is bebizonyították, hogy megálliák a sarat. Ezek között Lénárt Márton tartozik a legjobbak közé. Nemrég or­szágos borversenyen vett részt nagy sikerrel. Most részt vesz az Országos Mezőgazdasági Kiállításon, és az azzal egyidő- ben rendezendő nemzetközi borversenyen is. Ezen a nagy minősítőn az 1957. évi „debrői hárslevelű” borával áll ki. s reméljük, nem hoz majd szé­li gyent a debrői hárslevelű hírnevére. Állattenyésztésünk fejlett ségét saját nevelésű bikáink kai akarjuk ilusztrálni. A fü zesabonyi Petőfi Tsz híres álló mányából két növendék bika szeretne felküldeni a szövet kezet tagsága. Ezenkívül min den bizonnyal küldünk egy-eg bikát Besenyőtelek Feldebrő é Kál községekből. Az elmondottakon kivi! valószínűleg állami gazdé ságaink is bemutatják tei méseik legjavát, s valószínűié ott látjuk majd a Poroszli Állami Gazdaság országé szinten törzskönyvezett mar galica tenyészetének eredmc nyeit. A pusztaszikszói gazdi ság híres tehenészei, a poros: lóiak híres juhai és ménesi is bizonyára képviselteti majd magukat ezen a nag seregszemlén. Nagyjából tehát ezeket adn a füzesabonyi iárás, természi tesen mégegyszer hangsúlyo; zuk. hogy ezek a tények mé nem véglegesek. Mindenese re a végleges döntésig is mii denki készüliön fel becsület! sen, hogy ország-világ láthasi mindazt, amire büszke a fi zesabonyi iárás lakossága. Nem dohányzók előnyben Az egyik londoni biztosító társaság új biztosítási rend­szert dolgozott ki, amely autó- biztosítások esetén a nem do­hányzók részére 5 százalékkal alacsonyabb fizetési tételeket állapít meg, mint a többi biztosítottnak. A biztosítás megkötésekor a biztosítást k tő személynek, írásbeli köt lezettséget kell vállalnia, hoj a biztosítás lejártáig sem < garettát, sem pipát, sem s: vart nem szív. Baleseti betegségi biztosításoknál nem dohányosok évű 10 far sterling engedményt kapns

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents