Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-19 / 151. szám

Feladatok a gépmunkák szerződéskötésének elvégzésére A MÉSZÖV Igazgatósága és a Gépállomások Megyei Igaz­gatósága együttes utasítást adott ki a nyári mezőgazdasági munkák, illetve a gépi tervek teljesítésére. A MÉSZÖV igaz­gatósági ülésen megtárgyalták a gépi tervek teljesítésének helyzetét és megállapították, hogy a Földművesszövetkezetek Járási Központjai, valamint maguk a földművesszövetkeze­tek keveset tesznek a nyári gépi tervek teljesítése érdekében. Különösen gyenge és nem kielégítő a talajmunka, gépi tervek teljesítése, illetve a szerződések lekötése a dolgozó parasztokkal. Nagy a lemaradás a füzesabonyi, tarnaszent- miklósi, atkári, hevesi gépállomások körzeteiben. A földművesszövetkezetek nem tesznek meg mindent a nyári mezőgazdasági munkák propagálására az előre tör­ténő szerződéskötésekben. Pedig fontos feladat lenne a munka szervezése érdekében, hogy a gépállomások a lekö­tött szerződések alapján előre lássák az augusztus és szep­tember, valamint ezt követő hónapok folyamán milyen mun­kát kell nekik elvégezni. Ennek érdekében a gépállomások­nak előre felül kell vizsgálni a körzetükben a szabad kapaci­tást, amiről a földművesszövetkezeteket értesítik. A szerződéskötéseknél, — főleg a nyári mélyszántás mun­káját kell szorgalmazni, mert ezen munka előrehozatala igen előnyösen fogja befolyásolni az őszi munkákat. A szállítás tekintetében a szállító eszközöket elsősorban a hordási mun­kálatoknál kell foglalkoztatni. Országos érdek a szemveszte- ségnélküli hordás, hogy az aratás befejezése után minél előbb a cséplőgépbe kerüljön a learatott gabona. A szállítóeszközök jó kihasználása érdekében helyes, ha a község dolgozói 10 napra előre bejelentik a munkaigé­nyüket, mert így a földművesszövetkezetek mezőgazdasági üzemágai a szükséges gépeket csoportosítani tudják. A szer­ződéskötések után a gépállomásoknak mindenekelőtt azok­nak a termelőknek az igényeit kell kielégíteni, akik már előre megkötötték a szerződéseket. A gépkapacitások jobb kihasználása érdekében helyes lenne a földművesszövetkezeteken beül a géphasználati tár­sulások szervezése. Az így kialakult körzetekben a gépállo­más által kihelyezett gép teljes egészében le lenne kötve és elkerülnénk a több órás vontatásokat. Szigorú intézkedés született a gépi tervek előre való ‘le­kötésére, illetve biztosítására, ahol ilyen téren lazaságot tapasztalnak, az illetékesekkel szemben a rendelkezésekben biztosított fegyelmi eljárásokat foganatosítják. A földművesszövetkezeti és gépállomási szerveken kívül fontos, hogy dolgozó parasztságunk is támogassa a fenti intéz­kedéseket, mert csak így tudjuk a jó munkát elérni és csak így tudjuk a rendelkezésünkre álló gépeket jól kihasználni. Ennek érdekében azok a dolgozó parasztok, akik gépi munkát akarnak végezni, haladéktalanul kössék meg a. földműves­szövetkezetekben a szerződéseket a gépek kihasználása érdekében. (—) Nyílt levél a Dél-Heves megyei Sütőipari Vállalat igazgatójához A makiári Földmű ve&sxövetkeset segíti az egri borvidék szőlőtermelőit Volt-e már olyan nyári idő­szak, amikor nem jelentett megerőltetést a sütőipar szá­mára az ellátás biztosítása, különösen az utóbbi évek so­rán, mióta megnövekedett a bolti kenyér fogyasztása. Erre még a szakemberek sem igen mondhatnak igent. A cikkében Tímár elvtárs egy harmadik személyt, kive- hetőleg az eladó fmsz-t említi meg, így szükségesnek látszik, hogy kiegészítsük amit elfelej­tett bele írni, gondolunk arra, sok a munkája, így nem csoda ha egy két gondolat ki is ma­rad. Nincs szakmunkás, ezt lát­tuk a Népújság hirdetésé­ben is, amikor szakmunkást keresnek, minden esetre - meg­nyugtató lenne a lakosság szá­mára, ha Tímár elvtárs közöl­te volna, hogy jelenleg 5 ta­nulója van a vállalatnak, akik­ből kétév múlva kiváló szak­emberek lesznek és nem kell éjszaka sütni, bírja a létszám, nem lesz szakember-hiány. Vagy talán nincs tanulója a vállalatnak? Ha így van, a vás-szakma aligha ad sütő­munkás szakembert. Azt mondja, hogy kérte az át­vevőt, szállítsa ki saját jármű­vével a 200 m-re levő kenyér­boltba a kenyeret. Azt még hozzá kellett volna tenni, hogy előbb a földművesszövetkezet állítson be saját járművet, mert jó kapcsolat révén, ha annyi sokat kérte a kiszállí­tást, azt is nyilván közölte a földművesszövetkezet, hogy nincs saját szállító eszköze, valamennyi szállítását vagy a MÁVTRANSZ, vagy magán­emberekkel bonyolítja le. így a vállalat is kiszállít­hatta volna magánemberrel, minek kell ebbe a földműves- szövetkezetet bekapcsolni, még megtakarítás is jelentkezik, mert a kiszállítás csak 3 fo­rintba kerül (állítólag) és a földművesszövetkezetnek 11,40- nel adja olcsóbban, ha az szál­lítja ki az üzemből. Ehhez hozzájárul az is, hogy a válla­lat nyilván be van rendez­kedve higiéniai felszereléssel, míg a földművesszövetkezet ezt két hónap kedvéért nem teheti meg, mert próbáljunk számolni: vegyünk egy lovat, egy kocsit, felszerelést, alkal­mazzunk egy embert, és ugyan­ezt két hónap múlva csináljuk vissza. Oldjuk meg a feladatokat, ne tologassuk másra, akkor nem lesz panasz a lakosság körében. Meglesz a jó kap­csolat a termelő és a kereske­delmi vállalat között, mert az élüzem-címnek ez is feltétele, és az eddigiek alapján még van mit tenni. CSIK PÁL, felügyelőbiz. tag HÍREK — Teljes ütemben folyik Dormándon a burgonyabogár elleni védekezés. A földműves­szövetkezet négy porozógépet helyezett ki a községbe, utcák szerint körzetekre osztva, ed­dig mintegy 20 kát. hold terü­leten végezték el a védekező porozást, ★ — Jól halad a szőlő kártevői ellen való védekezés Verpelé- ten. Eddig mintegy 230 kg. Neopolt, 180 kg. Darsint, 370 kg. ventillált kénport és 280 mázsa rézgálicot vásároltak a szőlőtermelők. Megyénk szőlőtermelő vidé­kein — köztük Makiáron is — egyre jobban fellendült a szőlő- telepítés. Kormányunk rende- delete alapján fel kell lendí­teni a tájtermelő vidékek sző­lőfajtáit és a táj-jellegnek megfelelően vigyük borainkat a piacra. Ezt kívánja elősegíteni a makiári földművesszövetkezet is, 10 kh-as anyatelepével és 3 kh-as gyökereztető oltvány- iskolájával. A telephely megválasztása­kor figyelembe vettük a gra­vitáció útján vízzel való öntö­zést az oltvány gyökerezte té- séhez. Az őszi jó talajelőkészí­tés után és az alany meg­választása megtörténtével a tavasszal betelepítettünk 10 kh-as anyatelepet. Ezzel egy- időben ki iskoláztunk több mint 240 000 előhajtatott fás oltványt. A munkák jó elvég­zésére Markazról hoztunk sző­lőoltó szakmunkásokat, akik­nek munkája nyomán sikeres lett a párosítás. Oltványisko­lánknál 90 százalékos, az anya­telepünknél pedig 95 százalé­kos eredményt értünk el. Oltványiskolánk mellett több mint 900 000 gyökeres vaddal látjuk el vidékünket már az ősztől kezdődően. Itt is biztos fajtiszta ripária-portális és berlandieri ripária + 5/c ala­nyunk minden idegen fajtától mentesen áll rendelkezésre vidékünk szőlőtermelőinek. Sok szőlőtermelő érdeklődik a megbízhatóságról. Ez jogos is, mivel voltak oltvány áru­sítók, akiket sohasem láttak és a tőlük vásárolt oltvány nem mindig a kérdéses fajta jel­legre vált. A telepen az alany, vagy oltványfajtát illetően kétely nem merülhet fel, mert már a telepítéseknél ügyel­tünk a fajták tisztaságára. A telepítéseknél célunk volt, hogy a községünk szőlőterme­lői ismerjék meg e munkála­tokat. Ismerjék meg előnyét és anyagi érdekeltséget látva benne, a jövőben a verpeléti és gyöngyösi szakcsoport pél­dáján szaktársulást hozzanak létre a községben. Az érdeklő­dőknek mindenben megadjuk a kellő felvilágosítást a telepí­tésre vonatkozóan. Itt válaszolok azon kételke­dőknek, akik úgy vetik fel, hogy annak idején majd köz­pontilag idegen vidékre disz­ponálják ezen oltványokat. Magától értetődően megmond­juk, hogy nekünk kötelessé­günk van a táj-jellegnek meg­felelő fajtát először itt értéke­síteni és éppen az utóbbi évek mulasztását pótolni. Hogy mennyire nem idegen terület­nek, hanem Eger vidékének készült fel szövetkezetünk a fajtát illetően, ezt bizonyítja, hogy vörösbor-fajtáink párosí­tását végeztük túlsúlyban. Mint a kadarka, kékfrankos. A földművesszövetkezetek többféle, másodvetés céljára alkalmas vetőmagot hoztak forgalomba. Nemesített napraforgó vetőmagot 40 kilós zsákokban árusítják a földművesszövet­kezetek, de a termelők tetszés szerinti mennyiségben vásárol­hatnak belüle. Kilója 4 forint 60 fillérbe kerül. Köles és muhar vetőmagot 70—75 kilós zsákok­ban hozzák forgalomba, de en­nél kisebb mennyiség is kap­ható a földművesszövetkezeti boltokban. A köles kilóját 4 forint 70 fillérért, a muhar kilóját 5 forint 40 fillérért áru­sítják; vagy a medoc. Emellett a vi­déknek megfelelő fehérbor szőlő fajtáit sem hanyagoljuk el. Telepünkön van több tíz­ezer oltvány olaszrizling és leányka. Az említett fajták bizonyít­ják, hogy nem csupán anyagi forrást néz szövetkezetünk ve­zetősége a létesítményünkben, hanem Eger vidéki bor to­vábbi hírnevének megtartását, melyet az említett szaporított fajták igazolnak. Ez irányú munkánkat föld­művesszövetkezeti igazgatósá­Tisztelt Tagtársak! Azt szokták mondani: „a magyar ember arról híres, hogy állja adott szavát". Hogy mennyire fedi ez a va­lóságot, arról biztosan sokan meggyőződtek már a tisztelt tagtársak közül is. Sajnos, ma is vannak még olyan emberek, akik könnyelmű ígéretekkel hitegetik a mun­katársaikat, de már nem sok azoknak az embereknek a száma, akik az ilyen köny- nyelmű ígéretekben hisznek is. Egy embernek hinni csak addig lehet, amíg meg nem győződünk szava hihetőségé­nek ellenkezőjéről. így van ez a Mezőgazda- sági Termékeket Értékesítő Központ káli nosztró-telepén is. Sok könnyelmű ígéretet tettek már a nagyúti föld­művesszövetkezetnek telefo­non az áru szállítására vo­natkozóan. Eleinte a nehéz szállítási lehetőségekre való hivatkozással a telepvezető és a szövetkezet vezetősége el is hitte Huszár elvtárs ér­veit. Az utóbbi időben azon­ban már meggyőződtek ané), hogy a szállítási nehézségek mellett hanyagság is áll fenn. Panaszkodnak Nagyúton, hogy meg kellene szüntetni a felvásárlótelepet, mivel erre — ha így halad a munka — csak ráfizetnek. Nem azért fizetnek rá, mert a felvásár­lás nem folyik, hanem azért, mert a felvásárolt árukat nem szállítják el a telepről időben. Még csak a felvásár­lási idény kezdetén tartunk, a szövetkezet vezetősége már­is borúlátóan vélekedik az egész évi munkáról. El is hi­szem nekik, hogy ha így ha­lad a szállítás, a nyereséges működés helyett nagy veszte­séggel zárnak. Szeretnék elmondani egy megtörtént példát, amivel Édes és keserű csillagfürt, valamint lucernamag is kap­ható a földművesszövetkezeti boltokban. Az édes csillagfürt vetőmagját 75, a keserű csil­lagfürtét pedig 70 kilós zsá­kokban hozzák forgalomba. Az édes csillagfürt kilója 6 forint 20 fillér, a keserű csillagfürté pedig 4 forint 60 fillér. Lucernamagot 50 kilós zsákokban árulják, ki­lónként 56 forint 60 fillérért. A fenti vetőmagvakat vala­mennyi földművesszövetkezeti bolt árusítja, vagy ahol pilla­natnyilag nincs belőlük és nem volt rá kereslet, a termelők kí­vánságára azonnal megrendeli a földművesszövetkezet, gunkon túl, bizakodóan nézi és támogatja szövetkezeti tag­ságunk is. Erre volt is példa, amikor a munkaerőre vonatko­zó helyi szervezési feladatokra hívták fel figyelmünket. Vol­tak, akik új részjegyet jegyez­tettek. Ez bizalmat jelen: földművesszövetkezetünk iránt és ezt a bizalmat mi a jövőben méginkább elő akarjuk segíte­ni, úgy a földművesszövetke­zeti tagságunk, mint Eger- vidék szőlőtermelői részéről. Szarka István agronómus. Makiár. legjobban lehet szemléltetni a jelenlegi állapotot. Július 1- ón és 2-án felvásároltak 330 kg meggyet. Ügy annak rend­je és módja szerint le is je­lentették azonnal a káli telep­nek, hogy a szállítás felől tudjanak intézkedni. Huszár elvtárs nagy hangon meg is ígérte, hogy azonnal megy a gépkocsi érte. Tekintettel ar­ra, hogy a nevezett mennyi­ség nagyobbik része export­áru volt. Hiába várta a föld­művesszövetkezet a beígért gépkocsit, még másnap sem érkezett meg. Harmadnnp-ne- gyednap már a falu szélén lesték a káli utat, hogy nem tűnik-e fel valahol a porfelle- gekben a szállító telep gép­kocsija. Hiába vártak. A gépkocsi ugyanis 6—8 telefo­nálás után csak 6-án érkezett meg. Ezen idő alatt az export­áron felvásárolt meggyből szép lassan ipari meggy lett. A beszállítás után súlyra egyezően a telep át is vette a meggyet, de bizony a minő­séggel már egy kis baj volt. A káli telep az export-megy- gyet, mind ipari meggybe vet­te át és a számlán feltünte­tett 1626 forint helyett, 816 forintot igazoltak vissza, ügy látszik, hogy a telep hanyag­ságából eredő hibákat a föld- művesszövetekzet nyakába szeretnék varrni. Ezek után volna néhány ja­vaslatom a káli telep, vala­mint Huszár elvtárs felé: 1. Ha a földmű vessző vetke­zettel felvásároltatnak gyü­mölcsöt, vagy egyéb zöldség­félét, akkor azt lehetőleg gyorsan szállítsák is el és ne hagyják tönkremenni raktár­ban. 2. Huszár elvtárs ha átvesz egy telefon üzenetet és vala­mi nehézségbe ütközik, annak végrehajtása, mondja meg bátran a szövetkezetnek és ne próbálja a felelősséget a föld­művesszövetkezetre áthárítani. 3. Amennyiben a jövőben ilyen hiányosságok adódnak, feltétlenül vonják felelősségre az illetékes személyeket, mert ilyen intézkedésekkel nép­gazdaságunknak kárt okoznak. Azt hiszem, hogy ezek után a káli elosztó-telep is több gondot fordít a nagyúti föld­mű vessző vetkezet felvásárló telepére és a felvásárolt áru­kat a felvásárlás utáni napon el is szállítják. Szeretném, ha Huszár elvtárs cikkem elolva­sása után levélben közölné velem, hogy milyen intézke­déseket tett ezen hiányossá­gok kiköszöbölésére. Szövetkezeti tagsággal egyetértésben a szövetkezeti vagyon védelméért, üdvözlettel: Egy fáradhatatlan emberről Sokat hallottam a megy« szerte híres zöldségtermeszt szakcsoportról, és egy új gyo: kútfúró berendezés bevezet« séről. Sok újságcikk jelei meg arról, hogy a tárnából dolgozók hogyan győzték le termelés egyik legveszedelnn sebb ellenségét, az aszályt, község dolgozói között ebbe a munkában első helyen á Verner Mátyás 4.5 holdas do gozó paraszt. Amikor felkere tem, éppen Kálból érkezett h za a 200 négyszögöl szölőjéhi vásárolt karóval. Beszélgetésünk során elmo: dotta, hogy már közel 10 év hogy szövetkezeti vonalon de gozik. Először 1940-től 1949- mint boltos 9 évig dolgozott községben. Ismeri az üzletv zetés fortélyait, a szövetkeze munkát. Alapító tagja volt földművesszövetkezetnek. S kát dolgozott, segített az szövetkezet talpraállításáb és a vezetőségnek, hogy min előbb elfoglalja egy új szőve kezeti forma helyét a közs életében. Munkája során sí támadás érte, ellenségei is vt tak, de ő kora ellenére is 1 tartóan harcol a szövetkéz« eszme elterjesztéséért. 1955-ben megalakították zöldségtermelő szakcsoport Elsők között lépett be, pélc mutatva a községben dolgc társainak. Munkája után szakcsoport tagsága úgy dö tött, hogy ő a legalkalmasa a vezetésre. Vezetése alatt kis csoport egyre fejlődött szép eredményeket ért el. paprika- és uborkatermelés országszerte ismertté lettek A helyi földművesszöveti zet igazgatóságának, valam a járási és megyei válás mány tagja. Szorgalmasan d gozik, nemcsak a szántóföldi hanem a íöldművesszövetke ten belül is. Részt vett a k ségben lezajlott szerződési tési kampányban és igyekez dolgozó társait meggyőzni szerződéses értékesítés előny ről. Ellenőrzései során sokat f lalkozik a vagyonvédelem m szilárdításával. A jó műi után választották meg az szágos Zöldség és Burgoi Termelési Tanács tagjává. 1 kát dolgozik az új terme módszerek bevezetésén, múlt évben bevezették a tő: kockás palánta nevelést, ai vei 20 százalékkal magas, termésátlagot értek el. Az i zöldségtermés kilátásairól deklődve elmondotta, am ellenére, hogy ilyen szeszéi időjárás van, mindent m tesznek a jó termelési eredi nyék érdekében. Öregedő ember, látszik i ta, hogy az eltelt idők met selték. A munkát, a har mégsem adja fel és továb is lelkesen dolgozik a szőr kezeti eszméért, a szakcsojs fejlődéséért és a terméser menyek megjavításáért. (.. Megkérdezzük. ... az egerfarmosi földi ve sszövetkezet vezetőségét dolgozóit, hogy a MESZ által indított Népújság térj• tési kampányba mikor al nak bekapcsolódni. Talán községben és a földműves. vetkezetben mindenki rend. résén olvassa a Népújságot ★ ... a füzesabonyi gépá más vezetőségét, hogy m bocsátanak ki félig kijavi traktort a gépállomásról? dór István, a nagyútra k lyezett traktorosnak miérti javították ki a gépét, hit míg a gépállomásról íc: kétszer esett ki a kereke. Simon Mihálynak tudón volt erről, miért engedte k traktort a nagyúti hatái Azért, hogy három báró szántás után újból kiessel kereke és telefonálgatása) töltse el az idejét? Másodvetésre alkalmas magvakat hoztak forgalomba a földművesszövetkezetek í fietor móiivÁfái

Next

/
Thumbnails
Contents